Kitöltési útmutató
A 2293 JELŰ BEVALLÁSHOZ
A 2022. évi pénzügyi tranzakciós illetékről és az egyes pénzügyi eszközök vétele után keletkezett tranzakciós illetékről, valamint a 2023. évi illetékfizetési kötelezettségről
(ÁNYK)
Tartalom
1. Mire szolgál a 2293 jelű bevallás?
3. Hogyan lehet benyújtani a bevallást?
4. Hol található a nyomtatvány?
5. Mi a bevallás és a fizetés határideje?
7. Hogyan módosítható a bevallás (javítás, helyesbítés, önellenőrzés)?
9. Milyen részei vannak a bevallásnak?
10. További információ, segítség
11. Mely jogszabályokat kell figyelembe venni?
Mikor keletkezik pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség?
Kik kötelezettek a pénzügyi tranzakciós illeték fizetésére?
Mi a pénzügyi tranzakciós illeték tárgya
Mely ügylet nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget?
Hogyan állapítjuk meg a tranzakciós illetéket?
2293-03 és a 2293-03-A számú lap
A pénzügyi tranzakciós illeték, illetve az egyes pénzügyi eszközök vétele után keletkezett tranzakciós illeték illetékfizetési kötelezettség
A Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézményre, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetre valamint a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőre terjed ki.[1]
A törvény hatálya nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra (MNB)[2].
2022. július 1-től a pénzforgalmi szolgáltatási, a hitel- és pénzkölcsönnyújtási, a pénzváltási, a pénzváltás-közvetítői tevékenységeket Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként[3] végző személyek is alanyai a pénzügyi tranzakciós illetéknek. E személyek – Magyarországon – határon átnyúló szolgáltatásként végzett műveleteire a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézményre, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetre, a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.[4]
Felhívjuk a figyelmet, hogy a határon átnyúló szolgáltatás okán adóalannyá váló személyeknek be kell jelentkezniük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz. Ennek határideje a 2022. július 1-jétől kötelezetté válók esetén 2022. szeptember 1-je, a 2022. július 1-je után kötelezetté válók esetében az adóalannyá válást követő hónap 1. napja.
A határon átnyúló szolgáltatást végzők kötelezettsége első ízben a 2022. augusztus havi ügyletek kapcsán áll fenn, mivel ezek befizetési határideje esik a szeptember 1-jei bejelentkezési határidőt követő időpontra.
A bevallást elektronikusan kell benyújtani a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV).
A bevallások és adatlapok elektronikus benyújtásáról és az elektronikus kapcsolattartás szabályairól bővebb információt a NAV honlapján (www.nav.gov.hu).
Ø „Elektronikus űrlapok benyújtásának módja, képviselet bejelentése” című tájékoztatóban, valamint
Ø „Az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás általános szabályai adóügyekben” című információs füzetben talál.
A képviseleti jogosultság bejelentése
A bevallást az adózó meghatalmazottja is benyújthatja. Ehhez a képviseleti jogosultságot előzetesen be kell jelenteni a NAV-hoz. Az elektronikusan benyújtott bevallást ugyanis a NAV csak akkor tudja befogadni, ha a benyújtó képviseleti jogosultságát előzetesen regisztrálta.
A képviselet bejelentéséről bővebb információ a NAV honlapján (www.nav.gov.hu)
„Elektronikus űrlapok benyújtásának módja, képviselet bejelentése” című tájékoztatóban található.
A 2293 bevallás kereskedelmi forgalomban nem kapható, mivel csak elektronikusan lehet benyújtani. Elektronikusan elérhető a NAV honlapján az Általános Nyomtatványkitöltő keretprogramban (ÁNYK).
A bevallás ÁNYK-ban futó kitöltőprogramja és a hozzá tartozó útmutató a
· A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig,
· a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetén a pénzforgalmi szolgáltató a pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget a naptári év első hónapjának 20. napjáig
kell megállapítani és bevallani.
Ha a határidő munkaszüneti napra esik, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le.[6]
A pénzügyi tranzakciós illetéket és az az egyes pénzügyi eszközök vétele után keletkezett tranzakciós illetéket az alábbi számlaszámra kell megfizetni.
Költségvetési számla száma |
Költségvetési számla megnevezése |
Adónemkód |
10032000-01076332 |
NAV Pénzügyi tranzakciós illeték és az egyes pénzügyi eszközök vétele után keletkezett tranzakciós illeték bevételi számla |
314 |
A pénzforgalmiszámla-nyitására kötelezett adózó az adóját
· belföldi pénzforgalmi számlájáról átutalással
· vagy az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren (EFER) keresztül, az EFER-hez csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató házibankfelületén átutalással
fizetheti be.
A befizetési módokról[7] a „Ki hogyan fizethet a NAV-nak?” című tájékoztatóban (Ki, hogyan fizethet a NAV-nak? - Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu) olvashat.
Az adót, pótlékot ezer forintra kerekítve kell megfizetni.[8]
Ha a befizetendő részlet, kötelezettség fizetési határideje munkaszüneti napra esik, a határidő a legközelebbi munkanap.
A bevallás összegadatait ezer forintra kerekítve ezer forintos nagyságrendben kell megadni, a mezőben előre feltüntetett „ezer” szöveg figyelembevételével.[9] Az összegek meghatározásánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni (499 forintig lefelé, 500 forinttól felfelé, például 641 500 forint esetén a beírandó összeg 642 ezer forint). A több részletre osztott összegeknél adódó kerekítési különbséget az utolsó résztételben kell érvényesíteni.
Azokban a mezőkben, ahol a megnevezésben nincs rögzítve a „+/-” előjel, az összegadatok értéke csak pozitív (vagy nulla) lehet. A nyomtatványon a pozitív összegeket előjel nélkül kell feltüntetni.
A NAV az adóbevallás helyességét megvizsgálja, a számítási hibát, elírásokat kijavítja, és ha a kijavítás az adófizetési kötelezettség vagy az adó-visszatérítés összegét érinti, az adózót a kijavítástól számított 30 napon belül értesíti.[10]
Ha az adóbevallás
· az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki
· vagy az adózó adótartozásáról, köztartozásáról nem nyilatkozott
· vagy a jogszabályban előírt igazolásokat nem nyújtotta be,
· továbbá az adóbevallásából, nyilatkozatából olyan adatok hiányoznak, amik a NAV nyilvántartásában sem szerepelnek,
a NAV az adózót 15 napon belül, határidő kitűzésével javításra (hiánypótlásra) szólítja fel.[11]
A bevallását elektronikusan benyújtó adózó – azon túlmenően, hogy a bevallás javítását a NAV illetékes igazgatóságánál személyesen vagy írásban kezdeményezheti, és a hibák kijavítását követően a bevallást újból benyújthatja.
Az adózó is kezdeményezheti az adóbevallás kijavítását, ha utóbb észlelte, hogy a NAV által elfogadott és feldolgozott bevallás – adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét nem érintő – bármely adata téves, vagy a bevallásból kimaradt, azaz a bevallás nem teljes körű.[12] Helyesbítésre az adó megállapításához való jog elévülési idején belül, tehát a bevallás évét követően öt évig van lehetőség.[13]
Adózói javításban (helyesbítésben) az adóalap és az adó (költségvetési támogatás) összege nem változhat. Az adózói javítás (helyesbítés) lényege a teljes adatcsere, azaz a bevallásban nemcsak az „új” adatokat, hanem valamennyi adatot újra meg kell adni.
Ha az értékadatok helyesbítésével változik az adóalap vagy az adó (költségvetési támogatás), akkor önellenőrzést kell benyújtani.
Ha az adózó észleli, hogy korábbi bevallásában az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy számítási hiba, elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja.
Önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást
· a bevallás eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint,
· a helyesbítendő adóra előírt, egy bevallási időszakra,
· az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet módosítani.
Önellenőrzést kizárólag az adó vagy költségvetési támogatás ezer forintot meghaladó módosítására lehet benyújtani.
Nem lehet önellenőrzést benyújtani olyan adatokra és időszakokra vonatkozóan, amiket a NAV vizsgál. Önellenőrzést legkésőbb a NAV-ellenőrzéshez kapcsolódó megbízólevél kézbesítése – kézbesítés hiányában átadása – előtti napon lehet a NAV-hoz benyújtani. Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgált adó és költségvetési támogatás a vizsgált időszakra önellenőrzéssel nem módosítható.
Az adózó az adómegállapítási időszak és az adónem megjelölésével bejelentheti a NAV-hoz (ONELLB nyomtatvány) az önellenőrzési szándékát. A bejelentés nem feltétele az önellenőrzésnek. Ugyanazon adómegállapítási időszak és adónem tekintetében csak egyszer tehető bejelentés. Az adóhatóság a bejelentéstől számított tizenöt napig a bejelentés szerinti adómegállapítási időszak és adónem tekintetében adóellenőrzést nem indíthat az adózónál.
Az önellenőrzés – ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik – az adó megállapításához való jog elévülését megszakítja, és az adózó az önellenőrzés benyújtásától további 5 évig élhet önellenőrzéssel.
· Nem minősül önellenőrzésnek, ha az adózó késve nyújtja be a bevallását, és késedelmét nem igazolja, vagy igazolási kérelmét a NAV elutasítja.
· Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó valamely, a törvény által megengedett választásán utólag szeretne változtatni.
· Önellenőrzéssel ugyanakkor utólag érvényesíthető, illetve igénybe vehető az adómentesség vagy adókedvezmény.
Az önellenőrzéssel helyesbített adó, költségvetési támogatás és a megállapított önellenőrzési pótlék a helyesbített összeg és a pótlék bevallásával egyidejűleg esedékes, tehát az önellenőrzés benyújtásával egyidejűleg kell befizetni. Ha azonban az adózó a bevallás eredeti határidejét megelőzően nyújt be önellenőrzést, a helyesbített adó, költségvetési támogatás az általános szabályok szerint, az eredeti határidővel válik esedékessé.
· Az önellenőrzést ugyanazon a nyomtatványon kell benyújtani, amin az eredeti bevallást benyújtották.
· Önellenőrzéskor az eredeti bevallásban szerepeltetett valamennyi mezőt ki kell tölteni, vagy a módosított új adattal, vagy, ha az nem változott, az eredeti bevallásban szereplő adattal.
Önellenőrzésnél az „Azonosító adatok” menü „Bevallás jellemzői, javítás (helyesbítés) jelölése” mezőcsoportjában a „Bevallás jellege” mezőben az „O” betűjelet kell kiválasztani.
Az Önellenőrzés menü egyes mezőcsoportjait akkor kötelező kitölteni, ha az adózó a bevallását önrevíziós bevallásként nyújtja be. Az Önellenőrzés menü és az Önellenőrzési nyilatkozat mezőcsoport kitöltése csak akkor kötelező, ha az adózó az önellenőrzésében nyilatkozni kíván arról, hogy az önellenőrzés indoka Alaptörvény-ellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály.
Ha az önellenőrzés az adózó terhére állapít meg eltérést, önellenőrzési pótlékot kell fizetni.
Az önellenőrzési pótlékot az adózónak kell megállapítani adónként, illetve költségvetési támogatásonként a korábban bevallott helytelen és az önellenőrzéssel helyesbített adó, költségvetési támogatás összegének különbözete után.
Az önellenőrzési pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat háromszázhatvanötöd része. Ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzésekor az önellenőrzési pótlék mértéke ennek másfélszerese.
Az önellenőrzési pótlékot az eredeti bevallási határidőt követő naptól az önellenőrzés benyújtásáig minden naptári napra fel kell számítani. Az önellenőrzési pótlékot a jegybanki alapkamat változásaihoz igazodva kell kiszámítani, azaz az önellenőrzéssel érintett időszakot ez alapján időintervallumokra kell bontani. Az önellenőrzési pótlék napi mértékét három tizedesjegy pontossággal kell meghatározni és a harmadik tizedesjegy utáni számokat el kell hagyni;
Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő önellenőrzési pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az ötezer forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és meg-fizetni. Az önellenőrzési pótlék kérelemre mérsékelhető, illetve elengedhető, ha az adózó olyan körülményeket tud bizonyítani, amelyek egyébként megalapoznák az adóbírság mérséklését, kiszabásának mellőzését is.
· ha az önellenőrzés az adózó javára állapít meg eltérést[16],
· ha az adózó a bevallását az előírt határidőt megelőzően módosítja önellenőrzéssel,
· ha az adózó a munkáltató vagy kifizető késedelmes vagy hibás igazolása miatt nyújt be önellenőrzést,
· ha a munkáltató vagy kifizető a természetes személy hibás nyilatkozata miatt önellenőrzéssel módosítja az elektronikus havi adó- és járulékbevallást.
Az adózó
· az önellenőrzés benyújtásával mentesül az adóbírság, mulasztási bírság alól,
· a helyesbített, meg nem fizetett adó, jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás, továbbá az önellenőrzési pótlék megfizetésével az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól.
Az önellenőrzési pótlék összegének kiszámítását az Önellenőrzési pótlék számítás - Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu)” útvonalon elérhető kalkulátor segíti.
A megállapított önellenőrzési pótlék megfizetése annak bevallásával egyidejűleg esedékes.
Az önellenőrzési pótlékot az önellenőrzés benyújtásának napjáig a következő számlaszámra kell befizetni:
Költségvetési számla száma |
Költségvetési számla megnevezése |
Adónemkód |
10032000-01076301 |
NAV Bírság, mulasztási bírság és önellenőrzéssel kapcsolatos befizetések bevételi számla |
215 |
Ha a korábbi önellenőrzésben megállapított önellenőrzési pótlék összegének módosítására nyújt be újabb önellenőrzést, akkor a főadónemeket már nem módosíthatja, ezeket az adatokat az előző önellenőrzésben szereplő adatokkal megegyezően kell feltüntetni.
Ha az önellenőrzéssel visszaigényelhető adó keletkezik, akkor a visszaigényléshez vagy más adónemre történő átvezetéshez az „Átvezetési és kiutalási kérelem az adószámlán mutatkozó túlfizetéshez” elnevezésű ATVUT17 nyomtatványt kell kitölteni és beküldeni a NAV-hoz.
Az önellenőrzés szabályairól bővebben az Információs füzetek - 2022 - Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu) útvonalon található 23. számú információs füzetből tájékozódhat.
Ha az adózó a bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét hibásan, hiányos adattartalommal, késve teljesíti, vagy azt elmulasztja, a NAV a törvényben meghatározott szankcióval élhet[17].
2293 |
Főlap |
2293-01 |
Fizetendő illetékkötelezettséget csökkentő korrekciós tétel/tételek |
2293-02 |
Pénzügyi tranzakciós illeték és az egyes pénzügyi eszközök vétele után keletkezett tranzakciós illeték meghatározása |
2293-02-01 |
A pénzügyi tranzakciós és az egyes pénzügyi eszközök vétele után keletkezett tranzakciós illetékkötelezettség alá eső műveletek után fizetendő illeték összegének elszámolása |
2293-03 |
Pénzügyi tranzakciós illetékhez és az egyes pénzügyi eszközök vétele után keletkezett tranzakciós illetékhez kapcsolódó tájékoztató adatok az illetékkötelezettséget keletkeztető tételekről |
2293-03-A |
Pénzügyi tranzakciós illetékhez és az egyes pénzügyi eszközök vétele után keletkezett tranzakciós illetékhez kapcsolódó tájékoztató adatok az illetékkötelezettséget keletkeztető tételekről |
2293-03-01 |
Pénzügyi tranzakciós illetékhez kapcsolódó tájékoztató adatok az illetékkötelezettséget nem keletkeztető tételekről |
2293-04 |
Ugyanazon készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel lebonyolított fizetési művelet utáni egyösszegű 2023. évi illetékkötelezettség |
2293-ONELL |
Önellenőrzési melléklet |
2293-EUNY |
Nyilatkozat az önellenőrzés indokáról, ha az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik |
Ha további kérdése van a bevallással, illetve az egyes adózási szabályokkal kapcsolatban, keressen minket bizalommal alábbi elérhetőségeinken!
Interneten:
Ø a NAV honlapján a www.nav.gov.hu-n.
E-mailen:
Ø a következő címen található űrlapon: Keressen minket! - Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu)
Telefonon:
Ø a NAV Infóvonalán (NAVCC)
o belföldről a 1819,
o külföldről a +36 (1) 461-1819 hívószámon.
Ø Az egyedi tájékoztatás és ügyintézés a 1819 szám 2. menüpontján érhető el.
A NAV Infóvonala hétfőtől csütörtökig 8 óra 30 perctől 16 óráig, valamint péntekenként 8 óra 30 perctől 13 óra 30 percig hívható.
A rendszer használatához ügyfél-azonosító számmal vagy Részleges Kódú Telefonos Azonosítással (RKTA) kell rendelkeznie. Ha nincs ügyfél-azonosító száma, akkor azt a TEL jelű nyomtatványon igényelhet, amit a NAV-hoz személyesen vagy a KÜNY tárhelyen keresztül lehet benyújtani. Ha nem a saját ügyében használja az NAVCC-t, akkor adjon be EGYKE adatlapot is!
Személyesen:
Ø
országszerte
a NAV ügyfélszolgálatain. Ügyfélszolgálat-kereső:
Ügyfélszolgálatok
- Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu).
· A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.),
· a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.),
· a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (Pft.),
· a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.),
· az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.),
· az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.),
· az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.),
· a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. CXVI. törvény (Pti.),
· az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (Aktv.),
· a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.),
· a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.),
· a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.),
· az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési tv.),
· az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet.
Ha a bevallást havi gyakorisággal nyújtják be, úgy a bevallás-garnitúrának a főlapját, valamint a 2293-02, 2293-02-01, a 2293-03, a 2293-03-A, a 2293-03-01 számú lapokat kötelezően ki kell tölteni. Ha az adott hónapban korrekciós tételt kíván feltüntetni, akkor az előbb felsorolt lapok mellett a 2293-01 számú lapot is ki kell tölteni.
Ha ugyanazon készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel lebonyolított fizetési művelet utáni egyösszegű 2023. évi illetékkötelezettségét is teljesíti – a 2022. december hónapra vonatkozó kötelezettségei mellett – a 2293-04 számú lapot is be kell nyújtania az előzőekben említett lapokkal együtt.
A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség a fizetési művelet és a fizetési műveletnek nem minősülő művelet teljesítésének napján keletkezik.
A teljesítés napja az a nap, amikor
- a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti,
- a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a készpénzátutalás tárgyát képező pénzösszeget a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának, vagy a kedvezményezettnek rendelkezésére bocsátja,
- a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő útján fizetőeszköz útján történő eladás esetén a pénzeszköz eladásának napja, jutalék és díjbevételek esetén a jutalék- és díj megfizetésének napja, kölcsöntörlesztés esetén az ügyfél fizetési számlája megterhelésének, illetve a készpénz megfizetésének napja, minden más esetben a fizetési (lekötési) megbízás napja.[19]
a) átutalás, beszedés, készpénzkifizetés fizetési számláról, a fizető fél által kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetén a pénzforgalmi szolgáltatója;
b) a Posta Elszámoló Központot (PEK) működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a PEK-ot működtető intézmény;
c) a készpénzátutalás esetén a készpénzátutalást teljesítő pénzforgalmi szolgáltató;
d) az okmányos meghitelezés (akkreditív) esetén a nyitó pénzforgalmi szolgáltató;
e) a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása esetén a kibocsátó számlatulajdonos pénzforgalmi szolgáltatója;
f) a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelés a fizetési megbízás szerinti összeggel történő csökkentése esetében a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója;
g) kölcsöntörlesztés esetén a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató, illetve a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézmény;
h) az a) pont hatálya alá nem tartozó készpénzfizetés esetén az a pénzforgalmi szolgáltató, amely a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fedezetéül szolgáló hitelkeretet rendelkezésre tartja;
i) pénzváltási tevékenység esetén a fizetőeszköz útján történő eladást kezdeményező pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, vagy a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő;
j) jutalék- és díjbevételek esetén a jutalék- és díj felszámítására jogosult pénzforgalmi szolgáltató;
k) 2022. augusztus 1-től kezdődően az értékpapír vételi ügyletek esetén a befektetési vállalkozás, hitelintézet, valamint a befektetési szolgáltatási tevékenységet Magyarországon a Bszt. szerinti határon átnyúló szolgáltatásként végző személy [21]
köteles teljesíteni.
Illetékköteles a pénzforgalmi szolgáltató által az ügyféllel kötött, Pft. szerinti keretszerződés alapján nyújtott pénzforgalmi szolgáltatás keretében végrehajtott fizetési műveletek közül:
· az átutalás,
· a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés,
· a beszedés, a PEK- et működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés,
· készpénzkifizetés fizetési számláról,
· készpénzátutalás,
· az okmányos meghitelezés (akkreditív),
· a készpénzkifizetésre szóló csekk beváltása, továbbá
· a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, vagy a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő útján kezdeményezett fizetőeszköz útján történő eladás,
· a kölcsöntörlesztés (ideértve a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézménnyel fennálló kölcsönszerződés alapján készpénzben történő törlesztés is),
· a jutalék- és díjbevételek felszámítása, valamint
· 2022. augusztus 1-től kezdődően a KELER Központi Értéktár Zártkörűen Működő Részvénytársaság által kibocsátott ISIN azonosítóval rendelkező pénzügyi eszköz ügyfélszámla vagy saját számla javára történő vétele[23].
Illetékköteles továbbá a készpénzkifizetés, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján akkor is, ha az nem fizetési számla terhére történik.[24]
A Pti. eltérő rendelkezése hiányában pénzügyi tranzakciós illetéket kell fizetni továbbá minden olyan, az előző bekezdésben meghatározott fizetési műveletekkel egy tekintet alá eső olyan pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülő fizetési művelet esetén, amelynek eredményeképpen a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti[25].
A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget nem befolyásolja, hogy a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési műveletet a fizető fél fizetési számlájának egyenlege vagy a részére biztosított hitelkeret terhére teljesíti.[26]
a) az ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató által eltérő számlák között végrehajtott fizetési művelet, ha a fizető fél és a kedvezményezett személye megegyezik (ideértve többek között, ha a fizetési műveletekre a magánszemély egyéni vállalkozó és magánszemélykénti számlák között történik), vagy ha a terhelendő és a jóváírandó számla tulajdonosainak köre legalább részben azonos;
b) az ügyfélszámlán vagy befektetési szolgáltatással kapcsolatban egyéb számlán végrehajtott fizetési művelet, ideértve a fizetési számla és az ügyfélszámla között végrehajtott fizetési műveletet, ha
1. a befektetési szolgáltatást a pénzforgalmi szolgáltató – adózás rendjéről szóló törvény szerint meghatározott – kapcsolt vállalkozásnak minősülő befektetési vállalkozás nyújtja, vagy
2. a pénzforgalmi szolgáltató és a befektetési szolgáltatást nyújtó fél ugyanazon, a Hpt. szerinti önkéntes/kötelező intézményvédelmi alap tagja, feltéve mindkét esetben, hogy a fizető fél, valamint a kedvezményezett személye megegyezik;
c) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény hatálya alá tartozó fizetési művelet;
d) a Hpt.6. §-ában meghatározott csoportfinanszírozás, feltéve, hogy a csoport tagjainak a számláit ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató vezeti;
e) a pénzforgalmi szolgáltató által más belföldi illetve külföldi pénzforgalmi szolgáltató, pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, központi szerződő fél, valamint befektetési alap részére vezetett fizetési számla terhére megvalósított fizetési művelet,
f) kincstár által az Áht. 79. § (1) bekezdése alá tartozó kör számlái terhére végrehajtott fizetési művelet;
g) a jóvá nem hagyott vagy jóváhagyott, de hibásan teljesített fizetési művelet, ideértve az eredeti állapot helyreállítására irányuló fizetési műveletet is;
h) a korlátozott rendeltetésű fizetési számláról végrehajtott fizetési művelet;
i) a kincstárban vezetett európai uniós támogatásokkal és elszámolásokkal, továbbá nemzetközi szervezetekkel történő elszámolásokkal kapcsolatos számlák terhére megvalósított fizetési művelet;
k) az egységes adatbeviteli megoldás útján benyújtott vagy fizetési kérelemmel kezdeményezett azonnali átutalási megbízás, amennyiben a fizető fél számlatulajdonos természetes személy (az egyéni vállalkozói minőségében fizető természetes személy kivételével);
l) földgázellátásról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezett földgázpiacon és napi földgáz- és kapacitás kereskedelmi piacon, valamint a villamos energiáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezett villamosenergia-piacon megkötött ügyletek pénzügyi elszámolása során végrehajtott fizetési művelet;
m) az átutalás, ha a terhelendő vagy jóváírandó számla a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácsról szóló kormányrendelet szerint, veszélyhelyzet kezelése kapcsán, adománygyűjtés céljából létrehozott számla;
n) a pénzforgalmi szolgáltató által vezetett fizetési számla terhére megvalósított fizetési művelet, feltéve, hogy a számla tulajdonosa kizárólag olyan természetes személy, jogi személy vagy egyéb jogi megállapodás (különösen a gazdasági társaság, a polgári jogi társasági szerződés, a bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy az alapítvány), aki (amely) az Európai Unió más tagállama vagy más állam adójogszabályai értelmében más tagállambeli vagy más állambeli illetőségű, illetve olyan elhunyt hagyatéka, aki más tagállambeli vagy más állambeli illetőségű volt;
p) az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi CII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részes államainak fegyveres erői és polgári állománya részére vezetett számlán katonai cselekményeivel közvetlen összefüggésben végrehajtott fizetési művelet;
q) a Széchenyi Pihenő Kártyához tartozó korlátozott fizetési számlára történő átutalás;
r) a természetes személyek fizetési számlája és a kincstár által állampapír-forgalmazás érdekében vezetett számla között lebonyolított fizetési művelet, illetve ugyanezen célból a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett, a kincstár által vezetett számlára történő készpénzbefizetés, ha természetes személy a megbízó (befizető);
A (4) bekezdés n) pontja alkalmazása során a pénzforgalmi szolgáltató a nem magyar (a más tagállambeli vagy más állambeli) illetőség meghatározásához
a) természetes személy esetén a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 7. számú melléklet 6. pontjában foglalt szabályokat veszi figyelembe,
b) a jogi személy vagy egyéb jogi megállapodás esetén a székhely, illetve a tényleges üzletvezetés helye szerinti joghatóságot veszi figyelembe, azzal, hogy az olyan jogi személyt és az olyan egyéb jogi megállapodást, amely nem rendelkezik adóügyi illetőséggel, a tényleges üzletvezetési helye szerinti joghatóságban illetőséggel rendelkezőnek kell tekinteni.[28]
a) a lentebbi pontok kivételével az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél fizetési számláját – a fizető fél saját vagy a kedvezményezett megbízása alapján – megterheli;
b) készpénzátutalás esetén az átutalási megbízásban szereplő pénzösszeg;
c) a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a Posta Elszámoló Központot működtető intézménynél kezdeményezett befizetés 20 ezer forintot meghaladó összege;
d) kölcsöntörlesztés esetén az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató az ügyfél fizetési számláját megterheli, illetve amelyet az ügyfél pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézménynek készpénzben megfizet;
e) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzkifizetés esetén a kifizetett összeg;
f) a pénzváltási tevékenység végzésre jogosult hitelintézet, valamint pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő útján történő pénzváltási tevékenységnél az eladott fizetőeszköz összege;
g) jutalék- és díjbevételek esetén az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél fizetési számláját megterheli, illetve amelyet a készpénz-helyettesítő fizetési eszközre tekintettel felszámít;
h) a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetén a fizető fél ugyanazon készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel lebonyolított előző naptári évi fizetési műveletei.
i) magánszemély fizetési számlájáról (kivéve a magánszemély egyéni vállalkozói számlájáról) történő átutalás esetén átutalásonként a 20 ezer forintot meghaladó összeg
j) 2022. augusztus 1-től kezdődően a KELER Központi Értéktár Zártkörűen Működő Részvénytársaság által kibocsátott ISIN azonosítóval rendelkező pénzügyi eszközök esetében a pénzügyi eszköz ügyfélszámlán (értékpapírszámlán) jóváírt értéke (vételára), azzal, hogy amennyiben ezen érték külföldi pénznemben denominált, akkor a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a teljesítési napon érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani[30].
A külföldi pénznemre szóló fizetési megbízás, kölcsöntörlesztés, jutalék és díjbevétel felszámítása és pénzváltási tevékenység esetén a fenti összeget a teljesítési napon érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.[31]
A tranzakciós illeték megállapításakor a Pti. 8. §-a (3)-(10) bekezdésében foglaltakat is kérjük figyelembe venni, melyek a következőek:
- (3) Az a pénzforgalmi szolgáltató, amelynél a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány az adóévet megelőző második adóévre vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja és az adóévre vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja között legalább 20 százalékkal növekedett, az adóévre fizetendő tranzakciós illeték összegét a (4)–(7) bekezdésben meghatározottak szerint csökkentheti. Ha a pénzforgalmi szolgáltató 2014. december 31-ét követően jogelőd nélkül jött létre, a (4)–(7) bekezdésben meghatározott csökkentést legkorábban az első adóévét követő harmadik adóévtől kezdődően érvényesítheti, ha a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állománya az adóévet megelőző második adóévére vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja és az érvényesítés adóévére vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja között legalább 20 százalékkal növekedett.
- (4) A (3) bekezdés alapján igénybe vehető csökkentés összege (kedvezmény) a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány növekedésének 0,6 százaléka.
- (5) A (4) bekezdés alapján számított kedvezmény összege nem haladhatja meg az adóévre fizetendő tranzakciós illeték összegének 80 százalékát és 300 millió forintot.
- (6) A (3)–(5) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a pénzforgalmi szolgáltató az adóév első pénzügyi tranzakciós illetékről szóló bevallásában a (3)–(5) bekezdésben foglaltak alkalmazását bejelentse az állami adó- és vámhatóságnak. A bejelentés elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának, vagy a bevallás hibája esetén a bejelentés önellenőrzés keretében történő javításának (a bejelentés pótlásának) nincs helye.
- (7) A pénzforgalmi szolgáltató a (3)–(5) bekezdésben foglalt kedvezményt a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány várható növekedése alapján az adóév első napjától kezdődően a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló bevallásaiban, adóvisszatartás formájában érvényesítheti.
- (8) A pénzforgalmi szolgáltató a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány növekedésének mértékét, és a (3) bekezdésben foglalt növekedési feltétel teljesülését az adóévet követő május 31-ig állapítja meg. Ha a (7) bekezdésben foglaltak szerint számított és igénybe vett kedvezmény összege meghaladja a ténylegesen igénybe vehető kedvezmény összegét, úgy a pénzforgalmi szolgáltató a jogosulatlanul igénybe vett kedvezmény 50 százalékkal növelt összegét az adóévet követő május hónap pénzügyi tranzakciós illetékről szóló bevallásában bevallja és megfizeti.
- (9) Ha a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány adóévet megelőző adóévi átlagos összegét a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány adóévet megelőző adóévre vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapjára megállapított összege kiugróan meghaladja, vagy a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány adóévet megelőző adóévre vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapjára megállapított összegét a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány adóévre vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapjára megállapított összege kiugróan meghaladja, a (3)—(5) bekezdés szerinti kedvezmény érvényesítése érdekében a pénzforgalmi szolgáltató köteles bizonyítani, hogy a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány növelése során az adóévben, és az adóévet megelőző adóévben (különös tekintettel annak utolsó negyedévére és utolsó hónapjára) magatartása nem volt ellentétes a rendeltetésszerű joggyakorlásnak az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott alapelvével. A (3)—(5) bekezdés szerinti kedvezmény érvényesítése érdekében a pénzforgalmi szolgáltató köteles bizonyítani, hogy a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány növelése során az adóévben és az adóévet megelőző adóévben magatartása és a kapcsolt vállalkozása vagy kapcsolt vállalkozásai magatartása nem volt ellentétes a rendeltetésszerű joggyakorlásnak az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott alapelvével, ha az adóévben vagy az adóévet megelőző adóévben (különös tekintettel annak utolsó negyedévére és utolsó hónapjára) kapcsolt vállalkozásával vagy kapcsolt vállalkozásaival szemben jelentős — a (3) bekezdésben foglalt kedvezményre jogosító állománynövekmény 10 százalékát meghaladó — összegű pénzügyi szolgáltatásból eredő követelése keletkezett.
- (10) A (3)—(5) bekezdés szerinti kedvezmény érvényesítése érdekében a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány növekedésének megállapításakor szükséges első (korábbi) beszámolóban szereplő, a kedvezmény kiszámításának alapjául szolgáló adatok helyességét az állami adó- és vámhatóság a beszámoló mérlegfordulónapját követő nyolc éven belül jogosult ellenőrizni.[32]
A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke[33]
· a Pti. 7. § (1) bekezdés e)-f) pont szerinti kivétellel a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka, de 2022.06.30-ig fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint, 2022.07.01-től kezdődően fizetési műveletenként legfeljebb 10 ezer forint[34];
· a Pti. 7. § (1) bekezdés h) pont szerinti kivétellel a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka, ha az illetékfizetésre a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény kötelezett,
· a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,6 százaléka a fizetési számláról történő készpénzkifizetés, illetve a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzkifizetés esetén;
· a Pti. 6. § (1) bekezdés h) pontja szerinti illetékalap esetén – az f) pont szerinti kivétellel – 800 forint;
· érintés nélküli fizetési funkcióval rendelkező készpénz-helyettesítő fizetési eszköz ezen funkciójának használatával végrehajtott műveletet is tartalmazó, a Pti. 6. § (1) bekezdés h) pontja szerinti illetékalap esetén 500 forint.
· a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka, de 2022.06.30-ig fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint, 2022.07.01-től kezdődően fizetési műveletenként legfeljebb 10 ezer forint[35] a Pti. 6. § (1) bekezdés c) pontja esetében átutalásonként, illetve kifizetésenként, ha az illetékfizetésre a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény kötelezett;
· a KELER Zrt által kibocsátott ISIN azonosítóval rendelkező pénzügyi eszköz vétele esetén az illeték alapjának 0,3 százaléka, de vételenként legfeljebb 10 ezer forint. [36] (Első alkalommal a 2022. szeptember 20. napjáig esedékes tranzakciós illetékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni[37]).
Felhívjuk figyelmét, hogy az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet 4. §-a szerinti tranzakciós illeték egy új, különálló kötelezettség, amely teljes egészében befizetendő az állami költségvetés felé. Tekintve, hogy a Korm. rendelet 4. §-a nem hivatkozik a Pti.- ben leírtaktól történő eltérésre, és az annak szabályait sem rendeli alkalmazni, ezért a pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó Pti.- ben szereplő csökkentések nem alkalmazhatók a Korm. rendelet 4. §-a szerinti tranzakciós illetékre. Ebből adódóan a Tao. tv. 29/B. § (1)-(5c) bekezdése és 29/C. § (1)-(11) bekezdése szerinti csökkentések sem terjednek ki a Korm. rendelet 4. §-a szerinti tranzakciós illetékmegállapítási és fizetési kötelezettségre.
Azonosítás (B) blokk kitöltése
Az azonosításra szolgáló adatokat értelemszerűen kérjük kitölteni az érvényes adószám és az egyéb azonosító adatok feltüntetésével. Ha a bevallásban az adózó jogelődjének adatait, azaz a jogelőd által az adóévben az átalakulás napjáig a gazdasági tevékenységből származó adókötelezettségét vallja be, módosítja, pótolja, kérjük, tüntesse fel a jogelőd adószámát, eltérő esetben a jogelőd adószáma rovat üresen marad.
Adózói javítás (helyesbítés) esetén a főlap B) blokkjában a „Hibásnak minősített bevallás vonalkódja” mező nem tölthető ki, kivéve, ha már a korábban benyújtott helyesbítő bevallást az adózó javítja.
A főlapon ügyintézőként annak a személynek a nevét és a telefonszámát kérjük feltüntetni, aki a bevallást összeállította, és aki annak esetleges javításába bevonható. Ha a bevallást külső cég, vagy erre jogosult egyéb személy készítette és a bevallás javításába bevonható, akkor az ő adatait is kérjük szerepeltetni.
A (C) blokkjának kitöltése
A „Bevallási időszak” kitöltése:
A pénzforgalmi szolgáltató, a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézmény, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet és a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő a pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg. Így bevallási időszakként – az általános szabályok szerint - azt a hónapot kérjük feltüntetni, amikor az illetékfizetési kötelezettség keletkezett (például: 2022. 01.01.-2022.01.31.).
A bevallási időszak vonatkozhat törtidőszakra is például olyan esetben, amikor az adózó tevékenységét megszűntette, egyéb megszűnés esetén (jogutód nélkül szűnik meg), vagy szervezeti változás (átalakulás esetén) következtében.
Ha keletkezett fizetendő illetékkötelezettséget csökkentő korrekciós tétele van, akkor jelölje X-szel a mezőben. E jelölés alapján tölthető ki a 2293-01 számú lap, amely a fizetendő illetékkötelezettséget csökkentő tétel/tételeket tartalmazza. Ha adott hónapban nem kíván semmilyen csökkentő tételt érvényesíteni, úgy a kódkockát üresen kell hagynia.
A Pti. 8. § (3)-(5) bekezdésének érvényesítéséhez nyilatkozat a Pti. 8. § (6) bekezdése alapján a jelölő mező kitöltése:
Ha a fizetendő illetékkötelezettséget csökkentő tétele a Pti. 8. § (3)-(7) bekezdésében foglaltak alapján keletkezett és a benyújtott bevallás az adóév első pénzügyi tranzakciós illetékéről szóló bevallás, akkor azt X-szel jelölje a mezőben. A jelölés elmulasztásakor a Pti. 8. § (6) bekezdésében leírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, ezért a Pti. 8. § (3)-(5) bekezdésében foglaltakat nem alkalmazhatja.
A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának, vagy a bevallás hibája esetén a bejelentés önellenőrzés keretében történő javításának (a bejelentés pótlásának) nincs helye.
A „Bevallás jellege” mező kitöltése:
A „Bevallás jellege mezőt üresen kell hagyni, ha a bevallás alapbevallásként vagy késettként, a bevallás benyújtásának Art. szerinti esedékessége után nyújtják be.
A (C) blokkban kérjük a „H” betűjelet jelölni, ha adózói javítást (helyesbítést) végez.
„O” betűjelet kell jelölni, ha önellenőrzésként, illetve ismételt önellenőrzésként nyújtja be bevallását. Ha a bevallás jellege mezőben az „O” jelölés ismételt önellenőrzésre vonatkozik, úgy kérjük a 2293-ONELL lap önellenőrzési melléklet (O) blokkjában az „X”-et is jelölni.
Ha a nyomtatvány önellenőrzésként, ismételt önellenőrzésként nyújtják be, akkor a 2293-ONELL lap (Önellenőrzési melléklet) (A) blokkjában kell levezetni a tranzakciós műveletek darabszámának, az adóalap, illetve az adókötelezettség változását.
Önellenőrzés vagy ismételt önellenőrzés esetén újra teljes adattartalommal ki kell tölteni a nyomtatványt, a bevallás jellege mezőben történő jelölés mellett.
A bevallás típusának meghatározása, kitöltése:
A „Bevallás típusa” mezőben jelölhető, hogy az adózó az adóbevallást felszámolás, végelszámolás, átalakulás, egyéb megszűnés, az EU más tagállamában illetőséggel bíró gazdasági társaságba történő beolvadás, vagy kényszertörlési eljárás miatt nyújtja be.
A választható értékek:
· felszámolás esetén „F"
· végelszámolás esetén „V"
· átalakulás, szétválás, egyesülés esetén „A” (ideértve a társasági formaváltás mellett az egyesülést (összeolvadás, beolvadás) és a szétválást (különválás, kiválás) is)
· egyéb megszűnés jogutód nélküli megszűnés esetében, illetve kényszertörlési eljárással megszűnt adózóknál a megszűnés kapcsán benyújtott bevallás „M"
· az EU más tagállamában illetőséggel bíró gazdasági társaságba történő beolvadás esetén „B”
· kényszertörlési eljárás esetén „D”.
A bevallás fajtának meghatározása:
A „Bevallás fajtája” mezőben az alábbi értékek közül lehet választani és a kódkockát csak a felszámolással vagy végelszámolással érintett adózóknak, valamint a kényszertörlési eljárás alá vont adózóknak kell kitölteniük (a „Bevallás típusa” mezőben a „D”, az „F”, vagy a „V” betűjelet kell kiválasztani).
Felszámolási/végelszámolási eljárás esetén, ha az adózó
· az eljárás megkezdésére vonatkozó bevallást nyújtja be, az „1”-et,
· ha az eljárás időtartama alatti bevallását nyújtja be, a „2"-t kell írni;
· a végelszámolási/felszámolási eljárás befejezésekor a „3"-t kérjük megjelölni.
Kényszertörlési eljárással megszűnt adózó esetén a megszűnési dátummal záruló bevallásban a „Bevallás típusa” mezőben „M” jelzést kell alkalmazni üres „Bevallás fajta” rovat mellett.
Ha az adózó a felszámolási eljárás vagy a végelszámolás megkezdésére vonatkozó adóbevallást nyújt be, a bevallás fajtája mezőjébe „1”-t, ha felszámolási eljárás, végelszámolás alatti időszakra vonatkozó adóbevallást nyújt be, a „2”-t, ha pedig a felszámolási eljárás befejezésére vonatkozó, vagy a végelszámolási zárómérleg elkészítését követően esedékes adóbevallást nyújt be, a „3”-t kell írnia. Ha a felszámolási eljárás, vagy a végelszámolás bevallási időszakon belül kezdődik, akkor arra az időszakra két adóbevallást kell az adózónak beadnia, az egyiket „1”-es a másikat „2”-es kóddal.
Felszámolási eljárás esetén „2”-es kóddal a felszámoló nyújtja be a bevallást a felszámolást elrendelő bírósági végzés jogerőre emelkedésének napjával kezdődően. Ezt megelőzően a cég felszámolási eljárás megindítása előtti ügyvezetőjének kell „1”-es kóddal bevallást benyújtania a bevallással le nem fedett adómegállapítási időszak első napjával kezdődően, a felszámolásról szóló bírósági végzés jogerőre emelkedésének napját megelőző nappal bezárólag. A „3”-as kóddal a bevallást a felszámolási zárómérleg időpontjával lezárt utolsó időszakról kell benyújtani.
Végelszámolási eljárás esetén az eljárás megegyezik a felszámolás esetén írottakkal, azzal az eltéréssel, hogy a „bevallás fajtája” mezőben „2”-es kóddal a bevallást a végelszámoló, a gazdálkodó szervezet által elfogadott, jogutód nélküli megszűnést kimondó határozatában rögzített időponttól kezdődően nyújthatja be.
A kényszertörlési eljárást közvetlenül megelőző bevallás esetén az adatmezőbe „1”-et kell írni, "2"-est kell az adatmezőbe, ha az adózó a kényszertörlési eljárás alatti időszakra vonatkozó adóbevallást nyújt be. Ha a kényszertörlési eljárás az adózó megszűnésével fejeződik be, akkor a bevallás típusa „M”, a „Bevallás fajtája” kódkockát nem kell kitölteni, ha pedig a kényszertörlési eljárás felszámolási eljárásba fordul át a „Bevallás típusa” mezőbe „F” betűjelet kell alkalmazni és a „Bevallás fajtája” mezőben az „1-es” kódértéket kell beírni. A kényszertörlési eljárás kapcsán a „3”-as kódérték nem használható.
Adóbevallás különös szabályai:
a) A felszámolási eljárás alatt álló adózók adóbevallási kötelezettségeiket a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény és az Art. rendelkezései szerint teljesítik. A végelszámolás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal – a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül, a záró adóbevallást a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de a végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózók a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követő munkanapon kötelesek benyújtani. A tevékenységet lezáró adóbevallás és a felszámolást vagy a végelszámolást lezáró adóbevallás közötti időszakról törvény eltérő rendelkezése hiányában e törvény általános rendelkezései szerint kell az adóbevallási kötelezettséget teljesíteni. A tevékenységet lezáró adóbevallással, illetve a felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró, illetve a felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás, illetve a felszámolást, vagy végelszámolást lezáró adóbevallás benyújtásakor még nem járt le. [38]
b) Ha a felszámolás, végelszámolás útján megszűnő adózó valamely munkavállalójának munkaviszonya az adózó jogutód nélküli megszűnésével egyidejűleg szűnik meg, a felszámoló, végelszámoló a záró adóbevallás és a jogutód nélküli megszűnés közötti időszak vonatkozásában a munkabért és bérjellegű egyéb juttatásokat terhelő adókról és járulékokról a munkaviszony megszűnését követő 30 napon belül köteles bevallást benyújtani, és ezzel egyidejűleg az adót megfizetni.[39]
c) Az átalakulás, szétválás, egyesülés esetén annak napjával, a nem éves elszámolású adókról 30 napon belül kell bevallást benyújtani.[40]
d) Ha az adózó jogutód nélkül felszámolási eljárás, vagy végelszámolás nélkül szűnik meg, vagy az adóköteles tevékenységét megszünteti, a megszűnés napjával,
e) A bevallást 30 napon kell benyújtani, ha az adózó Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró gazdasági társasággal beolvadás útján, a társasági jog egyes változásairól szóló, 2017. június 14-i 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján egyesül.[41]
f) A kényszertörlési eljárás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül kötelesek benyújtani. A tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás benyújtásakor még nem járt le. Végelszámolást követően elrendelt kényszertörlési eljárás esetében a végelszámolásra vonatkozó szabályok szerint kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. A kényszertörlési eljárást követő felszámolási eljárás esetén e törvény kényszertörlési eljárásra vonatkozó rendelkezései és a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezései együttes alkalmazásával kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. Kényszertörlési eljárás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát követően teljesítendő bevallási kötelezettséget – törvény eltérő rendelkezése hiányában – e törvény általános rendelkezései szerint kell teljesíteni.[42]
Az uniós szabályok alapján létrejövő tőkeegyesítő társaság a beolvadó és megszűnő gazdasági társaság általános jogutódjának tekinthető.