A személyi jövedelemadóval kapcsolatos általános tudnivalók

 

Kifizető [81] az Art. 7. § 31. pontjában meghatározott személy azzal az eltéréssel, hogy kifizetőnek minősül a külföldi személy által belföldi szolgáltatói tevékenysége tekintetében megbízott belföldi illetőségű hitelintézet is, ha az ilyen megbízás alapján belföldön adóköteles jövedelmet fizet ki (ír jóvá).

Egyéb szervezet az egyéni cég, a polgári jogi társaság, a társasház, a társasüdülő, a társasgarázs, az építőközösség, a jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülés és a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe. [82]

 

A fentiek alapján kifizető a Magyarország területén székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, az egyéni vállalkozó, az egyéb szervezet, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat. A megbízót kifizetőnek kell tekinteni akkor is, ha valamely összeget közvetítő (pl. posta, hitelintézet) útján fizet ki.

 

Az adóköteles nyeremény szempontjából kifizető a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül, vagy közvetítő útján juttatja a természetes személynek.

 

A kamat esetében kifizető az, aki a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta. Kamat esetében kifizető az is, aki (amely) az Szja törvény szerint természetes személynek kamatjövedelmet fizet ki.

 

Az osztalék esetében az az adózó tekintendő kifizetőnek, amelynek vagyona terhére az osztalékot juttatták.

 

Tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével kötött ügyletből származó jövedelem esetében kifizető a megbízott (bizományos).

 

Az olyan külföldről származó bevétel esetében, amelyet belföldön adókötelezettség terhel, kifizető a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve, ha a megbízott hitelintézet és megbízása kizárólag az átutalás, kifizetés teljesítésére terjed ki.

 

A külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetés esetén a fióktelepet, illetve a kereskedelmi képviseletet kell kifizetőnek tekinteni.

 

Kifizetőnek minősül továbbá minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet.

 

Az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetőjének azt kell tekinteni, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette.

 

Kifizetőnek minősül a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztató, kivéve a Tbj. 56/A. § szerinti külföldi vállalkozás.

 

Nem minősülnek kifizetőnek

A hatóságok, a nyomozóhatóságok, a bíróságok, az ügyvédek, a közjegyzők, és a bírósági végrehajtók letétből történő kifizetés esetén.

 

A munkáltató fogalmának meghatározása

Munkáltató:

a) az, akivel (amellyel) a természetes személy munkaviszonyban áll,

b) munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján,

c) az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás keretében a szolgáltatás juttatónak minősülő fogadója érdekében tevékenységet végző iskolaszövetkezeti tag részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a szolgáltatás fogadója. [83]

Munkaerő-kölcsönzés, illetve egy munkakörre több munkáltatóval kötött munkaszerződés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a béren kívüli juttatásra az Szja törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő, illetve a több munkáltató ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni.

 

Több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltatók a munkaviszony létesítésével egyidejűleg kötelesek írásban az adókötelezettségek teljesítésére egy munkáltatót kijelölni, továbbá a kijelölt munkáltató személyéről a munkavállalót tájékoztatni. Kijelölés hiányában a több munkáltató által létesített munkaviszonyból eredő adókötelezettségek teljesítésére a munkaviszonyban érintett bármely munkáltató kötelezhető. A kijelölt munkáltató a munkavállaló tekintetében adókötelezettségeit saját nevében teljesíti. [84]

 

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében másik munkáltatónál történő munkavégzésre kötelezés [85] (a korábbi munkajogi szabályok szerinti fogalommal: kirendelés) esetén a munkavégzés helyétől függetlenül a természetes személy munkáltatójának a másik munkáltatónál történő munkavégzést elrendelő munkáltató („kirendelő”) tekintendő.

 

Ha a munkavállaló magyarországi foglalkoztatására munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás és a járulékkötelezettségeket a belföldön bejegyzett kölcsönvevő teljesíti, az e foglalkoztatással összefüggésben a kölcsönvevő az általa juttatott bevétel tekintetében munkáltatóként járhat el. [86]

 

Távmunkában történő foglalkoztatás csak munkaviszonyban történhet.

 

A költségvetési szervek központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizetőt munkáltatónak kell tekinteni, ha munkavállalója az ugyanazon illetményszámfejtő helyhez tartozó más kifizetőtől szerzett önálló vagy nem önálló tevékenységből származó, vagy egyéb jövedelmet.

 

Az Ekho tv. hatálya alá tartozó jövedelmek tekintetében a 1908M-10-es lapot kell kitölteni, kivéve, ha a természetes személy vállalkozási szerződés vagy eseti megbízási szerződés alapján végzi tevékenységét és a kifizetés előtt arról nyilatkozik, hogy a kifizetőt és az őt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalja a kifizetőtől. Ekkor csak az adóévet követő év január 31-éig teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek.

Ha a természetes személy munkaviszonyában folytatja az ekho választására jogosító tevékenységét, a természetes személy csak az adott hónapban érvényes minimálbér feletti összegre nézve adózhat az egyszerűsített közteherviselés szabályai szerint.

Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló a minimálbér havi összege után, az általános szabályok szerint köteles eleget tenni kötelezettségeinek.

Amennyiben a természetes személy nyugdíjas, nem kell a módosított szabályt alkalmazni. Ugyancsak nem kell a rendelkezést alkalmazni akkor, ha a természetes személynek a munkáltatójával fennálló más jogviszonyában az általános közteher-viselési kötelezettség teljesítése megtörtént, továbbá abban az esetben sem, ha a munkavállaló igazolja, hogy bármely tevékenységével összefüggésben az adóév elejétől együttesen, legalább az adóév első napján érvényes havi minimálbér éves összegének megfelelő nagyságú jövedelmet szerzett és e jövedelem után eleget tett a közteherviselés általános szabályok szerinti teljesítésének.

 

Általános tudnivalók a 1908M-04-1908M-07-es lapok kitöltéséhez

A munkáltató (a kifizető) ezt a bevallást adja természetes személyenként, a 2019 január hónaptól kezdődően általa kifizetett (juttatott) az összevont adóalapba tartozó bevételekről. Közli a bevallásában a természetes személy költség elszámolásának módját,  az Szja törvény előleg levonási szabályai alapján megállapított adóelőleg összegét, a ténylegesen levont adóelőleget, a le nem vont előleg összegét, az egyes külön adózó jövedelmek címén a természetes személynek kifizetett (juttatott) bevételt, az adó alapját, a megállapított és levont adót, kivéve azt a kifizetést (juttatást),

a) amelyet a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni,

b) amely után az egyéni vállalkozó e minőségében adóköteles,

c) amelyet ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházása ellenében nem árverés és nem aukció során kap a természetes személy,

      d) amely után az adó megfizetése a kifizetőt terheli.

A kamatjövedelem adójáról a nem természetes személyhez köthető kötelezettségek között a 1908A-01-01-es lap 9. sorában kell számot adni.

A jövedelem, az adó és egyéb adatok közlésére szolgáló lapokat természetes személyenként, minden esetben forintban kell kitölteni.

A 1908M-04 – 1908M-07-es lapok adókötelezettséget érintő adatainak összesítése a 1908A-02-01-es és a 1908A-02-02-es lapon található.

A természetes személyre vonatkozó jövedelemadatok között csak a bevallást benyújtó adózó saját kifizetései (juttatásai) szerepeltethetők.

Fontos! A természetes személy halálát követően juttatott olyan bevétellel összefüggésben, amely a természetes személyt az életében még megillette (ilyennek minősül különösen a munkabér és a természetes személy által igényelt támogatás), az adókötelezettséget – ideértve a kifizető, a munkáltató adókötelezettségét is – úgy kell teljesíteni, mintha a juttatást a természetes személy a halálának időpontjában szerezte volna meg. [87]

A személyi jövedelemadó-előleg megállapítása során az Szja törvény 46-48. §-aiban meghatározottak szerint kell eljárni.

 

Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a bevételt terhelő adóelőleget a magánszemély által írásban adott nyilatkozat (adóelőleg-nyilatkozat) figyelembevételével állapítja meg, ha a nyilatkozatot felszólítására vagy önként a magánszemély a kifizetést megelőzően rendelkezésére bocsátja. Nyilatkozat adható esetenként vagy az adóéven belül visszavonásig (újabb nyilatkozattételig) érvényesen. A nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén a magánszemély köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni. Nem kell új nyilatkozatot tenni, ha a magánszemély a családi kedvezményt már a magzatra tekintettel is érvényesítette. [88]

 

Az Szja törvény 26. § (1) bekezdésében foglalt előírás szerint, ha a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételt, a munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást a következő év január 10-éig kifizetik, azt az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni. Ezeket az összegeket a 2018 december hónapról benyújtandó bevallásban kell szerepeltetni.

 

A 1908M-04-es lap 301., 305. és 306. sorok a) oszlopát a költségelszámolás módjára vonatkozó – kódokkal a következő táblázat szerint kell kitölteni. Az adott sor a) oszlopa üresen nem maradhat.

 

a természetes személy nem adott nyilatkozatot

0

10%-os költséghányad figyelembe vételével történt az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítása

1

a természetes személy az Szja törvény 3. sz. melléklete II. fejezete szerinti bizonylat nélkül, költségként elszámolható tételek levonásáról nyilatkozott

 

2

a természetes személy a tételes költségelszámolásról nyilatkozott

 3

 

Az Szja törvény 18. § (2) bekezdése alapján év elején a kifizetőnek 10% költséghányad alkalmazásáról nyilatkozó természetes személy az adott adóévben önálló tevékenységből származó bevételeinek egyikére sem adhat tételes költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot.

 

A 1908M-04-es lap kitöltése

 

Az Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró személy részére kifizetett

-        vezető tisztségviselői tiszteletdíj,

-        életbiztosítási szerződés alapján történő biztosítói teljesítés,

-        ingatlan hasznosításából származó jövedelemmel összefüggő jövedelem,

-        munkaviszonyból származó jövedelem

összegét (adókötelezettség esetén) a lapon a megfelelő jogcím szerinti szerepeltetésén túl a 1908M-07-es lap megfelelő soraiban is fel kell tüntetni (a 1908M-04-es lap kitöltése nem mentesít az egyes meghatározott jövedelmekre vonatkozó külön adatszolgáltatás teljesítése alól.) A 1908M főlap Azonosítás (B) blokkban a természetes személy adóazonosító jelét minden esetben fel kell tüntetni.

 

I. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek

Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Ha a jövedelem után a természetes személy kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 85%-át kell jövedelemként figyelembe venni. [89]

 

300. sor: Munkaviszonyból származó bérjövedelem érdekképviseleti tagdíj nélkül

Ez a sor (az érdekképviseleti tagdíj levonása után) tartalmazza a munkáltató által kifizetett, munkaviszonyból származó, belföldön adóköteles, rendszeres és nem rendszeres bérjövedelmeket, ideértve a munkaviszonyra tekintettel kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást is (táppénzt, gyermekgondozási díjat).

Itt kell szerepeltetni valamennyi munkaviszonyból származó bérjövedelmet attól függetlenül, hogy az ún. fő- vagy mellékállású jogviszonyból származik.

Bérnek minősül a belföldi illetőségű munkáltatóval létesített munkaviszonyból, illetőleg a külföldi jog szerinti jogviszonyból származó jövedelem, feltéve, hogy ez utóbbi a munkaviszonynak megfelelő.

Bérnek minősül a munkáltató által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás, valamint a természetes személy javára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összege is. Amennyiben a tag a társas vállalkozásával munkaviszonyt létesített, úgy erre tekintettel kifizetett jövedelmet, mint munkaviszonyból származó bérjövedelmet kell figyelembe venni. Bérnek minősül a munkáltató által az alkalmazottja számára – a munkaköre (tevékenysége) szerint a munkáltató által üzemeltetett gépjármű vezetőjeként teljesített kilométer-futásteljesítménye alapulvételével – üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg havi 100 000 forintot meghaladó része.

 

301. sor: Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés

Ez a sor szolgál a munkaviszonyra tekintettel kifizetett olyan költségtérítések bevallására, amelyekkel szemben a törvény a költségtérítés mértékéig költség elszámolási lehetőséget biztosít.

E sor a) oszlopa szolgál a természetes személy költségnyilatkozatáról szóló adatközlésre. Az arra szolgáló négyzetben a megfelelő számmal kell jelölni, hogy az adóelőleg levonásához a természetes személy milyen költségnyilatkozatot adott. Ennek a sornak az a) oszlopában az általános résznél leírtak alapján az 1-es kód kivételével bármelyik kódérték beírható, illetőleg választható (0, 2, 3).

 

A költségtérítésnek az a része, amely a költségek levonása után fennmarad, bérjövedelemnek minősül.

Ha olyan költségtérítést, költségátalányt fizetett a munkáltató a természetes személy részére, amely jogszabályban (kormányrendeletben vagy törvényben) meghatározott, akkor e sor b) oszlopában a bevétel teljes (bruttó) összegét, a c) oszlopban pedig a költségtérítés összegéből a természetes személy nyilatkozata szerinti költséget, nyilatkozat hiányában a bizonylat nélkül elszámolható részt kell feltüntetni, feltéve, hogy erre vonatkozóan van jogszabályi rendelkezés.

Az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelmet a d) oszlopba kell beírni.

Ha a nem önálló tevékenységgel kapcsolatosan külföldi kiküldetésre tekintettel kifizetett költségtérítés, illetve az abból származó jövedelem után a kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján külföldön adózott a természetes személy, de ez a bevétele a külföldön megfizetett adó beszámításával Magyarországon is adóköteles, akkor azt nem ebben, hanem a 310. sorban kell feltüntetni. Az olyan költségtérítést pedig, amelyet a kettős adóztatást kizáró egyezmény Magyarországon mentesít az adó alól, a 407. sorba kell beírni.

Ha a munkavállaló a külföldi kiküldetést olyan országban teljesítette, amellyel Magyarországnak nincs kettős adóztatást kizáró egyezménye, a külföldi államban is adózott költségtérítést a 311. sorban kell szerepeltetni.

Távmunka csak munkaviszonyban folytatható. A távmunkához kapcsolódó költségtérítéssel szemben csak tételes költséget lehet elszámolni.

 

Ha nem jogszabályban meghatározott költségtérítést (is) fizetett a munkáltató, akkor az így kifizetett bevétel teljes összegét is a b) oszlopban kell feltüntetni.

Nem kell szerepeltetni a bevallásban azt a költségtérítést, amelynek felhasználását a természetes személynek közvetlenül a munkáltató (juttató) felé kellett a munkáltató (juttató) nevére szóló bizonylattal igazolnia, feltéve, hogy azt a törvényben elismert költségekre tekintettel kapta.

 

A jövedelem megállapítása során nem kell figyelembe venni, vagyis a bevallásban nem kell feltüntetni a munkáltatótól a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II.26.) Korm. rendelet szerinti munkába járás címén fizetett költségtérítést, ha a munkában töltött napokra számolva a természetes személy lakóhelye és munkahelye közötti, közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével a munkáltató kilométerenként 15 forintot fizetett. Nem kell figyelembe venni munkába járás esetén az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében fizetett térítést, melyet legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó összegben kap a természetes személy. Ebben az esetben a természetes személy részére a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő munkába járás címén költséget elszámolni nem lehet. Az ezt meghaladó térítés esetén a felettes rész a 300. sorba tartozó jövedelem.

 

Ha a kiküldetési rendelvény tartalmilag nem felel meg a törvényben előírtaknak, vagy ha rendelvény alapján az igazolás nélkül elszámolható költségeknél többet fizetett ki a munkáltató, akkor a költségtérítés a természetes személy bevételének minősül, mellyel szemben költséget az általános szabályok szerint lehet érvényesíteni.

 

Ez utóbbi esetben a b) oszlopban a teljes összeget, a c) oszlopban, a természetes személy nyilatkozata, illetve nyilatkozat hiányában a törvényben meghatározott mérték szerinti összeget, a d) oszlopban az előzőek figyelembevételével számított összeget kell szerepeltetni.

 

A bedolgozói költségtérítést is ebben a sorban a b) oszlopban kell feltüntetni. A c) oszlopban a munkáltató – amennyiben az adóelőleg alapjának megállapítása során a természetes személy nyilatkozata alapján ezt vette figyelembe – feltünteti az évi munkabér (munkadíj) 30%-át meg nem haladó összeget. Ezt lehet bizonylat nélkül levonni a kapott térítésből, feltéve, hogy a természetes személy e (bedolgozói) jogviszonyával összefüggésben más költséget nem számol el. Egyebekben a természetes személy költség nyilatkozata szerint kell a c) oszlop összegét figyelembe venni.

 

Itt kell feltüntetni a Szja törvény 3. sz. melléklet II/2. pontja alapján a Magyar Honvédség állományában lévő, nem katonadiplomáciai tevékenységet végző természetes személy műveleti területen teljesített külföldi szolgálatára tekintettel megszerzett bevételének 50%-át meghaladó összeget, amennyiben bérjövedelemként kerül kifizetésre.

 

Igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül a Szja törvény 3. számú melléklet II/3. pontja alapján a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott (a közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabály vagy más erről szóló jogszabály rendelkezései szerint engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatást végző, abban árukísérőként közreműködő), belföldi kiküldetés címén bevételt szerző természetes személynél – kizárólag e tevékenysége tekintetében – a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló 437/2015. (XII. 28.) kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg, feltéve, hogy a természetes személy ezen kívül kizárólag a gépjármű belföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában az engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatással esik egy tekintet alá az a saját célra folytatott (saját számlás) áruszállítási, személyszállítási tevékenység is, amely más személy részére jogszerűen csak engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatásként lenne nyújtható.

 

Szintén igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül a Szja törvény 3. számú melléklet II/9. pontja alapján a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerint tartós külszolgálatra kihelyezett magánszemély, és a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alatt álló tartós külföldi szolgálatra kihelyezett szolgálati jogviszonyban álló személy, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alatt álló 90 napot meghaladó külföldi kiküldetést teljesítő, a Magyar Honvédség személyi állományába tartozó, közalkalmazotti jogviszonyban álló személy részére a saját és hozzátartozói külföldi életvitelével kapcsolatban felmerülő többletköltségek fedezetére a vonatkozó törvény vagy a végrehajtására kiadott más jogszabály alapján megállapított átalány-költségtérítés, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerint tartós külszolgálatra kihelyezettet megillető egyszeri költözési költségtérítés összege.

 

302. sor: Külszolgálatért kapott jövedelem

Ebben a sorban kell feltüntetni azt a jövedelmet, amely a külföldi kiküldetésre tekintettel illeti meg a természetes személyt. Ide tartozik a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 23. §-a szerinti devizailletmény valamint az 52. § (7) bekezdés alapján az EU ÁK-ra kihelyezett természetes személy számára kifizetett egyszeri költözési költségtérítés is.

 

A költség-elszámolási módnál a kódkockában a következők szerint kérjük feltüntetni az elszámolni kért költséget.

 

1-es kód: Szja törvény 3. sz. melléklet II. fejezet 7. a)

Az Szja törvény 3. sz. melléklet II. fejezet 7. a) pontja szerint igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek külföldi kiküldetés esetén a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 285/2011. (XII.22) kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott (a közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabály, illetőleg más, erről szóló jogszabály rendelkezései szerint engedélyhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatást végző, illetőleg abban árukísérőként közreműködő), külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén bevételt szerző természetes személynél - kizárólag az e tevékenysége tekintetében - feltéve, hogy az említett kormányrendeletben foglaltak alapján kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában az engedélyhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatással esik egy tekintet alá az a saját célra folytatott (saját számlás) áruszállítási, személyszállítási tevékenység is, amely más személy részére jogszerűen csak engedélyhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásként lenne nyújtható.

 

2-es kód: Szja törvény 3. sz. melléklet II. fejezet 7. b)

Az Szja törvény 3. sz. melléklet II. fejezet 7. a) pontban nem említett esetben a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30 százaléka, de legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 285/2011. (XII.22) kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg.

 

3-as kód: Szja törvény. 3. sz. melléklet II. fejezet 7. a) és 7.b)

A 3-as kódot akkor kell alkalmazni, amennyiben az adott hónapban az 1. és 2. kódok szerinti költségelszámolás is figyelembe vehető.

 

Az egyes adóévek között áthúzódó külszolgálat címén kifizetett összeget abban a hónapban kell az adókötelezettség szempontjából figyelembe venni, amelyik hónapban a kifizetés, illetőleg a külszolgálat elszámolása megtörtént.

Ha a nem önálló tevékenységgel kapcsolatosan külföldi kiküldetésre tekintettel kifizetett költségtérítés, illetve az abból származó jövedelem után a kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján külföldön adózott a természetes személy, de ez a bevétele a külföldön megfizetett adó beszámításával Magyarországon is adóköteles, akkor azt nem ebben, hanem a 310. sorban kell feltüntetni. Az olyan költségtérítést pedig, amelyet a kettős adóztatást kizáró egyezmény Magyarországon mentesít az adó alól, a 407. sorba kell beírni.

Ha a munkavállaló a külföldi kiküldetést olyan országban teljesítette, amellyel Magyarországnak nincs kettős adóztatást kizáró egyezménye, a külföldi államban is adózott költségtérítést a 311. sorban kell szerepeltetni.

 

303. sor: Más bérjövedelem

Az Szja törvény 3. §-ának 21. pontja a munkaviszonyból származó bérjövedelmeken kívül egyéb jövedelmeket is bérnek minősít. Ennek alapján itt kell számításba venni a nem munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátást, az Flt. alapján folyósított álláskeresési járadékot, álláskeresési segélyt, ha ennek megállapítására nem a természetes személyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a kereset kiegészítést és a keresetpótló juttatást is.

Ebben a sorban kell feltüntetni a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő természetes személy illetményét, illetőleg az előzőekben meghatározott jövedelmet pótló kártérítést (keresetpótló járadék), ideértve a rendvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítést és rendvédelmi egészségkárosodási járadékot, valamint a honvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítést és honvédelmi egészségkárosodási járadékot, a felelősségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is, de ide nem értve a nyugdíjban részesülő természetes személyt megillető baleseti járadékot.

Bérjövedelemnek minősül a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása. A bevallás ezen sorát az előzőekben meghatározott jövedelmeket kifizető tölti ki.

 

304. sor: Más, nem önálló tevékenységből származó jövedelmek

Ebben a sorban kell szerepeltetni minden olyan nem önálló tevékenységre tekintettel kifizetett jövedelmet, amely nem minősül munkaviszonyból származó jövedelemnek.

 

A nem önálló tevékenységből származó jövedelmet az e tevékenységből származó bevételből az Szja törvény 25-27. § rendelkezése szerint kell kiszámítani.

 

Nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül különösen a társas vállalkozásban személyesen közreműködő természetes személy tag által személyes közreműködése ellenében kapott juttatás, ha azt a társas vállalkozás költségei között számolják el, a jogszabály alapján választott, vagy kijelölt tisztségviselői (ideértve a felügyelőbizottság tagját és a Polgári Törvénykönyv szerinti küldöttgyűlés tagját, de ide nem értve a választott könyvvizsgálót) tevékenységből származó jövedelem, ha az említett tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi a természetes személy.

A gazdasági társaság (szövetkezet) vezető tisztségviselőjének jövedelmét még abban az esetben is ebben a sorban kell bevallani, ha a természetes személy e tevékenységet megbízási jogviszony keretében folytatja. Ugyancsak nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül a végkielégítés.

Nem önálló tevékenységnek minősül az országgyűlési képviselői tevékenység, a nemzetiségi szószólói tevékenység és az állami projektértékelői jogviszony is.

Nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni az olyan külföldi állam joga szerinti munkaviszonyból származó jövedelmet is, amellyel nincs nemzetközi szerződése Magyarországnak.

 

Nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül és itt kell bevallani azt az értékpapír juttatást is, amelyet a természetes személy kap, és a felek között egyébként fennálló jogviszony és a juttatás körülményei szerint az, más nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

 

Ebben a sorban kell szerepeltetni a társaság személyesen közreműködő tagjától a társaság által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás, valamint a közreműködő tag javára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összegét is.

 

A társaság tagja által, külön szerződés alapján teljesített mellékszolgáltatás ellenértéke önálló tevékenységnek minősül.

 

Ebben a sorban kell szerepeltetni mindazokat a munkáltató által a munkavállaló, illetőleg a kifizető által a magánszemély részére 2019. január 1-jét követően nyújtott, nem önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles juttatásokat, amelyek 2018. december 31-éig az Szja törvény 70. §-a szerinti egyes meghatározott juttatásnak [figyelemmel az Szja tv. 89. § (5) bekezdésében foglaltak alapján egyes meghatározott juttatásként nyújtható juttatásokra (pl. helyi utazási bérlet, étkezési célú Erzsébet-utalvány, iskolakezdési támogatás, stb.) is], az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatásnak, illetőleg az Szja törvény 1. számú melléklete szerinti adómentes juttatásnak (pl. lakáscélú munkáltatói támogatás, mobilitási célú lakhatási támogatás) minősültek.

 

2019. január 1-jétől a munkáltató által a magánszemély javára az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba befizetett támogatói adomány, illetve munkáltatói hozzájárulás is nem önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles.

 

305. sor: Nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés

A nem önálló tevékenységre tekintettel kifizetett költségtérítések közlésére szolgál ez a sor.

Hivatali, üzleti utazás esetén a bevallásban nem kell feltüntetni a kiküldetési rendelvény alapján kifizetett utazási költségtérítés összegét, ha az a bizonylat nélkül elszámolható mértéket nem haladja meg. A kifizetett teljes összeget a b) oszlopba kell beírni, a természetes személy nyilatkozata alapján a bevallás c) oszlopában kell megjelölni. A d) oszlop az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelmet tartalmazza. Ha a nem önálló tevékenységgel kapcsolatosan külföldi kiküldetésre tekintettel kifizetett költségtérítés, illetve az abból származó jövedelem után a kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján külföldön adózott a természetes személy, de ez a bevétele a külföldön megfizetett adó beszámításával Magyarországon is adóköteles, akkor azt nem ebben, hanem a 310. sorban kell feltüntetni. Az olyan költségtérítést pedig, amelyet a kettős adóztatást kizáró egyezmény Magyarországon mentesít az adó alól, a 407. sorba kell beírni.

Ha a munkavállaló a külföldi kiküldetést olyan országban teljesítette, amellyel Magyarországnak nincs kettős adóztatást kizáró egyezménye, a külföldi államban is adózott költségtérítést a 311. sorban kell szerepeltetni.

 

Az a) oszlop kitöltésére vonatkozó útmutató az általános résznél olvasható. E sor a) oszlopába az általános résznél leírtak alapján a következő kódértékek választhatóak: 0, 2, 3.

 

306. sor: Önálló tevékenységre tekintettel fizetett összeg

Önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a természetes személy e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez.

Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a természetes személy bevételhez jut, és amely az Szja törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Ide tartozik különösen az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, választott könyvvizsgáló tevékenysége, az európai parlamenti, valamint a helyi önkormányzati képviselői tevékenység.

Figyelem! Amennyiben a sor ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet is tartalmaz, úgy annak összegét a 307. sorban külön is fel kell tüntetni.

Ez a sor szolgál a munkáltató (társas vállalkozás) által a dolgozóval kötött munkaviszonyon (tagsági viszonyon) kívüli szerződés, megállapodás alapján végzett önálló tevékenység ellenértékeként, valamint a kifizető által a természetes személlyel kötött szerződés, megállapodás szerinti önálló tevékenység ellenértékeként kifizetett összegek beírására.

Ha azonban az adóelőleg-alapok meghatározása 10% költséghányad levonásával történt, a természetes személy az adóbevallásában az adóalap meghatározásához alkalmazhatja a tételes költségelszámolást.

 

A 1908M-04-es lap e sorának b) oszlopa a kifizetett bruttó összeget tartalmazza. Az önálló tevékenységgel összefüggésben kifizetett költségtérítést is itt kell szerepeltetni, mivel az is a bevétel része.

A természetes személynek az Szja törvény 17. § (3) bekezdésének a) és b) pontja szerinti elszámolási módra vonatkozó választását az adott adóévben valamennyi önálló tevékenységből származó bevételére – az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést is beleértve – azonosan kell alkalmaznia.

A c) oszlopba az adóelőleg alapjának meghatározásánál figyelembe vett költséget, a d) oszlopba a megállapított adóelőleg alapját kell beírni.

Itt kell feltüntetni, például a gépek, felszerelések bérleti díját vagy más, külön megbízás alapján teljesített munka ellenértékét is.

Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem esetében az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A b) oszlopban a kifizetett bruttó összeget, a c) oszlopban az adóelőleg-alapjának meghatározásánál figyelembe vett költséget, a d) oszlopban a megállapított adóelőleg-alapján kell feltüntetni. Ingatlan bérbeadása esetén nem minősül bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak (így különösen a közüzemi szolgáltatásnak) a bérbeadó által a bérbevevőre - az igénybevétellel arányosan - áthárított díja. [90]

Ebben a sorban kell bevallani azt az értékpapír juttatást is, amelyet a felek között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján önálló tevékenységből származónak kell tekinteni.

E sor a) oszlopába az általános résznél leírtak alapján bármelyik kódérték beírható, illetőleg választható (0, 1, 2, 3).

 

Ez a sor azokat a kifizetéseket nem tartalmazhatja, amelyeket a természetes személy az egyéni vállalkozói tevékenységének ellenértékeként kapott.

 

307. sor: A 306. sorból az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem

Ebben a sorban kell feltüntetni a 306. sorban szereplő jövedelmek közül külön azt a jövedelmet, amely ingatlan bérbeadásából származik a természetes személynek. A jövedelem számításánál a természetes személy 306. sor szerinti nyilatkozatát kell figyelembe venni.

 

308. sor: Egyéb jogcímen kifizetett jövedelem

Ez a sor szolgál az olyan kifizetések bevallására, amelyek adókötelezettségére az Szja törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, tehát az összevont adóalap részét képezik, de nem sorolhatók az önálló és a nem önálló tevékenységből származó bevételek és az ún. külön adózó jövedelmek körébe. A bevételnek nem része – a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve – a bevétel megszerzése érdekében a természetes személy által viselt szabályszerűen igazolt kiadás. Egyéb jövedelemnek minősülnek az Szja törvény 28. §-ában leírtak.

 

A törvény eltérő rendelkezésének hiányában a társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyára tekintettel megszerzett vagyoni érték is egyéb jövedelemként adóköteles azzal, hogy a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a természetes személy által viselt, szabályszerűen igazolt kiadás.

 

A tudomány doktorának és kandidátusának illetménykiegészítése is egyéb jövedelemként adóköteles.

 

A magánnyugdíjpénztár itt vallja be a kedvezményezettnek kifizetett, nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő összeget.

 

Az Szja törvény 28. § (2) bekezdése alapján, ha a biztosítás más személy által fizetett díja a befizetés időpontjában hatályos Szja törvény 1. számú melléklet 6. pont 6.9. alpontja alapján, vagy a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás más személy által 2013. január 1-jét megelőzően fizetett díja az 1. számú mellékletnek a befizetés időpontjában hatályos 6. pont 6.3. alpontja alapján részben vagy egészben adómentes volt, akkor – függetlenül a biztosítási szerződés esetleges módosításától – a biztosító teljesítéséből (kivéve, ha a biztosító teljesítése a 1. számú melléklet 6. pont 6.6. alpontja alapján adómentes) a kifizetőnek nem minősülő természetes személy által fizetett biztosítási díj, valamint az adóköteles biztosítási díj együttes összegét meghaladó rész egyéb jövedelemnek minősül. A biztosítói teljesítést megelőzően bevételcsökkentő tételként már figyelembe vett díjrészeket figyelmen kívül kell hagyni az egyéb jövedelem biztosítói teljesítés időpontjában történő további megállapítása során.

 

Amennyiben az önkéntes nyugdíjpénztár veszteséget ért el a bevallási időszakban, tehát a hozam a kifizetés időpontjában negatív, a veszteség összegével a tőke összege csökkentendő. Ebben az esetben a kifizetett (juttatott) bevétel alatt a kifizetés időpontjában fennálló számlakövetelés értékéből kifizetett részt kell érteni.

 

Egyéb jövedelemként kell a számla vezetőjének kezelnie a nyugdíj-előtakarékossági számláról adómentes nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés (juttatás), átutalás, átvezetés esetén az Szja törvény 28. § (17) bekezdésében meghatározottak szerint számított összegét.

 

A jogutódlás révén megszerzett szerzői jog, találmányból és szabadalmi oltalomból eredő jog gyakorlása esetében a bevételnek a jog gyakorlása érdekében felmerült költségeket meghaladó része egyéb jövedelemként adóköteles, kivéve, ha adókötelezettségének az Szja törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható.

 

Itt kell feltüntetni a kifizető (munkáltató) által a természetes személynek kamat címén adott olyan jövedelmet, amely az Szja törvény rendelkezései alapján nem kamatjövedelemnek, hanem egyéb jövedelemnek minősül.

 

Alacsony adókulcsú államból származó jövedelmek adókötelezettsége:

Alacsony adókulcsú állam alatt az az állam értendő, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget, vagy az előírt adómérték kevesebb, mint 9 százalék [91]. Nem számít alacsony adókulcsú államnak az előzőeknek megfelelő állam akkor, ha az említett államnak és Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerülésére kötött egyezménye a jövedelem- és a vagyonadók területén.

 

Egyéb jövedelemként kell bevallani a kifizetőnek az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által vagy ilyen jogi személy, egyéb szervezet megbízása alapján fizetett kamat és osztalék, valamint az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított értéket meghaladó részét. Az értékpapír megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. Ugyancsak egyéb jövedelem az olyan államban belföldi illetőséggel bíró személy által fizetett kamat, amely állammal Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén. Egyéb jövedelemként adóköteles az ilyen jogi személy, egyéb szervezet jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében, továbbá az ilyen társaságnál fennálló tagi jogviszony megszüntetése következtében megszerzett bevételnek az értékpapír vagy jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része. [92]

 

Egyéb jövedelemnek minősül az az értékpapír juttatás is, amelyet a felek között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján ide kell sorolni. Értékpapír, vagy más vagyoni érték átruházása esetén egyéb jövedelemként kell figyelembe venni az átruházás ellenében megszerzett bevételből azt a részt, amely meghaladja az ellenértékre a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értéket. Kivétel az az eset, amikor az adókötelezettségnek az Szja törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható.

 

Ez a sor szolgál az Szja törvény 28. § (7) bekezdése szerinti jog alapítása, átruházása, megszüntetése, gyakorlásának átengedése, illetőleg a jogról való lemondás ellenében a természetes személy számára juttatott bevételből a természetes személy által a jog megszerzésére fordított (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is) vagyoni értéket (összeget) meghaladó részének feltüntetésére, kivéve, ha adókötelezettségének e törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható.

 

309. sor Egyéb jogcímen kifizetett olyan jövedelem, amely után a természetes személy kötelezett a 2019. 06. 30-ig 19,5%-os, 2019. 07. 01-től a 17,5%-os szociális hozzájárulási adó megfizetésére

Ebben a sorban azon kifizetések (és azokból levont adóelőleg) feltüntetésére van lehetőség, amelyek esetében az Szja törvény 47. §-a szerint az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelemnek a bevételből az Szja törvény 47. § (2) bekezdés rendelkezése szerint megállapított rész 84%-a (2019. 06. 30-ig), 85%-a (2019. 07. 01-től) minősül. [Tehát ha a jövedelem után a természetes személy kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették).]

Ilyen kifizetés pl.: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár olyan természetes személynek teljesít kifizetést, aki a várakozási idő leteltét követően, de a nyugdíjba vonulása előtt felmondja a pénztári tagságát. Ilyen esetben a kifizetés nem minősül nyugdíjszolgáltatásnak, és a törvényben meghatározott része (vagy egésze) adóköteles jövedelem, amelyből a pénztár köteles az adóelőleget levonni. Ugyanakkor a jövedelmet terhelő szociális hozzájárulási adót nem a pénztárnak, hanem a természetes személynek kell megfizetnie.

 

Ebben a sorban kell bevallani, ha az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár a magánszemély részére kiegészítő önsegélyező szolgáltatást nyújt célzott szolgáltatásként. Ez a juttatás 2019. január 1-jétől az Szja törvény. 28. §-a szerinti egyéb jövedelemként adóköteles, melyet az Szja törvény 46. § (2) bekezdés d) pont db) alpontja értelmében nem terhel adóelőleg, és amely jövedelem után a magánszemélynek kell megfizetnie a 2019. 06. 30-ig 19,5%-os, 2019. 07. 01-től a 17,5%-os mértékű szociális hozzájárulási adót.

 

310. sor: A kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján külföldön adózott, de a külföldön megfizetett adó beszámításával belföldön is adóköteles jövedelem

Itt kell feltüntetni a belföldi illetőségű természetes személynek azt a jövedelmét, mely a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, és az egyezmény adóbeszámítást tesz lehetővé. Az a) oszlopban külön is fel kell tüntetni a b) oszlopból a bér összegét.

 

311. sor: Kettős adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem

Ebben a sorban azokat a külföldön is adóköteles jövedelmeket kell feltüntetni, amelyek után olyan országban kell adózni, amely országgal nincs Magyarországnak a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye. A bevétel adóköteles jövedelemtartalmát az Szja törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. Az Szja törvény 46. § (2) bekezdés e) pontja szerint a jövedelemszerzés helye szerint olyan államból származó jövedelmet, amellyel nincs Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, nem terheli adóelőleg. Az a) oszlopban külön is fel kell tüntetni a b) oszlopból a bér összegét.

 

312. sor: Összevont adóalapba tartozó jövedelmek összege

Ebben a sorban az adott hónapban kifizetett (juttatott) jövedelmeket kell összesíteni (a 300-306. és 308-311. sorok d) oszlopába írtak együttesen).

 

313. sor: Összevont adóalapot csökkentő első házasok kedvezményének összege

Ebben a sorban a természetes személy által az Szja törvény 29/C. §-a alapján igénybe vett kedvezmény összegét kell feltüntetni, amelynek mértéke jogosultsági hónaponként – a házastársakat együttesen figyelembe véve - legfeljebb 33 335 forint. A természetes személyt a házasságkötést követő hónaptól (2014. december 31-ét követően megkötött házasság esetén) legfeljebb 24 hónapra illeti meg. Az első házasok kedvezménye a családi kedvezményt megelőzően érvényesíthető. Amennyiben az első házasok kedvezményének igénybe vételére kerül sor, úgy a 1908M-04-es lap III. blokk kitöltése is kötelező. A 313. sor d) oszlopa az adott hónapban ténylegesen igénybe vett első házasok kedvezményének szerepeltetésére szolgál. Az a) oszlopban külön fel kell tüntetni az adóelőleg nyilatkozat szerinti első házasok kedvezményének havi összegét.

 

314. sor: Összevont adóalapot csökkentő családi kedvezmény összege

E sor d) oszlopában kell feltüntetni a természetes személy által adott hónapban ténylegesen igénybe vett családi kedvezmény összegét. Az a) oszlopban külön fel kell tüntetni az adóelőleg nyilatkozat szerinti családi kedvezmény havi összegét. A természetes személy által a családi kedvezmény 2019. évi igénybe vételére vonatkozó adóelőleg nyilatkozat adatait a 1908M-05-ös lapon kötelezően fel kell tüntetni. [93]

 

315. sor: Az adóelőleg alapja

E sor tartalmazza az adóelőleg alapját, amelynek összege az összevont adóalapba tartozó jövedelmek értéke csökkentve a 313. sor d) és 314. sor d) mezők értékével. Abban az esetben, ha a két adóalap-kedvezmény összege meghaladja az összevont adóalapba tartozó jövedelmek összegét, úgy az adóelőleg alap 0 Ft. Amennyiben a 313. sor d) és a 314. sor d) mezők összege nagyobb, mint az összevont adóalapba tartozó jövedelmek összege, úgy az első házasok kedvezménye a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

 

316. sor: A 312. sorból bérnek minősülő összeg

Ebben a sorban kell szerepeltetni a 312. sorból a bérnek minősülő összeget, mely a 300-303. sorok d) oszlopába, valamint a 310-311. sorok a) oszlopába írtak együttes adatát (értékét) tartalmazza.

 

II. A személyi jövedelemadó előlegek elszámolása

 

330. sor: Az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket terhelő adóelőleg

Ez a sor szolgál a 2019. évben kifizetett (juttatott) összevonás alá eső jövedelmeket terhelő, az Szja törvény adóelőleg levonási szabályai szerint meghatározott, személyi jövedelemadó előleg beírására.

A megállapított adóelőleg összegét csökkenteni kell a súlyosan fogyatékos természetes személyt megillető személyi kedvezmény összegével és a fennmaradó részt kell ebbe a sorba beírni.

 

331. sor: Az összevont adóalapot terhelő adóelőleg levont összege [a 330. sor b) oszlopában szereplő összegből ténylegesen levonásra került rész]

Ebben a sorban kell feltüntetni azt az összeget, melyet az Szja törvény 46-49. §-aiban foglalt előírásoknak megfelelően „ténylegesen” levont a munkáltató, a kifizető.

 

332. sor: Az összevonás alá eső adóköteles bevételről kiállított igazoláson le nem vont adóelőlegként feltüntetett összeg

Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a levont adóelőlegről igazolást ad a természetes személynek, amelyen feltünteti az adóelőleg alapját és az abban figyelembe vett családi kedvezményt, első házasok kedvezményét, valamint az érvényesített adókedvezményt. [94]

1. Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető

a) az általa kifizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleget akkor is megállapítja, ha annak a bevételből történő levonására bármely okból nincs lehetőség; [95]

b) az a) pontban említett esetben - ha

ba) a természetes személy vele munkaviszonyban áll -

bb) a természetes személy részére bért (is) fizet -

bc) társas vállalkozás, polgári jogi társaság, és a természetes személy a tevékenységében személyesen közreműködő tag -

a rendszeresen ismétlődő bevételszerzést (különösen havi/heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) eredményező jogviszonyban álló természetes személy helyett a megállapított adóelőleget megfizeti, és a természetes személlyel szembeni követelésként nyilvántartásba veszi;

c) a b) pont szerinti követelését beszámíthatja a természetes személlyel szemben fennálló bármely kötelezettségébe azzal, hogy a természetes személyt megillető munkaviszonyból származó rendszeres bevétel esetében a beszámítást követően kifizetendő összeg nem lehet kevesebb a minimálbér havi összegének 50%-ánál;

d) a b) és c) pont rendelkezései helyett az ott említett természetes személy esetében is a 2. pont szerint jár el, ha a természetes személlyel szemben nincs - valamint az adóévben a körülményekből következően várhatóan nem is keletkezik - olyan pénzben teljesítendő kötelezettsége, amelyből a le nem vont, de befizetett adóelőleget levonhatná.

2. Az 1. b) pontban nem említett természetes személy esetében - amennyiben a bevételt terhelő adóelőleg levonására nincs lehetőség - valamint a fenti d) pont rendelkezésének alkalmazása esetén az adóköteles bevételről kiállított igazoláson a kifizető feltünteti a le nem vont adóelőleg összegét is, és felhívja a természetes személy figyelmét arra, hogy az adóelőleg le nem vont részét köteles megfizetni. A kifizető az adóelőleg le nem vont részéről az Art. rendelkezése szerint adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére.

 

Nem terheli adóelőleg:

·     a nyugdíj-előtakarékossági számla terhére teljesített nem-nyugdíj szolgáltatás esetében megállapított adóalapot,

·     az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár

- által a magánszemély egyéni számláján jóváírt adóköteles összeget, ha az egyéb jövedelemnek minősül,

- egyéb jövedelemnek minősülő célzott szolgáltatását,

·     a jövedelemszerzés helye szerint olyan államból származó jövedelmet, amellyel nincs Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye

azzal, hogy a fentiekben említett jövedelmek adóját a magánszemély az adóbevallásban állapítja meg és az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg. [96]

 

A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania

·     az őstermelői tevékenységből származó bevételből, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor (a juttatáskor) bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját, illetve ha családi gazdálkodó (gazdálkodó családtagja), az e jogállását igazoló okiratát; a kifizető az ilyen kifizetéseket is feltünteti a kötelezettséget eredményező kifizetésekről, juttatásokról az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott formában és előírt határidőre teljesítendő bevallásában;

·     a vállalkozói bevételből, ha az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát;

·     lakás bérbeadásából származó bevételből, ha a magánszemély nyilatkozik arról, hogy az Szja törvény 17. § (5) bekezdését alkalmazza. [97]

 

333. sor: Adóelőleg-nyilatkozat alapján a levonásnál figyelembe vett személyi kedvezmény

Kérjük X-szel jelölni, ha az adóelőleg-nyilatkozat alapján a levonásnál személyi kedvezmény lett figyelembe véve (tájékoztató adat). [98]

Személyi kedvezménynek minősül a természetes személy súlyos fogyatékosságára tekintettel igénybe vehető kedvezmény összege. Súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved.

 

III. Első házasok kedvezménye

 

A blokk kitöltése kötelező, amennyiben az adóelőleg megállapításánál az első házasok kedvezménye érvényesítésre került. A 337. sorban a kedvezmény igénybe vételének módja kódkockában kérjük jelölni, hogy a kedvezmény érvényesítése egyedül (1-es kód), vagy a házastárssal közösen (2-es kód) történt-e. Kötelezően kitöltendő adat a 338. sorban a házastárs adóazonosító jele és neve is.

Amennyiben a természetes személy az adatokban bekövetkező változás miatt az első házasok kedvezményét érintően utólag módosítja adóelőleg-nyilatkozatát, úgy azon feltünteti a változás bekövetkezésének időpontját. Az új nyilatkozatról való tudomást szerzés hónapjáról benyújtott bevallás 1908M-04-es lap ezen blokkjában már az új adatokat kell teljes körűen szerepeltetni, a 339. sorban a változás bekövetkezésének időpontja egyidejű feltüntetésével.

Amennyiben a változás bekövetkezésének hónapjában ad a természetes személy a munkáltatónak a változásról új adóelőleg-nyilatkozatot, úgy a változás bekövetkezésének az időpontját nem kell kitölteni.

Minden olyan adat, amely a természetes személy adóelőleg-nyilatkozatán helyesen szerepel, csak a bevallásban került tévesen feltüntetésre (pl.: név elírás), az adózói javítás (helyesbítés) benyújtásával javítható. Adózói javítás (helyesbítés) keretében javítható a házastárs adóazonosító jele, neve is, amennyiben a természetes személy azt az adóelőleg-nyilatkozaton tévesen tüntette fel, tekintettel arra, hogy az nem minősül változásnak.

Amennyiben az adott hónapban a természetes személy jogosultsága bármilyen okból megszűnt, úgy a blokk valamennyi sorát üresen kell hagyni és a 313. sor sem tölthető ki.

Előző lap Következő lap
Tartalomjegyzék