22HIPAK_A-03-01 ELÁBÉ, közvetített szolgáltatások és egyéb, adóalapban figyelembe vehető csökkentő tételek összegének meghatározása

A 03-01 jelű lapot minden olyan vállalkozásnak ki kell töltenie, amelynél van eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) és/vagy közvetített szolgáltatások értéke és nem tartozik a Htv. 39. § (6) bekezdése alkalmazásának hatálya alá.

Nem kell kitöltenie ezt a betétlapot annak a vállalkozónak, aki az iparűzési adóban az adóalap egyszerűsített adóalap-megállapítási módját választotta.

E két ráfordítás-elemmel csökkenthető a nettó árbevétel a helyi iparűzési adó alapjának kiszámítása során, azonban együttes összegük csak korlátokkal vonható le a nettó árbevételből. A korlátozás lényege, hogy a nettó árbevétel nagyságától függően e két nettó árbevétel-csökkentő tétel sávosan vonható le. Minél nagyobb a nettó árbevétel összege, annál kisebb összeggel lehet csökkenteni a nettó árbevételt. Nem vonatkozik a korlátozás arra a vállalkozásra, amelynek nettó árbevétele az 500 millió forintot nem haladja meg és nem minősül a 22HIPAK_A-NY-01 Nyilatkozat bevallást érintő körülményekről című laphoz c. rész G) blokkja  szerinti értelemben vett kapcsolt vállalkozásnak.

A Htv. 39. §-ának (4) bekezdése szerint az (1) bekezdés a) pontja szerinti nettó árbevételt csökkentő összeggel (eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke) a vállalkozó - nettó árbevétele összegétől függően, sávosan - az alábbiak szerint csökkentheti nettó árbevételét. A nettó árbevétel

§  500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg egésze,

§  500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85%-a,

§  20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75%-a,

§  80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70%-a

vonható le.

A Htv. 39. § (7) bekezdése értelmében – a főszabályban foglaltaktól eltérően – az adóalap megállapításánál azon áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítésével összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értékének és közvetített szolgáltatások értékének teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét, amely áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítése után az adóalany a számvitelről szóló törvény szerinti exportértékesítés nettó árbevételét vagy a közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek, mint áruk értékesítése után belföldi értékesítés nettó árbevételét számol el. Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, az általa - a földgázpiaci és villamosenergia-piaci ügyletek elszámolása érdekében - vásárolt és továbbértékesített, a számvitelről szóló törvény szerinti eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt földgáz és villamosenergia beszerzési értéke teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét. A külön jogszabály alapján erre feljogosított dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenységet végző személynél az általa dohánytermék-kiskereskedők részére történő továbbértékesítési célból vásárolt és továbbértékesített, a számvitelről szóló törvény szerinti eladott áruk beszerzési érté­keként elszámolt dohánytermékek beszerzési értéke csökkenti a nettó árbevétel összegét.

A)    Figyelembe vehető eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) és közvetített szolgáltatások összege

Az 1. sorban kell feltüntetni az eladott áruk beszerzési értéke összegét.

Az ELÁBÉ fogalmát a Htv. 52. §-ának 36. pontja határozza meg. Az eladott áruk beszerzési értéke a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak - a számvitelről szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt - bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az eladott áruk beszerzési értékét az az érték, amellyel az adóalany a Htv. 52. § 32. pont szerint alvállalkozói teljesítések értékeként, a Htv. 52. § 37. pont szerint anyagköltségként, a Htv. 52. § 40. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette.

Beszámolójukat az IFRS-ek szerint készítő adózók esetén e sor értéke megegyezik a „A-02-04 jelű lap A) blokkjának 1. sorával.

A 2. sorban kell feltüntetni a közvetített szolgáltatások értékét.

A közvetített szolgáltatások értékének fogalmát a Htv. 52. §-ának 40. pontja tartalmazza. E levonható tétel megegyezik a számviteli törvény szerinti közvetített szolgáltatások értékével, feltéve, hogy a jogügylet írásbeli szerződésen alapul. A számviteli törvénnyel azonos tartalmú közvetített szolgáltatásokról akkor van szó, ha az adóalany saját nevében vásárol meg olyan szolgáltatást, amelyet harmadik személlyel írásban kötött szerződés alapján ez utóbbi számára változatlan formában ad tovább, azaz nem a saját teljesítményéhez használja fel. Mindennek ki kell tűnnie a számlázásból is. (A kimenő számlákban - ha az saját és közvetített szolgáltatásokat is tartalmaz - külön kell feltüntetni a közvetített szolgáltatás megnevezését és ellenértékét, mely nem kell, hogy azonos legyen a szolgáltatás beszerzési árával.) Közvetített szolgáltatások értékével az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként, a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként, a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 32. pont szerint alvállalkozói teljesítések értékeként nettó árbevételét nem csökkentette.

Beszámolóját IFRS-ek szerint készítő adózók esetén e sor értéke megegyezik a „A-02-05 jelű lap B) blokkjának 11. sorával.

A 3. sorban kell feltüntetni az 1. sor szerinti ELÁBÉ és a 2. sor szerinti közvetített szolgáltatások értékéből azon ráfordítás-részek együttes összegét, amelyek olyan termékek (áruk, saját előállítású termékek), szolgáltatások értékesítéséhez kötődnek, amelyek után a számvitelről szóló törvény szerint export árbevételt kell elszámolni. Ezt a sort nem kell kitölteni annak a vállalkozásnak, amelynek nettó árbevétele az 500 millió forintot nem haladja meg.

A 4. sorban kell feltüntetni az 1. sor szerinti ELÁBÉ értékéből azon ráfordítás-részt, amelyet a vállalkozó közfinanszírozott (tb-finanszírozásban részesülő) gyógyszer értékesítésével összefüggésben számol el. Ezt a sort nem kell kitölteni annak a vállalkozásnak, amelynek nettó árbevétele az 500 millió forintot nem haladja meg.

Az 5. sorban kell feltüntetni az 1. sor szerinti ELÁBÉ értékéből azon ráfordítás-részt, amelyet a vállalkozó dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenységet végző jogalany a dohány bekerülési értékével összefüggésben számol el. Ezt a sort nem kell kitölteni annak a vállalkozásnak, amelynek nettó árbevétele az 500 millió forintot nem haladja meg.

Az 6. sorban kell feltüntetni az 1. sorból az ELÁBÉ azon ráfordítás-részét, amelyet az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a földgázpiaci és villamosenergia-piaci ügyletek elszámolása érdekében vásárolt és továbbértékesített, a földgáz és villamosenergia kapcsán ELÁBÉ-ként számolt el. Ezt a sort nem kell kitölteni annak a vállalkozásnak, amelynek nettó árbevétele az 500 millió forintot nem haladja meg.

A 7. sorban kell feltüntetni az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások együttes összegének azt a részét, amelyet a Htv. 39. § (4)-(5) bekezdése szerinti számítás eredményeként áll elő (az 1. sor és 2. sor összegéből levonva a 3. sor, 4. sor, 5. sor és 6. sor összege. Ez a számadat nem haladhatja meg az 1. és a 2. sor szerinti adat együttes összegét).

A 8. sor a Htv. szerinti nettó árbevétel 500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevételt csökkentő összeg meghatározására szolgál. Amennyiben a Htv. szerinti nettó árbevétel nem haladja meg az 500 millió forintot, akkor ebben a sorban a 7. sor értéke szerepel. Egyéb esetben az 500 millió forintot arányosítani kell a 7. sor összegének és a Htv. szerinti nettó árbevételnek („ALAP” lap 1. sora) a hányadosával.

A 9. sor a Htv. szerinti nettó árbevétel 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevételt csökkentő összeg meghatározására szolgál. Ha a Htv. szerinti nettó árbevétel nem haladja meg az 500 millió forintot, e sor értéke 0. Amennyiben a Htv. szerinti nettó árbevétel nem haladja meg a 20 milliárd forintot, akkor ebben a sorban a 7. sor összegének 8. sorral csökkentett értéke szerepel. Egyéb esetben a 20 Mrd forintot arányosítani kell 7. sor összegének és a Htv. szerinti nettó árbevételnek („ALAP” lap 1. sora) a hányadosával és az így kapott számértékből le kell vonni a 8. sor összegét.

A 10. sor a Htv. szerinti nettó árbevétel 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevételt csökkentő összeg meghatározására szolgál. Ha a Htv. szerinti nettó árbevétel nem haladja meg a 20 milliárd forintot, e sor értéke 0. Amennyiben a Htv. szerinti nettó árbevétel nem haladja meg a 80 milliárd forintot, akkor ebben a sorban a 7. sor összege csökkentve a 8. sor és a 9. sor összegével szerepel. Egyéb esetben a 80 Mrd forintot arányosítani kell a 7. sor összegének és a Htv. szerinti nettó árbevételnek („ALAP” lap 1. sora) a hányadosával és az így kapott számértékből le kell vonni a 8. sor és a 9. sor összegét.

A 11. sor a Htv. szerinti nettó árbevétel 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevételt csökkentő összeg meghatározására szolgál. Ha a Htv. szerinti nettó árbevétel nem haladja meg a 80 milliárd forintot, e sor értéke 0, egyéb esetben a teljes sávozás alá eső ELÁBÉ és közvetített szolgáltatások (7. sor) fennmaradó része szerepel itt, tehát a 7. sor értéke csökkentve a 8. sor, 9. sor és 10. sor összegével.

A 12. sorban kerül meghatározásra Htv. szerint a nettó árbevétel 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegének 85%-a.

A 13. sorban kerül meghatározásra Htv. szerint a nettó árbevétel 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegének 75%-a.

A 14. sorban kerül meghatározásra Htv. szerint a nettó árbevétel 80 milliárd forintot meghaladó összegének 70%-a.

A 15. sor az ELÁBÉ, közvetített szolgáltatások adóalapban figyelembe vehető összegének megállapítására szolgál. A legfeljebb 500 millió Ft nettó árbevételű adózó esetén az ELÁBÉ (1. sor) és a közvetített szolgáltatások értéke (2. sor) összege. Az 500 millió Ft árbevételt meghaladó adózó esetén a sávozás alá eső ELÁBÉ levonható összegét (7. sor) kell növelni a 3. sor, 4. sor, 5. sor és 6. sor összegével.

A Htv. 39. §-ának (4) bekezdése szerint az (1) bekezdés a) pontja szerinti nettó árbevételt csökkentő összeggel (eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke) a vállalkozó - nettó árbevétele összegétől függően, sávosan - az alábbiak szerint csökkentheti nettó árbevételét. A nettó árbevétel

§  500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg egésze (8. sor),

§  500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg (9. sor), de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85%-a (12. sor),

§  20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg (10. sor), de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75%-a (13. sor),

§  80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg (11. sor), de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70%-a (14. sor)

vonható le.

B)    Adóalapban figyelembe vehető egyéb csökkentő tételek összege

A 21. sorban kell feltüntetni az alvállalkozói teljesítések értékét [Htv. 52. § 32. pont; 40/I. §]. Alvállalkozói teljesítésről akkor lehet szó, ha az adózó mind a megrendelővel, mind a közreműködő alvállalkozóval a Polgári Törvénykönyv szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Alvállalkozói teljesítés az a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés alapján igénybe vett szolgáltatás is, amelyet a vállalkozó új építésű lakás előállításához használ fel, függetlenül attól, hogy az ilyen lakás eladása nem vállalkozási, hanem adásvételi szerződéssel történt. Ezen pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a Htv. 52. § 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként, 52. § 36. pont vagy 40/F. §-a szerint eladott áruk beszerzési értékeként, 52. § 37. pont vagy 40/G. § szerint anyagköltségként, illetve 52. § 40. pont és 40/H. § együttes értelmezése szerinti közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét nem csökkentette.

Beszámolóját IFRS-ek szerint készítő adózók esetén e sor értéke megegyezik a „A-02-05 jelű lap C) blokkjának 21. sorával.

A 22. sorban kell szerepeltetni a vállalkozási szintű – nettó árbevétel-csökkentő – anyagköltség összegét, amely a Htv. 52. §-ának 37. pontja, illetve – éves beszámolójukat az IFRS-ek szerint készítő vállalkozók esetén – a Htv. 40/G. §-a szerinti érték. Az anyagköltség – egy kivétellel – a számviteli törvény szerint (az adóévben) elszámolt anyagköltséggel egyezik meg a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében. A személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozó esetén a tárgyévben anyagbeszerzésre fordított kiadás a számviteli törvény szerinti vásárolt anyagok (alap- segéd-, üzem-, fűtőanyag, tartalék alkatrész, egy éven belül elhasználódó szerszámok, eszközök, berendezések) tárgyévi költségét jelenti. Az egyszeres könyvvitelt vezető vagy pénzforgalmi nyilvántartást vezető adózók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadást növelni kell a tárgyévi kifizetett leltári nyitókészlettel és csökkenteni a tárgyévi kifizetett leltári zárókészlet értékével.

Az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készítő vállalkozás esetében anyagköltség a Htv. 52. § 67. pontja szerinti anyag üzleti évben ráfordításként elszámolt – Htv. 40/G. § (2) és (3) bekezdés szerint korrigált – felhasználáskori könyv szerinti értéke. Az anyagköltség összegét csökkenteni kell a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok – anyagköltségként elszámolt – bekerülési értékével, továbbá azzal az értékkel, amellyel az adóalany a Htv. 52. § 32. pont szerint alvállalkozói teljesítések értékeként, az 52. § 36. pont vagy 40/F. §-a szerint eladott áruk beszerzési értékeként, az 52. § 40. pont és a 40 /H. § együttes értelmezése szerinti közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette. Beszámolóját IFRS-ek szerint készítő adózók esetén e sor értéke megegyezik a „A-02-05 jelű lap A) blokkjának 1. sorával.

A 23. sorban kell feltüntetni a Htv. 52. §-ának 25. pontjában szabályozott K+F elszámolt közvetlen költségét. A Htv. ezen árbevétel-csökkentő tétel kapcsán visszautal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényre. E szerint az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés költsége a Tao tv.) 7. §-ának (1) bekezdés t) pontja szerint a társasági adóalap kiszámítása során az adózás előtti eredményt csökkentő tétel. A helyi iparűzési adóalap-számításnál további kiegészítő rendelkezés, hogy egy adott költséggel csak egy ízben lehet csökkenteni a nettó árbevételt.

 

Előző lap Következő lap
Tartalomjegyzék