22HIPAK_A-NY-01 Nyilatkozat bevallást érintő körülményekről

A)   Bevallás speciális körülménye

Az Art. többféle esetben ír elő bevallás-benyújtási kötelezettséget. A bevallási nyomtatvány e lapjának A) blokkjában a bevallás különleges körülményeit kell megjelölni. A blokk kitöltése azon adózók számára kötelező, akikre bármelyik mezőben lévő körülmény megegyezik a bevallás benyújtásának körülményével. Több mező is jelölhető, azonban ha egyik körülmény sem igaz az adózóra, akkor ebben a blokkban nem kell jelölni semmit.

Tevékenységét folytató vállalkozó bevallása (Előző verziókban „Éves bevallás”) esetén, amennyiben az adókötelezettség fennállt 2022. december 31-én is, főszabály szerint jelölésre nincs szükség ebben a blokkban. A bevallást – a Htv. 39/B. § (3) bekezdése szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítást alkalmazó KATA-alany kivételével – az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig, így a naptári évvel azonos üzleti éves adózónak május 31-éig kell benyújtani!

Fontos: amennyiben a vállalkozó esetében az itt jelölt speciális körülmények nem állnak fenn, azaz főszabály szerinti normál bevallást nyújt be, ezt a blokkot nem szabad kitölteni.

1.                  Év közben kezdő adózó bevallása: Az év közben jogelőd nélkül adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó ezt a tényt ebben a kockában jelzi.

2.                  Előtársasági bevallást a jogelőd nélkül alakuló gazdasági társaságnak, egyesülésnek, szövetkezetnek, erdőbirtokossági társulatnak, közhasznú társaságnak kell benyújtani az előtársasági időszak alatti vállalkozási tevékenységről. A főlap B) blokkban az előtársasági létforma alatti adókötelezettség időtartamát kell megjelölni. Az előtársasági időszaknak a jogelőd nélkül alakuló szervezet társasági, társulati szerződése (alapító okirata, alapszabálya) ellenjegyzésének, illetőleg közokiratba foglalásának napjától a cégjegyzékbe való bejegyzésének, vagy a cégbejegyzési kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig terjedő időtartam minősül.

A bevallást ezen esetben addig az időpontig kell benyújtani, ameddig a számviteli törvény alapján a beszámoló készíthető (jellemzően az előtársasági időszak utolsó napját követő 90 napon belül). Ha az előtársaság kérelmét jogerősen elutasították, vagy azt visszavonja, akkor az A) blokk 2. mezőben (Előtársasági bevallás) és a B) blokkban is jelölni kell (8. Előtársaságként működő társaság cégbejegyzés iránti kérelmének elutasítása, vagy a kérelem bejegyzés előtti visszavonása).

3.                  Naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó áttérésének évéről készült évközi bevallása: A mezőt az üzleti év váltásakor kell bejelölni, az áttérés megelőző adóévéről készült bevallás esetében.

4.                  A mikro-, kis- és középvállalkozás által benyújtott bevallás: A mező abban az esetben jelölendő, amennyiben az adózó megfelel a Htv. 51./L. §-a által meghatározott szűkített KKV definíciónak.

5.                  A tételes (a Htv. 39/B. § (3) bekezdés szerinti) iparűzési adóalap-megállapítást választó kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyaként benyújtott bevallás:

A mező csak abban az esetben töltendő, ha az adózó KATA alanyként a tételes iparűzési adóalap-megállapítást választotta.  Amennyiben az adózó nem a tételes iparűzési adóalap-megállapítást választotta, ezt a mezőt NEM szabad bejelölni.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az esetben, ha a KATA alanya a helyi iparűzési adóban az adóévre az adóalap tételes összegben való (egyszerűsített) megállapítását választotta, akkor főszabály szerint – bizonyos esetektől eltekintve – bevallás-benyújtási kötelezettség nem terheli. Bevallást kell azonban ezen adóalanynak benyújtania [Htv. 39/B. § (6) bekezdés]:

·         ha az adóévben a KATA alany adófizetési kötelezettsége (pl.: 60 napot meghaladó keresőképtelenség miatt) szünetelt és a vállalkozó több iparűzési adót fizetett, mint amennyit az adókötelezettség időszakára fizetnie kellett volna,

·         ha a KATA alany a települési önkormányzat által rendeletben biztosított adómentességet/kedvezményt kíván utólag igénybe venni vagy a költségként/ráfordításként elszámolt e-útdíj összegével csökkenteni kívánja az állandó jellegű tevékenységéhez kapcsolódó adófizetési kötelezettségét.

A bevallást ilyen esetben az adóévet követő év január 15-ig kell benyújtani.

Tételes adóalapot választó KATA alany bevallási határideje az adóévet követő január 15., ha vállalkozóként folyamatosan működött-, így kizárólag a KATA alanyiság év közbeni megszüntetése vagy keletkeztetése esetében nincs soron kívüli benyújtási kötelezettség.

Amennyiben a vállalkozási tevékenység folytatása mellett a KATA alanyiságot az adózó év közben megszünteti vagy keletkezteti és a KATA alanyiság időszakára a tételes HIPA adólap megállapítást választotta – azaz az adózó év közben más adóalap megállapítási módszerre vált és aszerint vallja be a helyi iparűzési adó kötelezettségét – a nyomtatványt a két külön időszakra, külön 22HIPAK nyomtatványon kell benyújtania, az alábbiak szerint:

-          a KATA-alanyiság időszaka alatt (feltételezve, hogy erre az időszakra a tételes iparűzési adóalap-megállapítást választotta) a Főlapon (Főlap B blokk bevallási időszak) a KATA alanyiság időszakát kell jelölni az adókötelezettség időszakaként megjelölni és az NY-01 lapon az 5. sort, valamint az „M” lapokon a szükséges adatokat kell kitölteni – e bevallás benyújtásának a határideje: tárgyévet követő január 15.

-          az adott év azon időszakára, amikor az iparűzési adó alanya nem KATA-alany külön nyomtatványt kell az adózónak  benyújtania, Ez esetben az adókötelezettség időszakaként (Főlap B blokk bevallási időszak) az adott év azon időszakát kell megjeleníteni, amikor az adózó KATA-alanyisága nem állt fenn. Ebben az esetben l az NY01 lapon az 5. mezőt jelölni nem szabad, és az adózó választása szerinti adóalap megállapítási módnak megfelelően köteles kitölteni a nyomtatványt – e bevallás benyújtásának a határideje: tárgyévet követő május 31.

 

6.                  KIVA alanyiság keletkezése miatt lezárt adóévről szóló adóbevallás: év közben a KIVA alanyiság keletkezése esetén szükséges ezt a mezőt jelölni.

7.                  KIVA alanyiság megszűnése miatt lezárt adóévről szóló adóbevallás: év közben KIVA alanyiság megszűnése esetén szükséges ezt a mezőt jelölni.

8.                  Egyéb: a fentiekben nem jelölt, egyéb speciális körülmény. Azon adózóknak szabad csak kitölteni, akik a fent nevesített speciális körülményeken kívül, valamilyen bevallást kiváltó esemény miatt szükséges a bevallás benyújtása (például naptári évtől eltérő üzleti évről a naptári évvel azonos üzleti évre való áttérés esetén). A főszabály szerint normál bevallást beadó adózók esetében nem szabad kitölteni.

9.                  Választás a 2023. évre történő egyszerűsített adóalap-megállapításról: ebben a sorban jelentheti be az adózó, a 2023. évre a Htv 39/A. §-a alapján alkalmazható egyszerűsített adóalap-megállapítás igénybevételét. A mező kitöltése nem kötelező, azonban a mező kitöltése bejelentésnek minősül. A mezőt azon adózóknak kell kitölteni, akik a 2023. évre történő tételes, egyszerűsített adóalap-megállapítást kívánják választani (1-es értéket kell jelölni) vagy azt kívánják bejelenteni, hogy a 2023. évre nem kívánják a tételes egyszerűsített adóalap-megállapítást választani (2-es értéket kell jelölni).

Fontos! A 2022. évben tételes adóalap-megállapítást választó KATA adóalanyoknak akkor szükséges bejelentést tenni, ha NEM kívánjak az egyszerűsített tételes adóalap-megállapítás alapján megállapítani az adóalapjukat. Amennyiben az adózó nem tesz ezzel ellentétes bejelentést, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a 2023. évben az egyszerűsített adóalap-megállapítás alapján kívánja az adóalapját megállapítani.

 

Fontos! Minden más adóalanynak akkor szükséges bejelentést tenni, ha 2023. évben az egyszerűsített tételes adóalap-megállapítást kívánják választani. Amennyiben erről nem tesznek bejelentést ezen bevallásban, sem az önkormányzat felé változásbejelentő nyomtatványon 2023. május 31-ig, akkor az általános szabályok alapján állapíthatja meg az adózó az adóalapját.

 

B)    A bevallás oka tevékenységét megszüntető / szüneteltető / átalakuló vállalkozó esetén:

Az Art. 52. § (1)-(2), illetve az Art. 53. §-ban foglalt eseteket, és az egyszerűsített adóalap-megállapítás változása miatti sajátos eseteket öleli fel ez a kategória. Bevallást kell benyújtani, ha az adózó átalakul (társasági formát vált), egyesül, szétválik, vagy felszámolását, végelszámolását, kényszertörlését rendelték el, vagy az egyéni vállalkozó tevékenységét szünetelteti, vagy adóköteles tevékenységét az adózó megszünteti, továbbá az Art.-ban foglalt egyéb esetekben. A főlap B) pontban a „Bevallási időszak" meg kell jelölni azt az időszakot, amelyre a bevallás vonatkozik. A bevallás benyújtásának időpontjára az Art. 52. § (2) bekezdésében és 53. §-ában foglaltak, illetve az Art. 2. melléklet II/A/1/a) pontban rögzített „általános" szabály (adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napja), valamint a Htv. 39/A. §-ban és a 39/B. §-ban foglalt szabályok az irányadóak.

B) A bevallás oka tevékenységét megszüntető / szüneteltető / átalakuló vállalkozó esetén - legördülő lista

1.   Felszámolás

2.   Végelszámolás

3.   Kényszertörlés, adószám törlése, hatósági megszüntetés

4.   Egyesülés (összeolvadás, illetve beolvadás beolvadó társaság esetén)

5.   Szétválás (különválás)

6.   Átalakulás

7.   Tevékenység saját elhatározásból történő megszüntetése

8.   Előtársaságként működő társaság cégbejegyzés iránti kérelmének elutasítása, vagy a kérelem bejegyzés előtti visszavonása

9.   Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése

 

Abban az esetben, ha az adózó adókötelezettsége egy adott önkormányzat illetékességi területén azért szűnik meg, mert székhelyét más településre áthelyezi vagy telephelyét megszünteti, de más település(ek)en az adókötelezettség továbbra is fennáll, akkor az adóévben fennálló adókötelezettség időtartamáról szóló bevallást csak az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig (naptári évvel azonos üzleti éves adózó esetén az adóévet követő év május 31-éig) kell benyújtani, kivéve, ha még a székhelyáthelyezés, telephely-megszüntetés évében az adózó más okból az Art. szerinti záró bevallás benyújtására kötelezett.

Abban az esetben, ha vállalkozó székhelye, telephelye olyan területen fekszik, melyet a Kormány rendeletében különleges gazdasági övezetnek minősít, különleges gazdasági övezet létrejötte napját megelőző napon a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti települési önkormányzat illetékességi területén fennálló iparűzési adókötelezettsége megszűnik. Ezt az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség szempontjából úgy kell tekinteni, mint ha az iparűzési adó alanya székhelyét áthelyezte, telephelyét megszüntette volna. Az adózónak egy KGÖ évközi létrehozása esetén a KGÖ területén korábban illetékes települési önkormányzat adóhatósága felé soron kívüli adóbevallást benyújtania nem kell, az adott önkormányzat számára csak a folyamatban lévő adóévet követő adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig (naptári évvel azonos üzleti éves adózó esetében a következő naptári év május 31-ig) kell záró- és egyben éves bevallást benyújtania a fentiek szerint.

C)   Adóalap megállapításának módja:

 

Ebben a blokkban szükséges jelölni az adózó által választott adóalap megállapításának a módját. Ez a blokk a csak mezőgazdasági őstermelő minőségében bevallást benyújtó adóalany kivételével minden adózó számára kötelező. Az általános szabályokat választó adózóknak a számukra a jelent útmutató első részében kijelölt lapokat kell kitölteniük, míg az egyszerűsített adóalap-meghatározást választó adózók az „EGY” lapot kötelesek kitölteni.

 

 

C) Adóalap megállapításának módja – legördülő lista

Az adóévre vállalkozói tevékenységemre az adóalap egyszerűsített megállapítási módját választom (ebben az esetben az EGY lapot kell kitölteni):

 

22. sor: Egyszerűsített adóalap megállapítás esetén:

 

1.   A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózóként

 

2.   8 millió forintot meg nem haladó nettó árbevételű adóalanyként

 

3.   Kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá tartozó adóalanyként

 

23. sor: International Financial Reporting Standards (IFRS) előírásait alkalmazó adózók nyilatkozatai:

1.   Adózóként könyvvezetési kötelezettségeim teljesítéséhez az IFRS előírásait alkalmazom

2.   IFRS-re áttérőként átmeneti adóévekben alkalmazom könyvvezetési kötelezettségeim teljesítéséhez az IFRS előírásait

 

D)   Mezőgazdasági őstermelők nyilatkozatai:

Amennyiben az adózó mezőgazdasági őstermelőként nyújtja be a bevallást, a főlap és az NY-01 A) és B) blokk közül a rá releváns részek kitöltése mellett itt nyilatkozik, hogy csak őstermelőként, vagy őstermelőként és egyéni vállalkozóként, vagy őstermelők családi gazdaságának vezetőjeként nyújtja be a bevallást. A 31., 32., 33. sorok közül csak az egyik jelölhető. Amennyiben az adózó a 31. vagy 33. sort jelöli vagy az NY-01 lap 5. mező (KATA tételes adóalapmegállapítást választó adóalany) jelölése mellett őstermelőként is adóalany így a 32. sort jelölte, az OS lapot kell kitölteni. A 33. sor választása esetén az NY-02 lap kitöltése is kötelező. Ha a 32. sort jelöli (úgy, hogy mellette nem választotta a tételes adóalap-meghatározást választó KATA alany bevallást) és az E) blokkban a 2.-t vagy 3.-t választja, akkor az EGY lapot, ha pedig az E) blokkban az 1.-t választja, akkor a 01-01 lapot köteles kitölteni. Az adózó az E) blokkban választhatja ki, hogy milyen adóalap meghatározási módot választ.

31.              sor: A személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő – amennyiben a Htv. alkalmazásában vállalkozónak nem minősül – ezt a tényt ebben a rovatban lévő kockában jelzi.

32.              sor: Ha a magánszemély egyéni vállalkozói (pl. bolti kiskereskedelmi tevékenység végzése miatt előálló) minősége mellett mezőgazdasági őstermelői tevékenysége révén is Htv. szerinti vállalkozónak minősül, akkor e két jogcímen kifejtett tevékenységéről egy bevallásban kell számot adnia. Ilyen esetben csak ez a sor jelölhető.

33.              sor: A Htv. 41. § (8) bekezdés alapján, az őstermelők családi gazdaságának tagja bevallásának jelölése. E négyzetbe akkor kell X-et tenni, ha az őstermelők családi gazdaságának tagjai abban állapodnak meg, hogy adóbevallási kötelmüket nem külön-külön, hanem közösen teljesítik. Ezen adózási mód választása esetén az NY-02 lapot is ki kell tölteni!

 

E)    Adóalap megállapításának módja mezőgazdasági őstermelők esetén

 

A C) blokkhoz hasonlóan az adóalap megállapítási mód kiválasztása itt történik őstermelők esetében.

 

E) Adóalap megállapításának módja mezőgazdasági őstermelők esetén - legördülő lista

1.

Általános szabályok szerint

 

2.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózóként

 

3.

8 millió forintot meg nem haladó nettó árbevételű adóalanyként

 

 

F)    Eltérő üzleti év jelölés

Az adózó itt jelöli, ha naptári évtől eltérő üzleti éves adózónak minősül. A naptári évvel megegyező üzleti évet választó adózóknak nem kell jelölniük ebben a blokkban semmit.

G)   2016. október 1-jét követően szétválással létrejött kapcsolt vállalkozás tagságának jelölése

Az adózó itt jelöli, hogy 2016. október 1-jét követően szétválással létrejött kapcsolt vállalkozás tagja-e. E négyzetbe azon vállalkozásnak kell X-et tennie, amely megfelel valamennyi, következő feltételnek:

▪ a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősül és

▪ a kapcsolt vállalkozási viszony 2016. október 1-jét követő szétválással jött létre és

▪ az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatás értékének együttes összege meghaladja a nettó árbevétel 50%-át és

▪ az adóalany rendelkezik az előző feltételnek megfelelő kapcsolt vállalkozással.

Azon adózónak, amelynek nincs 2016. október 1-jét követően szétválással létrejött kapcsolt vállalkozása, nem kell jelölnie ebben a blokkban semmit.

H) Kötelezettség megállapításához szükséges ágazati adatok:

H) Kötelezettség megállapításához szükséges ágazati adatok megadása – legördülő lista

1.

Hitelintézet, pénzügyi vállalkozás

2.

Biztosító

 

3.

Befektetési vállalkozás

4.

A Htv. 39/E. §-a szerint mentes adóalany bevallása

 

5.

A Htv. 39/F. §-a szerint mentes adóalany bevallása

 

6.

Sportvállalkozás által benyújtott bevallás

 

 

 

Amennyiben az adózó hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak vagy befektetési vállalkozásnak minősül, illetve a Htv. 39/E §-a szerinti vagy Htv 39/F. §-a szerinti mentességet alkalmazza, vagy sportvállalkozásként nyújtja be a bevallását, akkor azt itt köteles jelezni.

6. Sportvállalkozás által benyújtott bevallás: Ezt a mezőt a Htv. szerinti sportvállalkozás töltheti ki, vagyis az a sportról szóló törvény szerinti sportvállalkozás, amelynek főtevékenysége sporttevékenység, feltéve, hogy versenyezteti a játékosait, azaz az adóévben indult abban a sportágban szervezett versenyrendszerben (bajnokságban), amely sportágban versenyző játékos játékjogának használati jogát birtokolja. E vállalkozások a sporttevékenységgel összefüggésben szerzett (sportrendezvényre szóló belépőjegy-, bérlet-eladásból, reklám-közzétételi tevékenységből, a sportról szóló törvény szerinti szponzori szerződésből, játékjog használati jogának ideiglenes vagy végleges átadásából, sportrendezvény televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális módon való közvetítéséből eredő) bevétele nem keletkeztet iparűzési adóalapot. Egyidejűleg az „A-SPO” lapon a nyilatkozatot is ki kell tölteni!

I) Nyilatkozat az adózó részéről az adózó székhelyével, telephelyeivel érintett önkormányzatok és KGÖ-k számáról

Az adózók az I) blokkban nyilatkoznak arról, hogy az adóév során egy, vagy több önkormányzat illetékességi területén keletkezett adóalanyiságuk. Azon adózók, akik csak 1 érintett önkormányzat részére nyújtják be a bevallást (nincs székhelyükön kívül más telephelyük, vagy külföldi vállalkozóként csak egy magyarországi telephelyük van) az 1. értéket jelölik. Azon adózók, akik több önkormányzat illetékességi területén adóalanyként nyújtják be a bevallást, azaz a székhelyükön kívül legalább egy telephellyel rendelkeznek, a 2. értéket jelölik. Szintén a 2. értéket kell jelölni akkor, ha az adózó telephelyei közül csak 1 érintett iparűzési adóval (például a másik telephelye iparűzési adót be nem vezetett önkormányzat területén van, vagy magyar vállalkozó külföldi telephelye). Továbbá a 2. értéket kell jelölnie annak az adózónak is, aki év közben egy másik településre áthelyezte a székhelyét, vagy év közben nyitott telephelyet vagy olyan székhellyel, telephellyel rendelkezik, mely az év közben létrejött KGÖ területére esik, így az adóév folyamán megváltozott az adómegállapításra jogosult önkormányzat.

I) Nyilatkozat adózó részéről az adózó székhelyével, telephelyeivel érintett önkormányzatok és KGÖ-k számáról - legördülő lista

1.

Adózóként egyetlen önkormányzat területén rendelkezem székhellyel, telephellyel

2.

Adózóként több önkormányzat területén rendelkezem székhellyel, telephellyel


 

Előző lap Következő lap
Tartalomjegyzék