A 1908M-06-os lap kitöltése

 

V. Külön adózó jövedelmek (kifizetések)

 

360. sor: Ingatlan árverés, aukció során történő értékesítésből származó kifizetés összege

Ebben a sorban kell azon kifizetések bruttó összegéről adatot közölni, amelyek ingatlan árverés, aukció során történő értékesítéséből származnak. A bevallásban a kifizetés bruttó összegét a b) oszlopban kell megadni.

 

361. sor: Vagyoni értékű jog árverés, aukció során történő értékesítéséből származó kifizetés összege

A vagyoni értékű jog árverés, aukció során történő értékesítéséből származó kifizetést kell e sor b) oszlopában bevallani.

 

362. sor: Ingó vagyontárgy árverés, aukció során történő értékesítéséből származó kifizetés összege

Az ingó vagyontárgy árverés, aukció során történő értékesítéséből származó kifizetést kell e sor b) oszlopában bevallani.

 

363. sor: A privatizációs lízingből származó kifizetés összege

Ebben a sorban kell bevallani a jövedelmet, ha a természetes személy privatizációs lízing formájában megszerzett vagyonrészét vagy annak egy részét – bármilyen módon elidegeníti, vagy a társaság jogutód nélkül megszűnik. Jövedelemként a cégbíróságon bejegyzett névérték vagy a tulajdonrész ellenértéke közül a magasabb összeget kell feltüntetni. A névértéknek vagy az ellenértéknek nem része az az összeg, amelyet a tulajdonrész megszerzése érdekében a természetes személy a saját adózott jövedelméből lízingdíj címén fizetett meg. [100]

A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén bevételként a saját befizetéssel csökkentett eladási árat kell figyelembe venni akkor is, ha az a névértéknél alacsonyabb.

A lízingszerződés alapján szerzett tulajdonrészből származó bevétel egésze jövedelem.

 

364. sor: Belföldről származó osztalék címén kifizetett összeg

Ez a sor tartalmazza az osztalék címén kifizetett összeget.

A 2018. évben kifizetett osztalékelőlegből a 2019. évben az első mérleg szerinti eredményének megállapítása után osztalékká vált részt is itt kell bevallani. Értelemszerűen e sor e) oszlopában csak nulla szerepelhet, ha csak osztalékelőleg vált osztalékká.

A 2019. évben osztalékelőleg címén kifizetett összeget nem itt, hanem a bevallás 1908M-07-es lap 397. sorában kell szerepeltetni.

 

Az Szja törvény [101] alkalmazásában osztaléknak minősül a számviteli szabályok szerint osztalékként meghatározott jövedelem. Ugyancsak osztaléknak minősül a kamatozó részvény kamata, a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem és az alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy hozama is, illetőleg a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kezelt vagyon hozamainak terhére a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő természetes személy részére juttatott vagyoni érték. Osztaléknak minősül továbbá a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg, valamint a közhasznúnak nem minősülő alapítvány által az alapítványi vagyon hozamainak terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték.

  

Az Szja törvény 66. § (4) bekezdése szerint nem tekinthető osztaléknak a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon hozama, illetve az alapítványi vagyon hozama abban az esetben, ha a kedvezményezett természetes személy e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte.

 

Az Szja törvény 66. § (5) bekezdése alapján a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon, illetve az alapítványi vagyon hozamaival kapcsolatosan azt kell feltételezni, hogy a kedvezményezett először a hozamot szerzi meg. Ha a kifizető - kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély - nyilvántartása alapján a hozamok nem különíthetőek el a kezelt vagy az alapítványi vagyontól, a magánszemély által megszerzett vagyoni érték egészét osztaléknak kell tekinteni.

 

Amennyiben a kamatozó részvény után kifizetett kamatot a társaság a költségei között számolta el, az a természetes személynél egyéb jövedelemnek minősül, és a bevallás 1908M-04-es lap 308. sorában kell feltüntetni.

Egyéb jövedelemnek kell tekinteni és nem itt, hanem a 1908M-04-es lap 308. sorban kell bevallani az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet megbízásából fizetett osztalékot is.

 

A társas vállalkozás által tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részére a várható osztalékra tekintettel juttatott osztalékelőleg után az adó mértéke az osztalékelőleg 15%-a. A kifizetőnek az adót a kifizetés időpontjában kell megállapítania, valamint az Art. előírásai szerint megfizetnie és bevallania (az előleget a 1908M-07-es lap 397. sorában, az adót a 398. sorban kell szerepeltetni).

Az adózónak az osztalékelőlegből levont adó bevallásán túl nincs az elszámolással teendője. A külföldi illetőségű természetes személy részére fizetett osztalékelőleg adója azt a sorsot követi, mint az osztalék adója. (A külföldi illetőségű természetes személy az Szja törvény 7. számú melléklete 4. és 5. pontjában leírtak szerint adó-visszatérítést kezdeményezhet, ha a levont osztalékelőleg adója magasabb, mint az osztalékká vált rész adója.)

 

A 2018-ban kifizetett osztalékelőlegből utóbb osztalékká vált részt a 2019. évben akkor kell a bevallásban szerepeltetni, amikor a közgyűlés erről döntött. Az e) oszlopban levont adót nem lehet feltüntetni, mivel az osztalékelőleg adója már korábban (2018. évben) megállapításra és levonásra került. Az adó különbözetének elszámolására a természetes személynek van lehetősége az adóbevallásában.

 

365. sor: Külföldről származó osztalék címén kifizetett összeg

Ebben a sorban kell feltüntetni a belföldi illetőségű hitelintézet, befektetési szolgáltató, mint kifizető által a nála vezetett értékpapír (értékpapír-letéti) számláján elhelyezett értékpapírra tekintettel a természetes személynek kifizetett (jóváírt) külföldről származó osztalék összegét, valamint az adóalapot terhelő adó és a 2019. évben levont adó összegét.

 

366. sor: Vállalkozásból kivont jövedelem összege

Ebben a sorban kell bevallani – az Szja törvény 68. §-a szerint - a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének tőkekivonással történő leszállítása, a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése, a társas vállalkozás cégbejegyzési kérelmének elutasítása, valamint a természetes személy tag tagsági viszonyának megszűnése miatt a természetes személy tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett jövedelmét.

Ebben a sorban kell bevallani a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének tőkekivonással történő leszállítása miatt a természetes személy tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) részére e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából juttatott jövedelmét.

A belföldi székhelyű társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése, cégbejegyzése iránti kérelem elutasítása és cégbejegyzése iránti eljárás megszüntetése esetén az adót a társas vállalkozás az Szja törvény 68. § (8) bekezdése szerinti jövedelemszerzés időpontjára megállapítja, valamint az Art. előírásai szerint bevallja és – akkor is, ha a levonásra bármely okból nem kerülhet sor – megfizeti. Ebből következően, a bevallásban levont adóként kell feltüntetni a kifizető által a természetes személy helyett, fentiek szerint megfizetett és bevallott adót. Egyéb esetekben a kifizetés időpontjában megállapított és levont adót kell az e) oszlopban feltüntetni.

 

367. sor: Árfolyamnyereség címén kifizetett összeg

Az értékpapír átruházásából származó jövedelem adatközlésére szolgál ez a sor, ha munkáltatótól, kifizetőtől származik a természetes személyek bevétele. Az árfolyamnyereség után az adót a kifizető a jövedelem megszerzése napján állapítja meg és vonja le.

 

Személyi jövedelemadó szempontjából értékpapír [102] minden olyan okirat, elektronikus jelsorozat, amely a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak minősül, továbbá a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedés, a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a szövetkezeti részesedés, ideértve más, törvényben meghatározott olyan vagyoni hozzájárulást is, amely tagsági jogviszonyt keletkeztet, különösen az ügyvédi iroda alapításakor szolgáltatott vagyont.

 

Árfolyamnyereség az a jövedelem [103], amely az értékpapír átruházása (az értékpapír kölcsönbeadását kivéve) ellenében kapott bevételből az értékpapír szerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét meghaladja.

Nem minősül árfolyamnyereségnek az előbbi különbözetből az a rész, amelyet más, például munkaviszonyból származó vagy egyéb jövedelemként, illetve kamatból származó jövedelem jogcímén szerez meg a természetes személy.

 

A bevételből a jövedelmet az értékpapír átruházásáról szóló szerződés keltének napjára kell megállapítani.

Abban az esetben, ha a természetes személy bevételének megszerzése több részletben történik, úgy a természetes személy a jövedelmet a részletnek a teljes várható bevételhez viszonyított arányában szerzi meg.

 

A kifizető a jövedelem jogcíme szerinti adót (adóelőleget) a kifizetés időpontjában a rendelkezésre álló vagy általa megállapítható, illetőleg a természetes személy által igazolt szerzési érték- és járulékos költségadatok figyelembevételével állapítja meg, és az Art. rendelkezései szerint vallja be és fizeti meg.

 

Ha az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevétel a szerződés keltének napjára nem határozható meg, mivel az a később teljesülő feltétel(ek)től függő tétel(ek) figyelembevételével változó összeg, akkor a kifizetőnek a feltétel(ek) bekövetkezése teljesülésének tényállását kell vélelmeznie. Amennyiben utóbb emiatt adókülönbözet mutatkozik a természetes személy javára, azt önellenőrzéssel igényelheti majd vissza, míg egyéb esetben az adókötelezettséget a kifizető (a természetes személy) teljesíti az általános szabályok szerint.

Ha a később teljesülő feltétel(ek) bekövetkeztével a bevételt módosító összeg(ek)et a felek tételesen nem határozzák meg, úgy az árfolyamnyereség összegét a feltétel(ek)hez nem kötött bevételből kell megállapítani, vagyis, amennyiben emiatt utóbb adókülönbözet mutatkozna a természetes személy javára, azt a természetes személy önellenőrzéssel igényelheti majd vissza. Egyéb esetben a bevételt növelő tétel teljes egészében a természetes személy egyéb jövedelme, és az adókötelezettség teljesítésére az általános szabályok szerint kell eljárni.

 

Amennyiben az Szja törvény rendelkezései alapján az adott értékpapír esetében a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni, úgy a megszerzési és elidegenítési érték tekintetében is e szerint kell eljárni. A szokásos piaci érték fogalma az Szja törvény 3. § 9. pontjánál található.

 

Az árfolyamnyereség számításánál az értékpapír szerzési értékének meghatározásakor a törvény előírásai [Szja törvény 67. § (9) bekezdésében foglaltak] szerint kell eljárni.

 

A törvény szerinti jogcímeken kívüli szerzési módtól eltérően megszerzett értékpapír esetében az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a megszerzés érdekében, az értékpapír átruházásáig a természetes személy által teljesített, igazolt összeg minősül.

 

A külföldi pénznemben feltüntetett adatokat az Szja törvény 5. és 6. §-ában leírtak szerint kell megállapítani, átszámolni.

 

Az árfolyamnyereség számításánál figyelembe vehetők az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek:

-      az értékpapír megszerzésekor fizetett illeték,

-      az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggő, a természetes személyt terhelő igazolt kiadás (ide értendő különösen az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggésben nyújtott, a tőkepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység vagy árutőzsdei szolgáltatási tevékenység ellenértéke is),

-      az értékpapír megszerzésének alapjául szolgáló vételi (jegyzési) jog és az értékpapír átruházásának alapjául szolgáló eladási jog ellenértékeként a természetes személyt terhelő, igazolt összeg. Ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ide kell érteni a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is.

 

Az értékpapír megszerzésére fordított értéknek számít olyan értékpapír megszerzésekor, amelynek megszerzése illetékköteles – akkor is, ha az illeték kiszabása az átruházásig még nem történt meg –, az illetékekről szóló törvényben meghatározott forgalmi érték, növelve a természetes személy által az értékpapír átruházásáig teljesített, igazolt ellenértékkel.

Ha a természetes személy az átruházott értékpapír tulajdonjogát értékpapír kölcsönbe vétele útján szerezte meg, akkor a jövedelmet az értékpapír visszaadásának (visszaszolgáltatásának), ha a szerződés az értékpapír visszaadása (visszaszolgáltatása) nélkül szűnt meg (ideértve az elévülést is), a szerződés megszűnésének a napjára kell megállapítani.

 

A nyugdíj-előtakarékossági számla

     adómentes nyugdíjszolgáltatás miatt történő megszűnése esetén a nyugdíj értékpapír/letéti számlán lévő pénzügyi eszköz szerzési értékeként a megszűnés napján irányadó szokásos piaci érték, illetve az Szja törvény 67. § (9) bekezdésének a) pontja szerint megszerzésre fordított érték közül a nagyobb

     nem adómentes nyugdíj szolgáltatás miatt történő megszűnése esetén, ha az Szja törvény 28. § (17) bekezdés rendelkezése alkalmazásával egyéb jövedelem keletkezik, a nyugdíj értékpapír/letéti számlán lévő pénzügyi eszköz szerzési értékeként az eszköznek a megszűnés napján irányadó szokásos piaci értéke

     nem adómentes nyugdíj szolgáltatás miatt történő megszűnése esetén, ha az Szja törvény 28. § (17) bekezdés rendelkezése alkalmazásával egyéb jövedelem nem keletkezik, az a) pont szerint megszerzésre fordított érték

vehető figyelembe azzal, hogy e rendelkezést kell alkalmazni a nyugdíj-előtakarékossági számla nyugdíj értékpapír/letéti számlájáról kivont pénzügyi eszköz szerzési értéke tekintetében abban az esetben is, ha a számlatulajdonos a nyugdíj-előtakarékossági számla megszűntetése nélkül rendelkezik adóköteles kifizetésről.

 

368. sor: Értékpapír-kölcsönzésből származó kifizetés

Ebben a sorban a befektetési szolgáltató ad bevallást a természetes személy értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelméről. (Az értékpapír-kölcsönzés díjaként a természetes személy által megszerzett összeg egésze a természetes személy jövedelmének minősül.) A kifizető az adót a kifizetés időpontjában állapítja meg, valamint az Art. rendelkezése szerint vallja be és fizeti meg. Ha a természetes személy nem befektetési szolgáltatónak adta „kölcsön” az értékpapírt, úgy az értékpapír-kölcsönzési díjáról, mivel az egyéb jövedelemként a természetes személy összevonás alá eső jövedelmei között lesz adóköteles, itt nem lehet adatot feltüntetni. Nem kell árfolyamnyereségből származó jövedelmet megállapítani, ha az ügylet megfelel az ellenőrzött tőkepiaci ügylet fogalmának, illetve ha annak megszerzése tartós befektetési szerződés alapján történik.

 

369. sor: A 360-368. sorokban feltüntetett összegek együttesen

Ebben a sorban kell a külön adózó jövedelmeket összesíteni.

E sor b) oszlopába a kifizetés bruttó összegét, a c) oszlopba, ha nem azonos a bruttó kifizetéssel, az adó alapját, míg a d) oszlopba az adóalapot terhelő adót és az e) oszlopba az adott hónapban ténylegesen levont adó összegét kell beírni.

 

VI. Szociális hozzájárulási adó

 

Az adófizetési kötelezettség, az adó alapja [104]:

 

Szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség áll fenn az Szja törvény szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem után.

Szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díjat, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíjat és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíjat.

Szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli továbbá az Szja törvény szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja törvény szerinti adó (adóelőleg) alap hiányában a Tbj. szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelmet, amely a Tbj. 4. § k) pont 2. alpontja alapján járulékalapot képez.

 

Adófizetési kötelezettség keletkezik

a) a vállalkozásból kivont jövedelem,

b) az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,

c) az osztalék, vállalkozói osztalékalap,

d) az árfolyamnyereségből származó jövedelem,

e) az Szja törvény 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme,

f) az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka,

g) a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka

Magyarországon adóztatható része után.

 

A szociális hozzájárulási adót nem pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni.

Adófizetési kötelezettség terheli az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót (a továbbiakban: eva adóalany egyéni vállalkozó).

 

Ha a természetes személy ugyanazon adómegállapítási időszakra Magyarországon adóztatható és Magyarországon nem adóztatható jövedelmet is szerez, az adóalap megállapításánál a Szocho tv. 1. § (1)-(3) bekezdéseket megfelelően együttesen kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a (3) bekezdés alkalmazásakor az alapbér vagy más díjazás azon időszakra (naptári napokra) vonatkozó arányos részét kell figyelembe venni, amelyben a jövedelem külföldön adóztatható.

 

Adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától. [105]

 

Az adófizetésre kötelezett személy [106]

·       Adó fizetésére kötelezett az a személy, aki az Szja törvény szerint nem önálló tevékenységből származó jövedelmet juttat (ideértve a külföldi kifizetőt). Amennyiben az Szja törvény szerinti nem önálló tevékenységből származó jövedelem külföldi kifizetőtől származik és a Tbj. szerint járulékalapot nem képez, az adó fizetésére kötelezett személy a természetes személy.

·       Amennyiben az Szja törvény szerint önálló tevékenységből származó jövedelem kifizetőtől származik, az adó fizetésére kötelezett személy a kifizető (e bekezdés alkalmazásában ideértve a külföldi kifizetőt). Ha az Szja törvény szerinti önálló tevékenységből származó jövedelem nem kifizetőtől származik, az adó fizetésére kötelezett személy a természetes személy. Ha a természetes személy külföldi kifizetőtől a Tbj. szerint járulékalapot nem képező jövedelmet szerez, az adó fizetésére kötelezett személy a természetes személy

·       Amennyiben az Szja törvény szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelem kifizetőtől származik, akkor az adófizetésre kötelezett a kifizető. Amennyiben az Szja törvény szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelem nem kifizetőtől származik vagy az adóelőleget a kifizető nem köteles megállapítani, akkor az adófizetésre kötelezett a természetes személy.

 

A Szocho tv. 1. § (5) bekezdés szerinti jövedelem (pl: osztalék, árfolyamnyereségből származó jövedelem, vállalkozásból kivont jövedelem) esetében adófizetésre kötelezett személynek a jövedelmet szerző természetes személy minősül.

 

Kirendelés esetén az adófizetési kötelezettséget a kirendelést elrendelő (ideértve a külföldi kifizetőt is) teljesíti. A kirendelés alapján foglalkoztató személy teljesíti az adófizetési kötelezettséget, ha a kirendelést elrendelővel megállapodott arról, hogy a természetes személy foglalkoztatásához kapcsolódó munkabért és közterheket ő fizeti.

Munkaerő-kölcsönzés keretében kölcsönbe adott munkavállalóval fennálló jogviszonyra tekintettel fizetendő adó alanya a kölcsönbe adó. Ha a kölcsönbe adó külföldi kifizető, az adófizetésre kötelezett a munkavállalót kölcsönbe vevő személy.

Több munkáltatóval létesített munkaviszony (Mt. 195. §) esetén az adókötelezettséget az adózás rendjéről szóló törvény szerint meghatározott munkáltató teljesíti.

 

A szociális hozzájárulási adót a jövedelmet juttató, adófizetésre kötelezett kifizető havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg a következő jogviszonyokban, illetve jogcímek alapján keletkezett jövedelem után [107]:

a)     a munkaviszony;

b)     a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszonyt – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja között fennálló jogviszonyt;

c)     az a) pont alá nem tartozó, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda és természetes személy tagja között fennálló, a tagnak a jogi személy, az egyéb szervezet tevékenységében való személyes közreműködési kötelezettséget eredményező tagi jogviszony (ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezető tisztségviselői jogviszonyt is);

d)     az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég és természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony;

e)     a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony;

f)      az egyházi jogi személy és az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy között fennálló jogviszony;

g)     állami projektértékelői jogviszony;

h)     az Szja törvény szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység (ide nem értve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó közérdekű önkéntes tevékenységet, az egyéni vállalkozói tevékenységet, a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, a bérbeadói tevékenységet és az európai parlamenti képviselő e tevékenységét) végzésének alapjául szolgáló, az a)-g) pont hatálya alá nem tartozó olyan jogviszony, amely alapján a tevékenységet Magyarországon, vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzik.

 

Nem keletkezik a Szocho tv. 1. § (1)-(3) bekezdése szerint adófizetési kötelezettsége - e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében [108]

a) a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak;

b) a társas vállalkozásnak a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra tekintettel;

c) az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjával fennálló jogviszonyára - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is - tekintettel;

d) a szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennálló jogviszonyára tekintettel;

e) a kifizetőnek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra tekintettel;

f) a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja között fennálló jogviszonyára tekintettel;

g) a kifizetőnek az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személyre tekintettel;  

h) a Tbj. szerint külföldinek minősülő személynek az általa megszerzett, járulékalapot nem képező jövedelemre tekintettel;

i) az egyházi jogi személynek az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyre tekintettel, ha az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy saját jogú nyugdíjas természetes személy, vagy özvegyi nyugdíjban részesülő olyan természetes személy, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte.

 

Nem esik a Szocho tv. 1. § (1) – (3) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség alá – e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében [109]:

a)       a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja részére kifizetett, juttatott bevétel;

b)       a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja által munkaviszony keretében háztartási alkalmazottként foglalkoztatott külföldi állampolgár részére kizárólag e jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben kifizetett, juttatott bevétel;

c)       a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselője, alkalmazottja és vele közös háztartásban élő családtagja (házastárs, gyermek) részére kifizetett, juttatott bevétel, feltéve, hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere;

d)       a külföldi kifizető által Magyarországon kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében munkaviszonyban foglalkoztatott olyan - bevándorolt vagy letelepedett jogállással nem rendelkező - természetes személy részére kifizetett, juttatott bevétel (ideértve a munkaszerződésben meghatározott alapbért is), aki harmadik állam állampolgára, feltéve, hogy a foglalkoztatás időtartama nem haladja meg a két évet, valamint az említett feltételek szerinti korábbi foglalkoztatásától számítva a foglalkoztatás ismételt megkezdéséig legalább három év már eltelt; e rendelkezés olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja, függetlenül attól, hogy a kiküldött személy állampolgársága szerinti állammal Magyarországnak szociális biztonsági egyezménye áll fenn, továbbá olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja és nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá. E rendelkezéstől eltérően, a Tbj. szerinti kiküldetés meghosszabbításának bejelentése esetén az adófizetési kötelezettség a kiküldetés kezdetét követő második év végétől áll fenn.

e)       a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint az általa folyósított szociális ellátásból a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerint nem a kifizetőt terhelő rész;

f)        táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj;

g)       az olyan személynek juttatott bevétel, akire a Tbj. 11. §-a, 11/B. §-a, és 13. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki;

h)       az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem;

i)        az a jövedelem, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. 11. §-a, 11/A. §-a, 11/B. §-a vagy 13. §-a alapján nem áll fenn biztosítási jogviszony, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.

j)        a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, a kedvezményezett részére a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 28. § (1) bekezdésének a) pontja alapján fizetett összeg, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszűnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a volt pénztártagnak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt visszafizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés,

k)       az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján nyújtott keresetkiegészítés,

l)        az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 51/C. §-ában meghatározott szolgáltatás,

m)     a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt a volt pénztártagnak kifizetett, a hozamgarantált tőke összege feletti összeg.

 

Nem esik a Szocho tv. 1. § (5) bekezdés c) pontja szerinti adófizetési kötelezettség alá az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama.

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásról szóló rendeletek hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményei által biztosított személy jövedelme után nem kell adót fizetni. Az adó-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményénél fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja.

 

A Tbj. szerint külföldinek minősülő személy által megszerzett

a) a Szocho tv. 1. § (5) bekezdés a)-d) pontja szerinti jövedelmet,

b) az Szja törvény szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelmet és

c) a Szocho tv. 1. § (4) bekezdése szerinti jövedelmet

nem terheli adófizetési kötelezettség.

 

Az adóalap megállapítására vonatkozó különös szabályok [110]

1)     A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjára tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka.

Amennyiben a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján, úgy az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része.

 

2)     Az egyházi jogi személyt az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyre tekintettel havonta terhelő adó alapja a minimálbér. Az adó alapja az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.

 

A fentiek alkalmazásakor az egy hónapra fizetendő adó alapjának megállapításkor a kifizető nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a tagjával fennálló jogviszonyra tekintettel a törvény külön rendelkezése alapján mentesül az adófizetés különös szabályainak alkalmazása alól. Ilyen esetben az adó alapja a hónap többi napjára számítva egyházi jogi személy esetében a minimálbér harmincad része, más kifizető esetében legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része.

 

Mentesülés a különös szabályok alkalmazása alól [111]

1)     A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amely napon

a)  táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül;

b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában (GYOD), ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, ápolási díj folyósítása alatt a tag személyes közreműködését, az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy egyházi szolgálatát személyesen folytatja, az egyéni vállalkozó e tevékenységét személyesen folytatja;

c)  csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül;

d) önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;

e) fogvatartott.

 

2)     Az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, a közjegyzői iroda a tagjával fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben – az 1. pontban meghatározottakon túlmenően – nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, illetve közjegyzői kamarai tagsága szünetel.

 

3)     A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben – az előzőekben meghatározottakon túlmenően – nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen a tagja legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Az egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében az egyes munkaviszonyokban előírt munkaidőt a heti legalább 36 órás foglalkoztatás megállapításánál össze kell adni.

Az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányokat a Tbj. vhr. 7/B. §-a szerint kell igazolni.

Amennyiben az e pontban meghatározott körülmények a naptári hónap egészében nem állnak fenn, akkor egy-egy naptári napra az adófizetési kötelezettség kiszámításánál társas vállalkozó esetében a Szocho tv. 8. § (1) bekezdése szerinti adóalap harmincad részét kell figyelembe venni.

 

4)     A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben – az előzőekben meghatározottakon túlmenően – nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja kifizetővel is az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, feltéve, hogy a kifizető e napot a taggal fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításkor számításba veszi.

 

A 3)-4) pontokban foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a kifizető részére a természetes személy nyilatkozatot tesz a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya fennállásáról, tanulmányai folytatásáról, a más kifizetővel fennálló, az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyáról.

A természetes személy az olyan változásról, amely a 3)-4) pontokban foglalt rendelkezések alkalmazását érinti, haladéktalanul újabb nyilatkozatot tesz a kifizető részére. A nyilatkozat tartalmazza a természetes személy természetes személyazonosító adatait, valamint adóazonosító jelét, ennek hiányában a személyazonosító okmánya típusának megjelölését és számát, valamint lakcímét. Az újabb nyilatkozat megtételének elmulasztása miatt keletkezett adóhiány és jogkövetkezményei megtérítését a kifizető a nyilatkozatot elmulasztó természetes személytől igényelheti.

 

2019. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke az adóalap 17,5%-a. [112] (2019. június 30-ig 19,5%.)

A fizetendő adó az adóalap után a kifizetéskor érvényes adómértékkel számított adó (számított adó), csökkentve az adó fizetésére kötelezettet e törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével.

A megváltozott adómérték első alkalommal a 2019. július hónapra vonatkozóan bevallott jövedelmekre alkalmazható. [113]

 

A vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, valamint az árfolyamnyereségből származó jövedelem, és az Szja tv. 1/B. §-a hatály alá tartozó személy e tevékenységből származó jövedelme esetében az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy összevont adóalapba tartozó jövedelmei és a törvényben nevesített tőkejövedelmeinek, valamint az Szja tv. 1/B. §-a hatálya alá tartozó alá tartozó személy jövedelmének összege a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét.

 

A külföldi pénznemben megszerzett jövedelem utáni adó megállapítására az Szja törvény külföldi pénznemről forintra történő átszámítására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni [114].

 

385. sor: Szociális hozzájárulási adó alapja

Ebben a sorban kérjük szerepeltetni a fent leírt szabályok alapján a természetes személyhez köthető szociális hozzájárulási adó alapját.

Az a) oszlopban külön kérjük feltüntetni a természetes személyt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját.

 

386. sor: Szociális hozzájárulási adó összege

Ebben a sorban a b) oszlopban kérjük feltüntetni a 385. sorban szerepeltetett összeg 19,5%-át (2019. 06. 30-ig), illetve 17,5%-át (2019. 07. 01-től).

Az a) oszlopban külön kérjük feltüntetni a bevallásban 46-os foglalkozás minősége kóddal szerepeltetett tanulószerződés alapján foglalkoztatott szakképző iskolai tanulók után fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét, valamint a természetes személyt terhelő szociális hozzájárulási adó összegét.

 

 

Figyelem! Amennyiben a természetes személy után jogszabályban meghatározott kedvezményt érvényesít, úgy az adó alapját és összegét nem a 385-386. sorokban, hanem a 1908M-11-es, illetve 1908M-12-es lapok megfelelő soraiban kell feltüntetni.

Ha a természetes személlyel fennálló több jogviszonyára tekintettel köteles a szociális hozzájárulási adó fizetésére és valamely jogviszonyával kapcsolatban kedvezményt kíván igénybe venni, úgy a kedvezménnyel érintett jogviszony után fizetendő szociális hozzájárulási adót a 1908M-11 – 1908M-12-es lapokon, a kedvezménnyel nem érintett jogviszony után fizetendő szociális hozzájárulási adót a 385-386. sorokban kell feltüntetni.

 

Előző lap Következő lap
Tartalomjegyzék