Adatszolgáltatás az áttérés adóévét megelőző adóév adatai alapján az IFRS-ek szerinti adóalap komponensek összegeiről
(2071-AH-02-02, 2071-AH-02-03)
C) Blokk: Bevételt csökkentő tételek[242]
Felhívjuk a figyelmet, hogy ebben a blokkban a hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás, biztosító csak nullát tüntethet fel.
55. sor: A jogdíj. A Htv. önálló – a Tao. törvénytől eltérő – jogdíjfogalmat határoz meg. A korábbi szabályozáshoz képest leszűkült a jogdíj-bevételt eredményező jogosultságok, tevékenységek köre, ennek megfelelően már nem része a jogdíjfogalomnak – többek között – a védjegy, a kereskedelmi név és az üzleti titok. A Htv. szerint hatályos jogdíjfogalom szerint kizárólag a szabadalom, a használatiminta-oltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási/felhasználási engedélyéből, valamint a felsorolt jogok értékesítéséből származó ellenérték minősül jogdíjbevételnek [Htv. 52. § 51. pont]. A Htv. 51/B. §-ának (2)-(3) bekezdései azonban bizonyos esetekben még lehetővé teszik azt, hogy a nettó árbevétel összegét a Tao. törvény 2016. június 30-án hatályos 4. § 20. pontja szerinti – bővebb tartalmú – jogdíjbevétellel lehessen csökkenteni
56.sor: Ebbe a sorba a felszolgálási díj árbevételként elszámolt összege kerül.
57.sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az adóhatósággal elszámolt jövedéki adó, regisztrációs adó, alkoholos italok utáni népegészségügyi termékadó együttes összegét, melyből a 58.–59. sorokban a regisztrációs adó, a népegészségügyi termékadó összegét külön is fel kell tüntetni.
60. sor: Az IFRS 15 standard 61. bekezdése szerint a gazdálkodó egység a bevételt azt az árat figyelembe véve jeleníti meg, amelyet a vevő akkor fizetett volna, ha azokat a teljesítéskor készpénzzel fizette volna ki. Ha a vevő előre fizet, és ez jelentősfinanszírozási hasznot biztosít a gazdálkodó egységnek, akkor a vételár és a bevételként elszámolt összeg különbözetét kamatráfordításként kell kimutatni a gazdálkodó egységnek. Az így képződött kamatráfordítás összegét ebben a sorban kell feltüntetni, mivel – a számviteli rendszerek adósemlegességének biztosítása érdekében – a helyi iparűzési adó alapjának megállapításakor bevételnövelő tétel.
61. sor: Az IFRS-ek értelmében a különféle áruértékesítéssel, a szolgáltatásnyújtással (ide értve a beruházási szerződésekkel összefüggő szolgáltatásnyújtást is), továbbá a jogdíjhasznosítással kapcsolatos fedezeti ügyletek esetén, a fedezeti ügylet eredményével – az eredmény előjelétől függően – csökkenteni vagy növelni kell az árbevételt. Ha a fedezeti ügylet IFRS-ek szerint az árbevételt növeli, akkor – magyar számviteli szabályokkal való összhang megteremtése érdekében – ezen összeggel csökkenteni kell az adóköteles bevételt. E korrekció összegét ebben a sorban kell feltüntetni.
62. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni azon tételeket, amelyeket az adózó korábbi adóévben – a Htv. 40/C. §-ának 2016. december 31-ig hatályos (2) bekezdés k), vagy a Htv. 40/C. §-ának (2) bekezdés m) pontja alapján – számlázott tételként már a helyi iparűzési adóalapja részévé tett, azonban a Htv. 40/C. §-ának értelmében a tárgyévben is bevételnek, bevételnövelő tételnek minősülnek.
75. sor: A 55–57. és a 60.-62. sorokban szereplő értékek összegét kell feltüntetni.
D) Blokk: Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ)[243]
80. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a kereskedelmi áruk értékesítéskor nyilvántartott könyv szerinti értékét. Kereskedelmi árunak az IAS 2 Készletek című standardok szerinti, továbbértékesítés céljából vásárolt és birtokolt, üzleti évben értékesített áru, telek vagy más ingatlan minősül. Az IAS 2 Készletek című standard 6. bekezdésében foglaltakra tekintettel, csak azon eszközök minősülnek kereskedelmi árunak, melyeket a szokásos üzletmenetet keretében történő értékesítésre tartanak. Az e körön kívül eső, adóévben értékesített eszközök értékét ebben a sorban nem kell feltüntetni.
81. sor: Itt kell feltüntetni azon különféle – nem számlázott – kapott engedmények, rabattok összegét, amelyek az IAS 2 Készletek című standard 11. bekezdése alapján csökkentik a beszerzési értéket.
82. sor: Az azonos rendeltetésű elcserélt áruk, szolgáltatások számlázott ellenértéke (annak hiányában valós értéke), az IFRS szerinti könyvvezetésben nem jelenik meg, hiszen az IFRS-ek ezeket un. monetáris cserének minősülő eseteket nem tekintik önálló jogügyletnek. A magyar és a nemzetközi számvitelt alkalmazók adósemleges megítélése érdekében azonban a cserével megszerzett áru értéke növeli a nettó árbevételt, az elcserélt áru értékét pedig az elábé összegének megállapításakor lehet figyelembe venni növelő tételként. E sor ez utóbbi, elábét növelő tétel feltüntetésére szolgál.
83.sor: Ha a pénzügyi lízingbe adott eszköz nem minősül kereskedelmi árunak az IFRS-ek alkalmazásában, így annak értékét a 41. sorban feltüntetett összeg nem tartalmazza, akkor a pénzügyi lízingbe adott eszköz könyv szerinti értékét ebben a sorban kell feltüntetni.
84.sor: Ezt a sort akkor kell kitölteni, ha az IFRS-t alkalmazó, az IFRS-ek fogalmi rendje szerinti értelemben vett ügynökként ad el árut, s azután árbevételt nem számol el, de annak értékét a nettó árbevétel összegének meghatározása során a Htv. 40/C. § (2) bekezdés e) pontja alapján bevételnövelő tételként figyelembe kell venni, mert az a magyar számviteli szabályok szerint árbevétel lenne. Az ilyen áru könyv szerinti értéke – melyet ebben a sorban kell feltüntetni – növeli az elábé-t.
85.sor: E sorban kell feltüntetni a nem szokásos tevékenység keretében értékesített kereskedelmi áru értékesítés könyv szerinti értékét.
86.sor: A 84. és 85. sorból az az érték, amelyet az adózó az adóévet megelőző évben már elábéként figyelembe vett. Itt kell feltüntetni az ügynökként eladott áruk értékéből és a nem szokásos kereskedelmi tevékenység keretében értékesített áruk értékéből azt a részösszeget, melyet az adóalany az adóévet megelőző adóévben elábéként már figyelembe vett.
100.sor: Az eladott áruk beszerzési értéke (elábé) kiindulópontját a Htv. 40/F. §-ának (1) bekezdésében foglaltak rögzítik, a kereskedelmi áru fogalmának definiálásával. Ezt a kiinduló értéket kell a Htv. által meghatározott értékekkel korrigálni, így állítható elő az éves beszámolójukat az IFRS szerint készítő adóalanyokra irányadó elábé összege (80–85. sorokban szereplő összegek összege és a 86. sorban feltüntetett érték különbözete). Ha az összeg negatív szám, kérjük írja be a ,,-’’ jelet a rovatba.
E) Blokk: Anyagköltség[244]
110.sor: Htv. 52. §-ának 67. pontja értelmében azokat az eszközöket kell anyagnak tekinteni, amelyek olyan anyagok vagy anyagi eszközök formájában vannak, melyeket a termelési folyamatban vagy a szolgáltatásnyújtásban használnak fel. Ezen eszközöknek az üzleti évben ráfordításként elszámolt, felhasználáskori könyv szerinti értékét kell e sorban feltüntetni.
111.sor: Itt kell feltüntetni a nem számlázott, kapott kereskedelmi engedmények, rabattok és más hasonló tételek összegét, melyeket az adózó – a Htv. 52. §-ának 67. pontjában definiált – anyag könyv szerinti értékének megállapításkor az IAS 2 készletek standard 11. bekezdése alapján nem vett figyelembe.
112. sor: Itt kell feltüntetni azon költségeket, melyeket az adózó az anyag felhasználásával létrehozott saját előállítású ingatlanok, gépek, berendezések bekerülési értékében már figyelembe vett. Annak értékét ugyanis még egyszer nem lehet figyelembe venni, ezáltal kétszeresen szűkítve a nettó árbevételt.
125.sor: Ez a sor tartalmazza az IFRS-t alkalmazó vállalkozók anyagköltségét, mely nem más, mint az első sorban szereplő összegnek a 111. sorban feltüntetett értékkel növelt, majd a 112. sor szerinti összeggel csökkentett értéke (110+111-112. sor). Ha az összeg negatív szám, kérjük írja be a ,,-’’ jelet a rovatba.
F) Blokk: Közvetített szolgáltatások értéke[245]
130. sor: Az IFRS-ek fogalmi rendjében a nem ügynökként végzett, egyébként – a Htv. 52. §-ának 40. pontja alapján – közvetített szolgáltatások értékének minősülő érték feltüntetésére szolgál.
131.sor: Ha az IFRS-ek szerinti ügynöki értékesítésnek minősül a Htv. szerint egyébként közvetített szolgáltatásnak minősülő ügylet és ennek kapcsán az adóköteles bevételt is növelni kell a Htv. 40/C. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerint, akkor a közvetített szolgáltatás bekerülési értéke növeli azt az összeget, amelyet az IFRS-ek alkalmazása és a magyar számviteli szabályok szerint is közvetített szolgáltatások értékének kell tekinteni.
140. sor: Az előző két sor összege adja az IFRS-t alkalmazó vállalkozás által figyelembe vehető közvetített szolgáltatások értékét, melyet itt kell feltüntetni (130+131. sor).