Kitöltési útmutató a 1993 jelű bevalláshoz
A 2019. évi pénzügyi tranzakciós illeték, valamint a 2020. évi illetékfizetési kötelezettségről
Jogszabályi háttér
- A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)
- A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.)
- A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (továbbiakban: Pft.)
- A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (továbbiakban: Tpt.)
- Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.)
- Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (továbbiakban: Air.),
- Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII.28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Adóig. vhr.)
- Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.)
- A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. CXVI. törvény (továbbiakban: Pti.)
- Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény
- A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szt.)
- A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban: Cstv.)
- A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao tv.)
- Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.)
Általános tudnivalók
A Pti. hatálya a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézményre, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetre valamint a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőre terjed ki.[1] A törvény hatálya nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra (továbbiakban: MNB)[2].
A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség keletkezése[3]:
A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség a fizetési művelet és a fizetési műveletnek nem minősülő művelet teljesítésének napján keletkezik. A teljesítés napja az a nap, amikor a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a készpénzátutalás tárgyát képező pénzösszeget a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának, vagy a kedvezményezettnek rendelkezésére bocsátja, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő útján fizetőeszköz útján történő eladás esetén a pénzeszköz eladásának napja, jutalék és díjbevételek esetén a jutalék- és díj megfizetésének napja, kölcsöntörlesztés esetén az ügyfél fizetési számlája megterhelésének, illetve a készpénz megfizetésének napja, minden más esetben a fizetési (lekötési) megbízás napja.[4]
A pénzügyi tranzakciós illeték fizetésére kötelezettek köre[5]:
- átutalás, beszedés, készpénzkifizetés fizetési számláról, a fizető fél által kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetén a pénzforgalmi szolgáltatója;
- a Posta Elszámoló Központot (továbbiakban: PEK) működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a PEK-ot működtető intézmény;
- a készpénzátutalás esetén a készpénzátutalást teljesítő pénzforgalmi szolgáltató;
- az okmányos meghitelezés (akkreditív) esetén a nyitó pénzforgalmi szolgáltató;
- a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása esetén a kibocsátó számlatulajdonos pénzforgalmi szolgáltatója;
- a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelés a fizetési megbízás szerinti összeggel történő csökkentése esetében a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója;
- kölcsöntörlesztés esetén a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató, illetve a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézmény;
- az a) pont hatálya alá nem tartozó készpénzfizetés esetén az a pénzforgalmi szolgáltató, amely a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fedezetéül szolgáló hitelkeretet rendelkezésre tartja;
- pénzváltási tevékenység esetén a fizetőeszköz útján történő eladást kezdeményező pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, vagy a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő;
- jutalék- és díjbevételek esetén a jutalék- és díj felszámítására jogosult pénzforgalmi szolgáltató
köteles teljesíteni.
A pénzügyi tranzakciós illeték tárgya[6]:
Illetékköteles a pénzforgalmi szolgáltató által az ügyféllel kötött, Pft. szerinti keretszerződés alapján nyújtott pénzforgalmi szolgáltatás keretében végrehajtott fizetési műveletek közül az átutalás, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés, a beszedés, a PEK- et működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés, készpénzkifizetés fizetési számláról, készpénzátutalás, az okmányos meghitelezés (akkreditív), a készpénzkifizetésre szóló csekk beváltása, továbbá a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, vagy a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő útján kezdeményezett fizetőeszköz útján történő eladás, a kölcsöntörlesztés (ideértve a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézménnyel fennálló kölcsönszerződés alapján készpénzben történő törlesztés is), valamint a jutalék- és díjbevételek felszámítása. Illetékköteles továbbá a készpénzkifizetés, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján akkor is, ha az nem fizetési számla terhére történik.[7]
A Pti. eltérő rendelkezése hiányában pénzügyi tranzakciós illetéket kell fizetni továbbá minden olyan, az előző bekezdésben meghatározott fizetési műveletekkel egy tekintet alá eső olyan pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülő fizetési művelet esetén, amelynek eredményeképpen a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti[8].
A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget nem befolyásolja, hogy a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési műveletet a fizető fél fizetési számlájának egyenlege vagy a részére biztosított hitelkeret terhére teljesíti.[9]
A következő pontban felsorolt, illetékfizetési kötelezettséget keletkeztető kincstári műveletek:
a) a költségvezetési szerv saját számlája és szervezeti egységei számlái között végrehajtott fizetési művelet;
b) a költségvezetési szerv, elkülönített állami pénzalap számlája és szervezeti egységei számlái között történő és egyéb támogatási keret átvezetés;
c) az azonos cégjegyzékszámú nonprofit gazdasági társaság központja és telephelyei számlái között végrehajtott fizetési művelet;
d) a fejezeti jogosultsággal rendelkező, valamint fejezetet irányító költségvetési szerv nem korlátozott rendeltetésű fejezeti és intézményi számlái között végrehajtott fizetési művelet.[10]
Nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget[11]:
- az előző bekezdésben felsoroltak kivételével ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató által eltérő számlák között végrehajtott fizetési művelet, ha a fizető fél és a kedvezményezett személye megegyezik (ideértve többek között, ha a fizetési műveletekre a magánszemély egyéni vállalkozó és magánszemélykénti számlája között kerül sor), vagy ha a terhelendő és a jóváírandó számla tulajdonosainak köre legalább részben azonos;
- az ügyfélszámlán vagy befektetési szolgáltatással kapcsolatban egyéb számlán végrehajtott fizetési művelet, ideértve a fizetési számla és az ügyfélszámla között végrehajtott fizetési műveletet abban az esetben, ha
- a befektetési szolgáltatást a pénzforgalmi szolgáltató – adózás rendjéről szóló törvény szerint meghatározott – kapcsolt vállalkozásnak minősülő befektetési vállalkozás nyújtja, vagy
- a pénzforgalmi szolgáltató és a befektetési szolgáltatást nyújtó fél ugyanazon, a Hpt. szerinti önkéntes/kötelező intézményvédelmi alap tagja, feltéve mindkét esetben, hogy a fizető fél, valamint a kedvezményezett személye megegyezik;
- a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény hatálya alá tartozó fizetési művelet;
- a Hpt.6. §-ában meghatározott csoportfinanszírozás, feltéve, hogy a csoport tagjainak a számláit ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató vezeti;
- a pénzforgalmi szolgáltató által más belföldi illetve külföldi pénzforgalmi szolgáltató, pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, központi szerződő fél, valamint befektetési alap részére vezetett fizetési számla terhére megvalósított fizetési művelet,
- a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási és a családtámogatás lebonyolítási számlái terhére a kincstár által megvalósított fizetési művelet, továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerint járulékalapot képező kifizetésekkel kapcsolatos, kincstár által az Áht. 79. § (1) bekezdése alá tartozó körben végrehajtott fizetési művelet;
- a jóvá nem hagyott vagy jóváhagyott, de hibásan teljesített fizetési művelet, ideértve az eredeti állapot helyreállítására irányuló fizetési műveletet is;
- a korlátozott rendeltetésű fizetési számláról végrehajtott fizetési művelet;
- a kincstárban vezetett európai uniós támogatásokkal és elszámolásokkal, továbbá nemzetközi szervezetekkel történő elszámolásokkal kapcsolatos számlák terhére megvalósított fizetési művelet;
- az éves költségvetési törvényben foglaltak szerint mentesített központi kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos fizetési művelet;
- a kincstár által vezetett nemzetgazdasági számlák és az azokhoz kapcsolódóan nyitható alszámlákon megvalósuló fizetési művelet;
- földgázellátásról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezett földgázpiacon és napi földgáz- és kapacitás kereskedelmi piacon, valamint a villamos energiáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezett villamosenergia-piacon megkötött ügyletek pénzügyi elszámolása során végrehajtott fizetési művelet;
- az átutalás, ha a terhelendő vagy jóváírandó számla a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácsról szóló kormányrendelet szerint, veszélyhelyzet kezelése kapcsán, adománygyűjtés céljából létrehozott számla;
- a kincstár által, a köznevelési, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi humánszolgáltatások után nem állami intézmény fenntartójának biztosított hozzájárulás, a támogató szolgáltatás, a közösségi ellátások, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, fejlesztői foglalkoztatás, a szociális foglalkoztatás, az utcai szociális munka és a krízisközpontok támogatásának folyósítására vezetett lebonyolítási számlán megvalósuló fizetési művelet;
- a kincstár által az önkormányzatok forgótőke kezelésére, nettófinanszírozás lebonyolítására vezetett számlán megvalósuló fizetési művelet;
- az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi CII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részes államainak fegyveres erői és polgári állománya - ide nem értve a Magyar Honvédséget - részére vezetett számlán katonai cselekményeivel közvetlen összefüggésben végrehajtott fizetési művelet;
- a Széchenyi Pihenő Kártyához tartozó korlátozott fizetési számlára történő átutalás;
- a természetes személyek fizetési számlája és a kincstár által állampapír-forgalmazás érdekében vezetett számla között lebonyolított fizetési művelet, illetve ugyanezen célból a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett, a kincstár által vezetett számlára történő készpénzbefizetés, ha természetes személy a megbízó (befizető);
- az elektronikus fizetési és elszámolási rendszer önkormányzati ASP rendszer keretében biztosított szolgáltatásaihoz kapcsolódó elszámolási számla terhére megvalósított fizetési művelet.
Benyújtási határidő:
- A pénzforgalmi szolgáltató, a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézmény, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet és a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő a pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig állapítja meg;
- a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetén a pénzforgalmi szolgáltató a pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettségét a naptári év első hónapjának 20. napjáig állapítja meg,
vallja be és fizeti meg az alábbi adónemre és költségvetési számlaszámra történő teljesítéssel.[12]
Költségvetési számla száma |
Költségvetési számla megnevezése |
Adónemkód |
10032000-01076332 |
NAV Pénzügyi tranzakciós illeték bevételi számla |
314 |
A pénzügyi tranzakciós illeték alapja, mértéke:
Az illeték alapja[13]:
- a b)-j) pont szerinti kivétellel az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél fizetési számláját – a fizető fél saját vagy a kedvezményezett megbízása alapján – megterheli;
- készpénzátutalás esetén az átutalási megbízásban szereplő pénzösszeg;
- a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénz-befizetés esetén a Posta Elszámoló Központot működtető intézménynél kezdeménye-zett befizetés 20 ezer forintot meghaladó összege;
- kölcsöntörlesztés esetén az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató az ügyfél fizetési számláját megterheli, illetve amelyet az ügyfél pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézménynek készpénzben megfizet;
- készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzkifizetés esetén a kifizetett összeg;
- a pénzváltási tevékenység végzésre jogosult hitelintézet, valamint pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő útján történő pénzváltási tevékenységnél az eladott fizetőeszköz összege;
- jutalék- és díjbevételek esetén az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél fizetési számláját megterheli, illetve amelyet a készpénz-helyettesítő fizetési eszközre tekintettel felszámít;
- a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetén a fizető fél ugyanazon készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel lebonyolított előző naptári évi fizetési műveletei.
- magánszemély fizetési számlájáról (kivéve a magánszemély egyéni vállalkozói számlájáról) történő átutalás esetén átutalásonként a 20 ezer forintot meghaladó összeg.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a külföldi pénznemre szóló fizetési megbízás, kölcsöntörlesztés, jutalék és díjbevétel felszámítása és pénzváltási tevékenység esetén a fenti összeget a teljesítési napon érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.[14]
Az illeték megállapítása:
Felhívjuk figyelmét, hogy a tranzakciós illeték megállapításakor a Pti. 8. §-a (3)-(10) bekezdésében foglaltakat is kérjük figyelembe venni, melyek a következőek:
- (3) Az a pénzforgalmi szolgáltató, amelynél a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány az adóévet megelőző második adóévre vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja és az adóévre vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja között legalább 20 százalékkal növekedett, az adóévre fizetendő tranzakciós illeték összegét a (4)–(7) bekezdésben meghatározottak szerint csökkentheti. Ha a pénzforgalmi szolgáltató 2014. december 31-ét követően jogelőd nélkül jött létre, a (4)–(7) bekezdésben meghatározott csökkentést legkorábban az első adóévét követő harmadik adóévtől kezdődően érvényesítheti, ha a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állománya az adóévet megelőző második adóévére vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja és az érvényesítés adóévére vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja között legalább 20 százalékkal növekedett.
- (4) A (3) bekezdés alapján igénybe vehető csökkentés összege (továbbiakban: kedvezmény) a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány növekedésének 0,6 százaléka.
- (5) A (4) bekezdés alapján számított kedvezmény összege nem haladhatja meg az adóévre fizetendő tranzakciós illeték összegének 80 százalékát és 300 millió forintot.
- (6) A (3)–(5) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a pénzforgalmi szolgáltató az adóév első pénzügyi tranzakciós illetékről szóló bevallásában a (3)–(5) bekezdésben foglaltak alkalmazását bejelentse az állami adó- és vámhatóságnak. A bejelentés elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának, vagy a bevallás hibája esetén a bejelentés önellenőrzés keretében történő javításának (a bejelentés pótlásának) nincs helye.
- (7) A pénzforgalmi szolgáltató a (3)–(5) bekezdésben foglalt kedvezményt a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány várható növekedése alapján az adóév első napjától kezdődően a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló bevallásaiban, adóvisszatartás formájában érvényesítheti.
- (8) A pénzforgalmi szolgáltató a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány növekedésének mértékét, és a (3) bekezdésben foglalt növekedési feltétel teljesülését az adóévet követő május 31-ig állapítja meg. Amennyiben a (7) bekezdésben foglaltak szerint számított és igénybe vett kedvezmény összege meghaladja a ténylegesen igénybe vehető kedvezmény összegét, úgy a pénzforgalmi szolgáltató a jogosulatlanul igénybe vett kedvezmény 50 százalékkal növelt összegét az adóévet követő május hónap pénzügyi tranzakciós illetékről szóló bevallásában bevallja és megfizeti.
- (9) Ha a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány adóévet megelőző adóévi átlagos összegét a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány adóévet megelőző adóévre vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapjára megállapított összege kiugróan meghaladja, vagy a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány adóévet megelőző adóévre vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapjára megállapított összegét a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány adóévre vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapjára megállapított összege kiugróan meghaladja, a (3)—(5) bekezdés szerinti kedvezmény érvényesítése érdekében a pénzforgalmi szolgáltató köteles bizonyítani, hogy a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány növelése során az adóévben, és az adóévet megelőző adóévben (különös tekintettel annak utolsó negyedévére és utolsó hónapjára) magatartása nem volt ellentétes a rendeltetésszerű joggyakorlásnak az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott alapelvével. A (3)—(5) bekezdés szerinti kedvezmény érvényesítése érdekében a pénzforgalmi szolgáltató köteles bizonyítani, hogy a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány növelése során az adóévben és az adóévet megelőző adóévben magatartása és a kapcsolt vállalkozása vagy kapcsolt vállalkozásai magatartása nem volt ellentétes a rendeltetésszerű joggyakorlásnak az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott alapelvével, ha az adóévben vagy az adóévet megelőző adóévben (különös tekintettel annak utolsó negyedévére és utolsó hónapjára) kapcsolt vállalkozásával vagy kapcsolt vállalkozásaival szemben jelentős — a (3) bekezdésben foglalt kedvezményre jogosító állománynövekmény 10 százalékát meghaladó — összegű pénzügyi szolgáltatásból eredő követelése keletkezett.
- (10) A (3)—(5) bekezdés szerinti kedvezmény érvényesítése érdekében a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés állomány növekedésének megállapításakor szükséges első (korábbi) beszámolóban szereplő, a kedvezmény kiszámításának alapjául szolgáló adatok helyességét az állami adó- és vámhatóság a beszámoló mérlegfordulónapját követő nyolc éven belül jogosult ellenőrizni.[15]
Az illeték mértéke:[16]
- az e)-f) pont szerinti kivétellel a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint;
- a d), g) és h) pont szerinti kivétellel a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka, ha az illetékfizetésre a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény vagy a kincstár kötelezett;
- a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,6 százaléka a fizetési számláról történő készpénzkifizetés, illetve a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzkifizetés esetén;
- a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint az állampapír forgalmazásával kapcsolatos fizetési műveletek esetében, ha az illetékfizetésre a kincstár kötelezett;
- a Pti. 6. § (1) bekezdés h) pontja szerinti illetékalap esetén – az f) pont szerinti kivétellel – 800 forint;
- érintés nélküli fizetési funkcióval rendelkező készpénz-helyettesítő fizetési eszköz ezen funkciójának használatával végrehajtott műveletet is tartalmazó, a Pti. 6. § (1) bekezdés h) pontja szerinti illetékalap esetén 500 forint.
- a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint, ha az illetékfizetésre a kincstár kötelezett, és ha a kincstár a fizetési műveletet az Áht.-ban meghatározott kincstári körbe tartozó számlatulajdonosokon kívül más kincstári számlatulajdonos részére hajtja végre.
- a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint a 6. § (1) bekezdés c) pontja esetében átutalásonként, illetve kifizetésenként, ha az illetékfizetésre a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény kötelezett.
Bevallás benyújtása
A nyomtatványt az elektronikus ügyintézésre kötelezett, valamint az elektronikus ügyintézési módot önként választó adózónak/ügyfélnek 2019-ben elektronikusan kell benyújtania.
A NAV által rendszeresített ÁNYK űrlapok elektronikus úton történő benyújtásának módja:
Amennyiben a nyomtatványt jogszabály előírása, vagy választása szerint elektronikus úton kívánja benyújtani, a benyújtás módjáról, folyamatáról a Nemzeti Adó és Vámhivatal hivatalos honlapján (www.nav.gov.hu) található „A Nemzeti Adó- és Vámhivatal előtti elektronikus ügyintézés általános szabályai 2019. január 1-jét követően” elnevezésű tájékoztatóban talál segítő információkat. A tájékoztató a benyújtáson túl további információkat tartalmaz az állami adó- és vámhatóság előtti elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás szabályairól.
Képviselet bejelentése
Amennyiben a nyomtatványt állandó meghatalmazottként, megbízottként (a továbbiakban: meghatalmazott) kívánja benyújtani, szükséges a képviseleti jogviszonyának előzetes bejelentése az állami adó- és vámhatósághoz. A képviselet bejelentéséről a Nemzeti Adó és Vámhivatal hivatalos honlapján (www.nav.gov.hu) található „A Nemzeti Adó- és Vámhivatal előtti elektronikus ügyintézés általános szabályai 2019. január 1-jét követően” elnevezésű tájékoztatóban talál segítő információkat. A tájékoztató a bejelentésen túl további információkat tartalmaz az állami adó- és vámhatóság előtti elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás szabályairól.
A cégkapu nyitásra kötelezett adózók kapcsolattartása a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal 2019. január 1-jét követően:
Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eüsztv. vhr.) alapján a gazdálkodó szervezetek[17], valamint meghatározott egyéb személyek[18] (továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezetek) az elektronikus ügyintézés során 2019. január 1-től a NAV előtti eljárásokban is cégkapu használatára kötelezettek.
A cégkapu nyitásra kötelezett adózók kapcsolattartása a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal 2019. január 1-jét követően” elnevezésű tájékoztatóban a Nemzeti Adó és Vámhivatal hivatalos honlapján (www.nav.gov.hu) talál segítő információkat. A tájékoztató információkat tartalmaz a cégkapu nyitásra kötelezett adózók részére az állami adó- és vámhatósággal történő kapcsolattartás szabályairól.
A bevallás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók
A 1993 bevallást az állami adó- és vámhatóság honlapján megtalálható és letölthető Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) internetes kitöltő programmal kell kitölteni.
A bevallás állami adó- és vámhatósági javítása, adózói javítása (helyesbítése), önellenőrzése
Állami adó- és vámhatósági javítás: Az állami adó- és vámhatóság az adóbevallás helyességét megvizsgálja, a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja, és ha a kijavítás az adófizetési kötelezettség vagy az adó-visszatérítés összegét érinti, az adózót a kijavítástól számított 30 napon belül értesíti.[19]
Hibás az a bevallás, amelynél számítási hiba vagy más hasonló elírás miatt kijavításnak van helye, vagy a bevallás adóhiányt nem eredményező hiányosságát az adóhatóság tárja fel.[20]
Ha az adóbevallás az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki, vagy az adózó a fennálló adótartozásáról, köztartozásáról a nyilatkozattételt, vagy jogszabályban előírt igazolások benyújtásának kötelezettségét elmulasztotta, továbbá az adóbevallásából, nyilatkozatából olyan adatok hiányoznak, amelyek az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában sem szerepelnek, az állami adó- és vámhatóság – 15 napon belül, megfelelő határidő kitűzésével az adózót javításra (hiánypótlásra) szólítja fel.[21]
A bevallását elektronikusan benyújtó adózónak – azon túlmenően, hogy a bevallás javítását az állami adó- és vámhatóság illetékes igazgatóságánál személyesen, vagy írásban kezdeményezheti – lehetősége van arra, hogy a hibák kijavítását követően a bevallást újból benyújtsa. Ebben az esetben a főlap (B) blokkjában a vonatkozó kódkockába be kell írnia az eredeti (állami adó- és vámhatóság által hibásnak minősített) bevallás 10 jegyű vonalkódját, mely a javításra való felhívást tartalmazó levélben található meg.
Figyelem! A bevallást nem elektronikus úton benyújtó adózók a főlap (B) blokkjában az „Állami adó- és vámhatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódja” rovatban nem szerepeltethetnek adatot.
Adózói javítás (helyesbítés): Az adó megállapításához való jog elévülési idején belül az adózó is kezdeményezheti az adóbevallás kijavítását, ha a bevallás – adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét nem érintő – hibáját észleli.[22]
Amennyiben a NAV által elfogadott, feldolgozott bevallás után, az adatok tekintetében ugyanarra az időszakra adózói javításként (helyesbítésként) nyújtja be ismételten a bevallást, akkor az adózói javításkor (helyesbítéskor) az adóalap, illetőleg adó, (költségvetési támogatás összeg) változást nem eredményez. Adózói javításról (helyesbítésről) akkor van szó, amikor az adózó utóbb észlelte, hogy az állami adó- és vámhatóság által elfogadott bevallás tájékoztató adata téves, vagy valamely tájékoztató adat az elfogadott bevallásból kimaradt, azaz a bevallás nem teljes körű. Az adózói javítás (helyesbítés) lényege a teljes adatcsere. Adózói javítás (helyesbítés) esetén az „új” adatoknak valamennyi – az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevalláson szerepeltetett korábbi adattal együtt kell szerepelnie. Amennyiben az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevalláson olyan adat szerepelt, amelyet az adózói javítás (helyesbítés) nem érint, az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevalláson ezt az adatot akkor is meg kell ismételni.
Abban az esetben, ha a bevallás benyújtása helyesbítés miatt történik, akkor a főlap (C) blokkjában a bevallás jellege kódkockába „H” betűt kell bejegyezni.
Tájékoztatjuk, hogy Ön jogosult a papír alapon benyújtott, vagy papír alapon is benyújtható, de elektronikus úton érkezett bevallása esetén annak a NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszer útján történő javítására telefonon is, amennyiben az nem igényel személyes jelenlétet és rendelkezik a rendszer használatához szükséges ügyfél-azonosító számmal. A NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszere a 06 80/20-21-22-es telefonszámon, munkanapokon 8:30-tól 16 óráig, valamint péntekenként 8:30-tól 13:30-ig hívható.
Amennyiben nem rendelkezik ügyfél-azonosító számmal, úgy azt a TEL kérelem benyújtásával igényelheti meg.
Fontos! Amennyiben az értékadatok helyesbítése az adózó kötelezettségének – adóalap, adó – változását eredményezi, úgy a bevallás tekintetében önellenőrzést kell végezni.
Önellenőrzés: A NAV által elfogadott, feldolgozott bevallás után, ugyanarra az időszakra, adóalap, illetőleg adó módosítására kizárólag csak önellenőrzés keretében van lehetőség elévülési időn belül.[23]
Önellenőrzéssel csak azt az adót, költségvetési támogatást lehet helyesbíteni, amely helyesbítésének összege az egyezer forintot meghaladja.[24]
Egy önellenőrzéssel csak egy bevallási időszakra vonatkozó adatok módosíthatók.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az állami adó- és vámhatósági ellenőrzés megkezdését követően a vizsgálat alá vont adó a vizsgált időszak tekintetében önellenőrzéssel nem módosítható.[25]
Az adózó az adómegállapítási időszak és az adónem megjelölésével bejelentheti az adóhatósághoz önellenőrzési szándékát. A bejelentés nem feltétele az önellenőrzésnek. Ugyanazon adómegállapítási időszak és adónem tekintetében csak egyszer tehető bejelentés. Az adóhatóság a bejelentéstől számított tizenöt napig a bejelentés szerinti adómegállapítási időszak és adónem tekintetében adóellenőrzést nem indíthat az adózónál.[26]
A főlap (C) blokkjában a „Bevallás jellege” kódkockába „O”-val kell jelölni, ha a bevallás önellenőrzésnek minősül.
Ugyanazon időszakra vonatkozó ismételt önellenőrzést az önellenőrzési lapokon kell jelölni.
Önellenőrzéskor a módosított, „új” adatoknak valamennyi – az önellenőrzéssel érintett bevalláson szerepeltetett korábbi adattal együtt kell szerepelnie! Amennyiben az önellenőrzéssel érintett bevalláson olyan adat szerepelt, amelyet az önellenőrzés nem érint, úgy az önellenőrzéssel érintett bevalláson ezt az adatot akkor is meg kell ismételni!
Amennyiben az ismételt önellenőrzés kizárólag az önellenőrzési pótlék módosítása miatt kerül benyújtásra, ez esetben a bevallásban változatlan adattartalommal meg kell ismételni az önellenőrzésként benyújtott bevallás adattartalmát, kivéve az önellenőrzési mellékletben korábban szerepeltetett adatokat. E lapokon kizárólag az önellenőrzési pótlék összesen mezőben szerepelhet az újabb önellenőrzéssel feltárt, módosított önellenőrzési pótlék előjelhelyes különbözetének adata.
Amennyiben az önellenőrzéssel történő módosítással az adózónak pénzügyileg rendezendő adókötelezettsége keletkezik, akkor az adót és a felszámított önellenőrzési pótlékot az önellenőrzési bevallás esedékességi időpontjáig lehet – késedelmi pótlék felszámítása nélkül – megfizetni.
Kötelezettség csökkenése esetén az adó visszaigénylésének lehetősége ugyanezen esedékesség időpontjától nyílik meg.
Az „Átvezetési és kiutalási kérelem az adószámlán mutatkozó túlfizetéshez” - továbbiakban ’17 számú – nyomtatványon kezdeményezheti az adószámláján mutatkozó, valós túlfizetésének átvezetését és/vagy kiutalását.
Az önellenőrzés bevallása – ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik – az adó megállapításához való jog elévülését megszakítja, és az önellenőrző bevallás benyújtásától további 5 évig élhet önellenőrzéssel az adózó. [27]
Ha az adózó a korábbi önellenőrzése során hibásan számította ki és vallotta be az önellenőrzési pótlék összegét, akkor annak módosítását is ezen a bevalláson teheti meg.
Az önellenőrzési pótlék helyesbítésekor az összeget az önellenőrzésre szolgáló lapon kizárólag az „önellenőrzési pótlék összesen” mezőben kell előjel helyesen szerepeltetni. Abban az esetben, ha a korábbi önellenőrzési bevallásban feltüntetett önellenőrzési pótlék összege annak módosítása miatt csökken, akkor a negatív előjelet is fel kell tüntetni a vonatkozó sorban.
A bevallás önellenőrzésére az eredetileg benyújtott bevallás nyomtatványa szolgál.
Önellenőrzés esetén az önellenőrzéssel érintett valamennyi sort ki kell tölteni a javított összegekkel. A korábban benyújtott bevallás adatok, valamint az önellenőrzésként benyújtott bevallás(ok) adatait figyelembe véve kell a megfelelő mezőben az adókülönbözet adatokat feltüntetni. Negatív adókötelezettség változás esetén az önellenőrzési pótlék alap és önellenőrzési pótlék összege oszlopok adatmezőit üresen kell hagyni.
Az önellenőrzési pótlék számítása [28]
Az adózó javára mutatkozó módosítás esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell[29].
Az önellenőrzési pótlék fizetési kötelezettség
- Ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenőrzési pótlékot fizet.
- Az önellenőrzési pótlékot adónként, illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózó állapítja meg, és a bevallással egyidejűleg fizeti meg.
- Nem kell önellenőrzési pótlékot felszámítani, ha
- a munkáltató vagy kifizető késedelmes vagy hibás igazolása miatt az adózó bevallását önellenőrzéssel helyesbíti,
- a munkáltató (kifizető) az elektronikus havi adó- és járulékbevallást a természetes személy hibás nyilatkozata miatt önellenőrzéssel helyesbíti.[30]
Az önellenőrzési pótlék mértéke
- Az önellenőrzési pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat háromszázhatvanötöd része.
- Ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzése esetén az önellenőrzési pótlék mértéke az előző bekezdésben foglaltak szerint számított összeg másfélszerese.
- Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő önellenőrzési pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az ötezer forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni.
- Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert az adózó a bevallani és megfizetni elmulasztott adót a későbbi bevallásában hiánytalanul bevallotta és megfizette, vagy a bevallani és megfizetni elmulasztott adó a következő elszámolási időszakban levonható adónak minősült volna, az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét.[31]
Az önellenőrzési pótlékot az eredeti bevallás benyújtására előírt határidőt követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig terjedő időszakra kell kiszámítani. Az önellenőrzési pótlék összegének kiszámítását segíti a www.nav.gov.hu internetes oldalon található kalkulátor, amely a „Szolgáltatások/Kalkulátorok/Pótlékszámítás” ikonokra kattintva érhető el.
A megállapított önellenőrzési pótlék annak bevallásával egyidejűleg esedékes.[32]
Önellenőrzési pótlék helyesbítése esetén az önellenőrzési mellékleteken az önellenőrzés eredményeként kimutatott adókötelezettség változása sorokba nem kerül adat.
Az önellenőrzési lapo(ka)t a megfelelően kitöltött főlappal együtt kell benyújtani, illetve elektronikus úton továbbítani.
A bevallás részei:
1993 |
Főlap |
1993-01. számú lap |
a Fizetendő illetékkötelezettséget csökkentő korrekciós tétel/tételek |
1993-02. számú lap |
a Pénzügyi tranzakciós illeték meghatározása |
1993-02-01. számú lap |
a Pénzügyi tranzakciós illeték meghatározása |
1993-03. számú lap |
a Pénzügyi tranzakciós illetékhez kapcsolódó tájékoztató adatok az illetékkötelezettséget keletkeztető tételekről |
1993-03-01. számú lap |
a Pénzügyi tranzakciós illetékhez kapcsolódó tájékoztató adatok az illetékkötelezettséget nem keletkeztető tételekről |
1993-04. számú lap |
az Ugyanazon készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel lebonyolított fizetési művelet utáni egyösszegű 2020. évi illetékkötelezettség; |
1993-05. számú lap |
az Önellenőrzési melléklet |
1993-EUNY. számú lap |
Nyilatkozat arról, hogy az önellenőrzés indoka alaptörvény-ellenes adókötelezettséget megállapító jogszabály vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusába ütközik |
Amennyiben a bevallás havi gyakorisággal kerül benyújtásra, úgy a bevallás-garnitúrának a főlapját, valamint a 1993-02., 1993-02-01., a 1993-03., a 1993-03-01. számú lapokat kötelezően ki kell tölteni. Amennyiben az adott hónapban korrekciós tételt kíván feltüntetni, akkor az előbb felsorolt lapok mellett a 1993-01. számú lapot is ki kell tölteni.
Abban az esetben, ha ugyanazon készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel lebonyolított fizetési művelet utáni egyösszegű 2020. évi illetékkötelezettségét is teljesíti – a 2019. december hónapra vonatkozó kötelezettségei mellett – a 1993-04. számú lapot is be kell nyújtania az előzőekben említett lapokkal együtt.
A bevallás 1993-05. és a 1993-EUNY. számú lapjait nem feltétlenül kell kitölteni csak abban az esetben, amennyiben önrevíziós bevallásként nyújtja be a bevallást és nyilatkozni kíván arról, hogy az önellenőrzés indoka alaptörvény-ellenes adókötelezettséget megállapító vagy az Európai Unió általános, hatályú közvetlenül alkalmazandó jogi aktusába ütköző jogszabály.
Kitöltési szabályok
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben a 2013. január-júliusi időszakokra vonatkozóan pótolja a bevallását (határidőn túl nyújtja be), helyesbíti, vagy önellenőrizni kívánja, úgy azt a 1393-01. számú lappal végezheti el. Ha azonban a 2013. augusztus hóra vonatkozó – és azt követő időszakok tekintetében -, illetőleg a tranzakciós illeték elmaradását pótló (ide nem értve a kincstárat) egyszeri befizetést kívánja pótolni, önellenőrizni vagy helyesbíteni, akkor azt a 1393-01-01., 1393-01-02. és a 1393-01-03. számú lapok benyújtásával teheti meg. A 2014. év, 2015. év, 2016. év, 2017. év 2018. év tekintetében a pótlást, illetőleg az önellenőrzést a 1493., 1593., 1693. 1793 illetve a 1893. számú nyomtatványon teljesítheti.
← | ↑ | →