Az OS lap kitöltése minden őstermelő adóalany számára kötelező, amennyiben nem minősül egyéni vállalkozónak. Az OS lap akkor is kitöltendő, ha az adóalany őstermelő tevékenysége mellett tételes adóalapmegállapítást választott az egyéni vállalkozói tevékenysége vonatkozásában.
Az őstermelő esetén az A) blokk szolgál a Htv. szerinti nettó árbevétel összegének közlésére, valamint – eladott áruk beszerzései értéke (ELÁBÉ) és közvetített szolgáltatások értéke léte esetén – ezen tételek nettó árbevétel-csökkentő összegének kiszámítására, levezetésére.
Az eladott áruk bekerülési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke ráfordítás-elemekkel csökkenthető a nettó árbevétel a helyi iparűzési adó alapjának kiszámítása során, azonban együttes összegük csak korlátokkal vonható le a nettó árbevételből. A korlátozás lényege, hogy a nettó árbevétel nagyságától függően e két nettó árbevétel-csökkentő tétel sávosan vonható le, minél nagyobb a nettó árbevétel összege, annál kisebb összeggel lehet csökkenteni a nettó árbevételt. Nem vonatkozik a korlátozás arra a vállalkozásra, amelynek nettó árbevétele az 500 millió forintot nem haladja meg.
A Htv. 39. §-ának (4) bekezdése szerint az (1) bekezdés a) pontja szerinti nettó árbevételt csökkentő összeggel (eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke) a vállalkozó - nettó árbevétele összegétől függően, sávosan - az alábbiak szerint csökkentheti nettó árbevételét. A nettó árbevétel
· 500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevételcsökkentő összeg egésze,
· 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85%-a,
· 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75%-a,
· 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70%-a
1. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozás egészének szintjén képződő Htv. szerinti nettó árbevétel összegét, függetlenül attól, hogy az adóalany tevékenységét hol (mely településen, belföldön vagy külföldön) végzi. A nettó árbevétel kiindulópontja a tevékenységvégzéssel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) közvetlen összefüggésben kapott - általános forgalmi adó nélküli - ellenérték, növelve a kompenzációs felárral és csökkentve az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, hogy azt bevételként elszámolta, továbbá azon bevétellel, amelyet a számvitelről szóló törvény alapján egyéb bevételként kellene elszámolni. (Például a tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevétel, a különféle agrártámogatások összege nem tartozik a nettó árbevételbe).
2. sor: Ebben sorban kell feltüntetni az összesített ELÁBÉ összegét. Az ELÁBÉ fogalmát a Htv. 52. §-ának 36. pontja határozza meg. Az eladott áruk beszerzési értéke a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak - a számvitelről szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt - bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az eladott áruk beszerzési értékét az az érték, amellyel az adóalany a Htv. 52. § 32. pont szerint alvállalkozói teljesítések értékeként, a Htv. 52. § 37. pont szerint anyagköltségként, a Htv. 52. § 40. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette.
3. sor: Ebben sorban kell feltüntetni az összesített közvetített szolgáltatások értékét. A közvetített szolgáltatások értékének fogalmát a Htv. 52. §-ának 40. pontja tartalmazza. E levonható tétel megegyezik a számviteli törvény szerinti közvetített szolgáltatások értékével, feltéve, hogy a jogügylet írásbeli szerződésen alapul. A számviteli törvénnyel azonos tartalmú közvetített szolgáltatásokról akkor van szó, ha az adóalany saját nevében vásárol meg olyan szolgáltatást, amelyet harmadik személlyel írásban kötött szerződés alapján ez utóbbi számára változatlan formában ad tovább, azaz nem a saját teljesítményéhez használja fel. Mindennek ki kell tűnnie a számlázásból is. (A kimenő számlákban - ha az saját és közvetített szolgáltatásokat is tartalmaz - külön kell feltüntetni a közvetített szolgáltatás megnevezését és ellenértékét, mely nem kell, hogy azonos legyen a szolgáltatás beszerzési árával.) Közvetített szolgáltatások értékével az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként, a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként, a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 32. pont szerint alvállalkozói teljesítések értékeként nettó árbevételét nem csökkentette.
4. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni az 2. sor szerinti összesített ELÁBÉ és a 3. sor szerinti, összesített közvetített szolgáltatások értékéből azon ráfordítás-részek együttes összegét, amelyek olyan termékek (áruk), szolgáltatások értékesítéséhez kötődnek, amelyek után a számvitelről szóló törvény szerint export árbevételt kell elszámolni.
5. sor: Ez a sor a sávozás alá eső ELÁBÉ és közvetített szolgáltatások összegének kimutatására szolgál. A Htv. szerinti a sávozás alá eső összeg a 2. sorban feltüntetett ELÁBÉ és a 3. sorban feltüntetett közvetített szolgáltatások értékének összege, csökkentve a 4. sorban feltüntetett export árbevételhez kapcsolódó ráfordítással.
6. sor: Ez a sor a Htv. szerinti nettó árbevétel 500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevételt csökkentő összeg meghatározására szolgál. Amennyiben a Htv. szerinti nettó árbevétel nem haladja meg az 500 millió forintot, akkor ebben a sorban az 5. sor értéke szerepel, egyéb esetben az 5. sor összegének arányos része.
7. sor: Ez a sor a Htv. szerinti nettó árbevétel 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevételt csökkentő összeg meghatározására szolgál. Ha a Htv. szerinti nettó árbevétel nem haladja meg az 500 millió forintot, e sor értéke 0. Amennyiben a Htv. szerinti nettó árbevétel nem haladja meg a 20 milliárd forintot, akkor ebben a sorban az 5. sor 500 millió forinttal csökkentett értéke szerepel, egyéb esetben az 5. sor összegének arányos része.
8. sor: Ez a sor a Htv. szerinti nettó árbevétel 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevételt csökkentő összeg meghatározására szolgál. Ha a Htv. szerinti nettó árbevétel nem haladja meg a 20 milliárd forintot, e sor értéke 0. Amennyiben a Htv. szerinti nettó árbevétel nem haladja meg a 80 milliárd forintot, akkor ebben a sorban az 5. sor 20 milliárd forinttal csökkentett értéke szerepel, egyéb esetben az 5. sor összegének arányos része.
9. sor: Ez a sor a Htv. szerinti nettó árbevétel 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevételt csökkentő összeg meghatározására szolgál. Ha a Htv. szerinti nettó árbevétel nem haladja meg a 80 milliárd forintot, e sor értéke 0, egyéb esetben az 5. sor 80 milliárd forinttal csökkentett értéke szerepel ebben a sorban.
10. sor: Ebben a sorban kerül meghatározásra Htv. szerint a nettó árbevétel 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegének 85%-a.
11. sor: Ebben a sorban kerül meghatározásra Htv. szerint a nettó árbevétel 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegének 75%-a.
12. sor: Ebben a sorban kerül meghatározásra Htv. szerint a nettó árbevétel 80 milliárd forintot meghaladó összegének 70%-a.
13. sor: Ez a sor az ELÁBÉ, közvetített szolgáltatások adóalapban figyelembe vehető összegének megállapítására szolgál. A legfeljebb 500 millió Ft nettó árbevételű adózó esetén az ELÁBÉ (2. sor) és a közvetített szolgáltatások értékének (3. sor) az összege. Az 500 millió Ft nettó árbevételt meghaladó adózók esetében a következők figyelembevételével kell meghatározni.
A Htv. 39. §-ának (4) bekezdése szerint az (1) bekezdés a) pontja szerinti nettó árbevételt csökkentő összeggel (eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke) a vállalkozó - nettó árbevétele összegétől függően, sávosan - az alábbiak szerint csökkentheti nettó árbevételét. A nettó árbevétel
§ 500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg egésze (6. sor),
§ 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg (7. sor), de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85%-a (10. sor),
§ 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg (8. sor), de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75%-a (11. sor),
§ 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg (9. sor), de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70%-a (12. sor)
vonható le.
21. sor: Itt kell feltüntetni az alvállalkozói teljesítések értékét [Htv. 52. § 32. pont; 40/I. §]. Alvállalkozói teljesítésről akkor lehet szó, ha az adózó mind a megrendelővel, mind a közreműködő alvállalkozóval a Polgári Törvénykönyv szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Alvállalkozói teljesítés az a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés alapján igénybe vett szolgáltatás is, amelyet a vállalkozó új építésű lakás előállításához használ fel, függetlenül attól, hogy az ilyen lakás eladása nem vállalkozási, hanem adásvételi szerződéssel történt. Ezen pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a Htv. 52. § 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként, 52. § 36. pont vagy 40/F. §-a szerint eladott áruk beszerzési értékeként, 52. § 37. pont vagy 40/G. § szerint anyagköltségként, illetve 52. § 40. pont és 40/H. § együttes értelmezése szerinti közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét nem csökkentette.
22. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a vállalkozási szintű – nettó árbevétel-csökkentő – anyagköltség összegét, amely a Htv. 52. §-ának 37. pontja. Az anyagköltség – egy kivétellel – a számviteli törvény szerint (az adóévben) elszámolt anyagköltséggel egyezik meg a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében. A személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozó esetén a tárgyévben anyagbeszerzésre fordított kiadás a számviteli törvény szerinti vásárolt anyagok (alap- segéd-, üzem-, fűtőanyag, tartalék alkatrész, egy éven belül elhasználódó szerszámok, eszközök, berendezések) tárgyévi költségét jelenti. Az egyszeres könyvvitelt vezető vagy pénzforgalmi nyilvántartást vezető adózók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadást növelni kell a tárgyévi kifizetett leltári nyitókészlettel és csökkenteni a tárgyévi kifizetett leltári zárókészlet értékével.
23. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a Htv. 52. §-ának 25. pontjában szabályozott K+F elszámolt közvetlen költségét. A Htv. ezen árbevétel-csökkentő tétel kapcsán visszautal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényre. E szerint az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés költsége a Tao tv. 7. §-ának (1) bekezdés t) pontja szerint a társasági adóalap kiszámítása során az adózás előtti eredményt csökkentő tétel. A helyi iparűzési adóalap-számításnál további kiegészítő rendelkezés, hogy egy adott költséggel csak egy ízben lehet csökkenteni a nettó árbevételt.
31. sor: Itt kell feltüntetni a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint átalányban megállapított jövedelmet.
32. sor: Itt kell feltüntetni a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a vállalkozásból származó bevételt.
33. sor: Ez a sor a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózó helyi iparűzési adóalapjának megállapítására szolgál. A Htv. szerinti adóalap a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alap 20%-kal növelt (az 31. sor 1,2-vel szorzott) összege, de legfeljebb a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bevétel (21. sor) 80%-a. Ez a sor automatikusan számolódik, továbbá átemelődik az „ALAP” lap A) blokk 1. sorába!
41. sor: Ez a sor a Htv. szerinti adóalap, a vállalkozási szintű nettó árbevétel megállapítására szolgál, függetlenül a tevékenység végzésének helyétől.
42. sor: Ez a sor az egyszerűsített adóalap-megállapítást választó, 8 millió forintnál kevesebb nettó árbevétellel rendelkező adóalany helyi iparűzési adóalapjának megállapítására szolgál. A Htv. szerinti adóalap a vállalkozási szintű nettó árbevétel (12. sor) 80%-a. Ez a sor automatikusan számolódik, továbbá átemelődik az „ALAP” lap A) blokk 1. sorába!
51. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségeinek az összegét.
A Htv. 40/A. § (4) bekezdése alapján az önkormányzat rendeletében lehetővé teheti az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége 10%-ának iparűzési adóból való levonását. Amennyiben a vállalkozás csak székhellyel rendelkezik, és az önkormányzat rendelete említett jogcímen adóelőnyt tartalmaz, akkor az adózó a településre fizetendő adóját 10%-kal csökkentheti. Ha a vállalkozót több önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű adókötelezettség, akkor a K+F címén adókedvezményt a települési adóalapnak a vállalkozási szintű adóalap arányában veheti figyelembe [Htv. 40/A. § (2), (4) bekezdés]. Ebben a sorban a K+F adóévi közvetlen költsége 10%-ának településre jutó összegét kell feltüntetni.