A társasház, a társasüdülő tulajdonostársainak közössége (együtt: társasház) által a közös név alatt megszerzett jövedelem után – függetlenül attól, hogy a tulajdonostársak nem kizárólag magánszemélyek – a társasházat terheli adókötelezettség.[18]
Ha kifizető juttat adóköteles jövedelmet a társasháznak, az adót – a törvényben meghatározott kivételekkel – a kifizető vonja le és fizeti be. Erről a társasháznak igazolást ad, a NAV részére pedig a rá vonatkozó szabályok szerint bevallást nyújt be. Az ilyen kifizetőtől származó jövedelmeket a bevallás 2141-01 lap 1-2., 5-6. sorainak kitöltésekor nem kell figyelembe venni. Ezeket a jövedelmeket összesítve a bevallás 2141-01 lap 17. sorában egyéb adatként kell feltüntetni.
Ha a kifizető nem vonta le az adót, az alapját képező jövedelemmel együtt a 2141-01 lap 1-2., 5-6. soraiban kell feltüntetni, a 2141-01 lap 17. sorában a d) oszlopba pedig nullát kell írni.
A külön adózó és a társasháznál is előforduló jövedelmek után a magánszemélyekre vonatkozó szabályok szerint kell az adót megállapítani és megfizetni. Ilyen külön adózó jövedelmek különösen a közös tulajdon tárgyát képező ingatlan és ingó vagyon értékesítéséből származó jövedelmek és egyes tőkejövedelmek.
A külön adózó jövedelmek után megállapított személyi jövedelemadót – ha azt nem a kifizető állapította meg – a bevallás benyújtásával egyidejűleg, legkésőbb a bevallás benyújtására előírt határidőig kell a társasháznak befizetnie.
Ha a külön adózó jövedelmeknek a megfizetett (kifizető által levont) adóval csökkentett összegét a társasház felosztja a tulajdonostársak között, a felosztott összeg után sem a társasháznak, sem a magánszemély tulajdonostársaknak nem kell adót fizetniük. (A társasház például a közös tulajdonban álló tároló helyiség értékesítéséből származó, megfizetett adóval csökkentett jövedelmét a tulajdoni hányadok arányában feloszthatja a magánszemély tulajdonostársak között további adófizetési kötelezettség nélkül.) A nem magánszemély tulajdonostársak esetében a kiosztott vagyoni érték bevételnek számít azzal, hogy az adózás előtti eredményt csökkenti az a bevételként elszámolt összeg, amely után a társasház az adót megfizette.[19]
Az előzőekben ismertetett általános szabályoktól eltérő az adókötelezettség, amikor közös tulajdonban lévő ingatlant (ingatlanrészt) értékesít a társasház és a közgyűlés határozatot hoz a tulajdoni hányadok szerinti adózásról. Ilyenkor ugyanis nem az adóval csökkentett összeg felosztása történik, ezért a magánszemély tulajdonosoknak az egyénileg elkészített 21SZJA jelű személyijövedelemadó-bevallásukban kell bevallaniuk az ingatlanértékesítésből származó jövedelmet. A nem magánszemély tulajdonostársakra jutó jövedelemrész után azonban ilyenkor is a társasháznak kell az adót megállapítania és bevallania.
A tulajdonostársak közös költségre és felújítási célra teljesített adóévi befizetésein, illetve a társasház által közvetített szolgáltatás továbbszámlázott ellenértékén felül befolyt – az előzőekben ismertetett külön adózási szabályok alá nem tartozó – más adóköteles bevétel (a közös tulajdon tárgyát képező ingatlan bérbeadásából származó bevételt is ideértve) egésze a társasház jövedelmének számít, amely után 15% adót kell fizetni. Ha ez a jövedelem kifizetőtől származott, akkor az adót a kifizetőnek kellett levonnia. Az ilyen kifizetőtől származó jövedelmekkel kapcsolatos adatokat a 2141-01 lap 17. sorában egyéb adatként a d) és e) oszlopokban kell szerepeltetni.
A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni többek között azokat a bevételeket, amelyek adómentesek, a kapott hitelt, kölcsönt, az adott hitel, kölcsön visszafizetését, a pályázat útján felújításra/korszerűsítésre elnyert költségvetési/önkormányzati támogatást.
Az ingatlan bérbeadásából származó, illetve más jogcímen keletkezett, nem kifizetőtől kapott jövedelmek után megállapított adót a jövedelem juttatásának negyedévét követő hónap 12-éig kellett a társasháznak befizetnie. Az adó késedelmes megfizetése miatt a NAV késedelmi pótlékot számít fel, amelynek mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének háromszázhatvanötöd része.[20]
Ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek[21] minősül a befektetési szolgáltatóval a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerint meghatározott - csereügyletnek nem minősülő - pénzügyi eszközre (ide nem értve a zárt körben kibocsátott értékpapírt), árura kötött ügylet, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi szolgáltatás keretében, illetve a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás keretében devizára/valutára kötött, pénzügyi elszámolással lezáródó azonnali ügylet, ha megfelel az említett törvények ügyletre vonatkozó rendelkezéseinek, és
a) amely a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv (Felügyelet) által felügyelt tevékenység tárgyát képezi,
b) amelyet bármely Európai Gazdasági Térség tagállamában (EGT-állam), illetve egyéb olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval vagy befektetési szolgáltató közreműködésével kötöttek, amely állammal Magyarországnak egyezménye van a kettős adóztatás elkerüléséről,
ba) az adott állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által felügyelt tevékenység tárgyát képezi,
bb) ha az adott állam nem EGT-állam, biztosított az említett felügyeleti hatóság és a Felügyelet közötti információcsere, valamint
bc) amelyre vonatkozóan a magánszemély rendelkezik az adókötelezettség megállapításához szükséges, az adóévben megkötött valamennyi ügylet minden adatát tartalmazó, a befektetési szolgáltató által a nevére kiállított igazolással.
A társasház által az adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti nyereségek együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a társasházat terhelő, az adóévben pénzben elszámolt ügyleti veszteségek és az ügyletkötésekhez kapcsolódó, a befektetési szolgáltató által felszámított díjak együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó része adóköteles ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemként válik adókötelessé.
Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó összege.
Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem után az adó mértéke 15%.
Lezárult ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek csak azt az ügyletet lehet tekinteni, amely esetében megtörtént a pénzbeli elszámolás. Az ügyletek összevonásakor az összes lezárt ügyleti nyereség és az összes lezárt ügyleti veszteség összevetése alapján kell jövedelmet, illetve veszteséget számítani.
A kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató a társasház részére az adóévben megkötött valamennyi ügylete és a megvalósult ügyleteiben megszerzett bevétele minden adatát tartalmazó igazolást állít ki, továbbá a megszerzett bevételekről adatot szolgáltat a NAV részére.
A befektetési szolgáltatót adó(előleg)-levonási kötelezettség nem terheli. A jövedelmet és az adót a jövedelmet szerző társasház a részére kiállított bizonylatok, valamint a saját nyilvántartásai alapján - figyelembe véve az árfolyamnyereségre irányadó szabályokat is - állapítja meg, az adóévről benyújtandó bevallásában az előírt határidőig vallja be és fizeti meg.
Ha a társasház az adóévben, az adóévet megelőző évben, illetve az adóévet megelőző két évben az ellenőrzött tőkepiaci ügyleteiből származó veszteséget ért el és azt a veszteség keletkezésének évéről szóló adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet.
A csereügylet fogalmát a számvitelről szóló törvény határozza meg.[23] E szerint deviza-, tőke- és kamatcsere (swap) ügyletnek tekinthető olyan összetett megállapodás valamely pénzügyi instrumentum cseréjére vonatkozóan, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze és általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után.
Az ügylet lényege, hogy a társasház kötelezettségéhez (vagy jogosultságához) kapcsolódó jövőbeni kiadást (vagy bevételt) más jövőbeni kiadásra (vagy bevételre) cserél oly módon, hogy a csere a résztvevő felek számára kockázatot jelent.
A társasház más jogcímen megszerzett jövedelmének (01-es lap 6. sora) minősül a csereügyletből származó jövedelem, amely esetében megállapítható, hogy az ügylet célja a társasház olyan jövedelemszerzése, amelyet – valós kockázat nélkül – a felek által a piaci ár, árfolyam, kamatláb, díj és egyéb tényezők alakulásától eltérő feltételek kikötésével ért el.
Csereügyletből származó jövedelemnek minősül a deviza-, tőke- és kamatcsere (swap) ügylet alapján a társasház által az adóévben megszerzett bevételnek, a kizárólag az adott ügylettel közvetlenül összefüggő, a társasházat az adóévben terhelő igazolt kiadásokat meghaladó része. A csereügyleti jövedelem után az adó mértéke 15%.
Csereügyleti veszteségnek minősül a csereügyleti kiadásnak a csereügyleti bevételt meghaladó összege.
A jövedelmet/veszteséget a kifizető az adóév végén ügyletenként állapítja meg és arról a társasház számára az adóévet követő január 20-ig igazolást ad, valamint a NAV részére adatszolgáltatást teljesít.
Kifizető hiányában a csereügyletből származó jövedelmet/veszteséget a társasháznak kell nyilvántartania ügyletenként.
A kifizetőt adó/adóelőleg-levonási kötelezettség nem terheli. A jövedelmet és annak adóját a jövedelmet szerző társasház az adóév végét követően ügyletenként állapítja meg, vallja be és fizeti meg.
Ha a csereügylet időtartama túlnyúlik az adóéven, de valamely adóévben a társasház veszteséget szenvedve az adott évre vonatkozó adóbevallásában ügyletenként ezt a veszteséget feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet.
Az adókiegyenlítést ügyletenként, évente göngyölítve, folyamatosan vezetett elszámolási nyilvántartás alapján kell megállapítani, a következők szerint:
- Az ügylet keletkezésének évében fel kell tüntetni a jövedelem bevallott adóját (adókiegyenlítési keret), illetve a veszteségnek a hatályos adókulccsal (2016. január 1-től 15%) számított szorzatát (adókiegyenlítésre jogosító összeg);
- Minden további évben az adókiegyenlítési keretet növeli az ügylet adott évi jövedelmének bevallott adója. Az adókiegyenlítésre jogosító összeget növeli az adott évre bevallott veszteségnek az akkor hatályos adókulccsal számított szorzata. Az adókiegyenlítési keretet és az adókiegyenlítésre jogosító összeget csökkenti az adott évben a veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítés (a göngyölített adókiegyenlítésre jogosító összegnek a göngyölített adókiegyenlítési keretet meg nem haladó része).
Tartós befektetési szerződésből származó jövedelem[24]
2020. január 1. napjától tartós befektetési szerződést köthet a magánalapítvány magánszemély, mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából vagy a bizalmi vagyonkezelő – a magánszeméllyel, mint vagyonrendelővel magánszemély, mint kedvezményezett javára megkötött – bizalmi vagyonkezelési szerződés teljesítése céljából.
Tartós befektetésből származó jövedelem: a feltételek megléte mellett a pénzösszeg befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerződéssel történő lekötése révén, a magánszemélyt a lekötés megszűnésekor, megszakításakor megillető bevételnek, ideértve a befektetésben lévő pénzügyi eszköznek, külföldi fizetési eszköznek a lekötés megszűnésekor, megszakításakor irányadó szokásos piaci értékét, valamint a szerződés megszűnése, megszakítása, időpontjára megállapított betéti kamatkövetelést is a lekötött pénzösszeget meghaladó része, azaz a lekötési hozam. A tartós befektetési szerződés arra vonatkozó külön megállapodás, hogy a felek az említett jövedelem tekintetében a tartós befektetésre vonatkozó adózási szabályokat alkalmazzák.
Lekötött pénzösszeg: a tartós befektetési szerződés alapján az adóévben egyösszegben vagy részletekben való, első alkalommal legalább 25 ezer forint (vagy annak megfelelő külföldi fizetőeszköz) befizetés, amelyre vonatkozóan a magánszemély a tartós befektetési szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a befektetések hozamaival (kamat, árfolyamnyereség, ügyleti nyereség, osztalék stb.) együtt a befizetés naptári évét követő legalább három naptári évben, valamint a lekötés folytatólagos meghosszabbítása esetén további két naptári évben, a vállalt lekötési időszak utolsó napján is még a befektetési szolgáltató vagy a hitelintézet által szerződésenként vezetett lekötési nyilvántartásban tart.
A szerződés típusai a következők:
· betéti típusú tartós befektetési szerződés, amely alapján a lekötött pénzösszeget kamatozó betétben, takarékbetétben helyezik el, vagy
· portfólió típusú tartós befektetési szerződés, mely alapján a lekötött pénzösszeg ellenőrzött tőkepiaci ügyletben pénzügyi eszközre és olyan pénzügyi eszközre vonatkozó megbízások teljesítésére használható fel, amelynek befektetési hozama kamatjövedelemnek minősülne.
A befektetési szolgáltató vagy hitelintézet a megbízást, a teljesítést, a befektetést rögzíti az adott szerződéshez tartozó lekötési nyilvántartásban.
Egy naptári éven belül ugyanazzal a befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel ezen két tartós befektetési típus közül csak egy-egy tartós befektetési szerződés köthető.
A lekötött pénzösszeg az elhelyezés naptári éve után a hároméves vagy ötéves lekötési időszakban az említett hozamok jóváírásán kívül további befizetéssel nem növelhető, és át nem csoportosítható.
A lekötési hozamot
az említett napra vonatkozó állapot szerint kell megállapítani.
Ha a lekötési időszak utolsó napja munkaszüneti nap, akkor a hitelintézet, befektetési szolgáltató a lekötési hozamot a lekötési időszak utolsó napját megelőző utolsó ismert árfolyam alapján állapítja meg. Ha a hároméves lekötési időszak utolsó napja előtt tett nyilatkozatával a hároméves lekötési időszak a lekötési nyilvántartásban lévő pénzügyi eszköznek, pénzösszegnek csak egy részére – de legalább 25 ezer forintnak megfelelő összegben – kerül meghosszabbításra, a meghosszabbítással érintett rész tekintetében a lekötési időszak nem szakad meg.
Az adó mértéke
megállapított lekötési hozam után.
(A) blokk - Adókötelezettség
1. sor: Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem és adója
Ebben a sorban kell feltüntetni a közös tulajdon tárgyát képező ingatlan átruházásából származó bevételnek azt a részét, amely után az adót a társasháznak kell megállapítania. (Ha a közgyűlés határozatot hozott a tulajdoni hányadok szerinti adózásról, akkor a magánszemély tulajdonosoknak a társasház által kiállított igazolás alapján az egyénileg elkészített 21SZJA jelű adóbevallásukban kell bevallaniuk azt a bevételt, amely őket – a közös tulajdon tárgyát képező ingatlan átruházásáért kapott összegből – a tulajdoni hányaduk alapján illeti meg.)
A társasház esetében az eladásért kapott összeget abban az adóévben kell bevételként figyelembe venni, amelyben a közös tulajdonú ingatlan(rész) átruházásáról szóló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Ingatlan átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, melyet a társasház az átruházásra tekintettel megszerez. (például az eladási ár, továbbá a cserébe kapott javaknak, dolgoknak a jövedelem megszerzése időpontjában megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingatlan gazdasági társaság, illetve más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén annak a társasági szerződésben, illetve más hasonló okiratban meghatározott értéke.)
Az átruházásból származó bevétel 25 %-át kell a társasház jövedelmeként figyelembe venni, mely után a társasháznak 15 % személyi jövedelemadót kell fizetnie.
A „b” oszlopban kell feltüntetni a bevétel teljes összegét, ha az ingatlan értékesítésekor kapott bevétel után nem a tulajdoni hányadok szerint adóznak, illetve a nem magántulajdonosokat megillető bevétel összegét, ha a tulajdoni hányadok szerint adóznak.
Ebben a sorban a „c” oszlopban a társasház nem tüntethet fel adatot.
A „d” oszlopban a jövedelmet („b” oszlop 25%-át) kell szerepeltetni. A jövedelem után kiszámított 15%-os adót az „e” oszlopban kell feltüntetni.
2. sor: Ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem és adója
Ebbe a sorba kell beírni az ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem adóköteles részét és annak 15%-os adóját.
Ha az ingó vagyontárgyat a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékén felül értékesíti a társasház, akkor a bevételnek azon részét, amely a szokásos piaci értéket meghaladja, nem ebben a sorban, hanem a 6. sorban (más jogcímen kapott jövedelemként) kell szerepeltetni.
Az értékpapír és a fizetőeszköz kivételével valamennyi – ingatlannak nem minősülő – dolgot ingó vagyontárgynak kell tekinteni. (Ingó vagyontárgy értékesítésének számít például, ha a társasház az egyedi fűtési rendszer korszerűsítése miatt feleslegessé vált kazánját eladja.)
Az ingóságok értékesítéséből származó éves jövedelemből 200 000 forint adómentes. Az évi 200 000 forintot el nem érő jövedelmet a bevallásban nem kell feltüntetni. Ha az adóévben megszerzett, ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem 200 000 forintnál több, akkor a jövedelem teljes összegét be kell vallani, de csak a 200 000 forint feletti összeg után kell az adót megfizetni. Nem kell jövedelmet megállapítani, ha az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó bevétel éves összege nem haladja meg a 600 ezer forintot.[25]
A jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó bevételből le kell vonni a megszerzésére fordított összeget, a megszerzéssel és eladással kapcsolatosan felmerült költségek, valamint a vagyontárgy értékét növelő ráfordítások igazolt összegét.[26] Az így fennmaradó bevételt teljes egészében jövedelemnek kell tekinteni,[27] amely után az adó mértéke 15%.
Ha az ingóság megszerzésére fordított összeg nem állapítható meg, akkor a bevétel 25%-át kell jövedelemnek tekinteni. Az így kiszámított jövedelemből más egyéb költséget már nem lehet levonni.
Az ingó vagyonért kapott bevétel összegét a „b” oszlopba, a költségeket (25%-os jövedelemszámítás esetén a bevétel 75%-át) a „c” oszlopba kell beírni. A „d” oszlopban a jövedelem összegét („b” és „c” oszlop különbségét) kell feltüntetni. A jövedelem 15%-os adóját 30 000 forinttal (az adómentes 200 000 forint jövedelemre eső adó összegével) csökkentve kell az „e” oszlopba beírni. Csökkentés eredményeként negatív szám nem szerepelhet.
3. sor: Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem és adója
Ha a társasház a tőzsdén[28], valamint bármely EGT-államban, továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén kötött ügylet(ek) alapján 2021. évben elért – pénzben elszámolt – ügyleti nyereségeinek együttes összege több, mint a társasházat terhelő – pénzben elszámolt – ügyleti veszteségeinek együttes összege, e jövedelmét ennek a sornak a „d” oszlopában, a 15 %-os adót pedig az „e” oszlopában kell szerepeltetnie.
A jövedelem utáni adót a bevallás benyújtására nyitva álló határnapig kell megfizetni az alábbiak figyelembevételével.
Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmek esetében az adót a magánszemélyekre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítania a társasháznak. Ezen jövedelmek adózására vonatkozó szabályok alkalmazásához a magánszemélyek személyi jövedelemadójának bevallására szolgáló 21SZJA jelű bevallás kitöltési útmutatója nyújt részletes segítséget.
Ha a társasháznak veszteséges ügylete is volt 2021-ben és/vagy az azt megelőző évben és/vagy az azt megelőző két évben, akkor van mód a veszteség elszámolására. Ilyenkor az adókiegyenlítés levezetéséhez ki kell tölteni a 2141-01-01 lap 22-30. sorait.
4. sor: Csereügyletből származó jövedelem és adója
Ha a társasház a 2021. évben csereügyletből származó jövedelmet vagy veszteséget ért el, ezt a sort a 2141-01-01 lap adatai alapján kell kitölteni, ezért mielőtt itt adatot tüntet fel, töltse ki a 2141-01-01 lap 31-38. és 39-47. sorait.
A 37. és 45. sor „b” oszlopában szereplő, csereügyletből származó jövedelem együttes összegét írja be a 4. sor „d” oszlopába, az ezt terhelő 15% adót pedig az „e” oszlopba.
Figyelem! Nem vonható össze az egyik ügyleten elért jövedelem a másik ügylet veszteségével.
A csereügyletről kiállított bizonylaton, illetve a társasház nyilvántartásában, a külföldi pénznemben feltüntetett adatokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos, a teljesítés időpontjában érvényes devizaárfolyamán kell forintra átszámítva feltüntetni. Az olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításhoz figyelembe venni.
5. sor: Egyéb tőkejövedelmek és ezek adója
Ebben a sorban kell a társasháznak bevallania az olyan jövedelmeit, amelyek nem számítanak sem kamatjövedelemnek, sem ellenőrzött tőkepiaci, sem csereügyletből származó jövedelemnek.
A „d” oszlopba azoknak a tőkejövedelmek körébe tartozó jövedelmeknek (például árfolyamnyereségnek) az összegét kell beírni, amelyekből kifizetéskor nem vonták le az adót. A tőkejövedelmek után megállapított adó (főszabályként 15% mértékű) összegét az „e” oszlopban kell feltüntetni.
Tőkejövedelmek esetében a társasháznak az adót a magánszemélyekre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítania. Tőkejövedelmek adózására vonatkozó szabályok alkalmazásához a magánszemélyek személyi jövedelemadójának bevallására szolgáló 21SZJA jelű bevallás kitöltési útmutatója nyújt részletes segítséget.
6. sor: Ingatlan bérbeadásából származó és más jogcímen kapott jövedelem és ezek adója
Ebben a sorban az ingatlan bérbeadásból származó és azoknak a más jogcímen megszerzett, az 1-5. sorokban megjelölt külön adózó jövedelmekhez nem sorolható adóköteles jövedelmeknek az összegét kell feltüntetni, amelyek után a társasháznak kell az adót megállapítania.
A hatályos rendelkezések szerint – a tulajdonostársak közös költségre és felújításra történő befizetéseit, valamint az Szja tv.-ben meghatározott bevételnek nem számító tételeket kivéve – valamennyi, a társasháznál bevételként nyilvántartott összeget az Szja tv. hatálya alá tartozó adóköteles bevételnek kell tekinteni. A társasház javára befolyt (befizetett/átutalt) összegek nyilvántartására (a bevételek könyvelésére) vonatkozóan az Sztv. rendelkezései az irányadóak.
A közös költség viselésének szabályait a szervezeti működési szabályzat állapítja meg,[29] mely dokumentum alapján meghatározható egy adott befizetésről, hogy közös költségnek minősül-e vagy sem. Az Szja tv.-ben foglaltak szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni[30] többek között:
· azokat a bevételeket, amelyek az Szja vagy más törvény szerint adómentesek (például adómentes bevétel a költségek ellentételezésére kapott kártérítés, a biztosító szolgáltatása);
· a kapott hitelt, kölcsönt, az adott hitel, kölcsön visszafizetését;
· azt a vagyoni értéket, amely után a személyi jövedelemadó fizetésére a kifizető kötelezett (például a kifizetőtől ingyenesen kapott termék vagy szolgáltatás értéke);
· azt a támogatást, amelyet jogszabály alapján nyilvánosan meghirdetett pályázat útján költségvetési, önkormányzati forrásból az adott jogszabályban meghatározott felújításra, korszerűsítésre kapott a társasház.
A jövedelmek együttes összegét a „d” oszlopban, ennek 15%-os adóját az „e” oszlopban kell feltüntetni.
7. sor: Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem és adója
2022. január 1-jétől bevezetésre kerülnek a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adózására vonatkozó szabályok[31]. Átmeneti rendelkezés[32] alapján a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat már a 2021. adóévre is alkalmazni lehet.
Az Szja tv. alkalmazásában kriptoeszköznek minősül az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.
Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által kötött kriptoeszközzel végrehajtott ügylet(ek) alapján az adóévben elért ügyleti nyereség.
Kriptoeszközzel végrehajtott ügylet: az az ügylet, amelyben a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető ügyletben kriptoeszköz átruházása, átengedése révén (ideértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is) nem kriptoeszköz formájában vagyoni értéket szerez.
Adóköteles ügylet csak akkor keletkezik, ha a kriptoeszköz kikerül a kriptovilágból, mindaddig amíg kriptoeszköz kriptoeszközre váltódik át, az ügylet adómentes.
Ügyleti nyereséget kell megállapítani (a meghaladó rész tekintetében) akkor, ha a tárgyévi ügyletek révén megszerzett bevételek összege meghaladja a kriptoeszközök megszerzésére és az ügyletekhez kapcsolódó díjakra, jutalékokra (ideértve a konkrét ügylethez nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt kiadásokat is) fordított tárgyévi igazolt kiadásokat.
Ügyleti veszteséget kell megállapítani (a meghaladó rész tekintetében) akkor, ha az említett tárgyévi kiadások összege meghaladja a tárgyévi bevételek összegét.
Ügyleti bevételt nem kell megállapítani, ha az ügyletből származó bevétel a minimálbér 10 százalékát nem haladja meg, feltéve, hogy a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, továbbá az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg.
Az ügyleti eredmény megállapítása során bevételként a kriptoeszköznek a kriptoeszköz átruházása, átengedése (vagy a jog gyakorlás megkezdése) időpontjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni.
Az ügyleti eredmény megállapítása során kriptoeszköz megszerzésére fordított kiadásként vehető figyelembe - ha azt a magánszemély a tárgyévben
a) vásárolta -, a megszerzésre fordított igazolt kiadás,
b) a kriptoeszköz előállítására (ún. bányászatára) vagy az ahhoz kapcsolódó rendszer működtetésében való közreműködésre („validálás” és hasonló tevékenységek) tekintettel szerezte -, a megszerzés alapjául szolgáló tevékenység érdekében felmerült, igazolt kiadás,
c) nem kriptoeszköz formájában létező vagyoni érték átruházására, átengedésére tekintettel szerezte -, e más vagyoni érték megszerzésére fordított igazolt kiadás, de legfeljebb e más vagyoni értéknek az átruházása, átengedése időpontjára meghatározott szokásos piaci értéke,
d) tevékenység, szolgáltatás nyújtás ellenértékeként vagy azzal összefüggésben szerezte -, megszerzett kriptoeszköz bevételszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke azzal, hogy a b) pont szerinti esetekben a megszerzés alapjául szolgáló tevékenység tekintetében bevételt megállapítani nem kell.
Ha a 2021-ben elért ügyleti nyereségei együttes összege több, mint az Önt terhelő ügyleti veszteségei együttes összege, akkor e jövedelmét ennek a sornak a „d” oszlopában, a 15 százalékos adót pedig az „e” oszlopában kell bevallania.
Ha a 2021. évben elszámolt ügyleti veszteségei együttes összege meghaladja az ügyleti nyereségei együttes összegét, Önnek 2021-ben a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből vesztesége keletkezett, amelynek összegét e sor „a” oszlopában tüntesse fel.
Ha a magánszemély a 2021. adóévet megelőzően kriptoeszköz átruházására, átengedésére tekintettel jövedelmet nem állapított meg, az említett ügyletek eredményét 2022. évi ügyleti eredményként lehet majd figyelembe venni.
A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmét és annak adóját az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában vagy az adóbevallási tervezet adatait kiegészítve vallja be, és az adót a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig kell megfizetni.
8. sor: 2021. évi adó összege
Az „e” oszlopba kell beírni az 1-7. sorok „e” oszlopaiban feltüntetett adóösszegek együttes összegét.
(B) blokk – Adózót terhelő és megfizetett adó
9-12. sor: Adózót terhelő és megfizetett adó összege az I-IV. negyedévben
Ezekben a sorokban a „d” oszlopban az adott negyedévhez tartozó kötelezettséget kell feltüntetni, ha annak megfizetése a társasházat terheli. Ha valamely negyedévben kötelezettség nem keletkezett, a rovatban nullát szerepeltessen. Nem írhatók be azok a kötelezettségek, melyek megfizetése a bevallás benyújtásával egyidejűleg esedékes.
13. sor: Adózó által megfizetett adó, adóelőleg összesen
Az „e” oszlopba kell beírni a társasház által ténylegesen teljesített befizetések összegét.
14. sor: Adókiegyenlítés miatt figyelembe vehető összeg
Ebbe a sorba a 30. sor „c” oszlopában és a 47. sor „h” oszlopában szereplő adatok összegét kell beírni.
15. sor: További, még az adózót terhelő, fizetendő adó
Ebben a sorban akkor szerepel adat, ha a 2021. évre megállapított adó összege (8. sor „e” mezőben szereplő összeg) nagyobb, mint a befizetett adó összege (13. és 14. sor „e” mezők együttes összege). Ide a két összeg különbségét kell beírni, azaz a 8. sor, valamint a 13. és 14. sor összegének különbözetét kell szerepeltetni.
16. sor: Visszaigényelhető adó
Ha a befizetett adó összege (a 13. és 14. sor „e” mezők együttes összege) nagyobb, mint a 2021. évre megállapított adó összege (a 8. sor „e” mező összege), akkor a két összeg különbözetét kell beírni ebbe a sorba, azaz a 13. és 14. sor összegének, valamint a 8. sor különbözetét kell itt feltüntetni.
Túlfizetés visszaigényléséhez az erre szolgáló ATVUT17-es „Átvezetési és kiutalási kérelem az adószámlán mutatkozó túlfizetéshez” elnevezésű nyomtatványt kell benyújtani.
(C) blokk – Egyéb adatok
17. sor: 2021. évben kifizetőtől kapott jövedelem és a levont adó összege
Ennek a sornak „d” oszlopában kell feltüntetni az ingó és az ingatlan vagyon értékesítéséből, valamint – a kamatból származó jövedelmek kivételével – azoknak a bármilyen más jogcímen megszerzett adóköteles jövedelmeknek az együttes összegét, amelyeket a társasház a 2021. évben kifizetőtől kapott. A jövedelmek összesítésekor a kifizetői igazoláson jövedelemként (az adó alapjaként) feltüntetett összegeket kell figyelembe venni. A „e” oszlopba a kifizetők által levont adó összegét kell beírni.
18. sor: Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség
Ezen sor „c” oszlopában kell feltüntetni a társasház által 2021. évben ellenőrzött tőkepiaci ügyleteken elszenvedett árfolyamveszteséget.
(D) blokk – Magánalapítvány, bizalmi vagyonkezelő adókötelezettsége
19. sor: Tartós befektetési szerződésből származó jövedelem és adója
Ezt a sort akkor kell a magánalapítványnak vagy a bizalmi vagyonkezelőnek kitöltenie, ha tartós befektetésből származó jövedelemről van igazolása. A „d” oszlopba a jövedelmet, az „e” oszlopba a 15 százalékkal vagy a 10 százalékkal megállapított adót írja be.
Nem kell bevallani a tartós befektetésből származó jövedelmet, ha az adójának mértéke 0 százalék. Egyéb esetben az adót a bevallásban kell megállapítani, és a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig megfizetni.