A 1908M-09-es lap kitöltése
X. A járulékokra vonatkozó kifizetések adatai
Figyelem! A járulékköteles ellátások összegét a 1908M-09-01-es lapon kell feltüntetni!
Ebben a sorban kell feltüntetni a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, a tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét (2019. évben havi 7.500 forint, napi 250 forint). [157]
A szociális szövetkezet az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül, a második évben az egészségügyi szolgáltatási járulék 25%-ának, a harmadik évben 50%-ának, a negyedik évben 75%-ának, az ötödik évtől 100%-ának megfizetésére kötelezett.
A kedvezményt ugyanazon személy után egy időben csak egy szociális szövetkezet, továbbá ugyanaz a szociális szövetkezet ugyanazon tagja után csak egy alkalommal veheti igénybe.
Négy évnél rövidebb időtartamú jogviszony esetén a kedvezmény a négy évből fennmaradó időszakra másik jogviszonyban érvényesíthető, a kedvezmény mértékének megállapításánál azonban figyelembe kell venni a korábbi tagi jogviszonyban érvényesített kedvezmény időtartamát [158].
A tagi jogviszony szünetelése alatt a szövetkezet nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot [159].
A sor a) oszlopába kizárólag a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) által átvállalt egészségügyi szolgáltatási járulék összegét kell szerepeltetni (csak a 17-es foglalkoztatás minősége kód esetén fordulhat elő), a c) oszlopba a ténylegesen fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék összegét kell feltüntetni.
Ebben a sorban csak 17-es és 53-as foglalkoztatás minősége kód feltüntetése esetében szerepelhet adat.
A foglalkoztató, illetve a társas vállalkozás a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő biztosított, illetőleg a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó után a 2015. január 1-jét megelőző biztosítási időszak esetén korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet, kivéve, ha e kötelezettsége alól külön jogszabály szerint mentesítették [161].
1 | Eam. tv. 355. § (1) bekezdés alapján történő mentesítés [162] |
Abban az esetben, ha ebben a sorban – az Eam. tv. 355. § (1) bekezdés alapján - jelölte a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítés tényét, akkor a 1908M-08-as lap 539-540. sorokban a korkedvezményre jogosító munkakört nem kell feltüntetni!
A külön jogszabály szerint felszolgálási díj után a foglalkoztató – a foglalkoztatott helyett – nyugdíjjárulékot fizet, melynek alapját ebben a sorban kell feltüntetni [163].
Ebben a sorban a nyugdíjjárulék összegét kell közölni.
Ebben a sorban családi járulékkedvezmény alapját kell feltüntetni, mely az Szja törvény szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözete, ha az pozitív [164] (vagyis az az összeg, amit személyi jövedelemadó adóelőleg-alap csökkentéseként már nem vehető figyelembe).
Abban az esetben, ha a társas vállalkozó családi járulékkedvezményt kíván igénybe venni, akkor ennek a sornak a c) oszlopában a személyes közreműködői díjának havi összegét kell feltüntetnie.
Az ebben a sorban szerepeltetett összegnek meg kell egyeznie a 1908M-09-es lap 561. sorban feltüntetett összeggel abban az esetben, ha az 562. sor üres. Amennyiben az 562. sor kitöltött, akkor e sor összegének meg kell egyeznie az 561. sor összege és az 562. sor összegének 17%-a közül a kisebbel.
1908M-09-es lap 564., 568., 572. sorok: Egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja:
A foglalkoztatott az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a Tbj. 4. § k) pontja szerinti jövedelme (kivéve a Tbj. 21. § szerinti jövedelmét) után fizeti meg
[165]. A foglalkoztatott nem fizet egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a felszolgálási díj és a borravaló után
[166].
A biztosított társas vállalkozó az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésre tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese
[167].
A Tbj. 4. § d) pont 5. alpontja szerinti társas vállalkozó esetén a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni
[168].
Ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási járulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem
[169].
Ebben a sorban az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapjából kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulék rész alapját kell feltüntetni!
Ebbe a sorba az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összegéből a természetbeni egészségbiztosítási járulék rész összege kerül beírásra.
Itt kell feltüntetni a járulék levonás elmaradásának tényleges okát a következő kódok felhasználásával:
1 | Tbj. 50. § (1) bekezdés szerinti túlfizetés miatt |
2 | felszolgálási díj, borravaló miatt |
Társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni. [170]
Ebbe a sorba a 1908M-09-es lap 565. sor összegéből az 566. sor összege levonva kerül feltüntetésre.
Abban az esetben, ha a biztosított nem kíván élni a családi járulékkedvezmény igénybevételének lehetőségével (a 1908M-09-es lap fejlécében a jelölés: „N”), akkor ennek a sornak az összege megegyezik a 1908M-09-es lap 565. sor összegével.
Ebben a sorban az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapjából kizárólag a pénzbeli egészségbiztosítási járulék rész alapját kell feltüntetni!
Ebbe a sorba az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összegéből a pénzbeli egészségbiztosítási járulék rész összege kerül beírásra.
Nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot
- a foglalkoztatott a külön jogszabály szerinti prémiumévek program, illetőleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után
[172],
- a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után, feltéve, hogy nyugdíja folyósítása nem szünetel [173],
- az Mt. szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy.
Itt kell feltüntetni a járulék levonás elmaradásának tényleges okát a következő kódok felhasználásával:
1 | Tbj. 50. § (1) bekezdés szerinti túlfizetés miatt |
2 | saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott (a nyugdíja folyósítása nem szünetel) |
3 | külön jogszabály szerinti prémiumévek program, illetőleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás |
4 | felszolgálási díj, borravaló miatt |
Társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni. [174]
Ebbe a sorba a 1908M-09-es lap 569. sor összegéből az 570. sor összege levonva kerül feltüntetésre.
Ebben a sorban az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapjából kizárólag a munkaerő-piaci járulék rész alapját kell feltüntetni!
Ebbe a sorba az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összegéből a munkaerő-piaci járulék rész összege kerül beírásra.
Nem fizet munkaerő-piaci járulékot
- a Tbj. 5. § (1) bekezdésének b)-d), g)-i) pontjaiban és (2) bekezdésében meghatározott személy – ide nem értve az iskolaszövetkezetnek nem minősülő szövetkezet tevékenységében munkaviszony keretében közreműködő szövetkezeti tagot -,
- az a társas vállalkozó, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik (ide nem értve azt a munkavállalót, aki fizetés nélküli szabadságon van),
- az a foglalkoztatott és társas vállalkozó, aki saját jogú nyugdíjas vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte [176].
Itt kell feltüntetni a járulék levonás elmaradásának tényleges okát a következő kódok felhasználásával:
1 | Tbj. 50. § (1) bekezdés szerinti túlfizetés miatt |
2 | a Tbj. 5. § (1) bekezdésének b)-d), g)-i) pontjaiban és (2) bekezdésében meghatározott személy |
3 | a társas vállalkozó, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik |
4 | saját jogú nyugdíjas, vagy a Tny.-ben meghatározott, reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött foglalkoztatott |
5 | felszolgálási díj, borravaló miatt |
574. sor: A nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem összege
A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a Tbj. 4. § k) pontja szerinti jövedelme (kivéve a Tbj. 21. § szerinti jövedelmét) után fizeti meg
[177].
A foglalkoztatott nem fizet nyugdíjjárulékot a felszolgálási díj és a borravaló után
[178].
A biztosított társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot a személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér
[179].
A betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja esetén, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el [és nem minősül a Tbj. 4. § d) pont 1. alpontja szerinti társas vállalkozónak], a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezető díjazását kell tekinteni
[180].
Ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási járulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem [181].
Ha a biztosított részére nyugdíjjárulék-köteles jutalmat fizettek ki, azt külön a 1908M-09-es lap 575. sorban, egy összegben kell közölni.
Abban az esetben, ha a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága által folyósított ellátásban részesülő (1, 2, 3, 6, 7, 8, 9, 10-es státuszú) személy részére történik nyugdíjjárulék alapot képező jövedelem kifizetés, azt külön a 1908M-09-es lap 576. sorban kell közölni.
575. sor: A nyugdíjjárulék-köteles jutalom összege
Ebben a sorban a nyugdíjjárulék köteles jutalom összegét kell feltüntetni.
576. sor: A Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága által folyósított ellátásban részesülő személy által fizetendő nyugdíjjárulék alapja
Figyelem!
Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, a Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján megállapított, vagy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja alapján továbbfolyósított öregségi teljes nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell [182].
Fontos!
Fentiekhez értendő a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49/C. § (2) bekezdése, az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 43/B. § (2) bekezdése, a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. § (1) bekezdése, valamint az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet 5/K. § (2) bekezdése.
Mindezek figyelembe vételével: ezt a sort csak abban az esetben kell kitölteni, ha az alkalmazás minősége rovat első két kódkockájában 1, 2, 3, 6, 7, 8, 9, 10-es kódszám került feltüntetésre!
577. sor: Az 574-576. sorból számított nyugdíjjárulék összege (10%) és/vagy a levonás elmaradásának oka
Ebben a sorban a levont nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. A nyugdíjjárulék mértéke 10% [183].
Itt kell feltüntetni a járulék levonás elmaradásának tényleges okát a következő kódok felhasználásával:
1 | Tbj. 50. § (1) bekezdés szerinti túlfizetés miatt |
2 | nyilatkozata alapján a nyugdíjjárulékot a természetes személy más foglalkoztatónál a járulékfizetési felső határig már megfizette |
3 | a nyugdíjjárulékot a természetes személy a foglalkoztatónál a járulékfizetési felső határig már megfizette |
4 | felszolgálási díj, borravaló miatt |
5 |
A 2-es és a 3-as kódot kizárólag a 2013. január 1-jét megelőző biztosítási időszak esetében lehet alkalmazni.
578. sor: A nyugdíjjárulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összege
Társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni. [186]
579. sor: A fizetendő nyugdíjjárulék összege
Ebbe a sorba a 1908M-09-es lap 577. sor összegéből az 578. sor összege levonva kerül feltüntetésre.
Abban az esetben, ha a biztosított nem kíván élni a családi járulékkedvezmény igénybevételének lehetőségével (a 1908M-09-es lap fejlécében a jelölés: „N”), akkor ennek a sornak az összege megegyezik a 1908M-09-es lap 577. sor összegével.
XI. A tételes egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó adatok
Ebben a blokkban kell feltüntetni azt a kifizetőt, vagy munkáltatót terhelő egészségügyi hozzájárulást, amely természetes személyhez köthető fizetési kötelezettséget eredményez.
Figyelem!
Ezt a blokkot kizárólag a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan lehet kitölteni, ugyanis a tételes egészségügyi hozzájárulást a 2010. január 1-jét megelőző időszakra akkor is meg kell fizetni, ha annak megállapítására 2009. december 31-ét követően kerül sor.
585. sor: Tételes egészségügyi hozzájárulás a teljes munkaidőben foglalkoztatott után
Ebben a sorban a tételes egészségügyi hozzájárulási kötelezettséget kell feltüntetni [188].
Figyelem! Ez a sor csak a teljes munkaidőben foglalkoztatott utáni tételes egészségügyi hozzájárulást tartalmazhatja!
586. sor: Tételes egészségügyi hozzájárulás a részmunkaidőben foglalkoztatott után
Ha a munkaviszonyban történő foglalkoztatás a teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben (részmunkaidő) történik, a tételes egészségügyi hozzájárulás összege a teljes összegnek a teljes munkaidő és részmunkaidő arányában, legfeljebb azonban 50%-os mértékben csökkentett összege.