Kitöltési útmutató

a 1908 jelű havi bevalláshoz

 

Jogszabályi háttér:

-        az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.)

-        az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (továbbiakban: Air.)

-        az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet)

-        a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja törvény)

-        az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (továbbiakban: Ekho tv.)

-        az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (továbbiakban: Eho tv.)

-        a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)

-        a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.)

-        a Tbj. végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (továbbiakban: Tbj. R.)

-        a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.)

-        a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban: Csőd tv.)

-        a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szt.)

-        a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (továbbiakban: Pftv.)

-        az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (továbbiakban: Efo. tv.)

-        az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (továbbiakban: Egptv.)

-        az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.)

-        a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (továbbiakban: Tptv.)

-        az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Eva. tv.)

-        a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: új Felsőokt. tv.)

-        a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Polgári Törvénykönyv)

-        a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.)

-        az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény (továbbiakban: Eam. tv.)

-        egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (továbbiakban: Eat.)

-        a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (továbbiakban: Mmtv.)

-        a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (továbbiakban: Szht.)

-        a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban Katv.)

-        280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról

-        az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (továbbiakban: Eütev.)

-        a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao tv.)

-        a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Szerencsejáték tv.)

-        a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (továbbiakban: Szaz tv.)

-        a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (továbbiakban: Szakképzési tv.)

-        a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: régi Szakképzési tv.)

-        Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban: Gst.)

-        az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.)

-        a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv. tv.)

-        a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Innovációs tv.)

-        a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.)

-        az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Módtv.)

-        az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.)

-        a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: a sportról szóló törvény)

 

Kötelezettek köre:

·       A munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személy munkáltatót is),

·       az állami foglalkoztatási szerv,

·       a Magyarországon bejegyzett egyházi jogi személy,

·       a szakképző iskolai tanulót tanulószerződés alapján foglalkoztató adózó,

·       a megszűnő, az átalakuló, a felszámolás, végelszámolás, illetve kényszertörlési eljárás alatt álló adózó.

 

Figyelem!

A Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozás pénzügyi képviselője, valamint adózási ügyvivője, ezek hiányában a külföldi vállalkozás, illetve a külföldi vállalkozás foglalkoztatottja a kötelezettségét főszabályként nem ezen a nyomtatványon, hanem a 1908INT jelű bevallásban teljesíti, kivéve, ha olyan kötelezettségről, illetőleg kedvezmény igénybevételéről kíván bevallást benyújtani, amelyre a 1908INT jelű nyomtatvány nem alkalmas!

 

A Tbj. 5. §-ában felsorolt jogviszonyokban foglalkoztatottak biztosítottnak minősülnek, és a foglalkoztatásukat be kell jelenteni az állami adó- és vámhatóság felé. [A Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja és a (2) bekezdése szerinti munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy csak akkor minősül biztosítottnak, ha a jövedelemre vonatkozó feltételeknek is megfelel.]

A társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettségével kapcsolatban bővebben tájékozódhat a http.// www.nav.gov.hu honlapon keresztül a 12. számú információs füzetben.

 

Több munkáltató által létesített munkaviszony (Mt. 195. §) esetén a munkáltatók a munkaviszony létesítésével egyidejűleg kötelesek írásban az adókötelezettségek teljesítésére egy munkáltatót kijelölni, továbbá a kijelölt munkáltató személyéről a munkavállalót tájékoztatni. Kijelölés hiányában a több munkáltató által létesített munkaviszonyból eredő adókötelezettségek teljesítésére a munkaviszonyban érintett bármely munkáltató kötelezhető. A kijelölt munkáltató a munkavállaló tekintetében adókötelezettségeit saját nevében teljesíti, tehát ilyen esetben a 1908 jelű bevallás benyújtási kötelezettségnek is a kijelölt munkáltató tesz eleget. [1]

Több munkáltatóval létesített munkaviszony esetében, ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg, és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető az Art. szerint munkáltatónak nem minősülő, az Mt. szerinti munkáltató a munkaviszonnyal összefüggő adó tekintetében, illetve az, aki az adófizetési kötelezettség keletkezésekor a munkaviszonyban az Mt. szerint munkáltatóként vett részt, ha az előzőek alapján adófizetésre kötelezett az adót nem fizette meg, és azt tőle nem lehet behajtani. [2]

 

A Katv.-ben foglaltak szerinti kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adó tekintetében a bevallás benyújtási kötelezettséget a következők szerint kell teljesíteni.

 

1.       A kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) alanya

A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és kisadózók mentesülnek az adóalanyiság időszakában az adóalany gazdasági tevékenységével, az általa a bejelentett kisadózónak az adóalanyiság időszakában nyújtott tevékenységére tekintettel teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggő alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól:

a) vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;

b) társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;

c) a személyi jövedelemadó- és járulékok megállapítása, bevallása és megfizetése;

d) szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése. [3]

A kisadózó vállalkozások tételes adójának megfizetésével a kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól. [4] Ezen kötelezettségeit a 1908 jelű bevalláson az általános szabályok szerint kell teljesíteni.

2.       A kisvállalati adó (KIVA) alanya

Tekintettel arra, hogy a kisvállalati adó megfizetésével az adózó csak a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó (kivéve: természetes személytől levont szociális hozzájárulási adó) és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól mentesül, így a 1908 jelű bevallást az általános szabályok szerint kell benyújtania, és az adót, járulékokat megfizetnie.

 

A bevallás benyújtásának időpontja, módja:

A bevallás benyújtására kötelezett adózó - a rá vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül - havi bevallást tesz, illetve adatot szolgáltat a természetes személyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról – kivéve a kamatjövedelem adóról –, járulékokról és/vagy a törvényben meghatározott egyéb adatokról

 

a tárgyhót követő hó 12-éig elektronikus úton [5].

 

Felhívjuk figyelmét, hogy a havi adó- és járulékbevallás benyújtására kötelezett adózók az Air. 36. § (4) bekezdésének a) pontja alapján elektronikus kapcsolattartásra kötelezett az állami adó- és vámhatóság előtti eljárásuk során.

 

Abban az esetben, ha az adózónak fizetési kötelezettsége nem keletkezik, de az Art.-ben foglalt adatszolgáltatási kötelezettsége fennáll, jelen bevallást kell benyújtania. A bevallást tehát nullás adattartalommal is be kell nyújtania, ha abban van más, adófizetési kötelezettséggel össze nem függő adat.

 

Az űrlap elektronikus úton történő benyújtásának módja

 

Amennyiben a nyomtatványt jogszabály előírása, vagy választása szerint elektronikus úton kívánja benyújtani, a benyújtás módjáról, folyamatáról a Nemzeti Adó és Vámhivatal hivatalos honlapján ( www.nav.gov.hu) „A Nemzeti Adó- és Vámhivatal előtti elektronikus ügyintézés általános szabályai 2019. január 1-jét követően” című tájékoztatóban talál segítő információkat. A tájékoztató a benyújtáson túl további információkat tartalmaz az állami adó- és vámhatóság előtti elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás szabályairól.

 

A bevallás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános

tudnivalók

 

A 1908 jelű bevallást az állami adó- és vámhatóság honlapján megtalálható és letölthető Abevjava internetes kitöltő programmal kell kitölteni. A 1908A résznyomtatványból adózónként egyet, a 1908M résznyomtatványból az adózóhoz tartozó természetes személyenként egyet-egyet kell kitölteni.

 

Állami adó- és vámhatóság előtti képviselet

 

Ha törvény nem írja elő az adózó személyes eljárását, helyette törvényes képviselője, vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy is eljárhat. [6]

 

Jogi személyt és egyéb szervezetet az állami adó- és vámhatóság előtt állandó meghatalmazás alapján a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, foglalkoztatott, kamarai jogtanácsos, ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, nyilvántartásba vett adószakértő, nyilvántartásba vett okleveles adószakértő, nyilvántartásba vett adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő, valamint számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet törvényes vagy szervezeti képviselője, foglalkoztatottja, tagja képviselheti. [7] Természetes személyt az állami adó- és vámhatóság előtt állandó meghatalmazás alapján bármely képviseletre alkalmas nagykorú személy is képviselheti. [8]

 

A képviseleti jog keletkezése és megszűnése az állami adó- és vámhatósággal szemben az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentés beérkezésétől hatályos azzal, hogy a képviseleti jog megszűnésének bejelentése napján a meghatalmazottat még az állami adó- és vámhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni. [9]

 

A képviselő bejelentése

 

Amennyiben a nyomtatványt állandó meghatalmazottként, megbízottként (a továbbiakban: meghatalmazott) kívánja benyújtani, szükséges a képviseleti jogviszonyának előzetes bejelentése az állami adó- és vámhatósághoz. A képviselet bejelentéséről a Nemzeti Adó és Vámhivatal hivatalos honlapján ( www.nav.gov.hu) „A Nemzeti Adó- és Vámhivatal előtti elektronikus ügyintézés általános szabályai 2019. január 1-jét követően” című tájékoztatóban talál segítő információkat. A tájékoztató a bejelentésen túl további információkat tartalmaz az állami adó- és vámhatóság előtti elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás szabályairól.

 

Bevallás pótlása

 

A 2019. évre vonatkozó, határidőig benyújtani elmulasztott bevallásokat is ugyanezen a nyomtatványon, megfelelő adattartalommal kell pótolni. A korábbi időszakra vonatkozóan az adott évben rendszeresített bevallásnak megfelelő adattartalommal kell pótolni a bevallásokat [2013. évre a 1308 jelű bevallás, 2014. évre a 1408 jelű bevallás, 2015. évre a 1508 jelű bevallás, 2016. évre a 1608 jelű bevallás, 2017. évre a 1708 jelű bevallás, illetve 2018. évre a 1808 jelű bevallás].

 

A pótlólagos bevallást az eredeti bevallás útmutatójában leírtak szerint kell elkészíteni.

 

Állami adó- és vámhatóság által hibásnak minősített bevallás javítása [10]

 

Az állami adó- és vámhatóság az adóbevallás helyességét megvizsgálja, és a törvényben meghatározott esetekben – amennyiben az adóbevallás az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki, vagy az adózó a jogszabályban előírt igazolások benyújtásának kötelezettségét elmulasztotta, továbbá az adóbevallásából, nyilatkozatából olyan adatok hiányoznak, amelyek az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában sem szerepelnek – 15 napon belül, megfelelő határidő kitűzésével az adózót javításra (hiánypótlásra) szólítja fel. Az adózónak a hibalistában felsorolt hibák kijavítását követően a bevallás teljes állományát újból be kell nyújtania és a lap tetején lévő kódkockába be kell írnia az eredeti (az állami adó- és vámhatóság által hibásnak minősített) bevallás 10 jegyű vonalkódját, mely a javításra való felhívást tartalmazó levélben található meg. Helyesbítő, vagy önellenőrző bevallások esetében is küldhető javító bevallás abban az esetben, ha a helyesbítésnek, önellenőrzésnek szánt bevallást a hivatal hibásnak találta és arról értesítést küldött.

 

Az elküldött bevallások feldolgozási állapotáról az Ügyfélkapun/Cégkapun keresztül, az eBEV szolgáltatások rendszerében tájékozódhat.

 

Adózói javítás (helyesbítés) [11]

 

Adózótól adott időszakra benyújtott első bevallás alapbevallásnak minősül (a nyomtatványon nincs kitöltve sem a javítani kívánt bevallás vonalkódja, sem a helyesbítés, sem az önellenőrzés jele). Az állami adó- és vámhatóság által elfogadott (befogadott és teljes folyamatában feldolgozott) alapbevallás után, ugyanarra az időszakra alapbevallás már nem, csak adózói javítás (helyesbítés), vagy önellenőrzés nyújtható be.

 

Adózói javításról (helyesbítésről) akkor van szó, amikor az adózó utóbb észlelte, hogy az állami adó- és vámhatóság által elfogadott bevallás bármely adat tekintetében téves, vagy valamely adat az elfogadott bevallásból kimaradt, azaz a bevallás nem teljes körű.

 

Az adó megállapításához való jog elévülési idején belül az adózó is kezdeményezheti az adóbevallás kijavítását, ha a bevallás – adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét nem érintő – hibáját észleli.

Figyelem! Ebben az esetben a „Hibásnak minősített bevallás vonalkódja” mezőt üresen kell hagyni!

 

Abban az esetben, ha a bevallás benyújtása adózói javítás (helyesbítés) miatt történik, akkor a 1908A Főlap (C) blokkjában a „Bevallás jellege” mezőbe „H” betűt kell választani. Akkor is adózói javításról (helyesbítésről) van szó, ha valamely természetes személlyel kapcsolatos adatközlést bármely bevallási időszakra pótlólag teljesíti az adózó.

Az értékadatok adózói javítása (helyesbítése) adózói szintű kötelezettségváltozást nem eredményez.

 

Az adózói javítás (helyesbítés) lényege a természetes személyre vonatkozó teljes adatcsere, de ebben az esetben is meg kell ismételni a 1908A-01-01-es és a 1908A-01-02-es lapok teljes adattartalmát.

 

Értékadatok adózói javítása (helyesbítése)

Értékadatnak tekintendő minden olyan adat, mely a 1908M-04-es laptól a 1908M-13-as lapig (kivéve a 1908M-05-ös lap), a lapok I-III. és V-XVIII. blokkjaiban szerepel.

 

Amennyiben a természetes személy jövedelem-, járulék adatainak valamelyikét kell helyesbíteni (1908M-04 – 1908M-13 lapok valamely sora, kivéve a 1908M-05-ös lap), akkor a természetes személlyel kapcsolatos, az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett időszak valamennyi részletező lapját kitöltve, ismételten be kell nyújtani.

 

Amennyiben olyan természetes személy adatait közölte az adott időszakról benyújtott bevallásában, akivel kapcsolatosan bevallási kötelezettsége nem volt, azt a természetes személyenkénti összesítő 1908M lapon az adózói javításra (helyesbítésre) vonatkozó – bevallás jellege elnevezésű – kódkockában jelölt „H”-n túl, az alatta lévő sorban „T”-vel kérjük jelölni. Ebben az esetben az adott 1908M laphoz tartozó lapok egyes soraiban adatot közölni nem lehet.

 

Ezen értékadatok bármelyikének adózói javítása (helyesbítése) során a helyes azonosító adatok feltüntetésével csak az adott személy(ek)re vonatkozó bevallást és a 1908A-01-01-es, 1908A-01-02-es lapok teljes adattartalmát kell ismételten közölni. Az adott természetes személy(ek)re vonatkozóan azonban nem csak az adott sorhoz kapcsolódó javított adatot kell feltüntetni, hanem a 1908M laphoz tartozó valamennyi lapot kitöltve ismételten be kell nyújtani.

 

Fontos! Amennyiben az értékadatok adózói javítása (helyesbítése) adózói szintű kötelezettség változást eredményez, úgy a bevallás tekintetében az önellenőrzést is el kell végezni.

 

A 2019. január 1-jétől keletkezett kötelezettségek tekintetében teljesített bevallások önellenőrzésére is ezt a bevallást kell benyújtani, de az adóellenőrzés jogerős határozatával előírt tételeket nem szabad a havi bevallásban szerepeltetni. (A 2013., 2014., 2015., 2016., 2017. és 2018. évben benyújtott bevallásokban elkövetett tévedések önellenőrzését nem ezen a nyomtatványon, hanem időszaktól függően a 1308, 1408, 1508, 1608, 1708, illetve 1808 jelű bevalláson kell teljesíteni.)

 

Önellenőrzés [12]

 

Önellenőrzésnek az a módosítás minősül, amely során az adóalap (járulékalap), illetve az adó (járulék) összege adózói (nem természetes személy) szinten változik. Abban az esetben, ha a természetes személyekkel összefüggésben az adott adóban (járulékban) bevallott és később korrigált adókötelezettség változása különbözetének előjelhelyes összege nulla, úgy az nem önellenőrzés, „csupán” adózói javítás (helyesbítés).

 

Amennyiben az adózói javítás (helyesbítés) egyúttal önellenőrzésnek is minősül, úgy azt a 1908A főlap (C) blokkjában a bevallás jellege kódkockában kell jelezni.

 

Önellenőrzésnek minősül, ha az adózó az adót (járulékot), adóalapot (járulékalapot) az ellenőrzés megkezdése előtt helyesbíti [13].

 

Önellenőrzésnek minősül továbbá az a helyesbítés is, amely során az adózót terhelő egyéb kötelezettség alapja, illetve a kötelezettség (adó, járulék) összege változik. Ebben az esetben természetesen csak az önellenőrzést kell jelölni.

 

Egy önellenőrzéssel csak egy bevallási időszakra vonatkozó adatok módosíthatók.

 

Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó (járulék) és költségvetési támogatás - a vizsgált időszak tekintetében - önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az állami adó- és vámhatóság által utólag megállapított adót (járulékot), költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti. A vizsgálat alá vont adót (járulékot), költségvetési támogatást és időszakot érintő helyesbítés abban az esetben minősül az ellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett önellenőrzésnek, ha az adózó az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb a megbízólevél kézbesítésének – kézbesítés hiányában átadásának – napját megelőző napon az állami adó- és vámhatósághoz benyújtotta (postára adta). [14]

Önellenőrzéssel csak azt az adót (adóalapot), járulékot (járulékalapot) lehet helyesbíteni, amely helyesbítésnek az együttes összege az 1 000 forintot meghaladja. [15]

 

A kifizető, a munkáltató által megállapított adó, adóelőleg módosítása [16]

Ha a munkáltató az összesített igazolás kiállítását követően, a kifizető a kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően tárja fel, hogy a természetes személy adóelőlegét, adóját nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi és az adókülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül - az AJK nyomtatványon - bejelentést tesz a természetes személy állami adó- és vámhatóságához és a természetes személyt értesíti, kivéve, ha a természetes személy értesítési címét nem ismeri. Amennyiben a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű adó, adóelőleg levonását eredményezte, a munkáltató (kifizető) az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott adó, adóelőleg után önellenőrzési pótlékot állapít meg, vall be, és fizet meg. A munkáltató (kifizető) a bejelentési, az önellenőrzési pótlék megállapítási és bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. A munkáltató (kifizető) bejelentése alapján az adókülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elő a természetes személy terhére vagy javára.

 

Járulékkülönbözet elszámolása [17]

 

Ha az Art. szerinti munkáltató, kifizető (a továbbiakban: munkáltató, kifizető) a természetes személynek teljesített kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően tárja fel, hogy a természetes személyt terhelő járulékot nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi. Amennyiben a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű járulék levonását eredményezte, a munkáltató (kifizető) az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott járulék után az Art. rendelkezései szerint önellenőrzési pótlékot állapít meg, vall be és fizet meg.

A munkáltató, amennyiben a természetes személy vele még munkaviszonyban áll, a törvényben meghatározottaktól eltérően megállapított és levont járulék nyilvántartásba vételét követően a feltárt hiba következményeként keletkezett járulékkülönbözetet a természetes személy részére visszatéríti, illetőleg a következő kifizetéskor levonja. A levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15%-át. Ha a különbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja. A munkáltató a levont, illetőleg visszatérített járulékkülönbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján vallja be, fizeti meg, illetőleg igényli vissza.

Amennyiben a járulékkülönbözet az előbbiek szerint nem vonható le teljes egészében, vagy a természetes személy időközben munkahelyet változtat, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a különbözet fennálló összegéről és a természetes személy adóazonosító számáról értesíti a természetes személy állami adó- és vámhatóságát, amely az egyébként rá vonatkozó szabályok szerint intézkedik a hátralék beszedése érdekében. Ilyen esetben késedelmi pótlék a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően számítható fel. A természetes személy az állami adó- és vámhatóságtól fizetési könnyítést csak a levonás előbbiek szerinti meghiúsulása esetén kérhet.

A kifizető a járulékkülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a természetes személy állami adó- és vámhatóságához és a természetes személyt értesíti, kivéve, ha a természetes személy értesítési címét nem ismeri.

A munkáltató (kifizető) bejelentése alapján a járulékkülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elő a természetes személy terhére, illetőleg javára.

A munkáltató, ha a járulékkülönbözet elszámolása meghiúsult, továbbá a kifizető az önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási és a bejelentési kötelezettség teljesítésével mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. A munkáltató, ha a természetes személlyel a járulékkülönbözetet elszámolta, az önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól.

Ha a munkáltató a vele munkaviszonyban már nem álló természetes személytől a munkaviszony fennállása alatt a biztosítottat terhelő járulékot nem vonta le, de azt a Tbj. 50. § (5) bekezdése alapján bevallotta és megfizette, a le nem vont biztosítottat terhelő járulékok összegének és a természetes személy adóazonosító jelének közlésével értesíti a természetes személy állami adó- és vámhatóságát az AJK nyomtatvány benyújtásával. Az állami adó- és vámhatóság a munkáltató által le nem vont, biztosítottat terhelő járulékot határozattal írja elő a természetes személy terhére, és szükség esetén intézkedik az előírt járulék beszedése iránt. Amennyiben a természetes személyt terhelő járulék összege megfizetésre, beszedésre került, az állami adó- és vámhatóság erről a természetes személy volt munkáltatóját értesíti, aki (amely) az általa a Tbj. 50. § (5) bekezdése szerint jogszerűen bevallott biztosítottat terhelő járulékot önellenőrzéssel helyesbíti, a visszajáró összegről rendelkezik.

 

Az előzőektől eltérően, ha a természetes személy a munkáltató jogutód nélküli megszűnését követően tárja fel, hogy a munkáltató a járulékot nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, és a hiba a törvényben meghatározottnál magasabb összegű járulék levonását eredményezte, erről a tényről az adóazonosító szám feltüntetésével bejelentést tehet az állami adó- és vámhatósághoz. A bejelentés alapján a járulékkülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elő a természetes személy javára, amennyiben az állami adó- és vámhatóság nyilvántartása szerint a munkáltató a természetes személytől a törvényben meghatározottnál magasabb összegű járulékot vont le, vallott be és fizetett meg.

 

Az önellenőrzést az Art. 54-57. §-aiban rögzített rendelkezések szerint kell elvégezni, és az erre rendszeresített nyomtatványt az állami adó- és vámhatósághoz benyújtani.

 

Amennyiben ismételt önellenőrzésre – a korábban benyújtott bevallási adatok helyesbítésére (módosítására) - kerül sor, úgy azt a 1908A-03-01-es lapon az (O) blokkban kérjük jelölni az „Ismételt önellenőrzés jelölése” szöveg mellett lévő kódkockában. Ismételt önellenőrzés esetén a 1908A Főlap (C) blokkjában a „Bevallás jellege” kódkockában az „O” betűjelet is fel kell tüntetni. Korábbi önellenőrzési pótlék önellenőrzése értelemszerűen csak ismételt önellenőrzés keretében valósulhat meg.

Amennyiben az önellenőrzéssel történő helyesbítéssel az adózónak pénzügyileg rendezendő adókötelezettsége keletkezik, akkor az adót és az esetlegesen felszámított önellenőrzési pótlékot az önellenőrzési bevallás benyújtásával egyidejűleg kell – késedelmi pótlék felszámítása nélkül – megfizetni.

Nem kell önellenőrzési pótlékot felszámítani, ha a munkáltató (kifizető) a bevallást, a természetes személy hibás nyilatkozata miatt helyesbíti [18] önellenőrzéssel.

Kötelezettség csökkenése esetén az adó visszaigénylésének lehetősége ugyanezen időponttól nyílik meg.

 

Az önellenőrzést az önellenőrizni kívánt időszakban hatályos jogszabályok figyelembevételével végezze el.

Lehetőség van az adóbevallás benyújtására előírt határidőt megelőző időpontban is a bevallás önellenőrzéssel történő helyesbítésére. Ebben az esetben a helyesbített adó, költségvetési támogatás az általános szabályok szerint válik esedékessé. [19]

Amennyiben az adózó a korábbi önellenőrzése során hibásan számította ki és vallotta be a 1908A-03-01, 03-02-es önellenőrzési lapokon az önellenőrzési pótlék összegét, akkor annak helyesbítését is az említett lapokon helyesbítheti. Az önellenőrzési pótlék helyesbítése esetén – az önellenőrzési lapokon - kizárólag az önellenőrzési pótlék bevallására szolgáló sor(ok)ban szerepeltethető adat. Figyelem! Ebben az esetben is meg kell ismételni a teljes bevallást! Abban az esetben, ha a korábbi önellenőrzési bevallásban feltüntetett önellenőrzési pótlék összege annak helyesbítése miatt csökken, akkor a negatív előjelet is fel kell tüntetni a vonatkozó sor(ok)ban.

 

Az önellenőrzéssel kapcsolatos további információk a 1908A-03-as lapok kitöltésére vonatkozó útmutatónál találhatók.

 

Jogkövetkezmények

 

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy amennyiben bevallási (adatszolgáltatási) kötelezettségét hibásan, hiányos adattartalommal, késve teljesíti, vagy azt elmulasztja, az adó- és vámhatóság szankcióval élhet – figyelembe véve az Art. 150. §, 153-162. §, továbbá a 220. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket.

 

Az adófizetés módja [20]

 

A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni. A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízással köteles teljesíteni.

Az adózó – pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségétől függetlenül – az állami adó- és vámhatóság felé fennálló fizetési kötelezettségét a 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 59. § szerinti elektronikus fizetéssel is teljesítheti.

A bankkártyás adófizetésre kijelölt NAV ügyfélszolgálati irodák címe a „http://www.nav.gov.hu” honlapján megtekinthető.

 

A foglalkoztatónak minősülő egyéni vállalkozó ebben a bevallásban csak a kifizetői, munkáltatói minőségben őt terhelő kötelezettségeket tünteti fel, vagyis az általa foglalkoztatott biztosítottak adó, járulék és egyéb adatait közli. Az egyéni vállalkozói tevékenységet cselekvőképességének elvesztése miatt az egyéni vállalkozó nevében és javára folytató törvényes képviselő, továbbá az elhunyt egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységét folytató özvegye vagy örököse kötelezett az előzőek teljesítésére.

 

A társas vállalkozások jelen bevallással érintett kötelezettségeikről az előtársasági időszakban és abban az esetben is kötelezettek a 1908 jelű bevallás benyújtására, ha az előtársasági időszakról az Szt. 135. § (6) bekezdése értelmében nem kötelezettek külön beszámolót készíteni.

 

Megszűnésre vonatkozó szabályok [21]

 

A felszámolási eljárás alatt álló adózók

-        a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a felszámolás megkezdését megelőző nappal lezárt időszakra – a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül;

-        a felszámolás időtartama alatt a bevallás(oka)t az általános szabályok szerint;

-        a felszámolás befejezésekor a felszámolási záró adóbevallást a záró mérleg elkészítésének napját követő napon kötelesek az állami adó- és vámhatóságnak benyújtani.

 

 A végelszámolás alatt álló adózók

-        a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal – a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül;

-        a végelszámolás időtartama alatt a bevallás(oka)t az általános szabályok szerint;

-        a záró adóbevallást végelszámolás befejezésekor, a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de a végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózók a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követő munkanapon kötelesek benyújtani.

A tevékenységet lezáró adóbevallással, illetve a felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró, illetve a felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás, illetve a felszámolást, vagy végelszámolást lezáró adóbevallás benyújtásakor még nem járt le.

 

Ha a felszámolás, végelszámolás útján megszűnő adózó valamely munkavállalójának munkaviszonya az adózó jogutód nélküli megszűnésével egyidejűleg szűnik meg, a felszámoló, végelszámoló a záró adóbevallás és a jogutód nélküli megszűnés közötti időszak vonatkozásában a munkabért és bérjellegű egyéb juttatásokat terhelő adókról és járulékokról a munkaviszony megszűnését követő 30 napon belül köteles a bevallást benyújtani, és ezzel egyidejűleg az adót megfizetni. [22]

 

A kényszertörlési eljárás alatt álló adózók

-        tevékenységüket lezáró adóbevallást — a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal — a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül;

-        tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát követően teljesítendő bevallási kötelezettséget — törvény eltérő rendelkezése hiányában — az Art. általános rendelkezései szerint kötelesek benyújtani.

A tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás benyújtásakor még nem járt le. Végelszámolást követően elrendelt kényszertörlési eljárás esetében a végelszámolásra vonatkozó szabályok szerint kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. A kényszertörlési eljárást követő felszámolási eljárás esetén az Art. kényszertörlési eljárásra vonatkozó rendelkezései és a Csőd tv. felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezései együttes alkalmazásával kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni.

 

Ha az adózó felszámolási eljárás, vagy végelszámolás nélkül szűnik meg, vagy az adóköteles tevékenységét megszünteti, továbbá az egyéni vállalkozói igazolványt vagy a tevékenység folytatásához szükséges engedélyt az arra illetékes hatóság jogerősen visszavonta, vagy vállalkozói igazolványát (engedélyét) az adózó visszaadta, a kifizetői, munkáltatói minőségéből eredő kötelezettségével kapcsolatban a záró bevallást a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell benyújtani.

 

A bevallás a következőket tartalmazza:

 

1908A             Az adózóra és a bevallás időszakára vonatkozó adatokat tartalmazó főlap

1908A-01-01  Az adózót terhelő egyéb kötelezettségek, adatok a csekély összegű (de minimis) támogatásokról, valamint a természetes személyhez nem köthető szociális hozzájárulási adóból elszámolható kedvezmény

1908A-01-02 A szakképzési hozzájárulásra vonatkozó adatok

1908A-01-03  Kérelem a biztosítotti bejelentéssel nem érintett munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolás kiadásához

1908A-02-01 – 1908A-02-03 Természetes személyenként közölt adatok összesítése adónemenként forintban, ezer forintban

1908A-03-01 – 1908A-03-02 Önellenőrzéshez használható lapok

1908A-03-03  Nyilatkozat arról, hogy az önellenőrzésének indoka alaptörvény-ellenes, vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusába ütközik

1908M            Természetes személyenkénti összesítő lap (a természetes személy azonosítására és adatainak közlésére szolgál)

1908M-04       Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, a személyi jövedelemadó előleg elszámolása és adatok az első házasok kedvezményének érvényesítéséhez

1908M-05       Adatok a családi kedvezmény érvényesítéséhez

1908M-06                   Külön adózó jövedelmek, szociális hozzájárulási adó

1908M-07       Egyéb adatok

1908M-08       A jogviszonyra vonatkozó adatszolgáltatás

1908M-09       A járulékokra vonatkozó kifizetések adatai, illetve a tételes egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó adatok

1908M-09-01 Az ellátásokra vonatkozó adatok

1908M-10       Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásra vonatkozó adatok

1908M-11       A START Programhoz kapcsolódó (START, START PLUSZ és START EXTRA, START BÓNUSZ) kártyával (a továbbiakban: kártyával) rendelkező személyek foglalkoztatásával összefüggő, valamint a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményhez kapcsolódó egyéb adatok

1908M-12       A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető egyéb kedvezmények

1908M-13       Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony adatai

 

 

Függelékek:

1.     A 1908M-08 – 1908M-13-as lapokon az „alkalmazás minősége” rovat kitöltése

2.     Biztosítás szünetelése, vagy munkabérrel ellátatlanság kódja

 

Mellékletek:

1.     Az állampolgárság, valamint az illetőség szerinti állam közléséhez az egyes országok kódját tartalmazó lista.

2.     A korkedvezményre jogosító munkakörök. A melléklet 14 munkaköri főcsoportot tartalmaz, a főcsoporthoz tartozó konkrét munkakörök felsorolásával (pl.: 01.008 föld alatt végzett munka, robbantókamra kezelő).

3.     A gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális és foglalkoztatási szempontból legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségek listája

1908A Főlap kitöltése

 

Azonosítás (B) Blokk

 

Hibásnak minősített bevallás vonalkódja

Ebben az esetben a főlap Azonosítás (B) blokkjában található kódkockába az állami adó- és vámhatóságtól kapott kiértesítő levélben feltüntetett 10 jegyű vonalkódot kell beírni.

 

A bevallásban az azonosító adatokat a bevallási időszak utolsó napjára vonatkozóan kell kitölteni.

 

Kérjük a jogelőd adószámát kitölteni, ha az adatszolgáltató a jogelőd kötelezettségét is teljesíti.

 

Az adózó/természetes személy előző családi neve/utóneve rovat kitöltése akkor kötelező, ha a bevallási időszakban történt a névváltozás.

 

Amennyiben a székhely, levelezési cím külföldi, az „irányítószám” „ország”, „város/község”, a „közterület neve”, a „közterület jellege” és a „házszám” adatmezők kitöltése kötelező. Magyarországi székhely, levelezési cím esetében is kérjük ezeket az adatmezőket kitölteni, az „ország” adatmezőt azonban üresen kell hagyni. A főlapon, amennyiben a levelezési címként postafiókot kíván megadni, akkor a közterület jellegéhez „Pf”-et kell írni, a postafiók számát a házszám rovatban kell feltüntetni.

 

A borítólapon ügyintézőként annak a személynek a nevét kérjük feltüntetni, aki a bevallást összeállította, és aki a bevallás esetleges javításába bevonható.

 

(C) Blokk

 

A bevallási időszaknak meg kell egyeznie a 1908M lap (D) blokkjában közölt időszakkal. A bevallási időszak általános esetben az adott hónap első napjától az adott hónap utolsó napjáig tarthat. Ettől eltérő időpontot csak a vállalkozás hónap közben történő megkezdése, illetve a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó esemény bekövetkezése miatt lehet beírni.

 

 

A bevallás jellege

 

A bevallás jellege kódkockában azt kérjük jelölni, hogy az adóbevallás az elsőként benyújtott alapbevallás adózói javításának (helyesbítésének), vagy önellenőrzésének minősül.

A kódkockába:           adózói javítás (helyesbítés) esetén „H”

                                   önellenőrzés esetén „O”

betűjelet kérünk feltüntetni.

Az ismételt önellenőrzés tényét nem a főlapon, hanem a 1908A-03-01-es lapon az (O) blokkban kérjük jelölni az „Ismételt önellenőrzés jelölése” szöveg mellett lévő kódkockában. Ismételt önellenőrzés esetén a „Bevallás jellege” kódkockában az „O” betűjelet is fel kell tüntetni.

Az ismételt önellenőrzés is önellenőrzés, de már legalább a második önellenőrzés az azonos időszakra vonatkozó önellenőrzési láncban. A 1908A-03-02-es lapon „Az önellenőrzési pótlék összegének megállapítása” blokkok kitöltésekor csak ebben az esetben szerepelhet negatív érték.

 

A bevallás típusa

 

A bevallás típusa kódkockában azt kérjük jelölni, hogy az adóbevallást az adózó felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás, átalakulás (ideértve az egyesülést és a szétválást is), egyéni vállalkozói megszűnés, egyéni ügyvéd és a szabadalmi ügyvivői tevékenység, illetve a közjegyzői szolgálat szüneteltetése, egyéb jogutód nélküli megszűnés miatt, illetve az EU más tagállamában illetőséggel bíró gazdasági társaságba történő beolvadás miatt nyújtja be.

A kódkockába:           felszámolás esetén „F”,

                                   végelszámolás esetén „V”,

                                   kényszertörlési eljárás esetén „D”,

                                   átalakulás, egyesülés, szétválás esetén „A,

                                   szüneteltetés esetén „S”,

                                   egyéni vállalkozói megszűnés esetén „E”,

                                   egyéb jogutód nélküli megszűnés esetén „M”

                                   az EU más tagállamában illetőséggel bíró gazdasági társaságba történő beolvadás esetén „B”

betűjelet kérünk feltüntetni.

 

Átalakulás esetén a bevallást a jogelődre vonatkozóan 30 napon belül kell benyújtani. Ilyen esetben a bevallásnak tartalmaznia kell a jogelőd adószámát is. Amennyiben a jogutódlással történő megszűnés hónap közben történik és a jogelőd kötelezettségeit a jogutód teljesíti, a jogutódnak két darab 1908 jelű bevallást kell benyújtania, egyet a jogutódlással történő megszűnés időpontjáig 30 napon belül, egyet pedig az adott hónapból még fennálló időszakra. Ez utóbbinál természetesen a jogelőd adószámát már nem kell szerepeltetni.

 

A bevallás fajtája

 

Felszámolási eljárás esetén a bevallás fajtája kódkockába kérjük beírni, hogy az adózó az eljárást megelőző időszakra vonatkozó bevallást nyújtja be, ez esetben a kódkockába írjon "1"-t, vagy ha az eljárás alatti időszakra nyújtja be a bevallását, a kódkockába "2"-t kell írnia. Az eljárás befejezésekor a kódkockába írjon "3"-t.

Ha a felszámolási eljárás bevallási időszakon belül kezdődik, akkor két adóbevallást kell az adózónak benyújtania: a bevallási időszak kezdő napjától a felszámolás kezdő időpontját megelőző napig, ilyenkor a kódkockába "1"-t, majd a felszámolás kezdő időpontjától a bevallási időszak végéig egy újabb nyomtatványt kell kitölteni, ekkor a kódkockába „2”-t kell írni.

 

Végelszámolás, illetve kényszertörlési eljárás esetén is az előzőekben ismertetett jelöléseket kell alkalmazni azzal, hogy a kényszertörlési eljárás befejezésekor benyújtani kívánt bevallásban a kódkockát nem kell kitölteni, azt a Bevallás típusa mezőben „M” betűjellel kell jelölni. Végelszámolást követően elrendelt kényszertörlési eljárás esetében a végelszámolásra vonatkozó szabályok szerint, a kényszertörlési eljárást követő felszámolási eljárás esetén az Art. és a Csőd tv. rendelkezéseinek együttes alkalmazásával kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. [23]

Csődeljárás esetén a bevallás fajtája kódkockát nem kell kitölteni, a bevallást jelölés nélkül az általános szabályok szerint kell benyújtani.

 

A „Kisvállalati adó alanyának bevallása” megnevezésű kódkockában X-szel kell jelölni, amennyiben a Katv. III. fejezete szerint a kisvállalati adó hatálya alá jogszerűen bejelentkezett és annak a bevallási időszak egészében alanya. Ebben az esetben a szakképzési hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó bevallására szolgáló sorokat nem kell kitölteni.

 

Kormányhivatal bevallása esetén, az erre szolgáló kódkockában az alábbi jelölést kell alkalmazni:

1               kormányhivatal saját dolgozói,

2               kormányhivatal munkaügyi szakterületének ellátásában részesülők,

4         járási hivatal által folyósított szociális ellátás.

 

Magyar Államkincstár által folyósított ellátások bevallása esetén, az erre szolgáló kódkockában az alábbi jelölést kell alkalmazni:

1               Magyar Államkincstár nyugdíjbiztosítási szakterületének ellátásában részesülők,

2               Magyar Államkincstár családtámogatási ellátásában részesülők,

3               Magyar Államkincstár egészségbiztosítási szakterületének ellátásában részesülők.

 

„Jelölje, ha a Tbj. 56/A. § rendelkezéseivel érintett” mező kitöltése

1-es kód, ha külföldi vállalkozásként közvetlenül, vagy pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján nyújtja be,

2-es kód, ha a külföldi vállalkozás munkavállalójaként nyújtja be.

Abban az esetben, ha a mező értéke

1     akkor a 1908A főlap (B) blokkban az „Adózó adószáma” és az „Adózó/cég neve” mező kerül kitöltésre és a benyújtott 1908M-es főlap(ok)on jelölhető a „Jelölje, ha a természetes személy a Tbj. 56/A. § rendelkezéseivel érintett” mező,

2     akkor a 1908A főlap (B) blokkban „Az adózó adóazonosító jele”, a „Külföldi vállalkozás illetékessége szerinti állam” (1. számú melléklet), a „Külföldi vállalkozás azonosító száma”, valamint az „Adózó/természetes személy neve” és az „Adózó/cég neve” mezőt kell kitölteni!

 

Az adóazonosító jelen történő bevallás benyújtásának indoka

1-es kód: az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését követő foglalkoztatás

Ezt a kódkockát abban az esetben kell 1-es kóddal kitölteni, amennyiben egyéni vállalkozóként munkavállalót foglalkoztatott és az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnésével a munkavállalóval fennálló munkaviszonyát nem szüntette meg, ezért bevallását adóazonosító jel feltüntetésével nyújtja be. Tekintettel arra, hogy ebben az esetben továbbra is foglalkoztatónak minősül, a 1908 jelű bevallás benyújtására kötelezett.

 

Abban az esetben, ha kizárólag egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bevallási kötelezettsége keletkezett, a kódkocka kitöltésével bevallásban csak az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő sorok tölthetők ki (1908A-02-03-as lap 160. sor, 1908A-03-02-es lap 250., 255. sor, 1908A-03-03-as lap, 1908M-13-as lap).

Következő lap
Tartalomjegyzék