Ezt a bevallási nyomtatványt azoknak kell benyújtaniuk, akik/amelyek az iparűzési adó alanyának minősülnek és a székhelyük, telephelyük szerinti települési, megyei önkormányzat az iparűzési adót bevezette.
A megyei önkormányzat a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi LIX. törvény (KGÖ törvény) szerinti Különleges Gazdasági Övezet (KGÖ) területén rendelkezik adó-megállapítási joggal. Ez azt jelenti, hogy a KGÖ létrejötte napjától a KGÖ fekvése szerinti települési önkormányzatot sem a helyi adómegállapítás joga, sem pedig a helyi adóból származó bevétel nem illeti meg, attól függetlenül, hogy a szabályozás sajátosságára tekintettel egy ideig (a megyei önkormányzat által hozott helyi adórendelet hatályba lépésének a napjáig) az ezen önkormányzatok által hozott helyi adórendelet szabályait kell alkalmazni.
Az iparűzési adó alanya a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 52. § 26. pontja szerinti vállalkozó. Adóalanynak tekintendők a gazdasági tevékenységet saját nevükben és kockázatukra haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző
■ egyes - vállalkozási tevékenységet végző - magánszemélyek,
■ jogi személyek, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő jogi személyeket is,
■ az egyéni cégek, az egyéb szervezetek, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő egyéni cégeket, egyéb szervezeteket.
Vállalkozónak számít, azaz adóalany a Polgári Törvénykönyv szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon is.
A Htv. alapján a következő magánszemélyek minősülnek iparűzési adóalanynak (vállalkozónak):
§ az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak a magánszemély az alábbi esetekben:
a) ha ingatlan-bérbeadási tevékenységet végez,
b) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében;
§ a közjegyző a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében; (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja);
§ az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja);
§ az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében;
§ az ügyvéd az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja);
§ a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében;
■ a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: személyi jövedelemadóról szóló törvény, vagy SZJA) szerinti mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy az őstermelői tevékenységből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér 50 %-át meghaladta.
Az adóalanyt azon településeken terheli iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, így – többek között – bevallás-benyújtási kötelezettség, ahol székhelye, illetőleg telephelye található. A székhely és a telephely azonosítása kapcsán a Htv. rendelkezéseiből kell kiindulni. Székhelynek tekintendő belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratban), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában ekként feltüntetett hely, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni. A Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződéssel létrejött vagyontömeg, mint adóalany esetén székhelynek számít a bizalmi vagyonkezelő székhelye, lakóhelye.
Telephelynek minősül az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye (ingatlana) – függetlenül a használat jogcímétől – ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), napelem-erőművet, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát.
Telephely a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia- kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti közüzemi szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső fogyasztó, a végső felhasználó részére történik, feltéve, hogy a villamosenergia-kereskedő, a földgázkereskedő, a villamos energia egyetemes szolgáltató, a földgáz egyetemes szolgáltató, illetve a villamosenergia elosztó hálózati engedélyes, a földgázelosztói engedélyes adóévet megelőző adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítésből, illetve a végső fogyasztó számára történő elosztásból származik.
A vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozónak (az a vállalkozó, melynek nettó árbevétele legalább 75%-ban a TEÁOR'08 61.2 számú vezeték nélküli távközlési tevékenységből ered) két telephelye van. Egyfelől „hagyományos" telephelyet eredményez számára az olyan állandó, ingatlanjellegű üzleti létesítménye – függetlenül a használat jogcímétől –, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat (pl. iroda, üzlet). Másfelől telephelye azon önkormányzat illetékességi területe is, ahol az utólag fizetett díjú távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének – az adóév első napja szerinti állapot szerint – számlázási címe van.
Vezetékes távközlési szolgáltató esetén telephelynek az előfizető számára nyújtott (vonalas) szolgáltatás helye szerinti település minősül. Ha a távközlési szolgáltató egyszerre nyújt vezeték nélküli és vezetékes távközlési szolgáltatást, akkor a telephely meghatározása során mindkét szempontot (vezeték nélküli távközlési szolgáltatás esetén az előfizető címe, illetve vezetékes távközlési szolgáltatás esetén a szolgáltatásnyújtás helye szerint) figyelembe kell venni. Távközlési tevékenységet végző vállalkozónak – a Htv., s így a helyi iparűzési adókötelezettség vonatkozásában – a vállalkozó akkor minősül, ha az összes nettó árbevételének legalább 75%-a távközlési tevékenységből (TEÁOR'08 61) származik.
Telephelynek számít a TEÁOR szerinti építőipari tevékenység folytatásának helye szerinti település egésze, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett e tevékenységek időtartama adóéven belül a 180 napot meghaladta. Ha a vállalkozó ilyen jellegű tevékenységet végez és annak időtartama a településen előreláthatóan a 180 napot meghaladja, akkor már a tevékenységvégzés kezdetén, mint állandó jellegű tevékenységet végzőként jelentkezhet be, azaz létrehozhat telephelyet.
A Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződéssel létrejött vagyontömeg, mint adóalany esetén telephely a vagyontömegben lévő, hasznosított ingatlan fekvési helye.
Az iparűzési adó bevallást az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Art.), illetve a Htv-ben meghatározott időpontig
a) az állami adóhatóság elektronikus bevallás-kitöltő és ellenőrző rendszerén keresztül elektronikus úton közvetve vagy
b) egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély adóalany döntése esetén közvetlenül, akár papíralapon
az iparűzési adót működtető, székhely, telephely szerinti önkormányzati, fővárosban a fővárosi önkormányzati adóhatósághoz kell eljuttatni.
Az adózó a 2021. évtől helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét – ideértve bármely korábbi évre vonatkozó bevallását is – az állami adóhatóságon keresztül elektronikus úton, az általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program használatával teljesítheti. A 2022. évre vonatkozó nyomtatvány kötegelt változatban érhető el, így adózónként és adóévenként 1 bevallás benyújtására van szükség, minden telephelyre külön „M” lap beadásával. A bevallások szétbontását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal informatikai rendszere végzi, így minden önkormányzat a főlapokat és a rá vonatkozó M lapokat kapja meg. A Htv. 42/D § (2) bekezdése alapján az állami adóhatóság ellenőrzi és a számszaki hibát, ellentmondást nem tartalmazó, szétbontott nyomtatványokat megküldi a bevallással érintett önkormányzatok részére.
Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély iparűzési adóalany (vállalkozó) azonban – választása szerint – továbbra is teljesítheti bevallási kötelezettségét az illetékes önkormányzati adóhatósághoz papíralapon benyújtott iparűzési adó bevallási nyomtatványon. A nyomtatvány az adópolitikáért felelős miniszter honlapján elérhető.
Az adóbevallás elektronikus úton való benyújtása az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) és az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény szabályai alapján teljesítendő az állami adóhatóság által közzétett elektronikus nyomtatvány kitöltésével.
Az Eüsztv. alkalmazásában gazdálkodó szervezet [Eüsztv. 1. § 23. pont] – ide értve az egyéni vállalkozót is – bevallás-benyújtási kötelezettségét az Eüsztv-ben meghatározott módon – elektronikus úton – köteles teljesíteni.
A bevallás-benyújtás módjától függetlenül a Htv. 9. §-a értelmében helyi adóügyben, így iparűzési adóügyben is az az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon, amelynek önkormányzata a helyi iparűzési adót bevezette, így iparűzési adóügyben hatósági eljárásra, adózói tájékoztatásra csak az önkormányzati adóhatóság jogosult és kötelezett. A helyi iparűzési adófizetési kötelezettséget az adót megállapító önkormányzat iparűzési adó beszedési számlájára kell megfizetni.
A KGÖ területén az adóhatósági jogkört az állami adó- és vámhatóság látja el, e jogköre gyakorlása során az önkormányzati adóhatóságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia. A KGÖ területén folytatott tevékenység utáni iparűzési adót az állami adó- és vámhatóság által megjelölt számlára kell befizetni.
Az adózó az önkormányzat rendeletében rögzített adótényállási elemekről (ide értve különösen az adó mértékét, az önkormányzat döntése szerinti rendeleti adóelőny-szabályokat, a pénzforgalmi számlaszámokat), illetőleg az első fokon eljáró önkormányzati adóhatóság elérhetőségi információiról az önkormányzat honlapján (amennyiben az önkormányzat honlapot fenntart), illetőleg a Magyar Államkincstár e célra fenntartott honlapján (https://hakka.allamkincstar.gov.hu) oldalán tud részletesebben tájékozódni. A Magyar Államkincstár az e célra fenntartott honlapját havi rendszerességgel frissíti.
A 2022. évtől kezdődően az adózók kötegelt bevalláson tudják az adóbevallási kötelezettségüket teljesíteni. Az új nyomtatvány működésének megértését az alábbi rövid összefoglalóval szeretnénk segíteni.
A nyomtatvány „A” és „M” típusú lapokból áll, hasonlóan több bevallási nyomtatványhoz. Az iparűzési adó esetében azonban a kötegelt nyomtatványt az teszi különlegessé, hogy az egyes önkormányzatokhoz benyújtandó adattartalom önkormányzatonként eltér. Minden önkormányzat csak a saját illetékességi területén létesült telephely / székhely utáni adókötelezettségi adatokat kapja meg. Ehhez az állami adóhatóság elektronikus rendszere a nyomtatványokat feldarabolja „A” és „M” lapokra, majd minden egyes „A” lapból a továbbítandó „M” lapok számának megfelelő másolatot készít és ezekhez az adott önkormányzatnak szóló „M” lapo(ka)t párosítja és az így képzett csomagokat továbbítja az önkormányzat részére.
A nyomtatványba az adóbevallás teljesítését segítő automatizmusok és ellenőrző mechanizmusok kerültek beépítésre. Ezek az automatizmusok és ellenőrzések az eddigi nem kötegelt nyomtatványhoz képest szélesebb körű automatizálást tesznek lehetővé, mivel a nyomtatvány az összes telephelyet egy nyomtatványon belül kezeli. Így az adminisztrációs és számítási hibák a bevallás elkészítése közben kiderülnek. A kötegelt nyomtatvány lehetővé teszi, hogy minden telephelyet egy bevallásban kezeljen az adózó, így segítve a különböző önkormányzatokhoz benyújtott nyomtatványok közötti összhang megteremtését.
A 22HIPAK nyomtatványon egy adott időszakra csak egy adóalap megállapítási módszer választható, így amennyiben az adózó év közben KATA alanyiságot keletkeztet vagy szüntet meg, és emiatt adóalap megállapítás módszert vált, akkor a két külön időszakra két külön nyomtatványt kell benyújtani. Ez csak a tételes iparűzési adóalap megállapítást választó KATA alanyok esetében állhat fenn, és ilyenkor figyelembe kell venni az eltérő bevallási határidőket. Ez alól az az eset képez kivételt, ha az adózó a teljes adóévben a tételes adóalap-megállapítást választó KATA alanyiság mellett őstermelő tevékenysége révén is adóalanynak minősül, ekkor egy nyomtatványon lehet és kell is az adóbevallást teljesíteni.
1. HIPAK_A – Bevallás lap kitöltése:
a. adóalany adatai
b. bevallási időszak
c. benyújtó adatai
2. HIPAK_A-NY-01 lap kitöltése:
a. Minden adózó a bevallás körülményeit, az adóalap megállapítás módját, ágazati adatokat, eltérő üzleti évet, kapcsolt vállalkozás státuszt jelölheti. A Htv. által kezelt speciális ágazatok részletező lapjai az itteni választás alapján nyílnak meg
3. HIPAK_A-01-01-től 02-03-ig: Vállalkozó nettó árbevételének kiszámítása
a. A vállalkozási szintű adatok megadása a releváns lapon a Htv. szerinti nettó árbevétel meghatározásához
4. HIPAK_A-03-01/03-02: ELÁBÉ és közvetített szolgáltatások meghatározása:
a. amennyiben ELÁBÉ és / vagy közvetített szolgáltatások összege miatt adóalap csökkentést kíván igénybe venni az adózó, a két lap közül a releváns lap kitöltése kötelező
5. HIPAK_A-ALAP: Vállalkozási szintű adóalap meghatározása
a. Ez a lap összegzésre szolgál, azonban itt szükséges megadni a szokásos piaci árra való kiegészítés miatti korrekciót és az adó megállapításához szükséges vállalkozási szintű adatokat (belföldi útdíj, külföldi útdíj, úthasználati díj)
6. HIPAK_A-04-01 és 04-02 lap kitöltése a több telephelyes, vagy székhelyet áthelyező vállalkozások számára, ilyen esetben a HIPAK_M-OSZT lapok kitöltése is kötelező
7. HIPAK_M-KÖT: az adókötelezettség meghatározása (annyi „M” lapot szükséges kitölteni, ahány önkormányzat érintett a bevallással)
8. HIPAK_M-EL: Adóelőlegek bevallása
Az 1. és 2. lépés ugyanaz, mint a főszabály szerint, majd azon adózóknak akik az NY-01 lap C) blokkjában egyszerűsített adóalapmegállapítást választottak, a kitöltés menete a következőképpen néz ki:
1. HIPAK_A – Bevallás lap kitöltése:
a. adóalany adatai
b. bevallási időszak
c. benyújtó adatai
2. HIPAK_A_NY-01 lap kitöltése:
a. Minden adózó a bevallás körülményeit, az adóalap megállapítás módját, ágazati adatokat, eltérő üzleti évet, kapcsolt vállalkozás státuszt jelölheti. A Htv. által kezelt speciális ágazatok részletező lapjai az itteni választás alapján nyílnak meg
b. C) blokkban valamelyik egyszerűsített adóalap megállapítási mód választható
3. HIPAK_A-EGY: Az adó alapjának egyszerűsített meghatározása lap kitöltése
a. Az adózóra vonatkozó blokk kitöltése
4. HIPAK_A-ALAP: Vállalkozási szintű adóalap meghatározása
a. Ez a lap összegzésre szolgál, itt szükséges megadni a szokásos piaci árra való kiegészítés miatti korrekciót és az adó megállapításához szükséges vállalkozási szintű adatokat (belföldi útdíj, külföldi útdíj, úthasználati díj)
5. HIPAK_A-04-01 és 04-02 lap kitöltése a több telephelyes vállalkozások számára, ilyen esetben a HIPAK_M-OSZT lapok kitöltése is kötelező (kivételt képeznek a tételes adóalap-megállapítást választó KATA alanyok – amennyiben mellette nincs őstermelői tevékenysége).
6. HIPAK_M-KÖT: az adókötelezettség meghatározása (annyi „M” lapot szükséges kitölteni, ahány önkormányzat érintett a bevallással)
7. HIPAK_M-EL: Adóelőlegek bevallása
Az 1. és 2. lépés ugyanaz, mint a főszabály szerint, majd azon adózóknak akik az NY-01 lap D) és E) blokkjában jelölték, hogy őstermelőnek minősülnek, a kitöltés menete a következőképpen néz ki:
1. HIPAK_A – Bevallás lap kitöltése:
a. adóalany adatai
b. bevallási időszak
c. benyújtó adatai
2. HIPAK_A_NY-01 lap kitöltése:
a. Minden adózó a bevallás körülményeit, az adóalap megállapítás módját, ágazati adatokat, eltérő üzleti évet, kapcsolt vállalkozás státuszt jelölheti. A Htv. által kezelt speciális ágazatok részletező lapjai az itteni választás alapján nyílnak meg
b. D) blokkban nyilatkozatot tölt ki az őstermelői tevékenységről
3. HIPAK_A-OS / HIPAK_A-EGY:
a. HIPAK_A-OS: Őstermelői tevékenységgel kapcsolatos adatok, amennyiben az adózó kizárólag az őstermelői tevékenységéről, illetve őstermelők családi gazdaságának képviselőjeként tölti ki a bevallást vagy KATA-s tételes adóalapmegállapítás választó egyéni vállalkozó, aki őstermelői tevékenysége révén is adóalanynak minősül (csak az őstermelői tevékenységgel kapcsolatos bevételeket kell szerepeltetni). Az adózóra vonatkozó blokk kitöltésével.
b. HIPAK_A-EGY: Őstermelői tevékenységgel kapcsolatos adatok, amennyiben az adózó őstermelői és egyéni vállalkozói tevékenységéről egyszerre tölti ki a bevallást és nem általános szabályok szerinti adóalap-meghatározást választ őstermelőként). (Az adózóra vonatkozó blokk kitöltésével – kivétel a KATA-s és egyidejűleg OS tevékenysége végett is adóalany adózók)
4. HIPAK_A-ALAP: Vállalkozási szintű adóalap meghatározása
a. Ez a lap összegzésre szolgál, itt szükséges megadni a szokásos piaci árra való kiegészítés miatti korrekciót és az adó megállapításához szükséges vállalkozási szintű adatokat (belföldi útdíj, külföldi útdíj, úthasználati díj)
5. HIPAK_A-04-01 és 04-02 lap kitöltése a több telephelyes vállalkozások számára, ilyen esetben a HIPAK_M-OSZT lapok kitöltése is kötelező
6. HIPAK_M-KÖT: az adókötelezettség meghatározása (annyi „M” lapot szükséges kitölteni, ahány önkormányzat érintett a bevallással)
7. HIPAK_M-EL: Adóelőlegek bevallása
Az egy önkormányzathoz benyújtott adóbevallások esetében az eddigi megszokottól az az eltérés, hogy a továbbiakban a számszaki hibák ellenőrzése miatt nem fogadható el olyan bevallás, ami nem teljes adattartalommal kerül beküldésre. Így szeretnénk felhívni a figyelmet annak a fontosságára, hogy az adózó az ÁNYK programban beküldött fájlt tárolja el saját maga részére, hogy ezzel megkönnyítse a későbbi önellenőrzéseket.
Az önellenőrzéseket ezentúl nem a nyomtatvány fő lapján, hanem az adott önkormányzat „M” lapján lehet jelölni, ugyanígy az ismételt önellenőrzéseket is. Ez nem jelent változást az 1 önkormányzathoz benyújtott bevallások esetében.
Valamely, egynél több önkormányzatnál iparűzési adókötelezettséggel rendelkező vállalkozó esetén (pl. ha az adózó a székhelyén kívül más önkormányzat illetékességi területén is rendelkezik a Htv. szerinti telephellyel vagy több önkormányzat illetékességi területén is találhatóak a Htv. szerinti telephelyei) előfordulhat, hogy az adózó valamely önkormányzat felé elmulasztja a fennálló iparűzési adókötelezettségéről szóló bevallás benyújtását (ezen önkormányzat vonatkozásában nem tölt „M” lapot). Ilyen esetben az ezen önkormányzat részére továbbíttatni kívánt „M” lapon az „Önellenőrzés/Ismételt önellenőrzés/ Előző bevallásban kimaradt telephely jelölése” mezőben a „K” értéket – „Előző bevallásban kimaradt telephely jelölése” – kell beírni. Ha pedig az újonnan (előzmény nélkül) benyújtott pótlap léte okán a többi önkormányzatra jutó adóalap/bevallandó adó összege megváltozik, akkor ez utóbbi önkormányzatok „M” lapján ezt a tényt az „Önellenőrzés/Ismételt önellenőrzés” mező kitöltésével kell jelölni.
A több önkormányzathoz benyújtott bevallások esetén az önellenőrzések folyamata a következő:
Amennyiben az összes „M” lap közül legalább 1-en be van jelölve az „Önellenőrzés/Ismételt önellenőrzés/Előző bevallásban kimaradt telephely jelölése” mező, úgy az állami adóhatóság rendszere csak azon önkormányzatok számára küldi meg a szétbontott nyomtatványt, akiknél az „M” lapon ez a mező ki van töltve. Azon „M” lapokat, ahol ez a mező nincs kitöltve, de másik „M” lapon ez a mező kitöltött, az állami adóhatóság számítástechnikai rendszere a számszaki ellenőrzés után továbbítás nélkül törli.
Az adózó azonosításához szükséges adatokat értelemszerűen kell kitölteni.
Abban az esetben, ha a jogutód nyújtja be a jogelőd adókötelezettségéről szóló bevallást (határidőben a jogelőd bevallással le nem zárt időszakáról, záró bevallásként, vagy a jogelőd korábban benyújtott bevallás önellenőrzéseként, vagy a jogelőd által elmulasztott bevallás pótlásaként), akkor az A) blokk utolsó sorában található jelölőnégyzetben ezt a körülményt jelezni kell. Ekkor ezen blokkban az adóalany „székhelye, lakóhelye” sorig bezárólag a jogelőd azonosító adatait kell feltüntetni. A bevallás kitöltője és elérhetősége adatoknál a bevallás-benyújtó jogutód munkavállalójának, megbízottjának adatait kell szerepeltetni (tehát, aki a bevallást ténylegesen kitöltötte), valamint a bevallás-benyújtó jogutód adószámát is fel kell tüntetni.
Bevallási időszak
Itt kell jelölni azt az időszakot, amelyre a bevallás vonatkozik, összhangban az NY-01 lap A) blokkban jelölt bevallás jellege mezővel.
Kitöltött lapok száma
A bevallási nyomtatvány „A” lapokból és „M” lapokból áll. Az „A” lapok tartalmazzák a vállalati adatokat, amiket a továbbiakban részletezettek szerint kell kitölteni. Az „M” lapokat a székhelyre és minden egyes, a bevallással érintett telephelyre ki kell tölteni.
Az NY-01 lapon kell nyilatkozni a bevallás benyújtásának a körülményeiről, minden adózónak kötelező kitölteni.
Az NY-02 lapon kell nyilatkozni az őstermelők családi gazdaságának a tagjairól. Ezt a lapot csak azon adózónak kell kitölteni, aki nyilatkozni kíván, hogy közös mezőgazdasági őstermelői tevékenység keretében, őstermelők családi gazdaságában a tevékenység végzéséből származó teljes iparűzési adóalap alapulvételével állapítja meg és vallja be az adót. Fontos összefüggés azonban, hogy erre a megoldásra csak akkor van mód, ha az őstermelők családi gazdaságának valamennyi tagja nevében, azaz képviselőjükként egy tag adja be az adóbevallást, azaz a C) blokkban az őstermelők családi gazdaságának valamennyi tagját meg kell jeleníteni. Emellett ezt a bevallási módot (adminisztrációs egyszerűsítésként) a családi gazdaság tagjai csak akkor választhatják, ha iparűzési adóalanyként egyikük sem kívánja az adóévben a Htv. 39/B. § (3) bekezdése szerinti – az egyébként KATA-alanyok által alkalmazható – egyszerűsített adóalap-megállapítást választani. Ennek oka az, hogy a Htv. 41. § (8) bekezdése alapján, ha az őstermelők családi gazdaságának tagjai az adókötelezettségről való közös adóbevallást választják, akkor a bevallásban az őstermelők családi gazdaságának a tevékenységvégzéséből származó teljes iparűzési adóalapot kell feltüntetni. Ez pedig – értelemszerűen – az egyes tagokra jutó adóalap meghatározásánál kizárja a Htv. 39/B. § (3) bekezdés szerinti adóalap megjelölését.
Fontos összefüggés továbbá, hogy ha a tagok valamelyike a családi gazdaság tagjának minősülő őstermelői mivoltán túl is alanya a helyi iparűzési adónak (pl. egyéni vállalkozó is), akkor a közös adóbevallás lehetősége nem áll fenn, mivel ilyen esetben ezen adóalanynak a Htv. 41/B. § (1) bekezdése alapján az őstermelői és egyéni vállalkozói tevékenysége utáni adójáról együttesen, azaz egy bevallásban kell számot adnia, ami kizárja annak lehetőségét, hogy az őstermelői tevékenysége utáni adóját a családi gazdaság többi tagjával közösen vallja be. Ha pedig akár csak egy tag esetében fennáll ez a körülmény, akkor meghiúsul a családi gazdaság tagjainak a közös bevallásának lehetősége.
Az EGY lapot az egyszerűsített adóalap meghatározást választó adózóknak kell kitölteni, ezt jelölni kell az NY-01 lap C) blokkjában is.
Ezt a lapot kell kitöltenie az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítást választók közül:
a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózóknak, ha a rájuk vonatkozó egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítást alkalmazzák;
b) a 8 millió forintot meg nem haladó nettó árbevételű adóalanyoknak, ha az iparűzési adóalapot a nettó árbevétel 80%-ában állapítják meg;
c) azon kisvállalati adóalanyoknak, amelyek a kisvállalati adó 1,2-szeresében állapítják meg iparűzési adóalapjukat.
A tételes adóalap-meghatározást választó KATA-alanynak ezen a lapon van lehetősége a D) blokkban megjeleníteni az önkormányzat által a Htv. 40/A. § (3) bekezdése alapján adható kedvezmény igénybevételéhez szükséges tájékoztató adatot.
Az OS lapot az őstermelői tevékenységgel kapcsolatban szükséges kitölteni. Amennyiben az adózó az NY-01 lap D) blokkjában a „Kizárólag mezőgazdasági őstermelői tevékenységemre tekintettel nyújtom be a bevallást” mezőt jelölte meg, akkor az OS lapon kívül csak az ALAP és az M-KÖT jelű lapok kitöltése kötelező. Amennyiben az adózó az NY-01 lap D) blokkjában „Őstermelők Családi Gazdaságának adószámmal rendelkező képviselőjeként (…)” mezőt jelölte, az OS lap mellett az NY-02 lapot is feltétlen ki kell töltenie. Amennyiben az adózó olyan KATA-s tételes adóalapmegállapítás választó egyéni vállalkozó, aki őstermelői tevékenysége révén is adóalanynak minősül (NY-01 D, blokkjában a 32.-t jelöli, illetve az NY-01 A, blokkjában az 5.-t), akkor szintén az OS lapot kell kitöltenie.
A bevallás teljességéhez a vonatkozó 01-01, 01-02, .. , 04-02 jelű lapok közül a tevékenység jellegének megfelelő lapokat kell kitölteni. A 01-01-től 02-03-ig terjedő lapok a nettó árbevétel levezetését tartalmazzák. Ezek közül csak egyet - a vállalkozásra irányadó lapot - kell kitölteni és benyújtani az adóhatósághoz. A 01-01-től 03-02-ig terjedő lapok egyikét sem kell kitölteni annak az adózónak, aki kizárólag őstermelői tevékenységére tekintettel nyújtja be a bevallást, és az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítást választó:
a) személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózónak,
b) 8 millió forintot meg nem haladó nettó árbevételű adóalanynak,
c) kisvállalati adóalanynak,
d) KATA alanynak.
A 01-01-től 01-04-ig terjedő lapok az árbevétel megállapítására szolgálnak. E lapok közül – a tevékenysége alapján rá vonatkozót – azoknak adózóknak kell kitölteni, amelyek a magyar számviteli sztenderdek szerint állapítják meg nettó árbevételüket, és nem választják az egyszerűsített adóalap-megállapítási módok valamelyikét.
A 01-01 lapot a fenti adózók közül azoknak kell kitölteni, amelyek nem minősülnek hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak.
A 01-02 lapot a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak kell kitölteni.
A 01-03 lapot a biztosítóknak kell kitölteni.
A 01-04 lapot a befektetési vállalkozásoknak kell kitölteni.
A 02-01-től 02-06-ig terjedő lapokat azoknak az adózóknak kell kitölteni, amelyek a nemzetközi számviteli sztenderdek (IFRS) szerint vezetik a könyveiket. A 02-01-től 02-03-ig terjedő lapok az árbevétel megállapítására szolgálnak, ezek közül a tevékenysége alapján az adózóra vonatkozót kell kitölteni. A 02-04 és 02-05 lapok az árbevételt csökkentő tételek megállapítására szolgálnak, míg a 02-06 lapon az áttérési különbözetet kell megjeleníteni.
A 02-01 lapot azon adózóknak kell kitölteni, amelyek nem minősül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak.
A 02-02 lapot a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézeteknek, pénzügyi vállalkozásoknak és befektetési vállalkozásoknak kell kitölteni.
A 02-03 lapot a biztosítóknak kell kitölteni.
A 02-04 lapot azoknak a vállalkozásoknak kell kitölteni, amelyek eladott áruk beszerzési értéke címen kívánják csökkenteni a nettó árbevételt a helyi iparűzési adóalap kiszámítása során, és nem minősülnek 2016. október 1-jét követően szétválással létrejött kapcsolt vállalkozásnak.
A 02-05 lapot azoknak a vállalkozásoknak kell kitölteni, amelyek anyagköltség, közvetített szolgáltatások értéke vagy alvállalkozói teljesítés értéke címen kívánják csökkenteni a nettó árbevételt a helyi iparűzési adóalap kiszámítása során, és nem minősülnek 2016. október 1-jét követően szétválással létrejött kapcsolt vállalkozásnak.
A 02-06 lapot az IFRS-ekre történő áttérés adóévében és az azt követő évben, vagy a számviteli politika változásakor szükséges kitölteni, az adóalap meghatározásához szükséges egyéb kiegészítő információk megadásával.
A 03-01 és 03-02 lapok az ELÁBÉ, közvetített szolgáltatások és egyéb, adóalapban figyelembe vehető csökkentő tételek összegének meghatározására szolgálnak.
A 03-01 lapot azoknak a vállalkozásoknak kell kitölteni, amelyek eladott áruk beszerzési értéke és/vagy közvetített szolgáltatások értéke címen kívánják csökkenteni a nettó árbevételt a helyi iparűzési adóalap kiszámítása során, és nem minősülnek 2016. október 1-jét követően szétválással létrejött kapcsolt vállalkozásnak. Ezt a lapot nem kell kitöltenie bármely egyszerűsített adóalap-megállapítást választó adóalanynak.
A 03-02 lapot azoknak a vállalkozásoknak kell kitölteni, amelyek eladott áruk beszerzési értéke és/vagy közvetített szolgáltatások értéke címen kívánják csökkenteni a nettó árbevételt a helyi iparűzési adóalap kiszámítása során, és 2016. október 1-jét követően szétválással létrejött kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Ezt a lapot nem kell kitöltenie bármely egyszerűsített adóalap-megállapítást választó adóalanynak.
Az ALAP lap kitöltése minden adózónak kötelező. Ha a tételes iparűzési adóalap megállapítást választó KATA alany bevallást nyújt be (például kedvezményt szeretne érvényesíteni vagy esetében a tételes adóalap összege kisebb, mint 2,5 millió forint), akkor csak a B) blokkot szükséges kitöltenie, amennyiben rendelkezik figyelembe vehető útdíjjal.
A SPO lapot azon adózók kötelesek kitölteni, akik sportvállalkozásnak minősülnek és sportvállalkozásként nettó árbevételt csökkentő kedvezményt vesznek igénybe.
Az 04-01 és 04-02 lapok kitöltése azon adózók számára kötelező, akik több telephellyel rendelkeznek. Ezeken a lapokon kell jelölni az adóalap megosztásához alkalmazott módszert, valamint a vállalati megosztási alapot.
A bevallás „M” lapjait annyiszor kell többszörözni, ahány önkormányzat érintett a bevallásban.
Az M-KÖT lap az adott önkormányzat illetékességi területén keletkező adókötelezettség meghatározására szolgál. Minden adózó számára kötelező a kitöltése.
Az M-OSZT lap kitöltése azon adózók számára kötelező, akik több telephellyel rendelkeznek. Ezen a lapon kell jelölni az adott önkormányzatra jutó megosztási alapot.
Az M-EL lap az adóelőlegek bevallására szolgál, minden előlegfizetésre kötelezett adózónak kötelező kitölteni, kivéve a tevékenységét megszüntető / szünetelő / átalakuló vállalkozók esetén.
Az M-TUL jelű lapot azoknak az adózóknak kell kitölteni, akiknek túlfizetése van és nyilatkozni kívánnak a túlfizetés felhasználásáról, átvezetéséről.
Az M-ONEL jelű lapot azoknak az adózóknak kell kitölteniük, akik/amelyek a korábbi adóévre már benyújtott adóbevallásukat - az Art. 54. és 56. §-ai alapján - utólag önellenőrzéssel helyesbíteni kívánják. Az ONEL lap csak akkor tölthető ki és akkor kötelező kitölteni, ha a bevallást önellenőrzésként nyújtja be az adózó. A helyesbített adó és a megállapított önellenőrzési pótlék a helyesbített összeg és a pótlék bevallásával egyidejűleg esedékes [Art. 57. § (1) bekezdése].