A kisvállalati adó előlegére vonatkozó adatok
A lezárt tárgynegyedévben keletkezett kisvállalatiadóelőleg-kötelezettség adatait itt kell bevallani. A [KIVA-ELOLEG] adatsor csak akkor tölthető ki, ha a „Bevallás gyakorisága” mezőben „N – előleg-bevallás (negyedévre)” érték szerepel.
A kisvállalatiadó-előlegre vonatkozó adatlevezetés kitöltése előtt célszerű tanulmányozni a NAV honlapján a következő útvonalakon elérhető, a kisvállalati adóval kapcsolatos tájékoztatókat és a 92. számú információs füzetet:
https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/nezzen-utana/inf_fuz/2022
Arról, hogy az adózó a tárgynegyedévben rendelkezik-e kisvállalatiadóelőleg-kötelezettséggel, az útmutató „II. Részletes tájékoztató / Azonosító adatok kitöltése / Bevallási időszak” részében a „Kisvállalatiadóelőleg-bevallás időszaka” című pont ad tájékoztatást. Előtársaságnál ugyanezt az útmutató „II. Részletes tájékoztató / A kisvállalati adóra vonatkozó általános tudnivalók” részében az „Előtársasági időszakkal kapcsolatos bevallások, újonnan alakult adózók bevallása” című fejezet utolsó két pontja részletezi.
A kisvállalatiadó-előleg összege
a) az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, a Katv. 20. § (2), (2a) és (2b) bekezdése szerint meghatározott személyi jellegű kifizetések összege, és
b) az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot), csökkentve az adóelőleg-megállapítási időszakban bevételként elszámolt, a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegét nem tartalmazó osztalék összegével, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként
együttes összegének a 10 százaléka.[126]
Az adóelőleg alapjának meghatározásakor az 1-4. sorokban szerepeltetendő tételeket kell figyelembe venni, és az így kimutatott adóelőleg-alap 10 %-ának felel meg az adóelőleg összege.
Az adóelőlegre vonatkozó adatokat naptári negyedéves időszakra összesítve kell feltüntetni, az adóelőleget a tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig kell bevallani és megfizetni.
A séma egyes elemeinek összesítését, számítását a kitöltőprogramok automatikusan elvégzik. A WebNYK-s program ezen kívül az 1-2. sorok, valamint a 3-4. sorok részegyenlegét is megmutatja, így az egy témához tartozó elemek könnyebben összevethetők.
Helyesbítésként kezelhető az a módosítás, amelyben a teljes negyedéves adóalap és adóelőleg adat változása nélkül, de az adóalapot felépítő részadatok átrendeződésével valósul meg. Ha a teljes negyedéves adóalap és adóelőleg adata is változik, kizárólag önellenőrzés keretében lehet a módosítást érvényesíteni. Az [ONELL] melléklet „Kisvállalati adó alapja” sorában a [KIVA-ELOLEG] 5. sorában található adat változását kell kimutatni, az [ONELL] „Kisvállalati adó / adóelőleg” sorában pedig a [KIVA-ELOLEG] 6. sorának összegében bekövetkezett változás szerepel.
A koronavírusjárvány miatti kedvezmények jogrendszerből való kivezetésével nincs a továbbiakban szükség a kisvállalatiadó-előlegek adóalap-könnyítés nélküli és adóalap-könnyítéssel számított adatsorára, valamint a havi kedvezmény miatt a havi bontásra. Ezért a 2022. adóévre vonatkozóan bevallandó adóelőlegek sémája ezeket már nem tartalmazza, újra a naptári negyedévre eső, adóalap-könnyítés nélküli teljes adatot kell bevallani.
Az adózóknak a teljes adóelőleg összegét kell megfizetniük, a kötelezettséget az adószámlán a NAV a teljes adóelőleg összegével könyveli fel az adott negyedévnek megfelelő esedékességre.
Azok az üzemanyagtöltő állomást üzemeltető kifizetők, amelyek a 84/2022. (III. 5.) Korm. rendelet által biztosított adóalap-kedvezményben részesülnek, a kedvezménnyel csökkentett, negyedévre összesített „nettó” összeget tüntetik fel az adóalap részét képező személyi jellegű kifizetések között, és az érvényesített – az adóalapban nem szerepeltetett – adóalap-kedvezmény összegét havi bontásban adják meg az alatta elhelyezett tájékoztató összegmezőkben. Csak számukra áll nyitva a tájékoztató összegmezők havi bontású sora, ha nyilatkoznak a kedvezmény igénybevételéről és a feltételek együttes fennállásáról.
1. A Tbj. szerint járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések és a Szocho. tv. szerint meghatározott egyes juttatások[127]
Itt kell növelő tételként feltüntetni az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetett, fizetendő azon személyi jellegű ráfordítás összegét, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez. A kiegészítő tevékenységet folytató[128] egyéni vagy társas vállalkozónál[129] 2020. július 1-jétől a Tbj. alapján nem képződik e tevékenységgel összefüggésben járulékalap,[130] és így kisvállalati adóalap sem, ezért az ezzel kapcsolatos összegeket figyelmen kívül kell hagyni.
Figyelem! A kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény összegét a következő sorban kell megadni, ebben a sorban nem kell figyelembe venni.
A Tbj. szerint járulékalapot képező jövedelemnek minősülnek a következők:[131]
- az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem,
- a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj,
- a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj,[132]
- a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás,
- a felszolgálási díj,
- az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.
Ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik, az előzőekben tételesen felsoroltaktól eltérően a járulékalapot képező jövedelem az alapbér (ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege), de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára érvényes bruttó átlagkereset,[133] vagy ha nem éri el az alapbér (a szerződésben meghatározott díj havi összege) vagy a tárgyévet megelőző év július hónapjára érvényes bruttó átlagkereset közül az egyik összegét, akkor a tevékenység ellenértékeként a tárgy hónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem.[134]
Járulékalapot képező jövedelemként kell figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától, ha a kifizetés, juttatás időpontjában a Tbj. rendelkezése alapján[135] más ország járulékszabályai alkalmazandók.[136] Nem kell járulékalapot képező jövedelemként figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. rendelkezése alapján[137] nem állt fenn biztosítási jogviszony, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.[138] Ezen túlmenően egyéb, a törvényben tételesen szabályozott jövedelmek sem képeznek járulékalapot.[139]
Ha a tagra (a Tbj. szerinti társas vállalkozóra[140]) jutó, fentiek szerint kiszámított személyi jellegű ráfordítás alacsonyabb, mint a minimálbér[141] 112,5 %-a, akkor személyi jellegű kifizetésként az utóbbi összeget kell figyelembe venni. E rendelkezés alkalmazásában minimálbér meghatározott képzettségi feltétellel a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege.[142] A tagra jutó személyi jellegű ráfordítás meghatározása során nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5 %-át arra az időszakra, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik a Tbj. vonatkozó rendelkezése[143] szerinti járulékalap után járulék-fizetési kötelezettsége.[144]
Egyes esetekben a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 %-a, ez a járulékfizetés alsó határa.[145] Ha a munkavállaló tényleges jövedelme (bruttó munkabére) nem éri el a járulékfizetés alsó határát, akkor a munkáltató köteles megfizetni a tényleges bér és a minimálbér 30 %-a közötti különbözetre eső járulékkötelezettséget. A kisvállalati adó alapjánál azonban a tényleges jövedelem összegét indokolt alapul venni, a járulékfizetési alsó határt figyelmen kívül kell hagyni (bővebb információ a NAV honlapján a 2020/9. Adózási kérdésben olvasható).
Személyi jellegű kifizetésnek minősül továbbá a Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti béren kívüli juttatás (ld. Szja tv. 71. §), valamint a Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés b) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás (ld. Szja tv. 70. §).[146]
Nem minősül e sorba tartozó személyi jellegű kifizetésnek a nemzetközi szerződés alapján külföldön adóztatható kifizetés.[147]
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén, havibér alkalmazásakor bruttó 200 000 forint, a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén, havibér alkalmazásakor bruttó 260 000 forint.[148]
Ha az üzemanyagtöltő állomást üzemeltető kifizető nyilatkozik, hogy a feltételek együttes teljesülése mellett érvényesíti a 84/2022. (III. 5.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésében foglalt adóalap-könnyítést, akkor a negyedéves összesített mezőbe már a kedvezménnyel csökkentett személyi jellegű kifizetések összegét kell feltüntetnie, és az érvényesített – az adóalapban nem szereplő – adóalap-kedvezmény összegét havi bontásban a tájékoztató összegmezőkben kell megadnia. Csak azok a tájékoztató összegmezők lehetnek kitöltöttek, amelyekre a bevallási időszak vonatkozik.
Az adóelőleg-megállapítási időszakra jutó, az 1. sorban – előjel nélkül – feltüntetett személyi jellegű kifizetés adatból az adóelőleg megállapítása során a későbbiekben le kell vonni a 2. sorban – szintén előjel nélkül – feltüntetett érvényesíthető kedvezmény összeget (ld. 5. sor).[149] Ezt a részegyenleget a WebNYK program külön mezőben is kimutatja.
2. A kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezmény
Itt kell csökkentő tételként feltüntetni az adóalany által a kedvezményezett foglalkoztattak[150] részére kifizetett munkabér, vagy a kedvezményezett foglalkoztatott után megállapított Szocho. tv. szerinti adóalap vagy a kedvezményezett kutató-fejlesztő foglalkoztatott vonatkozó tevékenysége közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után az adóelőleg-megállapítási időszakban érvényesíthető kedvezmény összegét.
A Katv. alkalmazásában a kedvezményezett foglalkoztatottak után személyenként érvényesíthető kedvezmény a Szocho. tv. meghatározott rendelkezései[151] alapján a következő táblázat szerint igénybe vehető összeg.[152]
Kedvezményezett foglalkoztatott |
Érvényesíthető
kedvezmény havi összege és időtartama, |
szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállaló [Szocho. tv. 10. §] |
a bruttó munkabér havi összege, de |
munkaerőpiacra lépő személy [Szocho. tv. 11. §] |
a bruttó munkabér havi összege, de |
három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nő [Szocho. tv. 12. §] |
a bruttó munkabér havi összege, de |
megváltozott munkaképességű, munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy [Szocho. tv. 13. § (1) bekezdés a) pont] |
a foglalkoztatott után megállapított Szocho. tv. szerinti
adóalap, de |
egyes gazdasági formákban működő vállalkozással/szervezettel tagi jogviszonyban álló megváltozott munkaképességű természetes személy [Szocho. tv. 13. § (1) bekezdés c) pont] |
a foglalkoztatott (tag) után megállapított Szocho. tv.
szerinti adóalap, de |
doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállaló [Szocho. tv. 15. § (1) bekezdés a) pont] |
a bruttó munkabér havi összege, de |
a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállaló [Szocho. tv. 15. § (1) bekezdés b) pont] |
a bruttó munkabér havi összege, de |
kutatás-fejlesztési tevékenységben foglalkoztatott, KFI tv. szerinti kutató-fejlesztő munkavállaló [Szocho. tv. 16. §] |
a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség 50 %-a |
A részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó korábbi rendelkezések[153] 2019. január 1-jével hatályukat vesztették. Ha a kedvezményt biztosító körülmény nem áll fenn, vagy nem a naptári hónap egészében áll fenn, akkor az egyes kedvezmények szabályozásánál leírtak szerint kell eljárni.[154]
Figyelem! A Szocho. tv. 41. § 11-12. pontja 2019. január 1-jével hatályon kívül helyezte az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Eat.) IX. fejezetét, valamint a Katv. 2. § 21. pontját, továbbá a Szocho. tv. 40. § (1) bekezdése szintén 2019. január 1-jével a Katv. 2. § 19-20. pontja helyébe új rendelkezéseket léptetett. A Szocho. tv. 36. § (2) bekezdése értelmében azonban az Eat. IX. fejezet 462/B. § (2) bekezdése, 462/C. §-a és 462/D. §-a alapján 2018. december 31-én érvényesített kedvezmények az Eat. 2018. december 31-én hatályos rendelkezései szerint az érvényesítésre nyitva álló időtartamig igénybe vehetők. Ha a kifizető az ugyanazzal a természetes személlyel fennálló munkaviszonyára a régi és az új szabályok alapján is jogosult lenne adókedvezményre, akkor az említett munkaviszonyra a kifizető a választása szerint csak egy adókedvezményt érvényesíthet.
Ha az üzemanyagtöltő állomást üzemeltető kifizető érvényesíteni kívánja a 84/2022. (III. 5.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésében foglalt adóalap-könnyítést, akkor azt értelemszerűen csak a foglalkoztatotti kedvezménnyel már csökkentett személyi jellegű kifizetés terhére teheti meg. Ha a foglalkoztatotti kedvezménnyel már nullára csökken a személyi jellegű kifizetések összege, akkor üresen kell hagyni az üzemanyagtöltő állomást üzemeltetők kedvezményének érvényesítésére szolgáló nyilatkozati jelölőmezőt és tájékoztató összegmezőket.
Az adóelőleg-megállapítási időszakra jutó, a 2. sorban – előjel nélkül – feltüntetett kedvezmény adatot le kell vonni az 1. sorban – szintén előjel nélkül – feltüntetett személyi jellegű kifizetés összegből (ld. 5. sor).[155] Ezt a részegyenleget a WebNYK program külön mezőben is kimutatja.
3. Jóváhagyott fizetendő osztalék
Itt kell növelő tételként megadni az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék összegét. A kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalék nem tüntethető fel ebben a sorban.
Az adóelőleg-megállapítási időszakra jutó, a 3. sorban – előjel nélkül – feltüntetett jóváhagyott fizetendő osztalék adatból az adóelőleg megállapítása során a későbbiekben le kell vonni a 4. sorban – szintén előjel nélkül – feltüntetett bevételként elszámolt osztalék összeget (ld. 5. sor).[156] Ezt a részegyenleget a WebNYK program külön mezőben is kimutatja.
4. Bevételként elszámolt, a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével csökkentett osztalék
Itt kell csökkentő tételként megadni az adóelőleg-megállapítási időszakban bevételként elszámolt osztalék összegét. Ennek a bevételnek az összegét csökkenteni kell a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével.
Az osztalék csökkentő tételként való figyelembevételének feltétele, hogy az osztalék összegét az azt megállapító társaság (ideértve a kezelt vagyont) ne számolja el az adózás előtti eredménye terhére ráfordításként.
Az adóelőleg-megállapítási időszakra jutó, a 4. sorban – előjel nélkül – feltüntetett bevételként elszámolt osztalék adatot le kell vonni a 3. sorban – szintén előjel nélkül – feltüntetett jóváhagyott fizetendő osztalék összegből (ld. 5. sor).[157] Ezt a részegyenleget a WebNYK program külön mezőben is kimutatja.
5. A kisvállalatiadó-előleg számított alapja [+ 1. – 2. + 3. – 4. sorok]
Ebben a sorban képződik meg az 1-4. sorok egyenlege, feltéve, hogy az egyenleg nem negatív. Negatív egyenlegnél az adómegállapítási időszakra jutó adóelőleg alapja nulla.
A megállapított kisvállalati adó előlegének számított alapját az alábbi számítás adja:[158]
a) (+1. sor – 2. sor),
b) (+3. sor – 4. sor).
Ezeket a részegyenlegeket a WebNYK program külön is kimutatja. Az a) és b) pontban kapott részeredményeket összevonva kapjuk meg az adóelőleg-megállapítási időszakra jutó adóelőleg alapját.
A kisvállalatiadó-előlegre vonatkozó későbbi önellenőrzésekben az 5. sorban foglalt adóalap képezi a kötelezettségváltozás bázisát.
6. A megállapított kisvállalatiadó-előleg összege [5. * 10 %]
Ez a sor a kisvállalatiadó-előleg alapjának (5. sor adatának) a 10 %-át tartalmazza.
A teljes negyedévre jutó összesített kisvállalatiadó-előleg összegét az alábbi számlaszámra és adónemkódon kell megfizetni, a tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig.[159]
Számlaszám: 10032000-01076356 NAV Kisvállalati adó bevételi számla
Adónemkód: 289
Ezeket az adatokat a WebNYK program külön is megmutatja kiegészítő információként a Befizetendő/visszaigényelhető összegek és esedékességek cím alatt.
A kisvállalatiadó-előlegre vonatkozó későbbi önellenőrzésekben a 6. sorban foglalt adóelőleghez képest kell kimutatnia a kötelezettségváltozást.
Az előleg- és elszámoló bevallásokra vonatkozó sajátos könyvelési szabályok megtalálhatók az útmutató „II. Részletes tájékoztató / A kisvállalati adóra vonatkozó általános tudnivalók” részében a „Tájékoztató a kisvállalati adó önellenőrzésének és pótlólagos bevallásának speciális kitöltési és könyvelési szabályairól” című fejezetben.