A társasági adó összegének bevallása

 

[2071-01-01, 2071-01-02]

 

Ezt a bevallási lapot kell benyújtania annak a Tao. tv. 2. § (2)-(4) és (6) bekezdése hatálya alá tartozó adózónak – figyelemmel az általános tudnivalóknál leírtakra –, amely 2020. év közben vagy 2020. december 31-én tevékenységét megszüntette, átalakult vagy a társasági adótól eltérő más adóalanyiság választása miatt kikerült a társasági adó hatálya alól.

Figyelem! A bevallás adatait ezer forintban kell megadni, a kerekítés általános szabályait figyelembe véve.

 

A)      A társasági adó levezetése

 

Az egyes sorok kitöltésének ismertetése előtt felhívjuk a figyelmet néhány – az általánostól eltérő - tudnivalóra.

A)

A társaságiadó-alany szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozásra, szabályozott ingatlanbefektetési társaságra, illetve a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaságra vonatkozóan – főszabályként –  a következőket jelezzük. Az a társaság, amely az üzleti évben nem működött Szit-ként. (még az adóév egy részében sem) társasági adó megállapítása során a 01., 03.-04.-05.-06., és 10. sorok b) rovatát üresen hagyja, Abban az esetben, ha az üzleti év egészében Szit-ként folytatta tevékenységét a társaság, akkor a vonatkozó sorok (01., 03.-04.-05.-06., és 10.) b) és c) rovat adatai megegyeznek, illetve ha csak az üzleti év tört részében tevékenykedett a társaság Szit-ként akkor a c) rovatban az összesített, a teljes üzleti évre vonatkozó adatokat kell feltüntetni s ezen együttes értékből kell a b) rovatban kiemelni a Szit. létszakaszra vonatkozó adatokat, melyet az egyes soroknál részletezünk.

B)

2019. január 1-jétől a hitelintézeti különadó megszűnése miatt, a bevallást kitöltő pénzügyi intézmények az egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintra átváltásával kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2015. évi CXLV. törvény 12. § (2) bekezdése és 16. §-a alapján az adózó által elengedett, fogyasztóval közölt tartozás 50 százalékával, valamint a Tao. tv. 29/C§ (6) és (8) bekezdéseiben meghatározott jogcímekkel (a továbbiakban: elengedési kedvezmény összege) a fizetendő társasági adót, pénzügyi szervezetek különadóját, a pénzügyi tranzakciós illetéket csökkenthetik. A Tao. tv. 29/C.§ (7) és (9) bekezdése szerint az adózó vagy kapcsolt vállalkozásának minősülő pénzügyi intézmény utoljára abban az adóévben érvényesítheti a (6) és (8) bekezdés szerinti csökkentést, amelynek első napja 2018-ban van. Az adózó az elengedési kedvezményt a döntése szerinti megosztásban számolhatja el az említett adók csökkentéseként (ideértve azt az esetet is, ha egyetlen adó csökkentéseként számolja el annak teljes összegét). A szabályozás szerint, ha az elengedési kedvezmény összege több, mint az előző bekezdés szerint érvényesített csökkentés összege, akkor különbözetüket az adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő (egy vagy több) pénzügyi intézmény is érvényesítheti a felsorolt adónemekben. Az elengedési kedvezmény összegének azon része, amelyre tekintettel az adózó vagy a kapcsolt vállalkozásának minősülő pénzügyi intézmény a csökkentést nem alkalmazta, csökkenti a következő adóévekre az adózó és a kapcsolt vállalkozásának minősülő (egy vagy több) pénzügyi intézmény adókötelezettségét a Tao. tv. 29/C.§ (1)-(2) bekezdés szerinti módszer alkalmazásával.

A 2071-es bevalláson a 2019. – és az azt megelőző - adóévekben nem érvényesített kedvezmény 2020. évre továbbvihető részét kizárólag a társasági adó csökkentéseként lehet figyelembe venni, a pénzügyi szervezetek különadója valamint a pénzügyi tranzakciós illeték más adóbevallásokon szerepelnek. A pénzügyi szervezetek különadójának illetve a tranzakciós illeték csökkentésének bevallására a 20P90 jelű Bevallás a pénzügyi szervezetek, valamint forgalmazók és befektetési alapok különadójáról, illetve a 2093 jelű, 2020. évi pénzügyi tranzakciós illeték, valamint a 2021. évi illetékfizetési kötelezettségről elnevezésű bevallásokon van mód. Ha az adózó döntése arra irányul, hogy az adott adókötelezettséget a lehető legnagyobb mértékben csökkentse, akkor ezt az önellenőrzés és az adóellenőrzés során is figyelembe veheti.

 Ha a különbözetet egynél több kapcsolt vállalkozásnak minősülő pénzügyi intézmény érvényesíti, akkor ezen adózókat e jogcímen külön-külön megillető adócsökkentés teljes összege nem haladhatja meg a különbözetet. Az adózó és kapcsolt vállalkozásának minősülő (egy vagy több) pénzügyi intézmény írásos megállapodásban rögzítik a külön-külön érvényesítendő csökkentés összegét. A Nyilatkozat lap B) blokk 14. sorában kell az adózónak jelölnie, hogy kapcsolt vállalkozásnak minősülő pénzügyi intézményként él a kötelezettségcsökkentés lehetőségével. A hitelintézeti különadó kivezetése a Kárrendezési Alap számára teljesített befizetésekre (továbbiakban: befizetés) vonatkozó adócsökkentési lehetőségeket is érinti. Az előző adóévekben (2018, 2019) nem érvényesített befizetés a fizetendő társasági adóra, pénzügyi szervezetek különadójára valamint a pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó kötelezettségeket csökkentheti. A 2071-es bevalláson a 2019. – és az azt megelőző - adóévben nem érvényesített kedvezmény 2020. évre továbbvihető részét a társasági adó csökkentéseként lehet figyelembe venni, a pénzügyi szervezetek különadójára valamint a pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó kötelezettség csökkentési lehetőség más adóbevallásokon szerepelnek.

 

Az egyes sorok kitöltésének tudnivalói:

 

A csoportos társaságiadó-alany a saját, valamint a csoport tagjai által rendelkezésére bocsátott nyilvántartások alapján tölti ki az alábbi sorokat. 

01. sor: Ennek a sornak a c) rovatában az adózás előtti[41] eredményt /vagy az IFRS-ek szerinti beszámolót készítőknél a korrigált adózás előtti eredményt kérjük feltüntetni. Ennek megfelelően ide kerül az egyszeres könyvvitelt és a kettős könyvvitelt vezetők esetén a beszámoló részét képező eredmény-levezetésben, eredmény-kimutatásban, e címen szerepeltetett összeg.

A Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete (a továbbiakban: MRP szervezet) a Számv. tv. valamint az egyes egyéb szervezetek beszámoló-készítési és

könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól rendelkező jogszabály alapján kimutatott tárgyévi eredményét állítsák be ebbe a sorba.

 

Iskolaszövetkezet/közérdekű nyugdíjas szövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén ebbe a sorba állítsa be a beszámolóban megállapított adózás előtti eredményét a nyilvántartásban szereplő adómentesen képződött eredménytartalék összegével növelten. (Ebben az esetben a 02. sorban nem szerepelhet adat.)

Ha az itt szereplő összeg negatív, a-” előjelet kérjük az összeg rovatba beírni.

A b) rovatban kérjük szerepeltetni – a c) rovatban összesített adatból kiemelve – az elővállalkozás vagy szit., vagy projekttársaságkénti működés adózás előtti eredményét.

02. sor: Iskolaszövetkezet/közérdekű nyugdíjas szövetkezet átalakulás miatti megszűnése esetén ennek a sornak a c) rovatában kell feltüntetni[42] az iskolaszövetkezetnek/közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek az adóévi eredményből és az eredmény kiegészítésére adómentesen képződött – külön nyilvántartott – eredménytartalékból a tagok részére jóváhagyott osztalék, valamint a jegyzett tőke leszállítása, a tagi jogviszony megszűnése következtében az adóévben keletkezett kötelezettségek együttes összegét. A megállapított osztalék hiányában kérjük a „0”-t beírni.

(Adat vagy a 01., vagy a 02. sorban szerepelhet.)

(Az IFRS-ek szerinti beszámolót készítők ebbe a sorba adatot nem írhatnak.) Az iskolaszövetkezetekre vonatkozó szabályozást kell alkalmazniuk a közérdekű nyugdíjas szövetkezeteknek is.

03. sor: Ennek a sornak a c) rovatába az adózás előtti eredményt csökkentő tételek[43] /vagy az IFRS-ek szerinti beszámolót készítőknél a korrigált adózás előtti eredményt csökkentő tételek együttes összegét kell – az előjel feltüntetése nélkül – beírni. Az IFRS-ek szerinti beszámolóra áttért adózó csökkentő jogcímek összesen adata tartalmazza az áttérési különbözetre tekintettel az adóévben elszámolt adóalap módosító- tételt is, ha az negatív. A c) rovatból kiemelve, a sor a) rovatában kérjük, hogy az IFRS-ek szerinti beszámolóra áttért adózók az áttérési különbözetre tekintettel az adóévben elszámolt adóalap-módosító tételt (negatív) írják be, előjel feltüntetése nélkül.

 

Az IFRS-ek szerinti beszámolót készítők esetében a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben (ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül, az utolsó adóévben) az áttérési különbözet[44]- az adózó választása szerint - elhalasztott összege egy összegben esedékessé válik.

 

 

Figyelem! 2020. január 1-jétől a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló 2016/1164/EU tanácsi irányelv magyar jogrendszerbe történő átültetésével összefüggésben a Tao. tv-ben bevezetésre kerülnek az ugyanazon tényállás eltérő jogi minősítéséből eredő különbségek miatti adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezések (hibrid struktúrák)[45]. Az eltérő jogi minősítésből eredő különbség csak abban az esetben esik korlátozás alá,

-          ha az ügylet kapcsolt felek között valósul meg[46], ahol a kapcsolt vállalkozás minősítés megítélésekor a legalább 50%-os befolyás-mérték az irányadó[47], illetve

-          struktúrált jogügylet[48] keretében történik.

 

Az adóelkerülés megakadályozása érdekében született intézkedések szerint

-          ha az adózó a külföldi személyben részesedéssel rendelkezik, akkor a kifizetésre nem alkalmazhatja a Tao. tv. szerinti költség, ráfordítás figyelembevételére, adózás előtti eredmény csökkentésére vonatkozó rendelkezéseket[49], illetve

-          ha a kifizetést az adózó teljesíti és az adózóban részesedéssel rendelkező külföldi személy adójogrendszerében a költség, ráfordítás társaságiadó-alapból vagy annak megfeleltethető adóalapból történő levonását nem tagadják meg, akkor az adózó nem alkalmazhatja a Tao. tv. szerinti költség, ráfordítás figyelembevételére, adózás előtti eredmény csökkentésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá az adóalapjában sem veheti figyelembe a levonást.

A hitelintézetek első alkalommal a 2022. december 31-ét követő adóévben alkalmazzák a korlátozásokat a nevesített[50] hibrid struktúrák esetén.

 

A b) rovatban kérjük szerepeltetni – a c) rovatban összesített adatból kiemelve – az elővállalkozás vagy szit., vagy projekttársaságkénti működés adózás előtti eredményt csökkentő adatát.

Fontos változás a korrekciós tételeknél, hogy A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés ny) pontja szerinti csökkentő tételt, illetve a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés j) pontja szerinti növelő tételt alkalmazó adózó a korábbi adóévek elhatárolt veszteségét legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalapnak a 7. § (1) bekezdés ny) pontja szerinti csökkentő tétellel növelt és a 8. § (1) bekezdés j) pontja szerinti növelő tétellel csökkentett összegének 50 százalékáig számolhatja el az adózás előtti eredmény csökkentéseként[51]. A csoportos társaságiadó-alany adóévi elhatárolt vesztesége egyenlő az adóévben negatív egyedi adóalappal rendelkező csoporttagok egyedi adóalapjainak összegével. Feltéve, hogy az egyedi adóalapok a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkeztek[52]. A csoportos társaságiadó-alany adóévi elhatárolt vesztesége – a csoportképviselő döntése szerinti megosztásban – a keletkezése adóévében és az azt követő adóévekben, utoljára a keletkezése adóévét követő ötödik adóévben számolható el a csoportos társaságiadó-alanyiság adóalapjának csökkentéseként[53].

 

Az elővállalkozás, a szit., valamint a projekttársaság az adóalap csökkentő jogcímekkel a Szit. tv. 15.§ rendelkezései szerint élhet. [54]

 

E sorban kell feltüntetni fejlesztési tartalék címén az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett, és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összegét is, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség összegét és legfeljebb 10 milliárd forintot[55].

Figyelem! Az egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló 2020. évi XLVI. törvénnyel módosított Tao. tv. 7. § (1) bekezdés f) pontját – ha a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében a beruházások társasági adózási korlátjának enyhítéséről szóló kormányrendelet alapján erre még nem került sor – az adózó a 2019-ben kezdődő adóévre választása szerint alkalmazhatja.

Ha az adózó él a választással és a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan 2020. június 10-ig nyújtott be társasági adóbevallást, és a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan elfogadott számviteli beszámolóval rendelkezik, akkor az éves társasági adóbevallást 2020. szeptember 30-ig az Art. szerint önellenőrzi, és ezzel egyidejűleg a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozó, elfogadott számviteli beszámolója tekintetében a számviteli ellenőrzés szabályai szerint lekötött tartalékot képez. Amennyiben az adózó a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan 2020. június 10-ig társasági adóbevallást még nem nyújtott be, de a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan elfogadott számviteli beszámolóval rendelkezik, akkor a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozó, elfogadott számviteli beszámolója tekintetében a számviteli ellenőrzés szabályai szerint lekötött tartalékot képez (Tao. tv. 29/A. § (90)-(92) bekezdések).

04. sor: Ennek a sornak a c) rovatába az adózás előtti eredményt növelő tételek[56]/ vagy az IFRS-ek szerinti beszámolót készítőknél a korrigált adózás előtti eredményt növelő tételek együttes összege kerül. Az IFRS-ek szerinti beszámolóra áttért adózó növelő jogcímek összesen adata tartalmazza az áttérési különbözetre tekintettel az adóévben elszámolt adóalap módosító-tételt is, ha az pozitív. A c) rovatból kiemelve, a sor a) rovatában kérjük, hogy az IFRS-ek szerinti beszámolóra áttért adózók az áttérési különbözetre tekintettel az adóévben elszámolt adóalap-módosító tételt (pozitív) írják be. Az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésére áttért adózók esetében a korrigált adózás előtti eredményt növelő tételek között ne szerepeltessék a számviteli politikában történő változás visszamenőleges alkalmazása eredményeképpen az eredménytartalék növekedéseként elszámolt, a változást megelőző adóévekre vonatkozó, a társasági adó figyelembe vétele nélkül számított összegét a változás adóévében.

 

Figyelem! 2020. január 1-jétől a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló 2016/1164/EU tanácsi irányelv magyar jogrendszerbe történő átültetésével összefüggésben a Tao. tv-ben bevezetésre kerülnek az ugyanazon tényállás eltérő jogi minősítéséből eredő különbségek miatti adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezések (hibrid struktúrák)[57]. Az eltérő jogi minősítésből eredő különbség csak abban az esetben esik korlátozás alá,

-          ha az ügylet kapcsolt felek között valósul meg[58], ahol a kapcsolt vállalkozás minősítés megítélésekor a legalább 50%-os befolyás-mérték az irányadó[59], illetve

-          struktúrált jogügylet[60] keretében történik.

 

Az adóelkerülés megakadályozása érdekében született intézkedések szerint

-          ha az adózó a külföldi személyben részesedéssel rendelkezik, akkor a kifizetésre nem alkalmazhatja a Tao. tv. szerinti költség, ráfordítás figyelembevételére, adózás előtti eredmény csökkentésére vonatkozó rendelkezéseket[61], illetve

-          ha a kifizetést az adózó teljesíti és az adózóban részesedéssel rendelkező külföldi személy adójogrendszerében a költség, ráfordítás társaságiadó-alapból vagy annak megfeleltethető adóalapból történő levonását nem tagadják meg, akkor az adózó nem alkalmazhatja a Tao. tv. szerinti költség, ráfordítás figyelembevételére, adózás előtti eredmény csökkentésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá az adóalapjában sem veheti figyelembe a levonást.

A hitelintézetek első alkalommal a 2022. december 31-ét követő adóévben alkalmazzák a korlátozásokat a nevesített[62] hibrid struktúrák esetén.

 

A b) rovatban kérjük szerepeltetni – a c) rovatban összesített adatból kiemelve – az elővállalkozás vagy szit., vagy projekttársaságkénti működés adózás előtti eredményt növelő adatát.

Az elővállalkozás, a szit., valamint a projekttársaság az adóalap növelő jogcímekkel a Szit. tv. 15.§ rendelkezései szerint élhet.

Felhívjuk a Tao. tv. 29/C. § alapján a társaságiadó-kötelezettségét csökkentő adózók figyelmét, hogy a Tao. tv. 29/C.§ (5) bekezdése alapján az adózó az adózás előtti eredményét köteles megnövelni az elengedési kedvezményből a társasági adó csökkentéseként elszámolt rész összegével a beszámítás adóévében. Az adózás előtti eredményt növelő összegbe a kapcsolt vállalkozásnak minősülő pénzügyi intézmény(ek) által érvényesített elengedési kedvezményt is be kell számítani. Az adózás előtti eredményt növelő tételeknél felhívjuk a figyelmet a kamatlevonási-korlátozási szabályok 2019. január 1-jétől hatályos változására.

Az IFRS-ek szerinti beszámolót készítők esetében a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben (ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül, az utolsó adóévben) az áttérési különbözet[63]- az adózó választása szerint - elhalasztott összege egy összegben esedékessé válik.

05. sor: Ennek a sornak a c) rovatában a külföldről származó mentesítés alá eső jövedelmet kell szerepeltetni. Ide csak akkor kell adatot beállítani, ha a nemzetközi egyezmény (kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény) szerint a külföldről származó jövedelemmel az adóalapot csökkenteni kell.          A csoportos társaságiadó-alany által fizetendő adó megállapításakor a csoporttag(ok) által az adóévben megszerzett külföldön adóztatható jövedelemre a Tao. tv. 28. § rendelkezései az irányadók[64].

 

Ha a külföldön végzett tevékenység jövedelme veszteség, akkor kérjük a -"előjelet az összeg rovatba beírni.

A b) rovatban kérjük szerepeltetni – a c) rovatban összesített adatból kiemelve – az elővállalkozás vagy szit., vagy projekttársaságkénti működés alatt a külföldről származó jövedelem összegét.

06. sor: Ennek a sornak a c) rovatába a [(±01. vagy +02.) - 03. +04. - (±05.)] sorok előjelhelyes tényleges egyenlegeként képzett társaságiadó-alap összege kerül, ha:

a.       az adózás előtti eredmény, illetve az adóalap közül a magasabb érték eléri vagy meghaladja a Tao. tv. 6. § (7) bekezdés szerinti jövedelem-(nyereség-)minimumot vagy nem köteles a jövedelem-(nyereség-)minimum megállapítására. Ezekben az esetekben az a) rovatot nem kell kitölteni és a borítólap „D” blokkjában lévő mezőben 1-es vagy 2-es kerül megjelölésre; és a „Nyilatkozat” B) blokk 08. , 09. sorában nincs jelölés az elővállalkozásként, szit-ként, illetve projekttársaságként történő működésre vonatkozóan; vagy

   aa.    az a. pontbeli jövedelem-(nyereség-)minimumra vonatkozó feltétel teljesül és az üzleti év tört részében a társaság elővállalkozásként és/vagy szit-ként, illetve projekttársaságként  folytatta tevékenységét. Ebben az esetben az a) rovatot nem kell kitölteni. A b) rovatban kell feltüntetni a Tao. tv. 15. §-a alapján az elővállalkozás és/vagy Szit. létszakaszra megállapított b) rovat szerinti [±01. –03. +04. – (±05.)] sorok előjelhelyes egyenlegét. A c) rovatba pedig az üzleti évre – az elővállalkozás és/vagy szit., illetve projekttársaság és az azon kívüli létszakaszra együttesen – megállapított társaságiadó-alap összege kerül. A Nyilatkozat 08. sora kitöltött.

  ab.     az üzleti év egészében elővállalkozásként és/vagy szit-ként, illetve projekttársaságként folytatta tevékenységét a társaság. Ebben az esetben az a) rovatot nem kell kitölteni. A b) és a c) rovatok adata megegyezik, melyekbe a Tao. tv. 15. §-a szerint megállapított a [±01. –03. +04. – (±05.)] sorok előjelhelyes egyenlegeként képzett társaságiadó-alap összege kerül és a borítólap D) blokkjában a jövedelem-(nyereség-)minimumra vonatkozó mező, valamint a 2071-01-04 lap F) tábla része üres.

 

b.    az adózás előtti eredmény vagy az adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot, és az adózó azt választja, hogy a Tao. tv. 6. § (5) bekezdés a) pontja szerint kitölti a 2071-04 jelű bevallás kiegészítő nyilatkozatot. Ebben az esetben az a) rovatba a jövedelem-(nyereség-)minimum értéke kerül, és a borítólap,,D” blokkjában elhelyezett mezőbe 4-est kell írni és a „Nyilatkozat” 08., 09. sorában nincs jelölés az elővállalkozásként és/vagy szit-ként, illetve projekttársaságként történő működésre vonatkozóan. Ez esetben a 04. lap kitöltése kötelező.

   ba.    A b. pontbeli jövedelem-(nyereség-)minimumra vonatkozó feltétel teljesül és az üzleti év tört részében a társaság elővállalkozásként és/vagy szit-ként, illetve projekttársaságként folytatta tevékenységét. Ebben az esetben az a) rovatba a jövedelem-(nyereség-)minimum értéke kerül a b) rovatba az elővállalkozás és/vagy szit., illetve projekttársaság létszakaszra a Tao. tv. 15. §-a alapján megállapított társaságiadó-alapot kell szerepeltetni. A c) rovatban pedig az üzleti évre az elővállalkozás és/vagy szit. és az azon kívüli létszakaszra együttesen megállapított társaságiadó-alap összege kerül. Ekkor a borítólap D) blokkjában elhelyezett mezőbe 4-et kell feltüntetni és a Nyilatkozat 08. sora kitöltött. Ez esetben a 04. lap kitöltése kötelező.

 

bb.  A b) pontbeli jövedelem-(nyereség-)minimumra vonatkozó feltétel teljesül és az üzleti év egészében elővállalkozásként és/vagy szit-ként, illetve projekttársaságként folytatta tevékenységét a társaság. Ebben az esetben az a) rovatot nem kell kitölteni. A b) és a c) rovatok adata megegyezik, melyekbe a Tao. tv. 15. §-a szerint megállapított a [±01. –03. +04. – (±05.)] sorok előjelhelyes egyenlegeként képzett társaságiadó-alap összege kerül és a borítólapon a jövedelem-(nyereség-)minimumra vonatkozó mező, valamint a 2071-01-04. lap F) tábla része üres.

 

 c.  Ennek a sornak a c) rovatába a Tao. tv. 6. § (7) bekezdése szerinti jövedelem-(nyereség-)minimum kerül, ha az adózás előtti eredménye vagy az adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot, és azt választja, hogy a Tao. tv. 6. § (5) bekezdés b) pontja szerint a jövedelem-(nyereség-)minimum alapján állapítja meg az adóalapját. Ekkor az a) rovatba az adóalap kerül és a borítólap ,,D” blokkjában elhelyezett mezőbe 3-ast kell megjelölni és „Nyilatkozat” 08., 09. sorában nincs jelölés az elővállalkozásként és/vagy szit-ként, illetve projekttársaságként történő működésre vonatkozóan.

 

ca.  Ha az üzleti év tört részében a társaság elővállalkozásként és/vagy szit-ként, illetve projekttársaságként folytatta tevékenységét és az elővállalkozáson és/vagy szit-en, illetve projekttársaságon kívüli létszakaszban az adózás előtti eredménye vagy a Tao. tv. 6. § (1) bekezdés szerinti adóalapja közül a nagyobb nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimum értékét és azt választja, hogy a jövedelem-(nyereség-)minimum alapján adózik, akkor az a) rovatba a szit-en, illetve projekttársaságon kívüli létszakasz adóalapja kerül és a borítólapon elhelyezett mezőbe 3-at kell feltüntetni. A b) rovatba az elővállalkozás és/vagy szit., illetve projekttársaság létszakaszra a Tao. tv. 15. §-a alapján megállapított adóalapot kell feltüntetni. A c) rovatba pedig az elővállalkozás és/vagy szit-en, illetve projekttársaságon kívüli létszakaszra megállapított jövedelem-(nyereség-)minimum értéke és az elővállalkozás és/vagy szit., illetve projekttársaság létszakaszára kiszámított társaságiadó-alap együttes összegét kell szerepeltetni.

 

cb.  az üzleti év egészében elővállalkozásként és/vagy szit-ként, illetve projekttársaságként folytatta tevékenységét a társaság. Ebben az esetben az a) rovatot nem kell kitölteni. A b) és a c) rovatok adata megegyezik, melyekbe a Tao. tv. 15. §-a szerint megállapított a [±01. –03. +04. – (±05.)] sorok előjelhelyes egyenlegeként képzett társaságiadó-alap összege kerül és a borítólapon a jövedelem-(nyereség-)minimumra vonatkozó mező, valamint a 2071-01-04. lap F) tábla része üres.

 

Ennek a sornak az a) rovatát kizárólag akkor kell kitölteni, ha az adózás előtti eredmény, illetve az adóalap nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot.

Tehát az a) rovatba:

-          a [(±01. vagy +02.) –03. +04. -(±05.)] sorok előjelhelyes, tényleges egyenlegeként képzett társaságiadó-alap összege kerül, ha a c) rovatba a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét írta,

-          a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét kell beírni, ha a c) rovatba a [(±01. vagy +02.) –03. +04. -(±05.)] sorok előjelhelyes egyenlegeként képzett társaságiadó-alap összegét írta.

 

Figyelem! Nem kell a jövedelem-(nyereség-)minimum alapján megállapítani az adóalapot

- az alapítványnak,

- a közalapítványnak,

- az egyesületnek,

- a köztestületnek,

- az egyházi jogi személynek,

- az előbb felsorolt szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeknek,

- a lakásszövetkezetnek,

- az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak,

- a közhasznú, nonprofit gazdasági társaságnak,

- a vízitársulatnak,

- az MRP-nek,

- a felsőoktatási intézménynek, ideértve az általa létrehozott intézményt is ,

- a diákotthonnak,

- a szociális szövetkezetnek,

- az iskolaszövetkezetnek,

- a Tao. tv. 6.§ (6) bekezdés d) pontja alapján bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonnak,

- a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek,

- vagyonkezelő alapítványnak,

- a jogelőd nélkül alakult adózónak az előtársasági adóévében és az azt követő adóévben, illetve az első adóévében, ha az előtársasági időszakról külön beszámoló készítésére nem kötelezett,

- ha az adózót az adóévben, vagy a megelőző adóévben a Tao. tv. 6. § (6) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően valamint ugyanezen szakasz (10) bekezdése szerinti elemi kár sújtotta.

 

A felsorolás szerinti adózóknak, illetve a jelölt esetekben tehát nem kell kitölteni az a) rovatot; adatot (az előző sorok alapulvételével) csak a c) rovatban kell szerepeltetni! A borítólap D) blokkjának jövedelem-(nyereség-)minimumra vonatkozó blokkjában pedig 1-est kell jelölniük.

 

A 06. sorban kell kimutatnia adóalapját[65] a külföldi vállalkozónak is. Külföldi vállalkozó a külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illetőségű, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak (a továbbiakban: külföldi vállalkozó)[66].

 

Ha Tao. tv. 14. § (1)-(2) bekezdései szerinti adóalapja, vagy az adózás előtti eredmény közül a nagyobbik érték eléri a jövedelem-(nyereség-)minimumot, akkor a borítólap D) blokkjába „2”-es jelölés kerül. Ekkor csak a c) rovatot kell kitölteni.

 Ha Tao. tv. 14. § (1)-(2) bekezdései szerinti adóalapja, vagy az adózás előtti eredmény közül a magasabb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot, akkor a Tao. tv. 6. § (5) bekezdést alkalmazni kell és a külföldi vállalkozó választása szerint vagy a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét tekinti adóalapnak [ekkor a borítólap D) blokkjába „3”-as jelölés kerül], vagy a Tao. tv. 6. §-ának(11) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz és kitölti a 2071-04 számú adatlapot [ekkor a borítólap D) blokkjába „4”-est jelöl]. Bármelyik esetben az a) és c) rovatot is kérjük kitölteni.

Egyezmény megléte esetén, ha a Tao. tv.14. § (2) bekezdése szerinti adóalap, vagy az adózás előtti eredmény közül a nagyobb összeg eléri a jövedelem-(nyereség-)minimumot, akkor a borítólap D) blokkjában „2”-est kell jelölni. Ekkor csak a c) rovatot kell kitölteni és a jövedelem-(nyereség-)minimumot nem kell figyelembe venni.

Ha a Tao. tv. 14. § (2) bekezdése szerinti adóalap, vagy az adózás előtti eredmény közül a nagyobb összeg nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot – és a Tao. tv. 6. § (5) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell –, akkor a külföldi vállalkozó választása szerint, vagy a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét tekinti adóalapnak és a borítólap D) blokkjában „3”-ast jelöl, vagy a Tao. tv. 6. §-ának (11) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz és kitölti a 2071-04 számú adatlapot. Ekkor a borítólapon „4”-est jelöl. Bármelyik esetben az a) és c) rovatot is ki kell tölteni. Ha a 06. sorban szereplő összeg(ek) bármelyike negatív, a „-” előjelet kérjük a rovatba beírni. Csoportos társaságiadó-alany ennek a sornak a c) rovatába a csoporttagok által, az általános szabályok,[67] illetve a jövedelem-(nyereség)minimum szerint megállapított, nem negatív adóalapok összegét írja (az elhatárolt veszteség figyelembe vételével), azonosan a 2071-A-03 lap 01. sor b) rovat adatával.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a Tao. tv. 2/A. §-a alapján külföldi vállalkozók is alkothatnak csoportos társaságiadó-alanyt, ebben az esetben a külföldi vállalkozók által létrehozott csoportos társaságiadó-alany belföldi adózónak fog minősülni és adóalapját a 2071-A-03 lapra vonatkozó kitöltési útmutatóban leírtak szerint kell megállapítania.

 

07. sor: Ebben a sorban a közhasznú szervezetnek minősülő alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), nem költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény, az európai területi társulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató, valamint az országos érdekképviseleti szervezet[68], az egyházi jogi személy tüntethet fel adatot.

Az alapítványnak, a közalapítványnak, az egyesületnek, a köztestületnek az ingatlanhasznosításhoz kapcsolódó korrekciós tételek miatt akkor is módosítani kell az adózás előtti eredményét, ha az adóévben nincs gazdasági-vállalkozási tevékenysége.

A korrekciós előírások alkalmazásának következtében tehát az ingatlan-hasznosítás eredménye (a bevétel és a költségek különbözete), valamint az értékcsökkenés miatti növelő és csökkentő tételek megjelennek a vállalkozási tevékenység adóalapjának részeként, illetve adóalapjaként. Az ingatlan megszerzésére, átruházására tekintettel elszámolt alapcél szerinti (közhasznú) bevételek, költségek esetén is ezeket a szabályokat kell követni.

a)      Az ingatlannal rendelkező civil szervezetnek a fent leírtak figyelembevételével meghatározott adóalapja után akkor kell fizetni társasági adót, ha az a Tao. tv 9.§ (7) bekezdés szerint számítandó kedvezményezett mértéket, illetve adómentes értékhatárt[69] túllépi. A kedvezményezett bevételi mérték[70] a közhasznú szervezet esetében az összes bevétele 15 százaléka.

Ha az adózó vállalkozási tevékenységből származó bevétele az előzőek szerinti kedvezményezett mértéket nem lépte túl, ebben a sorban „0” adóalapot kell szerepeltetnie.

 

Ha az előzőekben említett szervezet adóévi vállalkozási tevékenységének bevétele meghaladta a kedvezményezett bevételi mértékét, akkor a 06. sor c) rovatában szereplő adóalapnak a következők szerint meghatározott részét állítsa be ebbe a sorba.

A 06. sor c) rovata szerinti adóalapot meg kell szorozni a kedvezményezett mértéket meghaladóan elért vállalkozási bevétel és az összes vállalkozási bevétel hányadosával (amelyet két tizedesjegy pontossággal kell számolni). A hányados pontos számításához a Tao. tv. 9.§ (7) bekezdése valamint (10a) bekezdése nyújt útmutatást.

b)      Az egyházi jogi személy a közhasznú szervezetekhez hasonlóan állapítja meg adóalapját, amelynek során a kedvezményezett tevékenységi kör meghatározása az Ehtv. és az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény figyelembevételével történik. Egyházi jogi személy a bevett egyház, a bejegyzett egyház és a nyilvántartásba vett egyház, továbbá azok belső egyházi jogi személye. A bevett egyház, a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház belső szabálya szerint jogi személyiséggel rendelkező egysége, szervezete vagy intézménye jogi személy.

c)      A belső egyházi jogi személy az egyházakkal azonosan határozza meg kedvezményezett tevékenységeit.

d)     A közhasznú civil szervezet az elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetté válása esetén az adóalap megállapítása tekintetében nem alkalmazhatja a közhasznú szervezetre vonatkozó kedvezményes szabályokat[71].

Ha az itt szereplő összeg negatív, a „-” előjelet kérjük az összeg rovatba beírni.

8. sor:      Ennek a sornak a c) rovatában kell szerepeltetni a csoportos társaságiadó-alany adóalapból tárgyévben leírt veszteségének összegét. A 01-01 lap 06. sor c) rovatban feltüntetett adóalap összegéből elhatárolt veszteség legfeljebb olyan mértékig számolható el, hogy a csoportos társaságiadó-alany adóalapja az elhatárolt veszteség levonását követően is elérje az adóévben nem negatív egyedi adóalappal rendelkező tagjai elhatárolt veszteség figyelembe vétele nélkül számított egyedi adóalapjai összegének 50 százalékát. Az elszámolásnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy a csoportos társaságiadó-alany által és a csoporttagok által egyedileg érvényesített elhatárolt veszteség mértéke együttesen nem haladhatja meg az elhatárolt veszteség érvényesítése nélküli egyedi pozitív adóalapok összegének 50 százalékát.

          Figyelem! A csoporttagoknak az egyedi adóalapjuk meghatározása során figyelemmel kell lenniük a jövedelem-(nyereség-)minimumra irányadó rendelkezéseire. Következésképpen, ha a csoporttag a jövedelem-(nyereség-)minimumot választja egyedi adóalapjának, akkor egyedi adóalapja a jövedelem-(nyereség-)minimum összegével lesz egyenlő. Ezen összeggel, mint pozitív adóalappal kell számolni a csoportos társaságiadó-alany adóalapjának megállapításakor, és a veszteségelhatárolás kapcsán az 50 százalékos összeghatár meghatározásakor is. Az a) rovatban kérjük szerepeltetni a csoportos társaságiadó-alany adóévi elhatárolt veszteségét, amely nagyobb, vagy egyenlő, mint a 2071-A-03 lap 01. sor a) mezőben feltüntetett összeg. A b) rovatban kérjük feltüntetni a következő adóév(ek)re továbbvitt elhatárolt veszteség összegét.[72]

09. sor:    Itt kérjük szerepeltetni a c) rovatban, a csoportos társaságiadó-alany tárgyévben elhatárolt veszteséggel csökkentett (06. –08.) adóalapját. Ha az itt szereplő összeg negatív, a „–„ előjelet kérjük a c) rovatba beírni.

10. sor: Abban az esetben, ha az üzleti évben a társaság nem működött szit-ként, elővállakozásként, illetve projekttársaságként, ebbe a sorba a 06. sor c) rovat vagy a 9. sor c) rovatban szereplő pozitív adóalap 9 százaléka kerül.  A Nyilatkozat 08. sora üres és b) rovat adatot nem tartalmazhat.

                 Ha a 2071-01-01 számú lap 07. sorában – a jogosult szervezet – „0”-t tüntetett fel, akkor e sorba is „0”-t kell írni, függetlenül a 06. sor szerinti adóalap összegétől.

                 A közhasznú szervezetnek akkor is fel kell tüntetnie a 06. sor alapján számított társasági adó összegét, ha teljes adómentességre[73] jogosult.

 

                 A sor c) rovatába a 06. sor c)-b) rovatában szereplő pozitív adóalap 9 százalékát valamint a Tao. tv. 15. § (8) bekezdés szerint megállapított és a 10. sor b) rovatában feltüntetett – mely érték nulla is lehet – társasági adó együttes összegét kell beírnia abban az esetben, ha az üzleti év tört részében elővállalkozásként vagy szit-ként, illetve projekttársaságként folytatta tevékenységét a társaság.

 

                 Ha az üzleti év egészében a társaság elővállalkozásként vagy szit-ként, illetve projekttársaságként működött a b) rovat adata megegyezik a c) rovat adatával, melyben a Tao. tv. 15. § (8) bekezdés szerinti – a Szit. tv. hatálya alá nem tartozó kapcsolt vállalkozással kötött ügylet ellenérték és a szokásos piaci árkülönbözeti – összeg, vagy a Tao. tv. 15. § (6) bekezdése alapján nulla kötelezettség szerepeltetendő.

 

                 Az elővállalkozás vagy szit., illetve projekttársaság a 06. sor b) rovatában feltüntetett adóalapból számított adó összegéből a mentes részt[74] a 10. sor a) rovatában szerepeltesse.

 

                 Az a) és c) rovatok együttes összege megegyezik a mentes résszel együtt számított éves adó összegével.

11. sor: Ebbe a sorba kell feltüntetni meghatározott szervezetnek[75] az adómentesség összegét. Nem lehet itt szerepeltetni az elővállalkozás vagy szit., vagy projekttársaság – Tao. tv. 15. § (6) bekezdés szerinti – adómentességét.

(Az IFRS-ek szerinti beszámolót készítők ebbe a sorba adatot nem írhatnak.)

12. sor: Ez a sor az igénybe vehető társaságiadó-kedvezmények összegét tartalmazza, pozitív értékként (előjel nélkül) a c) rovatban

 

Az összes igénybe vehető adókedvezményből a visszatartható kedvezmény összegét a következők szerint kell megállapítani.

 

a) A Tao. tv. 23. § (2) bekezdése szerint a számított társasági adóból legfeljebb annak 80 százalékáig érvényesíthető a 22/B. § szerinti fejlesztési adókedvezmény[76].

b) Az előző a) pontban meghatározott adókedvezménnyel csökkentett társasági adó legfeljebb 70 százalékáig érvényesíthető összességében a Tao. tv.-ben meghatározott minden más adókedvezmény[77].

A csoportos társaságiadó-alany az adókedvezmények érvényesítése szempontjából egyetlen adózónak minősül.

Azt az adókedvezményt, amelyre a csoporttag a csoporttagsága előtt szerzett jogot, a csoportos társaságiadó-alany akkor érvényesítheti, ha a csoporttag a kedvezmény feltételeinek csoporttagként is megfelel. Ha az adókedvezményre jogot szerzett csoporttag csoporttagsága a jogutód nélküli megszűnéstől eltérő ok miatt szűnik meg, az adókedvezmény érvényesítésére – az adózó továbbra is jogosult marad.

A csoportos társaságiadó-alany adókedvezményt akkor vehet igénybe, ha az adókedvezményre vonatkozó feltételeknek való megfelelést egy csoporttagja vállalja és e csoporttag a feltételeket ténylegesen teljesíti. Ha a feltételek teljesítését vállaló csoporttagsága megszűnik, az adókedvezmény érvényesítésére a csoportos társaságiadó-alany a továbbiakban nem lesz jogosult, kivéve, ha a csoporttag jogutódlással szűnik meg és jogutódja szintén a csoportos társaságiadó-alanyiság tagja.

A csoportos társaságiadó-alany adókedvezményre történő jogszerzés és az adókedvezmény érvényesítése érdekében szükséges jognyilatkozatát a csoportos társasági adóalany időszaka alatt kizárólag a csoportképviselő teheti meg.

A csoportos társaságiadó-alany a jogosult csoporttagra a pozitív adóalapja arányában jutó számított adóból érvényesíti a fejlesztési adókedvezményt, legfeljebb a jogosult csoporttagra jutó számított adó 80 százalékáig.

 

Felhívjuk a figyelmet, ha a látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye jogcímen a tárgyévben ténylegesen igénybe vett adókedvezményt, akkor az adatszolgáltatásra vonatkozó 2071-09 lap is kitöltendő!

13. sor: Nemzetközi szerződés hiányában, vagy ha nemzetközi szerződés az adó beszámításáról rendelkezik, akkor az adózó a külföldön megfizetett (fizetendő) és ráfordításként elszámolt társasági adónak megfelelő adót, ideértve az ellenőrzött külföldi társaság által külföldön megfizetett társasági adónak megfelelő adóból azt a részt is, amely arra a jövedelmére jut, amelyet az adózó a 8. § (1) bekezdés f) pontja alapján adóalap növelő tételként számolt el, illetve annak a következők szerint megállapított részét adóvisszatartás formájában levonhatja[78].

Kérjük a csoportos társaságiadó-alany ebben a sorban a 2071-A-03 lap 01. sor c) rovat adatával megegyező összeget tüntessen fel.

A levonható összeget (amelyet az előjel feltüntetése nélkül kérünk beírni), jövedelmenként kell meghatározni. Az egyes jövedelmek alapján levont adó nem haladhatja meg a külföldi jövedelemre jutó adót, amelyet az adókedvezményekkel csökkentett társasági adó és az adóalap hányadosaként, két tizedesjegyre kerekített mértékkel kell számítani. A külföldi jövedelem[79] megállapítása [közvetlenül hozzárendelhető (bevétel – költség, ráfordítás + korrekciók), illetve az árbevétel, bevétel arányában azon költségek, ráfordítások, korrekciók, melyek közvetlenül sem ezen, sem más külföldi, sem a belföldi bevételhez nem kapcsolhatók]. Másrészt a jövedelem jogcímenként, forrásállamonként külön-külön megállapított összege alapján levonható adó nem haladhatja meg az egyezménynek megfelelő mértékkel levont adót, és ez nem lehet több, mint – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a jövedelemre külföldön megfizetett (fizetendő) adó ráfordításként elszámolt összegének 90 százaléka.

 

14. sor: Ha a Nyilatkozat lap H) blokk 40. sora üres vagy 2, akkor ebbe a sorba a fizetendő társasági adó[80] összegét a (10.-11.-12.-13.) sorok különbözeteként kell beállítani. Ez az összeg „-” előjelű nem lehet!

 

Ebben a sorban, a c) rovatban kell kimutatni az IFRS-ek szerinti beszámolóra áttért adózó 2020. üzleti évi társasági adó összegét, amely a

-           (10.-11.-12.-13.) sorok különbözete, ha a Nyilatkozat 49. sorában 1-gyet jelölt.

-           (10.-11.-12.-13.) sorok különbözete, ha az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésére áttért adózó a Nyilatkozat 49. sorában 2-est vagy 3-ast jelölt, és az áttérés adóévében és az azt követő adóévben az évesített adó összege (2071-06-02 lap 81. sor adata) eléri és/vagy meghaladja az áttérést megelőző adóév évesített fizetendő adó összegét[81], és az Nyilatkozat lap 47. és 48.sora üresek

-           a minimumadó, ha az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésére áttért adózó a Nyilatkozat 49. sorában 2-est vagy 3-ast jelölt, az áttérést megelőző adóév évesített fizetendő adó összege, a minimumadó [82] (2071-06-02 lap 80. sor adata) az áttérés adóévében és az azt követő adóévben eléri vagy meghaladja az évesített adó összegét (2071-06-02 lap 81. sor adata), a Nyilatkozat 47.sor 1 vagy 3, a Nyilatkozat lap 48. sora üres vagy 2

-           Tao. tv. 6. § (2a) bekezdése, illetve II/A. fejezet figyelmen kívül hagyásával megállapított adóévi fizetendő adó összegének az adóalapban érvényesíthető áttérési különbözetre eső adóval korrigált összege[83] (2071-06-02 lap 89. = (86.─87.─88.) sor adata), ha az áttérés adóévében és az azt követő adóévben nem éri el az évesített fizetendő adó összege az áttérést megelőző adóévi fizetendő adó összegét, és az adózó a bevallással egyidejűleg kérelmet terjeszt elő (a Nyilatkozat lap 41., 47. és 48. sorában erre vonatkozó jelölést alkalmaz),[84]

 

A csoportos társaságiadó-alany által ebben a sorban szerepeltetett összeg, megegyezik a 2071-A-03 lap 01. sor d) rovat összesített adatával.

15 .sor: Ebbe a sorba kell beírni a pénzügyi intézményeknek a Tao. tv. 29/ZS.§ (1) bekezdés szerinti különbözetének azt a részét, amelynek figyelembe vételére a korábbi adóévek társaságiadó-kötelezettsége nem nyújtott lehetőséget, és azt az adózó a 2020-as adóévben ebben a bevallásban kívánja érvényesíteni[85]. A sort csak a pénzügyi intézmények töltsék ki a Nyilatkozat lap 12. sorának bejelölése mellett. Más adózó (nem pénzügyi intézmény) a sort hagyja üresen.

16. sor: A pénzügyi intézmények Tao. tv. 29/ZS.§ (1) bekezdés szerinti különbözetének azon részével, - amelyre a korábbi adóévek társaságiadó-kötelezettség nem nyújtott elégséges fedezetet - csökkentett társasági adó a c) rovatban, a következő évekre tovább vihető, fennmaradó különbözet a b) rovatban. A b) rovatban akkor lehet adat, ha a 2019. adóévről áthozott különbözet nagyobb, mint a 14. sor c) rovatban szereplő 2020. adóévi adókötelezettség.  A sort csak a pénzügyi intézmények töltsék ki a Nyilatkozat lap 12. sorának bejelölése mellett. Más adózó (nem pénzügyi intézmény) a sort hagyja üresen.

17. sor: A sort azok a pénzügyi intézmények töltsék ki, amelyek a Tao. tv. 29/C.§ alapján érvényesítik a 2020. adóévi társaságiadó-kötelezettségük csökkentésére az elengedési kedvezményt. Az elengedési kedvezmény – ha a 14. sor vagy a Tao. tv. 29/ZS. alapján csökkentett társasági adót tartalmazó 16. sor összege arra fedezetet nyújt - akkor is érvényesíthető, ha az adózó a 15. sorban a Tao. tv. 29/ZS. § alapján is csökkentette a 2020. adóévi társaságiadó-kötelezettségét. A sort csak a pénzügyi intézmények töltsék ki. Más adózó (nem pénzügyi intézmény) a sort hagyja üresen.

18. sor: A pénzügyi intézmények Tao. tv. 29/C.§ szerinti elengedési kedvezményével csökkentett társasági adója a c) rovatban, az elengedési kedvezmény következő évekre átvihető része - amelyre a 2071-01-01 lap 14 c) vagy – ha kitöltött – a 16 c) mezőben szereplő 2020. adóévi társaságiadó-kötelezettség nem nyújtott elégséges fedezetet - a b) rovatban. A b) rovatban akkor lehet adat, ha a 01-01 lap 14 c) vagy ha - kitöltött – akkor a 01-01 lap 16 c) kisebb, mint a 17. sor c) rovatban szereplő érték.  A sort csak a pénzügyi intézmények töltsék ki. Más adózó (nem pénzügyi intézmény) a sort hagyja üresen.

19. sor: A Tao. tv. 29/B.§ szerint a Kárrendezési törvény alapján a Kárrendezési Alap részére a törvény 11. § (1) bekezdése alapján befizetést teljesítő adózó által az adóévben, a Kárrendezési törvény 11. § (2) bekezdésére figyelemmel megállapított, befizetett összeg csökkenti az adózó által fizetendő társasági adót, a fizetendő pénzügyi szervezetek különadóját vagy a fizetendő pénzügyi tranzakciós illetéket. A befizetést teljesítő adózó a visszajáró összeget - az adókötelezettséget csökkentő tételként - veszi figyelembe a felsorolt adónemekben. A 2071-es bevallásban a társaságiadó-kötelezettség csökkentését lehet érvényesíteni.

              Ha a teljesített befizetés több, mint az érvényesített (érvényesíthető) csökkentés összege, akkor különbözetüket az adózó kapcsolt vállalkozása érvényesítheti a 2020-ban kezdődő adóévére fizetendő társasági adója, pénzügyi szervezetek különadója, pénzügyi tranzakciós illeték megállapításánál. Ha a különbözetet egynél több kapcsolt vállalkozás érvényesíti, akkor ezen adózókat e jogcímen külön-külön megillető adócsökkentés teljes összege nem haladhatja meg a különbözetet. Az adózó és kapcsolt vállalkozása írásos megállapodásban rögzítik a külön-külön érvényesítendő csökkentés összegét. Felhívjuk a figyelmet, hogy az adózó a társasági adó vonatkozásában a csökkentő tételre tekintettel a felmerülő adóelőleg-fizetési kötelezettségeire az adóelőleg módosítását kérheti a NAV-tól.

              A sor c) rovatába a befizetést teljesítő adózó (kapcsolt vállalkozása) a befizetés összegét írja be, ezer forintban. Ha a csökkentés lehetőségével, mint kapcsolt vállalkozás él, akkor kérjük, ezt jelölje a Nyilatkozat lap 14. sorában.

20. sor: A Kárrendezési Alapba történt befizetés azon része, amelyre tekintettel az adózó vagy kapcsolt vállalkozása a csökkentést nem alkalmazta, csökkenti a soron következő adóévre (adóévekre) az adózó és kapcsolt vállalkozása adókötelezettségét.

              A Kárrendezési Alap részére teljesített befizetéssel csökkentett adót a c) rovatba, a következő adóévekre továbbvihető csökkentést a b) rovatba kell feltüntetni. A b) rovatban akkor lehet adat, ha a 01-01 lap 14 c) vagy ha - kitöltött – akkor a 01-01 lap 16 c) vagy ha kitöltött, a 01-01 lap 18c) rovat adata kisebb, mint a 19. sor c) rovatban szereplő érték.

21. sor: A növekedési adóhitelt alkalmazó adózó, a növekedési adóhitelre vonatkozó nyilatkozat adóévét követő két adóévben, ha  kedvezményezett beruházást[86] valósít meg, a kedvezményezett beruházási érték az adózó (ide nem értve az adózó külföldi telephelyét) által beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszköz bekerülési értéke, de legfeljebb a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma a nyilatkozat adóévét követő adóévben, majd pedig a második adóévben bekövetkezett, a külföldi telephelyen foglalkozatott létszám figyelmen kívül hagyásával számított növekményének és 10 millió forintnak a szorzata. A kedvezmény nem érvényesíthető olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. A létszámnövekményt az adóév utolsó napjára megállapított átlagos állományi létszámnak a megelőző adóév utolsó napjára megállapított átlagos állományi létszámhoz fennálló állapothoz képest kell meghatározni, azzal, hogy a várható létszámnövekményt évközben is figyelembe lehet venni a számításkor. Ha az adózó tényleges létszámnövekménye kisebb, mint amit az adózó év közben várható létszámnövekményként figyelembe vett és emiatt több kedvezményt (adócsökkentést) vett igénybe, mint amennyi a tényleges létszámnövekménye alapján elérhető, akkor a kedvezmény többletet a kedvezmény érvényesítésének adóévére vonatkozó társaságiadó-bevallásában köteles bevallani és az e bevallásra előírt határidőig – társasági adóként – visszafizetni. A visszafizetési kötelezettség bevallására a 21 c) rovat szolgál. Ha a sorba adatot ír, kérjük, hogy jelölje a Nyilatkozatok 70. sorában.

 

Előző lap Következő lap
Tartalomjegyzék