19KIVA-01-es lap kitöltése
A kisvállalati adó előlegére vonatkozó adatok
A bevallás 19KIVA-01-es lapja csak akkor tölthető ki, ha a Főlap (C) blokkjában jelölte, hogy a bevallást negyedéves előleg-bevallásként nyújtja be.
A kisvállalatiadó-előlegre vonatkozó lap kitöltése előtt célszerű tanulmányozni a NAV honlapján elérhető, a kisvállalati adóval kapcsolatos információs füzetet és tájékoztatókat is:
www.nav.gov.hu/nav/inf_fuz, www.nav.gov.hu/nav/ado/kiva
A kisvállalatiadó-előleg összege
az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, a – 2019. január 1-jétől hatályos – Katv. 20. § (2), (2a) és (2b) bekezdése szerint meghatározott személyi jellegű kifizetések összege, és
az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot), csökkentve az adóelőleg-megállapítási időszakban bevételként elszámolt osztalék összegével
együttes összegének a 13 százaléka.100
Az adóelőleg alapjának meghatározásakor az 1-4. sorokban szerepeltetendő tételeket kell figyelembe venni, és az így kimutatott adóelőleg-alap 13 %-ának felel meg az adóelőleg összege.
Az adóelőlegre vonatkozó adatokat értelemszerűen egy naptári negyedéves időszakra összesítve kell feltüntetni.
1. sor: Az adóalany által fizetendő, Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem (ide nem értve a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó járulékalapját), és a Szocho. tv. szerint meghatározott egyes juttatások101
Itt kell növelő tételként feltüntetni az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetett, fizetendő azon személyi jellegű ráfordítás összegét, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez, ide nem értve a kiegészítő tevékenységet folytató102 egyéni vagy társas vállalkozó103 járulékalapját.
Figyelem! A kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény összegét a következő sorban kell megadni, ebben a sorban nem kell figyelembe venni.
A Tbj. szerint járulékalapot képező jövedelem a következő:
az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem,
a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj,
a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj,
a felszolgálási díj,
a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló,
az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.104
A felsorolt jövedelmek hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér, illetőleg ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege képezi a járulék alapját.105 Járulékalapot képező jövedelemként kell figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától, ha a kifizetés, juttatás időpontjában a Tbj. 13. §-a alapján más ország járulékszabályai alkalmazandók.106 Nem kell járulékalapot képező jövedelemként figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. 11. §-a, 11/B. §-a vagy 13. §-a alapján nem állt fenn biztosítási jogviszony, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.107 Ezen túlmenően a Tbj. 21. § és 23. §-ban szabályozott jövedelmek sem képeznek járulékalapot.
Ha a tagra (a Tbj. szerinti társas vállalkozóra108) jutó, fentiek szerint kiszámított személyi jellegű ráfordítás alacsonyabb, mint a minimálbér109 112,5 %-a, akkor személyi jellegű kifizetésként az utóbbi összeget kell figyelembe venni. E rendelkezés alkalmazásában minimálbér a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege.110 A tagra jutó személyi jellegű ráfordítás meghatározása során nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5 %-át arra az időszakra, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik Tbj. 27. § (2) bekezdése szerinti járulékalap utáni járulék-fizetési kötelezettsége.111
Személyi jellegű kifizetésnek minősül továbbá a Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti béren kívüli juttatás (ld. Szja tv. 71. §), valamint a Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés b) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás (ld. Szja tv. 70. §).112
Nem minősül e sorba tartozó személyi jellegű kifizetésnek a nemzetközi szerződés alapján külföldön adóztatható kifizetés.113
Az adóelőleg-megállapítási időszakra jutó, az 1. sorban – előjel nélkül – feltüntetett személyi jellegű kifizetés adatból, az adóelőleg megállapítása során a későbbiekben le kell vonni a 2. sorban – szintén előjel nélkül – feltüntetett érvényesíthető kedvezmény összeget (ld. 5. sor).114
2. sor: A kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezmény
Itt kell csökkentő tételként feltüntetni az adóalany által a kedvezményezett foglalkoztattak115 részére kifizetett munkabér, vagy a kedvezményezett foglalkoztatott után megállapított Szocho. tv. szerinti adóalap vagy a kedvezményezett kutató-fejlesztő foglalkoztatott vonatkozó tevékenysége közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után az adóelőleg-megállapítási időszakban érvényesíthető kedvezmény összegét.
A Katv. alkalmazásában a kedvezményezett foglalkoztatottak után személyenként érvényesíthető kedvezmény a Szocho. tv. meghatározott rendelkezései116 alapján a következő táblázat szerint igénybe vehető összeg.117
Kedvezményezett foglalkoztatott |
Érvényesíthető kedvezmény havi összege és időtartama, kedvezményezett foglalkoztatottanként |
szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállaló [Szocho. tv. 10. §] |
a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér 50 %-a |
munkaerőpiacra lépő személy [Szocho. tv. 11. §] |
a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér összege a foglalkoztatás 1-2. évében, havonta legfeljebb a minimálbér 50 %-a a foglalkoztatás 3. évében |
három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nő [Szocho. tv. 12. §] |
a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér összege a foglalkoztatás 1-3. évében, havonta legfeljebb a minimálbér 50 %-a a foglalkoztatás 4-5. évében |
megváltozott munkaképességű, munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy [Szocho. tv. 13. § (1) bekezdés a) pont] |
a foglalkoztatott után megállapított Szocho. tv. szerinti adóalap, de havonta legfeljebb a minimálbér kétszerese |
egyes gazdasági formákban működő vállalkozással/szervezettel tagi jogviszonyban álló megváltozott munkaképességű természetes személy [Szocho. tv. 13. § (1) bekezdés c) pont] |
a foglalkoztatott (tag) után megállapított Szocho. tv. szerinti adóalap, de havonta legfeljebb a minimálbér kétszerese |
doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállaló [Szocho. tv. 15. § (1) bekezdés a) pont] |
a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb 500 ezer forint |
a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállaló [Szocho. tv. 15. § (1) bekezdés b) pont] |
a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb 100 ezer forint |
kutatás-fejlesztési tevékenységben foglalkoztatott, KFI tv. szerinti kutató-fejlesztő munkavállaló [Szocho. tv. 16. §] |
a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség 50 %-a |
A részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó korábbi rendelkezések118 2019. január 1-jével hatályukat vesztették. Ha a kedvezményt biztosító körülmény nem áll fenn, vagy nem a naptári hónap egészében áll fenn, akkor az egyes kedvezmények szabályozásánál leírtak szerint kell eljárni.119
Figyelem! A Szocho. tv. 41. § 11-12. pontja 2019. január 1-jével hatályon kívül helyezte az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) IX. fejezetét, valamint a Katv. 2. § 21. pontját, továbbá a Szocho. tv. 40. § (1) bekezdése szintén 2019. január 1-jével a Katv. 2. § 19-20. pontja helyébe új rendelkezéseket léptetett. A Szocho. tv. 36. § (2) bekezdése értelmében azonban az Eat. IX. fejezet 462/B. § (2) bekezdése, 462/C. §-a, 462/D. §-a alapján 2018. december 31-én érvényesített kedvezmények az Eat. 2018. december 31-én hatályos rendelkezései szerint az érvényesítésre nyitva álló időtartamig igénybe vehetők. Ha a kifizető az ugyanazzal a természetes személlyel fennálló munkaviszonyára a régi és az új szabályok alapján is jogosult lenne adókedvezményre, akkor az említett munkaviszonyra a kifizető a választása szerint csak egy adókedvezményt érvényesíthet.
Az adóelőleg-megállapítási időszakra jutó, a 2. sorban – előjel nélkül – feltüntetett kedvezmény adatot le kell vonni az 1. sorban – szintén előjel nélkül – feltüntetett személyi jellegű kifizetés összegből (ld. 5. sor).120
3. sor: Jóváhagyott fizetendő osztalék
Itt kell növelő tételként megadni az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék összegét. A kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalék nem tüntethető fel ebben a sorban.
Az adóelőleg-megállapítási időszakra jutó, a 3. sorban – előjel nélkül – feltüntetett jóváhagyott fizetendő osztalék adatból, az adóelőleg megállapítása során a későbbiekben le kell vonni a 4. sorban – szintén előjel nélkül – feltüntetett bevételéként elszámolt osztalék összeget (ld. 5. sor).121
4. sor: Bevételként elszámolt osztalék
Itt kell csökkentő tételként megadni az adóelőleg-megállapítási időszakban bevételként elszámolt osztalék összegét.
Az adóelőleg-megállapítási időszakra jutó, a 4. sorban – előjel nélkül – feltüntetett bevételként elszámolt osztalék adatot le kell vonni a 3. sorban – szintén előjel nélkül – feltüntetett jóváhagyott fizetendő osztalék összegből (ld. 5. sor).122
5. sor: A kisvállalatiadó-előleg számított alapja [+ 1. – 2. + 3. – 4. sorok]
Ebbe a sorban az 1-4. sorok egyenlegeként képzett összeget kell feltüntetni, ha az egyenleg nem negatív. Negatív egyenleg esetén az adómegállapítási időszakra jutó adóelőleg alapját nulla összegben kell megadni.
A megállapított kisvállalati adó előlegének számított alapját az alábbi számítás szerint kell meghatározni:123
az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem (ide nem értve a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapját), és a Szocho. tv. szerint meghatározott egyes juttatások együttes összegét csökkenteni kell a kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezménnyel, amely együttesen a Katv. szerinti személyi jellegű kifizetések összege (+1. sor – 2. sor), valamint
az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalékot (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot) csökkenteni kell az adóelőleg-megállapítási időszakban bevételként elszámolt osztalékkal (+3. sor – 4. sor).
Az a) és b) pontban kapott részeredményeket össze kell vonni az adóelőleg-megállapítási időszakra jutó adóelőleg alapjának meghatározásához.
6. sor: A megállapított kisvállalatiadó-előleg összege
Ez a sor a kisvállalatiadó-előleg alapjának (5. sor adatának) a 13 %-át tartalmazza. A negyedévre jutó, itt kimutatott adóelőleg összegét az alábbi számlaszámra és adónemkódon kell megfizetni, a tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig.124
Számlaszám: 10032000-01076356 NAV Kisvállalati adó bevételi számla
Adónemkód: 289
Az előleg- és elszámoló bevallásokra vonatkozó sajátos könyvelési szabályok megtalálhatók az útmutató „Általános tudnivalók” részében a „Tájékoztató a kisvállalati adó önellenőrzésének és pótlólagos bevallásának speciális kitöltési és könyvelési szabályairól” című fejezetben.