A 1908A-01-02-es lap kitöltése
Kötelezettek köre:
Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldi székhelyű
a) gazdasági társaság,
b) szövetkezet, kivéve lakásszövetkezet, szociális szövetkezet, iskolaszövetkezet és a közérdekű nyugdíjas szövetkezet,
c) állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat (kivéve a víziközmű-társulat), egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat,
d) ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda,
e) közjegyzői iroda,
f) az Szja törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
g) egyéni cég.
h) a Szakképzési tv. 43. § (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott, egyéb szerv, szervezet (a továbbiakban: a Szakképzési tv. szerinti egyéb szervezet), ha az állami adó- és vámhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy a szakképzési hozzájárulást az Szht. 5. § a) pont aa) vagy ab) alpontja szerint teljesíti, a választás bejelentését követő hónap első napjától.
Kötelezett továbbá a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik [46].
Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalanyok szakképzési hozzájárulás bevallási kötelezettségüknek az eva bevallás (’43 jelű nyomtatvány) keretében tesznek eleget [47].
Nem köteles szakképzési hozzájárulásra
[48]:
a) a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet,
b) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltató - feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött és nem költségvetési szervként működik - az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociális hozzájárulási adóalap után,
c) az egyéni vállalkozó a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját,
d) az egyéni cég, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda tevékenységében a személyesen közreműködő tag a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját, valamint
e) a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a Tao tv. 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggésben a társaságot terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után.
f) a Szakképzési tv. szerinti egyéb szervezet a szociális hozzájárulási adóalapja után.
A szakképzési hozzájárulás teljesíthető
[49]
1) A Szakképzési tv-ben foglaltak szerint azon iskolai rendszerű képzések esetében, amelyek állami fenntartású szakképző iskolában vagy szakképzési megállapodás alapján, költségvetési hozzájárulással nem állami szakképző iskolában kerülnek megszervezésre és
a) a Szakképzési tv-ben meghatározott szakképző iskola (a továbbiakban: szakképző iskola) és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás alapján, az iskolai rendszerű szakképzésben a nappali rendszerű oktatásban és a felnőttoktatásban, vagy
b) a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés – ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is – szervezésével,
2) az államilag támogatott létszám tekintetében
a) gyakorlatigényes alapképzési szak, vagy
b) duális képzés
keretében szervezett szakmai gyakorlattal, ha a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött munkaszerződés alapján kerül sor,
3) a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára a 2013. évi LXXVII. számú felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott felnőttképzési szerződés és a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti tanulmányi szerződés vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett szakmai vagy nyelvi, valamint egyes – a közúti közlekedéssel összefüggő - hatósági képzéseknek a saját munkavállalók képzésére vonatkozó költségek elszámolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott költségeivel.
Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségének nem, részben vagy időszakosan tesz eleget gyakorlati képzés szervezésével, valamint a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel, a bruttó kötelezettségét vagy a nettó kötelezettségét az állami adó- és vámhatóságnál vezetett számlára történő befizetéssel teljesíti [50].
A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módját – az Szht. keretei között - a hozzájárulásra kötelezett maga választja meg. [51]
A szakképzési hozzájárulásra kötelezett a tárgyév 1-11. hónapjára vonatkozóan havonta szakképzési hozzájárulás előleget fizet. Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség, azzal, hogy a 2019. évre vonatkozóan az Szht. 8. § (1) bekezdésében meghatározott és az (1a) bekezdés b) pontja szerinti csökkentő tétel, valamint az Szht. 5. § e) pontja szerinti, pénzügyileg teljesített időarányos költség figyelembe vehető az előleg befizetésénél és a 8. § (2) és (2c) bekezdésekben foglalt feltétel teljesülése esetén visszaigényelhető.
Az előleg összegét a hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyhót követő hónap 12. napjáig, vagy visszaigényli az Szht. 9. § (3) bekezdés szerinti összeget
[52].
A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét a 2019-es évre vonatkozóan 480.000 Ft/fő/év
[53] összegben meghatározott alapnormatíva alapján és a 280/2011. (XII.20.) Korm. rendeletben meghatározott gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel csökkentheti.
[54]
A hozzájárulásra kötelezett
a) a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét,
b) az Szht. 8. § (1) és (1a) bekezdése szerinti csökkentő tétel és az 5. § e) pontja szerinti levonás éves összegét,
c) az éves bruttó kötelezettség és a b) pont szerinti összeg különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét
maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyévet követő év január 12. napjáig az állami adó- és vámhatóságnak, vagy igényli vissza a figyelembe vehető összeget [55].
A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év január 12. napjáig kell befizetni, vagy a többletfizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni [56]. Amennyiben – általános esetben – az éves elszámolásról nyújtja be a bevallását, ebben az esetben a 1908A főlap C) blokkjában a Bevallási időszaknak a decemberi hónapot kell feltüntetnie, és a 1908A-01-02-es lapon jelölnie kell, hogy a bevallás elszámolás miatt kerül benyújtásra. Ebben az esetben a 1908A-01-02-es lapon az egész évre vonatkozó adatokat kell feltüntetni.
Abban az esetben, ha az elszámolás benyújtását követően a bevallott előleg(ek)et módosítja, akkor – amennyiben az szükséges – az elszámolását is vizsgálja felül.
Felhívjuk szíves figyelmet, hogy a kettős könyvvitelt vezető egészségügyi szolgáltató vagy a közhasznú nonprofit társaság a fizetendő szakképzési hozzájárulás alapjának az Szht. 2. § (5) bekezdés b) pontja, valamint e) pontja szerinti meghatározásához szükséges, az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig az árbevétele összetételének alakulásában bekövetkezett - az éves bevallásában figyelembe nem vett - változása esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig a társasági adóról készítendő bevallásában vallja be, fizeti meg vagy igényli vissza [57].
Az adott évben rendszeresített „Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéséhez” elnevezésű 1917 jelű nyomtatvány 01-es lapján kezdeményezhető a folyószámláján mutatkozó, valós túlfizetések átvezetése és/vagy kiutalása. A hozzájárulásra kötelezett a visszajáró összeg kiutalását vagy átvezetését legkorábban a bevallás esedékességének napjától kezdeményezheti. [58]
A szakképzési hozzájárulás adószámlára való könyvelése
Tekintettel arra, hogy a szakképzési hozzájárulás vonatkozásában év közben előleget kell vallani (alapesetben 1-11. hónapokra vonatkozóan), év végén pedig az éves kötelezettség és az előlegek összegének különbözetével kell elszámolni (12. hónapra vonatkozó bevallásban), az elszámoló bevallást követően benyújtott előleget tartalmazó (pótló) alapbevallásokban vagy önellenőrzésekben bevallott kötelezettség változások adószámlára történő felkönyvelése során az állami adó- és vámhatóság egy speciális szabályt alkalmaz. Ugyanezek a speciális szabályok érvényesek az év közben, valamely soron kívüliségi ok miatti elszámolást követően benyújtott előleget tartalmazó (pótló) alapbevallásokra vagy önellenőrzésekre is. A releváns szempont, hogy az adószámla kötelezettség oldalára felkönyvelt előlegek és előleg önellenőrzések összege, valamint az előlegek és az éves kötelezettség különbözeteként felkönyvelt összeg összesített összege megegyezzen az adózó éves kötelezettségének összegével (amely a 2-es kódú elszámoló alapbevallásban vagy az önellenőrzési láncban az utolsó önellenőrzéses bevallásban közölt adat, azaz a 01-02-es lap 43. sor. c) oszlop adata).
A szakképzési hozzájárulás előlegének önellenőrzésével kapcsolatos tudnivalók:
1. Amennyiben az adott időszak elszámoló bevallással még nem került lezárásra, akkor az előleg önellenőrzés könyvelése az önellenőrzés általános szabályai szerint történik.
2. Amennyiben az adott elszámolási időszak az elszámoló bevallás benyújtásával lezárásra került, akkor a lezárt időszakra vonatkozó előleg önellenőrzés könyvelése során az állami adó- és vámhatóságnak alkalmazni kell egy speciális szabályt annak érdekében, hogy adózó adószámláján ne jelenjen meg duplán a kötelezettség növekedés vagy a kötelezettség csökkenés. A lezárt időszakot érintő előleg önellenőrzéskor nem történik meg újra az elszámolás különbözetének kiszámítása, így az elszámoló bevallásból felkönyvelt különbözet (éves kötelezettség – előlegek) nem változik. Az elszámoló bevallás benyújtását követően benyújtott előleg önellenőrzésének könyvelése első lépésben az önellenőrzésre vonatkozó általános szabályok szerint történik meg. Második lépésként egy technikai rendezésre kerül sor, melynek során az adószámlán könyvelésre került egy, az előleg önellenőrzéses bevallásban vallott különbözet összegével megegyező, de ellenkező előjelű rendező tétel az elszámolás esedékességére. Ez a technikai rendezés biztosítja azt, hogy az adószámla kötelezettség oldalán az éves kötelezettség összege – amennyiben az nem változott – ne módosuljon.
3. Amennyiben az éves kötelezettség összege (is) módosult, akkor az elszámoló bevallásra önellenőrzést kell benyújtani. Az elszámolás önellenőrzésének könyvelése az önellenőrzés általános szabályai szerint történik.
Ugyanezen elvek érvényesülnek abban az esetben is, amennyiben a szakképzési hozzájárulás előlegét tartalmazó bevallás késve, az elszámoló bevallást követően kerül benyújtásra.
A szakképzési hozzájárulás részletezése
A bevallás benyújtásának oka
Ebben a sorban a bevallás benyújtásának okát kell jelölni az alábbi kódok használatával:
1-es kód – előlegbevallás,
Amennyiben az előlegbevallás tekintetében tölti ki a lapot, akkor a 1908A-as főlapon a bevallási időszak – általános esetben – az adott hónap elejétől az adott hónap végéig tarthat (pl.: 2019.01.01-2019.01.31.).
2-es kód – elszámolás,
Elszámoló bevallás esetén – általános esetben – a bevallási időszak 2019.12.01 – 2019.12.31. Ha soron kívüli elszámolás miatt adja a bevallást, ebben az esetben a soronkívüliséget kiváltó ok utolsó hónapjáról nyújtja be az elszámoló bevallást.
3-as kód – NY jelű nyilatkozat, vagy üres 1908A-01-02-es lappal rendelkező korábbi bevallás(ok) utáni elszámolás,
A 3-as kódot abban az esetben használja, ha NY jelű nyilatkozat, vagy üres 1908A-01-02-es lap után az adott időszakra elsőként szakképzési hozzájárulást tartalmazó bevallása elszámoló bevallás (soronkívüliségi ok, vagy 12.31-i bevallási időszak záró dátum).
A 3-as kód után a további önellenőrzéseket 2-es kóddal kell benyújtani.
4-es kód – korábbi előleg bevallás „törlése”,
A 4-es kódot akkor kell használni, ha az adózó nem alanya a szakképzési hozzájárulásnak és a korábbi előleg bevallását kívánja törölni. Ebben az esetben a 1908A-03-01-es önellenőrzési lapon a kötelezettség különbözetet kell kitölteni és a 1908A-01-02-es lapon kizárólag a bevallás benyújtásának oka mezőben szerepelhet adat (4-es kód).
5-ös kód – korábbi elszámoló bevallás „törlése”.
Az 5-ös kódot akkor kell használni, ha az adózó nem alanya a szakképzési hozzájárulásnak és a korábbi elszámoló bevallását kívánja törölni. Ebben az esetben a 1908A-03-01-es önellenőrzési lapon a kötelezettség különbözetet kell kitölteni és a 1908A-01-02-es lapon kizárólag a bevallás benyújtásának oka mezőben szerepelhet adat (5-ös kód).
Abban az esetben, ha ezt a kódot alkalmazza, akkor az elszámolással érintett időszakokra vonatkozó előlegeket a 4-es kód feltüntetésével törölni kell!
A 3-as, a 4-es és az 5-ös kód csak önellenőrzés esetén használható!
- Az Szht. 2. § (1) bek. a)-g) pontjában nevesített, kis- és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett:
Az Szht. rendelkezéseinek alkalmazásában kis- és középvállalkozás:
a) a Kkv. tv. 3. §-a szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás,
b) az ügyvédi iroda, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda és közjegyzői iroda,
c) az Szja törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
d) az egyéni cég. [59]
A kódkocka a megfelelő betűjellel (I/N) kötelezően kitöltendő.
Visszaigénylési jogosultsági feltétel kódja:
1. Az Szht. 2. § (1) bek. h) pontjában meghatározott, a 8. § (1b) bekezdésben nem nevesített Szakképzési tv. szerinti egyéb szervezet
2. Az Szht. 2. § (1) bek. h) pontjában meghatározott, a 8. § (1b) bekezdésben nevesített Szakképzési tv. szerinti egyéb szervezet
A kódkocka kitöltése nem kötelező, de amennyiben az 1-2. kódokban szereplő feltételek valamelyikének megfelel, úgy azt a megfelelő kóddal jelölni kell.
1. Az 1-es kódot akkor jelölje, ha az Szht. 2. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott – ide nem értve az Szht. 8. § (1b) bekezdésben nevesített – hozzájárulásra kötelezett Szakképzési tv. szerinti egyéb szervezetnek minősül. Ezek a következőek lehetnek:
A Szociális, és a Pedagógia ágazatba, valamint a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező, továbbá a köznevelési intézmények kivételével az Egészségügy, az Egészségügyi technika, a Képző- és iparművészet, és a Hang-, film és színháztechnika ágazatba tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező
a) költségvetési szervként működő intézmény,
b) alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy,
c) a b) alpontban meghatározottak fenntartásában működő intézmény,
valamint a központi költségvetési szervként működő állami ménesgazdaság.
2. A 2-es kódot jelölje, ha az Szht. 8. § (1b) bekezdésében foglaltak alapján az Szht. 2. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott Szakképzési tv. szerinti olyan egyéb szervezetnek minősül, amely az Szht. 5. § a) pont ab) alpontja szerint az agrárpolitikáért felelős miniszter, az erdőgazdálkodásért felelős miniszter, az élelmiszeriparért felelős miniszter, a halgazdálkodásért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésekre történő felkészítés keretében végzett gyakorlati képzés szervezésével teljesíti a hozzájárulási kötelezettségét.
Az 1-es és 2-es kódok csak akkor jelölhetőek, ha az állami adó- és vámhatósághoz bejelentette, hogy a Szakképzési tv. szerinti egyéb szervezetként szakképzési hozzájárulási kötelezettségét tanulószerződéses tanulók és együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzésével teljesíti. Figyelem! A bejelentés a benyújtást követő hónap első napjától hatályos, a bejelentés hónapjában ilyen jogcímen visszatérítésre még nem jogosult.
Visszaigénylésre vonatkozó szabályok
Azon szakképzési hozzájárulásra kötelezettek esetében, akik részben, vagy egészben tanulószerződéses tanulók gyakorlati képzésével, vagy duális képzés keretében hallgatói munkaszerződés alapján szervezett gyakorlati képzéssel teljesítik a szakképzési hozzájárulási kötelezettségüket, és az alap- és kiegészítő csökkentő tételek összege meghaladja a bruttó kötelezettséget, a következőket kell vizsgálni:
- Amennyiben kis- és középvállalkozásnak minősül, úgy a bruttó kötelezettséget meghaladó teljes összeg visszaigényelhető.
- Amennyiben nem minősül kis- és középvállalkozásnak, úgy a bruttó kötelezettséget meghaladó összeg, de legfeljebb a tanulószerződéses tanulók gyakorlati képzése és a duális képzés keretében hallgatói munkaszerződés alapján szervezett gyakorlati képzés után igénybe vehető alapcsökkentő tétel erejéig igényelhető vissza.
A Szakképzési tv. szerinti egyéb szervezetek esetében a következőket kell alkalmazni:
- A „Visszaigénylési jogosultság feltétel kódja” kódkockában 1-es kód jelölése esetén a tanulószerződéses tanulók és együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzése után igénybe vehető csökkentő tétel és (elszámoló bevallásban) a beruházási csökkentő tétel összege igényelhető vissza.
- A „Visszaigénylési feltétel kódja” kódkockában 2-es kód jelölése esetén a tanulószerződéses tanulók gyakorlati képzése után a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapnormatíva (súlyszorzók alkalmazása nélküli) 100%-ával csökkenthetik bruttó kötelezettségüket.
A Szakképzési tv. szerinti egyéb szervezet a következők szerint élhet visszaigénylési jogosultságával:
a) Az állami adó- és vámhatósághoz be kell jelentenie, hogy szakképzési hozzájárulási kötelezettségét tanulószerződéses tanulók és együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzésével teljesíti. (A bejelentést követő hónap első napjától lesz jogosult visszaigényelni az Szht. rendelkezései által biztosított összegeket.)
b) A visszaigénylés jelen bevallás elektronikus úton történő benyújtásával lehetséges.
c) A bevallás kitöltése során bruttó kötelezettségként 0-át kell feltüntetni, ezen kívül csak az egyes csökkentő tételekre vonatkozó sorokban, valamint a 43. sorban (nettó kötelezettség) tüntethető fel adat.
d) A 43. sorban feltüntetett negatív előjelű visszaigényelhető összeg átvezetése és/vagy kiutalása az „Átvezetési és kiutalási kérelem az adószámlán mutatkozó túlfizetéséhez” elnevezésű 1917 jelű nyomtatvány benyújtásával kezdeményezhető.
e) Az általános szabályok szerint kell év közben havonta, az adott hónapban visszaigényelhető összegekről előlegbevallást, és a december hónapról benyújtandó bevallásban a teljes időszak (éves) adatairól elszámoló bevallást benyújtani.
Jogutódlással történő alakulás jelölése:
A kódkocka csak akkor tölthető ki, ha
- a „Visszaigénylési jogosultsági feltétel kódja” kódkockában 1-es, vagy 2-es kódot jelölt, és
- 2019. évben jogutódlással jött létre és
- a jogelődje korábban megtette a visszaigénylési jogosultság feltételeként meghatározott bejelentést, és
- az Ön bejelentése a bevallási időszakban még nem érvényes.
Amennyiben az adott hónapra az Ön által megtett bejelentés már érvényes (annak megtételét követő hónap első napjától), a kódkockát már nem kell kitölteni.
30. sor: A szakképzési hozzájárulás kedvezmények figyelembe vétele nélkül számított alapja
Ebben a sorban kell feltüntetni a szakképzési hozzájárulás alapját a csökkentő kedvezmények figyelembe vétele nélkül.
A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő
a) az Szja törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső, nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével;
b) az Szja törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem;
c) a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodási járadék;
d) az a)-b) pont hatálya alá tartozó juttatás hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzik – a szerződésben meghatározott díjazás; külföldi kiküldetés esetén e pont alkalmazásában alapbér: az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér;
e) az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás esetében a szociális hozzájárulási adó alapja. [60]
Nem keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség azokban az esetekben, amikor a szocho tv. szerint nem keletkezik adófizetési kötelezettség.
[61]
31. sor: A szakképzési hozzájárulás alapját csökkentő kedvezmények összege
A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti az azon foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege,
a) de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta a minimálbér összege, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a Szocho tv. 11. §-a szerint a foglalkoztatás első két évében
b) de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta a minimálbér összege, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő személyek után a Szocho tv. 12. §-a szerint a foglalkoztatás első három évében
c) de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta a minimálbér kétszeresének összege, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya a megváltozott munkaképességű személyek után a Szocho tv. 13. §-a szerint
d) de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 500 ezer forint, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya a kutatók foglalkoztatása után a Szocho tv. 15. §-a szerint
igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít. [62]
A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti továbbá a Módtv. 250 §. (1) bekezdés szerinti foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta a minimálbér négyszerese, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya ezen § (3) bekezdés szerinti adókedvezményt érvényesíti. [63]
A Szocho tv átmeneti szabálya alapján az Eat. IX. fejezet 462/B. § (2) bekezdése, 462/C. §-a, 462/D. §-a, 462/E. §-a és az Szht. 4. § (1a) bekezdése alapján 2018. december 31-én érvényesített kedvezmények az Eat. és a Szht. 2018. december 31-én hatályos rendelkezései szerint az érvényesítésre nyitva álló időtartamig igénybe vehetőek.
32. sor: A szakképzési hozzájárulás kedvezményekkel csökkentett alapja
Ebbe a sorba a 1908A-01-02-es lap 30. sor összegéből a 31. sor összegét levonva kell szerepeltetni a szakképzési hozzájárulás kedvezményekkel csökkentett alapját.
33. sor: Szakképzési hozzájárulás mértéke (bruttó kötelezettség)
Ebbe a sorba a szakképzési hozzájárulási alap 1,5%-ának megfelelő csökkentő tételek (1908A-01-02-es lap 35-42. sorok) figyelembe vétele nélkül megállapított összegét kell beírni [64].
34. sor: Kötelezettség csökkentő tétel
Jogszabályban meghatározott alapcsökkentő és kiegészítő csökkentő tételek, költségek összege, melyekkel csökkenteni lehet a bruttó kötelezettséget.
35. sor: Együttműködési megállapodás alapján (szakképző iskolai tanuló után) igénybe vehető csökkentő tétel
Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a Szakképzési tv.-ben meghatározott szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, éves és havi bruttó kötelezettségét a következő csökkentő tétel összegével csökkentheti.
a) gyakorlati képzési normatíva összege egy napra az alapnormatíva (480.000 Ft) összegének 130-cal történő elosztása (480.000/130≈3.692 Ft),
b) a csökkentő tétel éves összege tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi (3.692 Ft) összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata,
c) havi összege a tárgyév 1-11. hónapjára vonatkozóan tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege (3.692 Ft) és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata [65].
A „Jelölje, hogy hány fő gyakorlati képzését végezte” mezőbe azon tanulók számát kell feltüntetni, akikre vonatkozóan az adott időszakban a hozzájárulásra kötelezett gyakorlati képzést végzett.
36. sor: Tanulószerződéssel rendelkező tanuló után igénybe vehető csökkentő tétel
Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképző iskola tanulójával kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, éves bruttó kötelezettségét a következő alapcsökkentő tétel összegével csökkentheti
a) alapcsökkentő tétel éves összege – ha a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll – tanulónként az alapnormatíva összegének és a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó
Ø a régi Szakképzési tv. alapján indított szakképzés esetében a 280/2011. (XII.20.) Korm. rendelet 1. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata,
Ø a Szakképzési tv. alapján indított
- nappali rendszerű iskolai oktatás és nappali oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. vagy 3. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata,
- esti oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. vagy 3. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 60%-a,
levelező oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. vagy 3. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 20%-a,
- nappali rendszerű, a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon tanulószerződés alapján folyó szakgimnáziumi oktatás esetében a 2. vagy 3. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 50%-a.
A 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. mellékletében meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzókat a 2016. augusztus 31-ét követően induló, a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható képzések esetében kell alkalmazni.
Amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára nem áll fenn, akkor tanulónként az alapcsökkentő tétel havi összege a következő
b) havi összege a tárgyév 1-11. hónapjára vonatkozóan tanulónként az a) bekezdés szerint számított alapcsökkentő tétel éves összegének egy tizenketted része
c) ha a tanulószerződés megkötésére hónap közben kerül sor, a havi alapcsökkentő tétel összege azon hónap vonatkozásában számolható el a tanuló után először, amelyben a hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést teljesített
d) ha a tanulószerződés hónap közben szűnik meg, az adott hónapra vonatkozóan a havi alapcsökkentő tétel összegét az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni [66].
A „Jelölje, hogy partner – vagy kapcsolódó vállalkozásaival együttesen számítva hány fő gyakorlati képzését végezte” mezőbe azon tanulók létszámát kell feltüntetni az Szht. 5. § e) pont ea) alpontjában foglaltaknak megfelelően, akikre vonatkozóan az adott időszakban a Kkv. tv. 4. § (2) – (6) bekezdése szerinti partner – vagy kapcsolódó vállalkozás esetében együttesen számítva gyakorlati képzést végzett.
A „Jelölje, hogy önállóan hány fő gyakorlati képzését végezte” mezőbe azon tanulók létszámát kell feltüntetni, akikre vonatkozóan az adott időszakban a hozzájárulásra kötelezett gyakorlati képzést végzett.
Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképző iskola tanulójával kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, bruttó kötelezettségének mértékét az Szht. 8. § (1a) bekezdésben foglalt kiegészítő csökkentő tétellel (37-39. sorok) is csökkentheti.
Az előleg számításánál csak a 37-38. sorok tölthetőek ki, a 39. sorban szereplő beruházási kiegészítő csökkentő tétel csak az éves elszámolásnál vehető igénybe. A 37-38. sorokban szereplő kiegészítő csökkentő tételt csak az Szht. 2. § (1) bekezdés a)-g) pontjában nevesített hozzájárulásra kötelezett veheti igénybe, azzal, hogy az oktatói kiegészítő tétel esetében további feltétel, hogy a gazdálkodó az Szht. alkalmazásában kis- és középvállalkozásnak minősüljön. (Ezt a tényt a fejlécben szereplő megfelelő kódkockában ’I’ betűjellel jelölni kell.)
37. sor: Oktatói kiegészítő csökkentő tétel
Az oktatói kiegészítő csökkentő tételt az veheti igénybe, aki az Szht. 2. § (1) bekezdés a)-g) pontjában nevesített, és kis- és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett. Mértéke évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 21%-a [67].
Az éves és (előlegfizetés esetén) a havi mérték meghatározása során a 280/2011. (XII.20.) Korm. rendelet 5. § (3)-(6) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell.
38. sor: Tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel
A tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tételt az veheti igénybe, aki az Szht. 2. § (1) bekezdés a)-g) pontjában nevesített hozzájárulásra kötelezett, és a gyakorlati képzést - a Szakképzési tv.-ben meghatározott - kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben végzi, a 9. évfolyamon tanműhelyben oktatott tanulószerződéses tanulók tekintetében.
Mértéke évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 25%-a [68].
Az éves és (előlegfizetés esetén) a havi mérték meghatározása során a 280/2011. (XII.20.) Korm. rendelet 5. § (3)-(6) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell.
39. Beruházási kiegészítő csökkentő tétel
A kiegészítő csökkentő tétel csak az aktiválás évében és csak az elszámoló bevallásban vehető igénybe és csak abban az esetben, ha kizárólag a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházást hajt végre.
Mértéke évente a tanulószerződéses tanulók éves létszáma átlagának és az alapnormatíva összege
a) 1-10 főt foglalkoztató és a kizárólag önfoglalkoztatásra irányuló egyéni vállalkozói tevékenységet folytató kötelezett esetén 38%-ának,
b) 11-50 főt foglalkoztató kötelezett esetén 18%-ának,
c) 50 főnél többet foglalkoztató kötelezett esetén 9%-ának
a szorzata.
Összege nem haladhatja meg a beruházás - a beruházáshoz nyújtott állami támogatás esetén a támogatás összegével csökkentett - összköltségének a mértékét, és évente legfeljebb 15 millió forint összegben vehető figyelembe.
A számításnál a tanulók éves létszámának az átlagát - a 280/2011. (XII.20.) Korm. rendelet 5. § (5)-(6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a tanulók havi létszámának számtani átlaga alapján kell meghatározni. [69]
40. sor: Gyakorlatigényes alapképzési szak keretében hallgatói munkaszerződés alapján szervezett szakmai gyakorlat után igénybe vehető csökkentő tétel
Az a hozzájárulásra kötelezett, aki az új Felsőokt. tv. szerinti gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, éves és havi bruttó kötelezettségét a következő csökkentő tétel összegével csökkentheti
a) a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében gyakorlati képzésben részt vevő hallgatóra vonatkozó gyakorlati képzési normatíva napi összege az alapnormatíva összegének 100-zal történő elosztása (480.000 Ft/100=4.800 Ft),
b) tárgyévre vonatkozó csökkentő tétel éves összege hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata,
c) előleg fizetésénél a tárgyév 1-11. hónapjára vonatkozó csökkentő tétel havi összege hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata
[70].
A „Jelölje, hogy hány fő gyakorlati képzését végezte” mezőbe azon hallgatók számát kell feltüntetni, akikre vonatkozóan az adott időszakban a hozzájárulásra kötelezett gyakorlati képzést végzett.
41. sor: Duális képzés keretében hallgatói munkaszerződés alapján szervezett szakmai gyakorlat után igénybe vehető csökkentő tétel
Az a hozzájárulásra kötelezett, aki az új Felsőokt. tv. szerinti duális képzés keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, éves és havi bruttó kötelezettségét a következő alapcsökkentő tétel összegével csökkentheti
a) a gyakorlati képzésben részt vevő hallgatóra vonatkozóan a gyakorlati képzési normatíva napi összegét az alapnormatíva összegének
aa) duális képzés esetén
- szociális munka alapképzési szakon és a gazdaságtudományok képzési területen 75-tel,
- a műszaki, informatika, agrár és természettudomány képzési területen 56-tal
történő elosztásával kell kiszámítani.
b) tárgyévre vonatkozó alapcsökkentő tétel éves összege hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata,
c) előleg fizetésénél a tárgyév 1-11. hónapjára vonatkozó alapcsökkentő tétel havi összege hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata
[71].
A „Jelölje, hogy hány fő gyakorlati képzését végezte” mezőbe azon hallgatók számát kell feltüntetni, akikre vonatkozóan az adott időszakban a hozzájárulásra kötelezett gyakorlati képzést végzett.
42. sor: Saját munkavállaló részére szervezett képzés alapján igénybe vehető csökkentő tétel
A hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott felnőttképzési szerződés és a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti tanulmányi szerződés vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett szakmai vagy nyelvi, valamint egyes – a közúti közlekedéssel összefüggő - hatósági képzéseknek a saját munkavállalók képzésére vonatkozó költségek elszámolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott költségei. [72]
Ebben a sorban csak akkor szerepeltethető adat, amennyiben a 36. sor a) oszlopában a gyakorlati képzésben résztvevő tanulók létszáma (vagy önállóan, vagy a partner-, vagy kapcsolódó vállalkozásokkal együttesen számolva) legalább 30 fő. A tanulószerződéses tanulók gyakorlati képzésére vonatkozó létszám feltételt az év 1-6. és 9-12. hónapja tekintetében kell teljesíteni.
A sor c) oszlopában feltüntetett összeg nem haladhatja meg a 36. sor c) oszlopában szereplő összeget, de ha az több, mint a bruttó kötelezettség 16,5%-a, akkor legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5%-a tüntethető fel.
A „Jelölje, hogy hány fő vett részt képzésben” mezőbe azon munkavállalók számát kell feltüntetni, akik az adott időszakban a saját munkavállaló részére szervezett, ebben a sorban elszámolható képzésben vettek részt.
43. sor: Nettó kötelezettség (a 1908A-01-02-es lap 33. sor összegéből a 1908A-01-02-es lap 34. sor összege) (Adónemkód 182)
Költségvetési számla megnevezése, száma: NAV Szakképzési hozzájárulás beszedési számla 10032000-06056061
Ebbe a sorba a bruttó kötelezettség (1908A-01-02-es lap 33. sor) összegének és a kötelezettség csökkentő tételek összegének (1908A-01-02-es lap 34. sor) különbözetét kell beírni.
Ebben a sorban lehetőség van az adat +/- 1-el történő módosítására.