Az [ENERG] kitöltése

A kisvállalati adó alanyát terhelő energiaellátók jövedelemadója, valamint energiaellátók jövedelemadó-előleg kötelezettsége

 

Az [ENERG] adatsor kizárólag akkor tölthető ki, ha a „Bevallás gyakorisága” mezőben „E – elszámoló bevallás (teljes üzleti évre)” érték szerepel, és az „Energiaellátók jövedelemadója kötelezettség” mezőt jelölték. Az [ENERG] adatok nem tölthetők ki, ha az adóbevallást az adózó a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt adja be (amelynek az „Előtársasági időszakkal összefüggő bevallás kódja” mezőben 1-es a kódja). Nem töltheti ki a felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt álló adózó sem.[250]

 

Az energiaellátók jövedelemadóját, valamint az energiaellátók jövedelemadója előlegét is az alábbi számlaszámra és adónemen kell megfizetni, a megfelelő (17. és 20.) soroknál feltüntetett határnapig.

 

Számlaszám: 10032000-01076150   NAV Energia ágazat befizetései bevételi számla

Adónemkód: 232

 

Bevallásra kötelezettek köre, az energiaellátók jövedelemadója alapja/mértéke/előlege

 

Az energiaellátót, valamint a közszolgáltatót[251] az energiaellátók jövedelemadója vonatkozásában adó- és adóelőleg-fizetési, és -bevallási kötelezettség terheli. Az előbbi kötelezettség nem terheli az adózót, ha az adóbevallását a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt adja be, vagy ha felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt áll.[252] A jövedelemadó-kötelezettséget a külföldi vállalkozó kizárólag a belföldi telephelye útján végzett tevékenysége alapján állapítja meg.

 

A feldolgozóipari gyártó a Thtv. szabályaitól eltérően a 2022. és a 2023. adóévre vonatkozóan szintén az energiaellátók jövedelemadója alanyának minősül. Az adózónak a feldolgozóipari gyártói minőségében az adóévre várható fizetendő adója alapján az extraprofit adóztatás szabályai szerint, a 22ENJOV típusú külön nyomtatványon kellett a 2022. adóévre, valamint a 23ENJOV nyomtatványon kell a 2023. adóévre jövedelemadó-előleget vallania és fizetnie.[253]

 

A feldolgozóipari gyártó kisvállalatiadó-alany az adóéves energiaellátók jövedelemadó-kötelezettségét azonban már a kisvállalatiadó-bevallásban vallja be és számolja el, a Thtv. szabályait alapul véve. Ha a feldolgozóipari gyártónak a Thtv. szerinti tevékenység[254] alapján is van jövedelemadó-kötelezettsége, akkor az abból fakadó és a feldolgozóipari gyártói tevékenysége[255] szerinti éves kötelezettségét összevontan vallja be a kisvállalatiadó-bevallás [ENERG] adatsorán, és ezzel szemben számolja el az adóévi ’ENJOV típusú külön nyomtatványon feldolgozóipari gyártóként vallott előlegeit. A feldolgozóipari gyártóként jövedelemadóköteles adózó azonban a kisvállalatiadó-bevallásában előlegütemezést nem vall, tehát az [ENERG] 18-24. sorok üresen maradnak.

 

Ha a kisvállalatiadó-alany az energiaellátók jövedelemadójának az extraprofit adóztatása kapcsán feldolgozóipari gyártói minőségében alanyává vált, akkor az azonosító adatok között jelölnie kell a „Feldolgozóipari gyártóként az energiaellátók jövedelemadójának alanya [197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet 8. §]” mezőt. Ez a jelölés lehetővé teszi, hogy az adóéves adómegállapítással egyidejűleg a kisvállalatiadó-bevalláson feleslegesen ne történjen a Thtv. szerinti előlegkimutatás, és a Thtv. szabályaitól eltérően számítandó előlegeit a következő adóévre a 23ENJOV típusú külön nyomtatványon vallhassa be.

 

Ha az adózó nem feldolgozóipari gyártóként kötelezett az energiaellátók jövedelemadójára, hanem a kötelezettsége a Thtv. rendelkezése[256] alapján áll fenn, akkor a „Feldolgozóipari gyártóként az energiaellátók jövedelemadójának alanya” mezőt üresen kell hagynia, és az [ENERG] 15. sorában megállapított éves kötelezettség összege alapján, a Thtv. szabályai szerint kötelezett előlegütemezésre az [ENERG] 18-24. sorokban.

 

Az energiaellátók jövedelemadója alapja az adóévi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredménynek a Thtv. szerinti növelő és csökkentő tételekkel módosított, továbbá a külföldi telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, a telephelynek betudható, külföldön adóztatható, a Thtv. szerinti jövedelemadó-alapnak megfelelő tartalmú jövedelmet nem tartalmazó összege.[257] Az energiaellátók jövedelemadója mértéke az így meghatározott pozitív adóalap 31 százaléka.[258] Az így kiszámított energiaellátók jövedelemadóját – legfeljebb annak mértékéig, de legfeljebb 1,5 milliárd forintig – csökkenti az üzleti évre (adóévre) bányajáradék címén fizetett (fizetendő) összeg.[259] A fennmaradó adókötelezettség adóvisszatartás formájában tovább csökkenthető a külföldön fizetett (fizetendő) adó beszámítására vonatkozó rendelkezések alapján.[260]

 

Összefoglalóan tehát az energiaellátók jövedelemadója fizetésére kötelezett társaság az elszámoló bevallás időszakában keletkezett és az abból fakadó további energiaellátók jövedelemadó-kötelezettségéről a következők szerint ad számot:

 

-        Az [ENERG] 1-17. soraiban az adózó az adóévi kötelezettségével számol el. Ekkor meghatározza az adóévre összesen megállapított éves energiaellátók jövedelemadójának és az adóévre bevallott energiaellátók jövedelemadó-előlegeknek a különbözetét, azaz az adóévet követően még fizetendő vagy visszaigényelhető energiaellátók jövedelemadója összegét. A kisvállalatiadó-bevallásban energiaellátók jövedelemadója elszámolást annak az adózónak kell tennie, amely a kisvállalati adó alanya. Ha az adózó feldolgozóipari gyártóként vált az energiaellátók jövedelemadójának alanyává, akkor az elszámolását szintén az [ENERG] 1-17. soraiban mutatja be, vegyes – Thtv. szerinti és feldolgozóipari gyártói – tevékenység esetén összevontan, míg feldolgozóipari gyártói tevékenység esetén csak a feldolgozóipari gyártással összefüggésben.

 

-        Az [ENERG] 18-24. soraiban csak az az adózó vall be előleg-ütemezést előremutató esedékességekkel, amely nem jelölte a „Feldolgozóipari gyártóként az energiaellátók jövedelemadójának alanya” mezőt. Az adózó a jelen elszámoló bevallás benyújtásának határidejét követő második hó első napjától 12 hónapig terjedő időtartamra vallja az előleget. A kisvállalati adó alanya naptári éves, ezért az adóévet követő adóév július 1. és az adóévet követő második adóév június 30. közötti időtartamra vonatkozik az előlegbevallás. Az előleg négy egyenlő részletben háromhavonként vagy 12 egyenlő részletben havonként esedékes, az előlegfizetés gyakoriságától függően. Előremutató esedékességű előlegbevallást csak annak az adózónak kell tennie, amely az adóévben nem szűnik meg, vagy nem ad be bevallást a cégbejegyzési eljárás adóévi befejezése miatt. Ha az adózó feldolgozóipari gyártóként vált az energiaellátók jövedelemadójának alanyává, akkor az előlegütemezését a 23ENJOV nyomtatványon vallja be, esetében tehát a kisvállalatiadó-bevallás [ENERG] 18-24. sorai üresen maradnak.

 

Az energiaellátók jövedelemadója adatok 2022. évi szerkezete

 

Új tájékoztató adat épült be 4. sorként a sémába, a 3. sorba átkerült egy korábbi tájékoztató adat. Emiatt a sorok sorszáma módosult, az oszlopok betűjelzése változott. A 2022. évben az éves jövedelemadó elszámolását a 15-17. sorokban, az előremutató esedékességű előlegütemezést a 21-24. sorokban kell bevallani. Az önellenőrzésen a 2022. évben a 15. sor változását kell kimutatni.

 

Az előlegütemezés 18-24. sorainak kitöltését szabályozza továbbá az azonosító adatok között a feldolgozóipari gyártói minőség jelölése is.

 

A 3. sorban kiemelten kimutatott, az elektromos töltőállomás beruházása utáni adóalap-kedvezményhez kapcsolódva új adatmezőkben tünteti fel az adózó a kedvezmény támogatástartalmát, és a kedvezmény igénybevételének jogcímét is azonosítja. A 2022. január 31-ét követően benyújtott adóbevallásban a 3. sorban kiemelt kedvezmény alapértelmezetten de minimis támogatást tartalmaz, amelyhez külön nyilatkozat nem kapcsolódik. Az adózó döntése szerint igénybe vehető a 3. sorban kiemelt kedvezmény az ún. Válságközlemény 2.1. szakaszának szabályaival és a támogatási programot jóváhagyó határozatban foglaltakkal összehangban is azzal, hogy ebben az esetben a Tao. tv. 4. számú mellékletében foglalt feltételekről is nyilatkozni kell.

Adóévi energiaellátók jövedelemadója kötelezettség megállapítása és elszámolása

 

Az energiaellátók jövedelemadójának fizetésére kötelezett energiaellátó és közszolgáltató a 2022. üzleti évi ténylegesen fizetendő jövedelemadóját (az adó éves összegét) maga állapítja meg és vallja be, fizeti meg vagy igényli vissza, az Air. és az Art. társasági adóra előírt határidő rendelkezései szerint.[261]

 

Itt kell az adóévi energiaellátók jövedelemadója kötelezettséget bevallania és elszámolnia a feldolgozóipari gyártóként kötelezetté vált adózónak is.

 

Az adóévre jutó adó levezetése

 

1.   Adózás előtti eredmény

 

Itt kell szerepeltetni az adóévi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredményt.[262] Az itt előjelhelyesen feltüntetett összegnek egyeznie kell a kisvállalati adó elszámolására szolgáló [KIVA-ELSZAMOLAS] adatsor 27. számú tájékoztató sorában megadott összeggel. Az adóalapot növelő és csökkentő tételeket az [ENERG] 2. és 5. sorok tartalmazzák.

2.   Adózás előtti eredményt csökkentő tételek együttes összege

 

Ebben a sorban kell megadni az adózás előtti eredményt csökkentő tételek együttes összegét[263] előjel nélkül, pozitív értékként. A csökkentő tételek között kell szerepeltetni a külföldi telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, a telephelynek betudható, külföldön adóztatható, a jövedelemadó-alapnak megfelelő tartalmú jövedelem összegét is.[264]

3-4. Adózás előtti eredményt csökkentő tételek egyes tájékoztató adatai

 

A 2. sorban megadott csökkentő tételek összegéből kiemelten is ki kell mutatni – ha van – a tárgyévben igénybe vett, elektromos töltőállomások beruházásának adóalap-kedvezményét a 3. sorban,[265] valamint a korábbi adóévek negatív adóalapjából az adóévben leírt összeget a 4. sorban.[266]

 

3.1. Az elektromos töltőállomások beruházásával összefüggő adóalap-kedvezmény a 2022. február 1. előtt benyújtott bevallásokban

 

A Thtv 6. § (3) bekezdés l) pontjában foglalt, az elektromos töltőállomás létesítésével kapcsolatban a 3. sorban érvényesíthető adóalap-kedvezmény háttérszabálya, a 651/2014/EU általános csoportmentességi rendelet a Bizottság (EU) 2021/1237 rendeletével 2021. augusztus 1. napi hatállyal kiegészült a 36a cikkel. A kiegészítés bevezette a kifejezetten az elektromos töltőállomások támogathatóságáról rendelkező új jogcímet („beruházási támogatás a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású közúti járműveket kiszolgáló, nyilvánosan hozzáférhető elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúrához”). Ezáltal az általános csoportmentességi rendelet 58. cikk (5) bekezdése szerinti, a Thtv. 6. § (3) bekezdés l) pontjában meghatározott kedvezmény az általános csoportmentességi rendelet 56. cikke alapján nem volt odaítélhető az adózóknak a 2021. augusztus 1-jei módosítástól számított hat hónapos átmeneti idő elteltével, azaz 2022. február 1-jét követően. Ezért a 3. sorban általános csoportmentességi támogatásként korábban csak akkor szerepelhetett adat, ha a támogatás odaítélésének, azaz a bevallás benyújtásának napja 2022. február 1. előtti időpontra esett. Ekkor az elektromos töltőállomás beruházása utáni támogatást a jogszabályban meghatározott korlátozásokkal lehetett kiszámítani és igénybe venni.[267] Azok az adózók, amelyek a 2022. január 31-ét követően benyújtott bevallásukban még a régi szabályok szerint érvényesítették az adóalap-kedvezményt, önellenőrzést kell benyújtaniuk.[268]

 

3.2. Az elektromos töltőállomások beruházásával összefüggő adóalap-kedvezmény és nyilatkozat a támogatás jogalapjáról a 2022. január 31. után benyújtott bevallásokban

 

Az elektromos töltőállomás létesítésével kapcsolatos, az energiaellátók jövedelemadója adónemben érvényesíthető adóalap-kedvezmény támogatási hátterére vonatkozó szabály a 2022. évben kiegészült, módosult.[269]

 

Ennek megfelelően a 2022. január 31-ét követően benyújtott bevallásokban az elektromos töltőállomás létesítésével összefüggésben adóalap-kedvezményként érvényesített összeg adótartalma az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható. Az adóalap-kedvezmény az elektromos töltőállomás bekerülési értéke után vehető igénybe.[270]

 

A támogatás az adózó erre vonatkozó választása és az adóbevallásban benyújtott nyilatkozata szerint az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes válságkezelési keret a gazdaságnak Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követő támogatása céljából” című, 2022/C 131 I/01 számú európai bizottsági közlemény (az energiaellátók jövedelemadójában érvényesíthető adóalap-kedvezmény vonatkozásában a továbbiakban: Válságközlemény) 2.1. szakaszának szabályaival és a támogatási programot jóváhagyó határozatban és az azt módosító európai bizottsági határozatokban foglalt rendelkezésekkel összhangban is igénybe vehető, figyelemmel a Tao. tv. 4. számú mellékletében foglalt feltételekre is. Az erre irányuló választás és nyilatkozat elsőként a támogatási programot jóváhagyó európai bizottsági határozat elfogadását követően alkalmazható, és utoljára a Válságközlemény alkalmazhatóságának határidejéig benyújtott bevallásokban tehető meg.

 

Az energiaellátók jövedelemadójában igénybe vett adóalap-kedvezménynek a 31 %-os adómértékkel számított támogatástartalmát az [ENERG] 25. sorban kell feltüntetni.

 

Szintén az [ENERG] 25. sorban kell megjelölni a kedvezmény igénybevételének jogcímét is, az alábbi kódok valamelyikével:

-          1 = közúti árufuvarozói de minimis

-          2 = általános (nem közúti árufuvarozói) de minimis

-          3 = Válságközlemény 2.1. szakasz

 

Ha az adózó a 3-mas jogcímet jelöli, akkor kötelező nyilatkozatot tenni az [ENERG] 26. sorában.

 

Kizárólag akkor választhatja az adózó támogatási jogcímként a Válságközlemény 2.1. szakaszát, ha a Válságközlemény szerinti háború gazdasági hatásai hátrányosan érintik, nem minősül szankcióval sújtott személynek, továbbá ha a szankciókkal érintett ágazatokban tevékenykedik, úgy azt nem a szankciók célkitűzéseit veszélyeztető módon végzi, valamint az igénybe vett támogatás támogatástartalma önállóan vagy más támogatásokkal halmozva megfelel az előírt maximált támogatási keretösszegeknek, és a meghatározott támogatások halmozása nem vezet a rendkívüli események által közvetlenül okozott adózói kár túlkompenzálásához.[271] E feltételek teljesüléséről az [ENERG] adatsor alján a 26. sorban kell az adózónak nyilatkozatot tennie a „Jelölje X-szel, ha működését a háború gazdasági hatásai hátrányosan érintik, és a Tao. tv. 4. számú mellékletében foglaltak szerint nyilatkozatot tesz.” megnevezésű mezőben.

 

Ha az adózó a 2022. január 31-ét követően, de az új támogatási szabályok hatályba lépését, azaz 2022. december 24-ét megelőzően benyújtott bevallásában az elektromos töltőállomás adóalap-kedvezményét már érvényesítette, a jogalap fentiek szerinti módosítása és a kedvezménynek az irányadó szabályok szerinti meghatározása érdekében önellenőrzést kell benyújtania.[272]

5.   Adózás előtti eredményt növelő tételek együttes összege

 

Itt az adózás előtti eredményt növelő tételek együttes összegét[273] kell – előjel nélkül, pozitív értékként – megadni.

6.   Az energiaellátók jövedelemadója tárgyévi alapja és annak arányos része [1. – 2. + 5]

 

A sor három mezőt tartalmaz, egy jelölőmezőt (a) és két összegmezőt (b, c). Az első összegmező az adó tárgyévi teljes alapját tartalmazza, ezt a kitöltőprogram automatikusan kiszámítja, és automatikusan átemeli a második összegmezőbe. A sor elején a jelölőmező és a sor végén a második összegmező az adó tárgyévi arányosított alapjának feltüntetésére szolgál, az átemelt összeg felülírásának lehetőségével.

 

A sor első összegmezőjébe (b) a kitöltőprogram az adózó adózás előtti eredményét, és az azt csökkentő és növelő tételeket összegzi.[274] A negatív összeget a kitöltő-ellenőrző program a „–” előjel kiírásával jelzi. Ha az adóalapot nem kell arányosítani, akkor tényleges adóalapként a második összegmezőbe (c) átemelt pozitív érték szolgál.

 

A több engedéllyel rendelkező, vagy a jövedelemadóköteles tevékenységen[275] kívüli tevékenységet végző adóalanynál az első összegmezőbe összesített adóalap arányos része tekintendő adóalapnak. Az arányos adóalap összegét a második összegmezőben (c) kell megadni, az első összegmezőbe összegzett teljes adatnál nem lehet több. Az arányt az energiaellátók jövedelemadójára kötelezett tevékenységek beszámolóban kimutatott vagy a könyvviteli zárlat alapján megállapított árbevételének az adóalany összes árbevételének százalékában két tizedesjegyre számítva kell megadni.[276]

 

Az arányos adóalapot az adózó úgy tudja érvényesíteni, ha a sor elején elhelyezett, arányosítást jelző mezőt (a) megjelöli, és a második összegmezőbe (c) automatikusan átemelt teljes adóalap összegét az arányos adóalap összegével felülírja. Ha az arányos adóalap összege negatív, azt a „–” előjel kiírásával kell jelezni. Az arányosítást alkalmazó adózóknak az általuk felülírt, az arányos adóalapot tartalmazó összegmező pozitív értékét kell figyelembe venniük tényleges adóalapként.

 

Függetlenül tehát attól, hogy a teljes adóalapot vagy annak arányos részét vesszük alapul, az energiaellátók jövedelemadójának megállapítási és fizetési kötelezettsége csak pozitív adóalap után áll fenn.

10.  Az energiaellátók jövedelemadója tárgyévi összege

 

Ez a sor mutatja meg a teljes üzleti évre jutó éves energiaellátók jövedelemadója összegét. Az adó mértéke a 6. sor második összegmezőjében (tényleges adóalapként) kimutatott pozitív adóalap 31 százaléka.[277] A pozitív adóalap után megállapított energiaellátók jövedelemadója összegét a 10. sor előjel nélkül jeleníti meg. Ha a tényleges adóalap nulla vagy negatív érték, akkor a 10. sorban adóösszeg nem adható meg, ilyenkor a kitöltő-ellenőrző program automatikusan nullára (0) állítja a mező értékét.

 

Az adót csökkentő tételeket a 11-12. sorok, összesítve a 13. sor tartalmazzák. Az adókedvezményeket csak meghatározott mértékig és összegig, de legfeljebb a jövedelemadó összegének erejéig lehet érvényesíteni. Ha az adóalap vagy az arányos adóalaprész negatív vagy nulla, akkor adót csökkentő kedvezmény nem számolható el.

11.  Számított adót csökkentő fizetett (fizetendő) bányajáradék összege

 

Az üzleti évre (adóévre) bányajáradék címén fizetett (fizetendő) összeggel csökkenthető a számított adó, annak erejéig, de legfeljebb 1,5 milliárd forint összegig.[278] A bányajáradék utáni adókedvezményt előjel nélkül kell megadni a 11. sor c) mezőjében. A b) mezőben azt az összeget is meg kell adni, amelyet az adózó nem vehet igénybe. A WebNYK kitöltőprogramban a megfelelő feliratú mezőkben kell az érvényesíthető és nem érvényesíthető adatokat feltüntetni. A két mező együttes összege az adózó által fizetett bányajáradékot teszi ki. A bányajáradék érvényesítésével együtt sem haladhatja meg az összes adókedvezmény a számított adó összegét.

12.  Számított adót csökkentő adóvisszatartás

 

Ha nemzetközi szerződés a külföldön fizetett (fizetendő) adó beszámításáról rendelkezik, akkor a megállapított energiaellátók jövedelemadójából adóvisszatartás formájában levonható a külföldön fizetett (fizetendő) adó, de a beszámított összeg az adóévre fizetendő más jövedelem-vagy vagyonadó csökkentéseként nem érvényesíthető.[279] Az adóvisszatartás érvényesítésével együtt sem haladhatja meg az összes adókedvezmény a számított adó összegét. Az adóvisszatartás adókedvezményét előjel nélkül kell feltüntetni a sorban.

13.  A számított adót csökkentő tételek összesen

 

Ebben a sorban összegzi a kitöltőprogram a számított adóból levonható, a 11. és 12. sorokban feltüntetett adókedvezményeket, az összeget előjel nélkül tünteti fel. Az összes adókedvezmény legfeljebb a számított adó (10. sor) összegéig terjedhet.

15.  Energiaellátók jövedelemadó fizetési kötelezettsége az adóévre

 

Az adóévre jutó energiaellátók jövedelemadója fizetési kötelezettséget ez a sor tartalmazza a számított jövedelemadó és az összes csökkentő adókedvezmény különbözeteként (10. sor – 13. sor). Ez az összeg képezi alapját az energiaellátók jövedelemadóelőleg-kötelezettségének, amelyet az elszámoló bevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időtartamra kell bevallani.

 

Az éves adó elszámolása

16.  Az adóévre bevallott energiaellátók jövedelemadója előlegek összesített összege

 

Itt kell megadni az adózó korábbi évekre benyújtott ’KIVA, ’71, ’29, ’29EUD, ’251 típusú, feldolgozóipari gyártóként kötelezett esetén előbbieken túlmenően az adóévre benyújtott ’ENJOV típusú bevallásaiban feltüntetett, a 2022. adóévre vonatkozó energiaellátók jövedelemadó-előlegek összesített adatát (a forrásbevallás attól függ, hogy az előremutató esedékességű előleg-kimutatás bevallásakor az adózó milyen alanyisággal bírt vagy milyen típusú volt).

 

A mezőben az energiaellátók jövedelemadója előlegének bevallott összegét kell feltüntetni, nem a megfizetett összeget, hiszen a megfizetés időpontja eltérhet a vonatkozási időszaktól, továbbá a megfizetett összeg kevesebb/több is lehet a bevallásban szereplő és az adószámlán előírt előlegekhez képest. Az energiaellátók jövedelemadója éves elszámolása a bevallott összegeken alapszik. Ha a megfizetés ettől eltér, az az adószámlán külön rendezendő tétel.

 

Az energiaellátók jövedelemadó-előlegének az adóévre bevallott és megfizetett, az adóévi elszámolásnál beszámított összegét nem lehet önellenőrizni, és nem módosítható adózói javítás (helyesbítés) keretében sem.[280]

17.  Az adóévet követően még fizetendő vagy visszaigényelhető energiaellátók jövedelemadója összege

 

Itt jelenik meg az energiaellátók jövedelemadójának 2022. üzleti évre meghatározott fizetési kötelezettsége és az annak teljesítésére megállapított és bevallott jövedelemadó-előleg összegek különbözete. Ez a különbözet pozitív vagy negatív érték is lehet attól függően, hogy a társaságnak fizetési kötelezettsége vagy visszaigénylési jogosultsága keletkezik az éves elszámoláskor. Előbbi akkor adódik, ha a már bevallott jövedelemadó-előleg kevesebb az éves jövedelemadó összegénél, utóbbi akkor keletkezik, ha a már bevallott jövedelemadó-előleg magasabb az éves jövedelemadó összegénél. Ha az itt szereplő adat negatív, azt „–” előjel kiírásával jelzi a program.

 

Az előjel nélküli különbözetet az adóévet követő adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig kell megfizetni az [ENERG] útmutatójának elején jelzett számlaszámra és adónemen. Ha a különbözet negatív előjelű, ugyanettől az időponttól lehet visszaigényelni. Ez az időpont a naptári éves kisvállalati adóalanyoknál az adóévet követő év május 31-e.[281]

 

Ezeket az adatok a WebNYK program külön is megmutatja kiegészítő információként a Befizetendő/visszaigényelhető összegek és esedékességek cím alatt.

 

A visszajáró összeg akkor is megjelenik itt, ha az adózó úgy dönt, hogy nem él a visszaigénylés lehetőségével, vagy nem élhet azzal. A negatív különbözeti összeget jóváírásként könyveli a NAV az adószámlán, arról az adózó később is rendelkezhet. A túlfizetés visszaigényléséhez vagy más adónemre való átvezetéséhez a jogosultnak az „Átvezetési és kiutalási kérelem az adószámlán mutatkozó túlfizetéshez” elnevezésű ATVUT17 űrlapot is ki kell töltenie.

 

Az [ENERG] 15. és 17. sorában az energiaellátók jövedelemadója éves adóösszegének és éves adókülönbözetének önellenőrzésére lehetőség van, a kisvállalati adó elszámoló bevallás önellenőrzésének keretében, az [ONELL] önellenőrzési melléklet segítségével. Az [ENERG] 16. sorában a 2022. évre vonatkozóan korábban bevallott energiaellátók jövedelemadó-előleget összesítő adat – tekintettel annak tartalmára – az előbbiekkel együtt sem módosítható[282] az éves elszámolás önellenőrzése/adózói javítása során, azt a korábban bevallott előlegek összesített összege szerint (tehát változatlan összeggel) kell ilyenkor is feltüntetni.

Energiaellátók jövedelemadóelőleg-kötelezettsége (2023. július 1-től 2024. június 30-ig)

 

Az [ENERG] 18-24. sorokat csak azoknak a kötelezetteknek kell feltölteni, amelyeknél az azonosító adatok között a „Feldolgozóipari gyártóként az energiaellátók jövedelemadójának alanya” mező üres.

 

Ha az adózó feldolgozóipari gyártói minőségében kötelezett az energiaellátók jövedelemadójára, akkor az extraprofit adóztatás keretében a Thtv. szabályaitól eltérő feltételekkel[283] állapítja meg az előlegeit. Tehát ha az azonosító adatok között a „Feldolgozóipari gyártóként az energiaellátók jövedelemadójának alanya [197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet 8. §]” mezőt jelölték, akkor az [ENERG] 18-24. sorok üresen maradnak.

 

Az energiaellátók jövedelemadóelőleg-ütemezéséhez tartozó mezők közül az előlegfizetési gyakoriságot (20. sor) az adózónak kell feltöltenie. Az előleg-ütemezés minden más adatát (18-19. és 21-24. sorok) a kitöltőprogramok automatikusan számítják, figyelembe véve az éves elszámolásban bemutatott éves kötelezettség összegét, a bevallás időszakát, valamint az előleg-fizetési gyakoriságra vonatkozó jelölést.

 

Figyelem! A 12 hónapos időtartamra előremutatóan bevallott energiaellátók jövedelemadó-előleg összegei (18-24. sorok) nem önellenőrizhetők, és nem módosíthatók adózói javítás (helyesbítés) keretében sem.[284] Ha az adózó a megállapított energiaellátók jövedelemadójának éves összegét vagy adókülönbözetét (15. és 17. sort) önellenőrzi, akkor a lapon az energiaellátók jövedelemadója előlegére vonatkozó adatok (18-24. sorok) ezzel együtt sem tölthetők ki, mivel az energiaellátók jövedelemadója előlegének önellenőrzésére, helyesbítésére nincs lehetőség.

 

Az energiaellátók jövedelemadóelőleg-kötelezettségének meghatározása (2023.07.01 – 2024.06.30.) időszakra, időarányosítás

 

Az energiaellátók jövedelemadója fizetésére kötelezettnek az adóbevallással egyidejűleg jövedelemadó-előleget kell bevallania. Az előlegeket az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időtartamra kell meghatározni, előremutató esedékességgel, az előlegfizetési időszakokra eső egyenlő részletek feltüntetésével. Ha az adózó megszűnik, vagy ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be, akkor előleg-megállapítási kötelezettsége nincs.[285]

 

Az energiaellátók jövedelemadó-előlege a teljes időtartamra az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának összegével egyezik, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt. Minden más esetben az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának a működés naptári napjai alapján évesített összegeként határozható meg az energiaellátók jövedelemadó-előlege.[286]

 

A könyvvezetés pénznemének évközbeni változtatása a bevallott jövedelemadó-előleget nem érinti.[287] Az átalakulás, egyesülés, szétválás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelőd által bevallott jövedelemadó-előlegből számított (az átalakulás, egyesülés, szétválás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) adóelőleget bevallani (a ’251 típusú bevalláson), és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig adóelőleget fizetni. Az átalakulás, egyesülés, szétválás napját követő első adóbevallásában nem vall be adóelőleget kiválásnál a fennmaradó, beolvadásnál az átvevő adózó, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás napja az előző adóévi adóbevallás benyújtását megelőzi.[288]

 

18.  Az üzleti évi működés naptári napjainak száma

 

Ebben a sorban a 2022. üzleti évi működés naptári napjainak a száma jelenik meg, ha az adózó 2022. adóévi üzleti éve 12 hónapnál rövidebb ideig tartott (évközi hatállyal jelentkezett be a kisvállalati adóalanyiság alá). Mivel a 2022. adóév nem szökőév, a működés naptári napjainak számát a 365 naptári nap alapján kell meghatározni.[289]

 

19.  Teljes évre jutó energiaellátók jövedelemadóelőleg-kötelezettség összesen (15. sor, vagy 15. sor/18. sor*365 nap)

 

Itt jelenik meg az energiaellátók jövedelemadóelőleg-kötelezettsége, vagy nem teljes bázis adóévnél annak évesített összege. Az itt megadott összeget kell részletekben bevallani és megfizetni a 21-24. sorokban.

Ha a bevallási időszak a teljes naptári év (vagyis az üzleti évi működés naptári napjainak száma üres), akkor ebben a sorban az üzleti évre fizetendő energiaellátók jövedelemadója kötelezettség összege jelenik meg (15. sorból).

Ha a bevallási időszak rövidebb a teljes naptári évnél, akkor a nem teljes naptári éves üzleti évre fizetendő energiaellátók jövedelemadója kötelezettség összegét a működési napok számával arányosítja fel a program teljes éves adattá (a 15. sor adatát osztja a 18. sor napjainak számával és az így kapott, 1 működési napra eső jövedelemadó összeget szorozza az adóév összes napjainak számával, 365-tel).

 

20.  Előlegfizetés gyakorisága

 

Ebben a mezőben a következő gyakorisági értékek egyikét kell kötelezően jelölni:

„1” – negyedévente,

„2” – havonta.

 

Az energiaellátók jövedelemadó-előlege[290]

(1)   negyedévente, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 5 millió forint,

(2)   havonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5 millió forintot.

 

Ha az előlegfizetés gyakorisága negyedéves, akkor az előlege(ke)t a naptári negyedév utolsó hónapjának rovatában kell feltüntetni, és a naptári negyedévet követő hónap 20. napjáig kell megfizetni az [ENERG] útmutatójának elején jelzett számlaszámra és adónemen.

 

Ha az előlegfizetés gyakorisága havi, akkor a naptári hónapokra vallott előlege(ke)t a tárgyhónap 20. napjáig kell megfizetni az [ENERG] útmutatójának elején jelzett számlaszámra és adónemen.[291]

A 12 hónapra (4 negyedévre) előremutatóan megállapított energiaellátók jövedelemadóelőleg-kötelezettség bevallása, ütemezése

 

Nem lehet jövedelemadó-előleget bevallani arra a naptári hónapra, naptári negyedévre, a negyedévnek arra a naptári hónapjára, amelyre az adózó már vallott be jövedelemadó-előleget.[292]

 

21-24.    Energiaellátók jövedelemadó-előlege részösszegek előlegfizetési időszakonként

 

A kisvállalati adó alanya az energiaellátók jövedelemadó-előlegét – az előlegfizetési gyakoriságától függően – negyedéves vagy havi bontásban köteles bevallani és megfizetni, ezért a jövedelemadóelőleg-kötelezettség összegét négy vagy tizenkét egyenlő részre osztja a kitöltőprogram. A négy egyenlő részlet vagy a tizenkét egyenlő részlet az itt található mezőkbe kerül időszak/esedékesség szerint. Az ütemezés időtartama az energiaellátók jövedelemadóját elszámoló bevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjától számított 12 hónapos (4 negyedéves) időtartam. A negyedévenkénti előlegfizetési gyakoriságnál egynegyedek, a havonkénti előlegfizetési gyakoriságnál egytizenkettedek jutnak az esedékes időszakokba, a 4 vagy 12 részlet egyenlő összegű meghatározása tehát független attól, hogy a bevallott előlegek melyik naptári évet érintik. Negyedévenkénti előlegfizetési gyakoriságnál a 4 db egyenlő részlet az adott negyedév 3. hónapjának összegmezőjébe kerül, a negyedévek első és második hónapjának részletmezője üresen marad.[293]

 

A kerekítési szabályok alkalmazásából adódó különbözetet az előleg-ütemezés első kitöltött hónapjától a későbbi hónapok felé haladva egyenletesen szétosztva kell figyelembe venni!

 

Felhívjuk a figyelmet, hogy a 2022. december 8-tól hatályos, az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) számú Korm. rendelet 8. § (7) bekezdése szerint a 2023. adóévi jövedelemadó-előlegek megfizetésekor a Távhő. tv. 7. § (1) bekezdésétől eltérően 41%-os adómértéket kellett alkalmazni. A 2023. adóévi előlegeket tehát – a 2021. és 2022. évi elszámoló bevallásokban feltüntetett összegtől eltérően – a magasabb adómértékkel számítva kell megfizetni.

 

Az egyes előlegrészleteket és a hozzájuk tartozó megfizetési határidőket a WebNYK program külön is megmutatja kiegészítő információként a Befizetendő/visszaigényelhető összegek és esedékességek cím alatt.

 

Az elektromos töltőállomás létesítésével összefüggő adóalap-kedvezmény tájékoztató adatai

 

25. sor: Igénybevétel jogcíme, támogatástartalom

 

Itt kell az igénybevétel jogcímét és az érvényesített adóalap-kedvezménynek az adómértékkel számított támogatástartalmát meghatározni. A részleteket a 3. sorhoz fűzött magyarázat tartalmazza.

 

26. sor: Nyilatkozat

 

Itt kell a Tao. tv. 4. számú mellékletének megfelelő nyilatkozatot megtenni, ha a Válságközlemény 2.1. szakasza szerinti támogatást választja az adózó a de minimis támogatás helyett az adóalap-kedvezmény érvényesítésénél. A tudnivalókat a 3. sor útmutatója ismerteti.

 

Előző lap Következő lap
Tartalomjegyzék