Kitöltési útmutató
a 22KIVA jelű bevalláshoz
a kisvállalati adóról és egyéb kötelezettségekről
(társasági adó, innovációs járulék, energiaellátók jövedelemadója)
MIRŐL OLVASHAT EBBEN AZ ÚTMUTATÓBAN?
1. Mire szolgál a 22KIVA jelű bevallás?
3. Hogyan lehet benyújtani a bevallást?
A képviseleti jogosultság bejelentése
4. Hol található a nyomtatvány?
5. Mi a bevallás és a fizetés/visszaigénylés határideje?
5.3. Visszaigénylés esedékessége
Az összegmezők kitöltésének szabálya
7. Hogyan módosítható a bevallás (javítás, helyesbítés, önellenőrzés)?
Az önellenőrzési pótlék kiszámítása
Az önellenőrzési pótlék befizetése
9. Milyen részei vannak a bevallásnak?
10. További információ, segítség
11. Mely jogszabályokat kell figyelembe venni?
A kisvállalati adóra vonatkozó általános tudnivalók
Előtársasági időszakkal kapcsolatos bevallások, újonnan alakult adózók bevallása
Az adózók előlegkötelezettsége az előtársasági időszakra
A kisvállalatiadó-bevallásban az egyes módosítási típusoknál figyelembe vehető mezők
Önellenőrzéssel kapcsolatos tudnivalók
Késett bevallással kapcsolatos tudnivalók
Adózó adatai. Ügyintéző adatai
Bevallás jellemzői, javítás (helyesbítés) jelölése
Hibásnak minősített bevallás vonalkódja
Kisvállalatiadóelőleg-bevallás időszaka
Elszámolás miatt benyújtott bevallás időszaka
Előtársasági időszakkal összefüggő bevallás kódja
Adózó egyéb azonosító adatai, nyilatkozatok
Innovációs járulék kötelezettség
Mikro- vagy kisvállalkozási minőség jelzése
Htv. szerinti telephelynek minősülés jelölése
Energiaellátók jövedelemadója kötelezettség
Feldolgozóipari gyártóként az energiaellátók jövedelemadójának alanya
Nyilatkozat a 84/2022. (III. 5.) Korm. rendelet szerinti adóalap-kedvezmény érvényesítéséhez
A kisvállalatiadó-előleg adatok 2022. évi szerkezete
A kisvállalatiadó-elszámolási adatok 2022. évi szerkezete
Személyi jellegű kifizetéseken felüli adóalap-módosító tételek
A kisvállalati adó alapja veszteség és új beruházások miatti kifizetések érvényesítése nélkül
Egyéb (veszteség, új beruházás) korrekció alapadatai
Veszteség érvényesíthetőségi határai
Éves kisvállalati adó különbözet elszámolása
Tájékoztató adatok a következő adóévről benyújtandó kisvállalatiadó-bevalláshoz
Elhatárolt veszteség figyelembevétele az adóalapban
Veszteségelhatárolás főszabály szerint
Új beruházásokat érintő különös szabályok
Az adóalap és a tárgyévi adó meghatározása
Tájékoztató adatok részletezése
Társaságiadó- és késedelmipótlék-kötelezettség megfizetésének speciális szabályai
Bevallásra kötelezettek köre, a járulék alapja/mértéke/előlege
Adóévi innovációs járulékkötelezettség elszámolása
Innovációs járulékelőleg-kötelezettség (2023. július 1-től 2024. június 30-ig)
Bevallásra kötelezettek köre, az energiaellátók jövedelemadója alapja/mértéke/előlege
Az energiaellátók jövedelemadója adatok 2022. évi szerkezete
Adóévi energiaellátók jövedelemadója kötelezettség megállapítása és elszámolása
Az adóévre jutó adó levezetése
Energiaellátók jövedelemadóelőleg-kötelezettsége (2023. július 1-től 2024. június 30-ig)
Az elektromos töltőállomás létesítésével összefüggő adóalap-kedvezmény tájékoztató adatai
Az önellenőrzési adatsor szerkezete
Az önellenőrzés pénzforgalmi tudnivalói
Kötelezettségcsökkenés visszaigénylésének módja
Kötelezettségnövekedés megfizetésének módja
Felszámított önellenőrzési pótlék (főadónem módosításakor)
Korábbi önellenőrzési pótlék módosítása
Az önellenőrzési pótlék kiszámítása
A kisvállalati adóban keletkezett kötelezettség bevallására:
továbbá egyéb adónemek bevallására a kisvállalatiadó-elszámolást tartalmazó bevallásban:
valamint:
Az egyes adónemekben keletkezett kötelezettséget vagy jogosultságot az adónemenként kialakított részletezőlapokon kell bevallani.
A kisvállalatiadó-előlegen kívül a bevalláson vallható egyéb adónemek előlegeinek önellenőrzésére, helyesbítésére – törvényi rendelkezés alapján – nincs mód, azok módosítása csak egyedi kérelemben kezdeményezhető, megfelelő feltételek mellett.[2]
A kisvállalati adóalanyiság az adózó választása alapján jön létre.
A kisvállalati adó (kiva) alanya lehet:
ha megfelel a törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) az erre a célra rendszeresített nyomtatványon és módon bejelentette, hogy az adókötelezettségeit a Katv. vonatkozó rendelkezései szerint teljesíti.[5]
A kisvállalati adózást választó adózók a 2022. adóévi előleg- és elszámolási kötelezettségüknek a 22KIVA jelű nyomtatvány benyújtásával tesznek eleget.
A kisvállalati adóalanyiságot több módon lehet választani, attól függően, hogy az adózó a tárgyévben tevékenységet kezdőnek minősül-e vagy sem.
A kivaalanyiság választására jogosult, tevékenységét év közben kezdő, cégbejegyzésre kötelezett szervezet a cégbejegyzési kérelmen (a „Nyilatkozat a NAV részére” megnevezésű iraton), míg a tevékenységét év közben kezdő ügyvédi iroda, szabadalmi ügyvivő iroda és a külföldi vállalkozó közvetlenül a NAV-hoz benyújtott ’T201 jelű adatlapon[6] teheti meg bejelentését a kisvállalati adóalanyiság választásáról. Ha a tevékenységét év közben kezdő vállalkozás, amely cégbejegyzésre nem kötelezett, a NAV-hoz való bejelentkezését nem elektronikusan teljesíti, akkor a kivaalanyiság választására vonatkozó bejelentését is azonos formában teheti meg.[7]
Ha az adózó a tevékenységét már a cégnyilvántartásba történő bejegyzés előtt megkezdheti, a kisvállalati adóalanyiság – legkorábbi lehetséges – kezdő napja a létesítő okirat közokiratba foglalásának napja vagy az alapító okirat kelte.
Ha az adózó az előtársaságra vonatkozó szabályok alapján – az előtársasági időszaka alatt – nem kezdheti meg a működését (ilyen a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, a külföldi vállalkozó, az egyéni cég), a kisvállalati adóalanyiság – legkorábbi lehetséges – kezdő napja az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezés napja.
A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás, amely az állami adó- és vámhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg nem nyilatkozott az adóalanyiság választásáról, valamint a már működő adózó a kisvállalati adóalanyiság választásáról szóló bejelentését kizárólag elektronikusan teheti meg, közvetlenül a NAV-hoz benyújtott ’T201 vagy ’T201T adatlapon.[8]
A bejelentést az adózó az adóévben bármikor megteheti.[9]
A már működő adózónál a kisvállalati adóalanyiság kezdete az adóalanyiság választásáról szóló bejelentést követő hónap első napja.
Azok az adózók, amelyek a tárgyévben nem kisvállalati adóalany jogelődből szervezeti változás révén:
(1) kiválással (szétválás), vagy
(2) különválással (szétválás), vagy
(3) összeolvadással (egyesülés)
jönnek létre, a létrejöttük napjától a NAV-hoz benyújtható adatlapon kérelmezhetik a kisvállalati adóalanyiságot, a választás hónapját követő hó első napjától hatályosan (ennek oka, hogy nem számítanak tárgyévben tevékenységet kezdő vállalkozásnak, ezért a cégbírósági nyilvántartásba vételi kérelmen nem választhatják az alapításuk napjától a kisvállalati adóalanyiságot).
A kisvállalati adóalanyiságot az adózó az adóévre akkor választhatja, ha[10]
(a) az adóévet megelőző adóévben az átlagos statisztikai állományi létszáma várhatóan nem haladja meg az 50 főt,
(b) az adóévet megelőző adóévben az elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az értékhatár időarányos részét,
(c) az adóévet megelőző két naptári évben az adószámát a NAV véglegesen nem törölte,
(d) az üzleti évének mérlegfordulónapja december 31-e,
(e) az adóévet megelőző adóévre vonatkozó beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot,
(f) az adóévet megelőző adóévben nem rendelkezik ellenőrzött külföldi társasággal,[11]
(g) az adóévet megelőző adóévben az az összeg, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült, Tao. tv. szerinti finanszírozási költségei meghaladják az adózó adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő adóköteles bevételeit, várhatóan nem haladja meg a 939 810 000 forintot (azaz a nettó finanszírozási költsége az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a kamatlevonási korlátot).[12]
Kapcsolt vállalkozásoknál az átlagos statisztikai állományi létszámra és a bevételre vonatkozó feltétel együttesen számítandó.
Nem jogszerű a kivaalanyiság választásáról szóló bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak a NAV által nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.[13]
Kisvállalatiadó-bevallást az adózónak csak akkor kell benyújtania, ha a bejelentése alapján a NAV az alanyiság választásának jogszerűségét megvizsgálta, és a kisvállalati adó alanyaként nyilvántartásba vette.[14]
A 22KIVA bevallást elektronikusan kell benyújtani a NAV-hoz.[15]
A bevallások és adatlapok elektronikus benyújtásáról és az elektronikus kapcsolattartás szabályairól bővebb információ található a NAV honlapján (www.nav.gov.hu) az:
A bevallást az adózó meghatalmazottja is benyújthatja.
Ehhez a képviseleti jogosultságot előzetesen be kell jelenteni a NAV-hoz. Az elektronikusan benyújtott bevallást a NAV csak akkor fogadja be, ha a benyújtó a képviseleti jogosultságát előzetesen regisztrálta.
A képviselet bejelentéséről bővebb információ található a NAV honlapján (www.nav.gov.hu) az:
A 22KIVA bevallás nyomtatványa elektronikusan elérhető a NAV honlapján az Általános Nyomtatványkitöltő keretprogramban (ÁNYK), valamint az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) egyaránt. Ez az útmutató szolgál segítségül mindkét fajta kitöltőprogram használatakor.
ÁNYK
A bevallás ÁNYK-ban futó kitöltő-ellenőrző programja és a hozzá tartozó útmutató a következő útvonalon található meg:
https://nav.gov.hu/nyomtatvanyok/letoltesek/nyomtatvanykitolto-programok-kereso
ONYA
A bevallás webes kitöltőprogramja (WebNYK) és a hozzá tartozó útmutató a következő útvonalon érhető el:
https://onya.nav.gov.hu/#!/login
A kisvállalati adózásban a következő határidőket kell betartani, a bevallás tartalmától függően.
Ha előtársasági időszakkal függ össze a benyújtás, az útmutató „II. Részletes tájékoztató / A kisvállalati adóra vonatkozó általános tudnivalók” részében az „Előtársasági időszakkal kapcsolatos bevallások, újonnan alakult adózók bevallása” című fejezetben leírtakat is figyelembe kell venni.
Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő a következő munkanapon jár le.[16]
Ha a bevallást kisvállalatiadó-előleg miatt nyújtják be,
- az előlegbevallás benyújtási határideje a tárgynegyedévet követő hó 20-a.[17]
Ha a bevallást a kisvállalati adó elszámolása és az egyéb kötelezettségek rendezése miatt nyújtják be, akkor a következő határidőkre kell figyelemmel lenni:
(a) Folyamatos kivaalanyiság: ha az adóalanyiság az adóév december 31-éig fennáll (nem következik be a megszüntető okok egyike sem az adóév során), és az adózó és az alanyisága az adóév utolsó napját követő nappal is fennáll, az elszámoló bevallás beadási határideje az adóévet követő év május 31-e,[18]
(b) Beszámoló készítésére kötelezett előtársaság: ha az előtársaságként működő adózó kivaalanyisága a cégjegyzékbe való bejegyzését követően is fennáll, és az Szt. 135. § (6) bekezdésében foglaltak rá nem érvényesek, tehát az előtársasági időszakához – mint önálló üzleti évhez – beszámolókészítési kötelezettség is járul, akkor az előtársasági időszakára vonatkozó elszámoló bevallása benyújtási határideje a cégjegyzékbe való bejegyzés napját követő harmadik hónap utolsó napja.[19]
(c) Megszűnő kivaalanyiság: ha az adóalanyiság év közben szűnik meg (ideértve az adóév december 31-én történő megszűnést is), az elszámoló bevallás beadási határideje a következő:
o Csak a kisvállalati adó rendelkezései szerint: Ha törvény eltérően nem rendelkezik (ld. az alábbi egyéb pontokat), a kisvállalati adóalanyiság megszűnése esetén a bevallást az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani.[20] Ide értendő, ha azért szűnik meg a kivaalanyiság, mert annak egyes feltételei már nem állnak fenn,[21] vagy ha az adózó bejelenti, hogy a következő adóévtől a kötelezettséget nem a kiva szabályai szerint teljesíti.[22] Ide tartozik az egyesüléssel, szétválással érintett adózó is, ha az egyesülést, szétválást követően – a törvény rendelkezése alapján már nem kivaalanyként – tovább működik.[23]
o Sajátos beszámolókészítési kötelezettségnél: Ha az adóalanyiság megszűnése vagy az adózó megszűnése az Szt. VII. fejezete szerinti sajátos beszámolókészítési kötelezettséggel is jár, akkor a kisvállalatiadó-elszámoló bevallást a beszámolókészítés határidejéig kell benyújtani.[24] Ide értendő a társasági formaváltással járó „klasszikus” átalakulás vagy az egyesülés, szétválás során ténylegesen megszűnő adózó, amelyeknél az átalakulást követő 90 napon belül kell a bevallást teljesíteni.[25] Ide értendő továbbá az az adózó, amelynek az előtársasági időszakáról – mint önálló üzleti évről – szóló bevallását a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napját, tehát az előtársasági időszak végét követő harmadik hónap utolsó napjáig kell benyújtania.[26]
o Az adózó megszűnését célzó eljárás megindításakor: ha felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás megkezdése miatt szűnik meg az adózó adóalanyisága, akkor a soron kívüli bevallási kötelezettségét az eljárás kezdő napját követő 30 napon belül kell teljesítenie.[27]
o Jogutód nélküli egyéb megszűnésnél: ha az adózó felszámolási eljárás vagy végelszámolási eljárás nélkül szűnik meg jogutód nélkül, akkor a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell az elszámolást benyújtani.[28]
o Uniós jogutódlásnál: ha a belföldi adózó az Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró gazdasági társaságba beolvad, akkor a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell az elszámolást benyújtani.[29]
Az adómegállapítási időszakra jutó kisvállalatiadó-előleget az erről szóló bevallás benyújtásának határnapjáig kell megfizetni.
Az adóévre a Katv. szerint megállapított kisvállalati adó és az adóévben már bevallott és megfizetett adóelőlegek különbözetének megfizetési határideje azonos az elszámoló bevallás benyújtásának határidejével.
A bevallásban bevallható egyéb adónemek egyes tételeinek megfizetési határidőit a bevallásban bevallott adónemre vonatkozó útmutatórész ismerteti, ide értendő a társaságiadó-kötelezettség és annak késedelmipótlék-kötelezettsége, az innovációs járulék elszámolt éves különbözete és előremutató esedékességű előlegei, továbbá az energiaellátók jövedelemadója elszámolt éves különbözete és előremutató esedékességű előlegei.
Ha az adózó az adóévre vonatkozóan több adóelőleget vallott be (fizetett meg), mint amennyi adót az adóévre megállapított, a különbözetet a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességétől) jogosult visszaigényelni. Ide értendő a kisvállalati adó, az innovációs járulék, valamint az energiaellátók jövedelemadója elszámolt éves különbözete. Ha a visszaigényelhető összeget az adózó nem a saját bankszámlájára utaltatja, hanem más adónemen mutatkozó tartozását vagy fizetési kötelezettségét szeretné abból rendezni, akkor a visszaigénylés első lehetséges napjától jogosult kérni az összeg más adónemre való átvezetését. A visszaigénylési és/vagy a más adónemre átvezetési igényét az adózó az „Átvezetési és kiutalási kérelem az adószámlán mutatkozó túlfizetéshez” elnevezésű ATVUT17 űrlapon jelezheti.[30]
Ezt a nyomtatványt kell használni az elévülési időn belül késedelmesen – a bevallás benyújtásának esedékességét követően – benyújtott bevallásokhoz is. Az adóbevallás benyújtásában akadályozott adózó az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül pótolhatja bevallását. A késedelem igazolására vonatkozó kérelmet (igazolási kérelmet) a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő 15 napon belül, a bevallás pótlásával egyidejűleg kell benyújtani.[31]
A bevallásban található adókat, adóelőlegeket a következő számlákra kell megfizetni:
Költségvetési számla száma |
Költségvetési számla megnevezése |
Adónemkód |
10032000-01076356 |
NAV Kisvállalati adó bevételi számla |
289 |
10032000-01076019 |
NAV Társasági adó bevételi számla |
101 |
10032000-01076019-09050019 |
NAV Társasági adó bevételek euró számla |
498* |
10032000-01076019-09050026 |
NAV Társasági adó bevételek amerikai dollár számla |
499* |
10032000-01076985 |
NAV Késedelmi pótlék bevételi számla |
138 |
10032000-06056322 |
NAV Innovációs járulék beszedési számla |
184 |
10032000-01076150 |
NAV Energia ágazat befizetései bevételi számla |
232 |
10032000-01076301 |
NAV Bírság, mulasztási bírság és önellenőrzéssel kapcsolatos befizetések bevételi számla |
215 |
*Figyelem! A társaságiadó-kötelezettség megállapítása és bevallása forintban történik. Ugyanakkor az adózónak – első alkalommal a 2022. szeptember 30-át követően kezdődő adóév tekintetében – lehetősége van arra, hogy a befizetést amerikai dollárban vagy euróban teljesítse. Ezt a NAV felé az adóév első napját megelőző hónap első napjáig, a tevékenységét kezdő adózó esetén a bejelentkezéssel egyidejűleg kell bejelenteni. A határidő jogvesztő, annak elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. A NAV az adózói bejelentést nyilvántartásba veszi. A bejelentéssel érintett adóévre vonatkozó társaságiadó-fizetési kötelezettséget az adózó az e célból vezetett, deviza adófizetésre nyitott számlára, a bejelentésének megfelelő devizában történő átutalással teljesíti.[32]
A WebNYK program az adatok levezetése után kiegészítésként megjeleníti a pénzforgalmi információkat (Befizetendő/visszaigényelhető összegek és esedékességek).
A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett kisvállalati adóalany adózónak (belföldi jogi személynek) belföldi pénzforgalmi számlájáról átutalással kell teljesítenie a fizetési kötelezettséget.
A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett kisvállalati adóalany adózónak belföldi fizetési számlájáról történő átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással kell teljesítenie a fizetési kötelezettséget.
Az adózó – pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségétől függetlenül – fizetési kötelezettségét az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren (EFER-en) keresztül, az EFER-hez csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató házibankfelületén átutalással is teljesítheti.[33]
A befizetési módokról[34] részletes tájékoztatás található a NAV honlapján közzétett „Ki, hogyan fizethet a NAV-nak?” című dokumentumban a következő útvonalon:
https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/szamlaszamok/Ki_hogyan_fizethet_a_NAV-nak
Az adót, pótlékot ezer forintra kerekítve kell megfizetni.[35]
Ha a befizetendő részlet, kötelezettség fizetési határideje munkaszüneti napra esik, a határidő a következő munkanap.
A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem vagy az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalék-ponttal növelt mértékének háromszázhatvanötöd része. A késedelmi pótlék napi mértékét három tizedesjegy pontossággal, a további tizedeseket elhagyva kell megállapítani. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.[36]
A bevallás összegadatait ezer forintra kerekítve ezer forintos nagyságrendben kell megadni, a mezőben előre feltüntetett „ezer” szöveg figyelembevételével.[37]
Az összegek meghatározásánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni (499 forintig lefelé, 500 forinttól felfelé, például 641 500 forint esetén a beírandó összeg 642 ezer forint). A több részletre osztott összegeknél adódó kerekítési különbséget a részletezés/ütemezés első kitöltött tételétől az időben későbbi tételek felé haladva egyenletesen szétosztva kell figyelembe venni.
Azokban a mezőkben, ahol a megnevezésben nincs rögzítve a „+/-” előjel, az összegadatok értéke csak pozitív (vagy nulla) lehet. A nyomtatványon a pozitív összegeket előjel nélkül kell feltüntetni.
Az átlagos statisztikai állományi létszámra, és a kedvezményezett foglalkoztatottak számára vonatkozó adatokat „fő”-ben kell megadni.
Annak érdekében, hogy a számított értékek automatikusan megjelenjenek a megfelelő mezőkben, vagy a program átemelje egyik mezőből (lapról) a másik mezőbe (lapra) a szükséges adatokat, a bevallás ÁNYK-s programmal való kitöltése során célszerű használni az „A program kezelje a számított mezőket” funkciót a „Beállítások” menüpontnál.
Előfordul, hogy az ÁNYK-s programban soronként feltüntethető adatokat a WebNYK-s kitöltőprogram más sorrendben mutatja meg, vagy több összetartozó sor mezőit egy sorba vagy egy mezőcsoportba összerendezi az áttekinthetőség érdekében. Így adódhat, hogy az egyes sorszámokkal jelölt sorok a webes változatban egy adott sorhoz tartozó több mező egyik mezőjeként jelennek meg, és ez alapján nem sorként, hanem mezőként is hivatkozhatunk rá.
A NAV az adóbevallás helyességét megvizsgálja, a számítási hibát, az elírásokat kijavítja, és ha a kijavítás az adófizetési kötelezettség vagy az adó-visszatérítés összegét érinti, az adózót a kijavítástól számított 30 napon belül értesíti.[38]
Ha az adóbevallás
a NAV az adózót 15 napon belül, határidő kitűzésével javításra (hiánypótlásra) szólítja fel.[39]
A bevallását elektronikusan benyújtó adózó – azon túlmenően, hogy a bevallás javítását a NAV illetékes igazgatóságánál személyesen vagy írásban kezdeményezheti – a hibák kijavítását követően a bevallást újból benyújthatja. Ekkor a bevalláson a „Hibásnak minősített bevallás vonalkódja” mezőbe be kell írni az eredeti (hibásnak minősített) bevallás 10 jegyű vonalkódját, amely a javításra felszólító NAV-levélben található meg. Az elektronikus javítóbevallásban a „Bevallás jellege” mező értékét a javítandó bevallásban jelzett bevallásjelleggel megegyezően kell kitölteni.
Az adózó is kezdeményezheti az adóbevallás kijavítását, ha utóbb észlelte, hogy a NAV által elfogadott és feldolgozott bevallás – adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét nem érintő – bármely adata téves, vagy a bevallásból kimaradt, azaz a bevallás nem teljes körű.[40] Helyesbítésre az adó megállapításához való jog elévülési idején belül, tehát a bevallás esedékességének évét követően öt évig van lehetőség.[41]
Adózói javításban (helyesbítésben) az adóalap és az adó (költségvetési támogatás) összege nem változhat. Az adózói javítás (helyesbítés) lényege a teljes adatcsere, azaz a bevallásban nemcsak az „új” adatokat, hanem valamennyi adatot újra meg kell adni.
Adózói javításnál (helyesbítésnél) a bevallásban a „Bevallás jellege” mezőben a „H” betűjelet kell kiválasztani, és a „Hibásnak minősített bevallás vonalkódja” mező nem tölthető ki.
Ha az értékadatok helyesbítésével változik az adóalap vagy az adó (költségvetési támogatás), akkor önellenőrzést kell benyújtani.
Ha az adózó észleli, hogy korábbi bevallásában az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy számítási hiba, elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja.
Önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást
Önellenőrzést kizárólag az adó vagy költségvetési támogatás ezer forintot meghaladó módosítására lehet benyújtani.
Nem lehet önellenőrzést benyújtani olyan adatokra és időszakokra vonatkozóan, amelyeket a NAV vizsgál. Önellenőrzést legkésőbb a NAV-ellenőrzéshez kapcsolódó megbízólevél kézbesítése – kézbesítés hiányában átadása – előtti napon lehet a NAV-hoz benyújtani. Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgált adó és költségvetési támogatás a vizsgált időszakra önellenőrzéssel nem módosítható.
Az adózó az adómegállapítási időszak és az adónem megjelölésével bejelentheti a NAV-hoz önellenőrzési szándékát (ONELLB nyomtatványon). Ugyanazon időszakra és adónemre csak egyszer tehető bejelentés. A NAV a bejelentéstől számított tizenöt napig az adott időszakot és adónemet nem ellenőrizheti.
Az önellenőrzés – ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik – az adó megállapításához való jog elévülését megszakítja, és az adózó az önellenőrzés benyújtásától további 5 évig élhet önellenőrzéssel.[44]
Nem minősül önellenőrzésnek, ha az adózó késve nyújtja be a bevallását, és késedelmét nem igazolja, vagy igazolási kérelmét a NAV elutasítja.
Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó valamely, a törvény által megengedett választásán utólag szeretne változtatni.
Önellenőrzéssel ugyanakkor utólag érvényesíthető, igénybe vehető az adómentesség vagy adókedvezmény.
Az önellenőrzéssel helyesbített adó, költségvetési támogatás és a megállapított önellenőrzési pótlék a helyesbített összeg és a pótlék bevallásával egyidejűleg esedékes, tehát az önellenőrzés benyújtásával egyidejűleg kell befizetni. Ha azonban az adózó a bevallás eredeti határidejét megelőzően nyújt be önellenőrzést, a helyesbített adó, költségvetési támogatás az általános szabályok szerint, az eredeti határidővel válik esedékessé.
Az önellenőrzést ugyanolyan nyomtatványon kell benyújtani, mint amin az eredeti bevallást benyújtották.
Önellenőrzéskor az eredeti bevallásban szerepeltetett valamennyi mezőt ki kell tölteni, vagy módosított új adattal, vagy ha az nem változott, az eredeti bevallásban szereplő adattal.
Önellenőrzésnél a „Bevallás jellege” mezőben az „O” betűjelet kell kiválasztani.
Az ugyanarra az időszakra vonatkozó második önellenőrzéstől kezdődően a bevallást ismételt önellenőrzésként kell benyújtani. Ismételt önellenőrzésnél nemcsak a „Bevallás jellege” mezőben kell kiválasztani az önellenőrzés betűjelét a bevallás elején az azonosító adatok között, hanem mindig be kell jelölni az [ONELL] Önellenőrzés mellékleten az „Ismételt önellenőrzés jelölése” mezőt is.
Az önellenőrzési pótlék (adónem kód: 215) módosítására csak ismételt önellenőrzés keretében van lehetőség. A korábbi önellenőrzésben kimutatott téves önellenőrzési pótlék módosításakor az egyéb kötelezettségek (a kisvállalati adó és az egyéb adónemek) egyidejűleg, ugyanabban az önellenőrzési bevallásban nem módosíthatók, azokat az adott adónemre vonatkozó fősorokban az előző önellenőrzésben szereplő, változatlan adatokkal kell megismételni, és az önellenőrzési mellékleten az ezekre az adónemekre vonatkozó kötelezettségváltozás sorokat üresen kell hagyni. Ha az egyéb kötelezettségek (kisvállalati adó és/vagy egyéb adónemek) is módosulnak, ahhoz önálló önellenőrzési bevallást kell benyújtani.
A bevallás önellenőrzési mellékletét ([ONELL]) csak akkor kötelező kitölteni, ha az adózó a bevallását önellenőrzésként nyújtja be. Az önellenőrzési melléklet és az önellenőrzési nyilatkozat ([EUNY]) együttes kitöltése csak akkor kötelező, ha az adózó az önellenőrzésében az önellenőrzés indokaként arról nyilatkozik, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály Alaptörvény-ellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik.
Az önellenőrzéskor az adott adónemen feltárt pótlólagos adófizetési kötelezettséget az adott adónemhez tartozó számlaszámra kell befizetni, ezeket az útmutató „I. Általános tudnivalók” részében a „Hogyan lehet fizetni?” című fejezet részletezi.
Ha az önellenőrzéskor az adózó a saját terhére állapít meg eltérést (azaz adófizetési kötelezettsége keletkezik), önellenőrzési pótlékot kell fizetnie.
Az önellenőrzési pótlékot az adózónak kell megállapítania – adónként, költségvetési támogatásonként – az önellenőrzéssel helyesbített adó, költségvetési támogatás összegének és a korábban bevallott helytelen összegnek a különbözete után.
Az önellenőrzési pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem vagy az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat háromszázhatvanötöd része. Ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzésekor az önellenőrzési pótlék mértéke ennek másfélszerese.
Az önellenőrzési pótlékot az eredeti bevallási határidőt követő naptól az önellenőrzés benyújtásáig minden naptári napra fel kell számítani. Az önellenőrzési pótlékot a jegybanki alapkamat változásaihoz igazodva kell kiszámítani, azaz az önellenőrzéssel érintett időszakot ez alapján időintervallumokra kell bontani. Az önellenőrzési pótlék napi mértékét három tizedesjegy pontossággal kell meghatározni és a harmadik tizedesjegy utáni számokat el kell hagyni.
Ha az önellenőrzés nem tár fel pótlólag fizetendő adót, mert azt az adózó az eredeti határidőig vagy korábbi önellenőrzésekor már rendezte, az önellenőrzési pótlék összegét az általános szabályok szerint kell meghatározni, de bevallani és befizetni legfeljebb 5000 forintot kell.
Az önellenőrzési pótlék kérelemre mérsékelhető vagy elengedhető, ha az adózó olyan körülményeket tud bizonyítani, amelyek egyébként megalapoznák az adóbírság mérséklését, kiszabásának mellőzését is.
Nem kell önellenőrzési pótlékot felszámítani
· ha az önellenőrzés az adózó javára állapít meg eltérést,[46]
· ha az adózó a bevallását az előírt határidőt megelőzően módosítja önellenőrzéssel,
· ha az adózó a munkáltató vagy kifizető késedelmes vagy hibás igazolása miatt nyújt be önellenőrzést,
· ha a munkáltató vagy kifizető a természetes személy hibás nyilatkozata miatt önellenőrzéssel módosítja az elektronikus havi adó- és járulékbevallást.
Az adózó mentesül
· az önellenőrzés benyújtásával az adóbírság, mulasztási bírság alól,
· a helyesbített, meg nem fizetett adó, jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás, továbbá az önellenőrzési pótlék megfizetésével az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól.
Az önellenőrzési pótlék összegének kiszámítását a NAV honlapján a következő útvonalon elérhető kalkulátor segíti:
https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/kalkulatorok/potlekszamitas/onellenorzesi-potlek-szamitas
A megállapított önellenőrzési pótlék megfizetése annak bevallásával egyidejűleg esedékes.
Az önellenőrzési pótlékot az önellenőrzés benyújtásának napjáig a következő számlára kell befizetni:
Költségvetési számla száma |
Költségvetési számla megnevezése |
Adónemkód |
10032000-01076301 |
NAV Bírság, mulasztási bírság és önellenőrzéssel kapcsolatos befizetések bevételi számla |
215 |
Ha az önellenőrzéssel visszaigényelhető adó keletkezik, akkor a kötelezettségcsökkenés visszaigényléséhez vagy más adónemre való átvezetéséhez rendszeresített „Átvezetési és kiutalási kérelem az adószámlán mutatkozó túlfizetéshez” elnevezésű ATVUT17 űrlapot kell kitölteni és beküldeni a NAV-hoz.
Az önellenőrzés szabályairól bővebben a NAV honlapján a következő útvonalon elérhető 23. számú információs füzetből tájékozódhat:
https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/nezzen-utana/inf_fuz/2023
Ha az adózó a bevallási (adatszolgáltatási) kötelezettségét hibásan, hiányos adattartalommal, késve teljesíti vagy azt elmulasztja, a NAV a törvényben meghatározott szankcióval élhet.[47]
A WebNYK-s programban az egyes részek (menük / mezőcsoportok) kitöltéséhez javasoljuk a „Témák” panelt használni, ahol gyakorisághoz és az adott adónemben keletkezett kötelezettséghez rendelten találhatók meg és tölthetők fel az egyazon adatsorba rendezett kötelező és lehetséges mezők. Az ÁNYK-s programban a lapok megnevezése mindig tartalmazza a 22KIVA bizonylatszámot is.
Főlap / Azonosító adatok |
Az adózó azonosítására és a bevallás időszakára vonatkozó adatokat tartalmazó rész. ÁNYK-s verzióban: 22KIVA főlap. WebNYK-s verzióban: Azonosító adatok. |
[KIVA-ELOLEG] |
A kisvállalati adó előlegére vonatkozó adatok |
[KIVA-ELSZAMOLAS] |
A kisvállalati adóra vonatkozó adatok (éves elszámolás, egyéb tájékoztató adatok) |
[TAO] |
A kisvállalati adó alanyának társaságiadó- és késedelmipótlék-kötelezettsége |
[INNO] |
A kisvállalati adó alanyának innovációs járulék-, valamint innovációs járulékelőleg-kötelezettsége |
[ENERG] |
A kisvállalati adó alanyát terhelő energiaellátók jövedelemadója, valamint energiaellátók jövedelemadó-előleg kötelezettsége |
[ONELL] |
Önellenőrzési melléklet |
[EUNY] |
Nyilatkozat az önellenőrzés indokáról, ha az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik |
Ha további kérdése van a bevallással vagy az egyes adózási szabályokkal kapcsolatban, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeinken!
Interneten:
E-mailen:
https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/keressen_minket/levelkuldes/e-ugyfsz
Telefonon:
A NAV Infóvonal hétfőtől csütörtökig 8 óra 30 perctől 16 óráig, valamint péntekenként 8 óra 30 perctől 13 óra 30 percig hívható.
Egyedi tájékoztatáshoz és ügyintézéshez ügyfél-azonosító számmal vagy Részleges Kódú Telefonos Azonosítással (RKTA) kell rendelkeznie. Ha nincs ügyfél-azonosító száma, akkor azt a TEL jelű nyomtatványon igényelhet, legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő alkalmazásban (ONYA). Ha nem a saját ügyében szeretne egyedi tájékoztatást kérni vagy ügyet intézni, akkor adjon be UJEGYKE adatlapot is! Az egyedi tájékoztatás és ügyintézés az Infóvonal 2. menüpontján érhető el.
Személyesen:
Ügyfélszolgálat-kereső: https://nav.gov.hu/igazgatosagok/ugyfelszolgalat-kereso
· Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.),
· az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.),
· az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet (Adóig. vhr.),
· a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.), módosítva 2022. augusztus 26-i hatállyal a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel, valamint 2022. szeptember 1-jei hatállyal a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvénnyel,
· a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.),
· a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.),
· a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.),
· a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.),
· a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (KFI tv.), módosítva 2022. augusztus 26-i hatállyal a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel,
· a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.),
· a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.),
· a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.),
· a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho. tv.),
· a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (Thtv.), módosítva 2022. december 24-i hatállyal az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvénnyel,
· az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény,
· a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény,
· a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.),
· a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.),
· a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 703/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet (703/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet), hatályos 2022. január 1-jétől,
· a veszélyhelyzetre tekintettel a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény szabályaitól való eltérésről szóló 816/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet (816/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet), hatályos 2022. január 1-jétől, alkalmazását felfüggesztette a 2022. évben a 84/2022. (III. 5.) Korm. rendelet 3. §-a,
· a kisbenzinkutaknak a vidéki ellátásbiztonság garantálása érdekében történő támogatásáról szóló 84/2022. (III. 5.) Korm. rendelet (84/2022. (III. 5.) Korm. rendelet), hatályos 2022. március 6-ától, módosítva 2022. április 29-i hatállyal az árszabályozással kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 162/2022. (IV. 28.) Korm. rendelettel (162/2022. (IV. 28.) Korm. rendelet), valamint 2022. június 18-i hatállyal a hatósági üzemanyagárral kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 213/2022. (VI. 17.) Korm. rendelettel (213/2022. (VI. 17.) Korm. rendelet), továbbá 2022. július 30-i hatállyal a hatósági üzemanyagárral kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 278/2022. (VII. 30.) Korm. rendelettel (278/2022. (VII. 30.) Korm. rendelet), 2022. szeptember 13-i hatállyal az egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 350/2022. (IX. 12.) Korm. rendelettel (350/2022. (IX. 12.) Korm. rendelet), és 2022. október 1-jei hatállyal a hatósági árral kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 367/2022. (IX. 29.) Korm. rendelettel (367/2022. (IX. 29.) Korm. rendelet), 2022. december 6-i hatállyal az uniós szankciók életbelépése okán az üzemanyagárral kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 494/2022. (XII. 6.) Korm. rendelettel (494/2022. (XII. 6.) Korm. rendelet),
· a társasági adó devizában történő megfizetéséről szóló 298/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet,
· az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet (197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet), módosítva 2022. december 8-i hatállyal a 496/2022. (XII. 8.) Korm. rendelettel.
A kisvállalati adóra vonatkozó rendelkezéseket[48] az Szt. rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. A kisvállalati adó alanya az Szt. hatálya alá tartozik.[49]
Az adókötelezettséget a külföldről és belföldről származó jövedelmekre együttesen kell megállapítani. A szabály alól kivétel a külföldi vállalkozó adókötelezettsége, amely csak a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységéből származó jövedelmére terjed ki.[50]
A külföldi vállalkozó az adó/adóelőleg alapját a belföldi telephelyeire együttesen állapítja meg, tehát a bevallási időszakra egy (összesített) kisvállalatiadó-bevallást nyújt be.
Belföldi fióktelepeire azonban a külföldi vállalkozónak külön-külön kell az adó/adóelőleg alapját megállapítania, tehát a kisvállalati adóra vonatkozó bevallásait belföldi fióktelepenként kell benyújtania.[51]
A fiókteleppel nem rendelkező külföldi vállalkozó és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy az Air. és az Art. bizonylatokra, könyvvezetésre és nyilvántartásra előírt kötelezettségeit az Szt. előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti.[52]
A kisvállalati adó alanya mentesül a társasági adó és a szociális hozzájárulási adó bevallása és megfizetése alól.[53] Emiatt a kisvállalati adó alanyának nem kell társaságiadó-bevallást beadnia, és a ’08-as bevalláson nem kell kitöltenie a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó adatokat. A kisvállalati adó azonban nem váltja ki az általános forgalmi adót, a cégautóadót, továbbá az osztalék után a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó kötelezettséget sem.
- A jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő adóalany[54] kisvállalati adóalanyisága a NAV-hoz való bejelentést követő hónap első napjával jön létre, ha az adózó a korábbi időszakban már működött. Az adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik. Az üzleti év kezdetét megelőző nappal – mint mérlegfordulónappal – üzleti év zárul, mely üzleti évről az adóalanynak az Szt. általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie, és az elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie.[55]
- Ha az adózó a tárgyévben (2022. évben) újonnan alakult, akkor a kisvállalati adóalanyiság választására vonatkozó bejelentését a NAV-hoz való bejelentéssel egyidejűleg teljesíti. A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás adóalanyisága a létesítő okirata közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik, ha a vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti, az első jognyilatkozat megtételének napján, ha belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik, továbbá más esetben a NAV-hoz való bejelentkezése napjával.[56]
Az adóalanyiság nem jön létre, ha a kisvállalati adó hatálya alá való bejelentkezését az adózó a bejelentés megtételének napjától számított 30 napon belül elektronikusan a ’T201 vagy a ’T201T adatlapon visszavonta.[57]
Nem jogszerű a bejelentkezés, ha a bejelentés napján a NAV által nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.[58]
A kisvállalati adóalany üzleti évének mérlegfordulónapja december 31. Az adóalany nem határozhatja el mérlegfordulónapjának megváltoztatását, továbbá számviteli beszámolóját csak forintban állíthatja össze.[59]
A cégbejegyzésre kötelezett, az adóévben újonnan alakuló adózó szintén választhatja a kisvállalati adóalanyiságot a létesítő okirata közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napjától (alapítása napjától), ha a választott mérlegfordulónapja december 31. Az adózó létesítő okirata közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napjától (alapítása napjától) a cégjegyzékbe való bejegyzése napjáig (létrejötte napjáig) – mint mérlegfordulónapig – előtársasági időszak keletkezik, amely önálló üzleti évnek minősül, és amelyhez – ha az érintett adóalanyra nem vonatkozik az Szt. 135. § (6) bekezdésében foglalt „mentességi előírás”[60] – a bejegyzés napját követő harmadik hónap utolsó napjáig benyújtandó beszámolókészítési kötelezettség is társul. Például ha az érintett társaság létesítő okiratát a 2021. évben ellenjegyezték, de a cégjegyzékbe csak a 2022. évben jegyezték be, az egyik adóévben kezdődő és a másik adóévben záródó időtartam egybefüggően (az adózó előtársasági időszaka) önálló üzleti évnek minősül, amelynek egészére beszámolókészítési kötelezettség vonatkozik (még akkor is, ha az adózó vállalkozási tevékenységét ez idő alatt nem kezdte meg, hiszen a „mentességi előírás” a tevékenységi és a mérlegfordulónapi feltétel együttes érvényesülését írja elő).
Ha a bejegyzett társaságnak az előtársasági időszakra vonatkozóan beszámolókészítési kötelezettsége van, akkor azzal együtt soron kívüli bevallás benyújtási kötelezettsége is adódik. Ilyenkor az adózónak – bár valójában nem változik meg az általa választott december 31-i mérlegfordulónapja – az önálló üzleti évnek minősülő előtársasági időszakának utolsó napjával zárt ’KIVA bevallást kell benyújtania.[61] Az ezzel összefüggő szabályokat az útmutató „II. Részletes tájékoztató / A kisvállalati adóra vonatkozó általános tudnivalók” részében az „Előtársasági időszakkal kapcsolatos bevallások, újonnan alakult adózók bevallása” című fejezet részletezi.
A szervezeti változás révén kiválással, különválással, és összeolvadással létrejött jogutód adózó – ha a jogelőd nem volt alanya a kisvállalati adónak –a kisvállalati adóalanyiság választásáról szóló bejelentését az átalakulás napjától terjesztheti be a NAV-hoz a megfelelő adatlapon, és a kisvállalati adóalanyisága kezdő napja a bejelentést követő hó első napja. A kiválással, különválással, összeolvadással újonnan létrejött jogutód kisvállalati adóalanyisága nem kezdődhet az alapítása napjával (alapító okirata keltével), mivel nem tekinthető olyan, a tevékenységét év közben kezdő vállalkozásnak, amely a vállalkozási tevékenységét a bejegyzést megelőzően megkezdheti.
a) a 6 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nap (H);
b) a végelszámolási eljárás, a felszámolási eljárás és a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nap (V, F, D);
c) ha az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szűnik meg, a megszűnés napja (M, B);
d) az adóalany egyesülését, szétválását megelőző nap (A);
e) a NAV határozata véglegessé válásának napját megelőző hónap utolsó napja, ha az adóalany terhére a NAV számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapított meg (H);
f) az adóalany adószámának alkalmazását törlő határozat véglegessé válásának hónapját megelőző hónap utolsó napja (H);
g) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásának napját magában foglaló naptári negyedév utolsó napja, ha az adóalany NAV-nál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot, azzal, hogy az állami adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha az adóalany az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti (H);
h) a létszámváltozás hónapjának utolsó napja, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt (H);
i) a Tao. tv. szerinti kedvezményezett eszközátruházás vagy kedvezményezett részesedéscsere esetén, az eszközátruházás vagy részesedéscsere napját megelőző nap (H);
j) ha az adóalany megváltoztatja mérlegfordulónapját, az újonnan választott mérlegfordulónapja[65] (H);
k) ha az adózó ellenőrzött külföldi társasággal[66] rendelkezik, annak az adóévnek az első napját megelőző nappal, amely adóévben a külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi személy vagy külföldi telephely ellenőrzött külföldi társaságnak minősül (H);
l) ha az az összeg, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült, Tao. tv. szerinti finanszírozási költségei meghaladják az adózó adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő, adóköteles bevételeit az adóévben várhatóan meghaladja a 939 810 000 forintot,[67] az adóév első napját megelőző nap (H).
Az adóalanyiság fentiekben meghatározott megszűnése napjával – mint mérlegfordulónappal – önálló üzleti év zárul. Az adózónak az üzleti évről az Szt. általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie, és az elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie.[68] Az egyes esetekhez tartozó soron kívüli bevallás benyújtási kötelezettség határidőit az útmutató „I. Általános tudnivalók” részében a „Mi a bevallás és a fizetés/visszaigénylés határideje?” című fejezetben az elszámoló bevallásra vonatkozó szövegrész tárgyalja.
Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható.[69]
Nem szűnik meg az egyéni cég adóalanyisága, ha a tag halála esetén özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse (örökösei), vagy a tag cselekvőképtelenségét vagy cselekvőképességének korlátozását kimondó bírósági határozat esetén a tag nevében és javára eljárva törvényes képviselője az egyéni cég tagjává válik, és a kivaalanyiságot választja. Választását az ok bekövetkeztétől számított harminc napon belül jelenti be a NAV-nak.[70]
A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás kisvállalati adóalanyisága a létesítő okirata közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján (az alapítása napján) kezdődik, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba való bejegyzése (a létrejötte) előtt megkezdheti. A cégbejegyzésre kötelezett, az adóévben újonnan alakuló adózó akkor választhat kisvállalati adóalanyiságot, ha a választott mérlegfordulónapja december 31.[71]
a) A kisvállalati adóalanyiság választására jogosult körből egyes adózói típusok cégbejegyzésre nem kötelezettek, vagy előtársasági időszakuk alatt vállalkozási tevékenységet nem végezhetnek, kivaalanyiságuk kezdő napja az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezés napja, így esetükben nem értelmezhető az előtársasággal összefüggő bevallás-kombináció és az előtársasági kódok sem.
- Az ügyvédi iroda az ügyvédi irodák kamarai nyilvántartásába való felvétellel,[72] a szabadalmi ügyvivői iroda a Kamara által történő nyilvántartásba vétellel[73] jön létre, egyik sem kötelezett cégbejegyzésre, kivaalanyiságuk ezzel a nappal kezdődhet meg,
- az egyéni cég cégbejegyzésre kötelezett, de vállalkozási tevékenységét, működését a cégnyilvántartásba való bejegyzés napját megelőzően nem kezdheti meg,[74] így a cégbejegyzés napjával válhat kivaalannyá,
- végrehajtói irodaként a cégjegyzékbe bejegyzett iroda működhet,[75] a végrehajtói iroda az előtársaságra vonatkozó szabályok alapján nem kezdheti meg a működését, kivaalanyisága a cégbejegyzés napján jön létre, ha az adózó erre irányuló szándékát a cégbejegyzéstől számított 30 napon belül bejelenti,
- közjegyzői irodaként a cégjegyzékbe bejegyzett iroda működhet,[76] a közjegyzői iroda az előtársaságokra vonatkozó szabályok alapján nem kezdheti meg működését, kivaalanyisága a cégbejegyzés napjával kezdődik, ha az erre vonatkozó bejelentést határidőben megtette,
- a külföldi személynek, amely az üzletvezetésének helyét az adóévben belföldre helyezi át, és arról nyilatkozik, hogy adókötelezettségének a kiva szabályai szerint tesz eleget, a kivaalanyisága az első jognyilatkozat megtételének napján keletkezik, ha a kiva választását az első jognyilatkozat megtételének napjától számított 30 napon belül bejelenti a NAV-nak.
b) Az adóévben újonnan alakuló szervezet adóalanyisága a létesítő okirata közokiratba foglalásának vagy ellenjegyzésének napján kezdődik, ha a vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba való bejegyzése előtt megkezdheti. Esetében értelmezhető az előtársasággal összefüggő bevalláskombináció és az előtársasági kódok is. Ide tartozik a közkereseti társaság és a betéti társaság. Ide tartozik továbbá a korlátolt felelősségű társaság, a zártkörűen működő részvénytársaság, a szövetkezet,[77] a lakásszövetkezet,[78] az erdőbirtokossági társulat.[79] Ide tartozik a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe is. (Az útmutató szerinti előtársasági kódjelölések tehát kizárólag erre az adózói körre vonatkoznak.)
A továbbiak kizárólag azokra az adózókra vonatkoznak, amelyeknek értelmezhető az előtársasági időszaka és arra vonatkozóan a kivaalanyisága, továbbá az előtársasági zárással – mint soron kívüli eseménnyel – összefüggő beszámolókészítési kötelezettsége [ez a b) pontban jelzett adózói kör]. Az adózó az alapítástól a cégjegyzékbe való bejegyzése vagy a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasítása vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig (mint mérlegfordulónapig) előtársasági időszakkal rendelkezik, amely önálló üzleti évnek számít, függetlenül annak időtartamától.[80]
Az előtársasági időszak okán a gazdasági társaságként cégjegyzékbe bejegyzett adózó választott mérlegfordulónapja nem változik (a cégjegyzékbe való bejegyzés napja, amely a törvény erejénél fogva számít mérlegfordulónapnak, csak az előtársasági időszaka kapcsán értelmezendő mérlegfordulónapként). Nem eredményezi tehát a kisvállalati adóalanyiság megszűnését, ha a cégjegyzékbe való bejegyzés napja – mint mérlegfordulónap – nem december 31-e.
Az elszámoló bevallások benyújtási rendjét meghatározza, hogy az előtársasági időszakról – mint önálló üzleti évről – kell-e külön beszámolót készíteni.
Ha az adózó az előtársasági időszak alatt vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg és mérlegfordulónapjáig bejegyezték, akkor nem kell az előtársasági időszakról – mint önálló üzleti évről – külön beszámolót készítenie.[81] Ekkor az elszámoló bevallását az alapítása napjától a cégjegyzékbe való bejegyzés évében a választott mérlegfordulónapjáig (azaz december 31-ig) terjedő időszakra (mint első üzleti évre) nyújtja be, a „Bevallás típusa” jelölőmezőben szereplő (kitöltött vagy üres) értéknek megfelelő határidőig, és a bevallást az „Előtársasági időszakkal összefüggő bevallás kódja” jelölőmezőben 3-as kóddal látja el. Ezt az elszámoló bevallást az adózó a lezárt első üzleti évet követő év május 31-ig nyújtja be, ha évközi időszakzáró esemény nem következik be.[82]
Ha az előtársasági időszak alatt végzett vállalkozási tevékenységet, vagy a mérlegfordulónapjáig nem jegyezték be, az adózónak az előtársasági időszakra vonatkozóan a cégjegyzékbe való bejegyzésének napját követő harmadik hónap utolsó napjáig beszámolókészítési kötelezettsége áll fenn.[83] A beszámolókészítéssel párhuzamosan a bevallással még le nem fedett időszakra az adózónak soron kívüli bevallást is be kell nyújtania a kisvállalati adó elszámolásáról a beszámolókészítés határnapjáig.[84]
A fentieknek megfelelően az adózó alapításától a cégjegyzékbe való bejegyzése (létrejötte) napjáig (tehát a törvény erejénél fogva meghatározott mérlegfordulónapig) terjedő előtársasági időszakra – mint önálló üzleti évre – kell benyújtani a kisvállalati adó elszámoló bevallást, amelyben az „Előtársasági időszakkal összefüggő bevallás kódja” mezőben 1-es kódot kell jelölni, és a bevallást a beszámolókészítés határnapjáig, azaz a cégjegyzékbe való bejegyzés napját követő harmadik hónap utolsó napjáig kell benyújtani. A következő üzleti év (adóév) a cégjegyzékbe való bejegyzés napját követő naptól – főszabály szerint – az adóév december 31-ig (a választott mérlegfordulónapig) tart, amely időszakról az elszámoló bevallást úgy kell benyújtani, hogy az „Előtársasági időszakkal összefüggő bevallás kódja” mezőben a 2-es kód jelölendő.
A 2-es kóddal ellátott elszámoló bevallást – általános esetben, ha annak záró dátuma december 31-ig tart, és az adózó / adóalanyiság nem szűnik meg – az adóévet követő év május 31-ig kell beadni.[85] Ha a mérlegfordulónappal az adózó kisvállalati adóalanyisága azért szűnik meg, mert az adózó bejelenti, hogy a jövőben az adókötelezettségeit nem a kisvállalati adó szabályai szerint teljesíti,[86] akkor a 2-es kóddal ellátott, bejegyzés napját követő naptól adóév december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó elszámoló bevallást szintén az adóévet követő év május 31-ig nyújtja be, egyidejűleg jelölve a „Bevallás típusa” mezőt G kóddal. Ha a mérlegfordulónap előtt (vagy akár a mérlegfordulónapon) az adóalanyiság a törvényben felsorolt tételes megszűnési okokból szűnik meg vagy az adózó megszűnik,[87] akkor a 2-es kóddal ellátott bevallás időszaka a cégjegyzékbe való bejegyzés napját követő naptól a kisvállalati adóalanyiság vagy az adózó megszűnése napjáig terjed, ekkor az adott megszűnési esethez tartozó benyújtási határidővel kell teljesíteni ezt a záró elszámoló bevallást, jelölve azon a „Bevallás típusa” mezőben a megszűnési okot is.
Ha az előtársasági időszak az adózó cégbejegyzés iránti kérelmének jogerős elutasításával vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésével zárul, akkor az adózónak a lezárt előtársasági időszakra vonatkozóan a cégbejegyzés iránti kérelmének jogerős elutasítása vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetése napját követő harmadik hónap utolsó napjáig beszámolókészítési kötelezettsége keletkezik.[88] Ezekben az esetekben az adózó alapításától a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasítása vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetése napjáig terjedő előtársasági időszakra – mint önálló üzleti évre – kell benyújtani a kisvállalati adó elszámoló bevallást, amelyben az „Előtársasági időszakkal összefüggő bevallás kódja” mezőben 1-es kódot kell jelölni, és a bevallást a beszámolókészítés határnapjáig, azaz a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasítása vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetése napját követő harmadik hónap utolsó napjáig kell benyújtani. A cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasítása vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetése esetén az „előtársasági” időszakra eső elszámoló bevallást az 1-es előtársasági zárás kódjelölés mellett a „Bevallás típusa” mezőben megadott „M” kóddal is meg kell jelölni.[89]
Az előtársasági időszakra beszámolókészítési kötelezettséggel rendelkező adózónak a lezárt előtársasági időszakára vonatkozó elszámolást az előtársasági időszak zárásának naptári évére rendszeresített nyomtatványon kell benyújtania, ideértve azt az esetet is, ha az adózó alapításának napja – azaz az előtársasági időszak kezdő napja – a megelőző naptári évbe esik.
Az előlegbevallásokat az előtársasági időszakban is naptári negyedévre, általános szabály szerint a tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig kell benyújtani. A benyújtási határnap egyben az előleg befizetésének esedékessége is.[90] Törtvégű (nem a naptári negyedév utolsó napjára eső záró dátumú) bevallási időszakkal rendelkező előlegbevallás nem nyújtható be.
Az adózónak tehát az elszámoló bevallásának teljes időtartamába (a lezárt első üzleti év egészére) eső valamennyi negyedévre, a naptári negyedév utolsó napjáig terjedő időszak(ok)ra előlegbevallást kell benyújtania, függetlenül attól, hogy az előtársasági időszakra kell-e külön beszámolót beadnia.
Ha az előtársasági időszak (amelyről külön beszámolót kell benyújtani) utolsó, előlegbevallással még le nem fedett része nem az adott naptári negyedév utolsó napjáig tart, akkor erről az időszakról nem kell előlegbevallást beadni, azt az adózó az elszámoló bevallásában rendezi.
Az előtársasági időszakot követő üzleti évben az első előlegbevallás kezdő dátuma a cégjegyzékbe való bejegyzés napját követő nap. Ezt az előlegbevallást jelölni kell 2-es kóddal az „Előtársasági időszakkal összefüggő bevallás kódja” mezőben, és benyújtását a tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig rendezni kell. Az érintett üzleti évben a további előlegbevallásokban az előtársasági kódot üresen kell hagyni.
A Katv. 19. § (5) bekezdés d) pontja értelmében a kivaalanyiság megszűnik az adóalany egyesülését, szétválását megelőző nappal. Az egyesülésnél, a szétválásnál valamennyi résztvevőnek megszűnik a kisvállalati adóalanyisága, nemcsak az adózói minőségében megszűnő feleknek, de a tovább működőknek is, továbbá ezek jogutódjaira is – meghatározott szabályok szerint – érvényes a kivaalanyiság választására vonatkozó 24 hónapos tiltás.
A Katv. 19. § (5) bekezdés d) pontja szerinti rendelkezés a klasszikus átalakulásnál (ideértve a társasági formaváltást és az egyéb szervezetek átalakulását) nem rendeli el a kivaalanyiság megszűnését.
Ugyanakkor az Art. 52. § (1) bekezdés a) pontja – mint mögöttes általános jogforrás – az Szt. VII. fejezetére hivatkozással – figyelemmel az Szt. 141. § (3) bekezdésére – az átalakulásnál beszámolókészítési és záró-bevallási kötelezettséget ír elő – az átalakulás napját követő 90 napon belül – mind az egyesüléssel, szétválással érintett adózók, mind a klasszikus átalakulással (társasági formaváltással, egyéb szervezetek átalakulásával) átalakuló mindazon adózók számára, amelyek az átalakulással adózói minőségükben is megszűnnek.
Bár a Katv. 19. § (5) bekezdés d) pontja ezt az esetet nem nevesíti a kivaalanyiság megszűnési esetei között, a klasszikus átalakulás során megszűnő adózónak az a körülmény, hogy adózóként megszűnik, elszámoló kisvállalatiadó-bevallás benyújtási kötelezettséggel jár. A klasszikus átalakulással (társasági formaváltással, vagy egyéb szervezetek átalakulásával) átalakult adózó kivaalanyiságát a klasszikus átalakulással utóbb létrejött adózó kapja meg.
Ilyen értelemben tehát az átalakuló – kivaalanyiság megszűnéssel nem érintett, de megszűnő – jogelőd normál módon nyújtja be negyedéves előlegbevallásait a teljes naptári időszakokra, majd az átalakulásából fakadó adózói megszűnésének napját tartalmazó utolsó részidőszakra előlegbevallást nem nyújt be, hanem helyette a Bevallás típusa = A (átalakulás) jelzéssel ellátott, a tárgyévi előlegbevallások időszakát is felölelő, a jogelőd megszűnése napjáig tartó elszámoló kisvállalatiadó-bevallást nyújt be. A létrejövő jogutód csak a saját időszakára, adószáma érvényességének kezdő napjától nyújt be előlegbevallásokat és az elszámoló bevallását is csak a saját működésének időszakára nyújtja be, azt a jogelőd időszakával nem vonja össze. (Értelemszerűen a létrejövő jogutód a jogelőd helyett, a jogelőd időszakára benyújthat bevallást, pótlást, módosítást, de az az időszak nem tartalmazhatja saját jogutódi időszakát.)
A jogi személy egyesülésére és szétválására az átalakulásra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.[91] Ezért a kivaalanyiság megszűnésével is együtt járó egyesülés és szétválás kapcsán, az azt megelőző nappal zárt elszámoló kisvállalatiadó-bevallásban a jogelőd szintén a Bevallás típusa = A (átalakulás) jelzést alkalmazza, a jogelőd és jogutód között megoszló – előbb részletezett – feladatok pedig ugyanazok, mint az átalakulásnál leírtak.
Az az átalakuló gazdasági társaság, amely az átalakulás során nem szűnik meg (beolvadásnál az átvevő, kiválásnál a változatlan társasági formában tovább működő gazdasági társaság), az átalakulás kapcsán az Szt. VII. fejezete szerinti sajátos beszámolókészítési kötelezettséggel ugyan nem bír,[92] ugyanakkor a lezárt üzleti évről az Szt. általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie, és az elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie.[93] Számára továbbá záró bevallás benyújtási kötelezettséget ír elő a Katv. 22. § (3) bekezdése, az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig, amely záró elszámoló kisvállalatiadó-bevallásban szintén a Bevallás típusa = A (átalakulás) jelzést kell alkalmazni. Az előleg- és az elszámoló bevallás szabályai ugyanazok, mint az átalakulásnál leírtak, azzal az eltéréssel, hogy a megszűnt kivaalanyiságra vonatkozó elszámoló bevallás záró dátumát a kivaalanyiság megszűnési dátuma határozza meg.
A Katv. 19. § (5) bekezdés c) pontja szerint megszűnik a kivaalanyisága annak az adózónak is, amely az EU más tagállamában illetőséggel bíró gazdasági társaságba történő beolvadással alakul át (belföldön adózói minőségében szűnik meg). Ennek az adózónak a Bevallás típusa mezőben „B” jelet kell feltüntetnie. Ennek az esetnek a soron kívüli bevallás benyújtási kötelezettségét és az eseményt követő 30 napon belüli határidejét az Art. 52. § (1) bekezdés g) pontja és (2) bekezdése írja elő. Az előleg- és az elszámoló bevallás szabályai ugyanazok, mint az átalakulásnál a jogelődre leírtak.
A 22KIVA jelű bevallás elévülési időn belül történő javítására, adózói javítására (helyesbítésére), önellenőrzésére, pótlására ugyanezen számú nyomtatvány kitöltésével van lehetőség.
Az előleg- és az elszámoló-bevallás pótlására vonatkozó sajátos könyvelési szabályok megtalálhatók az útmutató „II. Részletes tájékoztató / A kisvállalati adóra vonatkozó általános tudnivalók” részében a „Tájékoztató a kisvállalati adó önellenőrzésének és pótlólagos bevallásának speciális kitöltési és könyvelési szabályairól” című fejezetben.
A 22KIVA bevallás akkor tekinthető adózói javításnak (helyesbítésnek), ha abban nem módosulnak a következő adatok: [KIVA-ELOLEG] Adóalap és adóelőleg (5-6. sor) teljes negyedévre jutó összesítése, [KIVA-ELSZAMOLAS] Éves kisvállalati adóalap és adó, valamint éves különbözet elszámolás (20-23. sor), [TAO] Kötelezettség összesen (10-11. sor), [INNO] Éves járulékelszámolás (1-3. sor), [ENERG] Éves adóelszámolás (6-17. sor).
Nem módosíthatók adózói javítás (helyesbítés) keretében az innovációs járulék előremutató esedékességű előlegütemezésének sorai ([INNO] 4-12. sorok). Nem módosíthatók helyesbítés keretében továbbá az energiaellátók jövedelemadója előremutató esedékességű előlegütemezésének sorai ([ENERG] 18-24. sorok).[94]
A 22KIVA bevallás akkor tekinthető önellenőrzésnek, ha az azonos időszaki előzményhez képest változnak a következő adatok: [KIVA-ELOLEG] Adóalap és adóelőleg (5-6. sor) teljes negyedévre jutó összesítése, [KIVA-ELSZAMOLAS] Éves kisvállalati adóalap és adó, valamint éves különbözet elszámolás (20-23. sor), [TAO] Kötelezettség összesen (10-11. sor), [INNO] Éves járulékkötelezettség és az éves különbözet (1 és 3. sor), [ENERG] Éves adókötelezettség és az éves különbözet (6-15. és 17. sor).
Nem önellenőrizhetők az innovációs járulék előremutató esedékességű előlegütemezés sorai ([INNO] 4-12. sorok), továbbá az elszámolásnál figyelembe vett adóévi innovációsjárulék-előleg ([INNO] 2. sor). Nem módosíthatók önellenőrzés keretében továbbá az energiaellátók jövedelemadója előremutató esedékességű előlegütemezés sorai ([ENERG] 18-24. sorok), valamint az elszámolásnál figyelembe vett energiaellátók jövedelemadója adóévi előlege ([ENERG] 16. sor).[95]
Figyelem! A kisvállalatiadó-bevallásban a kisvállalatiadó-előleg ([KIVA-ELOLEG] adatsor) önellenőrzése megengedett.[96] Azonban a gyakorlatban az adóelőlegek önellenőrzésének csak addig lehet jelentősége, ameddig az éves elszámolás (az éves adó és a már megfizetett előlegek különbözetének rendezése) megtörténik (a [KIVA-ELSZAMOLÁS] adatsoron). Ha az éves elszámolást követően azt észleli az adózó, hogy valamely negyedév adata téves és emiatt az éves elszámolás is téves, akkor az éves elszámolást indokolt önellenőriznie.
Célszerű tehát ügyelni arra, hogy a kisvállalati adó elszámolására szolgáló bevallás benyújtását követően a korábbi esedékességű (korábban benyújtott) kisvállalatiadóelőleg-bevallások önellenőrzésére, ismételt önellenőrzésére lehetőleg már ne kerüljön sor, helyette az elszámoló bevallásban (annak önellenőrzésében) rendezhetők az eltérések.
A vonatkozó sajátos könyvelési szabályok megtalálhatók az útmutató „II. Részletes tájékoztató / A kisvállalati adóra vonatkozó általános tudnivalók” részében a „Tájékoztató a kisvállalati adó önellenőrzésének és pótlólagos bevallásának speciális kitöltési és könyvelési szabályairól” című fejezetben.
A kisvállalati adónemben év közben negyedéves adóelőleget kell vallani (alapesetben az adóév I-IV. negyedéveire). Az adóév végén az éves összes adókötelezettség és az adóévre megállapított adóelőlegek összegének különbözetével kell elszámolni (a négy naptári negyedévre együttesen vonatkozó bevallásban). A jogalkotó a kisvállalati adóban az elszámolás utáni előleg-önellenőrzéseket és -pótlásokat nem tiltja. Az elszámolást követően önellenőrzött és pótolt kisvállalatiadó-előlegek benyújtásakor azonban az adózó nem mindig rendezi az éves adókötelezettségnek megfelelő különbözetet, így téves egyenleget mutathat az adószámla (az adott vállalkozásnak a NAV-nál vezetett saját adószámlája). Ezért az elszámolás után beadott kisvállalatiadóelőleg-alapbevallásokban bevallott kötelezettségnek vagy az elszámolás után benyújtott kisvállalatiadóelőleg-önellenőrzésekben kimutatott kötelezettségváltozásnak az adószámlára való felkönyvelésekor a NAV speciális szabályokat alkalmaz, amelyeket az alábbiakban részletezünk. Ezeknél a könyvelési módozatoknál a NAV kiemelten szem előtt tartja, hogy az adószámla „kötelezettség” oldalára felkönyvelt, kisvállalati adóra vonatkozó előlegek, előleg-önellenőrzések összege, valamint az előlegek és az éves összes adókötelezettség különbözeteként felkönyvelt összeg összesített adata megegyezzen azzal az összeggel, amit az adózó éves összes adókötelezettségként közölt a bevallásában. Az alábbi alpontokban az „előlegbevallás”, „előleg-önellenőrzés” stb. rövidített kifejezések a kisvállalati adónem előlegére vonatkoznak a 22KIVA bevallásban, nem értendők a 22KIVA bevallásban bevallható más adónemek előlegeire.
1. Ha még nincs lezárva az adott elszámolási időszak elszámoló bevallással, akkor az előleg-önellenőrzés könyvelése az önellenőrzés általános szabályai szerint valósul meg, tehát a [KIVA-ELOLEG] 6. sorában a teljes negyedévre bevallott kisvállalati adóelőleg változásából adódó, az [ONELL] melléklet „Kisvállalati adó / adóelőleg” sorában a „Kötelezettség-változás” mezőben kimutatott előlegkötelezettség-különbözet összegét az önellenőrzési bevallás beérkezése napjára könyveli a NAV, kötelezettségcsökkenés esetén pedig a késedelmi pótlék megelőzését célzó, a negatív kötelezettséget az előlegbevallás eredeti benyújtási határidejére könyvelő technikai halasztást is alkalmaz. Az elszámolási időszak végén az elszámoló bevallás könyvelésekor (az adóévi, még fizetendő vagy visszaigényelhető maradványösszeg meghatározásakor) a könyvelő program beszámítja mind az előlegbevallásokból, mind az előleg önellenőrzésekből felkönyvelt összegeket.
2. Ha az adott elszámolási időszak már le van zárva, azaz az elszámoló bevallást benyújtották, akkor a lezárt időszakra vonatkozó előleg-önellenőrzés könyvelése során a NAV speciális szabályt alkalmaz. Ennek célja, hogy az adózó adószámláján ne jelenjen meg duplán a kötelezettségnövekedés vagy a kötelezettségcsökkenés, ha az elszámolandó összes éves adókötelezettség egyébként nem változik (ha változik, ld. a 4. pontot), de az adózó az utólag módosított előleghez nem igazítja hozzá az éves elszámolási különbség meghatározását. Az elszámoló bevallás benyújtása után benyújtott előleg-önellenőrzési bevallás könyvelése első lépésben az önellenőrzésre vonatkozó általános szabályok szerint zajlik (ld. 1. pont: az önellenőrzés beérkezésének esedékességére könyvelődik az [ONELL] melléklet „Kisvállalati adó / adóelőleg” sorában a „Kötelezettség-változás” mezőben vallott előlegkötelezettség-növekedés vagy előlegkötelezettség-csökkenés, majd előlegkötelezettség-csökkenés esetén megtörténik a késedelmi pótlék megelőzését célzó technikai halasztás). Második lépésként olyan technikai rendezés valósul meg, amelynek során a NAV az előleg-önellenőrzési bevallásban vallott különbözet összegével megegyező, de ellenkező előjelű rendező tételt könyvel az elszámoló bevallás esedékességére. E technikai rendezés biztosítja azt, hogy ha az éves összes adókötelezettség összege nem módosult, akkor az adószámla „kötelezettség” oldalán a tárgyévre vonatkozó összes kisvállalati adókötelezettség helyes összegben szerepeljen, ne változzon. Ilyenkor már nincs szükség az elszámoló bevallás önellenőrzésére a még fizetendő/visszaigényelhető összeg változásának érvényesítése céljából, hiszen ezt a rendezést a NAV már elvégezte az adószámla „kötelezettség” oldalán.
3. Ha az éves összes adókötelezettség összege módosult, akkor az adózónak az elszámoló bevallását kell önellenőriznie. Az elszámoló bevallást önellenőrző bevallásban a [KIVA-ELSZAMOLAS] 21. sorában a módosított éves összes adókötelezettség összegét kell feltüntetni, az [ONELL] melléklet „Kisvállalati adó / adóelőleg” sorában a „Kötelezettség-változás” mezőben pedig az éves összes adókötelezettség összegének változását kell szerepeltetni [az [ONELL] melléklet „Kisvállalati adó alapja” sorában a „Kötelezettség-változás” mezőben a hozzátartozó adóalap-változás összegének egyidejű feltüntetésével]. Az elszámolás önellenőrzésének könyvelése az önellenőrzés általános szabályai szerint történik, tehát a [KIVA-ELSZAMOLAS] 21. sorában a teljes adóévre bevallott kisvállalati adó változásából adódó, az [ONELL] melléklet „Kisvállalati adó / adóelőleg” sorában a „Kötelezettség-változás” mezőben kimutatott adókötelezettség-különbözet összegét az önellenőrzési bevallás beérkezése napjára könyveli a NAV, majd adókötelezettség-csökkenés esetén a késedelmi pótlék megelőzését célzó technikai halasztást is alkalmaz.
4. Ha az adózó az előlegbevallást is önellenőrzi, valamint változik az elszámoló bevallásban a kisvállalati adó éves összes kötelezettsége is, akkor a 2-3. pontok kombinációjából épül fel az adószámla „kötelezettség” oldalán a kisvállalati adó teljes éves kötelezettsége.
5. Ha a pótlólag (határidőt követően) benyújtott előlegbevallás mellett még nincs lezárva az adott elszámolási időszak elszámoló bevallással, akkor az előleg könyvelése az általános szabályok szerint valósul meg, tehát a [KIVA-ELOLEG] 6. sorában a teljes negyedévre bevallott előlegkötelezettség összegét az adott eredeti esedékességre könyveli a NAV. Az elszámolási időszak végén az elszámoló bevallás könyvelésekor (az adóévi, még fizetendő vagy visszaigényelhető maradványösszeg meghatározásakor) a könyvelő program beszámítja mind a határidőben, mind a késett, de még az elszámoló bevallás benyújtását megelőzően beérkezett előlegbevallásokból felkönyvelt összegeket.
6. Ha a pótlólag (határidőt követően) benyújtott előlegbevallás mellett az adott elszámolási időszak már le van zárva, azaz az elszámoló bevallást benyújtották, akkor a lezárt időszakra vonatkozó késett előleg-alapbevallás könyvelése során a NAV speciális szabályt alkalmaz. Ennek célja, hogy az adózó adószámláján ne jelenjen meg duplán a kötelezettségnövekedés, ha az elszámolandó összes éves adókötelezettség egyébként nem változik (ha változik, ld. a 7. pontot), de az adózó az utólag késve benyújtott előlegbevallás benyújtásakor az előleghez nem igazítja hozzá az éves elszámolási különbség meghatározását. Az elszámoló bevallás benyújtása után benyújtott késett előleg-alapbevallás könyvelése első lépésben az általános szabályok szerint zajlik (ld. 5. pont: az adott alapesedékességre könyvelődik a [KIVA-ELOLEG] 6. sorában a teljes negyedévre bevallott előlegkötelezettség összege). Második lépésként olyan technikai rendezés valósul meg, amelynek során a NAV a késett előleg-alapbevallásban vallott kötelezettség összegével megegyező, de ellenkező előjelű rendező tételt könyvel az elszámoló bevallás esedékességére. E technikai rendezés biztosítja azt, hogy ha az éves összes adókötelezettség összege nem módosult, akkor az adószámla „kötelezettség” oldalán a tárgyévre vonatkozó összes kisvállalati adókötelezettség helyes összegben szerepeljen, ne változzon. Ilyenkor már nincs szükség az elszámoló bevallásnak az új előlegösszegek miatti önellenőrzésére a még fizetendő/visszaigényelhető összeg változásának érvényesítése céljából, hiszen ezt a rendezést a NAV már elvégezte az adószámla „kötelezettség” oldalán.
7. Ha az előleg-alapbevallás késett benyújtásával együtt az éves összes adókötelezettség összege is módosult, akkor az adózónak az elszámoló bevallását önellenőriznie kell. A 6. pontban leírtakon túlmenően a könyvelés a következőképpen valósul meg. Az elszámoló önellenőrzési bevallásban a [KIVA-ELSZAMOLAS] 21. sorában a módosított éves összes adókötelezettség összegét kell feltüntetni, az [ONELL] melléklet „Kisvállalati adó / adóelőleg” sorában a „Kötelezettség-változás” mezőben pedig az éves összes adókötelezettség összegének változását kell szerepeltetni [az [ONELL] melléklet „Kisvállalati adó alapja” sorában a „Kötelezettség-változás” mezőben a hozzátartozó adóalap-változás összegének egyidejű feltüntetésével]. Az elszámolás önellenőrzésének könyvelése az önellenőrzés általános szabályai szerint történik, tehát a [KIVA-ELSZAMOLAS] 21. sorában a teljes adóévre bevallott kisvállalati adó változásából adódó, az [ONELL] melléklet „Kisvállalati adó / adóelőleg” sorában a „Kötelezettség-változás” mezőben kimutatott adókötelezettség-különbözet összegét az önellenőrzési bevallás beérkezés napjára könyveli a NAV, adókötelezettség-csökkenés esetén pedig a késedelmi pótlék megelőzését célzó technikai halasztást is alkalmaz.
8. Ha az adózó az éves összes adókötelezettség összegét tartalmazó elszámoló bevallását nyújtja be késve, az nem befolyásolja a könyvelést, hiszen a [KIVA-ELSZAMOLAS] 21. sorában bevallott éves összes adókötelezettség összegének és az adott elszámolási időszakra vonatkozóan bevallott előlegek összesített összegének a különbözetét könyveli a NAV az adózó adószámlájára.
Az adózót és a bevallást jellemző adatokat az ÁNYK-s kitöltőprogramban rendszerint a Főlapon, a WebNYK-s kitöltőprogramban az „Azonosító adatok” menüben lehet megadni.
Itt kell feltüntetni az adózó adószámát, nevét, és annak az ügyintézőnek a telefonszámát és nevét, aki a bevallás feldolgozása során feltárt hiba javításába bevonható.
Ha a jogutód a jogelődje kisvállalati adó és egyéb kötelezettség adatait vallja be vagy módosítja, akkor a jogelőd adószámát is itt kell megadni. Ekkor a jogutód egyidejűleg az adózó adószáma mezőben a saját adószámát is megjelöli, de a bevallás kizárólag a jogelőd időszakára és adataira vonatkozhat, a jogutód saját adataival nem vonható össze.
A WebNYK kitöltőprogramba bejelentkezett adózó (vagy bejelentkezett képviselőjénél a képviselt adózó) azonosítására szolgáló adatok (adózó érvényes adószáma, adózó neve) a program tölti be a megfelelő mezőkbe.
A mező csak akkor tölthető ki, ha a már korábban benyújtott bevallást javítja az adózó a NAV kiértesítő levélben küldött felhívására. A részletek az útmutató „I. Általános tudnivalók” részében a „Hogyan módosítható a bevallás (javítás, helyesbítés, önellenőrzés)?” című fejezetben találhatók a „NAV általi javítás” alcímnél.
Ezt a mezőt célszerű elsőként kiválasztani a helyes időszak meghatározása érdekében, mielőtt a bevallási időszak dátummezőit kitöltjük. A mezőt kötelező kitölteni.
A mező lehetséges értékei:
- N = előleg-bevallás (negyedévre)
- E = elszámoló bevallás (teljes üzleti évre)
Ha az újonnan alakuló társaságnak a beszámolókészítési kötelezettséggel érintett előtársasági időszakára vonatkozó, valamint az előtársasági időszak zárását közvetlenül követő, bejegyzett társasági időszak első időszakához tartozó bevallást, vagy a beszámolókészítési kötelezettség alóli mentesség esetén az előtársasági időszakot is tartalmazó bevallást nyújtja be az adózó, akkor az útmutató „II. Részletes tájékoztató / A kisvállalati adóra vonatkozó általános tudnivalók” részében az „Előtársasági időszakkal kapcsolatos bevallások, újonnan alakult adózók bevallása” című fejezetben leírtakat kell követni.
Ha a benyújtás nem függ össze előtársasági időszakkal, akkor az alábbi szabályokat kell figyelembe venni.
Előlegbevallásnál itt kell feltüntetni a kisvállalatiadó-előleg megállapítási időszakát.
Elszámoló bevallásnál itt kell megadni azt az időszakot (időtartamot), amely vonatkozásában az adózó az egyes adónemekben a teljes üzleti éves kötelezettségéről, valamint a már bevallott adóévi előlegen felül fennmaradó kötelezettségéről elszámol.
- A kisvállalatiadóelőleg-bevallás bevallási időszaka a naptári negyedév.[97] Az előlegbevallás időszakának kezdete általánosságban a naptári negyedév első napja.
- A tárgyévben újonnan alakuló, a tevékenységét a tárgyévben kezdő adózó[98] első előlegbevallása időszakának kezdő napja az adózó létesítő okirata közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napja, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzés előtt megkezdheti, vagy az első jognyilatkozat megtételének napja, ha belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik, más esetben a NAV-hoz való bejelentkezés napja.
- Ha a nem újonnan alakult adózó év közben jelentkezett be a kisvállalati adó hatálya alá, akkor az első előlegbevallás időszakának kezdete a bejelentkezést követő hónap első napja (ez egyben a kisvállalati adóalanyiságának első napja is).[99]
- Az előlegbevallás időszakának vége csak naptári negyedév végi dátum lehet: március 31., június 30., szeptember 30., vagy december 31.
- Törtvégű (nem a naptári negyedév utolsó napjára eső záró dátumú) bevallási időszakkal rendelkező előlegbevallás nem nyújtható be. Ha a kisvállalati adóalanyiság vagy az adózó megszűnésének napja a naptári negyedév utolsó napjára esik (azaz a naptári negyedév egészében fennáll a kisvállalati adóalanyiság), akkor az adózónak fennáll az előlegkötelezettsége erre az utolsó negyedévre is. Ha a kisvállalati adóalanyiság vagy az adózó megszűnésének napja nem a naptári negyedév utolsó napjára esik, akkor az adózónak nem áll fenn előlegkötelezettsége erre az utolsó „törtvégű” negyedévre, ekkor az előlegbevallással le nem fedett időszak adatait csak az üzleti év egészére benyújtott elszámoló bevallásban kell rendezni.
- Előlegbevallásban a Bevallás típusa mező mindig üresen marad. Ennek oka, hogy a mező kódjaival azonosítható bármely esemény miatt az érintett időszakra az adózónak elszámolási kötelezettsége van, így a típuskódokat ott kell jelölni.
- A kisvállalati adó elszámoló bevallás bevallási időszaka a teljes adóév, vagy teljes üzleti év, rendszerint a teljes naptári év.[100] Az elszámoló bevallás időszakának kezdete általánosságban a naptári év első napja.
- A tárgyévben újonnan alakult, a tevékenységét a tárgyévben kezdő adózó elszámoló bevallásában a bevallási időszak kezdete az adózó létesítő okirata közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napja, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzés előtt megkezdheti, vagy az első jognyilatkozat megtételének napja, ha belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik, más esetben a NAV-hoz való bejelentkezés napja.[101]
- A tárgyévben már működő, évközi dátummal a kisvállalati adóalanyiság alá bejelentkező adózó elszámoló bevallásában az időszak kezdete a bejelentkezést követő hónap első napja.[102]
- A tárgyév első napján kisvállalati adóalanyisággal rendelkező adózóknál az elszámoló bevallás időszakának kezdő dátuma a tárgyév első napja.[103]
- Az előző három pontban jelzett adózónál az elszámoló bevallás időszakának kezdő dátuma azonos a tárgyévi első előlegbevallás időszakának kezdő dátumával.
- Ha nem következik be az adóév folyamán a kisvállalati adóalanyiság megszűnését előidéző okok valamelyike (vagy a beszámolókészítési kötelezettséggel rendelkező előtársaságnak gazdasági társaságként a cégjegyzékbe való bejegyzése), az elszámoló bevallás időszakának záró dátuma tárgyév december 31-e. Folyamatos kisvállalati adóalanyiság elszámoló bevallásában a Bevallás típusa mezőt nem lehet kitölteni.
- Ha a kisvállalati adóalanyiság vagy az adózó az adóévben szűnik meg (ideértve a tárgyév utolsó napját is), az elszámoló bevallás időszakának záró dátuma a kisvállalati adóalanyiság utolsó érvényes napja vagy az adózó megszűnésének napja.[104] Megszűnő kisvállalati adóalanyiság elszámoló bevallásában a Bevallás típusa mezőt kötelező kitölteni a megszűnést azonosító kóddal.
A mező értékei a következők:
- üres = alapbevallás
- H = adózói javítás (helyesbítés),
- O = önellenőrzés
A mező használandó mind az előlegbevallásban, mind az elszámoló bevallásban.
A mezőt üresen kell hagyni, ha az előlegbevallást vagy az elszámoló bevallást a vonatkozó bevallási időszakra az adózó először nyújtja be, vagyis az alapbevallásnak számít.
A mező értékét csak akkor kell kötelezően megadni, ha az adóbevallás adózói javításnak (helyesbítésnek) vagy önellenőrzésnek minősül. A két érték jelzése független attól, hogy előlegbevallásról vagy elszámoló bevallásról van-e szó.
Az ismételt önellenőrzés tényét nem itt kell jelezni, hanem az önellenőrzési mellékleten kell külön jelölni az „Ismételt önellenőrzés jelölése” szöveg mellett lévő mezőben. De ismételt önellenőrzésnél a „Bevallás jellege” mezőben az „O” betűjelet is fel kell tüntetni.
Az ismételt önellenőrzés is önellenőrzés, de már legalább a másodikként benyújtott önellenőrzés az azonos időszakra vonatkozó önellenőrzési láncban. Az [ONELL] melléklet 9. sorában a korábbi önellenőrzési pótlék önellenőrzésére csak ismételt önellenőrzés keretében van lehetőség.
Az elektronikus javítóbevallásnak nincs önálló bevallási jellege, hanem a javított bevallás jellegét kell itt megismételni (üres/H/O).
(A javítóbevallásról információk az útmutató „I. Általános tudnivalók” részében a „Hogyan módosítható a bevallás (javítás, helyesbítés, önellenőrzés)?” című fejezetben a „NAV általi javítás” alcím alatt találhatók).
A Bevallás típusa mezőben az adózó kisvállalati adóalanyiságát vagy az adózó működését megszüntető okot kell megadni. Ezeket a törvény tételesen felsorolja, alkalmazásuk az adózó döntésétől független.[105]
Ha az adózó az adóév végével külön űrlapon bejelenti, hogy adókötelezettségeit nem a KIVA szabályai szerint teljesíti (azaz kilép a kisvállalati adóalanyiság hatálya alól), szintén jeleznie kell ezt a változást ebben a mezőben.[106]
Az eltérő kisvállalati adóalanyiság megszűnési típusoknál az elszámoló bevallást eltérő határidővel kell benyújtani, ez a megfizetési és visszaigénylési határnapokat is meghatározza. Az elszámoló bevallás esedékességének megállapításához együttesen kell figyelembe venni a „Bevallás típusa”, az „Adózó megszűnése” és az „Előtársasági időszakkal összefüggő bevallás kódja” mezőkbe írt értékeket.
Előlegbevallásban a Bevallás típusa mező nem tölthető ki.
Az elszámoló bevallásban a Bevallás típusa mezőben a következő betűjelek közül lehet választani:
- üres = a tárgyévben az adózó nem érintett megszűnéssel
- F = felszámolási eljárás megindítása,
- V = végelszámolási eljárás megindítása,
- D = kényszertörlési eljárás megindítása,
- A = átalakulás [ideértve az egyesülést, szétválást, amely a kisvállalati adóalanyiság megszűnésével jár, valamint ideértve a klasszikus átalakulást (társasági formaváltást, egyéb szervezetek átalakulását), amely adózói megszűnés a kisvállalati adóalanyiság megszűnésével nem jár együtt],
- M = egyéb jogutód nélküli megszűnés,
- H = ha az adóalanyiság feltételei nem állnak fenn, az a törvény erejénél fogva megszűnik,
- B = az EU más tagállamában illetőséggel bíró gazdasági társaságba történő beolvadás,
- G = az adózó bejelenti, hogy nem a KIVA szabályai szerint teljesíti a jövőben az adókötelezettségét.
A „H” bevallás típusa kódérték alatt a megszűnési okok közül a Katv. 19. § (5) bekezdés a), e), f), g), h), i), j), k), l) pontjaiban meghatározott eseteket kell érteni. Az „M” és a „B” bevallás típusa kódértékek a megszűnési okok közül a Katv. 19. § (5) bekezdés c) pontja szerinti esetnek feleltethetők meg. Az „F”, „V”, „D” bevallás típusa kódértékek a megszűnési okok közül a Katv. 19. § (5) bekezdés b) pontjában, az „A” bevallás típusa kódérték a Katv. 19. § (5) bekezdés d) pontjában szereplő esetnek felel meg. A „G” bevallás típusa kódérték az adózó elhatározása szerinti, a kivaalanyiságból való naptári év végi „kijelentkezésnek” felel meg, a Katv. 19. § (2) bekezdés szerint. Ld. az útmutató „II. Részletes tájékoztató / A kisvállalati adóra vonatkozó általános tudnivalók” részében az „Az adóalanyiság vége”, valamint az „A klasszikus átalakulás (társasági formaváltás és az egyéb szervezetek átalakulása), valamint az egyesülés, szétválás kezelése” című fejezeteket.
Ez a mező szolgál arra, hogy a cégbejegyzésre kötelezett, újonnan alakuló adózó azonosítsa az előtársasági időszakára – mint önálló üzleti évre – eső, az előtársasági időszak végével zárt, beszámolókészítési kötelezettség miatt benyújtandó elszámoló bevallást, valamint a cégbírósági bejegyzés évében a cégjegyzékbe való bejegyzés napját követő naptól kezdődő üzleti évre eső első előlegbevallást, továbbá a cégbejegyzés évére eső, a cégjegyzékbe való bejegyzés napját követő naptól kezdődő első elszámoló bevallást. Ebben a mezőben kell azonosítani továbbá a beszámolókészítési kötelezettség alóli mentesség esetén az előtársasági időszakot is tartalmazó adóévi időszakot.
Az elszámoló bevallás esedékességének megállapításához együttesen kell figyelembe venni a „Bevallás típusa”, az „Adózó megszűnése” és az „Előtársasági időszakkal összefüggő bevallás kódja” mezőkbe írt értékeket.
A mező jelölendő kódjai a következők:
- üres = a tárgyévben az adózó nem érintett előtársasági időszakkal
- 1 = az előtársasági időszak végével zárt bevallás
- 2 = cégbírósági bejegyzés évében a bejegyzés napját követő nappal kezdődő bevallás
- 3 = ha a bevallási időszak az előtársasági időszakot is magában foglalja
Az 1-es és a 3-as kód kizárólag elszámoló bevallásban jelölhető.
A 2-es kódot használni lehet előlegbevallásban és elszámoló bevallásban is.
Az „1” kóddal kell ellátni azt az elszámoló bevallást, amelyet az önálló üzleti évnek számító előtársasági időszakra vonatkozóan nyújt be az adózó, ha az beszámolókészítési kötelezettséggel jár.[107] Ezzel a kóddal jelölendő a cégjegyzékbe való bejegyzés napjával zárt elszámoló bevallás. Ezzel a kóddal jelölendő továbbá a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjával zárt elszámoló bevallás is, ilyenkor egyidejűleg a „Bevallás típusa” mezőben „M” kód is szükséges.
A „2” kóddal kell ellátni azt a bevallást, amelyet az előtársasági időszakot követően a bejegyzett társaságnak be kell nyújtania, a cégbírósági bejegyzés évében a cégjegyzékbe való bejegyzés napját követő naptól kezdődő időszakra. Ezzel a kóddal jelölendő a cégjegyzékbe való bejegyzés napját követő nappal kezdődő első elszámoló-bevallás, valamint annak első részidőszakára eső, szintén a cégjegyzékbe való bejegyzés napját követő nappal kezdődő előlegbevallás is.
Ha a bejegyzett társasági időszakban az első elszámoló bevallás nem a választott mérlegfordulónapig, adóév december 31-ig tart, hanem azt évközi adózói / adóalanyisági megszűnés miatt korábbi záró dátummal kell benyújtani, vagy a szóban forgó elszámoló bevallás időszaka ugyan a választott mérlegfordulónapig tart, de az adózói / adóalanyisági megszűnése is e nappal következik be, akkor ezt az elszámoló bevallást is jelölni kell az „Előtársasági időszakkal összefüggő bevallás kódja” mezőben „2” kóddal, valamint az adózói / adóalanyisági megszűnéssel összefüggésben a „Bevallás típusa” mezőben is ki kell választani a megfelelő betűjelzést.
A „3”-as kóddal kell ellátni azt az elszámoló bevallást, amelyet annak az adózónak kell benyújtania, amely az előtársasági időszaka alatt a vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg, és a bejegyzésére az üzleti év naptári évnek megfelelő választott mérlegfordulónapjáig sor került, azaz az adózó mentesült az előtársasági időszakról – mint önálló üzleti évről – szóló külön beszámoló készítése alól.[108] Ezt az elszámoló bevallást az adózó az alapítása napjától a cégjegyzékbe való bejegyzése évében a választott mérlegfordulónapjáig (azaz december 31-ig) terjedő időszakra (mint első üzleti évre) nyújtja be.
Az előtársasági benyújtással kapcsolatos további részletek az útmutató „II. Részletes tájékoztató / A kisvállalati adóra vonatkozó általános tudnivalók” részében az „Előtársasági időszakkal kapcsolatos bevallások, újonnan alakult adózók bevallása” című fejezetben találhatók. Ugyanitt részletezzük azok körét, amelyek nem jelölhetik meg az „Előtársasági időszakkal összefüggő bevallás kódja” mezőt, mert esetükben az előtársasági időszak nem értelmezhető.
Az elszámoló bevallás esedékességének megállapításához együttesen kell figyelembe venni a „Bevallás típusa”, az „Adózó megszűnése” és az „Előtársasági időszakkal összefüggő bevallás kódja” mezőkbe írt értékeket.
A mező választható értékei a következők:
- üres = nincs jelölve,
- N = átalakult, de nem szűnt meg,
- I = igen, megszűnt.
A mező kizárólag elszámoló bevallásnál tölthető ki, előlegbevallásnál üresen marad.
A mezőt a következő esetekben kötelező kitölteni:
- Bevallás típusa mezőben A, M, B érték van kiválasztva, és/vagy
- Előtársasági időszakkal összefüggő bevallás kódja mezőben 1-es érték szerepel.
A lehetséges jelöléskombinációk a következők:
- Bevallás típusa = A és Adózó megszűnése = N, és Előtársasági időszakkal összefüggő bevallás kódja = üres
- Bevallás típusa = A és Adózó megszűnése = I és Előtársasági időszakkal összefüggő bevallás kódja = üres
- Bevallás típusa = M és Adózó megszűnése = I és Előtársasági időszakkal összefüggő bevallás kódja = üres
- Bevallás típusa = M és Adózó megszűnése = I és Előtársasági időszakkal összefüggő bevallás kódja = 1
- Bevallás típusa = B és Adózó megszűnése = I és Előtársasági időszakkal összefüggő bevallás kódja = üres
Ha az előbbiekben vizsgált két mező üres vagy a megadottaktól eltérő kódokat tartalmaz, akkor az Adózó megszűnése mező nem tölthető ki, üresen marad.
A mezőt két esetben kell megjelölni.
Ha az adózó a megelőző adóévek valamelyikében a Tao. tv. hatálya alól áttért a kisvállalati adó hatálya alá, és a korábban társasági adóalanyként igénybe vett valamely kedvezmény feltételei időközben meghiúsulnak az érintett kedvezmények figyelési időszaka alatt[109], akkor szankciós adófizetési kötelezettsége keletkezik. Ekkor az adózónak a [TAO] lapot/menüt kell kitöltenie, ehhez jelölnie kell a „Társasági adó kötelezettség” megnevezésű mezőt is.
Ha a kisvállalatiadó-alany a kisvállalatiadó-alanyisága megszűnésére tekintettel a Katv. 28. § (4a) bekezdése szerint megállapított pozitív összegre (az ún. áttérési különbözet összegére) a (4b) bekezdés szerinti lekötött tartalékot nem képezi meg, hanem helyette az adó megfizetését választja, akkor erre az összegre a kisvállalatiadó-alanyiság utolsó napján hatályos mértékű társaságiadó-kulccsal számított társasági adókötelezettsége keletkezik. Ezt az adót a megszűnő kisvállalatiadó-alany is a [TAO] adatsoron vallja be, és ehhez jelölnie kell a „Társasági adó kötelezettség” megnevezésű mezőt is.
A mező kizárólag elszámoló bevallásnál tölthető ki, kisvállalatiadóelőleg-bevallásnál üresen marad.
Ha az adózó nem érintett a fentiek szerinti kötelezettségekkel, akkor a mezőt üresen kell hagyni.
A WebNYK-s kitöltőprogram átvezető linkkel biztosítja a közvetlen kapcsolódást a [TAO] menühöz.
Ha az adózó a kisvállalati adó alanyaként innovációs járulék és járulékelőleg bevallására, elszámolására kötelezett, akkor ki kell töltenie az [INNO] adatsort. Ehhez jelölnie kell az „Innovációs járulék kötelezettség” megnevezésű mezőt is.
A mező kizárólag elszámoló bevallásnál tölthető ki, kisvállalatiadóelőleg-bevallásnál üresen marad.
Ha az adózó nem alanya az innovációs járuléknak, akkor ezt a mezőt üresen kell hagyni.
A WebNYK-s kitöltőprogram átvezető linkkel biztosítja a közvetlen kapcsolódást az [INNO] menühöz.
A jelölést az ÁNYK-s kitöltőprogramban az [INNO] lapon, a WebNYK-s kitöltőprogramban az „Azonosító adatok” menü „Adózó egyéb azonosító adatai, nyilatkozatok” mezőcsoportjában lehet megtenni. A WebNYK-s kitöltőprogram átvezető linkkel biztosítja a közvetlen kapcsolódást az [INNO] menühöz.
Az innovációsjárulék-kötelezettség megállapításához meg kell határozni, hogy az adózó mentes-e a kötelezettség alól mikro- és kisvállalkozásként vagy sem. Az innovációsjárulék-kötelezettség megállapítása szempontjából az év első napján fennálló állapot szerint kell a minősítést elvégezni, a besorolás alapjául szolgáló mutatókat naptári év szerint működő adózóknál 2022. január 1-jén a 2020. évről készült beszámoló alapján kell meghatározni, tekintve, hogy ez az utolsó rendelkezésre álló beszámoló.
A kötelezettség vagy mentesség meghatározására két mező szolgál:
- „Az adóév első napján”,
- „Az adóévet követő adóév első napján”.
A mezők választható értékei a következők:
- üres = nincs jelölve,
- 1 = Mikor- és kisvállalkozás
- 2 = Mikro- és kisvállalkozáson kívüli vállalkozás
A jelöléshez kapcsolódó további instrukciók az [INNO] 4. sorának magyarázatánál találhatók.
A jelölést az ÁNYK-s kitöltőprogramban az [INNO] lapon, a WebNYK-s kitöltőprogramban az „Azonosító adatok” menü „Adózó egyéb azonosító adatai, nyilatkozatok” mezőcsoportjában lehet megtenni. A WebNYK-s kitöltőprogram átvezető linkkel biztosítja a közvetlen kapcsolódást az [INNO] menühöz.
Ha az adózó külföldi székhelyű vállalkozás Htv. szerinti telephelyének minősül, akkor legkorábban 2022. augusztus 27-től vált az innovációs járulék alanyává. A külföldi székhelyű vállalkozás Htv. szerinti telephelyének 2023. július 1. és 2024. június 30. közötti időtartamra jutó innovációsjárulékelőleg-kötelezettségét a 2022. adóévben az innovációsjárulék-kötelezettsége kezdő napjától (legkorábban 2022. augusztus 27-től) megállapított innovációs járulék összegének és időtartamának figyelembevételével kell megállapítani.
A Htv. szerinti telephely minőséget ebben a mezőben kell jelölni, egyidejűleg az [INNO] adatsoron az üzleti évi működés naptári napjainak száma (6. sor) maximum 127 nap lehet. Ha a külföldi székhelyű vállalkozás Htv. szerinti telephelye 2022. augusztus 27-ét követően jött létre vagy vált a kisvállalati adó alanyává, akkor a rövidebb bevallási időszak naptári napjainak száma szerepel az [INNO] 6. sorban.
A Htv. szerinti telephely jelölőmezője kizárólag elszámoló bevallásnál tölthető ki, kisvállalatiadóelőleg-bevallásnál üresen marad.
Ha az adózó nem alanya az innovációs járuléknak, vagy nem felel meg a mező szerinti minősítésnek, akkor ezt a mezőt üresen kell hagyni.
Ha az adózó a kisvállalati adó alanyaként egyben alanya az energiaellátók jövedelemadójának is, és az energiaellátók jövedelemadója, jövedelemadó-előlege bevallására, elszámolására kötelezett, akkor ki kell töltenie az [ENERG] adatsort. Ehhez jelölnie kell az „Energiaellátók jövedelemadója kötelezettség” megnevezésű mezőt is.
A mező kizárólag elszámoló bevallásnál tölthető ki, kisvállalatiadóelőleg-bevallásnál üresen marad.
Ha az adózó nem alanya az energiaellátók jövedelemadójának, akkor ezt a mezőt üresen kell hagyni.
A WebNYK-s kitöltőprogram átvezető linkkel biztosítja a közvetlen kapcsolódást az [ENERG] menühöz.
Ha a kisvállalati adó alanya feldolgozóipari gyártói tevékenységet végez, és az energiaellátók jövedelemadója elszámolása, előlegütemezése során a feldolgozóipari gyártókra vonatkozó szabályokat alkalmazza az extraprofit adókról szóló rendelet alapján, akkor jelölnie kell mind az „Energiaellátók jövedelemadója kötelezettség” mezőt, mind a „Feldolgozóipari gyártóként az energiaellátók jövedelemadójának alanya [197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet 8. §]” megnevezésű mezőt is.
A mező kizárólag elszámoló bevallásnál tölthető ki, kisvállalatiadóelőleg-bevallásnál üresen marad.
Ha az adózó nem alanya az energiaellátók jövedelemadójának, akkor ezt a mezőt üresen kell hagyni.
A WebNYK-s kitöltőprogram átvezető linkkel biztosítja a közvetlen kapcsolódást az [ENERG] menühöz.
Ha a kisvállalatiadó-alany feldolgozóipari gyártói minőségében az energiaellátók jövedelemadójának alanya, akkor a feldolgozóipari gyártói tevékenysége alapján az előlegeit a Thtv. szabályaitól eltérő feltételekkel[110] a 22ENJOV megnevezésű külön nyomtatványon vallotta be, de azokkal a kisvállalatiadó-bevallásban kell elszámolnia. A feldolgozóipari gyártó a következő (2023.) adóévi jövedelemadó-előlegeit a 23ENJOV jelű külön előlegbevalláson vallja be, a Thtv. szabályaitól eltérő feltételek mentén.
A feldolgozóipari gyártó tehát a kisvállalatiadó-bevallásban az [ENERG] adatsoron csak a 2022. évi elszámolásra szolgáló részt tölti ki, de az [ENERG] adatsor előlegütemezésre vonatkozó mezőit üresen kell hagynia.
Ha az energiaellátók jövedelemadójának alanya feldolgozóipari gyártói tevékenységet nem végez és a Thtv. szerinti tevékenység[111] okán kötelezett a jövedelemadó elszámolására és előleg bevallására, akkor a „Feldolgozóipari gyártóként az energiaellátók jövedelemadójának alanya” mezőt hagyja üresen. Ebben az esetben az [ENERG] adatsoron megállapított teljes adóévi kötelezettség lesz a következő időszaki, a Thtv. szabályai szerint[112] meghatározott előremutató esedékességű előlegeinek az alapja, és az ehhez kapcsolódó előlegütemezést a megszokott módon a kisvállalatiadó-bevallás [ENERG] adatsorán kell bevallania.
A kisbenzinkutakat üzemeltető vállalkozások 2022. február 1-jétől az alábbi kedvezményt érvényesíthetik a meghatározott számú munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló után.
Az üzemszünetet nem hirdető üzemanyagtöltő állomást üzemeltető vállalkozásnak,[113] amely
- hatósági áras üzemanyagot forgalmaz,[114]
- legfeljebb 50 üzemanyagtöltő állomást működtet, és
- az üzemanyag-értékesítésből származó éves nettó árbevétele 2021. évben nem haladta meg az 50 milliárd forintot,
kisvállalatiadó-alanyként a – jelen bevallással érintett – 2022. február-december havi kisvállalatiadó-kötelezettsége megállapításánál a töltőállomáson munkaviszonyban foglalkoztatott, töltőállomásonként legfeljebb négy fő munkavállalónak juttatott személyi jellegű kifizetések összegét nem kell kisvállalati adóalapnak tekintenie.[115]
A kedvezmény az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatást tartalmaz, az azzal kapcsolatos iratokat tíz évig meg kell őrizni.[116]
Támogatás nyújtható az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című, 2020. március 19-i C(2020) 1863 final számú európai bizottsági közlemény (a továbbiakban: átmeneti közlemény) 3.1. szakasz szerinti támogatásként (a továbbiakban: átmeneti támogatás), melyről támogatási döntés 2022. június 30-ig hozható.[117]
Támogatás nyújtható 2022. június 30-a után hozott támogatási döntéssel az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes válságkezelési keret a gazdaságnak Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követő támogatása céljából” című, 2022/C 131 I/01 számú európai bizottsági közlemény (a kisvállalatiadó-alapban érvényesíthető kedvezmény vonatkozásában a továbbiakban: közlemény) 2.1. szakasza szerinti támogatásként (a továbbiakban: átmeneti támogatás) a támogatási programot jóváhagyó európai bizottsági határozat elfogadását követően olyan vállalkozásoknak, amelyek működését a háború gazdasági hatásai hátrányosan érintik. Az érintettségről a vállalkozás a támogatás odaítélését megelőzően nyilatkozik. Ebben a tárgykörben támogatási döntés 2022. december 31-ig hozható.[118]
A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a kifizető
- a 2022. március 6-án már fennálló munkaszerződés alapján a munkabérfizetési kötelezettségének eleget tesz, és
- a munkaszerződéseket felmondással[119] nem szünteti meg a 2022. március 6. és 2023. január 1. közötti időszakban.[120]
A 2022. június 30-ig meghozott, a C(2020) 1863 final számú európai bizottsági átmeneti közleménnyel kapcsolatos támogatási döntések esetén a kedvezmény igénybevételének egyéb feltétele, hogy a kifizető:
- az átmeneti támogatás vonatkozásában olyan vállalkozás, amely 2019. december 31-én nem minősült az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. § (4a) és (4b) bekezdése alapján nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak,[121] vagy az előbbitől eltérően olyan mikro- vagy kisvállalkozás, amely 2019. december 31-én nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősült, feltéve, ha a támogatási döntés időpontjában nem áll a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. § (4a) bekezdés c) pontja szerinti eljárás hatálya alatt, továbbá a 6. § (4a) bekezdés d) pontja szerinti körülmény sem áll fenn,[122] továbbá
- a részére megítélt átmeneti támogatás támogatástartalma az átmeneti közlemény 3.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladja meg a 2 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget.[123]
A 2022. június 30-a után meghozott, a 2022/C 131 I/01 számú európai bizottsági közleménnyel összefüggő támogatási döntések esetén érvényes egyéb feltételek:
- nem részesülhet támogatásban a közlemény 8-14. pontjában felsorolt jogi aktusokban meghatározott szankciók, valamint a közlemény elfogadását követően az Európai Unió szervei által Oroszország Ukrajna elleni agressziójára tekintettel bevezetett egyéb szankciók hatálya alá tartozó vállalkozás, így különösen nem részesülhet támogatásban a szankciókat bevezető jogi aktusokban kifejezetten megjelölt jogalany, valamint az ilyen jogalany meghatározó befolyása alatt lévő vállalkozás,
- nem nyújtható támogatás az előző pont szerinti szankciókkal érintett ágazatokban folytatott tevékenységekhez, ha a támogatás veszélyeztetné a szankciók célkitűzéseit,
- a támogatásnak nem lehet feltétele az, hogy a kedvezményezett a gazdasági tevékenységét áthelyezze az Európai Gazdasági Térségen belül egy másik országból Magyarország területére,
- a kifizető részére megítélt átmeneti támogatás támogatástartalma a közlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladja meg a 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget.[124]
A kifizetőnek munkavállalónként kell vizsgálnia a kedvezmény igénybevételének munkabérfizetési és folyamatos munkaszerződési feltételeit. A kifizető a töltőállomáson munkaviszonyban álló munkavállalója után, töltőállomásonként legfeljebb 4 fő vonatkozásában számolhatja el az adóalap-kedvezményt.
A kedvezmény igénybevételi feltételeinek együttes teljesüléséről – ideértve az átmeneti támogatással összefüggő további feltételeket is – a kifizetőnek összevont nyilatkozatot kell tennie a főlapon biztosított „Nyilatkozat a 84/2022. (III. 5.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésében foglalt adóalap-kedvezmény igénybevételéről, valamint a 2. § (4) bekezdésében, az 5. és 10. §-ban foglalt feltételek fennállásáról” megnevezésű jelölőmezőben.[125]
Ezt követően a kifizető a kisvállalatiadó-bevallásban a személyi jellegű kifizetések összegét a kedvezmény összegével csökkentett, azaz nettó értékben adja meg. Így kell eljárnia a kisvállalatiadó-előleg bevallásakor [ld. KIVA-ELOLEG], valamint az adóéves elszámoláskor az éves adó levezetésekor is [ld. KIVA-ELSZAMOLAS].
Egyidejűleg a személyi jellegű kifizetések sora alatt található tájékoztató összegmezőkben a kifizetőnek meg kell adnia – havonkénti bontásban – azt az összesített adóalap-kedvezmény összeget, amennyivel kevesebb személyi jellegű kifizetést vont be az adóalapba. Elszámoló bevallásnál, ha a kifizető előzőleg az előlegbevallást önellenőrizte, amely a tájékoztató összegmező adatát is érintette, akkor az elszámoló bevallásban már az önellenőrzéssel megállapított helyes kedvezményösszeget kell tájékoztató adatként feltüntetnie. Elszámoló bevallásnál, ha a kifizető az előlegek önellenőrzésének mellőzésével módosított havi kedvezményösszegekkel számol el, akkor nem az eredetileg az előlegbevallásban bevallott havi kedvezményösszegeket kell tájékoztató adatként feltüntetnie, hanem az elszámolásnál ténylegesen megállapított adóalap-kedvezmény összegét. Csak azok a tájékoztató összegmezők lehetnek kitöltöttek, amelyekre az adott bevallási időszak vonatkozik.
Ha a kifizető a bevallásban megjelölt időtartamban részesülhet olyan kedvezményben is, amely a 84/2022. (III. 5.) Korm. rendelet 5. §-a vonatkozásában a 2022. július 29-ig érvényes támogatási feltételekkel érintett, valamint olyan kedvezményben is, amely a 2022. július 30-tól érvényes támogatási feltételekkel érintett, akkor az ezekre irányuló mindkét nyilatkozatát megteszi a fenti jelölőmezőben (összevont nyilatkozatként), és a bevallási időszakba eső támogatási hónapok kedvezménymezőiben az adott hónapra vonatkozó kedvezményösszeget feltünteti. Ha az előbb említett két támogatási szabályozás közül csak az egyik érvényes a kifizetőre, akkor csak az egyik támogatási feltételrendszer egyedi feltételeinek együttes teljesüléséről nyilatkozik a fenti jelölőmezőben, ezesetben csak a nyilatkozott támogatási döntésben foglalt időszakok vonatkozásában érvényesíthet kedvezményt, a többi időszaki hónap esetén a kedvezménymezőben 0 (nulla) adatot tüntet fel, és ennek okát a saját nyilvántartásában rögzíti.
A WebNYK-s kitöltőprogram átvezető linkkel biztosítja a közvetlen kapcsolódást a [KIVA-ELOLEG] vagy a [KIVA-ELSZAMOLAS] menükhöz.
A nyilatkozati jelölőmezőt kizárólag a jogszabályban rögzített kedvezményes időszakra, az abban rögzített feltételek teljesülése esetén lehet kitölteni, mind a negyedéves előlegbevallásban, mind az üzleti éves elszámoló bevallásban. Ha a fenti két támogatási szabályozás közül az adott érvényességű támogatásonként vizsgálva bármely feltétel hiányzik és emiatt a kifizető nem jogosult az adóalap-kedvezményre a fent említett egyik támogatási szabályozásban sem, akkor hagyja üresen a nyilatkozati mezőt, valamint a kedvezményre vonatkozó tájékoztató összegmezőket.
Ha az adóalap-kedvezmény azért nem érvényesíthető, mert annak igénybevétele előtt a személyi jellegű kifizetések összege már nullára csökkent a foglalkoztatotti kedvezményből adódóan vagy más okból nulla, akkor célszerű üresen hagyni a nyilatkozatot és a kedvezmények tájékoztató összegmezőit.
Ha az adóalap-kedvezmény feltételei fennállnak, de a kifizető az annak érvényesítéséhez szükséges nyilatkozati jelölőmezőt és a kedvezmények tájékoztató összegmezőit üresen hagyja, akkor a jogszabályban foglalt adóalap-kedvezményt nem érvényesítheti. Arra legközelebb egy későbbi önellenőrzés keretében, vagy ha a bevallása más hiba miatt hibás és javításra felkérő levelet kap az adóhatóságtól, egy javítóbevallásban van lehetősége.
Figyelem! Az adóelőleg és az adó bevallásának és megfizetésének határideje a kisvállalati adóalap könnyítésétől függetlenül nem változik, azt az eddig megszokott ütemezésben kell teljesítenie minden adózónak.