Kitöltési útmutató
a 2071. számú bevalláshoz
A tevékenységet 2020. évben megszüntető, átalakulással megszűnő, a kisadózó vállalkozások tételes adóját vagy kisvállalati adót 2020. évben vagy 2021. évtől választó adózók részére
Miről olvashat ebben az útmutatóban?
1. Mire szolgál a 2071. számú bevallás?
3. Hogyan lehet benyújtani a bevallást?
4. Hol található a nyomtatvány?
5. Mi a bevallás és a fizetés határideje?
7. Hogyan módosítható a bevallás?
Az önellenőrzési pótlék kiszámítása
Nem kell önellenőrzési pótlékot felszámítani
Az önellenőrzési pótlék befizetése
9. Milyen részei vannak a bevallásnak?
10. További információ, segítség
11. Egyéb, benyújtást meghatározó körülmények
12. Mely jogszabályokat kell figyelembe venni?
A 2071 számú bevallást kell benyújtani a tevékenységét 2020. évben megszüntető, az átalakulással megszűnő, a kisadózó vállalkozások tételes adóját vagy a kisvállalati adót 2020. évben vagy 2021. évtől választó adózóknak
- a társasági adóról,
- a csekély összegű (de minimis) támogatásokról,
- az innovációs járulékról,
- az energiaellátók jövedelemadójáról,
- a szakképzési hozzájárulás különbözetéről
- és a növekedési adóhitelre jutó adó korábban meg nem fizetett összegéről.
Ezt a bevallást azok az adózók adhatják be, akik
- az Art. rendelkezései szerint soron kívüli eseménnyel érintettek,
- a tevékenységüket 2020. évben szüntetik meg,
- 2020-ban átalakulással szűnnek meg[1],
- a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózást, vagy a kisvállalati adóalanyiságot 2020-ben évközben vagy 2021. január elsejétől választották.
Felhívjuk a figyelmet, hogy azon esetekben, amikor ugyanazon csoportos társaságiadó-alany tagjai között valósul meg beolvadás, nem kell benyújtani a ’71 számú záró bevallást.
A 2071 bevallást papíron és elektronikusan lehet benyújtani a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV).[2]
A bevallás benyújtásának lehetséges módjai közül az adózó szabadon választhat, kivéve, ha a törvény – meghatározott adózói csoport vonatkozásában – kötelező formát ír elő.
A bevallások elektronikus benyújtásáról és az elektronikus kapcsolattartás szabályairól bővebb információt a NAV honlapján (www.nav.gov.hu)
Ø „A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által rendszeresített ÁNYK űrlapok elektronikus úton történő benyújtásának módja, valamint a képviselet bejelentése 2019.”,
Ø „A Nemzeti Adó- és Vámhivatal előtti elektronikus ügyintézés általános szabályai 2019.”,
Ø valamint „A cégkapunyitásra kötelezett adózók kapcsolattartása a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal 2019. január 1-jét követően” című tájékoztatókban talál.
Ha papíron nyújtja be a nyomtatványt a NAV-hoz, ne felejtse el azt aláírni.
Ha a benyújtó nem köteles elektronikus kapcsolattartásra, a nyomtatványt papíron – postán vagy személyesen – is benyújthatja.
Ebben az esetben a nyomtatványt egy példányban kell a NAV-nak az adózó lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes adóigazgatóságához eljuttatni. A papíron benyújtott beadványt az adózónak vagy a képviseletére jogosult személynek alá kell írnia.
A képviseleti jogosultság bejelentése
A bevallást az adózó meghatalmazottja is benyújthatja.
Ehhez a képviseleti jogosultságot előzetesen be kell jelenteni a NAV-hoz. Az elektronikusan benyújtott bevallást ugyanis a NAV csak akkor tudja befogadni, ha a benyújtó képviseleti jogosultságát előzetesen regisztrálta.
A képviselet bejelentéséről bővebb információ a NAV honlapján (www.nav.gov.hu)
Ø „A NAV által rendszeresített ÁNYK űrlapok elektronikus úton történő benyújtásának módja, valamint a képviselet bejelentése 2019.” című tájékoztatóban található.
A 2071 számú bevallás elektronikusan elérhető a NAV honlapján az Általános Nyomtatványkitöltő keretprogramban (ÁNYK). Azon adózók, akik nem elektronikusan, hanem papíron nyújtják be bevallásukat, de a kitöltéshez/kinyomtatáshoz az Internetről letölthető kitöltő-ellenőrző programot kívánják használni, ugyancsak a lenti útvonalon jutnak el a szükséges programig.
A bevallás ÁNYK-ban futó kitöltőprogramja és a hozzá tartozó útmutató a
Ø www.nav.gov.hu → Nyomtatványkitöltő programok → Nyomtatványkitöltő programok → Programok részletes keresése
A vészhelyzet 2020. VI. 18-ai megszűnését követően, a korábban bevezetett adózási könnyítések, a 2020. évi LVIII. tv. rendelkezései alapján az alábbiak szerint irányadók.
Meghosszabbodik a számviteli beszámoló leadásának és a bevallás benyújtásának határideje a társasági adó, az innovációs járulék, az energiaellátók jövedelemadója és a bevallásban érintett szakképzési hozzájárulás esetén.
Ha jelen bevallás benyújtásának eredeti esedékessége, illetve a számviteli beszámoló benyújtási határideje 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. közé esik, akkor elegendő 2020. szeptember 30-áig benyújtani a bevallást, illetve a beszámolót.
A meghosszabbított határidő nem vonatkozik a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 2. § 19. pontja szerinti közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók beszámolóira (2020. évi LVIII. tv. 42. § (1), (2) bek.).
Figyelem! Az adózók természetesen dönthetnek úgy is, hogy az érintett bevallásukat annak „eredeti” határidejéig nyújtják be, és nem élnek a meghosszabbított számviteli és adózási határidő lehetőségével.
Lehetséges az is, hogy az adóbevallásra és adóbefizetésre a meghosszabbított határidőben kerüljön sor úgy, hogy az adózó eközben a számviteli halasztással nem él.
Figyelem! Ha a bevallás eredeti esedékessége 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. közé esik, a jelen bevallásban érintett adónemekben (társasági adó, innovációs járulék, energiaellátók jövedelemadója) a 2019-re megfizetett adóelőlegek és az éves fizetendő adó különbözetét, illetve szakképzési hozzájárulás különbözetét,
- amennyiben az befizetendő összeg, elegendő szeptember 30-áig teljesíteni,
- amennyiben az visszaigényelhető összeg, azt a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az Art. által az adóbefizetésre előírt eredeti esedékességtől számított 30 napon belül utalja ki a NAV.
Fontos kiemelni, hogy azon adózók, amelyek a bevallási kötelezettségüknek 2020. április 22-e előtt eleget tettek, ám az adófizetési kötelezettségüknek nem, de az adófizetési kötelezettség eredeti esedékessége a 2020. április 22. és szeptember 30. napja közé esik, a 2020. évi LVIII. tv. szabályai alapján 2020. szeptember 30-ig teljesíthetik az adófizetési kötelezettségüket. Ehhez hasonlóan, a 2020. szeptember 30-i éves adófizetési határidő vonatkozik azokra az adózókra is, amelyek a bevallásukat az eredeti esedékességet követően, de még 2020. szeptember 30-át megelőzően nyújtják be.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a fentiek szerinti halasztott bevallási és befizetési határidőkkel élhetnek
- a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók is (függetlenül attól, hogy a beszámolójuk tekintetében az eredeti határidők az irányadók),
- azon, eltérő üzleti év szerint működő adózók is, amelyek esetében a fentiek szerinti bevallások esedékessége 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a közé esik.
Ha az esedékesség napja 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. közötti időszaktól eltérő napra esik, akkor a kötelezettség teljesítésének időpontja az eredeti esedékességgel válik aktuálissá.
Figyelem! Ha a bevallás eredeti esedékessége 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a közötti időpontra esik, akkor a 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékessé váló innovációsjárulék- és energiaellátók jövedelemadója előleg összegét - amelyről a bevallás 2020. szeptember 30-áig kerülhet benyújtásra - az adózó az utolsó rendelkezésre álló adóelőleg-, illetve járulékelőleg-bevallásban megállapított előleg-kötelezettség (amennyiben a csoportos társasági adóalany társasági adó vonatkozásában adóelőleg bevallással nem rendelkezik, akkor a részére adóhatósági határozattal előírt társasági adóelőleg kötelezettség) alapulvételével, azonos ütemezésben és összegben fizeti meg.
Ha az adózó számításai szerint a 2020-ban kezdődő adóév adója nem éri el a hivatkozott rendelkezések alapján fizetendő adóelőleg összegét, akkor ezen adó-, illetve járulékelőleg mérséklését kérheti annak esedékessége előtt.
Az így megfizetett társaságiadó-előlegek tekintetében az adózók az általános szabályok szerint élhetnek adó-felajánlással.
Bevallásra kötelezettek egyrészt az Art. rendelkezései szerint soron kívüli eseménnyel érintett adózók, másrészt azok az adózók, amelyek – döntésük alapján – a társasági adó hatálya alól kikerülve a következő adóévtől a Katv. hatálya alá tartoznak.
A) A törvény alapján soron kívül[3] ezt a bevallást kell benyújtani az adózónak, ha
a) felszámolását rendelték el, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, 30 napon belül;
b) végelszámolás kezdetekor a végelszámolás kezdő napját megelőző nappal, a végelszámolás kezdő napját követő 30 napon belül;
c) végelszámolás befejezésekor a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de a végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózók a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követő munkanapon;
d) felszámolási eljárás, vagy végelszámolás nélkül szűnik meg, cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet végelszámolás nélküli megszűnése esetén a jogutód nélküli megszűnésről hoz döntést, vagy az adózó társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint a jogutód nélküli megszűnés szabályainak hatálya alá kerül, a soron kívüli bevallást kiváltó eseményt követő 30 napon belül;
e) átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a megszűnés napjával, 90 napon belül;
f) az adózó a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint a könyvviteli zárlat és a beszámoló alapján adókülönbözetet állapít meg, a számvitelről szóló törvényben a beszámoló készítésére előírt határidőn belül;
g) az adózó üzletvezetésének helye belföld helyett külföldre változik és erre tekintettel a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény vagy más jogszabály szerint belföldi illetőségű adóalanyisága megszűnik a soron kívüli bevallást kiváltó eseményt követő 30 napon belül;
h) kényszertörlési eljárását indították el, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül;
i) az adózó az Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró gazdasági társasággal beolvadás útján, a társasági jog egyes változásairól szóló, 2017. június 14-i 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján egyesül, a soron kívüli eseményt követő 30 napon belül;
j) csoportos társaságiadó-alany megszűnése esetén a csoportos társaságiadó-alany létrehozását engedélyező határozat visszavonásáról szóló határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül.
Felhívjuk a figyelmet, hogy azon esetekben, amikor ugyanazon csoportos társaságiadó-alany tagjai között valósul meg beolvadás, nem kell benyújtani a ’71 számú záró bevallást.
Ha a határidő munkaszüneti napra esik, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le.[4]
A társasági adót, az osztalék utáni adót kiváltó adót, az innovációs járulékot, az energiaellátók jövedelemadóját és a szakképzési hozzájárulást az alábbi számlaszámra kell megfizetni.
Költségvetési számla száma |
Költségvetési számla megnevezése |
Adónemkód |
10032000-01076019 |
NAV Társasági adó bevételi számla |
101 |
10032000–06056322 |
NAV Innovációs járulék beszedési számla |
184 |
10032000–01076150 |
NAV Energiaellátók jövedelemadója bevétele számla |
232 |
10032000-06056061 |
NAV Szakképzési hozzájárulás beszedési számla |
182 |
10032000-06056353 |
NAV Személyi jövedelemadó magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla |
103 |
10032000-01079115 |
NAV Növekedési adóhitel összegére jutó adóra felszámított kamat bevételi számla |
285 |
A pénzforgalmiszámla-nyitásra kötelezett adózó az adóját
Ø belföldi pénzforgalmi számlájáról átutalással
Ø vagy az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren (EFER) keresztül, az EFER-hez csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató házibankfelületén átutalással
fizetheti be.
A befizetési módokról részletes tájékoztató található a NAV honlapján a Befizetési lehetőségek rovatban közzétett „Befizetési módok” című dokumentumban.
A bankkártyás fizetési lehetőségekről a 35. számú, Tájékoztató a bankkártyás adófizetésről című információs füzetben talál tájékoztatást a NAV honlapján.
Az adót ezer forintra kerekítve kell megfizetni.[5]
Ha a befizetendő részlet, kötelezettség fizetési határideje munkaszüneti napra esik, a határidő a legközelebbi munkanap.
A bevallás összegadatait ezer forintra kerekítve ezer forintos nagyságrendben kell megadni, a mezőben előre feltüntetett „ezer” szöveg figyelembevételével.[6] Az összegek meghatározásánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni (499 forintig lefelé, 500 forinttól felfelé, például 641 500 forint esetén a beírandó összeg 642 ezer forint). A több részletre osztott összegeknél adódó kerekítési különbséget az utolsó résztételben kell érvényesíteni.
Azokban a mezőkben, ahol a megnevezésben nincs rögzítve a „±” előjel, az összegadatok értéke csak pozitív (vagy nulla) lehet. A nyomtatványon a pozitív összegeket előjel nélkül kell feltüntetni.
A NAV az adóbevallás helyességét megvizsgálja, a számítási hibát, elírásokat kijavítja, és ha a kijavítás az adófizetési kötelezettség vagy az adó-visszatérítés összegét érinti, az adózót a kijavítástól számított 30 napon belül értesíti.[7]
Ha az adóbevallás
a NAV az adózót 15 napon belül, határidő kitűzésével javításra (hiánypótlásra) szólítja fel.[8]
A bevallását elektronikusan benyújtó adózó – azon túlmenően, hogy a bevallás javítását a NAV illetékes igazgatóságánál személyesen vagy írásban kezdeményezheti, és a hibák kijavítását követően a bevallást újból benyújthatja.
Az elektronikus javítóbevallásban a „Bevallás jellege” mező értékét a javítandó bevallásban szereplő bevallásjelleggel megegyezően kell kitölteni.
Az adózó is kezdeményezheti az adóbevallás kijavítását, ha utóbb észlelte, hogy a NAV által elfogadott és feldolgozott bevallás – adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét nem érintő – bármely adata téves, vagy a bevallásból kimaradt, azaz a bevallás nem teljes körű.[9] Helyesbítésre az adó megállapításához való jog elévülési idején belül, tehát a bevallás évét követően öt évig van lehetőség.[10]
Adózói javításban (helyesbítésben) az adóalap és az adó (költségvetési támogatás) összege nem változhat. Az adózói javítás (helyesbítés) lényege a teljes adatcsere, azaz a bevallásban nemcsak az „új” adatokat, hanem valamennyi adatot újra meg kell adni.
A papíron benyújtott, vagy papíron is benyújtható, de elektronikusan beküldött bevallás telefonon is javítható az Ügyfél-tájékoztató és Ügyintéző Rendszeren keresztül. A telefonos ügyintézéshez szükség van ügyfél-azonosító számra,[11] amit a „Kérelem az egyes adóügyek telefonos ügyintézését lehetővé tevő ügyfél-azonosító szám igényléséhez és cseréjéhez” elnevezésű, TEL jelű nyomtatványon lehet igényelni.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a bevallás benyújtását követően adózói javítás (helyesbítés) keretében nem módosíthatók az adó-felajánlást tartalmazó rendelkező nyilatkozatok, az RNYIL-01, RNYIL-02, SPBEJ-01 számú lapok.
Ha az értékadatok helyesbítésével változik az adóalap vagy az adó (költségvetési támogatás), akkor önellenőrzést kell benyújtani.
Ha az adózó észleli, hogy korábbi bevallásában az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy számítási hiba, elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja.
Önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást
Ø a bevallás eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint,
Ø a helyesbítendő adóra előírt, egy bevallási időszakra,
Ø az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet módosítani.
Önellenőrzést kizárólag az adó vagy költségvetési támogatás ezer forintot meghaladó módosítására lehet benyújtani.
Nem lehet önellenőrzést benyújtani olyan adatokra és időszakokra vonatkozóan, amiket a NAV vizsgál. Önellenőrzést legkésőbb a NAV-ellenőrzéshez kapcsolódó megbízólevél kézbesítése – kézbesítés hiányában átadása – előtti napon lehet a NAV-hoz benyújtani. Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgált adó és költségvetési támogatás a vizsgált időszakra önellenőrzéssel nem módosítható.
Az adózó az adómegállapítási időszak és az adónem megjelölésével bejelentheti a NAV-hoz önellenőrzési szándékát (ONELLB nyomtatvány). Ugyanazon időszakra és adónemre csak egyszer tehető bejelentés. A NAV a bejelentéstől számított tizenöt napig az adott időszakot és adónemet nem ellenőrizheti.
Az önellenőrzés – ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik – az adó megállapításához való jog elévülését megszakítja, és az adózó az önellenőrzés benyújtásától további 5 évig élhet önellenőrzéssel.
Ø Nem minősül önellenőrzésnek, ha az adózó késve nyújtja be a bevallását, és késedelmét nem igazolja, vagy igazolási kérelmét a NAV elutasítja.
Ø Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó valamely, a törvény által megengedett választásán utólag szeretne változtatni.
Ø Önellenőrzéssel ugyanakkor utólag érvényesíthető, illetve igénybe vehető az adómentesség vagy adókedvezmény.
Az önellenőrzéssel helyesbített adó, költségvetési támogatás és a megállapított önellenőrzési pótlék a helyesbített összeg és a pótlék bevallásával egyidejűleg esedékes, tehát az önellenőrzés benyújtásával egyidejűleg kell befizetni. Ha azonban az adózó a bevallás eredeti határidejét megelőzően nyújt be önellenőrzést, a helyesbített adó, költségvetési támogatás az általános szabályok szerint, az eredeti határidővel válik esedékessé.
Ø Az önellenőrzést ugyanazon a nyomtatványon kell benyújtani, amin az eredeti bevallást benyújtották.
Ø Önellenőrzéskor az eredeti bevallásban szerepeltetett valamennyi mezőt ki kell tölteni, vagy a módosított új adattal, vagy, ha az nem változott, az eredeti bevallásban szereplő adattal.
Önellenőrzésnél a „Bevallás jellege” mezőben az „O” betűjelet kell kiválasztani.
A 2071-EUNY lap kitöltése csak akkor kötelező, ha az adózó az önellenőrzésében nyilatkozni kíván arról, hogy az önellenőrzés indoka Alaptörvény-ellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály.
Az önellenőrzési pótlék kiszámítása[13]
Ha az önellenőrzés az adózó terhére állapít meg eltérést, önellenőrzési pótlékot kell fizetni.
Az önellenőrzési pótlékot az adózónak kell megállapítani adónként, illetve költségvetési támogatásonként a korábban bevallott helytelen és az önellenőrzéssel helyesbített adó, költségvetési támogatás összegének különbözete után.
Az önellenőrzési pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat háromszázhatvanötöd része. Ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzésekor az önellenőrzési pótlék mértéke ennek másfélszerese.
Az önellenőrzési pótlékot az eredeti bevallási határidőt követő naptól az önellenőrzés benyújtásáig minden naptári napra fel kell számítani. Az önellenőrzési pótlékot a jegybanki alapkamat változásaihoz igazodva kell kiszámítani, azaz az önellenőrzéssel érintett időszakot ez alapján időintervallumokra kell bontani. A százalékos mértéket három tizedesjegy pontossággal kell meghatározni és a harmadik tizedesjegy utáni számokat el kell hagyni;
Ha az önellenőrzés nem tár fel pótlólag fizetendő adót, mert azt az adózó az eredeti határidőig vagy korábbi önellenőrzésekor már rendezte, az önellenőrzési pótlék összegét az általános szabályok szerint kell meghatározni, de bevallani és befizetni magánszemély esetében legfeljebb 1000 forintot, más adózók esetében legfeljebb 5000 forintot kell.
Az önellenőrzési pótlék kérelemre mérsékelhető, illetve elengedhető, ha az adózó olyan körülményeket tud bizonyítani, amelyek egyébként megalapoznák az adóbírság mérséklését, kiszabásának mellőzését is.
Nem kell önellenőrzési pótlékot felszámítani
Ø ha az önellenőrzés az adózó javára állapít meg eltérést[14],
Ø ha az adózó a bevallását az előírt határidőt megelőzően módosítja önellenőrzéssel,
Ø ha az adózó a munkáltató vagy kifizető késedelmes vagy hibás igazolása miatt nyújt be önellenőrzést,
Ø ha a munkáltató vagy kifizető a természetes személy hibás nyilatkozata miatt önellenőrzéssel módosítja az elektronikus havi adó- és járulékbevallást.
Az adózó
Ø az önellenőrzés benyújtásával mentesül az adóbírság, mulasztási bírság alól,
Ø a helyesbített, meg nem fizetett adó, jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás, továbbá az önellenőrzési pótlék megfizetésével az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól.
Az önellenőrzési pótlék összegének kiszámítását a www.nav.gov.hu oldalon a „Szolgáltatások/Kalkulátorok/Pótlékszámítás” útvonalon elérhető kalkulátor segíti.
Az önellenőrzési pótlék befizetése
A megállapított önellenőrzési pótlék megfizetése annak bevallásával egyidejűleg esedékes.
Az önellenőrzési pótlékot az önellenőrzés benyújtásának napjáig a következő számlaszámra kell befizetni:
Költségvetési számla száma |
Költségvetési számla megnevezése |
Adónemkód |
10032000-01076301 |
NAV Bírság, mulasztási bírság és önellenőrzéssel kapcsolatos befizetések bevételi számla |
215 |
Ha a korábbi önellenőrzésben megállapított önellenőrzési pótlék összegének módosítására nyújt be újabb önellenőrzést, akkor a főadónemeket már nem módosíthatja, ezeket az adatokat az előző önellenőrzésben szereplő adatokkal megegyezően kell feltüntetni.
Ha az önellenőrzéssel visszaigényelhető adó keletkezik, akkor a visszaigényléshez vagy más adónemre történő átvezetéshez az adott évre rendszeresített „Átvezetési és kiutalási kérelem az adószámlán mutatkozó túlfizetéshez” elnevezésű ’17-es nyomtatványt (például 2020. évben: 2017) kell kitölteni és beküldeni a NAV-hoz.
Az önellenőrzés szabályairól bővebben a NAV honlapján (www.nav.gov.hu) a Főlap > Információs füzetek > Eljárási szabályok útvonalon található 23. számú információs füzetből tájékozódhat.
Ha az adózó a bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét hibásan, hiányos adattartalommal, késve teljesíti, vagy azt elmulasztja, a NAV a törvényben meghatározott szankcióval élhet.[15]
2071 |
Borítólap |
2071-NY |
Nyilatkozatok |
2071-01-01, 2071-01-02 |
A társasági adó összegének bevallása |
2071-01-03 |
Kiegészítő adatok |
2071-01-R3 |
Kiegészítő adatok a csoportos társaságiadó-alany csoporttagjai számára |
2071-01-04 |
A társas vállalkozások jövedelem-(nyereség-)minimum megállapítása, az energiaellátók jövedelemadójának, a szakképzési hozzájárulás különbözetének, valamint a meg nem fizetett növekedési adóhitel adójának bevallása |
2071-01-05 |
A társasági adókülönbözet bevallása a társaságiadó-kötelezettségét könyvviteli zárlat szerint megállapító adózó részére |
2071-01-06 |
Az osztalék utáni adót kiváltó adó összegének megállapítása |
2071-01-07 |
A tőkekivonásra jutó adó összegének megállapítása |
2071-EL-IN |
Az innovációs járulék, valamint járulékelőleg-kötelezettség bevallása |
2071-EL-EN |
Az energiaellátók jövedelemadó-előlegének bevallása |
2071-02-01; 2071-02-02; 2071-02-03 |
Adatok a csekély összegű (de minimis), a mezőgazdasági és általános csoportmentességi támogatásokról, valamint adózói nyilatkozatok |
2071-02-AKTAM |
Adatok az adórendszeren kívüli csekély összegű (de minimis) támogatásokról, valamint az egy és ugyanazon vállalkozásokról a csekély összegű (de minimis) támogatás igénybevevőjénél |
2071-ÖNELL |
Önellenőrzési melléklet |
2071-EUNY |
Nyilatkozat |
2071-04 |
A Tao. tv. 6. § (11) bekezdés szerinti bevallás kiegészítő nyilatkozat |
2071-05-KEASZ |
A kedvezményezett adózó adatszolgáltatása a Tao. tv. 7.§ (1) bekezdés w), illetve x) pontjának érvényesítéséhez szükséges Nyilatkozat(ok) adatairól |
2071-05-KAASZ |
A kapcsolt vállalkozás adatszolgáltatása a Tao. tv. 7.§ (1) bekezdés w), illetve x) pontjának érvényesítéséhez szükséges Nyilatkozat(ok) adatairól |
2071-06-01 |
Az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésére áttért adózó 2020. üzleti év IFRS-ek szerint meghatározott adózás előtti eredményéről, korrigált adózás előtti eredményéről |
2071-06-02 |
Az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésére áttért adózó 2020. üzleti év fizetendő adóra, illetve jövedelemadójára vonatkozó egyéb adatai |
2071-06-03 |
Az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésére áttérő/áttért adózó előző üzleti év IFRS-ek szerint meghatározott adózás előtti eredményéről, korrigált adózás előtti eredményéről valamint a társaságiadó-kötelezettségéről |
2071-07 |
A fejlesztési adókedvezmény részletezése, adatszolgáltatás a kettős könyvvitelt vezető adózók részére |
2071-08 |
Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásra vonatkozó adatszolgáltatás |
2071-09 |
Adatszolgáltatás a látvány-csapatsportok támogatása kapcsán igénybevett adókedvezmény Tao. tv. 22/C. § (1) bekezdése szerinti jogcímeiről |
2071-RNYIL |
Rendelkező nyilatkozatok összesített adatai |
2071-RNYIL-01 |
Rendelkező nyilatkozat kedvezményezett célra történő adó-felajánlásról (Látvány-csapatsport támogatása) |
2071-RNYIL-02 |
Rendelkező nyilatkozat kedvezményezett célra történő adó-felajánlásról (Filmalkotás támogatása) |
2071-SPBEJ-01 |
Bejelentés elő-, valamint utófinanszírozás útján történő kiegészítő sportfejlesztési támogatásról |
2071-AH-01-01 |
Adatszolgáltatás az áttérés adóévét megelőző adóévben az önkormányzati adóhatósághoz bevallott vállalkozási szintű nettó árbevétel összetevőinek összegéről és a nettó árbevételt csökkentő költségek és ráfordítások jogcímenkénti összegei az előző adóév adatai alapján |
2071-AH-02-01; 2071-AH-02-02; 2071-AH-02-03 |
Adatszolgáltatás az áttérés adóévét megelőző adóév adatai alapján az IFRS-ek szerinti adóalap komponensek összegeiről |
2071-A-01 |
Az átfogó jövedelemkimutatáshoz kapcsolódó adatok az éves beszámolót az IFRS-ek szerint összeállító adózók részére |
2071-A-01-R1 |
Az átfogó jövedelemkimutatáshoz kapcsolódó adatok az éves beszámolót az IFRS-ek szerint összeállító csoportos társaságiadó-alany csoporttagjai számára |
2071-A-02 |
A pénzügyi helyzet kimutatáshoz (mérleghez) kapcsolódó, valamint egyéb tájékoztató adatokra vonatkozó jelentés az éves beszámolót az IFRS-ek szerint összeállító adózók részére |
2071-A-02-R1 |
A pénzügyi helyzet kimutatáshoz (mérleghez) kapcsolódó, valamint egyéb tájékoztató adatokra vonatkozó jelentés az éves beszámolót az IFRS-ek szerint összeállító csoportos társaságiadó-alany csoporttagjai számára |
2071 –A-03 |
Adatszolgáltatás a csoportos társaságiadó-alany csoporttagjainak egyedi adóalapjáról, a külföldön fizetett (fizetendő) adó összegéről, illetve az egyes csoporttagokra jutó fizetendő adó összegéről |
2071-A-03-R1 |
Részletező lap a csoportos társaságiadó-alany csoporttagjainak egyedi adóalapjáról, illetve egyes kedvezmények feltételeinek nem teljesülése esetén fizetendő adó és késedelmi pótlék összegéről |
Ha további kérdése van az adatlappal, illetve az egyes adózási szabályokkal kapcsolatban, keressen minket bizalommal alábbi elérhetőségeinken!
Interneten:
Ø a NAV honlapján a www.nav.gov.hu-n.
E-mailen:
Ø a következő címen található űrlapon: http://nav.gov.hu/nav/e-ugyfsz/e-ugyfsz.html.
Telefonon:
Ø a NAV Infóvonalán
o belföldről a 1819,
o külföldről a +36 (1) 250-9500 hívószámon.
Ø NAV Ügyfél-tájékoztató és Ügyintéző rendszerén (ÜCC) keresztül*
o belföldről a 80/20-21-22-es,
o külföldről a +36 (1) 441-9600-as telefonszámon.
A NAV Infóvonala és az ÜCC hétfőtől csütörtökig 8 óra 30 perctől 16 óráig, valamint péntekenként 8 óra 30 perctől 13 óra 30 percig hívható.
*A rendszer használatához ügyfél-azonosító számmal vagy Részleges Kódú Telefonos Azonosítással (RKTA) kell rendelkeznie. Ha nincs ügyfél-azonosító száma, akkor azt a TEL jelű nyomtatványon igényelhet, amit a NAV-hoz személyesen vagy a KÜNY tárhelyen keresztül lehet benyújtani. Felhívjuk figyelmét, hogy ha nem saját ügyében kívánja használni az ÜCC-t, akkor EGYKE adatlap benyújtása is szükséges.
Személyesen:
Ø
országszerte
a NAV ügyfélszolgálatain. Ügyfélszolgálat-kereső:
https://nav.gov.hu/nav/ugyfelszolg.
A 2071. számú bevallást kell benyújtania az adózónak akkor is, ha a végelszámolás nem a vállalkozás megszűnésével zárul, hanem a vállalkozás legfőbb szerve a vállalkozás továbbműködéséről dönt, vagy a végelszámolást felszámolás követi. Például, ha 2018. december 5-én elhatározták a társaság végelszámolását, majd 2020. május 11-én a végelszámolási eljárás az adózó továbbműködésével zárul. Az adózónak be kell nyújtania a 1871. számú bevallást (időszak: 2018.01.01-2018.12. 04.) V1 megjelöléssel, majd a végelszámolás alatt 12 hónapig tartó adóévre a 1829. számú bevallást és 2018.12.05.-től 2019.12. 04.-ig tartó időintervallumra, majd a 2071. számú bevallást V3 megjelöléssel, 2019. 12. 05.-2020. 05. 11 közötti időszakra. Ezt követően 2020.05.12-től 2020.12.31-ig tartó időintervallumra a 2029. számú bevallás esedékes.
Ha a példában leírt végelszámolás felszámolási eljárásba fordul és a felszámolás kezdete a 2020.05.12. a bevallásokat szintén az előzőekben leírt bevallási időszakokkal és megjelöléssel, az előzőekben leírt sorrendben kell benyújtani. Annyi az eltérés, hogy 2019.12.05- 2020.05.11. közötti időszakra F1 megjelölésű 2071-es bevallás a benyújtandó és az adózó 2020. 05.12-vel a felszámolás kezdetétől nem alanya a társasági adónak, tehát nincs 2029. számú bevallás benyújtási kötelezettsége.
Figyelem! Kényszer-végelszámolási és kényszertörlési eljárás alatt a cég nem dönthet a továbbműködésről.
Végelszámolást követően elrendelt kényszertörlési eljárás esetében a végelszámolásra vonatkozó szabályok szerint kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni.
A kényszertörlési eljárást követő felszámolási eljárás esetén az Art. kényszertörlési eljárásra vonatkozó rendelkezései és a Csődtörvény felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezései együttes alkalmazásával kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni.
Kényszertörlési eljárás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát követően teljesítendő bevallási kötelezettséget - eltérő rendelkezés hiányában - az általános szabályok szerint kell teljesíteni azzal, hogy a kényszertörlés ideje alatt az adózó nem társasági adóalany.
B) A soron kívüli eseménnyel érintett vállalkozások mellett, azok a vállalkozások is a 2071-es bevalláson számolnak el megelőző adóévükről, amelyek társasági adóalanyiságukat megváltoztatva:
- a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózást, vagy a kisvállalati adóalanyiságot 2020-ben évközben vagy 2021. január elsejétől
választották.
A jogszabályban (Katv.) előírt feltételeknek megfelelő adózók a Katv. - a kisadózó vállalkozások tételes adója, valamint a kisvállalati adó - hatálya alá 2020. évben (évközben, bármely hónaptól), vagy 2021. január elsejétől jelentkezhetnek be.
A társasági adóalany adózók a Katv. szerinti adóalanyiságukat megelőző adóévüket a Tao. tv. jogutód nélküli megszűnésre előírt rendelkezései szerint zárják le és az erre az időszakra vonatkozó – 2071. számú – bevallásuk benyújtásának határideje a társasági adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napja.
Fontos, hogy a bevallás főlapján tett jelölés nem helyettesíti az adóalanyiság módosításáról szóló bejelentésnek a NAV részére történő benyújtását!
Felhívjuk a figyelmet, hogy az előtársaságnak, ha a kérelmét a bejegyzést megelőzően visszavonta, vagy ha a cégbíróság a bejegyzés iránti kérelmet jogerősen elutasította, nem ezen a bevalláson, hanem az erre rendszeresített külön nyomtatványon kell adóbevallását benyújtania. (Például, ha a 2020-ban benyújtott cégbejegyzési kérelem – 2020-ban, vagy 2021-ben – elutasításra kerül, a 2029EUD számú nyomtatványon kell a bevallást teljesíteni.)
Fontos kiemelni, hogy a Szit.tv. alapján a társasági adóalanyok Tao. tv-ben nevesített fogalomkörében szerepel a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás (a továbbiakban: elővállalkozás), a szabályozott ingatlanbefektetési társaság (továbbiakban: szit.), illetve a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság (a továbbiakban: projekttársaság). A szit., és az elővállalkozás – ha a Szit. tv. által támasztott követelményeknek megfelel – annak tényét 15 napon belül köteles a NAV-hoz bejelenteni, amelyekként nyilvántartásba veszi. Tekintettel arra, hogy a társasági adó fizetése alól mentességet élvez az elővállalkozás, a szit., valamint a belföldi projekttársaság – kivéve a Tao. tv. 15. § (7), (8) bekezdésében említett esetet – Szit. tv. hatálya alá tartozó időszakra megállapított adóalapja, ezért az időarányos mentesség megállapításához közbenső mérleg készítését írja elő a törvény, mind a nyilvántartásba vételének, mind e nyilvántartásból való törlésének napjával, mint mérleg fordulónappal. A társaságnak az üzleti év első napjától a nyilvántartásba vétel napjáig az általános szabályok szerint, míg az ezt követő időszakra a kedvezményes – a Tao. tv. 15. §-a szerinti – szabályok szerint kell megállapítani az adókötelezettség összegét. Ugyanígy kell eljárnia a nyilvántartásból való törlés esetén is, azaz az üzleti év első napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig a kedvezmény megilleti a társaságot, majd az ezt követő időszakra, az üzleti év utolsó napjáig az általános szabályok szerint kell megállapítani az adókötelezettségét.
Az elővállalkozást ugyanolyan kedvezmények illetik meg, mint a szit-et. Abban az esetben, ha az elővállalkozás szabályozott ingatlanbefektetési vállalkozássá történő minősítés nélkül szűnik meg, akkor a mentesség alapján meg nem fizetett adó kétszeresének visszafizetésére kötelezett. Hasonlóképpen kell eljárnia az elővállalkozásnak akkor is, ha projekttársasága azelőtt kerül ki a Szit. tv. hatálya alól, hogy az elővállalkozást a NAV szit-ként nyilvántartásba venné.
· A Bizottság 2013. december 18-i 1407/2013/EU rendelete az Európai Unió működéséről szóló 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (továbbiakban:1407/2013/EU de minimis rendelet).
· A Bizottság 2014. június 17-i 651/2014/EU rendelete a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról.
· A Bizottság 2014. június 25-i 702/2014/EU rendelete a Szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról.
· A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (továbbiakban: Thtv.).
· Az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (továbbiakban: Evtv.).
· Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet).
· A szabályozott ingatlanbefektetési társaságról szóló 2011. évi CII. törvény (a továbbiakban: Szit. tv.).
· A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.).
· Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Civil tv.).
· A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (továbbiakban: Szakhoz. tv.).
· A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. Törvény (továbbiakban: Katv.).
· A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (továbbiakban: elszámolási törvény).
· A vészhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: 2020. évi LVIII. tv.),
II. Részletes tájékoztató
A borítólap (B) blokkjának kitöltése
A megfelelő rovatban kérjük, jelölje adószámát/csoportazonosító számát, nevét, székhelye/ fióktelepe címét.
2019. január 1-jétől új fogalomként kerül bevezetésre a Tao. tv-ben a csoportos társaságiadó-alany megnevezés [16]. A csoportos társaságiadó-alany – kizárólag az érintett adónem vonatkozásában – adókötelezettségét a csoport képviselő útján, csoportazonosító szám alatt teljesíti, valamint ugyanilyen módon gyakorolja adózói jogait. Az adózó egyidejűleg csak egy csoportos társaságiadó-alany tagja lehet.
A csoportos társaságiadó-alany;
- legalább két, az alábbiakban jelölt személyből áll: a gazdasági társaság, az egyesülés, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, az európai szövetkezet, az egyéni cég, az üzletvezetésének helyére tekintettel belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy és belföldi telephelye útján a külföldi vállalkozó lehet, feltéve, hogy a csoporttagok között a Tao. tv. 2/A. § (3) bekezdés szerinti kapcsolat áll fenn,
- a csoporttagok számviteli politikája szerinti mérlegfordulónapja, beszámoló készítésére nem kötelezett adózó esetén az adóév utolsó napja azonos,
- a beszámoló, könyvviteli zárlat összeállítása az összes csoporttagnál egységesen vagy a számviteli törvény III. Fejezete, vagy az IFRS-ek[17] szerint történik, és
A csoportos adóalanyiság létrehozására első alkalommal a 2019. adóévtől (2019. január 1-jétől) volt lehetőség. A működő vállalkozások mellett csoportos társaságiadó-alany tagja lehet a tevékenységét év közben kezdő személy is, ha megfelel a csoporttagságra vonatkozó feltételeknek. Esetében a csoporttagság azon a napon jön létre, amelyen a társasági adókötelezettsége egyébként megkezdődne.
A csoportos társaságiadó-alanyra vonatkozó mező jelölése:
„1”, ha a bevallást csoportos társaságiadó-alanyként, vagy
„2”, ha csoportos társaságiadó-alany csoporttagjaként nyújtja be a bevallást.
A mező jelölésére abban az esetben van mód, ha az adóalany a Tao. tv. 2/A. §-ban, valamint az Art XII/A. fejezet „A csoportos társasági adóalanyiságra vonatkozó rendelkezés”-ben nevesített feltételeknek megfelel. Figyelem! Abban az esetben, ha a csoportos társaságiadó-alany tagja
- az energiaellátók jövedelemadóját, és/vagy
- az innovációs járulékkötelezettségét, és/vagy
- a kettős könyvvitelt vezető egészségügyi szolgáltató, illetve közhasznú nonprofit gazdasági társaság szakképzési hozzájárulás különbözetét egyéni adózóként vallja be ezen a bevalláson,
akkor a mező jelölése „2” és az adózó saját egyedi adószámát tünteti fel a főlapon.
A csoportos társaságiadó-alany megszűnik a megszüntetése napján, valamint azt a napot megelőző napon, amelyen megszűnése hiányában már nem lenne legalább két tagja. Az adózó csoporttagsága megszűnik adókötelezettsége megszűnése, kilépése és a csoportos társaságiadó-alany megszűnése napján, valamint azon a napon, amelyet követő naptól már nem felel meg a tagságára előírt összes feltételnek. Ha a megszűnési időpont nem az üzleti év utolsó napjára esik, akkor a megszűnés napja – az előzőektől eltérően - a megszűnés napját magában foglaló üzleti évet megelőző üzleti év utolsó napja. Ha a csoportos társaságiadó-alany, illetve a csoporttagság nem az üzleti év utolsó napján szűnik meg, akkor a megszűnés napját követő nappal a csoporttagoknak, illetve az érintett csoporttagnak önálló adóéve kezdődik. Ha a megszűnés napját magában foglaló üzleti évet megelőző üzleti év utolsó napján a csoportos társasági adóalany, illetve a csoporttagság még nem állt fenn, akkor úgy kell tekinteni, hogy a csoportos társaságiadó-alany, illetve a csoporttagság nem jött létre.
A csoportos társaságiadó-alanyiság, illetve a csoportos társaságiadó-alanyban a csoporttagság megszűnik,
a) ha a NAV a csoportos társaságiadó-alany létrehozását
engedélyező határozatot visszavonja,
b) ha a csoportképviselő - valamennyi csoporttag feltétlen beleegyező nyilatkozatának
csatolása mellett - a csoportos társaságiadó-alany megszüntetését kéri,
c) ha a csoportképviselő a képviseletet nem vállalja, és az új csoportképviselő haladéktalan
kijelölése és bejelentése az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet
szerint nem történik meg,
d) ha a csoportos társaságiadó-alanyban részt vevő csoporttagok száma kettő alá csökken,
vagy
e) ha a csoportos társaságiadó-alanyban részt vevő valamennyi csoporttag jogutód nélkül
megszűnik.
Értelmezésünk szerint a szabályozásból adódóan a csoportos társaságiadó-alany akkor nyújt be ’71-es bevallást társaságiadó-kötelezettségéről, ha az adóév utolsó napján az előzőekben a)-től e)-ig felsorolt valamelyik eset bekövetkezik.(pl.: öt tagú csoport mind az öt tagja megszűnik) vagy már nincs két tagja (pl.: öttagú csoportból négy tag kiválik) a csoportnak. A bevallást a csoport azonosítószámán kell beadni. Ha egy csoporttag válik ki a csoportból, de a csoport tovább működik, a csoport részéről nem merül fel soron kívüli bevallás benyújtási kötelezettség társasági adónemben, a kiváló csoporttag pedig a kiválás időpontját tartalmazó adóévről egyedileg számol el. (Pl.: a kiváló csoporttag 2020-ban kerül felszámolás alá, akkor 2020.01.01-től a felszámolását megelőző napig számol el saját adószámán benyújtott bevalláson.)
Ügyintézőként a borítólapon annak a személynek a nevét kérjük szerepeltetni, aki a bevallást összeállította, és aki annak esetleges javításába bevonható. Ha a bevallást külső cég, vagy erre jogosult egyéb személy készítette és a bevallás javításába bevonható, az ő adatait kérjük szerepeltetni. Kérjük, ha az ügyintéző neve kitöltött, akkor a – könnyebb elérhetőség érdekében – az ügyintéző telefonszámát is szíveskedjenek kitölteni. A bevallást azonban az adózónak (törvényes képviselőjének, szervezeti képviselőjének, illetve meghatalmazottjának) kell aláírnia, e nélkül a bevallás érvénytelen.
A borítólap (C) blokkjának kitöltése
A bevallási időszak kezdő időpontja a naptári év szerint működő adózók esetében - általános esetben - 2020.01.01., illetve a 2020-as adóév első napja. Végelszámolás esetén - ha az adózó az eljárást befejező bevallást nyújtja be (a bevallás típusa/fajtája V3) és a végelszámolása 2003.01.01. után kezdődött - a bevallási időszak kezdő időpontja a végelszámolás lezárása miatti utolsó (2019-ben vagy 2020-ban kezdődő) adóév első napja.
A Számv.[18] tv.-ben foglaltak szerint – ha a tulajdonos(ok) úgy dönt(enek) – az üzleti év a naptári évtől eltérhet.
A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónál a bevallási időszak kezdő időpontja – ugyancsak a 2019-ben vagy 2020-ban kezdődő adóév első napja.
Nem kell az előtársasági időszakról, mint önálló üzleti évről külön beszámolót készíteni, ha ezen időszak alatt a vállalkozó vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg, és a bejegyzésre az üzleti év naptári évnek megfelelő, illetve a Számv. tv. 11. § (2) bekezdése szerint választott mérleg fordulónapjáig sor került.[19] Ez esetben az első üzleti év a létesítő okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a bejegyzett társaság üzleti évének mérleg fordulónapjáig tart. Tehát, ha adózó az előtársasági időszakában a tevékenységét nem kezdte meg és az összevont első üzleti éve bejegyzést követően végelszámolási, vagy felszámolási eljárás megkezdésével, átalakulással, jogutód nélküli megszűnéssel vagy az üzletvezetés helyének külföldre helyezésével, tőkeegyesítéssel, kényszertörlési eljárás indításával fejeződik be, akkor a Nyilatkozat lap 29. sorában az erre kialakított kockában jelölheti az adózó, hogy a bevallási időszaka előtársasági időszakot is tartalmaz. Ez esetben a bevallási időszak kezdő időpontja a létesítő okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának a napja.
A fent leírt esetben a bevallás típusa „V” (végelszámolás), „F” (felszámolás), vagy „A” (átalakulás), „M” (jogutód nélküli megszűnés) vagy „Z” (üzletvezetés helyének külföldre helyezése),”B” (EU más tagállamában illetékességgel bíró társasággal történő egyesülés), „D” (kényszertörlési eljárás megindítása) lehet, a bevallás fajtája mezőben pedig (kizárólag V, F vagy D típusú bevallás esetén) ,,1”-et kérünk jelölni.
A bevallás jellegének meghatározása
A 2071. bevallás az Art. önellenőrzési és elévülési szabályainak figyelembevételével önmagán helyesbíthető, önellenőrizhető és pótolható. Ezt a szándékot a bevallás jellege elnevezésű mező kitöltésével jelölni kell. A mezőt üresen kell hagyni, ha a bevallást alapbevallásként (pótlásként) nyújtja be. A mezőben ,,H” betűt kell jelölni, ha adózói javításként (helyesbítésként), ,,O” betűt, ha önellenőrzésként, vagy ismételt önellenőrzésként nyújtja be bevallását. Figyelem! Ismételt önellenőrzés esetén a borítólap C) blokkjában a bevallás jellege mezőt ,,O”-val kell jelölni, valamint a 2071-ÖNELL lap O) blokkjában az ismételt önellenőrzésre vonatkozó mezőbe is jelölést kell tenni. A bevallás jellegében a ,,P’’ pótlás jelölést csak akkor kell alkalmazni, ha a bevallást az adózó 2022. december 31. után nyújtotta be ( Előleg adatok nem tölthetők ki a bevalláson. )
Ha még nem nyújtott be az Art-ban meghatározott soron kívüli esemény[20] vagy sajátos adóalanyiság választása miatt azonos bevallási időszakra megjelölt, a bevallási időszakban felmerült kötelezettségeiről 2071. sz. nyomtatványt, akkor a bevallás jellege alapbevallás, a mezőt kérjük üresen hagyni. Ha az alapbevallást az esedékesség után, késve – azt pótolva – nyújtja be, a bevallás jellege mezőt akkor is üresen kell hagyni, kivéve, ha a pótlás 2022. december 31. után következik be.
A főlap (C) blokkjában a „Bevallás jellege” mezőben „O”-val kell jelölni, ha a bevallás önellenőrzésnek minősül.
Egy nyomtatvány egy funkciót tölthet be, kitöltésével vagy csak eredeti (alap)bevallást, vagy csak adózói javítást (helyesbítést), vagy csak önellenőrzést, vagy csak ismételt önellenőrzést lehet teljesíteni.
A főlapon a bevallás típusa mezőben az alábbiak szerint kérjük jelölni, hogy az adóbevallást az adózó milyen soron kívüli esemény miatt nyújtja be:
„F” felszámolás,
„V” végelszámolás,
„A” átalakulás,
„M” egyéb megszűnés,
„Z” üzletvezetés helye belföldről külföldre változik, a belföldi illetőségű adóalanyiság megszűnik,
„B” más EU tagállamban illetőséggel bíró gazdasági társasággal beolvadás útján történő egyesülés,
„D” kényszertörlési eljárás megindítása.
Csoportos társaságiadó-alany megszünésekor vagy csoporttag kiválásakor az ,,M” típust kérjük használni.
A „Bevallás fajtája” elnevezésű mezőt a felszámolással vagy végelszámolással érintett adózóknak, valamint a kényszertörlési eljárás alá vont adózóknak kell kitölteniük.
A borítólapon a bevallás fajtája mezőbe, ha – az adózó az eljárás megkezdésére vonatkozó adóbevallást nyújtja be, úgy írjon 1-t, – az eljárást befejező adóbevallást nyújtja be (például a végelszámolás lezárul), úgy írjon 3-t. A bevalláson a ,,2”-es fajta kód nem használható, a ,,3”-as fajtakódot pedig kizárólag a végelszámolás lezárásakor kérjük használni. Ha a bevallás típusa átalakulás (A), egyéb megszűnés (M), vagy az üzletvezetés helye belföldről külföldre változik, a belföldi illetőségű adóalanyiság megszűnik (Z), más EU tagállamban illetőséggel bíró gazdasági társasággal beolvadás útján történő egyesülés (B), a bevallás fajtája mező nem lehet kitöltött.
A borítólap C blokkjában - a 2071-02-AKTAM számú valamint 2071-EUNY jelű és 2071-05-KEASZ, 2071-05-KAASZ, 2071-07, 2071-08, RNYIL-01, RNYIL-02, SPBEJ-01, 2071-A-03 számú lapok kivételével – a megfelelő mezőkben kérjük ,,1”-es számmal jelölni, hogy mely részletező lap(ok) kerülnek be nyújtásra. A 2071-02-AKTAM, 2071-EUNY valamint a 2071-05-KEASZ, 2071-05-KAASZ, 2071-07, 2071-08, 2071-09, RNYIL-01, RNYIL-02, SPBEJ-01, 2071-A-03 lapok esetén a benyújtott lapok számát kérjük bejegyezni.
A borítólapot és a nyilatkozat(oka)t minden esetben ki kell tölteni és benyújtani, ezért ott a lapok száma adózók által nem jelölhető.
A csoportos társaságiadó-alany által benyújtott bevallásban az EL-IN, EL-EN lapok valamint a társasági adótól (adónemkód:101) eltérő adónemek elszámolását tartalmazó blokkok kitöltésére nincsen mód.
Ha a nyomtatvány önellenőrzésként, ismételt önellenőrzésként kerül benyújtásra, akkor az ÖNELL. lapon kell levezetni az adóalap, illetve az adó kötelezettség változását. Ha alaptörvény-ellenes adókötelezettséget megállapító jogszabály vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusába ütköző jogszabály az önellenőrzés indoka, akkor a 2071-EUNY lapo(ka)t is be kell nyújtani. Önellenőrzés esetén – tekintettel arra, hogy ez esetben teljes adattartalommal ki kell tölteni újra a nyomtatványt – minden lapot, amely adatot tartalmaz, a mezőben történő jelölés mellett ismételten be kell nyújtani.
Ha a társaságiadó-alap[21], vagy az adózás előtti[22] eredmény közül a magasabb összeg nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot[23], akkor az adóalany választása szerint az adókötelezettségét a jövedelem-(nyereség-)minimum alapján állapítja meg, vagy az adóalapját veszi figyelembe. Utóbbi esetben a társas vállalkozásoknak ki kell tölteniük a 04. lapon a bevallást kiegészítő nyilatkozatot[24].
A 2071-05-KEASZ és 2071-05-KAASZ adatszolgáltatást tartalmazó lapokat azoknak az adózóknak kell benyújtaniuk, amelyek élnek a Tao. tv. 7.§ (1) bekezdés w), vagy x) pontja szerinti adózás előtti eredménycsökkentési lehetőséggel. A két lap egyidejűleg (egy bevalláson belül) akkor nyújtható be, ha az adózó egy kapcsolt vállalkozási körben, egy bevallási időszak vonatkozásában kedvezményezettként, de ugyanakkor más adózó felé, mint Nyilatkozatot kiállító kapcsolt vállalkozás is szerepel.
A Rendelkező nyilatkozatokat, RNYIL-01, RNYIL-02 elnevezésű lapokat azoknak az adózóknak lehet kitölteni, amelyek rendelkeznek 2020-as adóévben fizetendő társasági adóval, nem érvényesítettek a látvány-csapatsport, filmalkotások támogatására vonatkozó adókedvezményt és a ’RENDNY nyomtatványon tett rendelkezésük nem éri el az adóévi fizetendő társasági adó 80%-át. Az adóévi fizetendő társasági adó legfeljebb 80%-áig a bevallásban felajánlást tehetnek.
A borítólap (D) blokkjának kitöltése:
A D) blokk tartalmazza azt a mezőt, amelyben az adózónak
- 1-gyel kell jelölni, ha a kisadózó vállalkozások tételes adóját 2020. évközben,
- 2-vel ha a kisadózó vállalkozások tételes adóját 2021. január elsejétől,
- 3-mal ha a kisvállalati adót 2020 évközben,
- 4-gyel ha a kisvállalati adót 2021. január elsejétől
választja.
A kisadózó vállalkozások tételes adója, vagy a kisvállalati adó alá bejelentkezést választó adózók a C) blokkban a bevallás típusa és bevallás fajtája mezőt – általános esetben - hagyják üresen, kivéve, ha a végelszámolását befejező vagy átalakuló (V3 típus/fajta, illetve A megjelölésű a bevallás) adózó a végelszámolás befejezését követő naptól vagy az átalakulást követően a kisadózó vállalkozások tételes adójának, a kisvállalati adónak az alanya. Ezekben az esetekben a bevallás típusa/ fajtája, illetve a bevallás típusa mező bejelölhető.
A kisadózó vállalkozások tételes adója valamint a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság – főszabályként - a választás NAV-hoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre (ideértve a decemberi bejelentéseket is). A kisvállalati adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik.
Hangsúlyozzuk, hogy a bevalláson tett jelölés nem helyettesíti a NAV-hoz történő bejelentkezést, kizárólag a bevallás feldolgozását segíti.
Ugyancsak a D) blokkban kell végelszámolás befejezése esetén (a bevallás típusa/fajtája V3) beírni azt az időpontot, amelyet a végelszámoló a végelszámolás befejezésének (a végelszámolást lezáró beszámoló mérleg fordulónapjának) meghatározott. Más adózó ezt a dátumot ne töltse ki.
A borítólap D) blokkjában, az erre kialakított kockában az adózónak - főszabályként - az alábbi jelölések szerint nyilatkoznia kell a jövedelem-(nyereség-)minimum alkalmazásáról[25]:
Ha az adózó – ideértve a külföldi vállalkozó adózót is - adózás előtti eredménye[26] vagy a Tao. tv. 6.§ (1) bekezdés szerinti adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot, akkor választása szerint
a) adóbevallásában a Tao. tv. 6. § 11) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz, vagy
b) a Tao. tv. 6.§ (6)-(10) bekezdésben foglaltak alkalmazásával - nemzetközi szerződés rendelkezéseit figyelembe véve - a külföldi telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, telephelynek betudható jövedelem-(nyereség-)minimum nélküli jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti adóalapnak.
Figyelem! Az adózás előtti eredmény, illetve az adóalap összevetése a 2071-01-04 lap 89. sorában feltüntetett jövedelem-(nyereség-)minimum összegével történik. Abban az esetben, ha az adózás előtti eredmény, vagy az adóalap[27] közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét[28], és az adózó úgy dönt, hogy nem tesz a Tao. tv. szerinti[29] nyilatkozatot, hanem a jövedelem-(nyereség-)minimum alapján határozza meg fizetendő adóját, akkor a 2071-01-04 lap 91. sorában feltüntetett a külföldi telephelynek betudható jövedelem-(nyereség-)minimum nélkül megállapított jövedelem-(nyereség-)minimum tekintendő adóalapnak.
A borítólap D) blokkjában, az erre kialakított kockában jelölje:
- „1” -gyel, ha nem kell alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum megállapítására vonatkozó rendelkezéseket, ha ezt az értéket jelöli, úgy a Nyilatkozatok lap 61. sor kitöltése kötelező;
- „2” -vel, ha a Tao. tv. 6. § (2) bekezdés szerinti adózás előtti eredménye vagy a Tao. tv. 6. § (1) bekezdés szerinti adóalapja közül a magasabb érték eléri a Tao. tv. 6. § (7) bekezdése szerinti jövedelem-(nyereség-)minimumot;
- „3” -mal, ha a Tao. tv. 6. § (2) bekezdés szerinti adózás előtti eredménye vagy a Tao. tv. 6. § (1) bekezdés szerinti adóalapja közül a magasabb érték nem éri el a Tao. tv. 6. § (7) bekezdése szerinti jövedelem-(nyereség-)minimumot, és úgy dönt, hogy nem tesz a Tao. tv. 6. § (11) bekezdés szerinti nyilatkozatot, és a jövedelem-(nyereség-)minimum alapján határozza meg fizetendő adóját;
- „4” -gyel, ha a Tao. tv. 6. § (2) bekezdés szerinti adózás előtti eredménye vagy a Tao. tv. 6. § (1) bekezdés szerinti adóalapja közül a magasabb érték nem éri el a Tao. tv. 6. § (7) bekezdése szerinti jövedelem-(nyereség-)minimumot, és úgy dönt, hogy a Tao. tv.6. § (11) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz, és nem a jövedelem-(nyereség-)minimum alapján határozza meg fizetendő adóját. Ha ezt az értéket jelöli, akkor a 2071-04-es lapot is ki kell töltetnie.
Figyelem! Az elővállalkozás, a szit., illetve a projekttársaság teljes üzleti évi – Szit. tv. szerinti – működése esetén a mezőt kérjük üresen hagyni. Tört időszaki – Szit. tv. szerinti – működés esetén az elővállalkozás, szit., illetve projekttársaság létszakaszon kívüli időszakra kérjük a mezőben a megfelelő jelölést alkalmazni. Ezt, valamint a kapcsolódó 61-64. mezőket az NY-02 lapon a csoportos társaságiadó-alanynak nem kell kitöltenie. A csoporttagok egyedi adóalapjára vonatkozó jövedelem-(nyereség-)minimumról történő nyilatkozat, a csoportképviselő által a 2071-A-03-R1 lapon tehető meg.
A jövedelem-(nyereség-)minimum mezőt – az előbbiekben leírt esettől eltekintve – minden esetben ki kell tölteni.
Egyéb tudnivalók
A bevallásba az adatokat – az előnyomott „ezer” forint szöveg figyelembevételével – ezer Ft-ra kerekítve kell bejegyezni a kerekítés általános szabályainak (499 Ft-ig lefelé, 500 Ft-tól felfelé) alkalmazásával. Fontos, hogy a bevallás RNYIL-01, RNYIL-02, SPBEJ-01 lapjain szereplő adatokat forintban (nem ezer forintban) kell feltüntetni. Ugyancsak forintban (nem ezer forintban) kell kitölteni a Htv. 40/M.§ alapján az átalakuló és az átalakulást követően az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésére áttérő adózónak a 2071-AH-01-01, 2071-AH-02-01, 2071-AH-02-02, 2071-AH-02-03 adatszolgáltatás jellegű lapokat.
Az Art.[30] speciális rendelkezései nem érintik az adózó általános szabályok szerinti bevallási kötelezettségét. Abban az esetben például, ha az adózó felszámolását, végelszámolását rendelték el, a felszámolási, végelszámolási eljárás alatt az általános szabályok szerint kell az adókötelezettségekről adóbevallás(oka)t benyújtani.
Fontos kiemelni, hogy a tevékenységet lezáró adóbevallással, illetve a felszámolást vagy végelszámolást lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró, illetve felszámolást vagy végelszámolást lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek határideje a tevékenységet lezáró bevallás, illetve a felszámolást, vagy végelszámolást lezáró adóbevallás benyújtásakor még nem járt le. Ez többek között azt is jelenti, hogy a 2020. évben benyújtott ’71-es bevallással egyidejűleg esedékes az előző adóévre vonatkozó ’29-es számú társaságiadó-bevallás akkor is, ha a soron kívüli esemény miatt benyújtandó ’71-es bevallás esedékessége a társaságiadó-bevallás esedékessége (naptári év szerint működő adózónál 2020.05.31.) előtt következett be.
A borítólapot valamennyi adózónak ki kell töltenie.
A kitöltési útmutató további részei az egyes adóbevallási lapoknál találhatók.
(Az egyes bevallási lapok sorainak sorszámozásánál található sorszám kihagyások az esetleges évközi jogszabály módosítások technikai lebonyolítását segítik.)
Ha a bevallás kitöltéséig a hivatkozott jogszabályok módosításra kerülnek, úgy ezekre is figyelemmel kell lenni.
Felhívjuk figyelmét, hogy a bevalláshoz szükséges nyomtatvány a NAV (www.nav.gov.hu) honlapjáról letölthető.
Ha bevallási (adatszolgáltatási) kötelezettségét hibásan, hiányos adattartalommal, késve teljesíti, vagy azt elmulasztja, a NAV szankcióval élhet – figyelembe véve az Art. 153. §-ában és 155. §-ában továbbá 220. §-ában foglalt rendelkezéseket.