A 1908A-01-01 – 1908A-02-03-as lapok kitöltése

 

A 1908A-01-01-es lapon kell feltüntetni az Szja törvény és a Szocho tv. alapján a kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó, természetes személyhez nem köthető szociális hozzájárulási adó összegét, az Eat. 462/A. és 465/A. §-a szerinti csekély összegű (de minimis) támogatásra vonatkozó adatokat, valamint a természetes személyhez nem köthető szociális hozzájárulási adóból elszámolható kedvezményt.

A 1908A-01-02-es lapon kell feltüntetni az Szht. alapján, a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó adatokat.

A 1908A-01-03-as lapon a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény igénybevételéhez szükséges igazoláskiadási eljárás megindításához a kérelem adatainak kitöltése.

A 1908A-02-01 – 1908A-02-03-as lapok szolgálnak a természetes személyenként teljesített bevallási adatok összesítésére. Az adatokat forintban, illetve az adott sorok esetében ezer forintra kerekítve kell szerepeltetni.

 

A 1908A-01-01-es lap kitöltése

 

Az adózót terhelő egyéb kötelezettség

 

1. sor: Személyi jövedelemadó összesen (Adónem kód 103)

Költségvetési számla megnevezése, száma: NAV Személyi jövedelemadó magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla 10032000-06056353

Ebben a sorban kell feltüntetni az Szja törvény alapján a kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó együttes összegét. E sor a 1908A-01-01-es lap 2-6. sorok összegét tartalmazza.

 

2. sor: Egyes meghatározott juttatások után a kifizetőt terhelő adó

Ebben a sorban – a 1908A-01-01-es lap 1. sor összegéből – kell feltüntetni az Szja törvényben szereplő egyes meghatározott juttatások utáni adót.

A természetes személy által megszerzett jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, vagy abból az a rész, amelyet a természetes személy nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetében az előzőek szerinti jövedelem 1,18-szorosa. Ha a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, az Szja törvény külön rendelkezése alapján, vagy annak hiányában is akkor minősül juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, továbbá, ha az utalvány – a természetes személynek ki nem osztott (nem juttatott) utalványok visszaváltása kivételével - nem visszaváltható és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek az Szja törvény 70-71. § rendelkezéseinek. [24] Az Szja törvény 71. § szerinti bevételt a 1908A-01-01-es lap 3. sorban kell feltüntetni.

 

Egyes meghatározott juttatásnak minősül: [25]

·     A hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, vagy más szolgáltatás révén a természetes személynek juttatott adóköteles jövedelem,

·     a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás (együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem,

·     az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra - kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra - befizetett összeg.

·     a munkáltató által szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel.

 

Egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat. Ezen juttatások után fizetendő adót a 1908A-01-01-es lap 5. sorában (külön) kell feltüntetni. [26]

 

Az Szja törvény 70. § (5) bekezdése szerint ha a kifizető egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is), az Szja törvény 70. § (4) bekezdéstől eltérően mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg.

 

Egyes meghatározott juttatásnak minősül [27]

az évi egy alkalommal - az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett - csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem;

·     az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát);

·     a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem;

·     az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá.

A fentiekben felsoroltakat azzal kell alkalmazni, hogy a kifizető rosszhiszemű vagy jogszerűtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50 százaléka.

 

Egyes meghatározott juttatásnak minősül továbbá:

a) az Szja törvény 71. § (1) bekezdés szerinti juttatásnak (Széchenyi Pihenő Kártyára utalt összeg) az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része;

b) az Szja törvény 71. § (1) bekezdés szerint (Széchenyi Pihenő Kártyára utalt összeg) - az ott meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan - az adóévben biztosított juttatások együttes értékének az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része;

[A b) pont alkalmazásában az éves rekreációs keretösszeg:

a) ha a munkáltató költségvetési szerv

aa) évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

ab) a 200 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

ac) évi 200 ezer forint, ha a természetes személy munkaviszonya a természetes személy halála miatt szűnik meg;

b) más munkáltató esetében

ba) évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

bb) a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

bc) évi 450 ezer forint, ha a természetes személy munkaviszonya a természetes személy halála miatt szűnik meg.]

c) az Szja törvény 71. (2) bekezdés a) pont szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része (SZÉP-kártya szálláshely alszámlájára utalt legfeljebb évi 225 ezer forint támogatás;

d) az Szja törvény 71. (2) bekezdés b) pont szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része (SZÉP-kártya vendéglátás alszámlájára utalt legfeljebb évi 150 ezer forint támogatás).

 

Az adóköteles biztosítási díj 2018. december 31-éig egyes meghatározott juttatásként volt adóköteles, 2019. január 1-jétől azonban ez a juttatás nem tartozik az Szja tv. 70. §-a alapján adható juttatások körébe, az ilyen juttatás utáni adókötelezettségeket a magánszemély és a kifizető közötti jogviszony szerinti jogcímének megfelelően kell teljesíteni.

 

Átmeneti rendelkezés alapján az Szja törvénynek az adóköteles díjú személybiztosításokra és a kockázati biztosításra vonatkozó, továbbá azzal összefüggő egyéb, 2018. december 31-én hatályos rendelkezéseit a 2018-ban kezdődő biztosítási évben - de legfeljebb 2019. december 31-éig - még alkalmazni kell, azzal, hogy amennyiben a biztosítási díj vagy annak egy része a díjfizetés időpontjában a 6.3. alpont szerint adómentes bevételnek minősült, úgy ezen biztosítás adómentes díjjal fedezett biztosítási időszakában bekövetkezett biztosítási esemény alapján nyújtott szolgáltatásra az 1. számú melléklet 2018. december 31-én hatályos 6.6. és 6.7. alpontját kell alkalmazni. [28]

 

3. sor: Béren kívüli juttatásokat terhelő adó

Ebben a sorban – a 1908A-01-01-es lap 1. sor összegéből – kell szerepeltetni a Szja törvény 71. §-ában meghatározott béren kívüli juttatások utáni adót. A béren kívüli juttatásokat terhelő közteher-alapja – az 1,18-szoros szorzó eltörlésével – a juttatás értéke.

 

Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak

az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya

a) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb évi 225 ezer forint támogatás;

b) vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb évi 150 ezer forint támogatás;

c) szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb évi 75 ezer forint támogatás.

 

Béren kívüli juttatásnak minősül:

a) a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett természetes személyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

b) a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet természetes személy tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott - egyébként adóköteles - jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.

 

A kifizető az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a természetes személynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe. Ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan az állami adó- és vámhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket - ha nem rendelkezik a természetes személy nyilatkozatával - a kifizető viseli. Ha az adóhiány a természetes személy valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a természetes személy a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a természetes személynek az állami adó- és vámhatóság határozata alapján kell viselnie.

Felhívjuk figyelmét, hogy a 2. és a 3. sorba tartozó juttatások után a kifizetőnek 2019. 06. 30-ig 19,5%-os, 2019. 07. 01-től 17,5%-os mértékű szociális hozzájárulási adót is kell fizetnie.

 

4. sor: Önkormányzat által fizetendő 15, illetőleg 8%-os adó

Ebben a sorban kell az önkormányzatoknak – az 1. sorból – feltüntetniük az Szja törvény 74/A. § (5) bekezdése alapján fizetendő személyi jövedelemadó kötelezettségét. A 2010. december 31-ét követő kifizetés esetén - ha a települési önkormányzat a szerződés tárgya szerinti lakást a bérleti szerződés időtartamán belül nem a feltételül szabott célra hasznosítja, vagy nem hasznosítja - az adó mértéke 15%, ha az önkormányzat a bérleti szerződést természetes személlyel, illetve 8%, ha a Tao tv. szerinti társasági adóalannyal kötötte.

Az adót minden olyan hónap bérleti díja 1,18-szorosa után az Art. kifizetőre vonatkozó szabályai szerint kell megfizetni, amely hónapban nem valósult meg a hasznosítás. Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni mindaddig, amíg a hasznosításon kívüli időszak az adóév elejétől számítva a 30 napot nem haladja meg.

 

5. sor: Reprezentáció, üzleti ajándék utáni adó

Ebben a sorban kell feltüntetni az 1. sorból a reprezentáció és üzleti ajándék juttatása alapján meghatározott személyi jövedelemadó kötelezettség összege utáni adót. A kifizetőt terhelő adó alapja a juttatás értékének 1.18-szorosa.

 

Reprezentációnak minősül a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.). [29]

Az előzőek akkor nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.

Üzleti ajándéknak minősül a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány).

 

Az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem egyes meghatározott juttatásnak minősül azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az Szja törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat.

 

6. sor: Más, a kifizetőt terhelő adó

Ebben a sorban kell bevallani – a 1908A-01-01-es lap 1. sorból – a kamatkedvezményből származó jövedelem utáni, kifizetőt terhelő személyi jövedelemadót, valamint az adóköteles nyeremény – ha az nem tartozik a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá – utáni személyi jövedelemadót is. [30]

A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,18-szorosa.

A nyeremény esetében – ha az nem tartozik a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá – a Szerencsejáték tv-ben meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, a fogadásból, valamint a Szerencsejáték tv. 29/Q. §-a szerinti külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni. Pénzbeli nyeremény esetén az adót a természetes személynek kiosztandó teljes nyeremény összegből egy tételben kell levonni és befizetni. Ha a nyeremény nem pénz, hanem más vagyoni érték, a kifizetőt terhelő adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa. Az előzőekben leírtakat kell alkalmazni a nyilvánosan, bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedő, verseny nem pénzben kapott díjára, ha az egyébként nem minősül a Szja törvény 76. § (1) bekezdésben említett nyereménynek. [31]

Ebben a sorban kell feltüntetni továbbá az Eva. tv. 18. § (6) bekezdése és a Katv. 26.§ (4) bekezdése alapján, ha a betéti társaság, közkereseti társaság, egyéni cég és az ügyvédi iroda olyan immateriális jószágot vagy tárgyi eszközt ad ingyenesen vagy kedvezményesen természetes személy részére, amely eszköz könyv szerinti értéke alapján az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentette, akkor ezen juttatás könyv szerinti értékének megfelelő jövedelem után a kifizetőt terhelő adóra vonatkozó szabályok szerint kell a személyi jövedelemadó kötelezettséget megállapítani, megfizetni és bevallani. [32]

Ebben a sorban kell szerepeltetni az életjáradéki szerződésből származó jövedelem utáni adót. Az adót a szerződő felek közül a tartást, járadékfolyósítást vállaló fél fizeti meg az Art.-nek a kifizető által levont jövedelemadó befizetésére vonatkozó rendelkezései szerint, a jövedelem keletkezési időpontját követően. [33] Ellenszolgáltatás (ellenérték) nélkül vállalt tartási szerződés alapján nem pénzben juttatott vagyoni érték esetében az adó alapja a juttatás értékének (szokásos piaci értéknek) 1,18-szorosa, melyet a kifizető havonta köteles megfizetni és vallani.

 

7. sor: Természetes személytől levont személyi jövedelemadó összesen (Adónemkód 290)

Költségvetési számla megnevezése, száma: NAV Személyi jövedelemadó magánszemélyektől levont adó, adóelőleg beszedési számla 10032000-06055950

Ebben a sorban kell feltüntetni a kifizetőt terhelő olyan személyi jövedelemadót, amelynek megfizetése a természetes személytől (társasháztól) történő levonással valósul meg.

 

8. sor: A külföldi illetőségű természetes személy osztalékból származó jövedelméből levont adó

Ebben a sorban kell bevallani – a 7. sorból – a külföldi illetőségű természetes személy részére kifizetett (juttatott) osztalék (osztalékelőleg) jövedelmet terhelő adó összegét. Abban az esetben, ha a külföldi illetőségű természetes személy az illetőségigazolást az adózó bevallásának benyújtásáig nem mutatja be, a kifizetéskor le nem vont adót az adózónak az adóév utolsó hónapját érintő kötelezettségként kell bevallania és megfizetnie. A bevallás benyújtását követően bemutatott illetőségigazolás alapján, adózó az elévülési időn belül a 1908A-03-01-es lapon, önellenőrzéssel helyesbítheti kötelezettségét. A külföldi illetőségű természetes személy az Szja törvény 7. számú mellékletének 4. és 5. pontjaiban leírtak szerint adó-visszatérítést kezdeményezhet, ha a levont adó mértéke magasabb, mint a nemzetközi egyezmény alapján alkalmazandó adómérték.

 

9. sor: A kamatjövedelmet terhelő adó

Ebben a sorban kell bevallani – a 7. sorból – az Szja törvény 65. § szerinti kamatjövedelem után levont adó összegét, a jövedelem megszerzésének időpontja szerinti hónap kötelezettségeként.

Bármely hitelintézeti betét (takarékbetét), folyószámla, pénzforgalmi számla követelés-egyenlege (kivéve, amelyet az Szja törvény 65. § (3) bekezdése szerint nem kell figyelembe venni) esetében a jövedelem megszerzésének időpontja az a jóváírási és/vagy tőkésítési nap, amikor a természetes személy és a hitelintézet között fennálló, nyilvánosan meghirdetett feltételekkel kötött szerződés szerint vállalt feltételek teljesülnek. Amennyiben a kamatjövedelem olyan vagyoni érték (pl. a nyereménybetétére kisorsolt tárgynyeremény, az értékpapír), amelyből az adó levonása nem lehetséges, az adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének (a nyereményalapnak) 1,18-szorosa. [34]

A kamatjövedelem megszerzésének időpontja:

a)     az Szja törvény 65. § (l) bekezdés a) pontjában említett kamat esetében az a nap, amikor a természetes személy és a hitelintézet között fennálló szerződés szerint vállalt feltételek teljesülése alapján a jóváírás és/vagy a tőkésítés megtörtént;

b)     a nyereménybetét esetében a nyereménybetét-számlán történő jóváírás napja;

c)     az előzőekbe nem sorolható esetekben az átutalás, vagy a postára adás, vagy a természetes személy számára, javára történő birtokba adás napja.

 

Az Szja törvény 65. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a biztosítói teljesítésből - kivéve, ha a biztosító teljesítése az Szja törvény 1. számú mellékletének 6. pontjának 6.6. alpontja szerint adómentes, vagy az Szja törvény más rendelkezése alapján minősül adóköteles jövedelemnek - a befizetett díjat (ideértve a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt összeget is) meghaladó összeg is kamatjövedelemnek minősül azzal, hogy nem minősül befizetett díjnak a kockázati biztosítás díja.

Az Szja törvény 65. § (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben, a szövetkezet tagja által a szövetkezetének nyújtott tagi kölcsön kamatának (ideértve a szövetkezeti célrészjegy után a szövetkezet által fizetett kamatot is) azon része, amely a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot legfeljebb 5 százalékponttal haladja meg, szintén kamatjövedelem.

Abban az esetben, ha az Szja törvény 65. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott kamatmértéket meghaladóan, vagy az előírt feltételektől eltérően jut kamatként megszerzett bevételhez a természetes személy, úgy az a természetes személy egyéb jövedelme és a 1908M-04-es lap 308. sorába írandó.

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagját (kedvezményezettjét, örökösét) a tag munkaviszonyának a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtti megszűnése miatt megillető összegből, a tag által befizetett hozzájárulás-kiegészítés összegét meghaladó rész kamatjövedelemnek minősül. [35]

Az Szja törvény 65. § hatálya alá nem tartozó (ott nem említett, vagy az abban foglalt feltételektől eltérően) kamatként megszerzett bevétel adókötelezettségének jogcímét, a felek (azaz a természetes személy és a kamatjövedelmet juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell az adókötelezettséget teljesíteni.

A természetes személy által kifizetőtől külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelemből az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és a kamatjövedelem megszerzésének időpontjában érvényes árfolyamon átszámítva, forintban kell megfizetni. [36]

 

Az Szja törvény átmeneti rendelkezései alapján a 2006. augusztus 31-éig megkötött betét, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét-szerződések esetén,

a) határozott időtartamú kamatperiódus esetén

aa)   a 2006. szeptember 1-je előtt indult teljes kamatperiódusra 2010. december 31-ét követően jóváírt (kifizetett) kamat után az adó mértéke nulla százalék;

                         ab) a 2006. augusztus 31-ét követően indult (induló) teljes kamatperiódus(ok)ra 2010. december 31-ét követően jóváírt (kifizetett) kamat után az adót az Szja törvény 8. §-a szerint kell megállapítani;

b) határozott időtartamú kamatperiódus hiányában

                     ba) a 2011. január 1-je előtt megszolgált, ezen időpontot követően jóváírt (kifizetett) kamat után az adó mértéke nulla százalék;

                     bb) a 2010. december 31-ét követően megszolgált, jóváírt (kifizetett) kamat után az adót az Szja törvény 8.§-a szerint kell megállapítani.

Az adó mértéke nulla százalék

a) az Szja törvény 65. § (l) bekezdés bb) alpontjában említett esetben, ha az értékpapír megszerzése,

b) az Szja törvény 65. § (1) bekezdés d) pontjában említett esetben, ha a biztosítási szerződés megkötése

2006. szeptember 1-jét megelőzően történt, figyelembe véve, hogy ezt a rendelkezést biztosítási szerződés esetében nem lehet alkalmazni a díjtartalék azon részének és azzal arányos hozamának kivonására, amely a szerződés szerint elvárt díjon felüli díj (így különösen az eseti, a rendkívüli, a soron kívül díj) 2010. december 31-ét követő befizetése révén keletkezett, azzal, hogy az utóbbi díjbefizetések tekintetében a szerződéskötés napjának a 2010. december 31-ét követő első befizetés napját kell tekinteni. [37]

 

Minden más esetben – feltéve, hogy a kamatjövedelem keletkezésének alapjául szolgáló ügyletet, szerződést 2006. augusztus 31-éig megkötötték – az ügylet, szerződés alapján a 2006. augusztus 31-ét követően elsőként megszerzett bevételre az Szja törvény 2006. augusztus 31-én hatályos 65. §-át kell alkalmazni.

A 2016. január 1-jétől hatályos személyi jövedelemadó mérték változásra tekintettel az Szja törvény 84/G. § (5a) bekezdése szerinti átmeneti rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben, ha a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2016. január 1-je előtt kezdődött, de a jövedelem megszerzésének időpontja a 2016. január 1-jével kezdődő időszakra esik. A 2016. január 1-jétől hatályos 15%-os adómértéket a 2016. január 1-jétől megszolgált kamatjövedelemre lehet alkalmazni. A 2016. január 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet - ha a kamat juttatójának nyilvántartásából más nem állapítható meg - a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2016. január 1-jét követő részének és az időszak teljes időtartamának napokban számolt aránya alapján kell megállapítani.

 

 

10. sor: Fémkereskedelmi engedélyköteles anyag átruházására tekintettel levont adó [38]

Ebben a sorban kérjük feltüntetni a 7. sorból a természetes személy kifizetőtől - nem egyéni vállalkozóként – fémkereskedelmi engedélyköteles anyag (fémhulladék) átruházására tekintettel megszerzett jövedelemből levont adót. A természetes személy által így megszerzett bevétel 25%-a számít jövedelemnek. Az adót a kifizetéskor a kifizető állapítja meg és vonja le, továbbá természetes személyhez nem köthető kötelezettségként vallja be és fizeti meg. E jövedelemmel összefüggésben a kifizetőt, illetve a természetes személyt egyéb, közteherrel összefüggő kötelezettség nem terheli.

 

11. sor: Vadon gyűjtött termék, termény értékesítésére tekintettel levont adó

Ebben a sorban kérjük feltüntetni a 7. sorból a vadon gyűjtött termék, termény természetes személy által – nem egyéni vállalkozóként vagy nem mezőgazdasági őstermelőként – felvásárlónak történő értékesítéséből származó jövedelemből levont adó összegét. Ebből a tevékenységből származó bevétel 25%-a számít jövedelemnek. Az ügyletről a felvásárlónak két példányban kell vételi jegyet kiállítani – feltüntetve azon a természetes személy nevét, adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét), a felvásárolt termék, termény megnevezését, mennyiségét, ellenértékét, a levont adót – amelynek egy példányát a természetes személy részére kell átadni, a másik példányt az adózással összefüggő iratok megőrzésére előírt határidőig megőrzi. E jövedelemmel összefüggésben a felvásárlót, illetve a természetes személyt egyéb, közteherrel összefüggő kötelezettség nem terheli.

 

12. sor: Társasházaknak kifizetett jövedelemből levont adó

Ebben a sorban kell feltüntetni – a 7. sorból kiemelve – az Szja törvény 75. § (6) bekezdése alapján a társasház részére kifizetett adóköteles összegből a levont személyi jövedelemadót. A kifizetett adóköteles összegből az adót a kifizető állapítja meg, azt levonja, befizeti, és arról igazolást állít ki a társasház részére.

 

13. sor: Stabilitás Megtakarítási Számláról származó jövedelemből levont adó

Ebben a sorban kell feltüntetni a 7. sorból azt a jövedelmet és annak megállapított adóját, amelynek kifizetése a Gst. 39/B. § (4) bekezdése alapján történt.

Az a) oszlopban az adó alapját, a c) oszlopban az adó összegét kell szerepeltetni. Amennyiben adóköteles kifizetés történt mindkét mezőt kötelezően ki kell kitölteni.

A Stabilitás Megtakarítási Számla befektetési tevékenységet végző hitelintézet által vezetett - egy értékpapírszámlából és egy pénzszámlából álló – számla, amelyre a számlatulajdonos a számlanyitással egyidejűleg legalább 5 millió forint befizetést teljesít.

Személyi jövedelemadó fizetés terheli a Stabilitás Megtakarítási Számlán jóváírt jövedelmet, az értékpapírszámlán nyilvántartott befektetési eszközök hozamát és ezen értékpapírokkal végzett ügyletek nyereségét. Az adó mértéke megegyezik az adókötelezettség keletkezése évének első napján hatályos, a természetes személyek kamatjövedelmére vonatkozó adómértékkel.

Az adófizetési kötelezettség a számlatulajdonos részére a számlavezető által történő kifizetés teljesítésének időpontjában keletkezik.

Az adó alapját a következők szerint kell meghatározni:

Amennyiben az adófizetési kötelezettség keletkezése és a Stabilitás Megtakarítási Számlára történő befizetés között eltelt idő

           kevesebb mint 3 év, az adó alapja a kifizetett összeg 200 %-a,

           legalább 3 év, de kevesebb, mint 4 év, az adó alapja a kifizetett összeg 100%-a,

           legalább 4 év, de kevesebb mint 5 év, az adó alapja a kifizetett összeg 50%-a,

           legalább 5 év, akkor a kifizetés után adókötelezettség nem keletkezik.

Kifizetett összegnek minősül a számlán található értékpapírok kivonásakor a kivont értékpapírok szokásos piaci értéke is.

 

A Gst. 2015. július 1-jétől hatályos 39/B.§ (4a) bekezdésében foglaltak szerint a 2015. július 1-je és 2016. július 1-je között a Stabilitási Megtakarítási Számlára befizetett összeget terhelő adó

a) alapja a Gst. 39/B. § (4) bekezdés szerint kifizetett összeg 100%-a,

b) mértéke a Gst. 39/B. § (2) bekezdéstől eltérően, ha az adófizetési kötelezettség keletkezése és a Stabilitás Megtakarítási Számlára történő befizetés között eltelt idő

ba) kevesebb, mint 1 év, az adóalap 20 százaléka,

bb) legalább 1 év, az adóalap 10 százaléka.

 

A Stabilitás Megtakarítási Számláról származó jövedelemből levont adót és annak a fentiek szerint meghatározott alapját a kifizető (számlát vezető hitelintézet) állapítja meg, vonja le, fizeti meg és természetes személyhez nem köthető kötelezettségként bruttó módon vallja be.

 

A Stabilitási Megtakarítási Számlára vonatkozó szabályok 2017. január 18-tól hatályon kívül helyezésre kerültek. Átmeneti rendelkezés alapján a rendelkezések hatályon kívül helyezéséig megnyitott Stabilitási Megtakarítási Számlákra a 2017. január 18-áig hatályos rendelkezések alkalmazhatók.

 

14. sor: A természetes személyhez nem köthető szociális hozzájárulási adó (Adónem kód: 258)

Költségvetési számla megnevezése, száma: NAV Szociális hozzájárulási adó beszedési számla 10032000-06055912

Ebben a sorban kell feltüntetni a Szocho tv. 1. § (4) bekezdésében felsorolt jövedelmek után a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettséget.

 

A Szocho tv. 1. § (4) bekezdése alapján szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség terheli az Szja törvény szerint külön adózó jövedelmek közül

a) a béren kívüli juttatások [Szja törvény 71. §],

b) a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja törvény 70. §],

c) a kamatkedvezményből származó jövedelem [Szja törvény 72. §]

Szja törvény szerinti adóalapként meghatározott összegét.

 

Az adó mértéke 2019. június 30-ig a juttatások adóalapként meghatározott összegének 19,5%-a, 2019. július 1-jétől 17,5%-a. [39]

 

A csekély összegű (de minimis) támogatásra vonatkozó társas vállalkozás nyilatkozata és a támogatással összefüggő adatok közlése

Figyelem! Ezt a blokkot csak akkor kell kitölteni, amennyiben a 1908M-12-es lap XVI. blokkjában – csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősülő - kedvezményt vett igénybe.

Amennyiben a 1908M-12-es lap fejlécében az adókedvezmény jogcíme 04 (társas vállalkozást megillető adókedvezmény) és a 674. sorban 0-tól különböző adat szerepel, úgy a 1908A-01-01-es lap ezen blokkjának kitöltése kötelező.

 

20. sor: Jelölje X-szel, ha a csekély összegű (de minimis) támogatásra való jogosultsági feltételeknek megfelel

A kódkocka kitöltésével a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég nyilatkozik arról, hogy az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalma nem haladja meg a 200 000 eurónak, közúti szállítási ágazatban a 100 000 eurónak megfelelő forint összeget [40].

A három éves időszakot gördülő módszerrel kell megállapítani, vagyis az aktuális adóévben igénybe vett támogatásokat kell az előző két adóév de minimis támogatásaival összeszámítani. Ezen sor kitöltése során figyelembe kell venni az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, az adóévben és a megelőző két évben már igénybe vett adórendszeren belüli (pl. Eat. 462/A. §-a szerinti adókedvezmény) és adórendszeren kívüli, egyéb jogcímen igénybe vett csekély összegű támogatásokat is.

A feltételeket az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetében együttesen kell vizsgálni.

Az egy és ugyanazon vállalkozás fogalmát az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikkének (2) bekezdése tartalmazza.

Egy és ugyanazon vállalkozás: valamennyi vállalkozás, amelyek között az alábbi kapcsolatok legalább egyike fennáll:

a)       valamely vállalkozás rendelkezik egy másik vállalkozás részvényesei vagy tagjai szavazati jogának többségével;

b)      valamely vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási-, irányítási- vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét;

c)       valamely vállalkozás jogosult meghatározó befolyást gyakorolni valamely másik vállalkozás felett az utóbbi vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az annak alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően;

d)      valamely vállalkozás, amely részvényese vagy tagja egy másik vállalkozásnak, az adott vállalkozás egyéb részvényeseivel vagy tagjaival kötött megállapodás szerint egyedül ellenőrzi az említett vállalkozás részvényesei, illetve tagjai szavazati jogának többségét.

Az a)-d) pontjában említett kapcsolatok bármelyikével egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkező vállalkozásokat is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni. Az adózóval egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozás(ok)ra vonatkozó adatokat az éves társaságiadó-bevallásban kell szerepeltetni.

A támogatások felső határára vonatkozó rendelkezést úgy kell alkalmazni, hogy az a támogatás, amellyel a vállalkozás meghaladná a felső határt, részben sem érvényesíthető.

Azonos elszámolható költségek tekintetében a csekély összegű (de minimis) támogatás nem kumulálható állami támogatással, ha az ilyen jellegű kumuláció olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendeletben vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást.

Az azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatásokat ugyanis össze kell számítani.

 

21. sor: A bevallási időszakban az Eat. 462/A. § és 465/A. §-ai alapján igénybevett csekély összegű (de minimis) támogatás összesen

A sor b) oszlopában az adott bevallási időszakban igénybevett valamennyi – a 1908M-12-es lap XVI. blokk 674. sorában szereplő – csekély összegű (de minimis) támogatást szerepeltetni kell, ha a lap fejlécében az adókedvezmény jogcíme 04 (társas vállalkozást megillető adókedvezmény).

 

22. sor: A 21. sor összegéből a közúti árufuvarozói kedvezmény összege

Ebben a sorban kérjük feltüntetni a 21. sor összegéből kiemelve a közúti árufuvarozói kedvezmény összegét.

 

Az euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításánál a támogatási döntés napját megelőző hónap utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, két tizedesjegy pontossággal meghatározott devizaárfolyam alkalmazandó [41]. Az adórendszeren belüli támogatások esetén a támogatási döntés időpontja (a támogatás igénybe vételének időpontja) az adóbevallás benyújtásának a napja, tehát az átszámítás során ezen időpontból kell kiindulni.

Figyelem! Önellenőrzés, adózói javítás (helyesbítés) esetén a 1908A-01-01-es lapon a teljes adatcsere során kell végrehajtani a csekély összegű (de minimis) támogatásra vonatkozó társas vállalkozás nyilatkozatára és a támogatással összefüggő adatok közlésére vonatkozó sorok tartalmának módosítását is.

 

 

25. sor: Szociális hozzájárulási adó összesen

Ebben a sorban kell feltüntetni a természetes személyhez nem köthető szociális hozzájárulási adóból elszámolható kedvezményt.

 

26. sor: A Tbj. R. 5/D. § (1) bekezdése szerinti elszámolás

Ebben a sorban kell feltüntetni a 25. sorból a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a NAV, valamint az Országgyűlési Őrség által fizetendő szociális hozzájárulási adó Tbj. R. 5/D. § (1) bekezdés szerinti csökkentésének elszámolását.

 

27. sor: A kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény

Ebben a sorban kell feltüntetni a 25. sorból az Eat. 462/H. §-a szerint a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezményt az annak érvényesítésére nyitva álló határidő lejártáig, mely a 2018. december 31-én hatályos rendelkezések szerint érvényesíthető. Az érvényesített adókedvezmény összege nem haladhatja meg a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségei között megjelenő, munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában a Szocho tv. 16. § szerint érvényesített kedvezmény után fennmaradó adókötelezettség összegét. [42]

 

28. sor: A kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény 2019. január 1-jétől

Ebben a sorban kell feltüntetni a 25. sorból az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban kutató-fejlesztő munkavállalót foglalkoztató – vállalkozásként működő saját tevékenységi körben alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést végző kutatóhelynek minősülő – kifizetőnek, az őt e munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból igénybe vehető kedvezmény összegét. [43]

 

Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta állapítja meg. A kedvezmény a tárgyhónapban a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség 9,75%-a (2019. 06. 30-ig), 2019. 07. 01-től 8,75%-a. [44]

 

A kedvezmény igénybevétele esetén a kifizető a Tao tv. 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként nem vonhatja le a kutató-fejlesztő munkavállaló azon munkabérének a hozzá kapcsolódó szociális hozzájárulási adóval és szakképzési hozzájárulással növelt összegét, amelyre e § szerinti kedvezményt érvényesít. [45]

 

Előző lap Következő lap
Tartalomjegyzék