A kisvállalati adó alanyának társaságiadó- és késedelmipótlék-kötelezettsége
A [TAO] adatsor kizárólag akkor tölthető ki, ha a „Bevallás gyakorisága” mezőben „E – elszámoló bevallás (teljes üzleti évre)” érték szerepel, és a „Társasági adó kötelezettség” mezőt jelölték.
A korábbi társaságiadó-alanyisággal összefüggő [TAO] adatok nem tölthetők ki az előtársasági időszakkal összefüggő elszámoló bevallásokban, az előtársasági időszak alatt, valamint a cégbejegyzés évében (azaz ha bármely kóddal – 1, 2, 3 – kitöltött az „Előtársasági időszakkal összefüggő bevallás kódja” mező).[204]
A kisvállalatiadó-alanyiság megszűnésére tekintettel az adózó csak akkor töltheti ki a [TAO] adatsort, ha a „Bevallás típusa” mező nem üres.
A korábbi társaságiadó-alanyisággal összefüggésben, vagy a kisvállalatiadó-alanyiság megszűnésével kapcsolatban keletkezett kötelezettségekről a [TAO] adatlevezetés kitöltése előtt célszerű tanulmányozni a kisvállalati adóval kapcsolatos 92. számú információs füzetet (A kisvállalati adó szabályozása), amely a NAV honlapján a következő útvonalon érhető el:
https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/nezzen-utana/inf_fuz/2022
A [TAO] adatsor 1-8. sorát azoknak az adózóknak kell kitölteniük, amelyeknek a kisvállalatiadó-alanyiságot megelőzően társasági adóalanyként igénybe vett valamely kedvezményük feltételei időközben meghiúsultak. Ekkor a „Társasági adó kötelezettség” mezőt is jelölni kell. A WebNYK-s kitöltőprogram átvezető linkkel biztosítja a közvetlen kapcsolódást a [TAO] menühöz.
Ezek az adózók a Tao. tv. jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit az alábbi eltéréssel alkalmazzák.[205]
Az adózó választása szerint nem alkalmazza a Tao. tv. 8. § (1) bekezdése u) és v) pontjaiban, 7. § (15) bekezdésében, 16. § (1) bekezdés b) pontjában, 16. § (1) bekezdés c) pont cf) és ch) alpontjaiban, 16. § (16) bekezdés a)-d) pontjaiban foglaltakat, ha a kivaalanyisága időszaka alatt a Tao. tv. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének, és az adó megfizetésének kötelezettsége. Az az adózó, aki e bekezdés szerinti lehetőséggel élt, de a feltételeknek nem felel meg, a társasági adót az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évéről benyújtott bevallásában vallja be.[206]
Az adózót a kisvállalati adóalanyiság időszakát megelőzően a Tao. tv. előírásai szerint érvényesített kedvezményekkel kapcsolatban terhelheti társaságiadó-fizetési kötelezettség – ha a kedvezményre a megszerzett jogosultságot elveszítette –, amelyet az adókötelezettséget kiváltó eseményt követő kisvállalatiadó-bevallásban kell bevallani.
Ezek a következők:
– Ha az adózó a Tao. tv. hatálya alatt kis- és középvállalkozási adóalap-kedvezményt érvényesített, és a kedvezmény alapjául szolgáló beruházást nem helyezi üzembe, vagy nem veszi használatba, vagy elidegeníti (természetbeni juttatásként átadja, értékesíti, apportálja, térítés nélkül átadja, stb.) a kedvezmény igénybevételének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig, akkor az adóalap-csökkentésnél figyelembe vett összeg kétszeresének megfelelő összeg után a társasági adót meg kell fizetnie.[207]
– Ha a kisvállalati adóalanyiság előtti időszakban a mikrovállalkozás érvényesítette a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-kedvezményt, és utóbb a figyelési időn belül a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt a létszáma csökken, akkor a kisvállalati adóalanyiság alatt társaságiadó-visszafizetési kötelezettsége keletkezik a Tao. tv. rendelkezései szerint.[208]
– A fejlesztési tartalék képzés címén érvényesített adóalap-kedvezmény miatt a lekötés évében hatályos mértékű társasági adó és az arra felszámított késedelmi pótlék terheli a kisvállalati adóalanyt az adózás előtti eredményt csökkentő tételként érvényesített összeg azon része után, amelyet kisvállalati adóalanyként a lekötés évét követő négy éven belül nem beruházási célra fordít, vagy a 4. adóév végéig nem használ fel.[209] Az így megállapított kötelezettséget a tárgyévi feloldást követő 30 napon belül kell megfizetni, a 4. adóév végéig fel nem használt összegnél a negyedik adóévet követő adóév (tárgyév) első hónapja utolsó napjáig. A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő feloldás napjáig, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és a megállapított adóval együtt az említett napot követő első (társaságiadó)bevallásban kell bevallani.
– A végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévet (ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül, az utolsó adóévét) megelőzően lekötött fejlesztési tartaléknak az adóév utolsó napjáig beruházásra fel nem használt része után a lekötés adóévében hatályos rendelkezések szerint előírt mértékkel[210] kell a társasági adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítani és 30 napon belül megfizetni.[211] A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és a megállapított adóval együtt az említett napot követő első (társaságiadó)bevallásban kell bevallani.
– A kis- és középvállalkozások adókedvezménye miatti társaságiadó-kötelezettség és késedelmi pótlék terheli a kisvállalati adóalanyt, ha a hitelszerződés megkötésének évét követő 4 éven belül a beruházást nem helyezi üzembe – kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el – vagy ha a tárgyi eszközt az üzembe helyezés adóévében vagy az azt követő 3 évben elidegeníti.[212]
– A kisvállalati adó alanyaként az egyéni céget terheli a társaságiadó-kötelezettség és a késedelmipótlék-kötelezettség, ha a kisvállalkozói kedvezmény, a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó bevételt csökkentő tétel, valamint a lekötött tartalék feloldása miatt kötelezettsége keletkezik, és a kedvezményt az egyéni céget alapító egyéni vállalkozó vette igénybe.[213]
A késedelmi pótlék mértékének meghatározásáról az útmutató „I. Általános tudnivalók” részében a „Hogyan lehet fizetni?” című fejezetben a „Késedelmi pótlék” című pont ad tájékoztatást.
1. Kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye miatt felmerülő kötelezettség
A Tao. tv. 8. § (1) bekezdés u) pontjának alkalmazása terheli a kisvállalati adóalanyt is a korábban igénybe vett kis- és középvállalkozási adóalap-kedvezmény feltételeinek nem teljesülése esetén.[214]
A Tao. tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg kétszeresének a társasági adó mértékével számított összegét kell itt szerepeltetni adókötelezettségként, ha a Tao. tv. 8. § (1) bekezdésének ua)-ud) pontjában foglalt valamely esemény (elidegenítés, stb.) a csökkentés adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig bekövetkezett.
Jogutód nélküli megszűnéskor e kedvezmény vonatkozásában adott feltételek teljesülésekor alkalmazni kell a Tao. tv. 16. § (1) bekezdés c) pont cf) alpontját.
Ennél a kedvezménynél a szankciós figyelési időszak 4 év.
Az ebben a sorban foglalt társaságiadó-kötelezettséget az elszámoló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetni.
2. Foglalkoztatottak növelésének adóalap-kedvezménye miatt felmerülő kötelezettség
A Tao. tv. 8. § (1) bekezdés v) pontjának alkalmazása terheli a kisvállalati adóalanyt is a korábban mikrovállalkozásként igénybe vett, a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-kedvezmény feltételeinek nem teljesülése esetén.[215]
Az átlagos állományi létszám előző adóévhez viszonyított csökkenése és a megelőző adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összege szorzatának 20 százalékkal növelt összege, de legfeljebb a Tao. tv. 7. § (1) bekezdésének y) pontja alapján igénybe vett adóalap-kedvezmény 20 százalékkal növelt összege után a társasági adó mértékével számított összeget kell itt szerepeltetni adókötelezettségként, ha a kedvezmény igénybevételét követő 3. év végéig a kisvállalati adóalanynál a foglalkoztatottak létszáma csökken az előző adóévhez viszonyítva, vagy ezen időszakon belül jogutód nélkül megszűnik.
Jogutód nélküli megszűnéskor e kedvezmény vonatkozásában adott feltételek teljesülésekor alkalmazni kell a Tao. tv. 16. § (1) bekezdés c) pont ch) alpontját.
Ennél a kedvezménynél a szankciós figyelési időszak 3 év.
Az ebben a sorban foglalt társaságiadó-kötelezettséget az elszámoló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetni.
3-4. Fejlesztési tartalékképzés adóalap-kedvezménye, valamint a jogdíjra jogosító immateriális jószággal összefüggő lekötött tartalék feloldása miatt felmerülő kötelezettség
A Tao. tv. 7. § (15) bekezdésének alkalmazása terheli a kisvállalati adóalanyt is, a fejlesztési tartalékképzés adóévében csökkentő tételként érvényesített adóalap-kedvezmény feltételeinek nem teljesítése esetén.[216]
Elsőként fel kell tüntetni a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés f) pontja alapján az adóévet megelőző négy évben képzett fejlesztési tartaléknak vagy egy részének a tárgyévben nem beruházási célra feloldott összege után, és a fejlesztési tartalék negyedik adóév végéig fel nem használt összege után – a Tao. tv. 19. § lekötés adóévében hatályos rendelkezése szerint előírt mértékkel – megállapított társasági adó összegét. Itt kell továbbá szerepeltetni a feloldott rész után megállapított késedelmi pótlék összegét.
A végelszámolás, a felszámolás megkezdésekor e kedvezmény vonatkozásában adott feltételek teljesülésekor alkalmazni kell a Tao. tv. 16. § (1) bekezdés b) pontját.
Ennél a kedvezménynél a szankciós figyelési időszak 4 év.
A feloldás, felhasználás időpontját meg kell adni, ha a kötelezettség a lekötés évét követő négy éven belül nem beruházási célra fordított összeg miatt keletkezett, ekkor a felhasználás adóévi (2022. évi) időpontját követő 30. napig kell a kötelezettséget megfizetni. Egyszeri felhasználás esetén csak a 3. sorban szerepeltetendők adatok.
Ha a kötelezettség amiatt keletkezett, mert a lekötött összeget a 4. adóév végéig sem használták fel, akkor a felhasználás időpontját üresen kell hagyni, és a negyedik adóévet követő adóév (tehát a 2022. év) első hónapja utolsó napjáig, azaz 2022. január 31-ig kell a kötelezettséget megfizetni.
A Tao. tv. 16. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, a jogdíjra jogosító immateriális jószágra tekintettel érvényesített adóalap-kedvezmény miatti növelő tétel terheli a kisvállalatiadó-alanyt, ha a feltételeknek nem felel meg. Az ehhez kapcsolódó kötelezettség szintén ebben a sorban tüntetendő fel.
5. Kis- és középvállalkozások beruházási hitelkamatának adókedvezménye miatt felmerülő kötelezettség
A kisvállalati adóalanynak a Tao. tv. 22/A. § (5) bekezdését alkalmaznia kell, ha a Katv. szerinti adóalanyiság bejelentésének adóévében vagy azt megelőzően igénybe vett kis- és középvállalkozások adókedvezménye megtartásának feltételei nem teljesülnek.[217] Ekkor az igénybe vett adókedvezmény összegét adókötelezettségként kell feltüntetni, és a késedelmi pótlék összegét szintén meg kell adni.
Ennél a kedvezménynél a szankciós figyelési időszak maximum 7 év (a hitelszerződés megkötésének évét követő négy év, illetve a tárgyi eszköz üzembe helyezésének adóévét követő harmadik év vége).
Az ebben a sorban foglalt társaságiadó- és késedelmipótlék-kötelezettséget az elszámoló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetni.
6. Az egyéni céget az alapító egyéni vállalkozó által igénybe vett kedvezmény – a kisvállalkozói kedvezmény, vagy a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó bevételt csökkentő tétel – miatt terhelő kötelezettség
Ebben a sorban az 1-2. sorok leírásában szereplő kötelezettségeket kell szerepeltetnie az egyéni cégnek a Tao. tv. 16. § (16) bekezdésének b)-c) pontjai szerint, ha valamely kedvezményt az egyéni céget alapító egyéni vállalkozó vette igénybe, de a társasági adó teljesítésére már az egyéni cég köteles. A szankciós figyelési időszak 3 vagy 4 év, attól függően, hogy melyik előbbi kedvezményről van szó.
Ha az egyéni céget terhelő kötelezettség az 1-2. sorok leírásában szereplő kedvezményhez kapcsolódik, akkor a megadott társaságiadó-kötelezettséget az elszámoló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetni.
7-8. Az egyéni céget az alapító egyéni vállalkozó által igénybe vett fejlesztési tartalékképzés adóalap-kedvezménye miatt terhelő kötelezettség
Ebben a sorban a 3-4. sorok leírásában szereplő kötelezettségeket kell szerepeltetnie az egyéni cégnek a Tao. tv. 16. § (16) bekezdésének a) és d) pontjai szerint, ha a kedvezményt az egyéni céget alapító egyéni vállalkozó vette igénybe, de a társasági adó, és a késedelmi pótlék teljesítésére már az egyéni cég köteles. A szankciós figyelési időszak 4 év.
Az egyéni céget a 3-4. sorok leírásában szereplő kedvezmény miatt terhelő kötelezettség esetén az egyéni cégnek a feloldás, felhasználás időpontját meg kell adnia, ha a kötelezettség a lekötés évét követő négy éven belül nem beruházási célra fordított összeg miatt keletkezett, ekkor a felhasználás adóévi (2022. évi) időpontját követő 30. napig kell a kötelezettséget megfizetni. Egyszeri felhasználás esetén csak a 7. sorban szerepeltetendők adatok.
Ha az egyéni céget a 3-4. sorok leírásában szereplő kedvezmény miatt terhelő kötelezettség azért keletkezett, mert a lekötött összeget a 4. adóév végéig sem használták fel, akkor a felhasználás időpontját üresen kell hagyni, és a negyedik adóévet követő adóév (tehát a 2022. év) első hónapja utolsó napjáig, azaz 2022. január 31-ig kell a kötelezettséget megfizetni.
9. Az adózót a társasági adó hatálya alá való áttéréskor a választása alapján terhelő, a Katv. 28. § (4d) bekezdése szerinti társaságiadó-kötelezettség
A [TAO] adatsor 9. sorát azoknak a kisvállalatiadó-alanyoknak kell kitölteniük, amelyek a kisvállalati adó hatálya alól a társasági adó hatálya alá kerülnek, és a Katv. 28. § (4a) bekezdés szerinti pozitív összeg (áttérési különbözet) tekintetében nem képeznek a Katv. 28. § (4b) bekezdése szerinti lekötött tartalékot, hanem a Katv. 28. § (4d) bekezdése alapján az adó megfizetését választják.
A [TAO] adatsor 9. sorát azoknak a kisvállalatiadó-alanyoknak is meg kell határozniuk és ki kell tölteniük, amelyek a kisvállalatiadó-alanyiságuk megszűnésével nem térnek át a társasági adó hatálya alá. Tehát azok esetében is fennáll a kötelezettség, amelyek a kisvállalatiadó-alanyiságuk megszűnésével együtt maguk is jogutód nélkül vagy jogutóddal megszűnnek, vagy a kisvállalatiadó-alanyiság alól olyan eljárás (felszámolási, kényszertörlési) megkezdése miatt kerülnek ki, amelynek kezdő napjától a Tao. tv. rendelkezése alapján[218] nem minősülnek társaságiadó-alanynak.
Az alább vázolt feltételek mellett a megszűnő kisvállalatiadó-alanynak a megszűnéssel összefüggő elszámolásakor társaságiadó-kötelezettsége keletkezik.
Ha az adózó kisvállalatiadó-alanyisága megszűnik, akkor meg kell állapítania azt a nyereség és veszteség összeget, amely a kisvállalatiadó-alanyiság időszakához kapcsolódik, de amelyre a kisvállalati adózás hatálya alatt a Katv. 20. § (3) bekezdés a) és b) pontja alapján adófizetési kötelezettség nem vonatkozott. Ezt az összeget csökkentenie kell a kisvállalatiadó-alanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószágnak és tárgyi eszköznek a kisvállalatiadó-alanyiság megszűnése időpontjában fennálló könyv szerinti értékével. Ezt az összeget tovább csökkenti a kisvállalatiadó-alanyiság időszaka alatt keletkezett, még fel nem használt elhatárolt veszteség (ha ilyen tétel keletkezett), valamint a megfizetett (fizetendő) kisvállalati adó összege.[219] Az így meghatározott összeg az ún. áttérési különbözet.
Az áttérési különbözet számítására részletes példa található a következő útvonalon elérhető 92. számú információs füzetben:
https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/nezzen-utana/inf_fuz/2022
Ha az előbbiekben meghatározott, a kisvállalatiadó-alanyiság megszűnésére tekintettel a Katv. 28. § (4a) bekezdés szerint megállapított áttérési különbözet pozitív, akkor az adózó – a választása alapján – ezzel az összeggel azonos összegű lekötött tartalékot képezhet az eredménytartaléka terhére és a társasági adó hatálya alatt fejlesztési tartalékként használhatja vagy oldhatja fel azzal, hogy adóalap-csökkentő tétel a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés f) pontja alapján arra nézve nem érvényesíthető, és a nem beruházási célra való feloldás esetén késedelmi pótlékot nem kell érvényesíteni.[220] Ha a kisvállalatiadó-alanyiság megszűnésére tekintettel a Katv. 28. § (4a) bekezdés szerint megállapított áttérési különbözet negatív, akkor a kisvállalatiadó-alanyiság megszűnését követően a társasági adó alanya a társaságiadó-alanyiságának létrejötte adóévét követő 5 adóéven belül elhatárolt veszteségként veheti figyelembe.[221]
Ha az előbbiekben meghatározott, a kisvállalatiadó-alanyiság megszűnésére tekintettel a Katv. 28. § (4a) bekezdés szerint megállapított áttérési különbözet pozitív előjelű, amelyre a kisvállalatiadó-alanyisága megszűnésével érintett adózó – a választása alapján – a Katv. 28. § (4b) bekezdés szerinti lekötött tartalékot nem képezi meg, akkor erre az összegre a kisvállalati adóalanyisága utolsó napján hatályos mértékű adókulccsal számított társasági adót kell megállapítania. Az így meghatározott társasági adót a kisvállalatiadó-alanyisága megszűnésére tekintettel benyújtott kisvállalatiadó-elszámoló bevallásában, a [TAO] adatsor 9. sorában kell bevallania és az elszámoló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.[222]
A sor kitöltéséhez jelölni kell a „Társasági adó kötelezettség” mezőt is. A WebNYK-s kitöltőprogram átvezető linkkel biztosítja a közvetlen kapcsolódást a [TAO] menühöz.
Az adózónak a fenti összegek meghatározása érdekében nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a számítandó összeg elemeit és számításának módját.[223]
Az elszámoló alapbevallásban bevallott egyes résztételek megfizetésének eltérő határidőit a „Társaságiadó- és késedelmipótlék-kötelezettség megfizetésének speciális szabályai” című pont részletezi.
Önellenőrzésnél a kötelezettségváltozás meghatározásakor azonban a [TAO] adatsoron szerepeltetett összesített tételt kell figyelembe venni. A keletkezett kötelezettségnövekedés megfizetésének határnapját vagy a kimutatott kötelezettségcsökkenés visszaigénylésének lehetséges kezdő napját nem az egyes résztételekhez tartozó egyedi megfizetési határnapok alapulvételével, hanem az önellenőrzött elszámoló alapbevalláshoz tartozó általános benyújtási határnap – mint alapesedékesség – figyelembevételével kell megállapítani.[224]
10 A kisvállalati adó alanyának társaságiadó-kötelezettsége összesen
Itt összesíti az internetes kitöltő-ellenőrző program az 1-9. sorokban szerepeltetett társaságiadó-kötelezettségek adatait.
A 10. sorban összesített társaságiadó-kötelezettség összegét – annak részösszegeit a megfelelő esedékességre – az alábbi számlaszámra és adónemkódon kell megfizetni.
Számlaszám: 10032000-01076019 NAV Társasági adó bevételi számla
Adónemkód: 101
Ha az adózó bejelentette, hogy a társaságiadó-fizetési kötelezettségét amerikai dollárban vagy euróban kívánja teljesíteni, akkor nem az előbb jelzett forint számlára, hanem az útmutató „I. Általános tudnivalók” részében a „Hogyan lehet fizetni?” című fejezetben található, a bejelentésének megfelelő deviza számlaszámra kell átutalással fizetnie.
11. A kisvállalati adó alanyának társasági adóhoz kapcsolódó késedelmipótlék-kötelezettsége összesen
Ez a sor tartalmazza a 3-4., az 5. és a 7-8. sorokban szerepeltetett késedelmipótlék-kötelezettségek összegét, amelyet a társaságiadó-kötelezettséggel együtt, ugyanarra a határnapra kell megfizetni, az alábbi számlaszámra és adónemkódon.
Számlaszám: 10032000-01076985 NAV Késedelmi pótlék bevételi számla
Adónemkód: 138
A 3-4. sorban szereplő társaságiadó- és késedelmipótlék-kötelezettséget a felhasználási időpontot követő 30. napig, ha pedig a felhasználási időpont üres, az elszámoló bevallás adóévében, 2022. január 31. napjáig kell megfizetni. Ezeknek a tételeknek a bevallására az elszámoló bevallás benyújtására előírt határidőben – legkésőbb az adóévet követő adóév május 31-ig – kerül sor.
Az 5. sorban megadott társaságiadó- és késedelmipótlék-kötelezettséget az adózó az elszámoló bevallás benyújtására előírt határidőig – legkésőbb 2023. május 31-ig – fizetheti meg.
A 6. sorban megjelölt társaságiadó-kötelezettséget az egyéni cég az elszámoló bevallás benyújtására előírt határidőig – legkésőbb 2023. május 31-ig – fizetheti meg.
A 7-8. sorban szereplő társaságiadó- és késedelmipótlék-kötelezettséget az egyéni cégnek a felhasználási időpontot követő 30. napig, ha pedig a felhasználási időpont üres, az elszámoló bevallás adóévében, 2022. január 31. napjáig kell megfizetnie. Ezeknek a tételeknek a bevallására az elszámoló bevallás benyújtására előírt határidőben – legkésőbb az adóévet követő adóév május 31-ig – kerül sor.
A 9. sorban megjelölt társaságiadó-kötelezettséget a megszűnő kisvállalatiadó-alany az elszámoló bevallás benyújtására előírt határidőig – legkésőbb 2023. május 31-ig – fizetheti meg.
A megfizetéshez tartozó adatokat a WebNYK program külön is megmutatja kiegészítő információként a Befizetendő/visszaigényelhető összegek és esedékességek cím alatt.