A 1908M-08 – 1908M-12-es lapok kitöltése

 

A járulékokra, valamint a családi járulékkedvezményre vonatkozó általános tudnivalók

 

A biztosítási és a járulékfizetési kötelezettségről, a fizetésre kötelezettek köréről, a járulékok mértékéről stb., a - többször módosított - Tbj., valamint a Tbj. R. rendelkezik [120].

 

A bevallásban elkülönítve kell a biztosítottaktól levont járulékokra vonatkozó bevallásnak eleget tenni.

A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a Tbj. 4. § k) pontja szerinti jövedelme (kivéve a Tbj. 21. § szerinti jövedelmét) után fizeti meg [121]. A nyugdíjjárulék mértéke 10%, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5% (amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%, illetve a munkaerő-piaci járulék 1,5%) [122].

 

Saját jogú nyugdíjas [123]: az a természetes személy, aki

1.   a Tny., illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a Tbj. 14. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,

2.   a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályi alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül,

3.   a társas vállalkozó Tbj. 4. § e) pont szerinti jogállását nem érinti, ha az 1-2. pontokban említett nyugdíj folyósítása szünetel,

4.   az 1-2. pont szerint saját jogú nyugdíjasnak minősül és az Mt. szerint munkaviszonyban áll, abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.

A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott (ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyt) a járulékalapot képező jövedelme után az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékból 4% mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék részt és 10% mértékű nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékból 3% mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék részt is köteles fizetni.

Nem fizet 1,5%-os mértékű munkaerő-piaci járulék részt (az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékból) az a foglalkoztatott, aki saját jogú nyugdíjas vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte [124].

 

A biztosított társas vállalkozó a 10%-os mértékű nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5% mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér [125], az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járuléka alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese [126]. A Tbj. 4. § d) pont 5. alpontja szerinti társas vállalkozó esetén a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni [127].

 

A foglalkoztató, illetve a társas vállalkozás a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, illetve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó után a Tbj. 4. § k) pont szerinti jövedelem (kivéve a Tbj. 21. § szerinti jövedelmeket) alapulvételével kizárólag 2015. január 1-jét megelőző biztosítási időszak esetén korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet, kivéve, ha e kötelezettsége alól külön jogszabály szerint mentesítették [128].

 

A foglalkoztató a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tagjának a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles a nyugdíjjárulékot megállapítani és levonni. A megállapított tárgyhavi nyugdíjjárulékot és a foglalkoztatót terhelő egészségügyi szolgáltatási járulékot az Art.-ban meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni az állami adó- és vámhatóságnak. [129]

 

A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó [130] után a társas vállalkozás 2019. évben havi 7.500 forint (napi 250 forint) összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet [131]. Több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni [132]. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó 10% mértékű nyugdíjjárulékot fizet [133]. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése, a Tbj. 4. § d) pont 5. alpont szerinti társas vállalkozó esetében az ügyvezetői tevékenysége alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem [134].

Nem fizet 1,5%-os mértékű munkaerő-piaci járulék részt (az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékból) az a társas vállalkozó, aki saját jogú nyugdíjas vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte [135].

Arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó az Mt. szerinti jogviszonyban heti 36 órás munkaviszonnyal is rendelkezik, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni [136].

 

A tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet e tagja után havi 7.500 forint (napi 250 forint) összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, a tag az e tevékenysége ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után 10% mértékű nyugdíjjárulékot fizet [137].

A szociális szövetkezet az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül, a második évben az egészségügyi szolgáltatási járulék 25%-ának, a harmadik évben 50%-ának, a negyedik évben 75%-ának, az ötödik évtől 100%-ának megfizetésére kötelezett.

A kedvezményt ugyanazon személy után egy időben csak egy szociális szövetkezet, továbbá ugyanaz a szociális szövetkezet ugyanazon tagja után csak egy alkalommal veheti igénybe.

Négy évnél rövidebb időtartamú jogviszony esetén a kedvezmény a négy évből fennmaradó időszakra másik jogviszonyban érvényesíthető, a kedvezmény mértékének megállapításánál azonban figyelembe kell venni a korábbi tagi jogviszonyban érvényesített kedvezmény időtartamát [138].

A tagi jogviszony szünetelése alatt a szövetkezet nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot [139].

Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot is [140].

Ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási járulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem [141].

Nem fizet 1,5%-os mértékű munkaerő-piaci járulék részt (az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékból) az a társas vállalkozó, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik (ide nem értve azt a munkavállalót, aki fizetés nélküli szabadságon van) [142].

 

2012. január 1-jétől a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a NAV hivatásos állományú tagjának a további jogviszonyából származó jövedelme után is meg kell fizetnie a nyugdíjjárulékot.

 

A megállapított járulékot csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a foglalkoztató az adott jogviszonnyal összefüggésben a tárgyévre vonatkozó túlfizetés miatt fizetett vissza a biztosítottnak [143].

A korrekció csakis tárgyéven belüli és ugyanazon jogviszonyhoz kapcsolódó túlfizetés esetén lehetséges.

 

Családi járulékkedvezmény

Az Szja törvény szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és – a családi kedvezményt megosztással érvényesítő – biztosított házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre jogosult. [144]

A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegét. [145]

A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja törvény szerinti családi kedvezmény összegéből

a) a biztosított által vagy

b) az Szja törvény szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy

c) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15%-a, de legfeljebb a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék együttes összege. [146]

 

A családi járulékkedvezményt az előző bekezdés b) és c) pontjában meghatározott személyek döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik. [147]

 

A családi járulékkedvezmény az 1,5%-os munkaerő-piaci járulék terhére nem vehető igénybe.

 

A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja törvény szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét). Társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni. [148]

 

A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét. [149]

 

A foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha az Szja törvény szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül vagy olyan kifizetőnek, amely a természetes személy részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet juttat. [150]

Abban az esetben, ha a természetes személy az Szja törvény 46. § (6) bekezdés b) pontja szerinti jogviszonyban áll a kifizetővel, akivel emellett eseti vagy állandó megbízási jogviszonyban is áll, akkor a kifizető adóelőleget megállapítónak minősül, így a bevétel tekintetében családi kedvezményt év közben is érvényesíthet.

 

A családi járulékkedvezmény havi összege az Szja törvény szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 15%-a, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő

a) természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és

b) nyugdíjjárulék

összege. [151]

A foglalkoztató a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget

a) természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy

b) ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy

c) ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként

nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adó- és vámhatóságnak. [152]

 

Családi járulékkedvezmény havi összegét nem érvényesítheti az, aki nem minősül az Szja törvény szerint családi kedvezményre jogosultnak. [153]

 

Figyelem!

A családi járulékkedvezményre vonatkozó rendelkezéseket [Tbj. 24/A.–24/C., 51., 51/A. és 51/B. §-ok] az olyan jövedelmekre kell elsőként alkalmazni, amelyeket a 2014 január hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani. [154]

Ezen átmeneti szabály alapján a 2014 január hónapra vagy azt követő hónapokra vonatkozóan bevallott járulékalapot képező jövedelmekre alkalmazható a családi járulékkedvezmény, függetlenül attól, hogy egy korábbi időszakra vonatkozik az elszámolás.

 

A 1908M-08 – 1908M-12-es lapok fejlécének kitöltése

 

A biztosítási jogviszony időtartama

 

Ebben a rovatban a járulékfizetési kötelezettséget megalapozó biztosítás időtartamát kell feltüntetni. A biztosításban töltött idő kezdő időpontjaként tárgyhónapon belüli, vagy tárgyidőszaktól eltérő időszak is feltüntethető.

Példa: a dolgozó munkaviszonya a felmentési idő figyelembevételével 2020. január 15-én megszűnik, de az utolsó munkában töltött napon 2019. október 15-én részére a munkabér kifizetésre kerül.

Ebben az esetben a tárgyhónapról (október) benyújtott bevallásban az októberi adatokat tárgyhavi, az ezt követő időszakok a tárgyhónaptól eltérő időszakként oly módon kerülnek bevallásra, hogy a november-december hónapok adata összevontan külön lapon, majd a 2020. január 1-jétől január 15-ig, a felmentési idő végéig tartó biztosítási idő és adatok egy újabb lapon, tehát összesen három lapon kerülnek feltüntetésre.

 

A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony tartamának megállapítása a Tbj. 5. §-ában, valamint annak végrehajtási rendeletében foglaltak szerint történik. A biztosítás - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn. Az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni. Ennek megfelelően a biztosítottra vonatkozóan a bevallást jogviszonyonként kell teljesíteni.

Ez azt jelenti, hogy ugyanannál a munkáltatónál, pl. január 12-től január 20-ig munkaviszonyban, és mellette ugyanezen időszakban megbízási jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottról a 1908M-08 – 1908M-12-es lapokat jogviszonyonként külön-külön [az alkalmazás minősége rovat (foglalkoztatás minősége-jogviszony azonosító szám) egyezőségének biztosításával] kell benyújtani.

 

A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége [155]:

-        a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig, egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig;

-        egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony, illetve vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart.

 

A biztosítottnak nem minősülő, kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó esetében a személyes közreműködés időtartamát kell feltüntetni.

 

A társasági szerződésben meghatározott személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a tag a személyes közreműködést ténylegesen megkezdi. Amennyiben ez a nap nem állapítható meg, úgy a társasági szerződésben meghatározott időpont az irányadó, ennek hiányában a személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a társaság tevékenységét a rá vonatkozó szabályok szerint megkezdheti.

 

Az ellátás folyósításának időtartama

Ebben a rovatban kell feltüntetni a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a munka-rehabilitációs díj/(2017. április 1-jétől) fejlesztési foglalkoztatási díj, a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodási járadék, a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, valamint az álláskeresési támogatás (álláskeresési járadék, munkanélküli-járadék, vállalkozói járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, álláskeresést ösztönző juttatás, keresetpótló juttatás) folyósításának időtartamát.

 

Ebben a rovatban kell feltüntetni továbbá a biztosítás megszűnését követő időre a tárgyidőszakban folyósított baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj időtartamát.

 

Figyelem!

Amennyiben a bevallás a 2010. évet megelőző időszakra vonatkozik, a visszamenőleges adatokról 15 napon belül a területileg illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal társadalombiztosítási szakterülete felé a Tny. törvényben előírt adatközlést teljesíteni kell!

 

Az „alkalmazás minősége” rovat (1. számú függelék)

 

A rovat 1-2. pozíciója a természetes személy nyugdíjas státuszának jelölésére szolgál.

A rovat 3-5. pozíciója a foglalkoztatás minősége kódját jelöli.

Figyelem!

A 2010. január 1-jét megelőző (pl.: 2009. évre vonatkozó) biztosítási időszakra kifizetett jövedelem esetén az adatokat a még nem összevont (tehát a 2009. évben használatos) jogviszony azonosítón kell közölni.

 

Az ezt követő hat kódkocka (a rovat 6-11. pozíciója) az adott jogviszony kezdő időpontját jelöli (az év utolsó két számjegye, hónap, nap). (Például: 1992. május 20-án létesített jogviszonynál: 920520.)

A következő három kódkocka (a rovat 12-14. pozíciója) a jogviszony sorszámmal történő azonosítására szolgál, melyet jobbra zártan kell szerepeltetni. Az alkalmazás minősége kód 12-14. pozíciója 001-999-ig terjedő folyamatos szám lehet.

 

Ha egy napon, azonos foglalkoztatás minősége kódszámmal több jogviszonyt létesített a biztosított, akkor a jogviszony sorszámának eltérőnek kell lennie.

Figyelem!

A jogviszony sorszámnak minden esetben egyedinek kell lennie! Azaz, ha különböző napokon, de azonos foglalkoztatás minősége kódszámmal létesített jogviszonyt a biztosított, akkor sem lehet a jogviszony sorszám azonos.

 

Abban az esetben, ha a biztosított természetes személy ugyanazon foglalkoztatónál egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban áll, a bevallás 08-13-as lapjait jogviszonyonként külön-külön kell kiállítani.

Egy biztosítottra vonatkozóan az egész adóév során az egy adott jogviszonyhoz használt jogviszony azonosítására szolgáló sorszámnak meg kell egyeznie!

Abban az esetben, ha a biztosított foglalkoztatása a tárgyhónap során teljes munkaidősről részmunkaidősre, vagy részmunkaidősről teljes munkaidősre változik, a biztosításban töltött időt, a járulékalapokat és a járulék összegeket külön lapon kell közölni a teljes és a részmunkaidős időszakokra vonatkozóan.

 

Példák:

 

1.     Ugyanazon foglalkoztatónál fennálló munkaviszonyok, megbízási jogviszonyok, valamint választott tisztségviselői jogviszony közlése a nem nyugdíjas foglalkoztatottról:

 

alkalmazás minősége

jogviszony kezdete

0 20-190101-001

2019. január 1-től

0 41-190201-002

2019. február 1-től

0 41-190201-003

2019. február 1-től

0 41-190201-004

2019. február 1-től

0 20-190801-005

2019. augusztus 1-től

0 41-190905-006

2019. szeptember 5-től

 

2.     Abban az esetben, ha a nyugdíjas szünetelteti a nyugdíját, a nyugdíjas státuszát továbbra is jelenteni kell.

 

3.     A keresőképtelenségről szóló igazolás késői leadása miatt a biztosítás szünetelését a következő hónapban, bevallási időszaktól eltérő biztosítási időszak jelöléssel a teljes kieső idő jelentésével kell közölni, mely lapon – amennyiben az szükséges – az adott biztosítási időszakra vonatkozó arányos szolgálati idő számításának szükségességét is jelölni kell.

 

4.     A megbízási jogviszony 2017. március 1-jétől 2019. június 30-ig tart, a kifizetés egy összegben, 2019. június 30-án történik. Az egyes évekre (2017., 2018., 2019.) jutó megbízási díj összegét évekre megbontva külön-külön lapon kell szerepeltetni.

 

5.     A nyugdíjas foglalkoztatott a betegszabadságának lejárta után táppénzre nem jogosult, ez az időszak igazolt távollétnek minősül. A „biztosítás szünetelése, vagy munkabérrel ellátatlanság ideje, kódja” ebben az esetben 46-os [munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés (munkabér, illetmény, táppénz ill. távolléti díj fizetése nélkül] lesz [figyelemmel a Tny. 22/A. § (1) bekezdésére].

 

Figyelem! Az egyes jogviszonyok vonatkozásában az alkalmazás minősége kódszámnak (természetes személy nyugdíjas státuszát jelölő szám, foglalkoztatás minősége kód, jogviszony kezdete, jogviszony azonosítására szolgáló sorszám) az összetartozó 1908M-08 – 1908M-12-es lapokon - a tárgyhónaptól eltérő időszakra vonatkozó kifizetések esetében is - meg kell egyeznie!

 

A 1908M-08-as lap kitöltése

 

IX. A jogviszonyra vonatkozó adatszolgáltatás

 

Ezen a lapon a fejlécben feltüntetett biztosításban töltött időre vonatkozó adatok kerülnek feltüntetésre.

 

Figyelem!

A nem biztosított, de foglalkoztatási jogviszonyban álló személlyel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget is ezen a lapon kell teljesíteni!

 

A bevallási időszaktól eltérő biztosítási időszakra vonatkozó jogviszony adatok (pl. biztosítás szünetelése, vagy munkabérrel ellátatlanság) esetén az ezen biztosítási időszak tekintetében a teljes havi, ugyanezen – a tényleges számfejtésnek megfelelő – jogviszony adatokra vonatkozó adatszolgáltatást (eltérően a 09, 09-01, 10, 11, 12-es lapoktól) meg kell ismételni.

[Pl.: A 2019 január havi alapbevallás 1908M-08-as lap 526. sorában 11-es kóddal táppénz kerül feltüntetésre, melynek időszaka: 20190121-20190125. A folyamatos táppénzes időszakra tekintettel a 2019 február havi alapbevallás (2019 január havi biztosítási időszak feltüntetésével kiállított) a 1908M-08-as lapjának 526. sorában a 11-es kód mellett az időszaknak 20190121-20190131 kell lenni.]

Az adott biztosítási időszak, adott jogviszony tekintetében a bevallási időszaktól függetlenül a legkésőbb beküldött és feldolgozott bevallás 08-as lapján szereplő adatok lesznek érvényesek!

 

Abban az esetben, ha a 1908M-04-es lapon a 300-306. és a 310-311. sorok bármelyikében a természetes személy részére kifizetett, összevont adóalapba tartozó jövedelem került feltüntetésre*, a 1908M-08 lap 520-524. sorok valamelyikét ki kell tölteni, azaz a foglalkoztatott nyugdíjas státuszáról, foglalkoztatás minőségéről, a FEOR számról, valamint – amennyiben értelmezhető – a heti munkaidő tartamáról minden foglalkoztatási viszonyban adatot kell szolgáltatni! [156]

*Ha a 300-306 és a 310-311. sorok közül kizárólag a 306. sorban van adat, az akkor vehető figyelemben kitöltöttként, ha az önálló tevékenységre tekintettel kifizetett összeg [306. sor d) oszlop] nagyobb, mint az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem [307. sor d) oszlop].

 

Amennyiben a foglalkoztatott természetes személy nem minősül biztosítottnak, akkor a „Jelölje, ha olyan természetes személy adatait közli, aki a Tbj. szerint nem minősül biztosítottnak” mezőt is ki kell tölteni a megfelelő foglalkoztatás minősége kód kiválasztásával.

Például:

Ø  az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személyek (3, 7 vagy 8 nyugdíjas státusz kód, 20-as foglalkoztatás minősége kód),

Ø  az Unió másik tagállamában biztosított, de Magyarországon is munkát végző természetes személyek (59-es foglalkoztatás minősége kód és a megfelelő nyugdíjas státusz kód),

Ø  a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott természetes személyek (amennyiben e tevékenységükből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelmük nem éri el a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét): esetükben a heti munkaidő fogalma nem értelmezhető (41-es foglalkoztatás minősége kód és a megfelelő nyugdíjas státusz kód),

Ø  a saját jogú nyugdíjas egyházi személy (3, 7 vagy 8 nyugdíjas státusz kód, 91-es foglalkoztatás minősége kód)

tekintetében.

 

A „Jelölje, ha olyan természetes személy adatait közli, aki a Tbj. szerint nem minősül biztosítottnak” mezőt nem kell kitölteni azon speciális (adott esetben ellátási jogosultságot befolyásoló) esetekben, amikor a természetes személyre vonatkozóan – biztosítási kötelezettség hiányában – a 09-12-es lapok valamelyikén kötelezettséget kell feltüntetni, például:

Ø  a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó (53-as foglalkoztatás minősége kód),

Ø  a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás (97-es foglalkoztatás minősége kód),

Ø  az ekho adózási módot választó, nyugdíjas, vagy EGT tagállamban biztosított természetes személy

esetében.

 

Abban az esetben, ha a biztosítottnak nem minősülő természetes személy foglalkoztatására vonatkozóan a „foglalkoztatás minősége kódok” között nem talál megfelelőt, a 900-as kód (a Tbj. szerint biztosítottnak nem minősülő természetes személy) alkalmazásával szíveskedjék a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt jelölni.

Például:

Ø  gyakorlatra kötött hallgatói munkaszerződés,

Ø  iskolaszövetkezetben szövetkezeti jogviszony,

Ø  nyugdíjas szövetkezetben szövetkezeti jogviszony, stb.

esetén.

 

A „Jelölje, ha olyan természetes személy adatait közli, aki a Tbj. szerint nem minősül biztosítottnak” mezőt a 900-as foglalkoztatás minősége kód esetében is ki kell kitölteni.

 

A biztosítottnak nem minősülő természetes személyek esetében a ’08M-08 lapon „A biztosítási jogviszony-, ellátások folyósításának időtartama” alatt a foglalkoztatás időtartamát kell érteni.

 

Figyelem!

Tekintettel arra, hogy a „Jelölje, ha olyan természetes személy adatait közli, aki a Tbj. szerint nem minősül biztosítottnak” mező kitöltése, illetve a 900-as foglalkoztatás minősége kód alkalmazása esetén a bevallásból nem történik adatszolgáltatás az ellátást megállapító szervek részére, ezért kérjük, szíveskedjék kiemelt figyelmet fordítani a kitöltési útmutatóban foglaltakra!

 

Az említett adatok feltüntetése a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) havi létszám- és keresetstatisztikai adatközlésének előállítása érdekében szükséges.

 

A hallgatói munkaszerződésen alapuló jogviszony elkülönítése 

-          A szakmai gyakorlat teljesítésére kötött hallgatói munkaszerződés alapján a hallgató a Tbj. szabályai szerint nem válik biztosítottá, a hallgatói munkadíj nem járulékalapot képező jövedelem (az alkalmazandó foglalkoztatás minősége kód: 900).

Ebben az esetben a hallgató a duális képzés képzési ideje alatt külső gyakorlóhelyen, a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen végez munkát. A foglalkoztató a gyakorlati képzést szervező.

-          Ezzel szemben a képzési programhoz nem köthető hallgatói munkaszerződés alapján a természetes személy biztosított és az e tevékenysége alapján megszerzett jövedelme járulékalapot képező jövedelemnek minősül (az adatszolgáltatás során a foglalkoztatás minősége kód: 113).

A foglalkoztató ebben az esetben az a felsőoktatási intézmény, vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezet, ahol a hallgató a munkát végzi.

 

520-522. sor: Munkakör, foglalkozás

Ezekben a sorokban a KSH elnökének 7/2010. (IV. 23.) számú közleményével kiadott Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08) alapján meghatározott, az adott munkakörre megadott jelzőszámot kell feltüntetni az időtartam pontos megjelölésével.

 

A FEOR-08 nómenklatúra alkalmas minden jövedelmet biztosító munkakör besorolására. A KSH honlapján ehhez több segédlet is rendelkezésre áll ( http://www.ksh.hu/feor_menu). Az egyértelműen nem besorolható esetekben azt a munkakörnek leginkább jellemző foglalkozáskódot kell jelölni, amely a természetes személy munkaidejének nagyobb részét kiteszi.

 

Társas vállalkozó esetében (ha a foglalkoztatás minőség kódja: 30, 34, 35, 37 vagy 39) a rovatba a társasági szerződésben feltüntetett munkakört kell beírni.

 

523-525. sor: Részmunkaidős, teljes foglalkoztatás, munkaidő-szervezési intézkedéssel csökkentett teljes munkaidő

 

Ezekben a sorokban a biztosított munkaszerződés (munka-megállapodás) szerinti heti munkaidejét (munkaórában) kell a következők szerint felvezetni.

 

Ha a biztosított munkaideje nem éri el a teljes, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőt, akkor a 1908M-08-as lap 523. sor a) oszlopba a munkaórák számát, a b)-c) oszlopba pedig a részmunkaidőben történt foglalkoztatás tartamát kell bejegyezni.

 

Ha a biztosított munkaideje eléri a reá irányadó rendelkezések szerinti teljes, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőt, a munkaórák számát a 1908M-08-as lap 524. sor a) oszlopba, a teljes munkaidejű foglalkoztatás tartamát a b)-c) oszlopba kell beírni.

 

Amennyiben a biztosított munkaideje eléri az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott teljes munkaidőt, de az a heti 36 óránál kevesebb, a munkaidőt a 1908M-08-as lap 523. (részmunkaidős foglalkoztatás) sorában kell feltüntetni. Ilyen esetben a nyugdíj-megállapítás során a részmunkaidőnél feltüntetett időszak vizsgálatra kerül.

 

Abban az esetben, ha a biztosított foglalkoztatása a tárgyhónap során teljes munkaidősről részmunkaidősre, vagy részmunkaidősről teljes munkaidősre változik, a biztosításban töltött időt, a járulékalapokat és a járulék összegeket külön kell közölni a teljes és a részmunkaidős időszakokra vonatkozóan.

 

526-538. sorok: Biztosítás szünetelése, vagy munkabérrel ellátatlanság ideje, kódja

Ezekben a sorokban kell megadni a tárgyidőszakon belüli biztosítás szünetelése, vagy munkabérrel ellátatlan időszakok időtartamát, kódját a 2. számú függelék szerint.

 

A jogszerű sztrájk kezelésére vonatkozó eljárás

A Tbj. 8. § c) pontja értelmében szünetel a biztosítás a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt.

A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 6. §-a alapján a jogszerű sztrájk időtartama alatt egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség nem áll fenn, tekintve, hogy a dolgozót díjazás és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg. Ugyanakkor a hivatkozott jogszabály alapján a jogszerű sztrájk időtartamát szolgálati időként kell figyelembe venni, ezért a nyugellátás megállapítása során szükséges annak megkülönböztetése a bérrel fedezett időktől. Erre való tekintettel a jogszerű sztrájk idejét 75-ös „jogszerű sztrájk időtartama” kóddal kell jelölni.

A jogszerű sztrájk miatti biztosítási jogviszony szüneteltetésének jelölését csak egész napos távollét esetén kell alkalmazni, a nem egész napot érintő - néhány órás munkabeszüntetéssel járó - sztrájk nem értelmezhető a munkaviszony szüneteléseként, ezeket az időszakokat a bérrel fedezett időktől elkülöníteni nem szükséges, mivel a járulékfizetési kötelezettség e napok esetében fennáll.

 

A biztosítási jogviszony ideje alatt kezdődött és annak megszűnését követő időre történő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj folyósítására vonatkozó adatokat az ellátást megállapító és folyósító szervnek a bevallás 09-01-es lapján kell közölnie (abban az esetben is, ha a biztosítási jogviszony az előző évben megszűnt).

 

Figyelem!

Amennyiben a 1908M-09-01-es lapon biztosítás megszűnését követően folyósított pénzbeli ellátást tüntetett fel, akkor a kieső idő típusának (kódjának) és időtartamának közlésére minden esetben szükség van!

 

539-540. sorok: Korkedvezményre jogosító munkakör

Ezekben a sorokban kell megadni a kizárólag 2015. január 1-jét megelőző biztosítási időszak esetén a korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött időszak időtartamát, kódját az Útmutató 2. számú mellékletében felsorolt munkakörök szerint. A melléklet 14 munkaköri főcsoportot tartalmaz, a főcsoporthoz tartozó konkrét munkakörök felsorolásával (pl.: 01.008 föld alatt végzett munka, robbantókamra kezelő).

 

Egy adott munkakörben végzett munka akkor tekinthető korkedvezményesnek, ha a munkakör a korkedvezményre jogosító munkaköri jegyzékben szerepel, a végzett munka megegyezik a jegyzék munkaköri leírás rovatában megfogalmazott tevékenységgel és a korkedvezmény hatálya kiterjed a gazdálkodó szervezetre. Az adatszolgáltatás jogszerűségét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ellenőrizhetik. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek a közölt munkakör alapján, a korkedvezményre való jogosultság megállapításához szükséges azonosítási eljárást a nyugellátási igény elbírálásakor folytatják le.

Abban az esetben, ha a 1908M-09-es lap 557. sorában – az Eam. tv. 355. § (1) bekezdés alapján jelölte a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítés tényét, akkor ezekben a sorokban a korkedvezményre jogosító munkakört nem kell feltüntetni!

 

541. sor: Az egészségügyi dolgozók heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésének ideje

Ebben a sorban a munkáltató által igazolt, 48 órát meghaladó többletmunkavégzés időtartamát munkaórában kell feltüntetni.

 

A Tny. 43/A. § (1) bekezdése előírja, hogy a Tny. 43. § (1) bekezdése szerint számított szolgálati időn túl az egészségügyi dolgozók esetében kiegészítő szolgálati időként kell figyelembe venni a külön törvényben meghatározott, a heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésnek – a munkáltató által munkaórában igazolt – 2004. május 1-jét követő, – napi 8 óra alapulvételével átszámított – időtartamát.

 

542. sor: Az arányos szolgálati idő számításának szükségessége

Ezt a sort I(igen) vagy N(nem) jelöléssel kötelező kitölteni, kivéve, ha az 525. sor kitöltött vagy ha a fejlécben feltüntetett foglalkoztatás minősége kódja (alkalmazás minősége rovat 3-5. pozíciója) alapján biztosított társas vállalkozó (30, 34, 35, 37, 39, 53), vagy a következő foglalkoztatás minősége kódokat jelölte: 25, 42, 50, 59, 60, 83, 91, 92, 93, 94, 97, 104, 105, 112, 900.

Abban az esetben, ha a „Jelölje, ha olyan természetes személy adatait közli, aki a Tbj. szerint nem minősül biztosítottnak” mező kitöltött, akkor ezt a sort nem kell kitölteni.

 

 

Abban az esetben, ha a biztosítottnak a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a), b), g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében - ide nem értve a munka törvénykönyve értelmében teljes munkaidőben, illetve az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat - elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, I(igen) jelölést kell alkalmazni.

 

Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás és/vagy a minimálbért meghaladó jövedelem esetén a mezőben N(nem) jelölést kell feltüntetni.

Az arányos szolgálati időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv számítja ki!

 

543. sor: A biztosítási jogviszony megszűnésének időpontja

Ebben a sorban a természetes személy biztosítási jogviszonyának megszűnése időpontját kell feltüntetni.

 

A jogviszony megszűnésének időpontját kizárólag az adott jogviszony utolsó biztosításban töltött időszakához kiállított 08-as lapon kell szerepeltetni és annak meg kell egyeznie a lapon feltüntetett biztosításban töltött idő záró dátumával.

 

544-545. sor: Ezekben a sorokban a Tbj. 5. § szerinti biztosítotti jogviszonyokban foglalkoztatottak esetében jelölni kell a gyermekgondozási díj (GYED)/a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély (GYES) folyósítása melletti munkavégzés időtartamát.

A GYED, GYES folyósítása melletti munkavégzés esetén a 1908M-08-as lap 526-538. „Biztosítás szünetelése, vagy munkabérrel ellátatlanság” sorokban ezen ellátások időtartamát kieső időként nem kell szerepeltetni.

Amennyiben a foglalkoztatás minősége kód értéke 83-as (GYED), vagy 93-as (GYES), akkor ezeket a sorokat nem kell kitölteni!

 

Előző lap Következő lap
Tartalomjegyzék