19KIVA-02-es lap kitöltése

A kisvállalati adóra vonatkozó adatok (éves elszámoló lap), valamint egyéb tájékoztató adatok

Ezen a lapon kell feltüntetni a tárgyévre (a teljes üzleti évre) megállapított kisvállalati adóra vonatkozó adatokat, és a negyedévenként megállapított és bevallott, összesített kisvállalatiadó-előleghez képest kimutatott különbözetet.

A bevallás 19KIVA-02-es lapja csak akkor tölthető ki, ha az adózó a Főlap (C) blokkjában jelölte, hogy a bevallást elszámoló bevallásként nyújtja be.

Ha az adózó az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére az adóévről készítendő bevallás határidejéig nem kötelezett, a fizetendő adót az adóév utolsó napjára készített könyvviteli zárlat alapján kell megállapítani.125

Figyelem!

A lap C) blokkjában található tájékoztató adatokat valamennyi kisvállalati adóalanynak ki kell töltenie az elszámolás benyújtásakor, a vonatkozó instrukciók az e laphoz tartozó útmutató végén találhatók.

Figyelem!

A Katv. 20. § (4) bekezdés d) pontja szerinti egyszeri adóalap-csökkentő tétel a 2017. évben volt használatban a 02. számú elszámoló lapon 11. sorszámmal. A 2019. évi séma könnyebb kitöltése érdekében a sorszerkezet átszámozását mellőzve, az egyes módosító tételek a 2017. és a 2018. adóévben megszokott korábbi sorszámaikon szerepelnek tovább, így az említett sor 11. sorszámának a megtartása és kihagyása mellett a 19KIVA bizonylat 02. lapján az azt követő sorok sorszáma változatlan (12-26. sorok).

A) Kisvállalati adóra vonatkozó adatok

A kisvállalati adóra vonatkozó elszámoló lap kitöltése előtt célszerű tanulmányozni a NAV honlapján elérhető, a kisvállalati adóval kapcsolatos információs füzetet és tájékoztatókat is:

www.nav.gov.hu/nav/inf_fuz, www.nav.gov.hu/nav/ado/kiva

A kisvállalati adó alapja egyenlő a Katv. 20. § (2)-(7) bekezdésére figyelemmel:

  1. a Katv. 20. § (3)-(5) bekezdése szerinti (növelő/csökkentő) tételek egyenlegének

  2. a személyi jellegű kifizetésekkel

növelt összegével, de legalább a b) pont szerinti összeggel.

Az adó alapja – egy eset kivételével – legalább az adómegállapítási időszakban az adóalany által fizetendő – a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel csökkentett – Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem és a Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés a) és b) pont szerinti egyes juttatások együttes összege126 után számítandó ki, ha ilyen jellegű személyi jellegű kifizetés terhelte az adózót a vonatkozási időszakban. A személyi jellegű kifizetések terhére – akár nulláig – csökkenthető azonban a kisvállalatiadó-alap, ha az adózó „új beruházások”127 után az adóévben kifizetést teljesített. Az adóalap-csökkentés mértéke ebben az esetben a korábbi évek elhatárolt veszteségének128 a növelő/csökkentő tételek129 tárgyévi negatív egyenlegével megnövelt összege, de legfeljebb az „új beruházások” után teljesített kifizetés összege.

A Katv. 20. § (3) bekezdése szerinti növelő, a 20. § (4) bekezdése szerinti csökkentő, valamint a 20. § (5) bekezdése szerinti növelő illetve csökkentő tételek összegét – a személyi jellegű kifizetésekre figyelemmel – a 20. § (6), (6a) és (7) bekezdései szerint kell korrigálni a kisvállalati adó alapjának helyes összegben való megállapításához.

A kisvállalati adó mértéke130 az adó alapjának 13 %-a.

Az alábbi 1-10. és 12-21. sorokban felsorolt tételek adják a kisvállalati adó alapját, továbbá a 22. sor tartalmazza az így kimutatott éves adóalap 13 %-ának megfelelő éves adóösszeget, valamint a 24. sorban kell meghatározni az éves adóösszeg és a 23. sorban feltüntetett, év során megállapított adóelőlegek összegének különbözetét.

Külföldi személy vagy külföldről származó jövedelem esetén az adókötelezettség megállapításánál figyelembe kell venni az útmutató „A kisvállalati adóra vonatkozó általános tudnivalók” részében a „Számviteli alapelvek, az adókötelezettség terjedelme, valamint az egyéb adónemekre vonatkozó tudnivalók” című fejezetben, továbbá a 19KIVA-02. lap 14-15. sorai magyarázatánál leírtakat is.

1. sor: A Tbj. szerinti járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések (ide nem értve a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó járulékalapját), és a Szocho. tv. szerint meghatározott egyes juttatások

Ebben a sorban kell előjel nélkül feltüntetni az adóévben teljesített azon személyi jellegű ráfordítást, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez (ide nem értve a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapját). Itt kell továbbá kimutatni személyi jellegű kifizetésként a Szocho. tv. szerint meghatározott egyes juttatásokat.131 Nem minősül e sorba tartozó személyi jellegű kifizetésnek a nemzetközi szerződés alapján külföldön adóztatható kifizetés.132

Figyelem! A kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény összegét a következő sorban kell megadni, ebben a sorban nem kell figyelembe venni.

E sor meghatározásának módját a kisvállalatiadó-előleg bevallására szolgáló 19KIVA-01. lap 1. soraihoz fűzött útmutató részletezi, az ott leírtakat értelemszerűen adóévre vonatkozóan kell az adóelszámolásnál értelmezni.

2. sor: A kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezmény

Itt kell feltüntetni az adóalany által a kedvezményezett foglalkoztattak133 részére kifizetett munkabér után az adóelőleg-megállapítási időszakban érvényesíthető kedvezmény összegét, előjel nélkül, kisvállalatiadó-alap csökkentő tételként.

E sor meghatározásának módját a kisvállalatiadó-előleg bevallására szolgáló 19KIVA-01. lap 2. sorához fűzött útmutató részletezi, az ott leírtakat értelemszerűen adóévre vonatkozóan kell az adóelszámolásnál értelmezni.

3. sor: Személyi jellegű kifizetések (figyelemmel a kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezményre) [+1.-2. sorok összevonása]

Itt kell feltüntetni azt a különbözetet, amelyet a 19KIVA-02. lap 1. sorában – előjel nélkül – feltüntetett összegből a 19KIVA-02. lap 2. sorában – szintén előjel nélkül – feltüntetett összegének levonásával kapunk. A kedvezmények legfeljebb a kifizetések összegéig terjedhetnek, ez a különbözet sor negatív összeget nem tartalmazhat. A kapott – nullánál nem kisebb – különbözetet előjel nélkül kell itt megadni.134

A teljes adóévre megállapított kisvállalati adót legalább az ebben a sorban meghatározott különbözetnek megfelelő összegben kell meghatározni (ld. 14. sor számítása),135 ugyanakkor e különbözet terhére is elszámolhatóak további korrekciós tételek (a külföldön adóztatható jövedelem Katv. szerint meghatározott része és az új beruházás miatt teljesített kifizetések – ld. 15-21. sorok szerinti számítást).136

4. sor: Tőkekivonás (különösen a jegyzett tőke leszállítás)

A kisvállalatiadó-alap megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni a tőkekivonás (különösen a jegyzett tőke leszállítás) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke csökkenéseként elszámolt összeget.137 Az összeget előjel nélkül kell feltüntetni ebben a sorban.

5. sor: Tőkebevonás (különösen a jegyzett tőke emelés)

A kisvállalatiadó-alap megállapításakor csökkentő tételként figyelembe venni a tőkebevonás (különösen a jegyzett tőke emelés) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke növekedéseként elszámolt összeget.138 Az összeget előjel nélkül kell feltüntetni ebben a sorban.

6. sor: Az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék

A kisvállalatiadó-alap megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összegét, ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot.139 Az összeget előjel nélkül kell feltüntetni ebben a sorban.

7. sor: Kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt, a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével csökkentett bevétel

A kisvállalatiadó-alap megállapításakor csökkentő tételként kell figyelembe venni a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt bevétel összegét. Ezen bevétel összegét csökkenteni kell a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével.140 Az összeget előjel nélkül kell feltüntetni ebben a sorban.

A külföldön adóztatható – a 19KIVA-02. lap 7. sorban feltüntetett osztaléknak nem minősülő – jövedelemnek meghatározott része csökkenti az adóalapot, függően attól, hogy a jövedelem belföldi adózás alóli mentesítéséről vagy az adó beszámításáról nemzetközi szerződés rendelkezik-e, vagy a jövedelem nemzetközi szerződés hatálya alá tartozik-e. Ez az adóalap-csökkentő tétel a 19KIVA-02. lap 15. sorában számolható el, az ott feltüntetett szabályok szerint.141

8. sor: Pénztár értékének tárgyévi növekménye

Ha a pénztár tárgyévi értéke a pénztár mentesített értékét meghaladja, a kisvállalatiadó-alap megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni a pénztár értékének tárgyévi növekményét, de legfeljebb a pénztár tárgyévi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó részét.142 Az összeget előjel nélkül kell megadni ebben a sorban.

A pénztár mentesített értéke a tárgyévi összes bevétel 5 százalékának, de legalább 1 millió forintnak vagy (átlépő adózók esetében) a kisvállalati adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értékének megfelelő összeg. A kisvállalati adózásra 2016. december 31-ig áttért adózóknál az utóbbi feltétel vizsgálata során a 2017. év nyitó mérlegében kimutatott összeget kell figyelembe venni.143

Példa

A pénztár 2019. évi mentesített értékének kiszámítása:

1.

2019. évi összes bevétel

30 000 E Ft

2.

2019. évi összes bevétel 5 százaléka (1.*5%)

1 500 E Ft

3.

A pénztár kimutatott értéke a kisvállalati adóalanyiság első évének nyitó mérlegében, kivéve a 2016. december 31-ig áttért adózóknál: esetükben a 2017. év nyitó mérlegében

1 300 E Ft

4.

A pénztár mentesített értéke

(2., 3. és egymillió Ft közül a legmagasabb érték)

1 500 E Ft

Példa

A pénztár értékéhez kapcsolódó adóalap-növelő tétel:

1.

A pénztár mentesített értéke

1 500 E Ft

2.

A pénztár kimutatott értéke a 2018. év záró mérlegében

1 100 E Ft

3.

A pénztár kimutatott értéke a 2019. év záró mérlegében

1 750 E Ft

4.

A pénztár 2019. évi növekménye (3.-2., ha ez pozitív)

650 E Ft

5.

A pénztár tárgyévet záró mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó része (3.-1., ha ez pozitív)

250 E Ft

6.

Az adóalap növeléseként elszámolandó összeg

(4. és 5. közül a kisebb érték)

250 E Ft

9. sor: Pénztár értékének tárgyévi csökkenése

A kisvállalatiadó-alap megállapításakor csökkentő tételként kell figyelembe venni a pénztár értékének tárgyévi csökkenését, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó részét; a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévében a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének és mentesített értékének pozitív különbözetét.144 Az összeget előjel nélkül kell megadni ebben a sorban. A pénztár mentesített értékének leírása a 8. sorra vonatkozó útmutatásban található.

Figyelem! A pénztár értékének tárgyévi csökkenéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentő tétel a kisvállalati adóalanyiság első adóévében nem értelmezhető!

Példa

A pénztár értékéhez kapcsolódó adóalap-csökkenő tétel a kisvállalati adózásra a 2019. évet megelőzően áttért adózóknál:

1.

A pénztár mentesített értéke

1 500 E Ft

2.

A pénztár kimutatott értéke a 2018. év záró mérlegében

1 900 E Ft

3.

A pénztár kimutatott értéke a 2019. év záró mérlegében

1 600 E Ft

4.

A pénztár 2019. évi csökkenése (2.-3., ha ez pozitív)

300 E Ft

5.

A pénztár előző évi záró mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó része (2.-1., ha ez pozitív)

400 E Ft

6.

Az adóalap csökkentéseként elszámolandó összeg

(4. és 5. közül a kisebb érték)

300 E Ft

10. sor: Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások, bírság, pótlék, elengedett követelés elszámolása

A kisvállalatiadó-alap megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni a Tao. tv. 3. számú melléklet A) részében meghatározott, nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségeket, ráfordításokat.145 Az összeget előjel nélkül kell feltüntetni ebben a sorban.

Az adózás előtti eredményt növeli az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg – ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is –, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a Tao. tv. 3. számú mellékletében foglaltakra.146

Ide tartozik a törvényben147 rögzített feltételekkel az ésszerű gazdálkodás körülményeivel ellentétesen igénybe vett, meghatározott összegű szolgáltatás; az ésszerű és gondos gazdálkodás mellett elkerülhető eszközhiány könyv szerinti értéke; a dokumentáció nélkül selejtezett tárgyi eszköz nyilvántartott értéke; a Tbj. szerinti megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulék; a régi és új büntető törvénykönyv szerinti egyes cselekmények eljárása miatt felmerült kiadások; az ellenőrzött külföldi társaság részére juttatott ellenérték következtében felmerülő, nem a vállalkozási tevékenységet szolgáló kiadás; a bíróság előtt nem érvényesíthető ráfordítás; az elévült követelés ráfordítása; a Ptk. szerinti saját tőke jegyzett tőke arány vagy a veszteség fedezetét szolgáló tőkeemelés révén szerzett tulajdoni részesedés elszámolt értékvesztése; a külföldi vagy üzletvezetési helye alapján külföldi illetőségű személy részére vagy nyilatkozatot nem adó, juttatásban részesülő személy részére történő, visszafizetési kötelezettség nélküli, nem adomány célú támogatás, juttatás, eszközátadás, végleges pénzeszköz átadás, kötelezettségátvállalás; az egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmazott részére a minimálbér kétszeresét meghaladó mértékű munkabér összege; nem a vállalkozási tevékenységhez kapcsoló kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége; meghatározott feltételek mentén az adott értékhatár feletti reklám közzétételi költség.148

A kisvállalatiadó-alap megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék összegét.149 Az összeget előjel nélkül kell feltüntetni ebben a sorban.

A kisvállalatiadó-alap megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése miatt elszámolt ráfordítást.150 Az összeget előjel nélkül kell feltüntetni ebben a sorban.

Ebbe a sorba nem írható be az az összeg, amelynek elengedése magánszemély javára történik, vagy ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll.

12. sor: Kapcsolt vállalkozások között a szokásos piaci ár és az alkalmazott ügyleti érték különbsége (±)

Ha az adózó a kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében, megállapodásában olyan ellenértéket (ügyleti értéket) határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak, – függetlenül az előbbi sorokban feltüntetett módosító tételektől – az adózónak az adóalapot a Tao. tv. 18. § (2) bekezdésében leírt módszer szerint meghatározott szokásos piaci ár és az általa alkalmazott ügyleti érték különbségével úgy kell módosítania, hogy az olyan adóalapnak feleljen meg, mintha független vállalkozással kötött volna szerződést, megállapodást, feltéve, hogy a szerződés, megállapodás alapján az adóévben teljesítés történt.151 Attól függően, hogy növelő vagy csökkentő tételt kíván az adózó itt figyelembe venni, a meghatározott árkülönbség összegét előjelhelyesen kell feltüntetni ebben a sorban.

13. sor: A személyi jellegű kifizetéseken felüli adóalap-módosító tételek egyenlege (±) [+4.–5.+6.–7.+8.–9.+10.+(±12.) sorok összevonása]

A kisvállalati adó alapjának az alapvető növelő és csökkentő tételeket tartalmazó – a korábbi évek veszteségével és az új beruházások utáni adóévi és előző évről áthozott kifizetésekkel még nem korrigált – részösszesen adatát kell itt meghatározni a jelzett sorok és előjelek szerint. Az összeg nem tartalmazza a személyi jellegű kifizetések összegét, valamint a külföldön adóztatható jövedelem Katv. szerint meghatározott része miatti csökkentést. Az ebben a sorban feltüntetett részösszeget a kisvállalati adó alapja sorban az ott meghatározott számítás szerint kell figyelembe venni.152

14. sor: A kisvállalati adó alapja a 15-18. sorok csökkentő tételeire tekintet nélkül [(±13.)+3. sorok összevonásával kapott összeg és a 3. sor közül a nagyobb]

Itt kell kimutatni a 3. sorban előjel nélkül kimutatott személyi jellegű kifizetéseknek153 és az azokon felüli adóalap-módosító tételek 13. sorban előjelhelyesen kimutatott egyenlegének154 összevont összegét. Az összevonásban a 3. sort növelő tételként, a 13. sort pedig az előjelének megfelelően (negatív tételt csökkentőként, pozitív tételt növelőként) kell figyelembe venni.

Ha az így kapott összevont összeg kisebb a 3. sorban feltüntetett összegnél, akkor – minimum adóalapként – a 3. sor összegét kell a 14. sorban feltüntetni, előjel nélkül, mivel a kisvállalati adó alapja fő szabályként nem lehet kisebb a személyi jellegű kifizetések összegénél.155 Ha az összevonással keletkezett összeg magasabb a 3. sorban megadott összegnél, akkor az előbbi, azaz az összevonással meghatározott értéket kell a 14. sorban feltüntetni, szintén előjel nélkül (értelemszerűen ez esetben az összevonással csak pozitív érték adódhatott).

A belföldi jogalanyok számára teljes körű adókötelezettséget ír elő a jogszabály, tehát a kisvállalati adókötelezettségüket a külföldről és belföldről származó jövedelmekre együttesen kell megállapítaniuk. Ebből fakadóan a személyi jellegű kifizetéseket, valamint a személyi jellegű kifizetéseken felüli adóalap-módosító tételeket összesítő adóalapot a 14. sorban úgy kell kimutatni, hogy az tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet is, figyelemmel a kapott (járó) osztaléknál a 7. sorban alkalmazott, a külföldön megfizetett (fizetendő) adóval történő korrekcióra is.156

15. sor: A külföldön adóztatható jövedelem Katv. szerint meghatározott része

A 21. sorban kimutatott kisvállalatiadó-alap megállapításakor– a kettős adóztatás elkerülése érdekében – csökkentő tételként kell figyelembe venni a külföldön adóztatható, osztaléknak nem minősülő jövedelem alább meghatározott részét, amely összeget előjel nélkül kell feltüntetni a 15. sorban:157

  1. A külföldön adóztatható, a Katv. 20. § (4) bekezdés b) pontja szerinti osztaléknak nem minősülő – a 19KIVA-02. lap 7. sorában nem szerepeltetett – jövedelemnek a külföldön megfizetett (fizetendő) adóval csökkentett része csökkenti az adóalapot, ha nemzetközi szerződés a jövedelem belföldi adózás alóli mentesítéséről rendelkezik.

  2. A külföldön adóztatható, a Katv. 20. § (4) bekezdés b) pontja szerinti osztaléknak nem minősülő – a 19KIVA-02. lap 7. sorában fel nem tüntetett – jövedelem esetén az adóalapot csökkenti a külföldön megfizetett (fizetendő) adó mértékének és a kisvállalati adó belföldi 13 %-os mértékének hányadosával számított (megszorzott) külföldön adóztatható jövedelem összege, de legfeljebb a külföldön adóztatható jövedelem külföldön megfizetett adóval csökkenthető része, ha e jövedelem nem tartozik nemzetközi szerződés hatálya alá vagy a nemzetközi szerződés az adó beszámításáról rendelkezik.

  3. Az előbbi számítások alkalmazásakor a külföldön adóztatható jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségeket, ráfordításokat, a Katv. 20. § (2)-(7) bekezdései szerinti módosító tételeket (ld. 19KIVA-02. lap 1-2., 4-12., 16-20. soraiban). A külföldről származó árbevétel és bevétel összegének az összes árbevétel és bevétel összegéhez viszonyított arányában kell megosztani a külföldről származó jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető – de nem a kizárólag belföldről származó jövedelemhez felmerült – költségeket, ráfordításokat, a Katv. 20. § (2)-(7) bekezdése szerinti módosító tételeket.

A fentiek alapján megállapított, a 15. sorban megadott adóalap-csökkentő tétel összege nem haladhatja meg a 14. sorban kimutatott adóalapot, vagyis nem csökkentheti az adóalapot „nulla alá”.

16. sor: Az adóévet megelőzően keletkezett elhatárolt veszteség még fel nem használt összege

Ha a személyi jellegű kifizetéseken felüli adóalap-módosító tételek egyenlege158 bármely adóévben negatív, ez az összeg elhatárolt veszteséget képez. Főszabály szerint az elhatárolt veszteség – ha a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett – csökkenti a következő adóévekben a személyi jellegű kifizetéseken felüli adóalap-módosító tételek (19KIVA-02. lap 13. sor) pozitív egyenlegét a kisvállalati adó alapja meghatározásakor.159

A kisvállalati adó alanya elhatárolt veszteségként veheti figyelembe:

Az elhatárolt veszteség a leírtaknál kedvezőbb feltételekkel is felhasználható, ha a vállalkozás „új beruházásokat” valósít meg. Az új beruházás fogalmát és a vonatkozó speciális szabályokat ld. az útmutató 19KIVA-02-es lap kitöltésére vonatkozó részében az „Elhatárolt veszteség figyelembe vétele az adóalapban” című fejezetben, illetve a 17-18. sorok leírásában.

Ebben a sorban kell feltüntetni az összes, előző adóévekről áthozott, eddig még fel nem használt elhatárolt veszteséget, előjel nélkül, az adóalanyiságot 2019. január 1. előtt választó adózónál a megelőző adóévről benyújtott 18KIVA elszámoló bevallás 02. lap 25. sorával egyezően.

Ez a sor értelemszerűen nem az adóévben érvényesítendő részösszeget tartalmazza, mert annak összegét a bevallás internetes kitöltő-ellenőrző programja automatikusan kiszámítja (ld. az útmutató 19KIVA-02-es lap kitöltésére vonatkozó részében az „Elhatárolt veszteség figyelembe vétele az adóalapban” című fejezetben).

Ha a kisvállalati adóalany adózó társasági formaváltással (azaz GFO kód változással is) járó szervezeti változással (ún. „klasszikus átalakulással”) jött létre, akkor a szintén kisvállalati adóalanyisággal bíró jogelődnél keletkezett, fel nem használt veszteséget a jogutód kisvállalati adóalany jogosult átvenni, és azt a 19KIVA bevallás 02-es lap 16. sorában szerepeltetni.161

17-18. sor: Új beruházásokkal kapcsolatos adóévi kifizetések összege (17. sor), valamint a 16. sorból a tárgyévet megelőzően kifizetett új beruházásokra tekintettel, az adóalap csökkentéseként korábban még fel nem használt összeg (18. sor)

A beruházások ösztönzése érdekében az új beruházásokkal kapcsolatos kifizetések összegéig a személyi jellegű kifizetésekből is levonható a személyi jellegű kifizetéseken felüli módosító tételek negatív egyenlege, valamint a korábbi évekből származó elhatárolt veszteség.

Új beruházás a kisvállalati adóalanyiság időszakában beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközzel (beruházással), szellemi termékkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összege, függetlenül attól, hogy az érintett eszközöket rendeltetésszerűen használatba vették-e az adóévben.

Ha a fenti csökkentő tétel meghaladja a személyi jellegű kifizetések tárgyévi összegét, az a későbbi évek személyi jellegű kifizetései terhére is érvényesíthető.

Az adóbevallásban ehhez kapcsolódóan csak az adóévi új beruházásokkal kapcsolatos kifizetésekre vonatkozó (17. sor), illetve a kisvállalati adóalanyiság ideje alatt a 2019. évet megelőzően kifizetett új beruházásokra tekintettel, az adóalap csökkentéseként korábban még fel nem használt összeget (18. sor) szükséges megadni. A 17-18. sorok tehát nem az adóévben érvényesítendő részösszeget tartalmazzák, mert ezt az összeget, illetve ezen tételeknek a tárgyévi adóalapra gyakorolt hatását a bevallás internetes kitöltő-ellenőrző programja automatikusan kiszámítja.

A tárgyévben a beruházásokhoz kapcsolódóan felhasználható, a kitöltő-ellenőrző program által automatikusan kiszámított elhatárolt veszteség számításának módját ld. az útmutató 19KIVA-02-es lap kitöltésére vonatkozó részében az „Elhatárolt veszteség figyelembe vétele az adóalapban” című fejezetben, amely példát is tartalmaz.

A 17. sorban kell feltüntetni az új beruházások után az adóévben teljesített kifizetések összegét, előjel nélkül.

A 18. sorban az új beruházások után a korábbi adóévekben teljesített kifizetések azon „maradvány” összegét kell megadni előjel nélkül, az adóalanyiságot 2019. január 1. előtt választó adózónál a megelőző adóévről benyújtott 18KIVA elszámoló bevallás 02. lap 26. sorával egyezően, amelyet az adózó az előző adóévek bevallásaiban – a számszaki feltételek miatt – érvényesíteni nem tudott, de még érvényesíthetőnek minősül. Az az adózó tehát, amely a kisvállalati adóalanyiságot 2018. december 31-ét követő hatálytól választotta, a 18. sorban értelemszerűen nem szerepeltethet adatot. Kivétel e tiltás alól, ha a kisvállalati adóalanyiságot 2018. december 31-ét követő hatálytól választó adózó társasági formaváltással (azaz GFO kód változással is) járó szervezeti változással (ún. „klasszikus átalakulással”) jött létre a 2019. évtől, ebben az esetben a szintén kisvállalati adóalanyisággal bíró jogelődnél keletkezett, fel nem használt beruházási összeget a jogutód kisvállalati adóalany jogosult átvenni, és azt a 19KIVA bevallás 02-es lap 18. sorában szerepeltetni.162

19. sor: Az elhatárolt veszteség és az adóalap-módosítók tárgyévi negatív egyenlegének érvényesíthetőségi határa

Ebben a sorban jelenik meg az a legalsó korlát (minimum adóalap), ameddig a kisvállalati adó alapja a fentiekben leírt speciális szabályokra tekintettel csökkenthető lenne, ha ehhez elegendő elhatárolt veszteség áll rendelkezésre (ld. még az útmutató 19KIVA-02-es lap kitöltésére vonatkozó részében az „Elhatárolt veszteség figyelembe vétele az adóalapban” című fejezetben).

Ennek értékét úgy kapjuk, hogy a személyi jellegű kifizetéseket csökkentjük az új beruházások adóévi és korábban fel nem használt értékével és a külföldön adóztatható jövedelem Katv. szerint meghatározott részével.

Az itt kimutatott összeg számítási módja tehát a 19KIVA-02. lap sorait figyelembe véve a következő: +3. sor – 15. sor – 17. sor – 18. sor.

A számításból fakadóan ebben a sorban negatív előjelű összeg is mutatkozhat. A számítást az internetes kitöltő-ellenőrző program automatikusan elvégzi és a sort a megfelelő adattal feltölti.

Az ebben a sorban feltüntetett összeget össze kell vetni a 20. sorban kimutatott összeggel (ld. 21. sor útmutatóját és az útmutató 19KIVA-02-es lap kitöltésére vonatkozó részében az „Elhatárolt veszteség figyelembe vétele az adóalapban” című fejezetben leírtakat).

20. sor: A személyi jellegű kifizetések és a tárgyévi adóalap-módosítók egyenlege, csökkentve az elhatárolt veszteséggel és a külföldön adóztatható jövedelem Katv. szerint meghatározott részével

Ebből a sorból az látható, hogy mennyi lenne a kisvállalati adó tárgyévi alapja, ha a személyi jellegű kifizetéseken felüli tételek negatív egyenlege és az elhatárolt veszteség a 19. sorban szereplő korlátra való tekintet nélkül érvényesíthető lenne a személyi jellegű kifizetésekkel szemben is.

A sorban – a címének megfelelően – a következő módon számított összeg jelenik meg, a 19KIVA-02. lap sorait figyelembe véve: +3. sor – 15. sor + (±13. sor) – 16. sor.

A 13. sorban található személyi jellegű kifizetéseken felüli adóalap-módosító tételek egyenlegét az előjelének megfelelően kell a számításba bevonni.

A számításból fakadóan ebben a sorban negatív előjelű összeg is adódhat. A számítást az internetes kitöltő-ellenőrző program automatikusan elvégzi és a sort a megfelelő adattal feltölti.

Az ebben a sorban feltüntetett összeget össze kell vetni a 19. sorban kimutatott összeggel (ld. 21. sor útmutatóját és az útmutató 19KIVA-02-es lap kitöltésére vonatkozó részében az „Elhatárolt veszteség figyelembe vétele az adóalapban” című fejezetben leírtakat).

21. sor: A kisvállalati adó alapja

Ebben a sorban szerepel a kisvállalati adó alapja, amelynek értéke a 19. és a 20. sor közül a nagyobb összeg, de legalább 0.

A számítást az internetes kitöltő-ellenőrző program automatikusan elvégzi és a sort a megfelelő adattal feltölti.

Az így meghatározott adóalap 13 %-ának megfelelő összegben kell a teljes üzleti évre megállapítani a kisvállalati adó összegét a következő sorban.

A kisvállalatiadó-alap levezetésének részletesebb kifejtését ld. az útmutató 19KIVA-02-es lap kitöltésére vonatkozó részében az „Elhatárolt veszteség figyelembe vétele az adóalapban” című fejezetben, amely példát is tartalmaz.

22. sor: Megállapított kisvállalati adó

A 21. sorban feltüntetett, a teljes üzleti évre eső kisvállalatiadó-alap 13 %-ának megfelelő összegben kell a teljes üzleti évre megállapítani a kisvállalati adó összegét, amelyet előjel nélkül kell ebben a sorban kimutatni. A számítást az internetes kitöltő-ellenőrző program automatikusan elvégzi és a sort a megfelelő adattal feltölti.

23. sor: Az adóévre vonatkozóan adóelőlegként bevallott kisvállalati adó

A teljes üzleti évre eső adóelőleg-bevallásokban, a 19KIVA-01. lap 6. sorában időszakonként feltüntetett adóelőleg összegeket itt kell összesítve megadni, előjel nélkül. Az adóelőlegként az adóév során megállapított és bevallott összeget a kisvállalati adó elszámolásakor a jelen bevallás 19KIVA-02. lapjának 22. sorában megállapított éves kisvállalati adóval szemben csökkentő tételként kell figyelembe venni (+22. sor – 23. sor = 24. sor).

24. sor: A fizetendő, illetve visszaigényelhető kisvállalati adó [+22.–23. sor]

Ebben a sorban az elszámoló bevallásban a teljes üzleti évre bevallott kisvállalati adónak (19KIVA-02. lap 22. sor) és az adóév során negyedévenként bevallott kisvállalatiadó-előlegeknek (19KIVA-02. lap 23. sor) a különbözetét kell feltüntetni.163 A számítást az internetes kitöltő-ellenőrző program automatikusan elvégzi és a sort a megfelelő adattal feltölti.

Ha az előleg kevesebb, akkor további fizetendő adó (+), ha az előleg több, akkor visszaigényelhető adó (–) mutatható ki a 24. sorban, a megfelelő előjellel.

Ha a teljes adóévi összes adó és az adóév során bevallott adóelőlegek különbözeteként az elszámoló bevallással együtt fizetendő adó keletkezik (azaz a 24. sor pozitív összegű), akkor azt az alábbi számlaszámra és adónemkódon kell megfizetni:

Számlaszám: 10032000-01076356   NAV Kisvállalati adó bevételi számla

Adónemkód: 289

A befizetési/visszaigénylési határidők tekintetében az útmutató „Általános tudnivalók” részében a „Benyújtási, megfizetési/visszaigénylési határidők” című fejezetben leírtak az irányadóak. Felhívjuk a figyelmet az említett fejezet A) pontjában foglaltakra, amely a 2020. évi LVIII. törvény 33. § (2) bekezdésében foglalt lehetőséget részletezi.

Az előleg- és elszámoló bevallásokra vonatkozó sajátos könyvelési szabályok megtalálhatók az útmutató „Általános tudnivalók” részében a „Tájékoztató a kisvállalati adó önellenőrzésének és pótlólagos bevallásának speciális kitöltési és könyvelési szabályairól” című fejezetben.

B) Tájékoztató adatok a következő adóévről benyújtandó kisvállalatiadó-bevalláshoz

Az ebben a blokkban feltüntetendő adatok abból származnak, hogy a korábbi adóévekben keletkezett elhatárolt veszteség illetve a tárgyévben és a megelőző adóévekben új beruházás után teljesített kifizetés teljes összegét a tárgyévi adóalapban nem lehetett csökkentő tételként érvényesíteni, és a – meghatározott szabály szerint – fennmaradó összegeket át lehet vinni csökkentő tételként a következő adóévek kisvállalatiadó-bevallásába, az elhatárolt veszteség esetén a későbbi társaságiadó-bevallásba is.164

25. sor: A következő adóévekben felhasználható elhatárolt veszteség

Ebben a sorban jelenik meg a következő években felhasználható elhatárolt veszteség összege, amely a 21. és a 20. sor pozitív különbözete. Az ebben a sorban feltüntetett összeget a következő adóévi ’KIVA bevallásban kell majd figyelembe venni „az adóévet megelőzően keletkezett elhatárolt veszteség még fel nem használt összegeként” (a jelen bevallás 02. lap 16. sorának megfelelő sorban).

A korábbi adóévekben keletkezett, még fel nem használt elhatárolt veszteség összegét az útmutató 19KIVA-02-es lap kitöltésére vonatkozó részében az „Elhatárolt veszteség figyelembe vétele az adóalapban” című fejezetben leírtak szerint kell adóalap-csökkentésként figyelembe venni.

26. sor: A következő adóévekben felhasználható, az új beruházásból fakadó átvihető kifizetés összege

Ha az elhatárolt veszteség és a személyi jellegű kifizetéseken felüli módosító tételek tárgyévi negatív egyenlegének érvényesítésére azért nem volt lehetőség az új beruházásokkal kapcsolatos kifizetések összegéig, mert az negatív adóalapot eredményezett volna, a fennmaradó összeggel a későbbi években is csökkenthetőek a személyi jellegű kifizetések. Ehhez az ebben a sorban szereplő összeget a következő adóévi ’KIVA bevallás 02. lap 18. sorában vagy az ennek megfelelő sorban kell majd szerepeltetni.

Meghatározásának módja [02. lap soraival]:


Elhatárolt veszteség figyelembe vétele az adóalapban

Ebben a pontban az elhatárolt veszteség érvényesítésére vonatkozó szabályok és a végleges adóalap megállapításához szükséges számítások módja kerül ismertetésre. Ezen számításokat a 16-18. sorban megadott adatok alapján a 19KIVA bevallás internetes kitöltő-ellenőrző programja automatikusan elvégzi, ezért az alábbi leírás a szabályok és a program működésének megismerését szolgálja. További képlet-szerű magyarázatok találhatók az útmutató 16-26. sorok kitöltésére vonatkozó részeiben.

Az adóévi adóalapot meghatározott szabályok165 szerint csökkenteni kell az elhatárolt veszteséggel, amelyen belül különös szabályok vonatkoznak az „új beruházások” (ld. a továbbiakban) értékének megfelelő részre. Mindezen folyamat elemeit a 19KIVA-02. lapon az A)-B) blokkban a 16-26. sorok tartalmazzák. Az adóalap tárgyévi csökkentését az A) blokkban kell szerepeltetni, a maradvány összegek a B) blokkban jelennek meg. (Ebben a fejezetben a továbbiakban a vonatkozó sorokat csak a sorszámukkal hivatkozzuk.)

A csökkentő tételek meghatározásához szükséges adatokat a 16-18. sorokban kell feltüntetni.

Veszteségelhatárolás főszabály szerint

Ha az adóévben a személyi jellegű kifizetéseken felüli adóalap-módosító tételek egyenlege (13. sornak megfelelő számítás) negatív, ennek összege elhatárolt veszteséget képez. Az adott évben elhatárolt veszteséget főszabály szerint csak a következő adóévekben van mód érvényesíteni, méghozzá a személyi jellegű kifizetéseken felüli adóalap-módosító tételek (13. sor) pozitív egyenlegével szemben, azaz az adóalap személyi jellegű kifizetésekből fakadó részével szemben az elhatárolt veszteség főszabály szerint nem érvényesíthető.

Új beruházásokat érintő különös szabályok

Új beruházás a kisvállalati adóalanyiság időszakában beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökkel (beruházással), szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összege, függetlenül attól, hogy az érintett eszközöket rendeltetésszerűen használatba vették-e az adóévben.

A főszabálytól eltérően, ha a vállalkozás új beruházás címén a tárgyévben kifizetést teljesít, akkor ennek összege egy keretet képez. Ezen keret összegéig mind a korábbi évekről áthozott elhatárolt veszteség (16. sor összege), mind a személyi jellegű kifizetéseken felüli módosító tételek tárgyévi negatív egyenlege (a 13. sor abszolút értéke, ha ez az érték negatív) a személyi jellegű kifizetésekből is levonható.

Ha a fenti csökkentő tétel meghaladja a személyi jellegű kifizetések tárgyévi összegét, az a későbbi évek személyi jellegű kifizetései terhére is érvényesíthető.

A tárgyévi új beruházásokra kifizetett összeget a tárgyévi kisvállalatiadó-bevallás 17. sorában kell feltüntetni. A korábbi adóévről maradványként áthozott új beruházás értéket a tárgyévi kisvállalatiadó-bevallás 18. sorában kell szerepeltetni.

A megadott adatok alapján a beruházások elhatárolt veszteségen keresztüli, tárgyévi adóalapra gyakorolt hatását a bevallás internetes kitöltő-ellenőrző programja automatikusan kiszámítja. A beruházásokhoz kapcsolódóan a személyi jellegű ráfordítások terhére érvényesíthető elhatárolt veszteség összegének kiszámítását, illetve az adóalap levezetését lásd a következő alcím alatti példában.

Az adóalap és a tárgyévi adó meghatározása

Az elhatárolt veszteség és a 13. sorban szereplő tárgyévi negatív egyenleg fent meghatározott érvényesíthetőségi korlátját, azaz azt a minimális összeget, ameddig az adóalap az új beruházásokra tekintettel redukálható, a 19. sor tartalmazza. Ez az érték tehát egy elméleti minimum, hiszen nincs tekintettel az elhatárolt veszteség összegére, ami alapvetően korlátozza az adóalap csökkentés mértékét.

Azt az alapvető korlátot, hogy az adóalap legfeljebb az elhatárolt veszteség (beleértve a személyi jellegű kifizetéseken felüli módosító tételek tárgyévi negatív egyenlegét) összegével, illetve a külföldön adóztatható jövedelem Katv. szerint meghatározott részével csökkenthető, a 20. sor tartalmazza. Természetesen ez az érték sem feltétlenül a végleges adóalap, hiszen az elhatárolt veszteség a személyi jellegű kifizetésekkel szemben csak az új beruházások nyújtotta keretben érvényesíthető.

A kisvállalati adóalany tehát az így kapott számított adóalap értékek közül a magasabb összegű szerint köteles a tárgyévi kisvállalatiadó-alapját meghatározni a 21. sorban és a kisvállalati adót megállapítani a 22-24. sorokban.

Fontos megjegyezni, hogy a 19. és 20. sor értékei negatívak is lehetnek, ha az adóalany – tárgyévi személyi jellegű kifizetéseihez képest – nagy összegű új beruházást valósított meg, vagy jelentős mennyiségű elhatárolt veszteséget halmozott fel. Ha mindkét sor értéke negatív, a végleges adóalap a 21. sorban nulla lesz, ugyanakkor az új beruházásokhoz kapcsolódóan fennmarad egy maradványtétel, ami érvényesíthető lesz a következő adóévek személyi jellegű kifizetéseivel szemben.

Felhívjuk továbbá a figyelmet, hogy ha a külföldön adóztatható jövedelem Katv. szerint meghatározott része (15. sor) is szerepel az adatok között, akkor az a belföldi kisvállalati adó alapjának csökkenését eredményezi, ezáltal közvetve az adóalapban az elhatárolt veszteség és az új beruházás csökkenő összegű tárgyévi érvényesítésével is járhat. Az alábbi példában e tétellel ritka előfordulására tekintettel, illetve az egyszerűség kedvéért nem számolunk.

Példa

Megnevezés

19KIVA-02 lap vonatkozó sora

1. példa
(a 2. sor értéke
negatív)

2. példa
(a 2. sor értéke
pozitív)

1.

A személyi jellegű kifizetések

3.

10 000 E Ft

10 000 E Ft

2.

Személyi jellegű kifizetéseken felüli adóalap-módosító tételek egyenlege

13.

-300 E Ft

900 E Ft

3.

Korábbi évekből származó elhatárolt veszteség

16.

4 000 E Ft

4 000 E Ft

4.

Új beruházással kapcsolatos adóévi kifizetések összege

17.

2 000 E Ft

2 000 E Ft

5.

Előző évi új beruházások kapcsán még érvényesíthető összeg

18.

1 500 E Ft

1 500 E Ft

6.

A személyi jellegű kifizetéseken felüli adóalaprésszel (2.) szemben érvényesíthető elhatárolt veszteség (fő szabály szerint) (Ha 2. pozitív, akkor 2. és 3. közül a kisebb, egyébként 0)

-

0 E Ft

900 E Ft

7.

Személyi jellegű ráfordítások terhére érvényesíthető tárgyévi és elhatárolt veszteség (4.+5. és 3.-2. közül a kisebb érték)1

-

3 500 E Ft

3 100 E Ft

8.

A kisvállalati adó alapja (1.-7.2, de legalább 0)

21.

6 500 E Ft

6 900 E Ft

1. A képlet a 2. sorban szereplő érték előjelére tekintet nélkül helyes, hiszen ha a 2. sor értéke negatív (1. példa), akkor ennek abszolút értéke növeli a tárgyévben a beruházások erejéig felhasználható elhatárolt veszteség összegét. Ha pedig a 2. sor értéke pozitív, akkor az elhatárolt veszteség ezzel az összeggel már főszabály szerint is szembe állítható (lásd 6. sor), azaz a beruházások összegéig a személyi jellegű ráfordításokból is levonható további veszteség az összes veszteségnél ennyivel kevesebb lesz.

2. Az adóbevallási nyomtatványban a 19. és 20. sorok tartalmazzák a példabeli 1.-7. lehetséges két értékét.


Az elhatárolt veszteség és az új beruházások kapcsán a következő évek adóalapjának csökkentésére továbbvihető tételek

A 2019. évről a következő évekre továbbvihető tételeket a 19KIVA bevallás internetes kitöltő-ellenőrző programja a 25. és 26. sorokban automatikusan kiszámítja.

A 25. sor a számításából fakadóan mindazon, a tárgyévig bezárólag felhalmozott összes elhatárolt veszteséget – beleértve a tárgyévben keletkezettet is – tartalmazza, amelyet az adózó még nem vett figyelembe csökkentő tételként. A 25. sorban feltüntetett összeget a következő adóévi ’KIVA bevallás 02. lap 16. sorában vagy az ennek megfelelő sorban kell majd figyelembe venni. Természetesen, az adózó által az új beruházások kapcsán az adóalap-módosítók tárgyévi negatív egyenlegéből (13. sor) a tárgyévi adóalap csökkentéseként már felhasznált összeget nem lehet felhasználni elhatárolt veszteségként a következő adóévekben.166

A kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett elhatárolt veszteségnek a kisvállalati adóalanyiság időszakában az adóalap csökkentéseként fel nem használt részét a kisvállalati adóalanyiság megszűnését követően a társasági adó alanya is figyelembe veheti elhatárolt veszteségként, a visszatérést követő 5 adóéven belül. Ha a Katv. 28. § (4a) bekezdése szerint meghatározott érték negatív, annak abszolút értéke az elhatárolt veszteséget növeli.167 Ezt a veszteség-elemet nem a ’KIVA bevallásban, hanem a későbbi társaságiadó-bevallásban kell elszámolni.

Ha az elhatárolt veszteség és a személyi jellegű kifizetéseken felüli módosító tételek tárgyévi negatív egyenlegének érvényesítésére a tárgyévben az új beruházások nyújtotta keret összegéig nem volt lehetőség, mert az negatív adóalapot eredményezett volna, a fennmaradó összeggel a későbbi években is csökkenthetőek a személyi jellegű kifizetések.

Az új beruházás címén a következő adóévekre átvihető összeget a kitöltő-ellenőrző program a 26. sorban automatikusan kiszámítja, értéke a 19. és 20. sor negatív összegei közül az abszolút értéken kisebb összegnek felel meg. Ha bármelyik összeg pozitív, akkor a következő évre továbbvihető összeg 0. A 26. sorban feltüntetett összeget a következő adóévi ’KIVA bevallás 02. lap 18. sorában vagy az ennek megfelelő sorban kell majd szerepeltetni.

További hasznos információk

Az elhatárolt veszteségnek, illetve az új beruházásoknak csökkentő tételként a tárgyévi adóalapban való érvényesítésére példák találhatók a NAV honlapján (www.nav.gov.hu/nav/ado/kiva, www.nav.gov.hu/nav/inf_fuz) elérhető ismertető anyagokban, valamint a 92. számú információs füzetben (A kisvállalati adó szabályozása) és módosításaiban.

C) Tájékoztató adatok részletezése

Ennek a blokknak a tájékoztató adatait minden olyan esetben ki kell tölteni, amikor az adózó elszámoló bevallást nyújt be, ideértve azt az esetet is, amikor az elszámoló bevallást helyesbítés vagy önellenőrzés keretében módosítja.

27. sor: Az adózó adóévi összes bevétele

Ebben a sorban kell az üzleti éves elszámoláskor összegzendő adóévi összes bevételt feltüntetni.

A kisvállalati adóalany bevétele168 az értékesítés nettó árbevétele, az egyéb bevételek, és a pénzügyi műveletek bevételei.

A kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó egyszerűsített vállalkozói adóalany esetén a bevétel az egyszerűsített vállalkozói adó alapja.169 A kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó kisadózó vállalkozás esetén bevételként a törvényben ekként meghatározott összeget170 kell figyelembe venni.

Figyelem! A bevétel fogalma a rendkívüli bevételek kategóriát külön nem nevesíti (ez az eredménykategória 2017-től megszűnt), azonban a bevétel tartalmilag nem változott, mivel a rendkívüli bevételekhez korábban tartozó bevételek az értékesítés nettó árbevételében vagy az egyéb bevételek között jelennek meg.

28. sor: Az adózó adóévi adózás előtti eredménye

Ebben a sorban kell az üzleti éves elszámoláskor feltüntetni tájékoztató adatként a kisvállalati adóalany adóévi adózás előtti eredményét.

29. sor: Kedvezményezett foglalkoztatottak száma az adóévben

A sor a) oszlopában – egész számként – kell feltüntetni az adóévben alkalmazott kedvezményezett foglalkoztatottak számát.

Ki kell tölteni ezt a sort, ha az adózó a 19KIVA-02. lapon a 2. sorban kedvezményezett foglalkoztatott munkabére után érvényesíthető kedvezmény összeget tüntetett fel.

A kedvezményezett foglalkoztatottak munkabére után érvényesíthető kedvezmény meghatározásának módját a kisvállalatiadó-előleg bevallására szolgáló 19KIVA-01. lap 2. sorához fűzött útmutató részletezi, az ott leírtakat értelemszerűen adóévre vonatkoztatva kell értelmezni ennek a tájékoztató adatnak a kitöltésekor.

30. sor: Átlagos statisztikai állományi létszám az adóévben

Itt kell feltüntetni – egész számmal – a kisvállalati adóalany vállalkozásában foglalkoztatott összes alkalmazott adóévi átlagos statisztikai állományi létszámát, amelyet az adózó a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott „Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz” című kiadvány 2009. január 1. napján érvényes szabályai szerint határoz meg.171

31. sor: A tárgyi eszközök és immateriális javak mérleg szerinti együttes értéke az adóév végén

Ebben a sorban kell az üzleti éves elszámoláskor feltüntetni tájékoztató adatként a kisvállalati adóalany tárgyi eszközeinek és immateriális javainak adóévet záró mérlegben megállapított együttes értékét.

Előző lap Következő lap
Tartalomjegyzék