14. 1941-01-01-es lap - Adóévi ellenőrzött tőkepiaci-, illetve csereügyletekből származó jövedelmek és adójuk részletezése

 

Az ellenőrzött tőkepiaci-, illetve csereügyletekből származó jövedelmek esetén a társasháznak az adót a magánszemélyekre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítania. ezen jövedelmek adózására vonatkozó szabályok alkalmazásához a magánszemélyek személyi jövedelemadójának bevallására szolgáló 1953 jelű bevallás kitöltési útmutatója nyújt részletes segítséget.

 

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó összege.[30]

 

(A) blokk - 2019. évben képződött és 2019. december 31-éig lezárult ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem/veszteség alapján az adókiegyenlítés számítása

 

Adókiegyenlítés címén csak az adóévben, illetve az azt megelőző két évre eső ügyleti veszteség esetén van mód a veszteség elszámolására, de nem a jövedelemnek kell fedezetet nyújtania a veszteségre. Kiszámítását a jövedelem és a veszteség összege adókulccsal meghatározott szorzatainak összehasonlítása alapján kell elvégezni. Adókiegyenlítésre akkor van lehetőség, ha az adókiegyenlítésre jogosító összegnek fedezete van, azaz rendelkezik adókiegyenlítési kerettel.

 

Adókiegyenlítési keretként a 2017., 2018. és 2019. évben bevallott tőzsdei-, illetve ellenőrzött tőkepiaci ügyleti jövedelmének az adott év(ek)ben hatályos adókulcs szorzatával meghatározott összeg vehető figyelembe.

 

Adókiegyenlítésre jogosító összegként a 2017., 2018. és 2019. évben bevallott tőzsdei, illetve ellenőrzött tőkepiaci ügyleti veszteségei összegének az adott év(ek)ben hatályos adókulcs szorzatával meghatározott összeg vehető számításba. Az egyes adóévekhez tartozó összegeket külön-külön kell meghatározni (22-24. és 26-28. sorok).

 

Ha a társasház a 2017. évre a 1741 jelű bevallásában, a 2018. évre a 1841 jelű bevallásában, illetve 2019. évre a 1941 jelű bevallásában tőzsdei-, illetve ellenőrzött tőkepiaci ügyleteiből veszteséget szerepeltetett, a tábla sorainak kitöltésekor ezt csökkentő tételként figyelembe kell vennie.

 

Adókiegyenlítés számítása során, ha ebben az évben érvényesít adókiegyenlítést, a következő évben mind a kiegyenlítésre jogosító, mind a kiegyenlítési keret összegét csökkentenie kell majd a 2019-ban figyelembe vett összeggel.

 

22-24. sorok: Adókiegyenlítési keret megállapítása

Ezekben a sorokban kell feltüntetni az adóévet megelőző két adóév és az adóév megállapított jövedelmének a bevalláskor hatályos mértékű adókulccsal meghatározott adó összegét.

25. sor: Adókiegyenlítési keret összesen

Az adókiegyenlítési keret, azaz a 22-24. sorok „b” oszlopába írt adatok együttes összege jelenik meg automatikusan. Ezt kell összehasonlítani a 29. sor „c” oszlopába írt összeggel.

26-28. sorok: Adókiegyenlítésre jogosító összeg megállapítása

Ezek a sorok szolgálnak az adóévi és az adóévet megelőző két adóévi veszteség a bevalláskor hatályos mértékű adókulccsal kiszámított adókiegyenlítésre jogosító összegének beírására.

29. sor: Adókiegyenlítésre jogosító összeg összesen

Adókiegyenlítésre jogosító összeg a 26-28. sorok „c” oszlopába írt adatok együttes összege. Ezt kell összehasonlítani a 25. sor „b” oszlopába írt összeggel.

30. sor: Adókiegyenlítés miatt, befizetett adóként figyelembe vehető összeg

Ez a sor szolgál az adókiegyenlítés miatt, befizetett adóként figyelembe vehető összeg feltüntetésére. Az adókiegyenlítés csak annyiban érvényesíthető, ha a keret erre fedezetet nyújt: ebbe a sorba a 29. sor „c” oszlopában szereplő összeget, de legfeljebb a 25. sor „b” oszlopában szereplő (vagyis a kettő közül a kisebb) összeget kell beírni.

Az itt feltüntetett összeg a 47. sor „h” oszlopában szereplő adattal összegezve jelenik meg a 1941-01 lap 13. sorában.

 

(B) blokk - 2019. évben képződött és 2019. december 31-éig lezárult csereügyletből[31] származó jövedelem/veszteség megállapítása ügyletenként

 

Csereügylet, ha a társasház egy kötelezettségéhez kapcsolódó jövőbeni kiadását cseréli el egy másik jövőbeni kiadásra úgy, hogy ez a társasházra és a másik szerződő félre nézve is kockázatot jelent. Csereügyletnek számít az is, amikor a társasház a jogosultságához kapcsolódó bevételét cseréli el.

 

Az adott csereügylet jövedelemmel, illetve veszteséggel zárulhat.

 

Jövedelem számítása során az adott csereügylet bevételéből az adott csereügylettel közvetlenül összefüggő kiadásait levonhatja. Ha a különbözet pozitív, jövedelme keletkezett, amely után 15% mértékkel adót kell fizetni. Ha a különbözet negatív, akkor vesztesége keletkezett az adott ügyleten.

31-36. sor: Adott ügyletből származó jövedelem vagy veszteség

Az egyes sorok „b” oszlopába írja be a jövedelmét, a „c” oszlopba a veszteségét.

Figyelem! Egy sorban csak az egyik oszlop lehet kitöltött.

 

Ha a lapon az előnyomtatott sorok az ügyletekből származó jövedelem, illetve veszteség feltüntetésére nem elegendőek, ügyfélszolgálataink valamelyikén újabb lapok kérhetők és azon folytatható a felsorolás, de a 01-01-es lap jobb felső sarkában az oldalszámot is fel kell tüntetni, a bevallás Főlapján a (C) blokkban pedig szerepeltetni kell, hogy a bevalláshoz hány darab 1941-01-01-es lap tartozik.

Figyelem! A 01-01-es újabb lapo(ko)n az (A) blokkot szabadon kell hagyni!

 

A bevallás elektronikus formában történő benyújtása esetén szükség szerint új lap nyitható, a Főlap (C) blokkjában pedig automatikusan megjelenik a kitöltött lapok száma.

37. sor: Csereügyletből származó jövedelem összesen

E sor „b” oszlopa szolgál az ügyletenként megállapított jövedelem összesítésére.

 

A 37. sor „b” oszlopában és a 45. sor „b” oszlopában szereplő jövedelmeket összegezve kell feltüntetni a 1941-01 lap 4. sor „d” oszlopában, majd az összeg 15% mértékű adóját kell az „e” oszlopba beírni.

38. sor: Csereügyletből származó veszteség összesen

E sor „c” oszlopa szolgál az ügyletenként megállapított veszteség összesítésére.

(C) blokk - Adóévben képződött, illetve adóéven túlnyúló csereügyletből származó jövedelem/veszteség ügyletenként, valamint adókiegyenlítés

 

Adóéven áthúzódó csereügylet esetében évente meg kell állapítania, hogy az adott ügylet eredményes vagy veszteséges volt-e abban az évben. Eredmény esetén az adót meg kell fizetni, de ugyan ezen ügyleten egy későbbi veszteség adókiegyenlítés formájában elszámolható.

 

39-44. sorok: Az adott ügylet jövedelme vagy vesztesége

Ezekben a sorokban kell feltüntetnie az adóéven túlnyúló csereügyletből származó ügyletenkénti jövedelmet vagy veszteséget. Ugyanazon adóévben az adott ügylet lehet eredményes (jövedelem képződik) vagy veszteséges, ezért az adott sorban a „b” és a „c” oszlop, illetve a „d” és az „e” oszlop lehet kitöltött. Ahhoz, hogy az adóéven túlnyúló csereügyletekkel kapcsolatos adókötelezettséget követni lehessen, az ügyletekről vezetett nyilvántartásban azonosítható módon kell vezetni az egyes ügyletekkel kapcsolatos bevallási adatokat is.

A göngyölített keretösszegbe („f” oszlop) a jövedelem megfizetett adója számít bele, a göngyölített adókiegyenlítésre jogosító összegként („g” oszlop) pedig a veszteség számított adóját kell figyelembe venni. A kiegyenlítés elszámolása során ezeknek az összegeknek+ göngyölített adatait kell figyelembe venni.

 

Az adókiegyenlítés elszámolásához nyilvántartást kell vezetni a következő adatokkal:

csereügylet keletkezésének évéről szóló bevallásban bevallott

·       csereügyleti jövedelem,

·       csereügyleti jövedelem adója (göngyölített keretösszeg),

·       csereügyleti veszteség,

·       csereügyleti veszteség adója (göngyölítésre jogosító összeg).

 

A további években az adóéven túlnyúló csereügyletből származó jövedelem vagy veszteség nyilvántartásánál a fentieken túl még a következőket kell figyelembe venni:

·       az adókiegyenlítési keretet növeli az adott csereügylet jövedelmének az adója,

·       az adókiegyenlítési keretet és az adókiegyenlítésre jogosító összeget csökkenti az adott csereügyleti veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítés.

 

Az ugyanazon csereügylethez tartozó adókiegyenlítésre jogosító összeg („g” oszlop) nem lehet nagyobb a göngyölített keretösszeg („f” oszlop) értékénél.

 

Ha a lapon az előnyomtatott sorok az ügyletekből származó jövedelem, illetve veszteség feltüntetésére nem elegendőek, a NAV bármely ügyfélszolgálatánál kérhet újabb lapot, de ne felejtse feltüntetni az oldalszámot a lap jobb felső sarkában, egyben a F

őlapon a (C) blokkban jelezni, hány darab 1941-01-01-es lap tartozik a bevalláshoz.

Figyelem! A 01-01-es újabb lapo(ko)n az (A) blokkot szabadon kell hagyni!

 

A bevallás elektronikus formában történő benyújtása esetén szükség szerint új lap nyitható, a Főlap (C) blokkjában pedig automatikusan megjelenik a kitöltött lapok száma.

45. sor: Ügyletekből származó jövedelem összesen

A „b” oszlopban a 2019. évben elért, csereügyletből származó jövedelmek összegét kell feltüntetni. Ennek az adatnak és a 01-01-es lap 37. sor „b” oszlopába írt adat összegét kell szerepeltetni a 1941-01 lap 4. sor „d” oszlopában.

46. sor: Ügyletekből származó veszteség összesen

Ha az áthúzódó csereügyletek között vannak veszteségesek, a „d” oszlopba összegezve kell beírni.

47. sor: Adókiegyenlítés miatt, befizetett adóként figyelembe vehető összeg

Adókiegyenlítés miatt, az adóévben befizetett adóként figyelembe vehető összeget tüntesse fel ebben a sorban. Az adókiegyenlítés csak annyiban érvényesíthető, ha a keret erre fedezetet nyújt. E sorban szereplő adat és a 01-01-es lap 30. sor „c” oszlopába írt adat összegét kell a 1941-01 lap 13. sorába szerepeltetni.

Figyelem! Csak akkor vehető figyelembe adókiegyenlítés, ha az előző évben a bevallott adó összegét az adózó megfizette.

Előző lap Következő lap
Tartalomjegyzék