Kitöltési útmutató a 20K104 jelű,

a nyugdíjat folyósító szerv adatszolgáltatása az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére kifizetett nyugellátás 2020. évi összegéről elnevezésű nyomtatványhoz

 

I.                               ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

 

1.      Mire szolgál a 20K104 jelű adatszolgáltatás?

 

A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság automatikus információcsere keretében, a 2014. január 1-jétől kezdődő adómegállapítási időszakokat illetően, legkésőbb az információ rendelkezésre állásának adóévét követő év június 30-ig közli más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával a jogszabályban meghatározott jövedelem- és tőkekategóriákra vonatkozóan az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező adózóról a nyilvántartása alapján rendelkezésére álló információkat.

 

A jogszabály szerinti jövedelem- és tőkekategóriák a következők:

a) munkaviszonyból származó jövedelem,

b) vezető tisztségviselő tiszteletdíja,

c) életbiztosítási szerződésből származó jövedelem (kivéve az információcserével

kapcsolatos egyéb uniós jogi aktus hatálya alá tartozó életbiztosítási szerződésből származó jövedelem),

d) nyugdíj,

e) ingatlan hasznosításából származó jövedelem.[1]

 

A nyugdíjat folyósító szerv automatikus információcsere teljesítése érdekében a rendelkezésre álló azonosító adatok alapján az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére kifizetett nyugellátás adóévi összegéről az adóévet követő év január 31-ig az adózó azonosításához rendelkezésre álló adatok feltüntetésével elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.[2]

 

2.      Kire vonatkozik?

 

A nyomtatványt a nyugdíjat folyósító szerv nyújtja be a NAV-hoz.[3]

 

3.      Hogyan lehet benyújtani az adatszolgáltatást?

 

A nyomtatványt az elektronikus ügyintézésre kötelezett, valamint az elektronikus ügyintézési módot önként választó adózónak, ügyfélnek elektronikusan kell benyújtania.

 

A bevallások és adatlapok elektronikus benyújtásáról és az elektronikus kapcsolattartás szabályairól bővebb információt a NAV honlapján (www.nav.gov.hu)

 

 

A képviseleti jogosultság bejelentése

 

Az adatszolgáltatást az adózó meghatalmazottja is benyújthatja. Az adatszolgáltatás elektronikus benyújtásához a képviseleti jogosultságot előzetesen be kell jelenteni a NAV-hoz. Az elektronikusan benyújtott adatszolgáltatást ugyanis a NAV csak akkor tudja befogadni, ha a benyújtó képviseleti jogosultságát előzetesen bejelentette és a NAV nyilvántartásba vette.

 

A képviselet bejelentéséről bővebb információ a NAV honlapján (www.nav.gov.hu)

 

 

4.      Hol található a nyomtatvány?

 

A 20K104 jelű adatszolgáltatás nyomtatványa kereskedelmi forgalomban nem kapható. Elektronikusan elérhető a NAV honlapján az Általános Nyomtatványkitöltő keretprogramban (ÁNYK). A 20K104A résznyomtatványból (Főlap) adatszolgáltatónként egyet, a 20K104M résznyomtatványból az adatszolgáltatóhoz tartozó magánszemélyenként egyet-egyet kell kitölteni.

 

5.      Mi az adatszolgáltatás határideje?

 

A nyugdíjat folyósító szervnek az adóévet követő év január 31-éig (2021. február 1-éig.) kell adatot szolgáltatni a NAV-nak. [4]

 

6.      Hogyan módosítható az adatszolgáltatás (javítás, helyesbítés)?

 

NAV általi javítás

 

A NAV az adatszolgáltatás helyességét megvizsgálja, és ha az adatszolgáltatás az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki, 15 napon belül, megfelelő határidő kitűzésével az adózót értesíti az adatszolgáltatás kijavítása (hiánypótlása) érdekében. Az adózónak a hibalistában felsorolt hibák kijavítását követően az adatszolgáltatás teljes állományát újból be kell nyújtania, és a lap tetején lévő mezőbe be kell írnia az eredeti (a hibásnak minősített) adatszolgáltatás 10 jegyű vonalkódját, amely a javításról szóló értesítő levélben található meg. Javító adatszolgáltatás beküldése esetén a Főlap (B) blokkjában az „Adatszolgáltatás jellege” mezőt üresen kell hagyni, kivéve, ha helyesbítésként beküldött adatszolgáltatás kijavítására szólítja fel a NAV.

 

Adózói javítás (helyesbítés)

 

A NAV által elfogadott adatszolgáltatás után, ugyanarra az időszakra csak adózói javítás (helyesbítés) nyújtható be.

 

Adózói javításról (helyesbítésről) akkor van szó, ha az adózó utóbb észlelte, hogy a NAV által elfogadott adatszolgáltatás bármely adat tekintetében téves, vagy valamely adat az elfogadott adatszolgáltatásból kimaradt, azaz az adatszolgáltatás nem teljes körű.

Akkor is adózói javításról (helyesbítésről) van szó, ha valamely magánszeméllyel kapcsolatos adatközlést az adatszolgáltatás által érintett időszakra pótlólag teljesíti az arra kötelezett.

 

Ha az adatszolgáltatás benyújtása adózói javítás (helyesbítés) miatt történik, akkor az A Főlap (B) blokkjában az „Adatszolgáltatás jellege” mezőbe „H” betűt kell választani.

 

Ebben az esetben „A hibásnak minősített adatszolgáltatás vonalkódja” mezőt üresen kell hagyni, kivéve azt az esetet, amikor a helyesbítő adatszolgáltatásra érkezik javítás.

 

Ha a helyesbítés benyújtására azért van szükség, mert a magánszemélyre vonatkozóan közölt adatok valamelyikét kell módosítani, abban az esetben az M lap (B) blokkjában is fel kell tüntetni „H” betűvel a helyesbítés tényét.

 

Ha olyan magánszemély adatait közölte a benyújtott adatszolgáltatásban, akivel kapcsolatosan adatszolgáltatási kötelezettsége nem volt, azt az M lapon „T” betűvel jelölje. Ebben az esetben az adott magánszemélyhez kapcsolódóan a magánszemélyes lap (C) blokkját nem kell kitölteni, mivel a sorban adatot közölni nem lehet.

 

Adózói javítás (helyesbítés) esetén – ha a magánszemélyre vonatkozóan közölt adatok valamelyikét kell módosítani -, csak a helyesbítéssel érintett magánszemély(ek)re vonatkozó lapokat kell ismételten benyújtani.

Ekkor nemcsak a helyesbítendő adatokat kell az egyes magánszemélyes lapokon módosítani, hanem valamennyi, az adott magánszemélyre vonatkozó adatot újból kell közölni, hiszen a helyesbítés lényege a magánszemélyre vonatkozó teljes adatcsere.

 

7.      Mik a jogkövetkezmények?

 

Ha az adózó a bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét hibásan, hiányos adattartalommal, késve teljesíti, vagy azt elmulasztja, a NAV a törvényben meghatározott szankcióval élhet.[5]

 

8.      Milyen részei vannak az adatszolgáltatásnak?

 

1) 20K104A

2) 20K104M

 

9.      További információ, segítség

 

Ha további kérdése van az adatszolgáltatással, illetve az egyes adózási szabályokkal kapcsolatban, keressen minket bizalommal alábbi elérhetőségeinken!

 

Interneten:

 

E-mailen:

 

Telefonon:

 

 

A NAV Infóvonala és az ÜCC hétfőtől csütörtökig 8 óra 30 perctől 16 óráig, valamint péntekenként 8 óra 30 perctől 13 óra 30 percig hívható.

 

A rendszer használatához ügyfél-azonosító számmal vagy Részleges Kódú Telefonos Azonosítással (RKTA) kell rendelkeznie. Ha nincs ügyfél-azonosító száma, akkor azt a TEL jelű nyomtatványon igényelhet, amit a NAV-hoz személyesen vagy a KÜNY tárhelyen keresztül lehet benyújtani. Felhívjuk figyelmét, hogy ha nem saját ügyében kívánja használni az ÜCC-t, akkor EGYKE adatlap benyújtása is szükséges.

 

Személyesen:

 

10.  Mely jogszabályokat kell figyelembe venni?

 

·         Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.)

  • Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.)

 

II.                            RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÓ

 

1) 20K104A

 

A Főlap (A) blokkja tartalmazza az adatszolgáltatás benyújtására kötelezett adatait.

 

Kérjük, töltse ki az adatszolgáltató adószámát!

 

Jogutódlással történő megszűnés esetén a jogutód kötelezettsége teljesíteni a jogelőd által nem teljesített kötelezettségeket (adatszolgáltatást).[6] Ebből következően, 2020. január 1. és 2021. január 31. között jogutódlással történő évközi megszűnés esetén, a jogutód az általános határidőig teljesíti a jogelőd kötelezettségét.  Ha az adatszolgáltató a jogelőd kötelezettségét is teljesíti, akkor az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a jogelőd adószámát is.

 

Ha az adatszolgáltatás hibás, akkor a hibásnak minősített adatszolgáltatás vonalkódját is a Főlap (A) blokkjában kell szerepeltetni.

 

Kérjük, tüntesse fel az adatszolgáltató nevére, székhelyére, levelezési címére, ügyintéző nevére és telefonszámára vonatkozó adatokat!

Ha levelezési címként postafiókot ad meg, akkor a közterület jellegéhez „postafiók”-ot kell írni, a postafiók számát a házszám rovatban kell feltüntetni.

 

Ügyintézőként annak a személynek a nevét kell feltüntetni, aki az adatszolgáltatást összeállította, és aki az adatszolgáltatás esetleges javításába bevonható.

 

A Főlap (B) blokkjában az adatszolgáltatás jellege mezőt akkor kell kitölteni, ha az adatszolgáltatás adózói javításnak (helyesbítésnek) minősül. Alapbevallásnál a négyzet üresen marad!

 

Eredeti adatszolgáltatás

 

Akkor eredeti az adatszolgáltatás, ha az adatszolgáltató az egyszeri adatszolgáltatásra előírt határidőn belül, először szolgáltat adatot. Eredeti adatszolgáltatáskor az adatszolgáltatás jellegének feltüntetésére szolgáló négyzetet üresen kell hagyni. A határidő előtt benyújtott adatszolgáltatásoknál az elsőként beadott, és a NAV által elfogadott adatszolgáltatás minősül eredetinek.

 

Soron kívül teljesített adatszolgáltatás

 

A jogutód nélkül megszűnő adózó, ha e tevékenységét megszünteti, adatszolgáltatási kötelezettségét az éves elszámolású adókról benyújtott soron kívüli bevallással egyidejűleg teljesíti.[7]

A soron kívüli adatszolgáltatást a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell benyújtani.[8]

Ha a soron kívüli bevallás benyújtásának határideje túlnyúlik az adatszolgáltatási határidőn, akkor a 2020. évre vonatkozó adatszolgáltatást függetlenül a megszűnés időpontjától, az adatszolgáltatási határidőig teljesíteni kell.

Az elmaradt adatszolgáltatás pótlása nem minősül soron kívül teljesített adatszolgáltatásnak.

Ha az adatszolgáltatást soron kívül teljesíti az adatszolgáltató, akkor azt X-szel kell jelölni a (B) blokkban.

 

A Főlap (B) blokkjában jelenik meg az adatszolgáltatásban feltüntetett összes magánszemély (M lapok) száma.


Tartalomjegyzék