A 03-02. lap a Htv. 39. § (6), (10) bekezdésének hatálya alá tartozó kapcsolt vállalkozás esetén kitöltendő bevallási lap. Ezt a lapot azoknak az adózóknak kell kitölteni, amelyek 2016. október 1-jét követően megvalósult szétválással létrejött kapcsolt vállalkozásnak minősülnek.
A Htv. 39. § (6) bekezdésének hatálya alá tartozó vállalkozásnak a helyi iparűzési adó alapját csoportszinten, összevontan kell megállapítania - az adóalany kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevétele és összes nettó árbevétel-csökkentő ráfordítása pozitív előjelű különbözeteként - figyelemmel a 39. § (4)-(5) és (9) bekezdésben foglaltakra. Az egyes adóalanyok adóalapja ezen különbözetnek és az adóalany nettó árbevételének a kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevételében képviselt arányának szorzata. Az e bekezdésben foglaltakat csak azon adóalanynak kell alkalmaznia, amely esetében az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatás értékének együttes összege az adóalany nettó árbevételének 50%-át meghaladja, kizárólag az ezen feltételeknek megfelelő kapcsolt vállalkozásai vonatkozásában. Nem kell ezt a pontot kitölteni, ha a kapcsolt vállalkozási viszony nem 2016. október 1-jét követő szétválással jött létre [Htv. 39. § (10) bekezdés].
Az 1. sor szolgál az összevont adóalap-számításra kötelezett kapcsolt vállalkozások összesített ELÁBÉ összegének kimutatására.
A 2. sor szolgál az összevont adóalap-számításra kötelezett kapcsolt vállalkozások összesített közvetített szolgáltatások értéke összegének kimutatására.
A 3. sorban kell feltüntetni az 1. sor szerinti összesített ELÁBÉ és a 2. sor szerinti, összesített közvetített szolgáltatások értékéből azon ráfordítás-részek együttes összegét, amelyek olyan termékek (áruk), szolgáltatások értékesítéséhez kötődnek, amelyek után a számvitelről szóló törvény szerint export árbevételt kell elszámolni.
A 4. sorban kell feltüntetni az 1. sor szerinti ELÁBÉ értékéből azon ráfordítás-részt, amelyet az összevont (csoportszintű) adóalap-megállításra kötelezett vállalkozó adóalany bármelyike közfinanszírozott (tb-finanszírozásban részesülő) gyógyszer értékesítésével összefüggésben számol el. Továbbá a külön jogszabály alapján dohánykereskedelem-ellátási tevékenységet végző adózó esetén az általa dohánytermék-kereskedők részére történő továbbértékesítési célból vásárolt és továbbértékesített, a számvitelről szóló törvény szerinti eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt dohánytermék beszerzési értékét.
Az 5. sorban kell feltüntetni az 1. sor szerinti ELÁBÉ értékéből azon ráfordítás-részt, amelyet az összevont (csoportszintű) adóalap-megállításra kötelezett vállalkozó adóalany bármelyike dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenységet végző jogalany a dohány bekerülési értékével összefüggésben számol el. Továbbá a külön jogszabály alapján dohánykereskedelem-ellátási tevékenységet végző adózó esetén az általa dohánytermék-kereskedők részére történő továbbértékesítési célból vásárolt és továbbértékesített, a számvitelről szóló törvény szerinti eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt dohánytermék beszerzési értékét.
A 6. sorban kell feltüntetni az 1. sorból az ELÁBÉ azon ráfordítás-részét, amelyet az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a földgázpiaci és villamosenergia-piaci ügyletek elszámolása érdekében vásárolt és továbbértékesített, a földgáz és villamosenergia kapcsán ELÁBÉ-ként számolt el.
A 7. sorban kell feltüntetni az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások együttes, csoportszintű összegének azt a részét, amelyet a Htv. 39. § (4)-(5) bekezdése szerinti számítás eredményeként áll elő (az 1. sor és 2. sor összegéből levonva a 3. sor, 4. sor, 5. sor és 6. sor összege. Ez a számadat nem haladhatja meg az 1. és a 2. sor szerinti adat együttes összegét).
A 8. sor a Htv. szerinti összevont, csoportszintű nettó árbevétel 500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevételt csökkentő összeg meghatározására szolgál. Amennyiben a Htv. szerinti összevont, csoportszintű nettó árbevétel nem haladja meg az 500 millió forintot, akkor ebben a sorban a 7. sor értéke szerepel. Egyéb esetben az 500 millió forintot arányosítani kell a 7. sor összegének és az összevont, csoportszintű nettó árbevételnek (C) blokk 31. sora) a hányadosával.
A 9. sor a Htv. szerinti összevont, csoportszintű nettó árbevétel 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevételt csökkentő összeg meghatározására szolgál. Ha a Htv. szerinti összevont, csoportszintű nettó árbevétel nem haladja meg az 500 millió forintot, e sor értéke 0. Amennyiben a Htv. szerinti összevont, csoportszintű nettó árbevétel nem haladja meg a 20 milliárd forintot, akkor ebben a sorban a 7. sor összegének 8. sorral csökkentett értéke szerepel. Egyéb esetben a 20 Mrd forintot arányosítani kell a 7. sor összegének és az összevont, csoportszintű nettó árbevételnek (C) blokk 31. sora) a hányadosával és az így kapott számértékből le kell vonni a 8. sor összegét.
A 10. sor a Htv. szerinti összevont, csoportszintű nettó árbevétel 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevételt csökkentő összeg meghatározására szolgál. Ha a Htv. szerinti összevont, csoportszintű nettó árbevétel nem haladja meg a 20 milliárd forintot, e sor értéke 0. Amennyiben a Htv. szerinti összevont, csoportszintű nettó árbevétel nem haladja meg a 80 milliárd forintot, akkor ebben a sorban a 7. sor összegének 8. és 9. sorral csökkentett értéke szerepel. Egyéb esetben a 80 Mrd forintot arányosítani kell a 7. sor összegének és az összevont, csoportszintű nettó árbevételnek (C) blokk 31. sora) a hányadosával és az így kapott számértékből le kell vonni a 8. és 9. sor összegét.
A 11. sor a Htv. szerinti összevont, csoportszintű nettó árbevétel 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevételt csökkentő összeg meghatározására szolgál. Ha a Htv. szerinti összevont, csoportszintű nettó árbevétel nem haladja meg a 80 milliárd forintot, e sor értéke 0, egyéb esetben a teljes sávozás alá eső ELÁBÉ és közvetített szolgáltatások (7. sor) fennmaradó része szerepel itt, tehát a 7. sor értéke csökkentve a 8. sor, 9. sor és 10. sor összegével.
A 12. sorban kerül meghatározásra Htv. szerinti összevont, csoportszintű nettó árbevétel 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegének 85%-a.
A 13. sorban kerül meghatározásra Htv. szerinti összevont, csoportszintű nettó árbevétel 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegének 75%-a.
A 14. sorban kerül meghatározásra Htv. szerinti összevont, csoportszintű nettó árbevétel 80 milliárd forintot meghaladó összegének 70%-a.
A 15. sor a kapcsolt vállalkozások összesített ELÁBÉ, közvetített szolgáltatások adóalapban figyelembe vehető összegének megállapítására szolgál. A legfeljebb 500 millió Ft nettó árbevételű adózó esetén az ELÁBÉ (1. sor) és a közvetített szolgáltatások értéke (2. sor) összege. Az 500 millió Ft árbevételt meghaladó kapcsolt vállalkozás esetén a sávozás alá eső ELÁBÉ levonható összegét kell növelni a 3. sor, 4. sor, 5. sor és 6. sor összegével.
A Htv. 39. §-ának (4) bekezdése szerint az (1) bekezdés a) pontja szerinti nettó árbevételt csökkentő összeggel (eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke) a vállalkozó - nettó árbevétele összegétől függően, sávosan - az alábbiak szerint csökkentheti nettó árbevételét. A nettó árbevétel
§ 500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg egésze (8. sor),
§ 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg (9. sor), de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85%-a (12. sor),
§ 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg (10. sor), de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75%-a (13. sor),
§ 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg (11. sor), de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70%-a (14. sor)
vonható le.
A 21. sorban kell feltüntetni az összevont, csoportszintű alvállalkozói teljesítések értékét [Htv. 52. § 32. pont; 40/I. §]. Alvállalkozói teljesítésről akkor lehet szó, ha az adózó mind a megrendelővel, mind a közreműködő alvállalkozóval a Polgári Törvénykönyv szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Alvállalkozói teljesítés az a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés alapján igénybe vett szolgáltatás is, amelyet a vállalkozó új építésű lakás előállításához használ fel, függetlenül attól, hogy az ilyen lakás eladása nem vállalkozási, hanem adásvételi szerződéssel történt. Ezen pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a Htv. 52. § 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként, 52. § 36. pont vagy 40/F. §-a szerint eladott áruk beszerzési értékeként, 52. § 37. pont vagy 40/G. § szerint anyagköltségként, illetve 52. § 40. pont és 40/H. § együttes értelmezése szerinti közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét nem csökkentette.
A 22. sorban kell szerepeltetni – a nettó árbevétel-csökkentő – összevont, csoportszintű anyagköltség összegét, amely a Htv. 52. §-ának 37. pontja, illetve – éves beszámolójukat az IFRS-ek szerint készítő vállalkozók esetén – a Htv. 40/G. §-a szerinti érték. Az anyagköltség – egy kivétellel – a számviteli törvény szerint (az adóévben) elszámolt anyagköltséggel egyezik meg a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében. A személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozó esetén a tárgyévben anyagbeszerzésre fordított kiadás a számviteli törvény szerinti vásárolt anyagok (alap- segéd-, üzem-, fűtőanyag, tartalék alkatrész, egy éven belül elhasználódó szerszámok, eszközök, berendezések) tárgyévi költségét jelenti. Az egyszeres könyvvitelt vezető vagy pénzforgalmi nyilvántartást vezető adózók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadást növelni kell a tárgyévi kifizetett leltári nyitókészlettel és csökkenteni a tárgyévi kifizetett leltári zárókészlet értékével.
Az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készítő vállalkozás esetében anyagköltség a Htv. 52. § 67. pontja szerinti anyag üzleti évben ráfordításként elszámolt – Htv. 40/G. § (2) és (3) bekezdés szerint korrigált – felhasználáskori könyv szerinti értéke. Az anyagköltség összegét csökkenteni kell a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok – anyagköltségként elszámolt – bekerülési értékével, továbbá azzal az értékkel, amellyel az adóalany a Htv. 52. § 32. pont szerint alvállalkozói teljesítések értékeként, az 52. § 36. pont vagy 40/F. §-a szerint eladott áruk beszerzési értékeként, az 52. § 40. pont és a 40 /H. § együttes értelmezése szerinti közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette.
A 23. sorban kell feltüntetni a Htv. 52. §-ának 25. pontjában szabályozott K+F elszámolt közvetlen költségét csoportszinten. A Htv. ezen árbevétel-csökkentő tétel kapcsán visszautal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényre. E szerint az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés költsége a Tao tv.) 7. §-ának (1) bekezdés t) pontja szerint a társasági adóalap kiszámítása során az adózás előtti eredményt csökkentő tétel. A helyi iparűzési adóalap-számításnál további kiegészítő rendelkezés, hogy egy adott költséggel csak egy ízben lehet csökkenteni a nettó árbevételt.
A 31. sorban kell feltüntetni azt a nettó árbevétel-összeget, amely az összevont adóalap-számításra kötelezett kapcsolt vállalkozások Htv. szerinti nettó árbevétel adatainak összegzéseként áll elő.