Kitöltési útmutató a 18K79 jelű,
a kifizető adatszolgáltatása az Szja tv. 7. számú melléklete szerinti külföldi személy részére a 2018. évben kifizetett osztalékjövedelemről
elnevezésű nyomtatványhoz
Ezen a nyomtatványon a 2018. adóévre vonatkozó kötelezettség teljesíthető!
Jogszabályi háttér
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.)
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.)
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.)
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.)
Az adatszolgáltatás kötelezettje és tárgya
Ha a külföldi illetőségű magánszemélyt megillető osztalékjövedelmet a kifizető részvényesi meghatalmazottnak (nominee) fizeti ki, a részvényesi meghatalmazott legkésőbb a kifizetés naptári évének utolsó napjáig magyar vagy magyar és angol nyelven kiállított, cégszerűen aláírt okiratban nyilatkozik a külföldi illetőségű magánszemély nevéről (elnevezéséről), lakóhelyéről, születési helyéről, idejéről, illetőségéről, a részére kifizetendő, vagy kifizetett, forintban meghatározott osztalék összegéről, amely alapján a kifizető az igazolást kiállítja és az adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíti. Amennyiben a részvényesi meghatalmazott az osztalékfizetés időpontját követően teszi meg nyilatkozatát, a kifizető az igazolást a nyilatkozat kézhezvételét követő 30 napon belül állítja ki és kézbesíti. A kifizető az igazolást a kifizetéssel egyidejűleg állítja ki, ha a részvényesi meghatalmazott a kifizetői igazolás alapjául szolgáló adatokról a kifizetés időpontjáig nyilatkozik és az illetőségigazolást, haszonhúzói nyilatkozatot csatolja. Amennyiben az osztalékjövedelemben részesülő külföldi illetőségű magánszemélyről a kifizető a nyilatkozat alapján nem tud adatot szolgáltatni, a részvényesi meghatalmazott nevéről (elnevezéséről), székhelyéről, belföldi illetősége esetén adóazonosító számáról és a részére kifizetett osztalék összegéről teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségét.1
A részvényesi meghatalmazott a részvényes (másodlagos értékpapír esetén annak tulajdonosa), a részvénytársaság vagy a Felügyelet felhívására köteles megjelölni az általa képviselt részvénytulajdonosokat, és a részvénytársaság vagy a Felügyelet felhívására köteles igazolni a megbízás fennállását.
A Ptk. 3:245. § (1) és (3) bekezdése kimondja, hogy a részvénytársaság igazgatósága vagy megbízottja a részvényesről, ideértve az ideiglenes részvény tulajdonosát is, részvénykönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a részvényes, (a továbbiakban együtt: részvényes) nevét, lakóhelyét vagy székhelyét.
Az adatszolgáltatás benyújtásának módja, határideje:
A nyomtatványt az elektronikus ügyintézésre kötelezett, valamint az elektronikus ügyintézési módot önként választó adózónak/ügyfélnek 2019-ben elektronikusan kell benyújtania, január 31-éig (2019. január 31.) köteles teljesíteni.
A NAV által rendszeresített ÁNYK űrlapok elektronikus úton történő benyújtásának módja:
Amennyiben a nyomtatványt jogszabály előírása, vagy választása szerint elektronikus úton kívánja benyújtani, a benyújtás módjáról, folyamatáról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalos honlapján (www.nav.gov.hu) „A Nemzeti Adó- és Vámhivatal előtti elektronikus ügyintézés általános szabályai 2019. január 1-jét követően” című tájékoztatóban talál segítő információkat. A tájékoztató a benyújtáson túl további információkat tartalmaz az állami adó- és vámhatóság előtti elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás szabályairól.
Az adatszolgáltatás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók
Az 18K79 jelű adatszolgáltatást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban NAV) honlapján (www.nav.gov.hu) megtalálható és letölthető ÁNYK internetes kitöltő programmal kell elkészíteni. Az 18K79A résznyomtatványból (Főlap) adatszolgáltatónként egyet, a 18K79M résznyomtatványból az adatszolgáltatóhoz tartozó magánszemélyenként egyet-egyet kell kitölteni.
Az adatszolgáltatást csak ügyfélkapus/cégkapus regisztrációval rendelkező adózó, és az állami adó- és vámhatósághoz az „EGYKE” adatlapon bejelentett, illetve az arra jogosultsággal rendelkező képviselője nyújthatja be.
Képviselet bejelentése
Amennyiben a nyomtatványt állandó meghatalmazottként, megbízottként (a továbbiakban: meghatalmazott) kívánja benyújtani, szükséges a képviseleti jogviszonyának előzetes bejelentése az állami adó- és vámhatósághoz. A képviselet bejelentéséről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalos honlapján (www.nav.gov.hu) „A Nemzeti Adó- és Vámhivatal előtti elektronikus ügyintézés általános szabályai 2019. január 1-jét követően” című tájékoztatóban talál segítő információkat. A tájékoztató a bejelentésen túl további információkat tartalmaz az állami adó- és vámhatóság előtti elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás szabályairól.
Eredeti adatszolgáltatás
Eredetinek akkor minősül az adatszolgáltatás, ha az adatszolgáltató az egyszeri adatszolgáltatásra előírt határidőn belül, először szolgáltat adatot.
Eredeti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás jellegének feltüntetésére szolgáló négyzetet üresen kell hagyni.
A határidő előtt benyújtott adatszolgáltatások esetében az elsőként beadott, és a NAV által elfogadott adatszolgáltatás minősül eredetinek.
Soron kívül teljesített adatszolgáltatás
A jogutód nélkül megszűnő adózó, ha e tevékenységét megszünteti, adatszolgáltatási kötelezettségét az éves elszámolású adókról benyújtott soron kívüli bevallással egyidejűleg teljesíti.2
A soron kívüli adatszolgáltatást a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell benyújtani.3
Abban az esetben, ha a soron kívüli bevallás benyújtásának határideje túlnyúlik az adatszolgáltatási határidőn, úgy a 2018. évre vonatkozó adatszolgáltatást függetlenül a megszűnés időpontjától, az adatszolgáltatási határidőig teljesíteni kell.
Nem minősül soron kívül teljesített adatszolgáltatásnak, ha elmaradt adatszolgáltatást pótol az arra kötelezett.
Amennyiben az adatszolgáltatást soron kívül teljesíti az adatszolgáltató, akkor azt jelezni kell a Főlap (B) blokkjában.
Az állami adó- és vámhatóság által hibásnak minősített adatszolgáltatás javítása
Az állami adó- és vámhatóság az adatszolgáltatás helyességét megvizsgálja, és amennyiben az adatszolgáltatás az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki, 15 napon belül, megfelelő határidő tűzésével az adózót értesíti az adatszolgáltatás kijavítása (hiánypótlása) érdekében. Az adózónak a hibalistában felsorolt hibák kijavítását követően az adatszolgáltatás teljes állományát újból be kell nyújtania, és a lap tetején lévő kódkockába be kell írnia az eredeti (a hibásnak minősített) adatszolgáltatás 10 jegyű vonalkódját, amely a javításról szóló értesítő levélben található meg.
Javító adatszolgáltatás beküldése esetén a Főlap (B) blokkjában az „Adatszolgáltatás jellege” kódkockát üresen kell hagyni, kivéve, ha helyesbítésként beküldött adatszolgáltatás kijavítására szólítja fel az adó- és vámhatóság.
Adózói javítás (helyesbítés)
Az állami adó- és vámhatóság által elfogadott adatszolgáltatás után, ugyanarra az időszakra csak adózói javítás (helyesbítés) nyújtható be.
Adózói javításról (helyesbítésről) akkor van szó, ha az adózó utóbb észlelte, hogy az állami adó- és vámhatóság által elfogadott adatszolgáltatás bármely adat tekintetében téves, vagy valamely adat az elfogadott adatszolgáltatásból kimaradt, azaz az adatszolgáltatás nem teljes körű.
Akkor is adózói javításról (helyesbítésről) van szó, ha valamely magánszeméllyel kapcsolatos adatközlést az adatszolgáltatás által érintett időszakra pótlólag teljesíti az arra kötelezett.
Ha az adatszolgáltatás benyújtása adózói javítás (helyesbítés) miatt történik, akkor a 18K79 Főlap (B) blokkjában az „Adatszolgáltatás jellege” mezőbe „H” betűt kell választani.
Ebben az esetben „A hibásnak minősített adatszolgáltatás vonalkódja” mezőt értelemszerűen üresen kell hagyni, kivéve azt az esetet, amikor a helyesbítő adatszolgáltatásra érkezik javítás.
Ha a helyesbítés benyújtására azért van szükség, mert a magánszemélyre vonatkozóan közölt adatok valamelyikét kell módosítani, abban az esetben a magánszemélyenkénti összesítő 18K79M lap (B) blokkjában is fel kell tüntetni „H” betűvel a helyesbítés tényét.
Amennyiben olyan magánszemély adatait közölte a benyújtott adatszolgáltatásban, akivel kapcsolatosan adatszolgáltatási kötelezettsége nem volt, azt a magánszemélyenkénti összesítő 18K79M lapon „T”-vel kérjük jelölni. Ebben az esetben az adott magánszemélyhez kapcsolódóan a magánszemélyes lap (C) blokkját nem kell kitölteni.
Adózói javítás (helyesbítés) esetén - amennyiben a magánszemélyre vonatkozóan közölt adatok valamelyikét kell módosítani -, csak a helyesbítéssel érintett magánszemély(ek)re vonatkozó lapokat kell ismételten benyújtani.
Ekkor nemcsak a helyesbítendő adatokat kell az egyes magánszemélyes lapokon módosítani, hanem valamennyi, az adott magánszemélyre vonatkozó adatot újból kell közölni, hiszen a helyesbítés lényege a magánszemélyre vonatkozó teljes adatcsere.
Jogkövetkezmények
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy amennyiben adatszolgáltatási kötelezettségét hibásan, hiányos adattartalommal, késve teljesíti, vagy azt elmulasztja, az adó- és vámhatóság szankcióval élhet – figyelembe véve az Art. 155. §, 161. §, továbbá a 220-221. §-okban foglalt rendelkezéseket.
Az adatszolgáltatás részei:
1) 18K79A
2) 18K79M
1) 18K79A
A Főlap (A) blokkja tartalmazza az adatszolgáltatás benyújtására kötelezett adatait.
Kérjük, töltse ki az adatszolgáltató adószámát.
Jogutódlással történő megszűnés esetén a jogutód kötelezettsége teljesíteni a jogelőd által nem teljesített kötelezettségeket (adatszolgáltatást).4 Ebből következően, 2018. január 1. napja és 2019. január 31. napja között jogutódlással történő évközi megszűnés esetén, a jogutód az általános határidőig teljesíti a jogelőd kötelezettségét. Ilyen esetben az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a jogelőd adószámát is, ha az adatszolgáltató a jogelőd kötelezettségét is teljesíti.
Ha az adatszolgáltatás hibásnak minősül, akkor a hibásnak minősített adatszolgáltatás vonalkódját is a Főlap (A) blokkjában kell beírni.
Kérjük, tüntesse fel az adatszolgáltató nevére, székhelyére, levelezési címére, ügyintéző nevére és telefonszámára vonatkozó adatokat.
Amennyiben levelezési címként postafiókot kíván megadni, akkor a közterület jellegéhez „postafiók”-ot kell írni, a postafiók számát a házszám rovatban kell feltüntetni.
Ügyintézőként annak a személynek a nevét kérjük feltüntetni, aki az adatszolgáltatást összeállította, és aki az adatszolgáltatás esetleges javításába bevonható.
A Főlap (B) blokkjában az adatszolgáltatás jellege kódkockát akkor kell kitölteni, ha az adatszolgáltatás adózói javításnak (helyesbítésnek) minősül. Alapbevallásnál a kódkocka üresen marad!
Abban az esetben, ha az adatszolgáltatást azért teljesíti az arra kötelezett, mert azt az Art. 109.§-a szerint soron kívül be kell nyújtania, akkor X-szel kell jelölni ezt a tényt.
A Főlap (B) blokkjában jelenik meg az adatszolgáltatásban feltüntetett összes magánszemély (18K79M lapok) száma.