Kitöltési útmutató
a kisvállalati adóról és egyéb kötelezettségekről (társasági adó, innovációs járulék, osztalék utáni adót kiváltó adó, energiaellátók jövedelemadója) szóló
19KIVA jelű bevalláshoz
Jogszabályi háttér
az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.)
az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.)
a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.)
a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.)
a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.)
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.)
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.)
a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFI tv.)
a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.)
a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv. tv.)
az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.)
a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho. tv.)
az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Adóig. vhr.)
a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Thtv.)
az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvény
az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvény
a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet, hatályos 2020. június 18-ig
a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény, hatályos 2020. június 18-tól, megerősíti a hatályon kívül került 140/2020. Korm. rendeletnek az útmutatóban hivatkozott rendelkezéseit.
Általános tudnivalók
A bevallás benyújtásának módja
A 19KIVA bevallást kizárólag elektronikusan lehet benyújtani a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (a továbbiakban: NAV).1
Az elektronikus benyújtás és az elektronikus kapcsolattartás szabályairól bővebb információ található a NAV honlapján (http://www.nav.gov.hu) a következő tájékoztatókban:
„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által rendszeresített ÁNYK űrlapok elektronikus úton történő benyújtásának módja, valamint a képviselet bejelentése 2019.”,
„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal előtti elektronikus ügyintézés általános szabályai 2019.”,
„A cégkapu nyitásra kötelezett adózók kapcsolattartása a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal 2019. január 1-jét követően”.
A képviseleti jogosultság bejelentése
A bevallást az adózó meghatalmazottja is benyújthatja. Ehhez a képviseleti jogot előzetesen be kell jelenteni a NAV-hoz. Az elektronikusan benyújtott bevallást a NAV csak akkor fogadja be, ha a benyújtó a képviseleti jogosultságát előzetesen regisztrálta.
A képviselet bejelentéséről bővebb információ található a NAV honlapján (www.nav.gov.hu) a következő tájékoztatóban:
„A NAV által rendszeresített ÁNYK űrlapok elektronikus úton történő benyújtásának módja, valamint a képviselet bejelentése 2019.”.
Adóalanyi (benyújtásra kötelezett) kör
A kisvállalati adó (kiva) alanya az az egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság, szövetkezet és lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulat, végrehajtó iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, külföldi vállalkozó,2 belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy,3 amely megfelel a törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, és az állami adó- és vámhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon és módon bejelentette, hogy adókötelezettségeit a Katv. vonatkozó rendelkezései szerint teljesíti.4
A tevékenységüket nem a tárgyévben kezdő vállalkozások a bejelentést kizárólag elektronikusan a ’T203KV adatlapon tehetik meg.
A kiva-alanyiság választására jogosult, tevékenységét év közben kezdő, cégbejegyzésre kötelezett szervezet a cégbejegyzési kérelmen, míg a tevékenységét év közben kezdő ügyvédi iroda, szabadalmi ügyvivő iroda és a külföldi vállalkozó a ’T201 jelű adatlapon teheti meg ezen bejelentését. Ha a tevékenységét év közben kezdő vállalkozás, amely cégbejegyzésre nem kötelezett, az állami adó- és vámhatósághoz való bejelentkezését nem elektronikusan teljesíti, akkor a kiva-alanyiság választására vonatkozó bejelentését is azonos formában teheti meg.5
A kisvállalati adóalanyiságot az adózó akkor választhatja, ha6
az adóévet megelőző adóévben az átlagos statisztikai állományi létszám várhatóan nem haladja meg az 50 főt,
az adóévet megelőző adóévben az elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az értékhatár időarányos részét,
az adóévet megelőző két naptári évben az adószámát az állami adó- és vámhatóság véglegesen nem törölte,
az üzleti évének mérlegforduló napja december 31-e,
az adóévet megelőző adóévre vonatkozó beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot,
az adóévet megelőző adóévben nem rendelkezik ellenőrzött külföldi társasággal,7
az adóévet megelőző adóévben az az összeg, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült, Tao. tv. szerinti finanszírozási költségei meghaladják az adózó adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő adóköteles bevételeit, várhatóan nem haladja meg a 939.810.000 forintot (azaz a nettó finanszírozási költsége az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a kamatlevonási korlátot).8
Kapcsolt vállalkozások esetén az átlagos statisztikai állományi létszámra és a bevételre vonatkozó feltétel együttesen számítandó.
Nem jogszerű a kiva-alanyiság választásáról szóló bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.9
Bevallást az adózónak abban az esetben kell benyújtania, ha a bejelentése alapján az állami adó- és vámhatóság – mint a kisvállalati adó alanyát – a választása jogszerűségének vizsgálatát követően10 nyilvántartásba vette.
A bevallás tartalma
A bevallás a kisvállalati adóalanyiság időszakában megállapított negyedéves kisvállalatiadó-előlegek bevallására, illetve a bevallott és megfizetett kisvállalatiadó-előlegek, és az adóév végén az üzleti évre megállapított kisvállalati adó különbözetének elszámolására szolgál. A bevallás továbbá kiegészítő részletező lapokat tartalmaz társasági adóra, innovációs járulékra, valamint osztalék utáni adót kiváltó adóra vonatkozóan is, a kisvállalati adóalanyiság egyes szakaszaival összefüggésben.
Ha a kisvállalati adóalany egyben alanya a Thtv. által szabályozott energiaellátók jövedelemadójának is, akkor a kisvállalati adóalanyisága alatt keletkezett energiaellátók jövedelemadóját, és jövedelemadó-előlegét, illetve társasági adóalanyiságról a kisvállalati adóalanyiságra váltása adóévére vonatkozóan a ’71-es bevallásban előremutatóan bevallott energiaellátók jövedelemadó-előlegével szembeni elszámolását is e bevalláson, külön részletező lapon vallhatja be.
A nyomtatvány elérési útvonala
A bevallás nyomtatványa kereskedelmi forgalomban nem kapható, tekintettel az elektronikus benyújtási módra. A bevallás kitöltő programja és a hozzá tartozó útmutató letölthető a NAV honlapjáról (www.nav.gov.hu → Nyomtatványkitöltő programok → Nyomtatványkitöltő programok → Egyszerű keresés/Összetett keresés). További információk találhatók a honlapon szintén közreadott információs füzetekben.
Benyújtási, megfizetési/visszaigénylési határidők
A kisvállalati adózásban az alábbi határidők érvényesek, függően attól, hogy adóelőleg vagy adó elszámolása, illetve az elszámolás mely típusa miatt történik a benyújtás. Ha előtársasági időszakkal függ össze a benyújtás, az útmutató „Általános tudnivalók” részében az „Előtársasági időszakkal kapcsolatos bevallások” című fejezetben leírtakat is figyelembe kell venni.
A)11 Az adózó a 2020. április 22. és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló
éves és soron kívüli kisvállalati adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségét 2020. szeptember 30-ig teljesítheti,
éves és soron kívüli – a kisvállalati adó elszámolásával egyidejűleg teljesítendő – energiaellátók jövedelemadója, innovációs járulék megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségét, továbbá az éves és soron kívüli elszámoló bevallással egyidejűleg teljesítendő energiaellátók jövedelemadója adóelőleg, innovációs járulékelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségét 2020. szeptember 30-ig teljesítheti,
energiaellátók jövedelemadója adóelőleg, innovációs járulékelőleg összegét, amelyről az előző bekezdés alapján adóelőleg- és járulékelőleg-bevallás 2020. szeptember 30-ig kerülhet benyújtásra, az adózó az utolsó rendelkezésre álló elszámoló bevallással egyidejűleg teljesített energiaellátók jövedelemadója adóelőlegre, innovációs járulékelőlegre vonatkozó bevallási lap ütemezésében megállapított előleg-kötelezettség alapulvételével, azonos ütemezésben állapítja meg és a rá irányadó határidőig fizeti meg. Az adózó ezen adó-, illetve járulékelőleg mérséklését annak esedékessége előtt kérheti, ha számításai szerint a 2020-ban kezdődő adóév adója, illetve járuléka nem éri el az adó-, illetve járulékelőleg összegét.
B) Az A) pontba nem tartozó esetekben a következő határidők az érvényesek.
Ha a bevallást kisvállalatiadó-előleg miatt nyújtják be,
az előleg-bevallás benyújtási határideje a tárgynegyedévet követő hó 20. napja.12
Ha a bevallást elszámolás miatt nyújtják be, és
az adóalanyiság az adóév december 31-éig fennáll (nem következik be a megszüntető okok egyike sem az adóév során), továbbá az adózó és alanyisága e dátumot követő nappal is fennáll, az elszámoló bevallás beadási határideje az adóévet követő év (2019) május 31. napja,13
az előtársaságként működő adózó kiva-alanyisága a cégjegyzékbe való bejegyzését követően is fennáll, és az Szt. 135. § (6) bekezdésében foglaltak rá nem érvényesek, tehát az előtársasági időszakához mint önálló üzleti évhez beszámoló-készítési kötelezettség is járul, akkor az előtársasági időszakára vonatkozó elszámoló bevallása benyújtási határideje a cégjegyzékbe való bejegyzés napját követő harmadik hónap utolsó napja.14
az adóalanyiság év közben szűnik meg (ideértve az adóév december 31-én történő megszűnést is), az elszámoló bevallás beadási határideje a következő:
Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a kisvállalati adóalanyiság megszűnése esetén a bevallást az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani.15 Ide értendő, ha azért szűnik meg a kiva-alanyiság, mert annak feltételei már nem állnak fenn,16 vagy ha az adózó bejelenti, hogy a következő adóévtől a kötelezettséget nem a kiva szabályai szerint teljesíti.17 Ide értendő továbbá az egyesüléssel, szétválással érintett, az átalakulást követően – a törvény rendelkezése alapján már nem kiva-alanyként – tovább működő adózó is.18
Ha az adóalanyiság megszűnés, adózó megszűnése az Szt. VII. fejezete szerinti sajátos beszámoló-készítési kötelezettséggel is jár, akkor a kisvállalati adó elszámoló bevallást a beszámoló-készítés határidejéig kell benyújtani.19 Ide értendő a társasági formaváltással járó „klasszikus” átalakulás, vagy az egyesülés, szétválás során ténylegesen megszűnő adózó, amelyek esetén az átalakulást követő 90 napon belül kell a bevallást teljesíteni.20 Ide értendő továbbá az az adózó, amelynek az előtársasági időszakáról mint önálló üzleti évről szóló bevallását a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napját követő harmadik hónap utolsó napjáig kell benyújtania.21
Felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás megkezdése miatt megszűnt adóalanyiság esetén a soron kívüli bevallási kötelezettséget az eljárás kezdő napját követő 30 napon belül kell benyújtani.22
Felszámolási eljárás vagy végelszámolási eljárás nélkül, jogutód nélkül történő megszűnés esetén a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell az elszámolást benyújtani.23
Az Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró gazdasági társaságba történő beolvadás esetén a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell az elszámolást benyújtani.24
Az adóévre a Katv. szerint megállapított adó és az adóévben már bevallott és megfizetett adóelőlegek különbözetének megfizetési határideje megegyezik az elszámoló bevallás benyújtásának határidejével. Ha az adózó az adóévre vonatkozóan több adóelőleget vallott be (fizetett meg), mint az adóévre megállapított adó összege, a különbözetet a bevallásában, a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességétől) jogosult visszaigényelni vagy más adónemre való átvezetését kérni az adott évben rendszeresített „Átvezetési és kiutalási kérelem az adószámlán mutatkozó túlfizetéshez” elnevezésű ’17-es nyomtatvány (például 2019. évben: 1917) alkalmazásával.25
Jogkövetkezmények
Felhívjuk a figyelmet, hogy ha az adózó a bevallási (adatszolgáltatási) kötelezettségét hibásan, hiányos adattartalommal, késve teljesíti, vagy azt elmulasztja, az állami adó- és vámhatóság szankcióval élhet, figyelembe véve az Art. 150-162. §-ai, továbbá 220-221. és 237-238. §-ai rendelkezéseit.
A bevallás javítása, adózói javítása (helyesbítése), önellenőrzése, pótlása
A 19KIVA jelű bevallás elévülési időn belül történő javítására, adózói javítására (helyesbítésére), önellenőrzésére, illetve pótlására ugyanezen számú nyomtatvány kitöltésével van lehetőség.
Javítás (állami adó- és vámhatósági kiértesítést követően)
Az állami adó- és vámhatóság az adóbevallás helyességét megvizsgálja, a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja, és ha a kijavítás az adófizetési kötelezettség vagy az adó-visszatérítés összegét érinti, az adózót a kijavítástól számított 30 napon belül értesíti.26 Ha az adóbevallás az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki, vagy az adózó a jogszabályban előírt igazolások benyújtásának kötelezettségét elmulasztotta, továbbá az adóbevallásából, nyilatkozatából olyan adatok hiányoznak, amelyek az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában sem szerepelnek, az állami adó- és vámhatóság 15 napon belül – megfelelő határidő tűzésével – az adózót javításra (hiánypótlásra) szólítja fel.27 A bevallását benyújtó adózónak – azon túlmenően, hogy a bevallás javítását az állami adó- és vámhatóság illetékes igazgatóságánál személyesen, vagy írásban kezdeményezi – lehetősége van arra, hogy a hibák kijavítását követően a bevallást újból benyújtsa elektronikusan. Ebben az esetben a 19KIVA Főlap Azonosítás (B) blokkjában a megfelelő mezőbe („Hibásnak minősített bevallás vonalkódja”) kell beírnia az adózónak az eredeti (hibásnak minősített) bevallás 10 jegyű vonalkódját, amely az állami adó- és vámhatóság által küldött, javításra való felhívást tartalmazó értesítő levélben található meg. Az elektronikus javítóbevallásban a főlap (C) blokkjában a Bevallás jellege mező értéke nem módosítható, azt a javítandó bevallásban jelzett bevallásjelleggel egyezően kell feltölteni.
Adózói javítás (helyesbítés)
Az állami adó- és vámhatóság által elfogadott és feldolgozott bevallást követően, ugyanarra az időszakra csak adózói javításként (helyesbítésként) vagy önellenőrzésként nyújtható be ismételten a bevallás. Adózói javításról akkor van szó, amikor az adózó utóbb észlelte, hogy az állami adó- és vámhatóság által elfogadott bevallás valamely tájékoztató adat tekintetében téves, vagy valamely tájékoztató adat az elfogadott bevallásból kimaradt, azaz a bevallás nem teljes körű. Az adó megállapításához való jog elévülési idején belül az adózó is kezdeményezheti az adóbevallás kijavítását, ha a bevallás – adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét nem érintő – hibáját észleli.28 Adózói javítás (helyesbítés) esetén az „új” adatokkal – a módosítással érintett bevalláson szerepeltetett – valamennyi mezőt ki kell tölteni, azaz ha adott részadatban változás nincs, azt változatlan összegben, formában kell megismételni.
Ebben az esetben, ha a bevallás benyújtása adózó kérelmére történő javítás miatt történik, akkor a főlap (C) blokkjában található, „Bevallás jellege” mezőben a „H” betűjelet kell kiválasztani, és a 19KIVA főlap Azonosítás (B) blokkjában a „Hibásnak minősített bevallás vonalkódja” mező nem tölthető ki.
Adózói javítás (helyesbítés) lehet a 19KIVA bevallásban a 01., 02., 04-01. 04-02., 04-03. számú lapokon az adatok módosítása abban az esetben, ha azokon nem módosítják a 01-es lapon az 5-6. sor adatát, a 02-es lapon a 19-24. sor adatát, a 04-01-es lapon a 6-7. sor adatát, a 04-02-es lapon az 1., 4. és 5. sor adatát, a 04-03-as lapon a 6-10. sor adatát. Helyesbítésként nyújtható be a 19KIVA bevallás akkor is, ha annak 04-04. számú lapján nem módosulnak az éves adóelszámolással kapcsolatos sorok (1-11. sorok).
Nem módosíthatók adózói javítás (helyesbítés) keretében a 19KIVA-04-02-es lap (innovációs járulék) előremutató esedékességű előleg sorai (a 10-24. sorok). Nem módosíthatók helyesbítés keretében továbbá a 19KIVA-04-04-es lap (energiaellátók jövedelemadója) előremutató esedékességű előleg sorai (12-18. sorok).29
Önellenőrzés
Ha az értékadatok helyesbítése az adózó kötelezettségének változását eredményezi, akkor a bevallás módosítását önellenőrzésként kell elvégezni.
A 19KIVA bevallás akkor tekinthető önellenőrzésnek, ha a 01-es lapon az 5-6. sorban, a 02-es lapon a 19-24. sorban, vagy a 04-01-es lapon a 6-7. sorban, a 04-02-es lapon az 1. vagy az 5. sorban, a 04-03-as lapon a 6-10. sorban változik az adatok összege. Ha a 19KIVA bevallás 04-04-es lapján az éves adóelszámolás sorai (1-9. és 11. sorok) változnak, a bevallást szintén önellenőrzésként kell benyújtani.
Nem önellenőrizhetők a 19KIVA-04-02-es lap (innovációs járulék) előremutató esedékességű előleg sorai (a 10-24. sorok), továbbá az elszámolásnál figyelembe vett előleg (4. sor). Nem módosíthatók önellenőrzés keretében továbbá a 19KIVA-04-04-es lap (energiaellátók jövedelemadója) előremutató esedékességű előleg sorai (12-18. sorok), valamint az elszámolásnál figyelembe vett előleg (10. sor).30
Az önellenőrzést az Art. hatályos rendelkezései szerint kell elvégezni, és a nyomtatványt az állami adó- és vámhatósághoz kell benyújtani.31
Az állami adó- és vámhatóság által elfogadott, feldolgozott bevallás után, ugyanarra az időszakra, adóalap, illetőleg adó módosítására kizárólag csak önellenőrzés keretében, elévülési időn belül van lehetőség. Az önellenőrzés bevallása – ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik – az adómegállapításhoz való jog elévülését megszakítja.32 Az állami adó- és vámhatósági ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó – a vizsgált időszak tekintetében – önellenőrzéssel nem módosítható.33
Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.34
Egy önellenőrzéssel csak egy bevallási időszakra vonatkozó adatok módosíthatók.
Önellenőrzés esetén minden esetben a teljes bevallást meg kell ismételni, tehát nemcsak az önellenőrizni kívánt adatot a helyes formában, hanem azt is, amit az önellenőrzés nem érint, utóbbit változatlan adatként.
Az ugyanazon időszakra vonatkozó második önellenőrzéstől kezdődően a bevallást ismételt önellenőrzésként kell benyújtani. Az önellenőrzési pótlék módosítására értelemszerűen csak ismételt önellenőrzés keretében van lehetőség.
Ismételt önellenőrzés esetében – akár a főadónemek, akár az önellenőrzési pótlék módosítására irányul – a bevallás főlapjának (C) blokkjában a „Bevallás jellege” mezőben az önellenőrzésnek megfelelő („O”) betűt kell kiválasztani, és a 19KIVA-05-ös lap (O) blokkjában jelölni kell „X”-szel, hogy a bevallás ismételt önellenőrzésnek minősül.
Ha az adózó önellenőrzési pótlékot önellenőriz, akkor kizárólag csak az önellenőrzési pótlékot módosíthatja, más, a bevallásban szereplő egyéb kötelezettséget nem változtathat meg, de a bevallást teljesen ki kell töltenie ezen egyéb kötelezettségek változatlan adataival is.
Figyelem! A kisvállalatiadó-bevallásban a kisvállalatiadó-előleg (’KIVA-01. lap) önellenőrzése megengedett az adóév során.35 Ugyanakkor célszerű ügyelni arra, hogy a kisvállalati adó elszámolására szolgáló (kitöltött ’KIVA-02. lapot tartalmazó) bevallás benyújtását követően a korábbi esedékességű (korábban benyújtott) kisvállalatiadóelőleg-bevallások önellenőrzésére, ismételt önellenőrzésére lehetőleg már ne kerüljön sor. Ehelyett a kisvállalati adó elszámolására szolgáló alapbevallásban (végső esetben annak ezt követő önellenőrzésében) rendezhető a korábban bevallott adóelőlegek és az éves kisvállalati adókötelezettség közötti különbözet, illetve a különbözet szükséges változása. A vonatkozó sajátos könyvelési szabályok megtalálhatók az útmutató „Általános tudnivalók” részében a „Tájékoztató a kisvállalati adó önellenőrzésének és pótlólagos bevallásának speciális kitöltési és könyvelési szabályairól” című fejezetben.
Pótlás
Ezt a nyomtatványt kell használni a késedelmesen – a bevallás benyújtásának esedékességét követően –, az elévülési időn belül benyújtott bevallások esetében is. Az adóbevallás benyújtásában akadályozott adózó az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül pótolhatja bevallását. A késedelem igazolására vonatkozó kérelmet (a továbbiakban: igazolási kérelem) a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő 15 napon belül, a bevallás pótlásával egyidejűleg kell benyújtani.36 Az előleg- és az elszámoló-bevallás pótlására vonatkozó sajátos könyvelési szabályok megtalálhatók az útmutató „Általános tudnivalók” részében a „Tájékoztató a kisvállalati adó önellenőrzésének és pótlólagos bevallásának speciális kitöltési és könyvelési szabályairól” című fejezetben.
Tájékoztató a kisvállalati adó önellenőrzésének és pótlólagos bevallásának speciális kitöltési és könyvelési szabályairól
Tekintettel arra, hogy a kisvállalati adó vonatkozásában év közben negyedéves előleget kell vallani (alapesetben I-IV. negyedévekre vonatkozóan), év végén pedig az éves összes kötelezettség és az előlegek összegének különbözetével kell elszámolni (négy naptári negyedévre vonatkozó bevallásban), az elszámolás után beadott előleg alapbevallásokban vagy önellenőrzésekben bevallott kötelezettség változások adószámlára (az adott vállalkozásnak az állami adó- és vámhatóságnál vezetett saját adószámlájára) történő felkönyvelése során az alább részletezett speciális szabályokat kell alkalmazni. Az adószámlára történő felkönyvelésnél releváns szempont, hogy az adószámla „kötelezettség” oldalára felkönyvelt előlegek és előleg önellenőrzések összege, valamint az előlegek és az éves összes kötelezettség különbözeteként felkönyvelt összeg összesített összege megegyezzen az adózó által közölt éves összes kötelezettség összegével.
Önellenőrzéssel kapcsolatos tudnivalók
Ha még nincs lezárva az adott elszámolási időszak elszámoló bevallással, akkor a 19KIVA előleg önellenőrzés könyvelése az önellenőrzés általános szabályai szerint történik, tehát a 05-ös lap 1. sor b) oszlopban lévő [a 01-es lap 6. sorának változásából adódó] kötelezettség különbözet összegét a beérkezés napjára könyveli az állami adó- és vámhatóság, kötelezettségcsökkenés esetén pedig a késedelmi pótlék megelőzését célzó technikai halasztást is alkalmaz. Az elszámolási időszak végén az elszámoló bevallás könyvelésekor beszámításra kerülnek mind az előleg-bevallásokból, mind az előleg önellenőrzésekből felkönyvelt összegek.
Ha az adott elszámolási időszak már le van zárva, azaz megtörtént a 19KIVA elszámoló bevallás benyújtása, akkor a lezárt időszakra vonatkozó 19KIVA előleg önellenőrzés könyvelése során az állami adó- és vámhatóság speciális szabályt alkalmaz annak érdekében, hogy az adózó adószámláján ne jelenjen meg duplán a kötelezettségnövekedés vagy a kötelezettségcsökkenés, mivel a lezárt időszakot érintő előleg önellenőrzéskor nem történik meg újra az elszámolás különbözetének kiszámítása, így az elszámoló bevallásból könyvelt különbözet (éves összes kötelezettség – előlegek) nem változik. Az elszámoló bevallás benyújtását követően benyújtott 19KIVA előleg önellenőrzéses bevallás könyvelése első lépésben az önellenőrzésre vonatkozó általános szabályok szerint zajlik (ld. 1. pont: az önellenőrzés beérkezésének esedékességére könyvelődik a vallott kötelezettségnövekedés vagy -csökkenés, azaz a 05-ös lap 1. sor b) oszlopában bevallott összeg, kötelezettségcsökkenés esetén megtörténik a késedelmi pótlék megelőzését célzó technikai halasztás). Második lépésként olyan technikai rendezés valósul meg, amelynek során az állami adó- és vámhatóság egy, a 19KIVA előleg önellenőrzéses bevallásban vallott különbözet összegével megegyező, de ellenkező előjelű rendező tételt könyvel az elszámolás esedékességére. E technikai rendezés biztosítja azt, hogy ha az éves összes kötelezettség összege nem módosult, akkor az adószámla „kötelezettség” oldalán a tárgyévre vonatkozó összes kisvállalati adókötelezettség helyes összegben szerepeljen, ne változzon. Ebben az esetben már nincs szükség a 19KIVA elszámoló bevallás önellenőrzésére a még fizetendő/visszaigényelhető összeg változásának érvényesítése céljából, hiszen ezt a rendezést az állami adó- és vámhatóság már elvégezte az adószámla kötelezettség oldalán.
Ha az éves összes kötelezettség összege módosult, akkor az adózónak az elszámoló bevallását kell önellenőriznie. A 19KIVA elszámoló bevallást önellenőrző bevallásban a 02-es lap 22. sorában a módosított éves összes kötelezettség összegét kell feltüntetni, a 05-ös lap 1. sor b) oszlopában pedig az éves összes kötelezettség összegének változását kell szerepeltetni [az a) oszlopban a hozzátartozó adóalap változás összegének egyidejű feltüntetésével]. Az elszámolás önellenőrzésének könyvelése az önellenőrzés általános szabályai szerint történik, tehát a 05-ös lap 1. sor b) oszlopban lévő [a 02-es lap 22. sorának változásából adódó] kötelezettség különbözet összegét a beérkezés napjára könyveli az állami adó- és vámhatóság, kötelezettségcsökkenés esetén pedig a késedelmi pótlék megelőzését célzó technikai halasztást is alkalmaz.
Ha a 19KIVA előleg-bevallás önellenőrzésére is sor kerül, valamint változik a 19KIVA elszámoló bevallásban a kisvállalati adó éves összes kötelezettsége is, akkor a 2-3. pontok kombinációjából épül fel az adószámla „kötelezettség” oldalán a kisvállalati adó teljes éves kötelezettsége.
Késett bevallással kapcsolatos tudnivalók
Ha a pótlólag (határidőt követően) benyújtott 19KIVA előleg-bevallás mellett még nincs lezárva az adott elszámolási időszak elszámoló bevallással, akkor az előleg könyvelése az általános szabályok szerint történik, tehát a 01-es lap 6. sorában lévő előleg-kötelezettség összegét az adott esedékességre könyveli az állami adó- és vámhatóság. Az elszámolási időszak végén a 19KIVA elszámoló bevallás könyvelésekor beszámításra kerülnek mind a határidőben, mind a késett, de még az elszámoló bevallás benyújtását megelőzően beérkezett előleg-bevallásokból könyvelt összegek.
Ha a pótlólag (határidőt követően) benyújtott 19KIVA előleg mellett az adott elszámolási időszak már le van zárva, azaz megtörtént a 19KIVA elszámoló bevallás benyújtása, akkor a lezárt időszakra vonatkozó késett 19KIVA előleg alapbevallás könyvelése során az állami adó- és vámhatóság speciális szabályt alkalmaz annak érdekében, hogy az adózó adószámláján ne jelenjen meg duplán a kötelezettségnövekedés vagy a kötelezettségcsökkenés, mivel a lezárt időszakot érintő késett előleg-bevallás benyújtásakor nem történik meg újra az elszámolás különbözetének kiszámítása, így az elszámoló bevallásból könyvelt különbözet (éves összes kötelezettség – elszámolás benyújtásáig bevallott előlegek) nem változik. Az elszámoló bevallás benyújtását követően benyújtott késett 19KIVA előleg alapbevallás könyvelése első lépésben az általános szabályok szerint zajlik (ld. 5. pont: az adott esedékességre könyvelődik a vallott kötelezettség, azaz a 01-es lap 6. sorában bevallott összeg). Második lépésként olyan technikai rendezés valósul meg, amelynek során az állami adó- és vámhatóság egy, a késett 19KIVA előleg alapbevallásban vallott különbözet összegével megegyező, de ellenkező előjelű rendező tételt könyvel az elszámolás esedékességére. E technikai rendezés biztosítja azt, hogy ha az éves összes kötelezettség összege nem módosult, akkor az adószámla „kötelezettség” oldalán a tárgyévre vonatkozó összes kisvállalati adókötelezettség helyes összegben szerepeljen, ne változzon. Ebben az esetben már nincs szükség az elszámoló bevallásnak az új előleg összegek miatti önellenőrzésére a még fizetendő/visszaigényelhető összeg változásának érvényesítése céljából, hiszen ezt a rendezést az állami adó- és vámhatóság már elvégezte az adószámla kötelezettség oldalán.
Ha a 19KIVA előleg-bevallás késett benyújtásával együtt az éves összes kötelezettség összege is módosult, akkor az adózónak az elszámoló bevallását önellenőriznie kell. A 6. pontban leírtakon túlmenően a könyvelés a következőképpen valósul meg. A 19KIVA elszámoló önellenőrzési bevallásban a 02-es lap 22. sorában a módosított éves összes kötelezettség összegét kell feltüntetni, a 05-ös lap 1. sor b) oszlopában pedig az éves összes kötelezettség összegének változását kell szerepeltetni [az a) oszlopban a hozzátartozó adóalap változás összegének egyidejű feltüntetésével]. Az elszámolás önellenőrzésének könyvelése az önellenőrzés általános szabályai szerint történik, tehát a 05-ös lap 1. sor b) oszlopban lévő [a 02-es lap 22. sorának változásából adódó] kötelezettség különbözet összegét a beérkezés napjára könyveli az állami adó- és vámhatóság, kötelezettségcsökkenés esetén pedig a késedelmi pótlék megelőzését célzó technikai halasztást is alkalmaz.
Ha az adózó az éves összes kötelezettség összegét tartalmazó 19KIVA elszámoló bevallását nyújtja be késve, határidőt követően, az nem befolyásolja a könyvelést, hiszen a 02-es lap 22. sorában bevallott éves összes kötelezettség összegének és az adott elszámolási időszakra vonatkozóan bevallott előlegek összesített összegének a különbözete kerül könyvelésre az adózó adószámlájára.
Pénzforgalmi tudnivalók
A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett kisvállalati adóalany adózónak (belföldi jogi személynek) belföldi pénzforgalmi számlájáról átutalással kell teljesítenie a fizetési kötelezettséget.
A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett kisvállalati adóalany adózónak belföldi fizetési számlájáról történő átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízással kell teljesítenie a fizetési kötelezettséget.
Az adózó – pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségétől függetlenül – fizetési kötelezettségét az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren (EFER-en) keresztül az EFER-hez csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató házibank felületén keresztül átutalással is teljesítheti.37
A bankkártyás fizetési lehetőségekről a 35. számú, „Tájékoztató a bankkártyás adófizetésről” című információs füzetben található tájékoztatás a NAV honlapján (www.nav.gov.hu/nav/inf_fuz).
Ha a befizetendő részlet, kötelezettség fizetési határideje munkaszüneti napra esik, a határidő a legközelebbi munkanap.
Az adózónak a Magyar Államkincstárnál vezetett alábbi bevételi számlákra kell az egyes adókat, adóelőlegeket megfizetnie, ezer forintra kerekítve:38
kisvállalati adó, adóelőleg:
10032000-01076356 NAV Kisvállalati adó bevételi számla,
adónemkód: 289,
társasági adó:
10032000-01076019 NAV Társasági adó bevételi számla,
adónemkód: 101,
társasági adóhoz kapcsolódó késedelmi pótlék:
10032000-01076985 NAV Késedelmi pótlék bevételi számla,
adónemkód: 138,
innovációs járulék, járulékelőleg:
10032000-06056322 NAV Innovációs járulék beszedési számla,
adónemkód: 184,
osztalék utáni adót kiváltó adó (személyi jövedelemadó):
10032000-06056353 NAV Személyi jövedelemadó magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla,
adónemkód: 103,
energiaellátók jövedelemadója
10032000-01076150 NAV Energiaellátók jövedelemadója bevételi számla,
adónemkód: 232,
önellenőrzési pótlék:
10032000-01076301 NAV Bírság, mulasztási bírság és önellenőrzéssel kapcsolatos befizetések bevételi számla,
adónemkód: 215.
Késedelmi pótlék
A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalék-ponttal növelt mértékének háromszázhatvanötöd része.39 A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.
Az összegrovatok kitöltésének közös szabályai
A bevallás összegadatait ezer forintra kerekítve, ezer forintban kell kitölteni, a mezőben előre feltüntetett „ezer” szöveg figyelembevételével!40
Azokban a sorokban, ahol nincs a megnevezésben rögzítve a „±” előjel, az összegadatok értéke csak pozitív (vagy nulla) lehet. A nyomtatványon a pozitív összegeket előjel nélkül kell feltüntetni.
[Figyelem! Az átlagos statisztikai állományi létszámra, és a kedvezményezett foglalkoztatottak számára vonatkozó adatokat „fő”-ben kell megadni.]
A kisvállalati adóra vonatkozó általános tudnivalók
Számviteli alapelvek, az adókötelezettség terjedelme, valamint az egyéb adónemekre vonatkozó tudnivalók:
A kisvállalati adóra vonatkozó rendelkezéseket41 az Szt. rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. A kisvállalati adó alanya az Szt. hatálya alá tartozik.42
Az adókötelezettséget a külföldről és belföldről származó jövedelmekre együttesen kell megállapítani. Ezen szabály alól kivétel a külföldi vállalkozó adókötelezettsége, amely csak a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységéből származó jövedelmére terjed ki.43
A külföldi vállalkozó az adó/adóelőleg alapját a belföldi telephelyeire együttesen állapítja meg, tehát a bevallási időszakra egy (összesített) kiva-bevallást nyújt be.
Belföldi fióktelepeire azonban az adózónak külön-külön kell az adó/adóelőleg alapját megállapítania, tehát a kisvállalati adóra vonatkozó bevallásait belföldi fióktelepenként kell benyújtania.44
A fiókteleppel nem rendelkező külföldi vállalkozó és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy az Air. és az Art. bizonylatokra, könyvvezetésre és nyilvántartásra előírt kötelezettségeit az Szt. előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti.45
Ellenőrzött külföldi társaság: a Tao. tv. 4. § 11. pontja szerinti társaság azzal, hogy a feltételezett magyarországi adókötelezettség számításánál a kisvállalati adó szabályait kell alkalmazni.46
A kisvállalati adó alanya mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.47 Ezen rendelkezés alapján a kisvállalati adó alanyának nem kell társaságiadó-bevallást beadnia, illetőleg a ’08-as bevalláson nem kell kitöltenie a szakképzési hozzájárulásra és a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó adatokat. A kisvállalati adó azonban nem váltja ki az általános forgalmi adót, a cégautóadót, továbbá az osztalék után fizetendő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás kötelezettséget sem.
Az adóalanyiság kezdete:
A jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő adóalany48 kisvállalati adóalanyisága az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentést követő hónap első napjával jön létre, ha az adózó a korábbi időszakban már működött. Az adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik. Az üzleti év kezdetét megelőző nappal mint mérlegfordulónappal üzleti év zárul, mely üzleti évről az adóalanynak az Szt. általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie, és az elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie.49
Ha az adózó a tárgyévben (2019. évben) újonnan alakult, akkor a kisvállalati adóalanyiság választására vonatkozó bejelentését az állami adó- és vámhatósághoz való bejelentéssel egyidejűleg teljesíti. A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás adóalanyisága a létesítő okirata közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik, ha a vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti, illetve az első jognyilatkozat megtételének napján, ha belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik, továbbá más esetben az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezése napjával.50
Az adóalanyiság nem jön létre, ha a kisvállalati adó hatálya alá történő bejelentkezését az adózó a bejelentés megtételének napjától számított 30 napon belül elektronikusan a ’T203KV adatlapon visszavonta.51
Nem jogszerű a bejelentkezés, ha a bejelentés napján az adózó állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.52
A kisvállalati adóalany üzleti évének mérlegforduló napja december 31. Az adóalany nem határozhatja el mérlegforduló napjának megváltoztatását, továbbá számviteli beszámolóját csak forintban állíthatja össze.53
A cégbejegyzésre kötelezett, az adóévben újonnan alakuló adózó szintén választhatja a kisvállalati adóalanyiságot a létesítő okirata közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napjától (a továbbiakban így is: alapítása napjától), ha a választott mérlegforduló napja december 31. Az adózó létesítő okirata közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napjától (alapítása napjától) a cégjegyzékbe való bejegyzése napjáig (a továbbiakban így is: létrejötte napjáig) – mint mérlegforduló napig – előtársasági időszak keletkezik, amely önálló üzleti évnek minősül, és amelyhez – ha az érintett adóalanyra nem vonatkozik az Szt. 135. § (6) bekezdésében foglalt „mentességi előírás”54 – a bejegyzés napját követő harmadik hónap utolsó napjáig benyújtandó beszámoló-készítési kötelezettség is társul. Például abban az esetben, ha az érintett társaság létesítő okiratának ellenjegyzése a 2018. évben történt meg, de a cégjegyzékbe való bejegyzésére csak a következő 2019. adóévben január hónapban kerül sor, az egyik adóévben kezdődő és a másik adóévben záródó időtartam egybefüggően (az adózó előtársasági időszaka) önálló üzleti évnek minősül, amelynek egészére beszámoló-készítési kötelezettség vonatkozik (még akkor is, ha az adózó vállalkozási tevékenységét ez idő alatt nem kezdte meg, hiszen a „mentességi előírás” a tevékenységi és a mérlegforduló feltétel együttes érvényesülését írja elő).
Ha a bejegyzett társaságnak az előtársasági időszakra vonatkozóan beszámoló-készítési kötelezettsége van, akkor azzal együtt soron kívüli bevallás benyújtási kötelezettsége is adódik. Ebben az esetben az adózónak – bár valójában nem változik meg az általa választott december 31-i mérlegforduló napja – az önálló üzleti évnek minősülő előtársasági időszakának utolsó napjával (az „ideiglenes” mérlegforduló nappal) zárt ’KIVA bevallást kell benyújtania.55 Az ezzel összefüggő szabályokat az útmutató „Általános tudnivalók” részében az „Előtársasági időszakkal kapcsolatos bevallások” című fejezet részletezi.
Az adóalanyiság vége:
Az adóalanyiság – ha a 2. pontban felsorolt okok egyike sem következik be – azon adóév utolsó napjáig áll fenn, amely adóévben az adóalany a ’T203KV adatlapon, elektronikusan bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz, hogy adókötelezettségeit nem a Katv. szabályai szerint teljesíti (ezt az esetet a bevalláson a Bevallás típusa mezőben G kódértékkel kell jelölni). A bejelentést legkorábban az adóév december 1-jétől, legkésőbb az adóév december 20-áig (ha az adóév december 20-án a hatóságnál a munka szünetel, a legközelebbi munkanapon)56 lehet megtenni. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő.57
Az adóalanyiság valamely, törvényben rögzített megszűnési ok miatti megszűnése esetén a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének időpontja (és a Bevallás típusa mező kapcsolódó kódértéke) – esettől függően – a következő:58
a 3 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nap (H);
a végelszámolási eljárás, a felszámolási eljárás és a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nap (V, F, D);
ha az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szűnik meg, a megszűnés napja (M, B);
az adóalany egyesülését, szétválását megelőző nap (A);
az állami adó- és vámhatóság határozata véglegessé válásának napját megelőző hónap utolsó napja, ha az adóalany terhére az állami adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapított meg (H);
az adóalany adószámának alkalmazását törlő határozat véglegessé válásának hónapját megelőző hónap utolsó napja (H);
az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásának napját magában foglaló naptári negyedév utolsó napja, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot (H);
a létszámváltozás hónapjának utolsó napja, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt (H);
a Tao. tv. szerinti kedvezményezett eszközátruházás vagy kedvezményezett részesedéscsere esetén, az eszközátruházás vagy részesedéscsere napját megelőző nap (H);
ha az adóalany megváltoztatja mérlegforduló napját, az újonnan választott mérlegforduló napja59 (H);
ha az adózó ellenőrzött külföldi társasággal60 rendelkezik, annak az adóévnek az első napját megelőző nappal, amely adóévben a külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi személy vagy külföldi telephely ellenőrzött külföldi társaságnak minősül (H);
ha az az összeg, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült, Tao. tv. szerinti finanszírozási költségei meghaladják az adózó adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő, adóköteles bevételeit az adóévben várhatóan meghaladja a 939.810.000 forintot,61 az adóév első napját megelőző nap (H).
Az adóalanyiság fentiekben meghatározott megszűnése napjával mint mérlegforduló nappal önálló üzleti év zárul. Az adózónak az üzleti évről az Szt. általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie, és az elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie.62 Az egyes esetekhez tartozó soron kívüli bevallás benyújtási kötelezettség benyújtási határidőit az útmutató „Általános tudnivalók” részében a „Benyújtási, megfizetési/visszaigénylési határidők” című fejezetben az elszámoló bevallásra vonatkozó szövegrész tárgyalja.
Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható.63
Nem szűnik meg az egyéni cég adóalanyisága, ha a tag halála esetén özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse (örökösei), illetve a tag cselekvőképtelenségét vagy cselekvőképességének korlátozását kimondó bírósági határozat esetén a tag nevében és javára eljárva törvényes képviselője az egyéni cég tagjává válik, és a kiva-alanyiságot választja. Választását az ok bekövetkeztétől számított harminc napon belül jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak.64
Előtársasági időszakkal kapcsolatos bevallások:
A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás kisvállalati adóalanyisága a létesítő okirata közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján (az alapítása napján) kezdődik, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzése (a létrejötte) előtt megkezdheti. A cégbejegyzésre kötelezett, az adóévben újonnan alakuló adózó akkor választhat kisvállalati adóalanyiságot, ha a választott mérlegforduló napja december 31.65
A kisvállalati adóalanyiság választására jogosult körből egyes adózói típusok cégbejegyzésre nem kötelezettek, vagy előtársasági időszakuk alatt vállalkozási tevékenységet nem végezhetnek, kiva-alanyiságuk azon a napon keletkezik, amikor az alapítást szabályozó jogszabály szerint létrejönnek, így esetükben nem értelmezhető az előtársasággal összefüggő bevallás-kombináció és az előtársasági kódok sem.
az ügyvédi iroda az ügyvédi irodák kamarai nyilvántartásába való felvétellel,66 a szabadalmi ügyvivői iroda a Kamara által történő nyilvántartásba vétellel67 jön létre, egyik sem kötelezett cégbejegyzésre, kiva-alanyiságuk ezzel a nappal kezdődhet meg,
az egyéni cég cégbejegyzésre kötelezett, de vállalkozási tevékenységét, működését a cégnyilvántartásba való bejegyzés napját megelőzően nem kezdheti meg,68 így a cégbejegyzés napjával válhat kiva-alannyá,
végrehajtói irodaként a cégjegyzékbe bejegyzett iroda működhet,69 a végrehajtói iroda az előtársaságra vonatkozó szabályok alapján nem kezdheti meg a működését, kiva-alanyisága a cégbejegyzés napján jön létre, ha az adózó erre irányuló szándékát a cégbejegyzéstől számított 30 napon belül bejelenti,
közjegyzői irodaként a cégjegyzékbe bejegyzett iroda működhet,70 a közjegyzői iroda az előtársaságokra vonatkozó szabályok alapján nem kezdheti meg működését, kiva-alanyisága az erre vonatkozó bejelentés határidőben történő megtétele esetén a cégbejegyzés napjával kezdődik,
a külföldi személy az üzletvezetésének helyét az adóévben belföldre helyezi át, és adókötelezettségének a kiva szabályai szerint kíván eleget tenni, kiva-alanyisága az első jognyilatkozat megtételének napján keletkezik, ha a kiva választását az első jognyilatkozat megtételének napjától számított 30 napon belül bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak.
Az adóévben újonnan alakuló szervezet adóalanyisága a létesítő okirata közokiratba foglalásának, illetve ellenjegyzésének napján kezdődik, ha a vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba való bejegyzése előtt megkezdheti. Esetében értelmezhető az előtársasággal összefüggő bevallás-kombináció és az előtársasági kódok is. Ide tartozik a közkereseti társaság és a betéti társaság. Ide tartozik továbbá a korlátolt felelősségű társaság, a zártkörűen működő részvénytársaság, a szövetkezet,71 a lakásszövetkezet,72 az erdőbirtokossági társulat.73 (Az útmutató szerinti előtársasági kódjelölések tehát kizárólag ezen adózói körre vonatkoznak.)
A továbbiak kizárólag azokra az adózókra vonatkoznak, amelyeknek értelmezhető az előtársasági időszaka és arra vonatkozóan a kiva-alanyisága, továbbá az előtársasági zárással mint soronkívüli eseménnyel összefüggő beszámoló-készítési kötelezettsége [ez a b) pontban jelzett adózói kör]. Az adózó az alapítástól a cégjegyzékbe való bejegyzése vagy a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasítása vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig (mint mérlegforduló napig) előtársasági időszakkal rendelkezik, amely önálló üzleti évnek számít, függetlenül annak időtartamától.74
Az előtársasági időszak okán a gazdasági társaságként cégjegyzékbe bejegyzett adózó választott mérlegforduló napja nem változik (a cégjegyzékbe való bejegyzés napja, amely a törvény erejénél fogva számít mérlegforduló napnak, csak az előtársasági időszaka kapcsán értelmezendő mérlegforduló napként). Nem eredményezi tehát a kisvállalati adóalanyiság megszűnését, ha a cégjegyzékbe való bejegyzés napja mint mérlegforduló nap nem december 31-e.
Az elszámoló bevallások benyújtási rendjét meghatározza, hogy az előtársasági időszakról – mint önálló üzleti évről – kell-e külön beszámolót készíteni.
Az előtársasági időszakra a beszámoló-készítési kötelezettség alól mentesülő adózó elszámoló bevallása az első üzleti évre:
Ha az adózó az előtársasági időszak alatt vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg és mérlegforduló napjáig bejegyzése megtörtént, akkor nem kell az előtársasági időszakról mint önálló üzleti évről külön beszámolót készítenie.75 Ekkor az elszámoló bevallását az alapítása napjától a cégjegyzékbe való bejegyzés évében a választott mérlegforduló napjáig (azaz december 31-ig) terjedő időszakra (mint első üzleti évre) nyújtja be, a „Bevallás típusa” jelölőmezőben tett üres vagy kódjelzésnek megfelelő határidőig, és a bevallást az „Előtársasági időszakkal összefüggő bevallás kódja” jelölőmezőben 3-as kóddal látja el. Ezt az elszámoló bevallást főszabály szerint az adózó a lezárt első üzleti évet követő év május 31-ig nyújtja be, ha évközi időszakzáró esemény nem következik be.76 Ha ezen elszámoló bevallás esedékessége az útmutató „Általános tudnivalók” részében a „Benyújtási, megfizetési/visszaigénylési határidők” című fejezet A) pontjában ismertetett időszakra esne, akkor erre a határidőre is vonatkozik a 2020. évi LVIII. törvény 33. §-ában foglalt halasztási lehetőség.
Az első üzleti évre vonatkozó elszámolást a cégjegyzékbe való bejegyzés naptári évére rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani, ideértve azt az esetet is, ha az adózó alapításának napja – azaz az első üzleti év kezdő napja – a megelőző naptári évbe esik.
Az előtársasági időszakra beszámoló-készítési kötelezettséggel rendelkező adózó elszámoló bevallásai az előtársasági időszakra és az azt követő üzleti évre:
Ha az előtársasági időszak alatt végzett vállalkozási tevékenységet, vagy a mérlegforduló napjáig nem jegyezték be, az adózónak az előtársasági időszakra vonatkozóan az általános szabályok szerint a cégjegyzékbe való bejegyzésének napját követő harmadik hónap utolsó napjáig beszámoló-készítési kötelezettsége áll fenn.77 A beszámoló-készítéssel párhuzamosan a bevallással még le nem fedett időszakra az adózónak soronkívüli bevallást is be kell nyújtania a kisvállalati adó elszámolásáról a beszámoló-készítés határnapjáig.78
A fentieknek megfelelően az adózó alapításától a cégjegyzékbe való bejegyzése (létrejötte) napjáig (tehát a törvény erejénél fogva meghatározott mérlegforduló napig) terjedő előtársasági időszakra mint önálló üzleti évre kell benyújtani a kisvállalati adó elszámoló bevallást, amelyben az „Előtársasági időszakkal összefüggő bevallás kódja” mezőben 1-es kódot kell jelölni, és a bevallást a beszámoló-készítés határnapjáig, azaz a cégjegyzékbe való bejegyzés napját követő harmadik hónap utolsó napjáig kell benyújtani. A következő üzleti év (adóév) a cégjegyzékbe való bejegyzés napját követő naptól – főszabály szerint – az adóév december 31-ig (a választott mérlegforduló napig) tart, amely időszakról az elszámoló bevallást úgy kell benyújtani, hogy az „Előtársasági időszakkal összefüggő bevallás kódja” mezőben a 2-es kód jelölendő.
A 2-es kóddal ellátott elszámoló bevallást – általános esetben, ha annak záró dátuma december 31-ig tart, és az adózó / adóalanyiság nem szűnik meg – az adóévet követő év május 31-ig kell beadni.79 Ha a mérlegforduló nappal az adózó kisvállalati adóalanyisága azért szűnik meg, mert az adózó bejelenti, hogy a jövőben az adókötelezettségeit nem a kisvállalati adó szabályai szerint teljesíti,80 akkor a 2-es kóddal ellátott, bejegyzés napját követő naptól adóév december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó elszámoló bevallást szintén az adóévet követő év május 31-ig nyújtja be, egyidejűleg jelölve a „Bevallás típusa” mezőt G kóddal.
Az előbbi két esetben megjelölt határidőre is vonatkozik – a megfelelő feltételek teljesülésekor – a 2020. évi LVIII. törvény 33. §-ában foglalt halasztási lehetőség.
Ha a mérlegforduló nap előtt (vagy akár a mérlegforduló napon) az adóalanyiság a törvényben felsorolt tételes megszűnési okokból szűnik meg vagy az adózó megszűnik,81 akkor a 2-es kóddal ellátott bevallás időszaka a cégjegyzékbe való bejegyzés napját követő naptól a kisvállalati adóalanyiság vagy az adózó megszűnése napjáig terjed, ebben az esetben az adott megszűnési esethez tartozó benyújtási határidővel kell teljesíteni ezt a záró elszámoló bevallást, jelölve azon a „Bevallás típusa” mezőben a megszűnési okot is.
Ha az előtársasági időszak az adózó cégbejegyzés iránti kérelmének jogerős elutasításával vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésével zárul, akkor az adózónak a lezárt előtársasági időszakra vonatkozóan a cégbejegyzés iránti kérelmének jogerős elutasítása vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetése napját követő harmadik hónap utolsó napjáig beszámoló-készítési kötelezettsége keletkezik.82 Ezekben az esetekben az adózó alapításától a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasítása vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetése napjáig terjedő előtársasági időszakra mint önálló üzleti évre kell benyújtani a kisvállalati adó elszámoló bevallást, amelyben az „Előtársasági időszakkal összefüggő bevallás kódja” mezőben 1-es kódot kell jelölni, és a bevallást a beszámoló-készítés határnapjáig, azaz a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasítása vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetése napját követő harmadik hónap utolsó napjáig kell benyújtani. A cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasítása vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetése esetén az „előtársasági” időszakra eső elszámoló bevallást az 1-es előtársasági zárás kódjelölés mellett a „Bevallás típusa” mezőben megadott „M” kóddal is meg kell jelölni.83
Az előtársasági időszakra beszámoló-készítési kötelezettséggel rendelkező adózónak a lezárt előtársasági időszakára vonatkozó elszámolást az előtársasági időszak zárásának naptári évére rendszeresített nyomtatványon kell benyújtania, ideértve azt az esetet is, ha az adózó alapításának napja – azaz az előtársasági időszak kezdő napja – a megelőző naptári évbe esik.
Az adózók előleg-kötelezettsége az előtársasági időszakra:
Az előleg-bevallásokat az előtársasági időszakban is naptári negyedévre, általános szabály szerint a tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig kell benyújtani. A benyújtási határnap egyben az előleg befizetésének esedékessége is.84 Törtvégű (nem a naptári negyedév utolsó napjára eső záró dátumú) bevallási időszakkal rendelkező előleg-bevallás nem nyújtható be.
Az adózónak tehát az elszámoló bevallásának teljes időtartamába (a lezárt első üzleti év egészére) eső valamennyi negyedévre, a naptári negyedév utolsó napjáig terjedő időszak(ok)ra előleg-bevallást kell benyújtania, függetlenül attól, hogy az előtársasági időszakra kell-e külön beszámolót beadnia.
Abban az esetben, ha az előtársasági időszak (amelyről külön beszámolót kell benyújtani) utolsó, előleg-bevallással még le nem fedett része nem az adott naptári negyedév utolsó napjáig tart, akkor erről az időszakról nem kell előleg-bevallást beadni, azt az adózó az elszámoló bevallásában rendezi.
Az előtársasági időszakra beszámoló-készítési kötelezettséggel rendelkező adózók előleg-kötelezettsége az előtársasági időszakot követő üzleti évben:
Az előtársasági időszakot követő üzleti évben az első előleg-bevallás kezdő dátuma a cégjegyzékbe való bejegyzés napját követő nap. Ezt az előleg-bevallást jelölni kell 2-es kóddal az „Előtársasági időszakkal összefüggő bevallás kódja” mezőben, és benyújtását a tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig rendezni kell. Az érintett üzleti évben a további előleg-bevallásokban az előtársasági kódot üresen kell hagyni.
A klasszikus átalakulás (társasági formaváltás és az egyéb szervezetek átalakulása), valamint az egyesülés, szétválás kezelése:
A Katv. 19. § (5) bekezdés d) pontja értelmében a kiva-alanyiság megszűnik az adóalany egyesülését, szétválását megelőző nappal. Az egyesülés, szétválás esetén valamennyi résztvevőnek megszűnik a kisvállalati adóalanyisága, nemcsak az adózói minőségükben megszűnő feleknek, de a továbbműködőknek is, továbbá ezek jogutódjai esetében is – meghatározott szabályok szerint – érvényes a kiva-alanyiság választására vonatkozó 24 hónapos tiltás.
A Katv. 19. § (5) bekezdés d) pontja szerinti rendelkezés a klasszikus átalakulás (ideértve a társasági formaváltást és az egyéb szervezetek átalakulását) esetén nem rendeli el a kiva-alanyiság megszűnését.
Ugyanakkor az Art. 52. § (1) bekezdés a) pontja – mint mögöttes általános jogforrás – az Szt. VII. fejezetére hivatkozással – figyelemmel az Szt. 141. § (3) bekezdésére – az átalakulás esetén beszámoló-készítési és záró-bevallási kötelezettséget ír elő – az átalakulás napját követő 90 napon belül – mind az egyesüléssel, szétválással érintett adózók, mind a klasszikus átalakulással (társasági formaváltással, egyéb szervezetek átalakulásával) átalakuló mindazon adózók számára, amelyek az átalakulással adózói minőségükben is megszűnnek.
Tekintettel arra, hogy az adózó maga a klasszikus átalakulás során megszűnik, ezért – bár a Katv. 19. § (5) bekezdés d) pontja ezen esetet nem nevesíti a kiva-alanyiság megszűnési esetei között – az adózónak ez a körülmény elszámoló kiva-bevallás benyújtási kötelezettséggel jár. A klasszikus átalakulással (társasági formaváltással, vagy egyéb szervezetek átalakulásával) átalakult adózó kiva-alanyiságát a klasszikus átalakulással utóbb létrejött adózó kapja meg.
Ilyen értelemben tehát az átalakuló – kiva-alanyiság megszűnéssel nem érintett, de megszűnő – jogelőd normál módon nyújtja be negyedéves előleg-bevallásait a teljes naptári időszakokra, majd az átalakulásából fakadó adózói megszűnésének napját tartalmazó utolsó részidőszakra előleg-bevallást nem nyújt be, hanem helyette a Bevallás típusa = A (átalakulás) jelzéssel ellátott, a tárgyévi előleg-bevallások időszakát is felölelő, a jogelőd megszűnése napjáig tartó elszámoló kiva-bevallást nyújt be. A létrejövő jogutód csak a saját időszakára, adószáma érvényességének kezdő napjától nyújt be előleg-bevallásokat és az elszámoló bevallását is csak a saját működésének időszakára nyújtja be, azt a jogelőd időszakával nem vonja össze. (Értelemszerűen a létrejövő jogutód a jogelőd helyett, a jogelőd időszakára benyújthat bevallást, pótlást, módosítást, de az az időszak nem tartalmazhatja saját jogutódi időszakát.)
A jogi személy egyesülésére és szétválására az átalakulásra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.85 Ezért a kiva-alanyiság megszűnésével is együtt járó egyesülés és szétválás kapcsán, az azt megelőző nappal zárt elszámoló kiva-bevallásban a jogelőd szintén a Bevallás típusa = A (átalakulás) jelzést alkalmazza, a jogelőd és jogutód között megoszló – előbb részletezett – feladatok pedig ugyanazok, mint az átalakulásnál leírtak.
Az az átalakuló gazdasági társaság, amely az átalakulás során nem szűnik meg (beolvadásnál az átvevő, kiválásnál a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaság), az átalakulás kapcsán az Szt. VII. fejezete szerinti sajátos beszámoló-készítési kötelezettséggel ugyan nem bír,86 ugyanakkor a lezárt üzleti évről az Szt. általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie, és az elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie.87 Számára továbbá záró bevallás benyújtási kötelezettséget ír elő a Katv. 22. § (3) bekezdése, az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig, amely záró elszámoló kiva-bevallásban szintén a Bevallás típusa = A (átalakulás) jelzést kell alkalmazni. Az előleg- és az elszámoló bevallás szabályai ugyanazok, mint az átalakulásnál leírtak, azzal az eltéréssel, hogy a megszűnt kiva-alanyiságra vonatkozó elszámoló bevallás záró dátumát a kiva-alanyiság megszűnési dátuma határozza meg.
A Katv. 19. § (5) bekezdés c) pontja szerint megszűnik a kiva-alanyisága annak az adózónak is, amely az EU más tagállamában illetőséggel bíró gazdasági társaságba történő beolvadással alakul át (belföldön adózói minőségében szűnik meg). Ebben az esetben a Bevallás típusa mezőben „B” jelet kell feltüntetni. Ennek az esetnek a soron kívüli bevallás benyújtási kötelezettségét és az eseményt követő 30 napon belüli határidejét az Art. 52. § (1) bekezdés g) pontja és (2) bekezdése írja elő. Az előleg- és az elszámoló bevallás szabályai ugyanazok, mint az átalakulásnál a jogelődre leírtak.
A bevallási garnitúra részei:
19KIVA |
Az adózóra és a bevallás időszakára vonatkozó adatokat tartalmazó főlap |
19KIVA-01 |
A kisvállalati adó előlegére vonatkozó adatok |
19KIVA-02 |
A kisvállalati adóra vonatkozó adatok (éves elszámoló lap), valamint egyéb tájékoztató adatok |
19KIVA-04-01 |
A kisvállalati adó alanyának társaságiadó- és késedelmipótlék-kötelezettsége |
19KIVA-04-02 |
A kisvállalati adó alanyának innovációs járulék-, valamint innovációs járulékelőleg-kötelezettsége |
19KIVA-04-03 |
Az osztalék utáni adót kiváltó adó összegének megállapítása a tárgyévet követő évtől kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózást választó kisvállalati adóalanyok számára |
19KIVA-04-04 |
A kisvállalati adó alanyát terhelő energiaellátók jövedelemadója, valamint energiaellátók jövedelemadó-előleg kötelezettsége |
19KIVA-05 |
Önellenőrzési melléklet |
19KIVA-06 |
Nyilatkozat arról, hogy az önellenőrzés indoka alaptörvény-ellenes adókötelezettséget megállapító jogszabály, vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusába ütközik |
NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL
19KIVA Főlap kitöltése
Azonosítás (B) blokk
Itt kell feltüntetni az adózó adószámát, nevét, székhelyét/telephelyét/fióktelepét/lakcímét, levelezési címét és annak az ügyintézőnek a telefonszámát és nevét, aki a bevallás feldolgozása során feltárt hiba esetén a javításba bevonható.
A benyújtott bevallás javítása esetén ebben a blokkban, a jobb felső sarokban kell feltüntetni az állami adó- és vámhatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódját. A vonalkódot az állami adó- és vámhatóságtól kapott, a hibás bevallásról szóló kiértesítő levél tartalmazza (ld. az útmutató „Általános tudnivalók” részében az „A bevallás javítása, adózói javítása (helyesbítése), önellenőrzése, pótlása” című fejezetben a „Javítás (állami adó- és vámhatósági kiértesítést követően)” alcímet).
(C) blokk
Adóelőleg- / Elszámoló bevallás jelölés
A Bevallási időszak dátummezőinek kitöltése előtt, a helyes időszak meghatározása érdekében először a következő rovatok egyikét célszerű kiválasztani.
Előleg-bevallás (negyedévre)
Elszámoló bevallás (teljes üzleti évre)
A két mező közül csak egy lehet kitöltött, de az egyik kitöltése kötelező.
Bevallási időszak
Ha az újonnan alakuló társaságnak a beszámoló-készítési kötelezettséggel érintett előtársasági időszakára vonatkozó, valamint az előtársasági időszak zárást közvetlenül követő, bejegyzett társasági időszak első időszakához tartozó bevallást, vagy a beszámoló-készítési kötelezettség alóli mentesség esetén az előtársasági időszakot is tartalmazó bevallást kívánja az adózó benyújtani, akkor az útmutató „Általános tudnivalók” részében az „Előtársasági időszakkal kapcsolatos bevallások” című fejezetben leírtakat kell követni.
Ha a benyújtás nem függ össze előtársasági időszakkal, akkor az alábbi szabályokat kell figyelembe venni.
Itt kell feltüntetni a kisvállalatiadó-előleg megállapítási időszakát. Itt kell továbbá elszámoló bevallás esetén megadni azt az időszakot (időtartamot), amely vonatkozásában az adózó az egyes adónemekben a teljes üzleti éves kötelezettségéről, illetve a már bevallott előlegen felül fennmaradó kötelezettségéről elszámol.
Kisvállalatiadóelőleg-bevallás esetén:
A kisvállalatiadóelőleg-bevallás bevallási időszaka egy naptári negyedév.88 Ebben az esetben az előleg-bevallás időszakának kezdete a negyedév első napja. A tárgyévben újonnan alakuló adózók esetén89 az első előleg-bevallás időszakának kezdő napja az adózó létesítő okirata közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napja, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzés előtt megkezdheti, illetve az első jognyilatkozat megtételének napja, ha belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik, továbbá más esetben az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezés napja.
Ha a nem újonnan alakult adózó év közben jelentkezett be a kisvállalati adó hatálya alá, akkor az első előleg-bevallás időszakának kezdete a bejelentkezést követő hónap első napja (ez egyben a kisvállalati adóalanyiságának első napja is).90
Az előleg-bevallás időszakának vége csak március 31., június 30., szeptember 30., vagy december 31. lehet.
Törtvégű (nem a naptári negyedév utolsó napjára eső záró dátumú) bevallási időszakkal rendelkező előleg-bevallás nem nyújtható be. Ha a kisvállalati adóalanyiság vagy az adózó megszűnésének napja a naptári negyedév utolsó napjára esik (azaz a naptári negyedév egészében fennáll a kisvállalati adóalanyiság), akkor az adózónak fennáll az előleg-kötelezettsége ezen utolsó negyedévre is. Ha a kisvállalati adóalanyiság vagy az adózó megszűnésének napja nem a naptári negyedév utolsó napjára esik, akkor az adózónak nem áll fenn előleg-kötelezettsége ezen utolsó „törtvégű” negyedévre, ebben az esetben az előleg-bevallással le nem fedett időszak adatait csak az üzleti év egészére benyújtott elszámoló bevallásban kell rendezni.
Előleg-bevallás esetén a Bevallás típusa mező mindig üresen marad, mivel a rovat kódjaival azonosítható bármely esemény miatt már csak elszámoló bevallás nyújtható be az érintett időszakra.
Elszámolás miatt benyújtott bevallás esetén:
A tárgyévben újonnan alakult adózó esetén az elszámoló bevallás bevallási időszakának kezdete az adózó létesítő okirata közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napja, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzés előtt megkezdheti, illetve az első jognyilatkozat megtételének napja, ha belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik, továbbá más esetben az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezés napja.91
A tárgyévben már működő, évközi dátummal a kisvállalati adóalanyiság alá bejelentkező adózó esetében az elszámoló bevallás időszakának kezdete a bejelentkezést követő hónap első napja.92
A tárgyév első napján kisvállalati adóalanyisággal rendelkező adózók esetén az elszámoló bevallás időszakának kezdő dátuma a tárgyév első napja.93
Mindhárom előbbi esetben az elszámoló bevallás időszakának kezdő dátuma azonos a tárgyévi első előleg-bevallás időszakának kezdő dátumával.
Ha nem következik be az adóév folyamán a kisvállalati adóalanyiság megszűnését előidéző okok valamelyike (vagy a beszámoló-készítési kötelezettséggel rendelkező előtársaságnak gazdasági társaságként a cégjegyzékbe való bejegyzése), az elszámoló bevallás időszakának záró dátuma tárgyév december 31-e. Ebben az esetben a Bevallás típusa mezőt nem lehet kitölteni.
Ha a kisvállalati adóalanyiság vagy az adózó az adóévben szűnik meg (ideértve a tárgyév utolsó napját is), az elszámoló bevallás időszakának záró dátuma a kisvállalati adóalanyiság utolsó érvényes napja vagy az adózó megszűnésének napja.94 Ebben az esetben a Bevallás típusa mezőt kötelező kitölteni a megszűnést azonosító kóddal.
Bevallás jellege
A Bevallás jellege mező mind az előleg-bevallás, mind az elszámoló bevallás esetén használandó rovat.
A mező értéke üres, ha az előleg-bevallás vagy az elszámoló bevallás a vonatkozó bevallási időszakra az első benyújtású, azaz alapbevallásnak számít.
A Bevallás jellege mezőt csak abban az esetben kell kitölteni, ha az adóbevallás adózói javításnak (helyesbítésnek), vagy önellenőrzésnek minősül. A mezőben:
adózói javítás (helyesbítés) esetén „H”,
önellenőrzés esetén „O”
betűjelet kell feltüntetni (függetlenül attól, hogy előleg-bevallásról vagy elszámoló bevallásról van-e szó).
Az ismételt önellenőrzés tényét a 19KIVA-05-ös lapon az (O) blokkban kell jelölni az „Ismételt önellenőrzés jelölése” szöveg mellett lévő mezőben. Ismételt önellenőrzés esetén a „Bevallás jellege” mezőben az „O” betűjelet is fel kell tüntetni.
Az ismételt önellenőrzés is önellenőrzés, de már legalább a másodikként benyújtott önellenőrzés az azonos időszakra vonatkozó önellenőrzési láncban. A 19KIVA-05-ös lapon az önellenőrzési pótlék korrekciójára is szolgáló 6. sor b) oszlopában csak ebben az esetben szerepelhet negatív érték.
Javítóbevallásnál a javított bevallás jellegét itt meg kell ismételni (üres/H/O). (A javítóbevallásról információk az útmutató „Általános tudnivalók” részében az „A bevallás javítása, adózói javítása (helyesbítése), önellenőrzése, pótlása” című fejezetben a „Javítás (állami adó- és vámhatósági kiértesítést követően)” alcím alatt találhatók).
Bevallás típusa
A Bevallás típusa mezőben azt kell jelölni, hogy az adózó – a kisvállalati adóalanyiságot megszüntető ok esetén – az elszámoló bevallást az üzleti évre felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás, egyesülés, szétválás, átalakulás, egyéb jogutód nélküli megszűnés miatt nyújtja be, vagy azért, mert valamely adóalanyiságot megszüntető további ok következett be.95 Előleg-bevallás esetén a Bevallás típusa mező nem tölthető ki.
Itt kell továbbá feltüntetni, ha az adózó adóév végével bejelenti, hogy adókötelezettségeit nem a KIVA szabályai szerint kívánja teljesíteni (azaz kilép a kisvállalati adóalanyiság hatálya alól).96
Az elszámoló bevallásban a Bevallás típusa mezőben:
felszámolási eljárás esetén „F”,
végelszámolási eljárás esetén „V”,
kényszertörlési eljárás esetén „D”,
átalakulás esetén „A”, [„A”: ide értve az egyesülést, szétválást, amely a kisvállalati adóalanyiság megszűnésével jár, valamint ide értve a klasszikus átalakulást (társasági formaváltást, egyéb szervezetek átalakulását), amely adózói megszűnés a kisvállalati adóalanyiság megszűnésével nem jár együtt]
egyéb jogutód nélküli megszűnés esetén „M”,
ha az adóalanyiság feltételei nem állnak fenn, az a törvény erejénél fogva megszűnik, akkor „H”
az EU más tagállamában illetőséggel bíró gazdasági társaságba történő beolvadás esetén „B”
ha az adózó bejelenti, hogy nem a KIVA szabályai szerint teljesíti a jövőben az adókötelezettségét, akkor „G”
betűjelet kell feltüntetni.
A „H” bevallás típusa kódérték alatt a megszűnési okok közül a Katv. 19. § (5) bekezdés a), e), f), g), h), i), j), k), l) pontjaiban meghatározott eseteket kell érteni. Az „M” és a „B” bevallás típusa kódértékek a megszűnési okok közül a Katv. 19. § (5) bekezdés c) pontja szerinti esetnek feleltethetők meg. Az „F”, „V”, „D” bevallás típusa kódértékek a megszűnési okok közül a Katv. 19. § (5) bekezdés b) pontjában, az „A” bevallás típusa kódérték a Katv. 19. § (5) bekezdés d) pontjában szereplő esetnek felel meg. A „G” bevallás típusa kódérték az adózó elhatározása szerinti, a kiva-alanyiságból való naptári év végi „kijelentkezésnek” felel meg, a Katv. 19. § (2) bekezdés szerint. Ld. az útmutató „A kisvállalati adóra vonatkozó általános tudnivalók” részében az „Az adóalanyiság vége”, valamint az „A klasszikus átalakulás (társasági formaváltás és az egyéb szervezetek átalakulása), valamint az egyesülés, szétválás kezelése” című fejezeteket.
Adóalanyiság-váltás
Ha az adózó a 19KIVA-04-03. lap kitöltésére kötelezett, akkor a Főlap (C) blokkban az „Adóalanyiság-váltás (osztalék utáni adót kiváltó adó kötelezettséggel)” megnevezésű mezőben jelölnie kell „X”-szel, hogy kisvállalati adóalany adózóként 2020.01.01-től a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózást választotta.
Figyelem, változás a 2018. évhez képest! Az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság utoljára 2018. december 20-ig volt választható.97 Tehát már csak azon adózók számára állhat fenn a 19KIVA bevallás 04-03. számú lapján az osztalék utáni adót kiváltó adókötelezettség megállapításának kötelezettsége, amelyek kisvállalati adóalanyiságuk helyett 2020. január 1-jei hatálytól a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózást választották és az arról szóló bejelentést 2019. december 31-ig teljesítették.
A kisvállalati adóalanyok közül – a kisvállalati adóalanyiságuk helyett – az egyéni cég, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti- és közkereseti társaság, valamint az ügyvédi iroda választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adóját. A már működő adózók az erre a célra szolgáló adatlapon (az egyéni cég, valamint a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti- és közkereseti társaság a ’T201T jelű, míg az ügyvédi iroda a ’T201 jelű bejelentő és változásbejelentő lapon), közvetlenül az állami adó- és vámhatósághoz jelenthetik be, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó rendelkezések szerint kívánják teljesíteni az adókötelezettségeiket. A törvény értelmében a már működő adózók esetében a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre.
Az adóalanyiság-váltásra vonatkozó jelölőmezővel és az osztalék utáni adót kiváltó adóval kapcsolatos tudnivalókat a 19KIVA-04-03. lap útmutatója részletezi.
Előtársasági időszakkal összefüggő bevallás kódja
Ez a mező szolgál arra, hogy az újonnan alakuló adózó azonosítsa az előtársasági időszakára mint önálló üzleti évre eső, az előtársasági időszak végével zárt, beszámoló-készítési kötelezettség esetén benyújtandó elszámoló bevallást, valamint a cégbírósági bejegyzés évében a cégjegyzékbe való bejegyzés napját követő naptól kezdődő üzleti évre eső első előleg-bevallást, továbbá a cégbejegyzés évére eső, a cégjegyzékbe való bejegyzés napját követő naptól kezdődő első elszámoló bevallást. Ebben a mezőben kell azonosítani továbbá a beszámoló-készítési kötelezettség alóli mentesség esetén az előtársasági időszakot is tartalmazó adóévi időszakot.
A mezőben:
az előtársasági időszak végével zárt bevallás esetén „1”
cégbírósági bejegyzés évében a bejegyzés napját követő nappal kezdődő bevallás esetén „2”
ha a bevallási időszak az előtársasági időszakot is magában foglalja, „3”
kódszámot kell feltüntetni.
Az 1-es és a 3-as kód kizárólag elszámoló bevallásban jelölhető.
Az „1” kóddal kell ellátni azt az elszámoló bevallást, amelyet az önálló üzleti évnek számító előtársasági időszakra vonatkozóan nyújt be az adózó, ha az beszámoló-készítési kötelezettséggel jár.98 Ezzel a kóddal jelölendő a cégjegyzékbe való bejegyzés napjával zárt elszámoló bevallás. Ezzel a kóddal jelölendő továbbá a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjával zárt elszámoló bevallás is, ilyen esetben egyidejűleg a „Bevallás típusa” mezőben „M” kód is szükséges.
A „2” kóddal kell ellátni azt a bevallást, amelyet az előtársasági időszakot követően a bejegyzett társaságnak be kell nyújtania, a cégbírósági bejegyzés évében a cégjegyzékbe való bejegyzés napját követő naptól kezdődő időszakra. Ezzel a kóddal jelölendő a cégjegyzékbe való bejegyzés napját követő nappal kezdődő első elszámoló-bevallás, valamint annak első részidőszakára eső, szintén a cégjegyzékbe való bejegyzés napját követő nappal kezdődő előleg-bevallás is.
Ha a bejegyzett társasági időszakban az első elszámoló bevallás nem a választott mérlegforduló napig, adóév december 31-ig tart, hanem azt évközi adózói / adóalanyisági megszűnés miatt korábbi záró dátummal kell benyújtani, vagy a szóban forgó elszámoló bevallás időszaka ugyan a választott mérlegforduló napig tart, de az adózói / adóalanyisági megszűnése is e nappal következik be, akkor ezt az elszámoló bevallást is jelölni kell az „Előtársasági időszakkal összefüggő bevallás kódja” mezőben „2” kóddal, valamint az adózói / adóalanyisági megszűnéssel összefüggésben a „Bevallás típusa” mezőben is ki kell választani a megfelelő betűjelzést.
Ha az adózó az előtársasági időszaka alatt a vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg, és a bejegyzésére az üzleti év naptári évnek megfelelő választott mérlegforduló napjáig sor került, azaz az adózó mentesül az előtársasági időszakról mint önálló üzleti évről szóló külön beszámoló készítése alól,99 akkor az elszámoló bevallását az alapítása napjától a cégjegyzékbe való bejegyzése évében a választott mérlegforduló napjáig (azaz december 31-ig) terjedő időszakra (mint első üzleti évre) nyújtja be, és a bevallást a tárgyalt jelölőmezőben „3” kóddal látja el.
Az előtársasági benyújtással kapcsolatos további részletek az útmutató „Általános tudnivalók” részében az „Előtársasági időszakkal kapcsolatos bevallások” című fejezetben találhatók. Ugyanitt részletezzük azok körét, amelyek – mivel esetükben az előtársasági időszak nem értelmezhető – nem jelölhetik meg az „Előtársasági időszakkal összefüggő bevallás kódja” mezőt.