19KIVA-04-04-es lap kitöltése

A kisvállalati adó alanyát terhelő energiaellátók jövedelemadója, valamint energiaellátók jövedelemadó-előleg kötelezettsége

A 19KIVA-04-04-es lap kizárólag akkor tölthető ki, ha az adózó a Főlap (C) blokkjában jelölte, hogy a bevallást elszámoló bevallásként nyújtja be. A 19KIVA-04-04-es lap nem tölthető ki, ha az adóbevallást az adózó a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt adja be (amelynek az „Előtársasági időszakkal összefüggő bevallás kódja” mezőben 1-es a kódja). A lapot nem töltheti ki a felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt álló adózó sem.212

Az energiaellátók jövedelemadóját, valamint az energiaellátók jövedelemadója előlegét is az alábbi számlaszámra és adónemen kell megfizetni, a megfelelő (11. és 14.) soroknál feltüntetett határnapig.

Számlaszám: 10032000-01076150   NAV Energiaellátók jövedelemadója bevételi számla

Adónemkód: 232

Előleg-kiegészítési kötelezettség eltörlése

Az energiaellátók jövedelemadója fizetésére kötelezett kisvállalati adóalanyt a 2019-ben kezdődő adóévtől nem terheli az energiaellátók jövedelemadójával kapcsolatban előleg-kiegészítési kötelezettség 2019. december 20-i határnappal. Emiatt a 2019. adóévi elszámolásnál a 2019. adóévi különbözet meghatározásához az energiaellátók jövedelemadója éves összegét csak a 2019. adóévre bevallott előlegekkel kell összevetni.

Az előleg-kiegészítés intézményének eltörlésére tekintettel a negyedéves előlegfizetésre kötelezett adózók esetében a 2019. év IV. negyedévére vonatkozó előleg-tétel – eddig az előleg-kiegészítés határidejéhez igazított 2019. december 20-i – esedékessége 2020. január 20-ára változott.213

Bevallásra kötelezettek köre, az energiaellátók jövedelemadója alapja/mértéke/előlege

Az energiaellátót, valamint a közszolgáltatót214 az energiaellátók jövedelemadója vonatkozásában adó- és adóelőleg-fizetési, és -bevallási kötelezettség terheli. Az előbbi kötelezettség nem vonatkozik az adózóra, ha az adóbevallását a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt adja be, vagy ha felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt áll.215 A jövedelemadó-kötelezettséget a külföldi vállalkozó kizárólag a belföldi telephelye útján végzett tevékenysége alapján állapítja meg.

Az energiaellátók jövedelemadója alapja az adóévi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredménynek a Thtv. szerinti növelő és csökkentő tételekkel módosított, továbbá a külföldi telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, a telephelynek betudható, külföldön adóztatható, a Thtv. szerinti jövedelemadó-alapnak megfelelő tartalmú jövedelmet nem tartalmazó, pozitív összege.216 Az energiaellátók jövedelemadója mértéke az így meghatározott pozitív adóalap 31 százaléka.217 Az így kiszámított energiaellátók jövedelemadóját – legfeljebb annak mértékéig, de legfeljebb 1,5 milliárd forintig – csökkenti az üzleti évre (adóévre) bányajáradék címén fizetett (fizetendő) összeg.218 A fennmaradó adókötelezettség adóvisszatartás formájában tovább csökkenthető a külföldön fizetett (fizetendő) adó beszámítására vonatkozó rendelkezések alapján.219

Az energiaellátók jövedelemadója fizetésére kötelezett társaság az elszámoló bevallás időszakában keletkezett és az abból fakadó további energiaellátók jövedelemadó-kötelezettségéről a következők szerint ad számot a 04-04. lapon:

A) Az energiaellátók jövedelemadója éves kötelezettségének meghatározása a 2019. üzleti évre

Az energiaellátók jövedelemadójának fizetésére kötelezett energiaellátó és közszolgáltató a 2019. üzleti évi ténylegesen fizetendő jövedelemadóját (az adó éves összegét) maga állapítja meg és vallja be, fizeti meg vagy igényli vissza, az Air. és az Art. társasági adóra előírt határidő rendelkezései szerint.220

1. sor: Adózás előtti eredmény (±)

Ebben a sorban kell szerepeltetni az adóévi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredményt.221 Az itt előjelhelyesen feltüntetett összegnek egyeznie kell a kisvállalati adó elszámolására szolgáló 19KIVA-02. lap 28. számú tájékoztató sorában megadott összeggel. Az adóalapot növelő és csökkentő tételeket a 2-3. sorok tartalmazzák.

2. sor: Adózás előtti eredményt csökkentő tételek együttes összege

Ebben a sorban az adózás előtti eredményt csökkentő tételek együttes összegét222 kell – előjel nélkül, pozitív értékként – megadni a b) oszlopban. A csökkentő tételek között kell szerepeltetni a külföldi telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, a telephelynek betudható, külföldön adóztatható, a jövedelemadó-alapnak megfelelő tartalmú jövedelem összegét is.223 A b) oszlopban megadott összegből kiemelten kell kimutatni az a) oszlopban a tárgyévben igénybevett, elektromos töltőállomások beruházásának adóalap-kedvezményét.224

3. sor: Adózás előtti eredményt növelő tételek együttes összege

Ebben a sorban az adózás előtti eredményt növelő tételek együttes összegét225 kell – előjel nélkül, pozitív értékként – megadni a b) oszlopban.

4. sor: Az energiaellátók jövedelemadója tárgyévi alapja [(±1b)–2b+3b) mezők] (±)

Ebben a sorban kell összevonni az adózó adózás előtti eredményét, és az azt csökkentő és növelő tételeket. A sor a) oszlopába összegzi a kitöltő-ellenőrző program az 1-3. sorok – képlet szerinti – egyenlegeként képzett energiaellátók jövedelemadója tárgyévi adóalap összegét, előjelhelyesen.226 Ezután a kitöltő-ellenőrző program automatikusan átemeli a 4a mező értékét a 4b mezőbe. A negatív összeget a kitöltő-ellenőrző program a „–” előjel kiírásával jelzi. Ha az adóalapot nem kell arányosítani, akkor tényleges adóalapként a 4b mező pozitív értéke szolgál.

A több engedéllyel rendelkező, vagy az engedélyes tevékenységen kívüli tevékenységet végző adóalanynál az a) oszlopban szereplő adóalap arányos része tekintendő adóalapnak. Az arányos adóalap összegét a b) oszlopban kell megadni, és az a) oszlopba összegzett adatnál nem lehet több. Az arányt az energiaellátók jövedelemadójára kötelezett tevékenységek beszámolóban kimutatott vagy a könyvviteli zárlat alapján megállapított árbevételének az adóalany összes árbevételének százalékában két tizedesjegyre számítva kell megadni.227 Az arányos adóalapot a 4b mezőben úgy kell megadni, hogy a 4. sor megnevezésénél elhelyezett, arányosítást jelző mezőt X-szel kell jelölni, és a kitöltő-ellenőrző program által automatikusan a 4b mezőbe átemelt teljes adóalap összegét az arányos adóalap összegével felül kell írni. Ha az arányos adóalap összege negatív, azt a „–” előjel kiírásával kell jelezni. Az arányosítást alkalmazó adózóknak az általuk felülírt, az arányos adóalapot tartalmazó 4b mező pozitív értékét kell figyelembe venniük tényleges adóalapként.

Figyelem! Függetlenül tehát attól, hogy a teljes adóalapot vagy annak arányos részét vesszük alapul, az energiaellátók jövedelemadójának megállapítási és fizetési kötelezettsége csak pozitív adóalap után áll fenn.

5. sor: Az energiaellátók jövedelemadója tárgyévi összege

Ebben a sorban kell szerepeltetni a teljes üzleti évre jutó éves energiaellátók jövedelemadója összegét. Az adó mértéke a 4b (tényleges adóalap) mezőben kimutatott pozitív adóalap 31 százaléka.228 A pozitív adóalap után megállapított energiaellátók jövedelemadója összegét az 5. sor előjel nélkül jeleníti meg. Ha a tényleges adóalap (4b mező) nulla vagy negatív érték, akkor az 5. sorban adóösszeg nem adható meg, ilyenkor a kitöltő-ellenőrző program automatikusan nullára (0) állítja a mező értékét.

Az adót csökkentő tételeket a 6-7. sorok, összesítve a 8. sor tartalmazzák. Az adókedvezményeket csak meghatározott mértékig és összegig, de legfeljebb a jövedelemadó összegének erejéig lehet érvényesíteni. Ha az adóalap vagy az arányos adóalaprész negatív vagy nulla, akkor adót csökkentő kedvezmény nem számolható el.

6. sor: Számított adót csökkentő fizetett (fizetendő) bányajáradék összege

Az üzleti évre (adóévre) bányajáradék címén fizetett (fizetendő) összeggel csökkenthető a számított adó, annak erejéig, de legfeljebb 1,5 milliárd forint összegig.229 A bányajáradék utáni adókedvezményt előjel nélkül kell megadni a sor b) oszlopában. Ebben a sorban az a) oszlopban azt az összeget is meg kell adni, amelyet az adózó nem vehet igénybe. A két mező együttes összege az adózó által fizetett bányajáradékot teszi ki. A bányajáradék érvényesítésével együtt sem haladhatja meg az összes adókedvezmény a számított adó összegét.

7. sor: Számított adót csökkentő adóvisszatartás

Ha nemzetközi szerződés a külföldön fizetett (fizetendő) adó beszámításáról rendelkezik, akkor a megállapított energiaellátók jövedelemadójából adóvisszatartás formájában levonható a külföldön fizetett (fizetendő) adó, de a beszámított összeg az adóévre fizetendő más jövedelem-vagy vagyonadó csökkentéseként nem érvényesíthető.230 Az adóvisszatartás érvényesítésével együtt sem haladhatja meg az összes adókedvezmény a számított adó összegét. Az adóvisszatartás adókedvezményét előjel nélkül kell feltüntetni a sorban.

8. sor: A számított adót csökkentő tételek összesen

Ebben a sorban kell összegezni a számított adóból levonható, a 6. és 7. sorokban feltüntetett adókedvezményeket. Az összes adókedvezmény legfeljebb a számított adó (5. sor) összegéig terjedhet, és az adatot előjel nélkül kell szerepeltetni.

9. sor: Energiaellátók jövedelemadó fizetési kötelezettsége az adóévre

Az adóévre jutó energiaellátók jövedelemadója fizetési kötelezettséget ebben a sorban kell kimutatni a számított jövedelemadó és az összes csökkentő adókedvezmény különbözeteként (5. sor – 8. sor). Ez az összeg képezi alapját az energiaellátók jövedelemadóelőleg-kötelezettségnek, amelyet az elszámoló bevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időtartamra kell bevallani.

B) Az energiaellátók jövedelemadója éves kötelezettségének és a 2019. üzleti évre megfizetett (bevallott) jövedelemadó-előlegnek a különbözete

10. sor: Az adóévre bevallott energiaellátók jövedelemadója előlegek összesített összege

Itt kell megadni az adózó korábbi évekre benyújtott ’71 vagy ’29 vagy ’29EUD vagy ’251 típusú bevallásaiban feltüntetett, a 2019. adóévre vonatkozó energiaellátók jövedelemadó-előlegek összesített adatát (a forrásbevallás attól függ, hogy az előremutató esedékességű előleg-kimutatás bevallásakor az adózó milyen alanyisággal bírt vagy milyen típusú volt).

Az éves elszámolásnál a 2019. adóévre előleg-kiegészítést nem kell figyelembe venni, mivel az előleg-kiegészítés intézményének évközi eltörlése miatt a 1901 számú bevallásban energiaellátók jövedelemadója előleg-kiegészítést már nem kell a 2019. adóévre bevallani (ld. a lap bevezetőjénél leírtakat).

A sorban az energiaellátók jövedelemadója előlegének bevallott összegét kell feltüntetni, nem a megfizetett összeget, hiszen a megfizetés időpontja eltérhet a vonatkozási időszaktól, továbbá kevesebb/több is lehet a bevallásban szereplő és az adószámlán előírt előlegekhez képest. Az energiaellátók jövedelemadója éves elszámolása a bevallott összegeken alapszik. Ha a megfizetés ettől eltér, az az adószámlán külön rendezendő tétel.

Az energiaellátók jövedelemadó-előlegének az adóévre bevallott és megfizetett, az adóévi elszámolásnál beszámított összegét nem lehet önellenőrizni, és nem módosítható adózói javítás (helyesbítés) keretében sem.231

11. sor: Az adóévet követően még fizetendő vagy visszaigényelhető energiaellátók jövedelemadója összege (±)

Ebbe a sorba kell az energiaellátók jövedelemadójának 2019. üzleti évre meghatározott fizetési kötelezettsége (a 9. sor szerinti adat) és az annak teljesítésére megállapított és bevallott jövedelemadó-előleg összegek (a 10. sor szerinti adat) különbözetét beírni. Ez a különbözet pozitív vagy negatív érték is lehet attól függően, hogy a társaságnak fizetési kötelezettsége vagy visszaigénylési jogosultsága keletkezik az éves elszámoláskor. Előbbi akkor adódik, ha a már bevallott jövedelemadó-előleg kevesebb az éves jövedelemadó összegénél, utóbbi akkor keletkezik, ha a már bevallott jövedelemadó-előleg magasabb az éves jövedelemadó összegénél.

Ha az itt szereplő adat negatív, azt „–” előjel kiírásával kell feltüntetni.

Az előjel nélküli különbözetet főszabályként az adóévet követő adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig kell megfizetni a 04-04-es lap útmutatójának elején jelzett számlaszámra és adónemen. A megfelelő feltételek teljesülése esetén alkalmazható a 2020. évi LVIII. törvény 33. § (3) és (8) bekezdésében foglalt lehetőség.

Ha a különbözet negatív előjelű, ugyanettől az időponttól lehet visszaigényelni. Ez az időpont a naptári éves kisvállalati adóalanyoknál az adóévet követő év május 31-e.232

A visszajáró összeget akkor is fel kell tüntetni ebben a sorban, ha a társaság úgy dönt, hogy nem él a visszaigénylés lehetőségével, vagy nem élhet azzal. Ilyenkor a negatív különbözeti összeget jóváírásként könyveli a NAV az adószámlán, arról az adózó később is rendelkezhet. A túlfizetés visszaigényléséhez vagy más adónemre való átvezetéséhez a jogosultnak az adott évben rendszeresített „Átvezetési és kiutalási kérelem az adószámlán mutatkozó túlfizetéshez” elnevezésű ’17-es nyomtatványt (például 2019. évben: 1917) is ki kell töltenie.

A 04-04-es lap 9. és 11. sorában az energiaellátók jövedelemadója éves adóösszegének és éves adókülönbözetének önellenőrzésére lehetőség van, a kisvállalati adó elszámoló bevallás önellenőrzésének keretében, a 05-ös önellenőrzési melléklet segítségével. A 04-04-es lapnak a 2019. évre vonatkozóan korábban bevallott energiaellátók jövedelemadó-előleget összesítő 10. sora – tekintettel annak tartalmára – ezekkel együtt sem módosítható233 az éves elszámolás önellenőrzése/adózói javítása során, azt a korábban bevallott előlegek összesített összege szerint (tehát változatlan összeggel) kell ilyenkor is feltüntetni.

C) Az energiaellátók jövedelemadóelőleg-kötelezettségének meghatározása 2020. július 1-től 2021. június 30-ig

Az energiaellátók jövedelemadója fizetésére kötelezettnek az adóbevallással egyidejűleg jövedelemadó-előleget kell bevallania. Az előlegeket az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időtartamra kell meghatározni, előremutató esedékességgel, az előleg-fizetési időszakokra eső egyenlő részletek feltüntetésével. Ha az adózó megszűnik, vagy ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be, akkor előleg-megállapítási kötelezettsége nincs.234

Az energiaellátók jövedelemadó-előlege a teljes időtartamra az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának összegével egyezik, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt. Minden más esetben az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának a működés naptári napjai alapján évesített összegeként határozható meg az energiaellátók jövedelemadó-előlege.235

A könyvvezetés pénznemének évközbeni változtatása a bevallott jövedelemadó-előleget nem érinti.236 Az átalakulás, egyesülés, szétválás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelőd által bevallott jövedelemadó-előlegből számított (az átalakulás, egyesülés, szétválás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) adóelőleget bevallani (a ’251 típusú bevalláson), és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig adóelőleget fizetni. Az átalakulás, egyesülés, szétválás napját követő első adóbevallásában nem vall be adóelőleget kiválásnál a fennmaradó, beolvadásnál az átvevő adózó, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás napja az előző adóévi adóbevallás benyújtását megelőzi.237

Figyelem! A 12 hónapos időtartamra előremutatóan bevallott energiaellátók jövedelemadó-előleg összegei (12-18. sorok) nem önellenőrizhetők, és nem módosíthatók adózói javítás (helyesbítés) keretében sem.238 Ha az adózó a megállapított energiaellátók jövedelemadójának éves összegét vagy adókülönbözetét (9. és 11. sort) önellenőrzi, akkor a lapon az energiaellátók jövedelemadója előlegére vonatkozó adatok (12-18. sorok) ezzel együtt sem tölthetők ki, mivel az energiaellátók jövedelemadója előlegének önellenőrzésére, helyesbítésére nincs lehetőség.

12. sor: Az üzleti évi működés naptári napjainak száma (ha az nem 365 nap)

Ebben a sorban a 2019. üzleti évi működés naptári napjainak a számát kell feltüntetni annak az adózónak, amelynek a 2019. adóévi üzleti éve 12 hónapnál rövidebb ideig tartott (évközi hatállyal jelentkezett be a kisvállalati adóalanyiság alá). Mivel a 2019. adóév nem szökőév, a működés naptári napjainak számát a 365 naptári nap alapján kell meghatározni.239

13. sor: Teljes évre jutó energiaellátók jövedelemadóelőleg-kötelezettség összesen (9. sor, vagy 9. sor/12. sor*365 nap)

Ebben a sorban az energiaellátók jövedelemadóelőleg-kötelezettséget, vagy nem teljes bázis adóévnél annak évesített összegét kell feltüntetni. Az a kötelezett, amely a 12. sort nem töltötte ki (12 hónapos üzleti éve volt a 2019. évben), a 13. sorban megismétli az energiaellátók jövedelemadója 9. sorba beírt éves összegét. Ha az adózó 2019. adóévi üzleti éve nem tesz ki 12 hónapot, akkor a 13. sorban az évesített összeget úgy kell meghatározni, hogy a nem teljes üzleti évre vonatkozó jövedelemadó összegét (9. sor) a működési napok számával (12. sor) kell felarányosítani teljes éves adattá. Ekkor a 9. sor adatát osztani kell a 12. sor napjainak számával és az így kapott, 1 működési napra eső jövedelemadó összeget szorozni kell az adóév összes napjainak számával, 365-tel.

14. sor: Előleg-fizetés gyakorisága

Ebben a mezőben a következő gyakorisági értékek egyikét kell kötelezően jelölni:

1” – negyedévente,

2” – havonta.

Az energiaellátók jövedelemadó-előlege

(1) negyedévente, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 5 millió forint,

(2) havonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5 millió forintot.

Ha az előleg-fizetés gyakorisága negyedéves, akkor az előlege(ke)t a naptári negyedév utolsó hónapjának rovatában (15-18. sorok c) oszlopában) kell feltüntetni, és a naptári negyedévet követő hó 20. napjáig kell megfizetni a 04-04-es lap útmutatójának elején jelzett számlaszámra és adónemen (ideértve a bevallott előleg-összegek vonatkozási adóévének utolsó előleg-fizetési időszakára eső előleget is).

Ha az előleg-fizetés gyakorisága havi, akkor a naptári hónapokra vallott előlege(ke)t a tárgyhónap 20. napjáig kell megfizetni a 04-04-es lap útmutatójának elején jelzett számlaszámra és adónemen.240

D) A 12 hónapra (4 negyedévre) előremutatóan megállapított energiaellátók jövedelemadóelőleg-kötelezettség bevallása

15-18. sorok: Energiaellátók jövedelemadó-előlege részösszegek előleg-fizetési időszakonként

Ez a tábla szolgál az energiaellátók jövedelemadó-előlege bevallására, amelyet az előleg-fizetési időszakokra eső egyenlő részletek feltüntetésével kell teljesíteni. Az előlegeket az energiaellátók jövedelemadóját elszámoló bevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos (4 negyedéves) időtartamra, negyedévenkénti előleg-fizetési gyakoriságnál egynegyedekben, havonkénti előleg-fizetési gyakoriságnál egytizenkettedekben kell meghatározni. A 4 vagy 12 részlet egyenlő összegű meghatározása független attól, hogy a bevallott előlegek melyik naptári évet érintik. Negyedévenkénti előleg-fizetési gyakoriságnál a 4 db egyenlő részletet az adott negyedév 3. hónapjának összegmezőjében kell szerepeltetni, a negyedévek első és második hónapjának oszlopa üresen marad.241

A kerekítési szabályok alkalmazásából adódó esetleges különbözetet az előleg-ütemezés első kitöltött hónapjától a későbbi hónapok felé haladva egyenletesen szétosztva kell figyelembe venni!

Az energiaellátók jövedelemadó-előleg sorainak kitöltésekor figyelembe kell venni, hogy nem lehet jövedelemadó-előleget bevallani arra a naptári hónapra, naptári negyedévre, a negyedévnek arra a naptári hónapjára, amelyre az adózó már vallott be jövedelemadó-előleget.242

Előző lap Következő lap
Tartalomjegyzék