A 1908M-09-es lap kitöltése

 

Figyelem!

Ezen a lapon a fejléc „Családi járulékkedvezmény igénybevétele” kódkockába „I”-t (Igen) kell jelölni, ha a biztosítottra vonatkozóan családi járulékkedvezményt érvényesít [tehát a családi járulékkedvezmény érvényesítéséhez szükséges sorok valamelyikét is ki kívánja tölteni (a 1908M-09-es lap 560-563., 566., 570., 578. sorai)].

Amennyiben a biztosított nem kíván (nem tud) élni a családi járulékkedvezmény érvényesítésének lehetőségével, a kódkockába „N”-t (Nem) kell feltüntetni. Ebben az esetben a 1908M-09-es lap 555-559., 564-565., 567-569., 571-577., 579., 585-586. sorai tölthetők ki.

 

X. A járulékokra vonatkozó kifizetések adatai

 

Figyelem! A járulékköteles ellátások összegét a 1908M-09-01-es lapon kell feltüntetni!

 

555. sor: Az egészségügyi szolgáltatási járulék NFA által átvállalt összege/Az egész-ségügyi szolgáltatási járulék összege

Ebben a sorban kell feltüntetni a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, a tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét (2019. évben havi 7.500 forint, napi 250 forint). [157]

A szociális szövetkezet az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül, a második évben az egészségügyi szolgáltatási járulék 25%-ának, a harmadik évben 50%-ának, a negyedik évben 75%-ának, az ötödik évtől 100%-ának megfizetésére kötelezett.

A kedvezményt ugyanazon személy után egy időben csak egy szociális szövetkezet, továbbá ugyanaz a szociális szövetkezet ugyanazon tagja után csak egy alkalommal veheti igénybe.

Négy évnél rövidebb időtartamú jogviszony esetén a kedvezmény a négy évből fennmaradó időszakra másik jogviszonyban érvényesíthető, a kedvezmény mértékének megállapításánál azonban figyelembe kell venni a korábbi tagi jogviszonyban érvényesített kedvezmény időtartamát [158].

 

A tagi jogviszony szünetelése alatt a szövetkezet nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot [159].

 

A sor a) oszlopába kizárólag a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) által átvállalt egészségügyi szolgáltatási járulék összegét kell szerepeltetni (csak a 17-es foglalkoztatás minősége kód esetén fordulhat elő), a c) oszlopba a ténylegesen fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék összegét kell feltüntetni.   

 

Ebben a sorban csak 17-es és 53-as foglalkoztatás minősége kód feltüntetése esetében szerepelhet adat.

 

556. sor: A korkedvezmény-biztosítási járulék alapja

A korkedvezmény-biztosítási járulék alapja a 2015. január 1-jét megelőző biztosítási időszak esetén a Tbj. 4. § k) pont szerinti jövedelem (kivéve a Tbj. 21. § szerinti jövedelmeket).

Korkedvezmény-biztosítási járulékot kizárólag 2015. január 1-jét megelőző biztosítási időszakra lehet bevallani és levonni!

Az esedékességet követően a 2015. január 1-jét megelőző időszakra kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmekre a 2014. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni [160].

 

557. sor: Az 556. sorból a korkedvezmény-biztosítási járulék összege (13%)

A foglalkoztató, illetve a társas vállalkozás a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő biztosított, illetőleg a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó után a 2015. január 1-jét megelőző biztosítási időszak esetén korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet, kivéve, ha e kötelezettsége alól külön jogszabály szerint mentesítették [161].

 

A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítésre vonatkozó szabályokat az Eam. tv. 354-357. §-ai tartalmazták. A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítés eljárási szabályairól a 342/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet rendelkezett.

 

Ennek a sornak az a) oszlopában kell feltüntetni a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítés okát a következő kód felhasználásával:

1

Eam. tv. 355. § (1) bekezdés alapján történő mentesítés [162]

 

Abban az esetben, ha ebben a sorban – az Eam. tv. 355. § (1) bekezdés alapján - jelölte a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítés tényét, akkor a 1908M-08-as lap 539-540. sorokban a korkedvezményre jogosító munkakört nem kell feltüntetni!

 

558. sor: A felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulék alapja

A külön jogszabály szerint felszolgálási díj után a foglalkoztató – a foglalkoztatott helyett – nyugdíjjárulékot fizet, melynek alapját ebben a sorban kell feltüntetni [163].

 

559. sor: Az 558. sorból a felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulék összege (15%)

Ebben a sorban a nyugdíjjárulék összegét kell közölni.

 

560. sor: A családi járulékkedvezmény alapja

Ebben a sorban családi járulékkedvezmény alapját kell feltüntetni, mely az Szja törvény szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözete, ha az pozitív [164] (vagyis az az összeg, amit személyi jövedelemadó adóelőleg-alap csökkentéseként már nem vehető figyelembe).

 

561. sor: A családi járulékkedvezmény összege

A családi járulékkedvezmény összege az 560. sorból számított összeg 15%-a.

 

562. sor: A társas vállalkozó személyes közreműködői díja

Abban az esetben, ha a társas vállalkozó családi járulékkedvezményt kíván igénybe venni, akkor ennek a sornak a c) oszlopában a személyes közreműködői díjának havi összegét kell feltüntetnie.

 

563. sor: Családi járulékkedvezményből érvényesíthető összeg

Az ebben a sorban szerepeltetett összegnek meg kell egyeznie a 1908M-09-es lap 561. sorban feltüntetett összeggel abban az esetben, ha az 562. sor üres. Amennyiben az 562. sor kitöltött, akkor e sor összegének meg kell egyeznie az 561. sor összege és az 562. sor összegének 17%-a közül a kisebbel.

 

1908M-09-es lap 564., 568., 572. sorok: Egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja:

A foglalkoztatott az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a Tbj. 4. § k) pontja szerinti jövedelme (kivéve a Tbj. 21. § szerinti jövedelmét) után fizeti meg [165]. A foglalkoztatott nem fizet egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a felszolgálási díj és a borravaló után [166].

 

A biztosított társas vállalkozó az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésre tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese [167].

A Tbj. 4. § d) pont 5. alpontja szerinti társas vállalkozó esetén a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni [168].

Ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási járulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem [169].

 

564. sor: Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja

Ebben a sorban az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapjából kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulék rész alapját kell feltüntetni!

 

565. sor: Az 564. sorból levont (befizetett) természetbeni egészségbiztosítási járulék rész összege (4%) és/vagy a levonás elmaradásának oka

Ebbe a sorba az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összegéből a természetbeni egészségbiztosítási járulék rész összege kerül beírásra.

 

Itt kell feltüntetni a járulék levonás elmaradásának tényleges okát a következő kódok felhasználásával:

1

Tbj. 50. § (1) bekezdés szerinti túlfizetés miatt

2

felszolgálási díj, borravaló miatt

 

566. sor: A természetbeni egészségbiztosítási járulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összege

Ebben a sorban a családi járulékkedvezmény terhére érvényesíthető összegből (1908M-09-es lap 563. sor) a természetbeni egészségbiztosítási járulékként érvényesített összeget kell feltüntetni.

 

Társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni. [170]

 

A foglalkoztató a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget

a) természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy

b) ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy

c) ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként

nem vonja le, és nem fizeti meg. [171]

 

567. sor: A fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék rész összege

Ebbe a sorba a 1908M-09-es lap 565. sor összegéből az 566. sor összege levonva kerül feltüntetésre.

Abban az esetben, ha a biztosított nem kíván élni a családi járulékkedvezmény igénybevételének lehetőségével (a 1908M-09-es lap fejlécében a jelölés: „N”), akkor ennek a sornak az összege megegyezik a 1908M-09-es lap 565. sor összegével.

 

568. sor: Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja

Ebben a sorban az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapjából kizárólag a pénzbeli egészségbiztosítási járulék rész alapját kell feltüntetni!

 

569. sor: Az 568. sorból levont (befizetett) pénzbeli egészségbiztosítási járulék rész összege (3%) és/vagy a levonás elmaradásának oka

Ebbe a sorba az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összegéből a pénzbeli egészségbiztosítási járulék rész összege kerül beírásra.

 

Nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot

-        a foglalkoztatott a külön jogszabály szerinti prémiumévek program, illetőleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után [172],

-        a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után, feltéve, hogy nyugdíja folyósítása nem szünetel [173],

-        az Mt. szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy.

 

Itt kell feltüntetni a járulék levonás elmaradásának tényleges okát a következő kódok felhasználásával:

1

Tbj. 50. § (1) bekezdés szerinti túlfizetés miatt

2

saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott (a nyugdíja folyósítása nem szünetel)

3

külön jogszabály szerinti prémiumévek program, illetőleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás

4

felszolgálási díj, borravaló miatt

 

570. sor: A pénzbeli egészségbiztosítási járulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összege

Ebben a sorban a családi járulékkedvezmény terhére érvényesíthető összegből (1908M-09-es lap 563. sor) a pénzbeli egészségbiztosítási járulékként érvényesített összeget kell feltüntetni.

 

Társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni. [174]

 

A foglalkoztató a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget

a) természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy

b) ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy

c) ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként

nem vonja le, és nem fizeti meg. [175]

 

571. sor: A fizetendő pénzbeli egészségbiztosítási járulék rész összege

Ebbe a sorba a 1908M-09-es lap 569. sor összegéből az 570. sor összege levonva kerül feltüntetésre.

Abban az esetben, ha a biztosított nem kíván élni a családi járulékkedvezmény igénybevételének lehetőségével (a 1908M-09-es lap fejlécében a jelölés: „N”), akkor ennek a sornak az összege megegyezik a 1908M-09-es lap 569. sor összegével.

 

572. sor: Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja

Ebben a sorban az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapjából kizárólag a munkaerő-piaci járulék rész alapját kell feltüntetni!

 

573. sor: Az 572. sorból a levont (befizetett) munkaerő-piaci járulék rész összege (1,5%) és/vagy a levonás elmaradásának oka

Ebbe a sorba az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összegéből a munkaerő-piaci járulék rész összege kerül beírásra.

 

Nem fizet munkaerő-piaci járulékot

-       a Tbj. 5. § (1) bekezdésének b)-d), g)-i) pontjaiban és (2) bekezdésében meghatározott személy – ide nem értve az iskolaszövetkezetnek nem minősülő szövetkezet tevékenységében munkaviszony keretében közreműködő szövetkezeti tagot -,

-       az a társas vállalkozó, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik (ide nem értve azt a munkavállalót, aki fizetés nélküli szabadságon van),

-       az a foglalkoztatott és társas vállalkozó, aki saját jogú nyugdíjas vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte [176].

 

Itt kell feltüntetni a járulék levonás elmaradásának tényleges okát a következő kódok felhasználásával:

1

Tbj. 50. § (1) bekezdés szerinti túlfizetés miatt

2

a Tbj. 5. § (1) bekezdésének b)-d), g)-i) pontjaiban és (2) bekezdésében meghatározott személy

3

a társas vállalkozó, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik

4

saját jogú nyugdíjas, vagy a Tny.-ben meghatározott, reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött foglalkoztatott

5

felszolgálási díj, borravaló miatt

 

574. sor: A nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem összege

A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a Tbj. 4. § k) pontja szerinti jövedelme (kivéve a Tbj. 21. § szerinti jövedelmét) után fizeti meg [177].

 

A foglalkoztatott nem fizet nyugdíjjárulékot a felszolgálási díj és a borravaló után [178].

 

A biztosított társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot a személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér [179].

A betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja esetén, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el [és nem minősül a Tbj. 4. § d) pont 1. alpontja szerinti társas vállalkozónak], a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezető díjazását kell tekinteni [180].

 

Ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási járulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem [181].

 

Ha a biztosított részére nyugdíjjárulék-köteles jutalmat fizettek ki, azt külön a 1908M-09-es lap 575. sorban, egy összegben kell közölni.

 

Abban az esetben, ha a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága által folyósított ellátásban részesülő (1, 2, 3, 6, 7, 8, 9, 10-es státuszú) személy részére történik nyugdíjjárulék alapot képező jövedelem kifizetés, azt külön a 1908M-09-es lap 576. sorban kell közölni.

 

575. sor: A nyugdíjjárulék-köteles jutalom összege

Ebben a sorban a nyugdíjjárulék köteles jutalom összegét kell feltüntetni.

 

576. sor: A Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága által folyósított ellátásban részesülő személy által fizetendő nyugdíjjárulék alapja

 

Figyelem!

Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, a Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján megállapított, vagy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja alapján továbbfolyósított öregségi teljes nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell [182].

 

Fontos!

Fentiekhez értendő a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49/C. § (2) bekezdése, az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 43/B. § (2) bekezdése, a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. § (1) bekezdése, valamint az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet 5/K. § (2) bekezdése.

 

Mindezek figyelembe vételével: ezt a sort csak abban az esetben kell kitölteni, ha az alkalmazás minősége rovat első két kódkockájában 1, 2, 3, 6, 7, 8, 9, 10-es kódszám került feltüntetésre!

 

577. sor: Az 574-576. sorból számított nyugdíjjárulék összege (10%) és/vagy a levonás elmaradásának oka

Ebben a sorban a levont nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. A nyugdíjjárulék mértéke 10% [183].

 

Itt kell feltüntetni a járulék levonás elmaradásának tényleges okát a következő kódok felhasználásával:

1

Tbj. 50. § (1) bekezdés szerinti túlfizetés miatt

2

nyilatkozata alapján a nyugdíjjárulékot a természetes személy más foglalkoztatónál a járulékfizetési felső határig már megfizette

3

a nyugdíjjárulékot a természetes személy a foglalkoztatónál a járulékfizetési felső határig már megfizette

4

felszolgálási díj, borravaló miatt

5

egészségügyi dolgozó jövedelemkiegészítése [184] miatt[185]

 

A 2-es és a 3-as kódot kizárólag a 2013. január 1-jét megelőző biztosítási időszak esetében lehet alkalmazni.

 

578. sor: A nyugdíjjárulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összege

Ebben a sorban a családi járulékkedvezmény terhére érvényesíthető összegből (1908M-09-es lap 563. sor) a nyugdíjjárulékként érvényesített összeget kell feltüntetni.

 

Társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni. [186]

 

A foglalkoztató a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget

a) természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy

b) ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy

c) ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként

nem vonja le, és nem fizeti meg. [187]

 

579. sor: A fizetendő nyugdíjjárulék összege

Ebbe a sorba a 1908M-09-es lap 577. sor összegéből az 578. sor összege levonva kerül feltüntetésre.

Abban az esetben, ha a biztosított nem kíván élni a családi járulékkedvezmény igénybevételének lehetőségével (a 1908M-09-es lap fejlécében a jelölés: „N”), akkor ennek a sornak az összege megegyezik a 1908M-09-es lap 577. sor összegével.

 

XI. A tételes egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó adatok

 

Ebben a blokkban kell feltüntetni azt a kifizetőt, vagy munkáltatót terhelő egészségügyi hozzájárulást, amely természetes személyhez köthető fizetési kötelezettséget eredményez.

Figyelem!

Ezt a blokkot kizárólag a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan lehet kitölteni, ugyanis a tételes egészségügyi hozzájárulást a 2010. január 1-jét megelőző időszakra akkor is meg kell fizetni, ha annak megállapítására 2009. december 31-ét követően kerül sor.

 

585. sor: Tételes egészségügyi hozzájárulás a teljes munkaidőben foglalkoztatott után

Ebben a sorban a tételes egészségügyi hozzájárulási kötelezettséget kell feltüntetni [188].

 

Figyelem! Ez a sor csak a teljes munkaidőben foglalkoztatott utáni tételes egészségügyi hozzájárulást tartalmazhatja!

 

586. sor: Tételes egészségügyi hozzájárulás a részmunkaidőben foglalkoztatott után

Ha a munkaviszonyban történő foglalkoztatás a teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben (részmunkaidő) történik, a tételes egészségügyi hozzájárulás összege a teljes összegnek a teljes munkaidő és részmunkaidő arányában, legfeljebb azonban 50%-os mértékben csökkentett összege.

 

Előző lap Következő lap
Tartalomjegyzék