A [KIVA-ELSZAMOLAS] kitöltése

A kisvállalati adóra vonatkozó adatok (éves elszámolás, egyéb tájékoztató adatok)

 

Itt kell feltüntetni a tárgyévre (a teljes üzleti évre) megállapított kisvállalati adóra vonatkozó adatokat, és az adóévre eső negyedévenként megállapított és bevallott, összesített kisvállalatiadó-előleghez képest kimutatott adóévi különbözetet. A [KIVA-ELSZAMOLAS] adatsor csak akkor tölthető ki, ha a „Bevallás gyakorisága” mezőben „E – elszámoló bevallás (teljes üzleti évre)” érték szerepel.

 

A kisvállalati adóra vonatkozó elszámoló lap kitöltése előtt célszerű tanulmányozni a NAV honlapján a következő útvonalakon elérhető, a kisvállalati adóval kapcsolatos tájékoztatókat és a 92. számú információs füzetet:

 

https://nav.gov.hu/ado/kiva

https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/nezzen-utana/inf_fuz/2022

 

Ha az adózó az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére az adóévről készítendő bevallás határidejéig nem kötelezett, a fizetendő adót az adóév utolsó napjára készített könyvviteli zárlat alapján kell megállapítani.[160]

 

A kisvállalatiadó-elszámolás (és az egyidejűleg elszámolandó adónemek) időszakával, jelöléseivel kapcsolatban a részletes instrukciók az útmutató „I. Általános tudnivalók” részében a „Mi a bevallás és a fizetés/visszaigénylés határideje?” című fejezetben, valamint az útmutató „II. Részletes tájékoztató / Azonosító adatok kitöltése” részében a „Bevallás típusa” és a „Bevallási időszak / Kisvállalatiadóelőleg-bevallás időszaka” című pontokban, továbbá előtársaságnál a „II. Részletes tájékoztató / A kisvállalati adóra vonatkozó általános tudnivalók” részében az „Előtársasági időszakkal kapcsolatos bevallások, újonnan alakult adózók bevallása” című fejezetben találhatók.

 

A kisvállalati adó alapja [Katv. 20. § (2)-(7) bekezdés]:

a)           a Katv. 20. § (3)-(5) bekezdése szerinti (növelő/csökkentő) tételek, és a Katv. 24. § szerinti csökkentő tétel egyenlege, és

b)           a személyi jellegű kifizetések

összevont összege, de legalább a b) pont szerinti személyi jellegű kifizetések összege.[161]

 

A Katv. 20. § (3) bekezdése szerinti növelő, a 20. § (4) bekezdése szerinti csökkentő, valamint a 20. § (5) bekezdése szerinti növelő és csökkentő, és a Katv. 24. § szerinti csökkentő tételek összegét – a személyi jellegű kifizetésekre figyelemmel – a 20. § (6), (6a) és (7) bekezdései szerint kell korrigálni a kisvállalati adó alapjának helyes összegben való megállapításához.

 

Az adó alapja – egy eset kivételével – legalább az adómegállapítási időszakban az adóalany által fizetendő – a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel csökkentett – Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem és a Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés a) és b) pont szerinti egyes juttatások együttes összege[162] után számítandó ki, ha ilyen jellegű személyi jellegű kifizetés terhelte az adózót a vonatkozási időszakban. A személyi jellegű kifizetések terhére – akár nulláig – csökkenthető azonban a kisvállalatiadó-alap, ha az adózó „új beruházások”[163] után az adóévben kifizetést teljesített. Ilyenkor az adóalap-csökkentés mértéke a korábbi évek elhatárolt veszteségének[164] a növelő/csökkentő tételek[165] tárgyévi negatív egyenlegével megnövelt összege, de legfeljebb az „új beruházások” után teljesített kifizetés összege.

 

A 2020. évtől változott a külföldön adóztatható jövedelem feltüntetésének és számolásának módja. A külföldön adóztatható jövedelem Katv. szerint meghatározott része 2020. január 1-jétől már nem a teljes adóalapot (14. sort) csökkenti, hanem kizárólag a személyi jellegű kifizetéseken felüli adóalap-módosító tételekkel (13. sorral) szemben számolható el, így csökkentő tételként beépült a 13. sort alkotó állandó elemek közé.

 

Külföldi személy vagy külföldről származó jövedelem esetén az adókötelezettség megállapításánál figyelembe kell venni az útmutató „II. Részletes tájékoztató / A kisvállalati adóra vonatkozó általános tudnivalók” részében a „Számviteli alapelvek, az adókötelezettség terjedelme, valamint az egyéb adónemekre vonatkozó tudnivalók” című fejezetben, továbbá a [KIVA-ELSZAMOLAS] 11., 13-14. sorainak magyarázatánál leírtakat is.

 

A kisvállalati adó mértéke az adó alapjának 10 %-a.[166]

 

Az 1-14. és 15-20. mezőkben/sorokban felsorolt tételek adják a kisvállalati adó alapját, továbbá a 21. sor tartalmazza az így kimutatott éves adóalap 10 %-ának megfelelő éves adóösszeget, valamint a 23. sorban kell meghatározni az éves adóösszeg és a 22. sorban feltüntetett, év során megállapított adóelőlegek összegének különbözetét. Az összesítéseket a kitöltőprogramok automatikusan elvégzik.

 

Helyesbítésként kezelhető az a módosítás, amelyben a kisvállalati adó adóévi alapja, adója, az adóévre jutó összes előleg, és az éves adókülönbözet összege nem változik. Az önellenőrzésben a kötelezettségváltozást nem az éves adókülönbözet változásából kell levezetni. Önellenőrzésnél az [ONELL] melléklet „Kisvállalati adó alapja” sorában a [KIVA-ELSZAMOLAS] 20. sorára vonatkozó változást kell kimutatni. Az [ONELL] melléklet „Kisvállalati adó / adóelőleg” sorában pedig a [KIVA-ELSZAMOLAS] 21. sorában bekövetkezett változást kell szerepeltetni.

 

Egyes helyeken az ÁNYK-s programban soronként feltüntethető adatokat a WebNYK-s kitöltőprogram más sorrendben mutatja meg, vagy több összetartozó sor mezőit egy sorba vagy egy mezőcsoportba összerendezi az áttekinthetőség érdekében. Így adódik, hogy az egyes sorszámokkal jelölt sorok a webes változatban nem az adott sorhoz, hanem egy sorhoz tartozóan összeterelt több mező egyik mezőjeként jelennek meg, és ez alapján nem sorként, hanem mezőként kell azt értelmezni. A sorszámok a két programban mindig azonosak, mindig ugyanazzal a tartalommal bírnak, tehát pl. az ÁNYK-s programban a 21. sorként szereplő éves kisvállalati adó megfelel a WebNYK-s programban az „Éves kisvállalati adó elszámolása” mezőcsoport első sorában a 21. sorszámmal ellátott mezőnek.

 

A WebNYK-s kitöltőprogramban a veszteség elhatárolására, az új beruházási kifizetések érvényesítésére szolgáló sorokat/mezőket egy cím alá gyűjtöttük, így követhetőbb a tárgyévben érvényesített és a tárgyévet követő időszakra átvitt összegek sorsa. Ugyanígy önálló cím alá tereltük az éves adókülönbözet elszámolásához szükséges adatokat. Mezőjelleg szerinti csoportosításban szerepelnek a WebNYK-s kitöltőprogramban a Tájékoztató adatok mezői is (összeg, fő). Ezek a változások mind azt szolgálják, hogy a webes kitöltőt használó felhasználó jobb áttekintést nyerhessen.

 

A [KIVA-ELSZAMOLAS] adatsor végén a „Tájékoztató adatok” résznél található egyes mezőket valamennyi kisvállalati adóalanynak ki kell töltenie az elszámolás benyújtásakor.

 

A kisvállalatiadó-elszámolási adatok 2022. évi szerkezete

 

A koronavírusjárvány miatti kedvezmények jogrendszerből való kivezetésével nincs a továbbiakban szükség a kisvállalati adó adóalap-könnyítés nélküli és adóalap-könnyítéssel számított adatsorára, és az adatlevezetés kétoszlopos formátumára. Ezért a 2022. adóévre vonatkozóan bevallandó éves adóalap- és adólevezetés ezeket már nem tartalmazza, újra a teljes adóévre eső, adóalap-könnyítés nélküli teljes adatot kell bevallani.

 

Az elhatárolt veszteség és az új beruházás miatti kifizetés 2022. évi soraiban (15., 17. sorokban) az adózónak a korábbi adóévében meghatározott, a következő adóévre átvihető elhatárolt veszteségre és az új beruházásból fakadó következő adóévre átvihető kifizetésre vonatkozó tájékoztató adatoknak (21KIVA bevallás [KIVA-ELSZAMOLAS] adatsor 24-25. soroknak) az Adóalap-könnyített összegét kell figyelembe vennie, ha a 2021. évben jogosult volt az adóalap-könnyítésre és elszámolását ennek megfelelően nyújtotta be. Ha a 2021. adóévben az adóalap-könnyítést nem érvényesítette, akkor a 21KIVA bevallásából az említett sorok Teljes adat mezőnek adataival kell számolnia.

 

Az adózóknak a teljes éves adókülönbözet összegét kell megfizetniük, vagy negatív összegnél a teljes éves adókülönbözet összegét igényelhetik vissza. A bevallási kötelezettséget az adószámlán a NAV a teljes éves adó és az adóév során bevallott teljes adóelőlegek különbségeként kapott összegben könyveli fel az adott adóévnek és adózói életútban történt eseménynek megfelelő esedékességre.

 

Azok az üzemanyagtöltő állomást üzemeltető kifizetők, amelyek a 84/2022. (III. 5.) Korm. rendelet által biztosított adóalap-kedvezményben részesülnek, a kedvezménnyel csökkentett, adóévre összesített „nettó” összeget tüntetik fel az adóalap részét képező személyi jellegű kifizetések között, és az érvényesített – az adóalapban nem szerepeltetett – adóalap-kedvezmény összegét havi bontásban adják meg az alatta elhelyezett tájékoztató összegmezőkben. Csak számukra áll nyitva a tájékoztató összegmezők havi bontású sora, ha nyilatkoznak a kedvezmény igénybevételéről és a feltételek együttes fennállásáról.

 

Személyi jellegű kifizetések

1.   A Tbj. szerint járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések és a Szocho. tv. szerint meghatározott egyes juttatások

 

Itt kell előjel nélkül feltüntetni azt az adóévben teljesített személyi jellegű ráfordítást, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozónál 2020. július 1-jétől a Tbj. alapján nem képződik e tevékenységgel összefüggésben járulékalap,[167] és így kisvállalati adóalap sem, ezért az ezzel kapcsolatos összegeket figyelmen kívül kell hagyni. Itt kell továbbá kimutatni személyi jellegű kifizetésként a Szocho. tv. szerint meghatározott egyes juttatásokat.[168] Nem minősül ide tartozó személyi jellegű kifizetésnek a nemzetközi szerződés alapján külföldön adóztatható kifizetés.[169]

 

Figyelem! A kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény összegét ebben a mezőben nem kell figyelembe venni, azt külön kell megadni.

 

Ennek az adatnak a meghatározási módját a kisvállalatiadó-előleg bevallására szolgáló [KIVA-ELOLEG] adatsor 1. sorához fűzött útmutató részletezi, az ott leírtakat értelemszerűen adóévre vonatkozóan kell az adóelszámolásnál értelmezni.

Ha az üzemanyagtöltő állomást üzemeltető kifizető nyilatkozik, hogy a feltételek együttes teljesülése mellett érvényesíti a 84/2022. (III. 5.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésében foglalt adóalap-könnyítést, akkor az adóéves összesített mezőbe már a kedvezménnyel csökkentett személyi jellegű kifizetések összegét kell feltüntetnie, és az érvényesített – az adóalapban nem szereplő – adóalap-kedvezmény összegét havi bontásban a tájékoztató összegmezőkben kell megadnia. Csak azok a tájékoztató összegmezők lehetnek kitöltöttek, amelyekre a bevallási időszak vonatkozik. Ha az üzemanyagtöltő állomást üzemeltető kifizető előzőleg az előlegbevallást önellenőrizte, amely a tájékoztató összegmező adatát is érintette, akkor az elszámoló bevallásban már az önellenőrzéssel megállapított helyes kedvezményösszeget kell tájékoztató adatként feltüntetnie. Ha az üzemanyagtöltő állomást üzemeltető kifizető az előlegek önellenőrzésének mellőzésével módosított havi kedvezményösszegekkel számol el, akkor nem az eredetileg az előlegbevallásban bevallott havi kedvezményösszegeket kell tájékoztató adatként feltüntetnie, hanem az elszámolásnál ténylegesen megállapított adóalap-kedvezmény összegét.

2.   A kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezmény

 

Itt kell feltüntetni az adóalany által a kedvezményezett foglalkoztattak[170] után az adómegállapítási időszakban érvényesíthető kedvezmény összegét, előjel nélkül, kisvállalatiadó-alapot csökkentő tételként.

 

Ennek az adatnak a meghatározási módját a kisvállalatiadó-előleg bevallására szolgáló [KIVA-ELOLEG] adatsor 2. sorához fűzött útmutató részletezi, az ott leírtakat értelemszerűen adóévre vonatkozóan kell az adóelszámolásnál értelmezni.

 

Ha az üzemanyagtöltő állomást üzemeltető kifizető érvényesíteni kívánja a 84/2022. (III. 5.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésében foglalt adóalap-könnyítést, akkor azt értelemszerűen csak a foglalkoztatotti kedvezménnyel már csökkentett személyi jellegű kifizetés terhére teheti meg. Ha a foglalkoztatotti kedvezménnyel már nullára csökken a személyi jellegű kifizetések összege, akkor üresen kell hagyni az üzemanyagtöltő állomást üzemeltetők kedvezményének érvényesítésére szolgáló nyilatkozati jelölőmezőt és tájékoztató összegmezőket.

3.   Személyi jellegű kifizetések (figyelemmel a kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezményre) [1.-2.]

 

Itt számítja ki a kitöltő-ellenőrző program a személyi jellegű kifizetések és kedvezmények különbözetét. A kedvezmények legfeljebb a kifizetések összegéig terjedhetnek, ez a különbözet mező negatív összeget nem tartalmazhat. A kapott – nullánál nem kisebb – különbözetet előjel nélkül adja meg a program.[171]

 

A teljes adóévre megállapított kisvállalati adót főszabályként legalább az itt meghatározott különbözetnek megfelelő összegben kell megállapítani (ld. 14. sor számítása).[172] Ugyanakkor ennek a különbözetnek a terhére is elszámolható az elhatárolt veszteség (az új beruházás miatt teljesített kifizetések erejéig - ld. 15-20. sorok szerinti számítást).[173]

 

Személyi jellegű kifizetéseken felüli adóalap-módosító tételek

 

A WebNYK-s kitöltőprogram az összetartozó növelő és csökkentő tételeket összevonja és megmutatja azok részegyenlegét is.

4.   Tőkekivonás (különösen a jegyzett tőke leszállítás)

 

A kisvállalatiadó-alap megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni a tőkekivonás (különösen a jegyzett tőke leszállítás) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke csökkenéseként elszámolt összeget.[174] Az összeget előjel nélkül kell feltüntetni.

5.   Tőkebevonás (különösen a jegyzett tőke emelés)

 

A kisvállalatiadó-alap megállapításakor csökkentő tételként kell figyelembe venni a tőkebevonás (különösen a jegyzett tőke emelés) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke növekedéseként elszámolt összeget.[175] Az összeget előjel nélkül kell feltüntetni.

6.   Az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék

 

A kisvállalatiadó-alap megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összegét. Nem számítható ide a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalék.[176] Az összeget előjel nélkül kell feltüntetni.

7.   Kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt, a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével csökkentett bevétel

 

A kisvállalatiadó-alap megállapításakor csökkentő tételként kell figyelembe venni a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt bevétel összegét. Ennek a bevételnek az összegét csökkenteni kell a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével.

 

Az osztalék csökkentő tételként való figyelembevételének feltétele, hogy az osztalék összegét az azt megállapító társaság (ideértve a kezelt vagyont) ne számolja el az adózás előtti eredménye terhére ráfordításként.[177] Az összeget előjel nélkül kell feltüntetni.

 

A külföldön adóztatható, osztaléknak nem minősülő (így a [KIVA-ELSZAMOLAS] 7. sorban nem szerepeltetett) jövedelemnek meghatározott része csökkenti a Katv. 20. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egyenleget (azaz a [KIVA-ELSZAMOLAS] adatsoron a személyi jellegű kifizetéseken felüli adóalap-módosító tételek egyenlegét tartalmazó 13. sort), Ez a csökkentő tétel a [KIVA-ELSZAMOLAS] 11. sorában számolható el, az ott feltüntetett szabályok szerint.[178]

8.   Pénztár értékének tárgyévi növekménye

 

Ha a pénztár tárgyévi értéke a pénztár mentesített értékét meghaladja, a kisvállalatiadó-alap megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni a pénztár értékének tárgyévi növekményét, de legfeljebb a pénztár tárgyévi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó részét.[179] Az összeget előjel nélkül kell megadni.

 

A pénztár mentesített értéke a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy (átlépő adózóknál) a kisvállalati adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke (a jelölt három érték közül a legmagasabb összeg). A kisvállalati adózásra 2016. december 31-ig áttért adózóknál az utóbbi feltétel vizsgálata során a 2017. év nyitó mérlegében kimutatott összeget kell figyelembe venni.[180]

 

Példa

A pénztár 2022. évi mentesített értékének kiszámítása:

1.

2022. évi összes bevétel

30 000 E Ft

2.

2022. évi összes bevétel 5 százaléka (1.*5%)

1 500 E Ft

3.

A pénztár kimutatott értéke a kisvállalati adóalanyiság első évének nyitó mérlegében, kivéve a 2016. december 31-ig áttért adózóknál: esetükben a 2017. évi nyitó mérlegében

1 300 E Ft

4.

A pénztár mentesített értéke

(2., 3. és egymillió Ft közül a legmagasabb érték)

1 500 E Ft

 

Példa

A pénztár értékéhez kapcsolódó adóalap-növelő tétel:

1.

A pénztár mentesített értéke

1 500 E Ft

2.

A pénztár kimutatott értéke a 2021. év záró mérlegében

1 100 E Ft

3.

A pénztár kimutatott értéke a 2022. évi záró mérlegében

1 750 E Ft

4.

A pénztár 2022. évi növekménye (3.-2., ha ez pozitív)

650 E Ft

5.

A pénztár tárgyévet záró mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó része (3.-1., ha ez pozitív)

250 E Ft

6.

Az adóalap növeléseként elszámolandó összeg

(4. és 5. közül a kisebb érték)

250 E Ft

 

9.   Pénztár értékének tárgyévi csökkenése

 

A kisvállalatiadó-alap megállapításakor csökkentő tételként kell figyelembe venni a pénztár értékének tárgyévi csökkenését, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó részét; a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévében a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének és mentesített értékének pozitív különbözetét.[181] Az összeget előjel nélkül kell megadni. A pénztár mentesített értékének leírása a 8. sorban a pénztár értékének tárgyévi növekményére vonatkozó útmutatásban található.

 

Figyelem! A pénztár értékének tárgyévi csökkenéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentő tétel a kisvállalati adóalanyiság első adóévében nem értelmezhető!

 

Példa

A pénztár értékéhez kapcsolódó adóalap-csökkenő tétel a kisvállalati adózásra a 2022. évet megelőzően áttért adózóknál:

1.

A pénztár mentesített értéke

1 500 E Ft

2.

A pénztár kimutatott értéke a 2021. év záró mérlegében

1 900 E Ft

3.

A pénztár kimutatott értéke a 2022. évi záró mérlegében

1 600 E Ft

4.

A pénztár 2022. évi csökkenése (2.-3., ha ez pozitív)

300 E Ft

5.

A pénztár előző évi záró mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó része (2.-1., ha ez pozitív)

400 E Ft

6.

Az adóalap csökkentéseként elszámolandó összeg

(4. és 5. közül a kisebb érték)

300 E Ft

 

10.  Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások, bírság, pótlék, elengedett követelés elszámolása

 

A kisvállalatiadó-alap megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni a Tao. tv. 3. számú melléklet A) részében meghatározott, nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségeket, ráfordításokat.[182] Az összeget előjel nélkül kell feltüntetni.

 

Az adózás előtti eredményt növeli az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg, amely a Tao. tv. 3. számú melléklet A) rész szerint nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel.

 

A kisvállalatiadó-alap megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék összegét.[183] Az összeget előjel nélkül kell feltüntetni.

 

A kisvállalatiadó-alap megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése miatt elszámolt ráfordítást.[184] Az összeget előjel nélkül kell feltüntetni.

 

Ebbe a mezőbe nem írható be az elengedett követelések közül a magánszemély javára elengedett követelés. Szintén nem vehető figyelembe az a követelés, amelyet az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben engedett el, amellyel nem áll kapcsolt vállalkozási viszonyban.

11.  A külföldön adóztatható jövedelem Katv. szerint meghatározott része

 

A 21. sorban kimutatott kisvállalatiadó-alap megállapításakor – a kettős adóztatás elkerülése érdekében – a kizárólag a személyi jellegű kifizetéseken felüli adóalap-módosító tételek egyenlegével (azaz a [KIVA-ELSZAMOLAS] 13. sorával) szemben elszámolható csökkentő tételként kell figyelembe venni a külföldön adóztatható, osztaléknak nem minősülő jövedelmeket, vagy a külföldi telephelynek betudható jövedelem alább meghatározott részét, amely összeget előjel nélkül kell feltüntetni a 11. sorban:[185]

 

A külföldön adóztatható jövedelem meghatározott része nem a teljes adóalappal, hanem csak a [KIVA-ELSZAMOLAS] 13. sorával szemben számolható el.

 

a)      A külföldön adóztatható, a Katv. 20. § (4) bekezdés b) pontja szerinti osztaléknak nem minősülő – azaz a [KIVA-ELSZAMOLAS] 7. sorában nem szerepeltetett – jövedelemnek a külföldön megfizetett (fizetendő) adóval csökkentett része csökkenti a Katv. 20. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egyenleget (a [KIVA-ELSZAMOLAS] 13. sorát), ha nemzetközi szerződés a jövedelem belföldi adózás alóli mentesítéséről rendelkezik.

 

b)      A külföldön adóztatható, a Katv. 20. § (4) bekezdés b) pontja szerinti osztaléknak nem minősülő – azaz a [KIVA-ELSZAMOLAS] 7. sorában fel nem tüntetett – jövedelemnél a Katv. 20. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egyenleget (a [KIVA-ELSZAMOLAS] 13. sorát) csökkenti a külföldön megfizetett (fizetendő) adó mértékének és a kisvállalati adó belföldi 10 %-os mértékének hányadosával számított (megszorzott) külföldön adóztatható jövedelem összege, de legfeljebb a külföldön adóztatható jövedelem külföldön megfizetett adóval csökkenthető része, ha e jövedelem nem tartozik nemzetközi szerződés hatálya alá vagy a nemzetközi szerződés az adó beszámításáról rendelkezik.

 

c)      Az adózó külföldi telephelyének betudható jövedelemnek a külföldön megfizetett (fizetendő) adóval csökkentett része csökkenti a Katv. 20. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egyenleget (a [KIVA-ELSZAMOLAS] 13. sorát).

 

d)     Az előbbi számítások [a), b), c) pont] alkalmazásakor a külföldön adóztatható jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségeket, ráfordításokat, a Katv. 20. § (2)-(7) bekezdései szerinti módosító tételeket (ld. [KIVA-ELSZAMOLAS] 1-2., 4-12., 15-19. soraiban). A külföldről származó árbevétel és bevétel összegének az összes árbevétel és bevétel összegéhez viszonyított arányában kell megosztani a külföldről származó jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető – de nem a kizárólag belföldről származó jövedelemhez felmerült – költségeket, ráfordításokat, a Katv. 20. § (2)-(7) bekezdése szerinti módosító tételeket.

 

Igénybevétel korlátja

 

A fentiek alapján megállapított, a 11. sorban megadott csökkentő tétel összege nem haladhatja meg a 14. sorban kimutatott adóalapot, vagyis nem csökkentheti az adóalapot „nulla alá”. Ezen túlmenően a külföldön adóztatható, kapott (járó) osztaléknak nem minősülő jövedelmek, valamint a külföldi telephelynek betudható jövedelem meghatározott részével kizárólag a személyi jellegű kifizetéseken felüli adóalap-módosító tételek egyenlege csökkenthető, nem a teljes adóalap. Tehát a 11. sorban megadott csökkentő tétel összege nem haladhatja meg a 13. sorban pozitív összegként kimutatott egyenleget sem, és a 11. sorban nem adható meg csökkentő tétel, ha a 13. sor összege nem pozitív.

12.  Kapcsolt vállalkozások között a szokásos piaci ár és az alkalmazott ügyleti érték különbsége (+/-)

 

Ha az adózó a kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében, megállapodásában olyan ellenértéket (ügyleti értéket) határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak, – függetlenül az előbbi sorokban feltüntetett módosító tételektől – az adózónak az adóalapot a Tao. tv. 18. § (2) bekezdésében leírt módszer szerint, a Tao. tv. 18. § (9), (11) és (12) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével meghatározott szokásos piaci ár és az általa alkalmazott ügyleti érték különbségével módosítania kell, ha a szerződés, megállapodás alapján az adóévben teljesítés történt. A módosítással az a cél, hogy az adóalap olyan adóalapnak feleljen meg, mintha az adózó független vállalkozással kötött volna szerződést, megállapodást.[186] Attól függően, hogy itt növelő vagy csökkentő tételt vesz figyelembe az adózó, a meghatározott árkülönbség összegét előjelhelyesen kell feltüntetni ebben a sorban.

 

A WebNYK-s kitöltő program lehetőséget biztosít arra, hogy külön mezőkben megadhatók legyenek a növelő és a csökkentő tételek, ezek előjelhelyes összevonásaként a különbözetet a program képezi meg.

13.  A személyi jellegű kifizetéseken felüli adóalap-módosító tételek egyenlege (+/-) [+4.–5.+6.–7.+8.–9.+10.–11.+12.]

 

A kisvállalati adó alapjának az alapvető növelő és csökkentő tételeket tartalmazó – a korábbi évek veszteségével és az új beruházások utáni adóévi és előző évről áthozott kifizetésekkel még nem korrigált – részösszesen adatát kell itt meghatározni a jelzett sorok/mezők és előjelek szerint. Az összeg nem tartalmazza a személyi jellegű kifizetések összegét. Az itt összesített részösszeget a kisvállalati adó alapjánál kell meghatározott szempontok szerint figyelembe venni (ld. ott).[187] Az összesítést a kitöltőprogramok automatikusan elvégzik.

 

A teljes adóalap helyett kizárólag a személyi jellegű kifizetéseken felüli adóalap-módosító tételek terhére számolható el a külföldön adóztatható jövedelem meghatározott része (ld. 11. sor magyarázatát).[188] Ezért a 13. sorban a 11. sor összegét is figyelembe kell venni csökkentő tételként.

A kisvállalati adó alapja veszteség és új beruházások miatti kifizetések érvényesítése nélkül

 

14.  A kisvállalati adó alapja a 15-17. sorok csökkentő tételeire tekintet nélkül [a (13.+3.) összevonásával kapott összeg és a 3. sor összege közül a nagyobb]

 

Elsőként meg kell határozni a 3. sorban előjel nélkül kimutatott személyi jellegű kifizetéseknek[189] és az azokon felüli adóalap-módosító tételek 13. sorban előjelhelyesen kimutatott egyenlegének[190] összevont összegét. Az összevonásban a 3. sort növelő tételként, a 13. sort pedig az előjelének megfelelően (negatív tételt csökkentőként, pozitív tételt növelőként) kell figyelembe venni.

 

Ha az így kapott összevont összeg kisebb a 3. sorban feltüntetett összegnél, akkor ahelyett a 3. sor összegét kell – minimum adóalapként – a 14. sorban feltüntetni, előjel nélkül. Ennek oka, hogy a kisvállalati adó alapja fő szabályként nem lehet kisebb a személyi jellegű kifizetések összegénél.[191] Ha az összevonással keletkezett összeg magasabb a 3. sorban megadott összegnél, akkor az előbbi, azaz az összevonással meghatározott értéket kell a 14. sorban feltüntetni, szintén előjel nélkül (ekkor az összevonással csak pozitív érték adódhatott).

 

A kettős adóztatás elkerülése érdekében a külföldön adóztatható jövedelem Katv. szerint meghatározott részével a 13. sor csökkenthető, ez befolyásolja a 14. sor adatát is.

 

Egyéb (veszteség, új beruházás) korrekció alapadatai

15.  Az adóévet megelőzően keletkezett elhatárolt veszteség még fel nem használt összege

 

Ha a személyi jellegű kifizetéseken felüli adóalap-módosító tételek egyenlege[192] bármely adóévben negatív, ez az összeg elhatárolt veszteséget képez. Főszabály szerint az elhatárolt veszteség – ha a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett – a következő adóévekben csökkenti a személyi jellegű kifizetéseken felüli adóalap-módosító tételek pozitív egyenlegét a kisvállalati adó alapja meghatározásakor.[193]

 

A kisvállalati adó alanya elhatárolt veszteségként veheti figyelembe:

-        a kisvállalati adóalanyisága időszaka előtt, a társasági adóalanyiság alatt keletkezett negatív társaságiadó-alapjának azt a részét, amelyet a társaságiadó-alap vagy a kisvállalatiadó-alap meghatározásakor csökkentésként még nem vett figyelembe,

-        a 2017. adóévet megelőző adóévekben keletkezett negatív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredménynek azt a részét, amelyet a kisvállalatiadó-alap meghatározásakor csökkentésként még nem vett figyelembe.[194]

 

Az elhatárolt veszteség a leírtaknál kedvezőbb feltételekkel is felhasználható, ha a vállalkozás „új beruházásokat” valósít meg. Az új beruházás fogalmát és a vonatkozó speciális szabályokat ld. az útmutatóban a [KIVA-ELSZAMOLAS] kitöltésére vonatkozó résznél az „Elhatárolt veszteség figyelembevétele az adóalapban” című fejezetben, és a 16-17. sorok leírásában.

 

Ebben a mezőben kell feltüntetni az összes, előző adóévekről áthozott, eddig még fel nem használt elhatárolt veszteséget, előjel nélkül, az adóalanyiságot 2022. január 1. előtt választó adózónál a megelőző adóévről benyújtott 21KIVA elszámoló bevallás [KIVA-ELSZAMOLAS] adatsor 24. sorával egyezően.

 

Ha az adózó jogosult volt a 2021. évben a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 4. §-ában foglalt adóalap-könnyítésre, akkor a 2022. évi adóbevallásában ebben a sorban azt az összeget kell megadnia, amely a 21KIVA bevallása [KIVA-ELSZAMOLAS] 24. sorában az Adóalap-könnyítéssel számított összegmezőben (24b) szerepelt. Ha az adózó nem volt jogosult adóalap-könnyítést elszámolni a 2021. évben, akkor a 2022. évi adóbevallásában ebben a sorban kizárólag azt az összeget adhatja meg, amelyet a 21KIVA bevallása [KIVA-ELSZAMOLAS] 24. sorában a Teljes adat összegmező (24a) tartalmazott.

 

Ez a sor értelemszerűen nem az adóévben érvényesítendő részösszeget tartalmazza, mert annak összegét a bevallás internetes kitöltő-ellenőrző programja automatikusan kiszámítja (ld. az útmutató [KIVA-ELSZAMOLAS] kitöltésére vonatkozó részében az „Elhatárolt veszteség figyelembevétele az adóalapban” című fejezetben).

 

Ha a kisvállalati adóalany adózó társasági formaváltással (azaz GFO kód váltással is) járó szervezeti változás útján jött létre (ún. „klasszikus átalakulással”), akkor a kisvállalati adóalanyisággal bíró jogelődnél keletkezett, fel nem használt veszteséget a kisvállalati adóalany jogutód jogosult átvenni, és azt a 22KIVA bevallás [KIVA-ELSZAMOLAS] 15. sorában szerepeltetni.[195]

16-17.  Új beruházásokkal kapcsolatos adóévi kifizetések összege (16. sor), valamint a 15. sorból a tárgyévet megelőzően kifizetett új beruházásokra tekintettel, az adóalap csökkentéseként korábban még fel nem használt összeg (17. sor)

 

A beruházások ösztönzése érdekében az új beruházásokkal kapcsolatos kifizetések összegéig a személyi jellegű kifizetésekből is levonható a személyi jellegű kifizetéseken felüli módosító tételek negatív egyenlege, valamint a korábbi évekből származó elhatárolt veszteség.

 

Új beruházás a kisvállalati adóalanyiság időszakában beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközzel (beruházással), szellemi termékkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összege, függetlenül attól, hogy az érintett eszközöket rendeltetésszerűen használatba vették-e az adóévben.

 

Ha a fenti csökkentő tétel meghaladja a személyi jellegű kifizetések tárgyévi összegét, az a későbbi évek személyi jellegű kifizetései terhére is érvényesíthető.

 

A tárgyévben a beruházásokhoz kapcsolódóan felhasználható elhatárolt veszteség számításának módját ld. az útmutató [KIVA-ELSZAMOLAS] kitöltésére vonatkozó részében az „Elhatárolt veszteség figyelembevétele az adóalapban” című fejezetben, amely példát is tartalmaz.

 

A 16. sorban kell feltüntetni az új beruházások után az adóévben teljesített kifizetések összegét, előjel nélkül.

 

A 17. sorban az új beruházások után a korábbi adóévekben teljesített kifizetéseknek azt a „maradvány” összegét kell megadni előjel nélkül, amelyet az adózó az előző adóévek bevallásaiban – a számszaki feltételek miatt – érvényesíteni nem tudott, de még érvényesíthetőnek minősül. Az adóalanyiságot 2022. január 1. előtt választó adózónál a megelőző adóévről benyújtott 21KIVA elszámoló bevallás [KIVA-ELSZAMOLAS] adatsor 25. sorával egyezően kell ezt a sort feltölteni.

 

Ha az adózó jogosult volt a 2021. évben a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 4. §-ában foglalt adóalap-könnyítésre, akkor a 2022. évi adóbevallásában ebben a sorban azt az összeget kell megadnia, amely a 21KIVA bevallása [KIVA-ELSZAMOLAS] 25. sorában az Adóalap-könnyítéssel számított összegmezőben (25b) szerepelt. Ha az adózó nem volt jogosult adóalap-könnyítést elszámolni a 2021. évben, akkor a 2022. évi adóbevallásában ebben a sorban kizárólag azt az összeget tüntetheti fel, amelyet a 21KIVA bevallása [KIVA-ELSZAMOLAS] 25. sorában a Teljes adat összegmező (25a) tartalmazott.

 

Az az adózó, amely a kisvállalati adóalanyiságot 2021. december 31-ét követő hatálytól választotta, a 17. sorban nem szerepeltethet adatot. Kivétel e tiltás alól, ha a kisvállalati adóalanyiságot 2021. december 31-ét követő hatálytól választó adózó társasági formaváltással (azaz GFO kód váltással is) járó szervezeti változás révén (ún. „klasszikus átalakulással”) jött létre a 2022. évtől, ekkor a kisvállalati adóalanyisággal bíró jogelődnél keletkezett, fel nem használt beruházási összeget a kisvállalati adóalany jogutód jogosult átvenni, és azt a 22KIVA bevallás [KIVA-ELSZAMOLAS] adatsor 17. sorában szerepeltetni.[196]

 

A 16-17. sorok tehát nem az adóévben érvényesítendő részösszeget tartalmazzák, mert ezt az összeget, és ezeknek a tételeknek a tárgyévi adóalapra gyakorolt hatását a bevallás internetes kitöltő-ellenőrző programja automatikusan kiszámítja.

 

Veszteség érvényesíthetőségi határai

18.  Elhatárolt veszteség és adóalap-módosítók tárgyévi negatív egyenlegének érvényesíthetőségi határa

 

Ebben a sorban jelenik meg az a legalsó korlát (minimum adóalap), ameddig a kisvállalati adó alapja a fentiekben leírt speciális szabályokra tekintettel csökkenthető lenne, ha ehhez elegendő elhatárolt veszteség áll rendelkezésre (ld. még az útmutató [KIVA-ELSZAMOLAS] kitöltésére vonatkozó részében az „Elhatárolt veszteség figyelembevétele az adóalapban” című fejezetben).

 

Ennek értékét úgy kapjuk, hogy a személyi jellegű kifizetéseket csökkentjük az új beruházások adóévi és korábban fel nem használt értékével. Az algoritmusban a külföldön adóztatható jövedelem Katv. szerint meghatározott részét nem közvetlenül ebben a legalsó korlátban kell csökkentő elemként figyelembe venni, hanem annak hatását a 13. sor tartalmazza.

 

Az itt kimutatott összeg számítási módja tehát a [KIVA-ELSZAMOLAS] sorait figyelembe véve a következő: 3. sor – 16. sor – 17. sor.

 

A számításból fakadóan a 18. sorban negatív előjelű összeg is mutatkozhat. Az ebben a sorban feltüntetett összeget össze kell vetni a 19. sorban kimutatott összeggel. A módszert a 20. sor (kisvállalati adó alapja) magyarázata és az útmutató [KIVA-ELSZAMOLAS] kitöltésére vonatkozó részében az „Elhatárolt veszteség figyelembevétele az adóalapban” című fejezetben leírtak mutatják be. A számításokat az internetes kitöltő-ellenőrző programok automatikusan elvégzik és a 18-20. sorokat a megfelelő adattal feltöltik.

19.  A személyi jellegű kifizetések és a tárgyévi adóalap-módosítók egyenlege, csökkentve az elhatárolt veszteséggel

 

Ebből a sorból az látható, hogy mennyi lenne a kisvállalati adó tárgyévi alapja, ha a személyi jellegű kifizetéseken felüli tételek negatív egyenlege és az elhatárolt veszteség a 18. sorban szereplő korlátra való tekintet nélkül érvényesíthető lenne a személyi jellegű kifizetésekkel szemben is. Az algoritmusban a külföldön adóztatható jövedelem Katv. szerint meghatározott részét nem közvetlenül ebben a legalsó korlátban kell csökkentő elemként figyelembe venni, hanem annak hatását a 13. sor tartalmazza.

 

A sorban – a címének megfelelően – a következő módon számított összeg jelenik meg, a [KIVA-ELSZAMOLAS] sorait figyelembe véve: 3. sor + 13. sor – 15. sor.

 

A 13. sorban található személyi jellegű kifizetéseken felüli adóalap-módosító tételek egyenlegét az előjelének megfelelően kell a számításba bevonni.

 

A számításból fakadóan a 19. sorban negatív előjelű összeg is adódhat. Az ebben a sorban feltüntetett összeget össze kell vetni a 18. sorban kimutatott összeggel. A módszert a 20. sor (kisvállalati adó alapja) magyarázata és az útmutató [KIVA-ELSZAMOLAS] kitöltésére vonatkozó részében az „Elhatárolt veszteség figyelembevétele az adóalapban” című fejezetben leírtak ismertetik. A számításokat az internetes kitöltő-ellenőrző programok automatikusan elvégzik és a 18-20. sorokat a megfelelő adattal feltöltik.

20.  A kisvállalati adó alapja a teljes üzleti évre

 

A kisvállalati adó alapját a veszteség érvényesíthetőségi határai határozzák meg. Az adóalap értéke a 18. és a 19. sor közül a nagyobb összeg, de legalább 0. Az adó alapja nullánál nem lehet kevesebb. A számítást az internetes kitöltő-ellenőrző programok automatikusan elvégzik és a sort a megfelelő adattal feltöltik.

 

Az így meghatározott adóalap 10 %-ának megfelelő összegben kell a teljes üzleti évre megállapítani a kisvállalati adó összegét a 21. sorban.

 

A kisvállalatiadó-alap levezetésének részletesebb kifejtését ld. az útmutató [KIVA-ELSZAMOLAS] kitöltésére vonatkozó részében az „Elhatárolt veszteség figyelembevétele az adóalapban” című fejezetben, amely példát is tartalmaz.

 

Ha a kisvállalati adó elszámolására később az adózó önellenőrzést nyújt be, akkor a 20. sorban foglalt adóalapnak az azonos időszaki előzményhez képest kimutatható eltérése képezi a kötelezettségváltozás összegét az [ONELL] önellenőrzési melléklet 1c mezőjében.

 

Éves kisvállalati adó különbözet elszámolása

21.  Megállapított kisvállalati adó

 

A 20. sorban szereplő, a teljes üzleti évre eső kisvállalatiadó-alap 10 %-ának megfelelő összegben kell a kisvállalati adó összegét megállapítani a teljes üzleti évre. Az adatot előjel nélkül kell kimutatni. A számítást az internetes kitöltő-ellenőrző programok automatikusan elvégzik és a sort a megfelelő adattal feltöltik.

 

Ha a kisvállalati adó elszámolására később az adózó önellenőrzést nyújt be, akkor a 21. sorban foglalt adónak az azonos időszaki előzményhez képest kimutatható eltérése képezi a kötelezettségváltozás összegét az [ONELL] önellenőrzési melléklet 2c mezőjében.

22.  Az adóévre vonatkozóan adóelőlegként bevallott kisvállalati adó

 

A 22. sort az adózónak kell adattal feltöltenie.

 

A teljes üzleti évre eső adóelőleg-bevallásokban, a [KIVA-ELOLEG] 6. sorában a negyedéves adómegállapítási időszakonként feltüntetett kisvállalatiadó-előleg összegeket kell összesítve megadni előjel nélkül.

 

Ha az elszámolást megelőzően az adóévi kisvállalatiadó-előlegeket önellenőrzéssel módosították (vagy helyesbítették), akkor ebben a sorban már a módosított, tehát az önellenőrzéssel (helyesbítéssel) kimutatott helyes kisvállalatiadó-előlegek összesítését kell megadni.

 

A kisvállalati adó elszámolásakor az adóelőlegként az adóév során megállapított és bevallott összesített összeget csökkentő tételként kell figyelembe venni az adóév egészére benyújtott bevallásban megállapított éves kisvállalati adóval szemben (21. sor – 22. sor = 23. sor). A számítást a kitöltőprogramok automatikusan elvégzik. A WebNYK-s kitöltőprogram az összevetés e két adatát ugyanazon sorban is szerepelteti.

23.  A fizetendő vagy visszaigényelhető kisvállalati adó [21.–22.]

 

Az elszámoló bevallásban ebben a sorban kell kimutatni a teljes üzleti évre bevallott kisvállalati adónak ([KIVA-ELSZAMOLAS] 21. sor) és az adóév során negyedévenként bevallott és összesített kisvállalatiadó-előlegeknek ([KIVA-ELSZAMOLAS] 22. sor) a különbözetét.[197] A számítást az internetes kitöltő-ellenőrző programok automatikusan elvégzik és a sort a megfelelő adattal feltöltik.

 

Ha az éves adónál az előleg kevesebb, akkor további fizetendő adó (+), ha az előleg több, akkor visszaigényelhető adó (–) mutatható ki a 23. sorban, a megfelelő előjellel.

 

Ha az adóévi összes adó és az adóév során bevallott adóelőlegek különbözeteként az elszámoló bevallással együtt fizetendő adó keletkezik (azaz a 23. sor pozitív összegű), akkor azt az alábbi számlaszámra és adónemkódon kell megfizetni:

 

Számlaszám: 10032000-01076356   NAV Kisvállalati adó bevételi számla

Adónemkód: 289

 

Ha az éves különbözet negatív előjelű, azt az adózó a rá vonatkozó határidőtől visszaigényelheti. A visszajáró összeg akkor is megjelenik itt, ha az adózó úgy dönt, hogy nem él a visszaigénylés lehetőségével, vagy nem élhet azzal. A negatív különbözeti összeget jóváírásként könyveli a NAV az adószámlán, arról az adózó később is rendelkezhet. A túlfizetés visszaigényléséhez vagy más adónemre való átvezetéséhez a jogosultnak az „Átvezetési és kiutalási kérelem az adószámlán mutatkozó túlfizetéshez” elnevezésű ATVUT17 űrlapot is ki kell töltenie.

 

A befizetési/visszaigénylési határidőkhöz az útmutató „I. Általános tudnivalók” részében a „Mi a bevallás és a fizetés/visszaigénylés határideje?” című fejezetben leírtak az irányadók.

 

Ezeket az adatokat a WebNYK program külön is megmutatja kiegészítő információként a Befizetendő/visszaigényelhető összegek és esedékességek cím alatt.

 

Az éves kisvállalatiadó-kötelezettség önellenőrzésekor a teljes üzleti éves adóalapra (20. sor) és a teljes üzleti éves adó összegére (21. sor) állapítja meg a változásokat az adózó.

 

Az előleg- és elszámoló bevallásokra vonatkozó sajátos könyvelési szabályok megtalálhatók az útmutató „II. Részletes tájékoztató / A kisvállalati adóra vonatkozó általános tudnivalók” részében a „Tájékoztató a kisvállalati adó önellenőrzésének és pótlólagos bevallásának speciális kitöltési és könyvelési szabályairól” című fejezetben.

Tájékoztató adatok a következő adóévről benyújtandó kisvállalatiadó-bevalláshoz

 

Az ebben a blokkban feltüntetendő adatok abból származnak, hogy a korábbi adóévekben keletkezett elhatárolt veszteség, vagy a tárgyévben és a megelőző adóévekben új beruházás után teljesített kifizetés teljes összegét a tárgyévi adóalapban nem lehetett csökkentő tételként érvényesíteni, és a – meghatározott szabály szerint – fennmaradó összegeket át lehet vinni csökkentő tételként a következő adóévek kisvállalatiadó-bevallásába.[198] A kisvállalatiadó-alanyiság időszaka alatt keletkezett, még fel nem használt elhatárolt veszteséget csökkentő tételként kell figyelembe venni a kisvállalatiadó-alanyiság megszűnésére tekintettel a Katv. 28. § (4a) bekezdése szerint megállapított összegnél.[199]

 

Ezeket az adatokat a WebNYK-s kitöltőprogram a Veszteség elhatárolás, új beruházások miatti kifizetések érvényesítése mezőcsoportban, a tárgyévi érvényesítéshez kapcsolódva, annak végeredményeként mutatja meg.

 

24.  A következő adóévekben felhasználható elhatárolt veszteség

 

Itt jelenik meg a 20. és a 19. sor pozitív különbözeteként a következő években felhasználható elhatárolt veszteség összege. Az itt feltüntetett összeget a következő adóévi ’KIVA bevallásban kell majd figyelembe venni az adóévet megelőzően keletkezett elhatárolt veszteség még fel nem használt összegeként (a ’KIVA bevallás [KIVA-ELSZAMOLAS] 15. sorának megfelelő sorban).

 

A korábbi adóévekben keletkezett, még fel nem használt elhatárolt veszteség összegét az útmutató [KIVA-ELSZAMOLAS] kitöltésére vonatkozó részében az „Elhatárolt veszteség figyelembevétele az adóalapban” című fejezetben leírtak szerint kell adóalap-csökkentésként figyelembe venni.

 

25.  A következő adóévekben felhasználható, az új beruházásból fakadó átvihető kifizetés összege

 

Ha az elhatárolt veszteség és a személyi jellegű kifizetéseken felüli módosító tételek tárgyévi negatív egyenlegének érvényesítésére az új beruházásokkal kapcsolatos kifizetések összegéig azért nem volt lehetőség, mert az negatív adóalapot eredményezett volna, a fennmaradó összeggel a későbbi években is csökkenthetők a személyi jellegű kifizetések. Ehhez az ebben a sorban szereplő összeget a következő adóévi ’KIVA bevallás [KIVA-ELSZAMOLAS] 17. sorában vagy az ennek megfelelő sorban kell majd szerepeltetni.

 

Meghatározásának módja:

-        ha a 18. és a 19. sor is negatív, a két sor (-1)-szerese közül a kisebbik érték.

-        ha a 18. és a 19. sor bármelyike pozitív, akkor 0.

 

Elhatárolt veszteség figyelembevétele az adóalapban

 

Ez a fejezet az elhatárolt veszteség érvényesítésére vonatkozó szabályokat és a végleges adóalap megállapításához szükséges számítások módját ismerteti. Ezeket a számításokat a 15-17. sorban megadott adatok alapján a bevallás internetes kitöltő-ellenőrző programjai automatikusan elvégzik, ezért az alábbi leírás a szabályok és a program működésének megismerését szolgálja. További képlet-szerű magyarázatok találhatók az útmutató 15-25. sorok kitöltésére vonatkozó részeiben.

 

Az adóévi adóalapot – meghatározott szabályok[200] szerint – csökkenteni kell az elhatárolt veszteséggel, amelyen belül különös szabályok vonatkoznak az „új beruházások” értékének megfelelő részre. Mindezen folyamat elemeit a [KIVA-ELSZAMOLAS] 15-25. sorai tartalmazzák. (Ebben a fejezetben a vonatkozó sorokat csak a sorszámukkal hivatkozzuk.)

 

A csökkentő tételek meghatározásához szükséges adatokat a 15-17. sorokban kell feltüntetni.

 

Veszteségelhatárolás főszabály szerint

 

Ha az adóévben a személyi jellegű kifizetéseken felüli adóalap-módosító tételek egyenlege (13. sornak megfelelő számítás) negatív, akkor ennek összege elhatárolt veszteséget képez. Az adott évben elhatárolt veszteséget főszabály szerint csak a következő adóévekben van mód érvényesíteni, a személyi jellegű kifizetéseken felüli adóalap-módosító tételek (13. sor) pozitív egyenlegével szemben, azaz az adóalap személyi jellegű kifizetésekből fakadó részével szemben az elhatárolt veszteség főszabály szerint nem érvényesíthető.

 

Új beruházásokat érintő különös szabályok

 

Új beruházás a kisvállalati adóalanyiság időszakában beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökkel (beruházással), szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összege, függetlenül attól, hogy az érintett eszközöket rendeltetésszerűen használatba vették-e az adóévben.

 

A főszabálytól eltérően, ha a vállalkozás új beruházás címén a tárgyévben kifizetést teljesít, akkor ennek összege egy keretet képez. Ennek a keretnek az összegéig mind a korábbi évekről áthozott elhatárolt veszteség (15. sor összege), mind a személyi jellegű kifizetéseken felüli módosító tételek tárgyévi negatív egyenlege (a 13. sor abszolút értéke, ha ez az érték negatív) a személyi jellegű kifizetésekből is levonható.

 

Ha a fenti csökkentő tétel meghaladja a személyi jellegű kifizetések tárgyévi összegét, az a későbbi évek személyi jellegű kifizetései terhére is érvényesíthető.

 

A tárgyévi új beruházásokra kifizetett összeget a tárgyévi kisvállalatiadó-bevallás 16. sorában kell feltüntetni. A korábbi adóévről maradványként áthozott új beruházás értéket a tárgyévi kisvállalatiadó-bevallás 17. sorában kell szerepeltetni.

 

A megadott adatok alapján a beruházások elhatárolt veszteségen keresztüli, tárgyévi adóalapra gyakorolt hatását a bevallás internetes kitöltő-ellenőrző programja automatikusan kiszámítja. A beruházásokhoz kapcsolódóan a személyi jellegű ráfordítások terhére érvényesíthető elhatárolt veszteség összegének kiszámítását, az adóalap levezetését lásd a következő alcím alatti példában.

 

Ha az adózó érvényesítette a 2021. évben a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 4. §-ában foglalt adóalap-könnyítést, akkor a 21KIVA bevallásából a [KIVA-ELSZAMOLAS] adatsor 24-25. sorában az Adóalap-könnyítéssel számított összegmezőkből kell a 22KIVA bevallásában a fenti adatokat feltöltenie, ha pedig ezt az adóalap-könnyítést a 2021. évre nem érvényesítette, akkor a 21KIVA bevallásából az említett sorok Teljes adat mezőinek adataival kell számolnia.

 

Az adóalap és a tárgyévi adó meghatározása

 

Az elhatárolt veszteség és a 13. sorban szereplő tárgyévi negatív egyenleg fent meghatározott érvényesíthetőségi korlátját, azaz azt a minimális összeget, ameddig az adóalap az új beruházásokra tekintettel redukálható, a 18. sor tartalmazza. Ez az érték tehát egy elméleti minimum, hiszen nincs tekintettel az elhatárolt veszteség összegére, ami alapvetően korlátozza az adóalap csökkentés mértékét.

 

Azt az alapvető korlátot, hogy az adóalap legfeljebb az elhatárolt veszteség (beleértve a személyi jellegű kifizetéseken felüli módosító tételek tárgyévi negatív egyenlegét) összegével csökkenthető, a 19. sor tartalmazza. Ez az érték sem feltétlenül a végleges adóalap, mivel az elhatárolt veszteség a személyi jellegű kifizetésekkel szemben csak az új beruházások nyújtotta keretben érvényesíthető.

 

A kisvállalati adóalany tehát az így kapott számított adóalap értékek közül a magasabb összegű szerint köteles a tárgyévi kisvállalatiadó-alapját meghatározni a 20. sorban és a kisvállalati adót megállapítani a 21-23. sorokban.

 

Fontos megjegyezni, hogy a 18. és 19. sor értékei negatívak is lehetnek, ha az adóalany – a tárgyévi személyi jellegű kifizetéseihez képest – nagy összegű új beruházást valósított meg, vagy jelentős mennyiségű elhatárolt veszteséget halmozott fel. Ha mindkét sor értéke negatív, a végleges adóalap a 20. sorban nulla lesz, de az új beruházásokhoz kapcsolódóan fennmarad egy maradványtétel, ami érvényesíthető lesz a következő adóévek személyi jellegű kifizetéseivel szemben.

 

Példa

Megnevezés

[KIVA-ELSZAMOLAS] vonatkozó sora

1. példa
(a 2. sor értéke negatív)

2. példa
(a 2. sor értéke pozitív)

1.

A személyi jellegű kifizetések

3.

10 000 E Ft

10 000 E Ft

2.

Személyi jellegű kifizetéseken felüli adóalap-módosító tételek egyenlege

13.

-300 E Ft

900 E Ft

3.

Korábbi évekből származó elhatárolt veszteség

15.

4 000 E Ft

4 000 E Ft

4.

Új beruházással kapcsolatos adóévi kifizetések összege

16.

2 000 E Ft

2 000 E Ft

5.

Előző évi új beruházások kapcsán még érvényesíthető összeg

17.

1 500 E Ft

1 500 E Ft

6.

A személyi jellegű kifizetéseken felüli adóalaprésszel (2.) szemben érvényesíthető elhatárolt veszteség (fő szabály szerint) (Ha 2. pozitív, akkor 2. és 3. közül a kisebb, egyébként 0)

-

0 E Ft

900 E Ft

7.

Személyi jellegű ráfordítások terhére érvényesíthető tárgyévi és elhatárolt veszteség (4.+5. és 3.-2. közül a kisebb érték)1

-

3 500 E Ft

3 100 E Ft

8.

A kisvállalati adó alapja (1.-7.2, de legalább 0)

20.

6 500 E Ft

6 900 E Ft

1. A képlet a 2. sorban szereplő érték előjelére tekintet nélkül helyes, hiszen ha a 2. sor értéke negatív (1. példa), akkor ennek abszolút értéke növeli a tárgyévben a beruházások erejéig felhasználható elhatárolt veszteség összegét. Ha pedig a 2. sor értéke pozitív, akkor az elhatárolt veszteség ezzel az összeggel már főszabály szerint is szembe állítható (lásd 6. sor), azaz a beruházások összegéig a személyi jellegű ráfordításokból is levonható további veszteség az összes veszteségnél ennyivel kevesebb lesz.

2. Az adóbevallási nyomtatványban a 18. és 19. sorok tartalmazzák a példabeli 1.-7. lehetséges két értékét.

 

Az elhatárolt veszteség és az új beruházások kapcsán a következő évek adóalapjának csökkentésére továbbvihető tételek

 

A 2022. évről a következő évekre továbbvihető tételeket a bevallás internetes kitöltő-ellenőrző programjai a 24. és 25. sorokban automatikusan kiszámítják.

 

A 24. sor a számításából fakadóan mindazt, a tárgyévig bezárólag felhalmozott összes elhatárolt veszteséget – beleértve a tárgyévben keletkezettet is – tartalmazza, amelyet az adózó még nem vett figyelembe csökkentő tételként. A 24. sorban feltüntetett összeget a következő adóévi ’KIVA bevallás [KIVA-ELSZAMOLAS] 15. sorában vagy az ennek megfelelő sorban kell majd figyelembe venni. Az adózó által az új beruházások kapcsán az adóalap-módosítók tárgyévi negatív egyenlegéből (13. sor) a tárgyévi adóalap csökkentéseként már felhasznált összeget nem lehet felhasználni elhatárolt veszteségként a következő adóévekben.[201]

 

A kisvállalatiadó-alanyiság időszaka alatt keletkezett, a kisvállalatiadó-alap csökkentéseként fel nem használt elhatárolt veszteség összege csökkentő tételként veendő figyelembe a kisvállalatiadó-alanyiság megszűnésére tekintettel a Katv. 28. § (4a) bekezdése szerint megállapított összeg (az ún. áttérési különbözet) számítása során.

 

Ha az elhatárolt veszteség és a személyi jellegű kifizetéseken felüli módosító tételek tárgyévi negatív egyenlegének érvényesítésére a tárgyévben az új beruházások nyújtotta keret összegéig nem volt lehetőség, mert az negatív adóalapot eredményezett volna, a fennmaradó összeggel a későbbi években is csökkenthetők a személyi jellegű kifizetések.

 

Az új beruházás címén a következő adóévekre átvihető összeget a kitöltő-ellenőrző program a 25. sorban automatikusan kiszámítja, értéke a 18. és 19. sor negatív összegei közül az abszolút értéken kisebb összegnek felel meg. Ha bármelyik összeg pozitív, akkor a következő évre továbbvihető összeg 0 (nulla). A 25. sorban feltüntetett összeget a következő adóévi ’KIVA bevallás [KIVA-ELSZAMOLAS] 17. sorában vagy az ennek megfelelő sorban kell majd szerepeltetni.

 

További hasznos információk

 

Az elhatárolt veszteségnek, és az új beruházásoknak a tárgyévi adóalapban csökkentő tételként való érvényesítésére példák találhatók a NAV honlapján a következő útvonalakon elérhető ismertető anyagokban, valamint a 92. számú információs füzetben (A kisvállalati adó szabályozása):

 

https://nav.gov.hu/ado/kiva

https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/nezzen-utana/inf_fuz/2022

 

Tájékoztató adatok részletezése

 

Ezeket az adatokat az adózónak mindig ki kell töltenie, ha elszámoló bevallást nyújt be, ideértve azt is, amikor az elszámoló bevallást helyesbítés vagy önellenőrzés keretében módosítja.

A WebNYK-s kitöltőprogram két csoportban kínálja fel a mezőket, először az összeget tartalmazó adatokat, majd a létszámadatokat kell megadni.

 

26.  Az adózó adóévi összes bevétele

 

Itt kell az üzleti éves elszámoláskor összegzendő adóévi összes bevételt feltüntetni. A kisvállalati adóalany bevétele[202] az értékesítés nettó árbevétele, az egyéb bevételek, és a pénzügyi műveletek bevételei.

27.  Az adózó adóévi adózás előtti eredménye

 

Itt kell az üzleti éves elszámoláskor feltüntetni tájékoztató adatként a kisvállalati adóalany adóévi adózás előtti eredményét.

28.  Kedvezményezett foglalkoztatottak száma az adóévben

 

Egész számban kifejezve kell itt feltüntetni az adóévben alkalmazott kedvezményezett foglalkoztatottak számát. Ki kell tölteni ezt a sort, ha az adózó a [KIVA-ELSZAMOLAS] 2. sorában kedvezményezett foglalkoztatott munkabére után érvényesíthető kedvezmény összeget tüntetett fel.

 

A kedvezményezett foglalkoztatottak munkabére után érvényesíthető kedvezmény meghatározásának módját a kisvállalatiadó-előleg bevallására szolgáló [KIVA-ELOLEG] 2. sorához fűzött útmutató részletezi, az ott leírtakat értelemszerűen adóévre vonatkoztatva kell értelmezni ennek a tájékoztató adatnak a kitöltésekor.

29.  Átlagos statisztikai állományi létszám az adóévben

 

Itt kell feltüntetni – egész számmal – a kisvállalati adóalany vállalkozásában foglalkoztatott összes alkalmazott adóévi átlagos statisztikai állományi létszámát, amelyet az adózó a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott „Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz” című kiadvány 2009. január 1. napján érvényes szabályai szerint határoz meg.[203]

30.  A tárgyi eszközök és immateriális javak mérleg szerinti együttes értéke az adóév végén

 

Itt kell az üzleti éves elszámoláskor feltüntetni tájékoztató adatként a kisvállalati adóalany tárgyi eszközeinek és immateriális javainak adóévet záró mérlegben megállapított együttes értékét.

 

Előző lap Következő lap
Tartalomjegyzék