Kitöltési útmutató

a 1871. számú bevalláshoz

 

 

E bevallást kell benyújtani a tevékenységét 2018. évben megszüntető, az átalakulással megszűnő, a kisadózó vállalkozások tételes adóját vagy a kisvállalati adót 2018. évben vagy 2019. évtől választó, valamint az egyszerűsített vállalkozói adót 2019. évtől választó adózónak a társasági adóról, a csekély összegű (de minimis) támogatásokról, az innovációs járulékról, az energiaellátók jövedelemadójáról, a szakképzési hozzájárulás különbözetéről, valamint a hitelintézeti különadóról. Felhívjuk a figyelmet, hogy átalakuláson – kizárólag bevallás feldolgozási szempontból - a továbbiakban a jogi személy más típusú jogi személyre történő átalakulását, az egyesülést és a szétválást egyaránt értjük.

 

 

 

Jogszabályi háttér

·         A Bizottság  2013. december 18-i 1407/2013/EU rendelete az Európai Unió működéséről szóló 107. és 108. cikkének a csekély összegű  támogatásokra való alkalmazásáról (továbbiakban:1407/2013/EU de minimis  rendelet)

·         A Bizottság 2014. június 17-i 651/2014/EU rendelete a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról

·         A Bizottság 2014. június 25-i 702/2014/EU rendelete a Szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról

·          A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (továbbiakban: Thtv.)

·         Az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI.törvény (továbbiakban: Evtv.)

·         Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet).

·         A szabályozott ingatlanbefektetési társaságról szóló 2011. évi CII. törvény (a továbbiakban: Szit. tv.).

·         A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.),

·         Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Civil tv.)

·         A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (továbbiakban: Szakhoz. tv.)

·         A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. Törvény (továbbiakban: Katv.)

·         Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Eva tv.)

·         A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (továbbiakban: elszámolási törvény),

 
A bevallásra kötelezettek

 

Bevallásra kötelezettek egyrészt az Art. rendelkezései szerint soron kívüli eseménnyel érintett adózók, másrészt azok az adózók, amelyek a – döntésük alapján – a társasági adó hatálya alól kikerülve a következő adóévtől a Katv. vagy az Eva tv. hatálya alá tartoznak. 

A) A törvény alapján soron kívül [1] jelen bevallást kell benyújtani az adózónak, ha

a)         felszámolását rendelték el, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, 30 napon belül;

b)        végelszámolás kezdetekor a végelszámolás kezdő napját megelőző nappal, a végelszámolás kezdő napját követő 30 napon belül;

c)         végelszámolás befejezésekor a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de a végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózók a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követő napon;

d)        felszámolási eljárás, vagy végelszámolás nélkül szűnik meg, cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet végelszámolás nélküli megszűnése esetén a jogutód nélküli megszűnésről hoz döntést, vagy az adózó társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint a jogutód nélküli megszűnés szabályainak hatálya alá kerül, a soron kívüli bevallást kiváltó eseményt követő 30 napon belül;

e)         átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a megszűnés napjával, 90 napon belül;

f)         az adózó a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint a könyvviteli zárlat és a beszámoló alapján adókülönbözetet állapít meg, a számvitelről szóló törvényben a beszámoló készítésére előírt határidőn belül;

g)        az adózó üzletvezetésének helye belföld helyett külföldre változik és erre tekintettel a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény vagy más jogszabály szerint belföldi illetőségű adóalanyisága megszűnik a soron kívüli bevallást kiváltó eseményt követő 30 napon belül;

h)        kényszertörlési eljárását indították el, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül;

i)          az adózó az Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró gazdasági társasággal beolvadás útján, a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2005. október 26-i 2005/56/EK irányelv alapján egyesül, a soron kívüli eseményt követő 30 napon belül.

 

A 1871. számú bevallást kell benyújtania az adózónak akkor is, ha a végelszámolás nem a vállalkozás megszűnésével zárul, hanem a vállalkozás legfőbb szerve a vállalkozás továbbműködéséről dönt, vagy a végelszámolást felszámolás követi. Például, ha 2016. december 5-én elhatározták a társaság végelszámolását, majd 2018. május 11-én a végelszámolási eljárás az adózó továbbműködésével zárul. Az adózónak be kell nyújtania a 1671. számú bevallást (időszak: 2016.01.01-2016.12. 04.) V1 megjelöléssel, majd a végelszámolás alatt 12 hónapig tartó adóévre a 1629. számú bevallást és 2017.12.05.-2018.05.11. tartó időintervallumra a 1871. számú bevallást V3 megjelöléssel. Ezt követően 2018.05.12-től 2018.12.31-ig tartó időintervallumra a 1829. számú bevallás esedékes.

Ha a példában leírt végelszámolás felszámolási eljárásba fordul és a felszámolás kezdete a 2018.05.12. a bevallásokat szintén az előzőekben leírt bevallási időszakokkal és megjelöléssel, az előzőekben leírt sorrendben kell benyújtani. Annyi az eltérés, hogy 2017.12.05- 2018.05.11. közötti időszakra F1 megjelölésű 1871-es bevallás a benyújtandó és az adózó 2018.05.12-vel a felszámolás kezdetétől nem alanya a társasági adónak, tehát nincs 1829. számú bevallás benyújtási kötelezettsége.

Figyelem! Kényszer-végelszámolási és kényszertörlési eljárás alatt a cég nem dönthet a továbbműködésről.

Végelszámolást követően elrendelt kényszertörlési eljárás esetében a végelszámolásra vonatkozó szabályok szerint kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni.

A kényszertörlési eljárást követő felszámolási eljárás esetén az Art. kényszertörlési eljárásra vonatkozó rendelkezései és a Csődtörvény felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezései együttes alkalmazásával kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni.

Kényszertörlési eljárás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát követően teljesítendő bevallási kötelezettséget - eltérő rendelkezés hiányában - az általános szabályok szerint kell teljesíteni azzal, hogy a kényszertörlés ideje alatt az adózó nem társasági adóalany.

 

B) A soron kívüli eseménnyel érintett vállalkozások mellett, azok a vállalkozások is a 1871-es bevalláson számolnak el megelőző adóévükről, amelyek társasági adóalanyiságukat megváltoztatva:

- a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózást, vagy a kisvállalati adóalanyiságot 2018-ban évközben vagy 2019. január elsejétől, vagy

- az eva alanyiságot 2019. január elsejétől

 választották.

 

A jogszabályokban (Katv., Eva tv.) előírt feltételeknek megfelelő adózók a Katv. - a kisadózó vállalkozások tételes adója, valamint a kisvállalati adó - hatálya alá 2018. évben (évközben, bármely hónaptól), vagy 2019. január elsejétől jelentkezhetnek be. Az Eva tv. hatálya alá évközi hatállyal nem lehet bejelentkezni, kizárólag 2019. január elsejével. A társasági adóalany adózók a sajátos adóalanyiságukat megelőző adóévüket a Tao. tv. jogutód nélküli megszűnésre előírt rendelkezései szerint zárják le és az erre az időszakra vonatkozó – 1871. számú – bevallásuk benyújtásának határideje a társasági adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napja.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a bevallás főlapján tett jelölés nem helyettesíti az áttérésről szóló bejelentésnekaz állami adó- és vámhatóság részére történő benyújtását!

Az előtársaságnak, ha a kérelmét a bejegyzést megelőzően visszavonta, vagy ha a cégbíróság a bejegyzés iránti kérelmet jogerősen elutasította, nem ezen, hanem az erre rendszeresített külön nyomtatványon kell az adóbevallását benyújtania. (Például, ha a 2018-ban benyújtott cégbejegyzési kérelem – 2018-ban, vagy 2019-ben – elutasításra kerül, a 1829EUD számú nyomtatványon kell a bevallást teljesíteni.)

Fontos kiemelni, hogy a Szit.tv. alapján a társasági adóalanyok Tao. tv-ben nevesített fogalomkörében szerepel [2] a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás (a továbbiakban: elővállalkozás), a szabályozott ingatlanbefektetési társaság (továbbiakban: szit.), illetve a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság (a továbbiakban: projekttársaság). A szit., és az elővállalkozás – amennyiben a Szit. tv. által támasztott követelményeknek megfelel – annak tényét 15 napon belül köteles az állami adó- és vámhatósághoz bejelenteni, amelyekként nyilvántartásba veszi. Tekintettel arra, hogy a társasági adó fizetése alól mentességet élvez az elővállalkozás, a szit., valamint a belföldi projekttársaság – kivéve a Tao. tv. 15. § (7), (8) bekezdésében említett esetet – Szit. tv. hatálya alá tartozó időszakra megállapított adóalapja, ezért az időarányos mentesség megállapításához közbenső mérleg készítését írja elő a törvény, mind a nyilvántartásba vételének, mind e nyilvántartásból való törlésének napjával, mint mérleg fordulónappal. A társaságnak az üzleti év első napjától a nyilvántartásba vétel napjáig az általános szabályok szerint, míg az ezt követő időszakra a kedvezményes – a Tao. tv. 15. §-a szerinti – szabályok szerint kell megállapítani az adókötelezettség összegét. Ugyanígy kell eljárnia a nyilvántartásból való törlés esetén is, azaz az üzleti év első napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig a kedvezmény megilleti a társaságot, majd az ezt követő időszakra, az üzleti év utolsó napjáig az általános szabályok szerint kell megállapítani az adókötelezettségét.

Az elővállalkozást ugyanolyan kedvezmények illetik meg, mint a szit-et. Abban az esetben, ha az elővállalkozás szabályozott ingatlanbefektetési vállalkozássá történő minősítés nélkül szűnik meg, akkor a mentesség alapján meg nem fizetett adó kétszeresének visszafizetésére kötelezett. Hasonlóképpen kell eljárnia az elővállalkozásnak akkor is, ha projekttársasága azelőtt kerül ki a Szit. tv. hatálya alól, hogy az elővállalkozást az állami adó- és vámhatóság szit-ként nyilvántartásba venné.

 

Általános tudnivalók:

 

Bevallás benyújtásának módja

A bevallás benyújtásának lehetséges módjai közül az adózó szabadon választhat, kivéve, ha a törvény – meghatározott adózói csoport vonatkozásában – kötelező formát ír elő.

Képviselet bejelentése:

Amennyiben a nyomtatványt állandó meghatalmazottként, megbízottként (a továbbiakban: meghatalmazott) kívánja benyújtani, szükséges a képviseleti jogviszonyának előzetes bejelentése az állami adó- és vámhatósághoz. A képviselet bejelentéséről a Nemzeti Adó és Vámhivatal hivatalos honlapján (www.nav.gov.hu) „A Nemzeti Adó- és Vámhivatal előtti elektronikus ügyintézés általános szabályai 2019. január 1-jét követően” című tájékoztatóban talál segítő információkat. A tájékoztató a bejelentésen túl további információkat tartalmaz az állami adó- és vámhatóság előtti elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás szabályairól.

 

 

 

Bevallás benyújtása elektronikus úton

 

Amennyiben a nyomtatványt jogszabály előírása, vagy választása szerint elektronikus úton kívánja benyújtani, a benyújtás módjáról, folyamatáról a Nemzeti Adó és Vámhivatal hivatalos honlapján (www.nav.gov.hu) „A Nemzeti Adó- és Vámhivatal előtti elektronikus ügyintézés általános szabályai 2019. január 1-jét követően” című tájékoztatóban talál segítő információkat. A tájékoztató a benyújtáson túl további információkat tartalmaz az állami adó- és vámhatóság előtti elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás szabályairól.

 

Cégkapu nyitásra kötelezett adózók kapcsolattartása:

A cégkapu nyitásra kötelezett adózók NAV-val történő kapcsolattartásáról a Nemzeti Adó és Vámhivatal hivatalos honlapján (www.nav.gov.hu) „A cégkapu nyitásra kötelezett adózók kapcsolattartása a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal 2019. január 1-jét követően” című tájékoztatóban talál segítő információkat.

 

Bevallás benyújtása egyéb módon

A papíralapon benyújtott adóbevallást – főszabály szerint – az adózónak kell aláírnia.

 

Lehetőség van arra is, hogy a bevallást az adózó helyett törvényes képviselője, meghatalmazottja írja alá [3].

Azon adózók, akik nem elektronikusan, hanem papíralapon nyújtják be bevallásukat, de a kitöltéshez/kinyomtatáshoz az Internetről letölthető kitöltő-ellenőrző programot kívánják használni, a NAV internetes honlapján (www.nav.gov.hu) találják meg a kitöltéshez szükséges programokat és dokumentumokat.

A papíralapon benyújtott bevallást az adózó helyett annak törvényes képviselője, szervezeti képviselője vagy meghatalmazottja is aláírhatja.

A jogi személy adóügyeiben a jogi személy (és nem annak valamely szervezeti egysége) képviseletére jogosult cégvezető (mint szervezeti képviselő) is eljárhat. A cégvezető képviseleti jogosultságát a jogi személy létesítő okiratával vagy szervezeti és működési szabályzatával, valamint a legfőbb szerv határozatával tudja igazolni, melyekből kitűnik, hogy a jogi személyt jogosult képviselni. Az általános képviseleti joggal nem rendelkező cégvezető képviseleti jogosultságát meghatalmazással igazolhatja, ezt a bevallás főlap (F) blokkjában a megfelelő kódkockában „X”-szel kell jelölni.

 

Abban az esetben, ha a bevallást az állami adó- és vámhatósághoz bejelentett [4] és a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott írja alá, úgy ezt a tényt a bevallás főlap (F) blokkjában a megfelelő kódkockában „X”-szel kell jelölni.

Amennyiben a bevallást meghatalmazott írja alá – az állami adó- és vámhatósághoz bejelentett és a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott kivételével [5] – a meghatalmazást csatolni kell az adóbevalláshoz, és ezt a főlap (F) blokkjában a megfelelő kódkockában „X”-szel kell jelölni.

Amennyiben a bevallást az állami adó- és vámhatósághoz bejelentett pénzügyi képviselő írja alá, úgy ezt a tényt a főlap (F) blokkjában a megfelelő kódkockában „X”-szel kérjük jelölni. Pénzügyi képviselő megbízása esetén az adóbevallás aláírására csak a pénzügyi képviselő jogosult.

A meghatalmazás csatolása vagy az állandó meghatalmazás fentebb meghatározott bejelentése nélkül az adóbevallás érvénytelen!

 

 

Bevallás ellenjegyzése

 

Az adóbevallást, illetve az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot a nyilvántartásba vett adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő ellenjegyezheti. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás, illetve adóbevallással egyenértékű nyilatkozat esetén a mulasztási bírságot az adóhatóság a nyilvántartásba vett adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő terhére állapítja meg. [6]

Abban az esetben, ha a papíralapon benyújtott bevallás ellenjegyzésére sor kerül, úgy azt a bevallás főlapján kell megtenni. Szerepeltetni kell továbbá az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő nevét, adóazonosító számát, és igazolvány számát.

 

A bevallás borítólapból és bevallási lapokból áll.

 

A bevallás részei:

(1871-05-01),

(1871-05-02),

·         A fejlesztési adókedvezmény részletezése, adatszolgáltatás a kettős könyvvitelt vezető adózók részére (1871-07),

·         Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásra vonatkozó adatszolgáltatás (1871-08), 

·         Adatszolgáltatás az áttérés adóévét megelőző adóévben az önkormányzati adóhatósághoz bevallott vállalkozási szintű nettó árbevétel összetevőinek összegéről és a nettó árbevételt csökkentő költségek és ráfordítások jogcímenkénti összegei az előző adóév adatai alapján (1871-AH-01),

·         Adatszolgáltatás az áttérés adóévét megelőző adóév adatai alapján az IFRS-ek szerinti adóalap komponensek összegeiről (1871-AH-02-01; 1871-AH-02-02; 1871-AH-02-03),

·         Az átfogó jövedelemkimutatáshoz kapcsolódó adatok az éves beszámolót az IFRS-ek szerint összeállító adózók részére (1871-A-01),

·         A pénzügyi helyzet kimutatáshoz (mérleghez) kapcsolódó, valamint egyéb tájékoztató adatokra vonatkozó jelentés az éves beszámolót az IFRS-ek szerint összeállító adózók részére (1871-A-02).

 

A borítólap (B) blokkjának kitöltése

A megfelelő rovatban kérjük, jelölje adószámát, nevét, székhelye/ fióktelepe címét.

 

Ügyintézőként a borítólapon annak a személynek a nevét kérjük szerepeltetni, aki a bevallást összeállította, és aki annak esetleges javításába bevonható. Ha a bevallást külső cég, vagy erre jogosult egyéb személy készítette és a bevallás javításába bevonható, az ő adatait kérjük szerepeltetni. Kérjük, ha az ügyintéző neve kitöltött, akkor a – könnyebb elérhetőség érdekében – az ügyintéző telefonszámát is szíveskedjenek kitölteni. A bevallást azonban az adózónak (törvényes képviselőjének, szervezeti képviselőjének illetve meghatalmazottjának) kell aláírnia, e nélkül a bevallás érvénytelen.

 

A bevallás javítása

 

Állami adó- és vámhatósági javítás: Az állami adó- és vámhatóság az adóbevallás helyességét megvizsgálja, a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja, és ha a kijavítás az adófizetési kötelezettség vagy az adó-visszatérítés összegét érinti, az adózót a kijavítástól számított 30 napon belül értesíti. [7]

Hibás az a bevallás, amelynél számítási hiba vagy más hasonló elírás miatt kijavításnak van helye, vagy a bevallás adóhiányt nem eredményező hiányosságát az adóhatóság tárja fel. [8]

Ha az adóbevallás az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki, vagy az adózó a fennálló adótartozásáról, köztartozásáról a nyilatkozattételt, vagy jogszabályban előírt igazolások benyújtásának kötelezettségét elmulasztotta, továbbá az adóbevallásából, nyilatkozatából olyan adatok hiányoznak, amelyek az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában sem szerepelnek, az állami adó- és vámhatóság – 15 napon belül, megfelelő határidő kitűzésével az adózót javításra (hiánypótlásra) szólítja fel. [9]

A bevallását elektronikusan benyújtó adózónak – azon túlmenően, hogy a bevallás javítását az állami adó- és vámhatóság illetékes igazgatóságánál személyesen, vagy írásban kezdeményezheti – lehetősége van arra, hogy a hibák kijavítását követően a bevallást újból benyújtsa. Ebben az esetben a főlap (B) blokkjában a vonatkozó kódkockába be kell írnia az eredeti (állami adó- és vámhatóság által hibásnak minősített) bevallás 10 jegyű vonalkódját, mely a javításra való felhívást tartalmazó levélben található meg.

 

A bevallást nem elektronikus úton benyújtó adózók a „Hibásnak minősített bevallás vonalkódja” rovatban nem szerepeltethetnek adatot.

 

Adózói javítás (helyesbítés): Az adó megállapításához való jog elévülési idején belül az adózó is kezdeményezheti az adóbevallás kijavítását, ha a bevallás – adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét nem érintő – hibáját észleli. [10]

Amennyiben a NAV által elfogadott, feldolgozott bevallás után, az adatok tekintetében ugyanarra az időszakra adózói javításként (helyesbítésként) nyújtja be ismételten a bevallást, akkor az adózói javításkor (helyesbítéskor) az adóalap, illetőleg adó, (költségvetési támogatás összeg) változást nem eredményez. Adózói javításról (helyesbítésről) akkor van szó, amikor az adózó utóbb észlelte, hogy az állami adó- és vámhatóság által elfogadott bevallás tájékoztató adata téves, vagy valamely tájékoztató adat az elfogadott bevallásból kimaradt, azaz a bevallás nem teljes körű. Az adózói javítás (helyesbítés) lényege a teljes adatcsere. Adózói javítás (helyesbítés) esetén az „új” adatoknak valamennyi – az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevalláson szerepeltetett korábbi adattal együtt kell szerepelnie. Amennyiben az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevalláson olyan adat szerepelt, amelyet az adózói javítás (helyesbítés) nem érint, az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevalláson ezt az adatot akkor is meg kell ismételni.

 

Abban az esetben, ha a bevallás benyújtása helyesbítés miatt történik, akkor a főlap (C) blokkjában a bevallás jellege kódkockába „H” betűt kell bejegyezni.

 

Tájékoztatjuk, hogy Ön jogosult a papír alapon benyújtott, vagy papír alapon is benyújtható, de elektronikus úton érkezett bevallása esetén annak a NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszer útján történő javítására telefonon is, amennyiben az nem igényel személyes jelenlétet és rendelkezik a rendszer használatához szükséges ügyfél-azonosító számmal [11]. A NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszere a 06 80/20-21-22-es telefonszámon, munkanapokon 8:30-tól 16 óráig, valamint péntekenként 8:30-tól 13:30-ig hívható.

Amennyiben nem rendelkezik ügyfél-azonosító számmal, úgy azt a TEL kérelem benyújtásával igényelheti meg.

Fontos! Amennyiben az értékadatok helyesbítése az adózó kötelezettségének – adóalap, adó – változását eredményezi, úgy a bevallás tekintetében önellenőrzést kell végezni.

Ha a bevallásban az adózó jogelődjének adatait módosítja, pótolja, vagy adókedvezményt jogutódként vesz igénybe, kérjük tüntesse fel a (B) blokkban a jogelőd adószámát.

 

A borítólap (C) blokkjának kitöltése

A bevallási időszak kezdő időpontja a naptári év szerint működő adózók esetében - általános esetben - 2018.01.01., illetve a 2018-as adóév első napja. Végelszámolás esetén - ha az adózó az eljárást befejező bevallást nyújtja be (a bevallás típusa/fajtája V3) és a végelszámolása 2003.01.01. után kezdődött - a bevallási időszak kezdő időpontja a végelszámolás lezárása miatti utolsó (2017-ben vagy 2018-ban kezdődő) adóév első napja.

 

A Szvt. [12] tv.-ben foglaltak szerint – ha a tulajdonos(ok) úgy dönt(enek) – az üzleti év a naptári évtől eltérhet.

A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónál a bevallási időszak kezdő időpontja – ugyancsak a 2017-ben vagy 2018-ban kezdődő adóév első napja.

 

A Szvt. tv. 135. § (6) bekezdése alapján nem kell az előtársasági időszakról, mint önálló üzleti évről külön beszámolót készíteni, ha ezen időszak alatt a vállalkozó vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg, és a bejegyzésre az üzleti év naptári évnek megfelelő, illetve a Szvt. tv. 11. § (2) bekezdése szerint választott mérleg fordulónapjáig sor került. Ez esetben az első üzleti év a létesítő okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a bejegyzett társaság üzleti évének mérleg fordulónapjáig tart. Tehát, ha adózó az előtársasági időszakában a tevékenységét nem kezdte meg és a bejegyzést követő első üzleti éve végelszámolási, vagy felszámolási eljárás megkezdésével, átalakulással, jogutód nélküli megszűnéssel vagy az üzletvezetés helyének külföldre helyezésével, tőkeegyesítéssel, kényszertörlési eljárás indításával fejeződik be, akkor a D) blokk erre kialakított kockájában jelölheti az adózó, hogy a bevallási időszaka előtársasági időszakot is tartalmaz. Ez esetben a bevallási időszak kezdő időpontja a létesítő okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának a napja.

 

A fent leírt esetben a bevallás típusa „V” (végelszámolás), „F” (felszámolás), vagy „A” (átalakulás), „M” (jogutód nélküli megszűnés) vagy „Z” (üzletvezetés helyének külföldre helyezése),”B” (tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesülése), „D” (kényszertörlési eljárás megindítása) lehet, a bevallás fajtája kódkockában pedig (kizárólag V, F vagy D típusú bevallás esetén) ,,1”-et kérünk jelölni.

A bevallás jellegének meghatározása

 

A 1871. bevallás az Art. önellenőrzési és elévülési szabályainak figyelembevételével önmagán helyesbíthető, önellenőrizhető és pótolható. Ezt a szándékot a bevallás jellege elnevezésű kódkocka kitöltésével jelölni kell. A kódkockát üresen kell hagyni, ha a bevallást alapbevallásként (pótlásként) nyújtja be. A kódkockában ,,H” betűt kell jelölni, ha adózói javításként (helyesbítésként), ,,O” betűt, ha önellenőrzésként, vagy ismételt önellenőrzésként nyújtja be bevallását. Figyelem! Ismételt önellenőrzés esetén a borítólap C) blokkjában a bevallás jellege kódkockát ,,O”-val kell jelölni, valamint a 1871-03-01 lap O) blokkjában az ismételt önellenőrzésre vonatkozó kódkockába X-szet kell beírni. A bevallás jellegében a ,,P’’ pótlás jelölést csak akkor kell alkalmazni, ha a bevallást az adózó 2020. december 31. után nyújtotta be ( Előleg adatok nem tölthetők ki a bevalláson. )

 

Alapbevallás:

 

Ha még nem nyújtott be az Art-ban meghatározott soron kívüli esemény [13] vagy sajátos adóalanyiság választása miatt azonos bevallási időszakra megjelölt, a bevallási időszakban felmerült kötelezettségeiről 1871. sz. nyomtatványt, akkor a bevallás jellege alapbevallás, a kódkockát kérjük üresen hagyni. Ha az alapbevallást az esedékesség után, késve – azt pótolva – nyújtja be, a bevallás jellege kódkockát akkor is üresen kell hagyni.  Kivéve, ha a pótlás 2020. december 31. után következik be.

 

Adózói javítás (helyesbítés) [14]:

 

Amennyiben a NAV által elfogadott, feldolgozott bevallás után, az adatok tekintetében ugyanarra az időszakra adózói javításként (helyesbítésként) nyújtja be ismételten a bevallást, akkor az adózói javítás során (helyesbítéskor) lehetőség van az adóbevallás adóalapot és adót nem érintő adatainak helyesbítésére (pl.: 1871-01-02 lap adatai).

Adózói javításról (helyesbítésről)a szükséges információkat az útmutató az általános tudnivalók között tartalmazza.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a bevallás benyújtását követően adózói javítás (helyesbítés) keretében nem módosíthatók az adó-felajánlást tartalmazó rendelkező nyilatkozatok, az RNYIL-01, RNYIL-02, RNYIL-03, SPBEJ-01 számú lapok.

 

Önellenőrzés:

 

A NAV által elfogadott, feldolgozott bevallás után, ugyanarra az időszakra, adóalap, illetőleg adó módosítására kizárólag csak önellenőrzés keretében van lehetőség elévülési időn belül. [15]

Önellenőrzéssel csak azt az adót (adóalapot), lehet módosítani, amely módosításnak az együttes összege az 1 000 forintot meghaladja. [16]

Egy önellenőrzéssel csak egy bevallási időszakra vonatkozó adatok módosíthatók.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az állami adó- és vámhatósági ellenőrzés megkezdését követően a vizsgálat alá vont adó a vizsgált időszak tekintetében önellenőrzéssel nem módosítható. [17]

 

Az adózó az adómegállapítási időszak és az adónem megjelölésével bejelentheti az adóhatósághoz önellenőrzési szándékát (18ONELLB elnevezésű bejelentés űrlapon). A bejelentés nem feltétele az önellenőrzésnek. Ugyanazon adómegállapítási időszak és adónem tekintetében csak egyszer tehető bejelentés. Az adóhatóság a bejelentéstől számított tizenöt napig a bejelentés szerinti adómegállapítási időszak és adónem tekintetében adóellenőrzést nem indíthat az adózónál. [18]

 

A főlap (C) blokkjában a „Bevallás jellege” kódkockába „O”-val kell jelölni, ha a bevallás önellenőrzésnek minősül.

Ugyanazon időszakra vonatkozó ismételt önellenőrzést az önellenőrzési lapokon kell jelölni.

 

Önellenőrzéskor a módosított, „új” adatoknak valamennyi – az önellenőrzéssel érintett bevalláson szerepeltetett korábbi adattal együtt kell szerepelnie! Amennyiben az önellenőrzéssel érintett bevalláson olyan adat szerepelt, amelyet az önellenőrzés nem érint, úgy az önellenőrzéssel érintett bevalláson ezt az adatot akkor is meg kell ismételni!

 

Amennyiben az ismételt önellenőrzés kizárólag az önellenőrzési pótlék módosítása miatt kerül benyújtásra, ez esetben a bevallásban változatlan adattartalommal meg kell ismételni az önellenőrzésként benyújtott bevallás adattartalmát, kivéve az önellenőrzési mellékletben korábban szerepeltetett adatokat. E lapokon kizárólag az önellenőrzési pótlék összesen mezőben szerepelhet az újabb önellenőrzéssel feltárt, módosított önellenőrzési pótlék előjelhelyes különbözetének adata.

 

Amennyiben az önellenőrzéssel történő módosítással az adózónak pénzügyileg rendezendő adókötelezettsége keletkezik, akkor az adót és a felszámított önellenőrzési pótlékot az önellenőrzési bevallás esedékességi időpontjáig lehet – késedelmi pótlék felszámítása nélkül – megfizetni.

Kötelezettség csökkenése esetén az adó visszaigénylésének lehetősége ugyanezen esedékesség időpontjától nyílik meg.

Az „Átvezetési és kiutalási kérelem az adószámlán mutatkozó túlfizetéshez” - továbbiakban ’17 számú – nyomtatvány 01. lapján kezdeményezheti az adószámláján mutatkozó, valós túlfizetésének átvezetését és/vagy kiutalását.

 

Az önellenőrzés bevallása – ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik – az adó megállapításához való jog elévülését megszakítja, és az önellenőrző bevallás benyújtásától további 5 évig élhet önellenőrzéssel az adózó. [19]

 

Ha az adózó a korábbi önellenőrzése során hibásan számította ki és vallotta be az önellenőrzési pótlék összegét, akkor annak módosítását is ezen a bevalláson teheti meg.

Az önellenőrzési pótlék helyesbítésekor az összeget az önellenőrzésre szolgáló lapon kizárólag az „önellenőrzési pótlék összesen” mezőben kell előjel helyesen szerepeltetni. Abban az esetben, ha a korábbi önellenőrzési bevallásban feltüntetett önellenőrzési pótlék összege annak módosítása miatt csökken, akkor a negatív előjelet is fel kell tüntetni a vonatkozó sorban.

 

A bevallás önellenőrzésére az eredetileg benyújtott bevallás nyomtatványa szolgál.

 

Önellenőrzés esetén az önellenőrzéssel érintett valamennyi sort ki kell tölteni a javított összegekkel. A korábban benyújtott bevallás adatok, valamint az önellenőrzésként benyújtott bevallás(ok) adatait figyelembe véve kell a megfelelő mezőben az adókülönbözet adatokat feltüntetni. Negatív adókötelezettség változás esetén az önellenőrzési pótlék alap és önellenőrzési pótlék összege oszlopok adatmezőit üresen kell hagyni.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a bevallás benyújtását követően önellenőrzés keretében nem módosíthatók az adó-felajánlásról szóló rendelkezések, az  RNYIL-01, RNYIL-02, RNYIL-03 valamint SPBEJ-01 lapok.

 

Az önellenőrzési pótlék számítása [20]

 

Az adózó javára mutatkozó módosítás esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell [21].

 

Az önellenőrzési pótlékot adónként, illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózónak kell megállapítania. [22]

 

2019. január elsejétől az önellenőrzési pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat háromszázhatvanötöd része. Ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzése esetén az önellenőrzési pótlék mértéke az előzőek szerint számított összeg másfélszerese.

 

Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő önellenőrzési pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni. [23]

 

Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert az adózó a bevallani és megfizetni elmulasztott adót a  későbbi bevallásában  hiánytalanul bevallotta és megfizette, akkor az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét. [24] A késedelmi pótlék számításánál figyelembe kell venni a szabályozás változását! 2019 január elsejétől a késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének háromszázhatvanötöd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.

 

Az önellenőrzési pótlékot a jegybanki alapkamat változásaihoz igazodva kell kiszámítani, azaz az önellenőrzéssel érintett időszakot ennek alapján idő intervallumokra kell bontani.

A százalékos mértéket 3 tizedes jegy pontossággal kell meghatározni és a harmadik tizedes jegy után következő számokat el kell hagyni. Az önellenőrzési pótlékot az eredeti bevallás benyújtására előírt határidőt követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig terjedő időszakra kell kiszámítani.

Az önellenőrzési pótlék összegének kiszámítását segíti a www.nav.gov.hu internetes oldalon található kalkulátor, amely a „Szolgáltatások/Kalkulátorok/Pótlékszámítás” ikonokra kattintva érhető el.

 

A megállapított önellenőrzési pótlék annak bevallásával egyidejűleg esedékes. [25]

 

Önellenőrzési pótlék helyesbítése esetén az önellenőrzési mellékleteken az önellenőrzés eredményeként kimutatott adókötelezettség változása sorokba nem kerül adat.

 

Az önellenőrzési lapo(ka)t a megfelelően kitöltött főlappal együtt kell benyújtani, illetve elektronikus úton továbbítani.

Egy nyomtatvány egy funkciót tölthet be, kitöltésével vagy csak eredeti (alap)bevallást, vagy csak adózói javítást (helyesbítést), vagy csak önellenőrzést, vagy csak ismételt önellenőrzést lehet teljesíteni.

A C) blokk tartalmazza azt a kódkockát, amelyben az adózónak

- 1-gyel kell jelölni, ha a kisadózó vállalkozások tételes adóját 2018. évközben,

- 2-vel ha a kisadózó vállalkozások tételes adóját 2019. január elsejétől,

- 3-mal ha a kisvállalati adót 2018 évközben,

- 4-gyel ha a kisvállalati adót 2019. január elsejétől,

- 5-tel, ha az Eva tv. hatálya alá bejelentkezést 2019. január elsejétől

választja.

A kisadózó vállalkozások tételes adóját, vagy a kisvállalati adó vagy az Eva tv. alá bejelentkezést választó adózók a C) blokkban a bevallás típusa és bevallás fajtája kódkockát – általános esetben - hagyják üresen, kivéve, ha a végelszámolását befejező (V3 típus/fajta megjelölésű a bevallás) adózó a végelszámolás befejezését követő naptól a kisadózó vállalkozások tételes adójának, a kisvállalati adónak, teljes naptári év esetén az eva-nak az alanya. Ez esetben a bevallás típusa/ fajtája illetve a bevallás típusa kódkocka bejelölhető. Az átalakuló (A típus megjelölésű a bevallás) adózó választása az átalakulást követő naptól a  kisadózó vállalkozások tételes adójára vagy a kisvállalati adóra terjedhet ki. [26] Ez esetben az adóalanyiság választása mellett a bevallás típusa („A”) is jelölhető.

 

A kisadózó vállalkozások tételes adója valamint a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság – főszabályként - a választás állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre (ideértve a decemberi bejelentéseket is). A kisvállalati adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik.

A szabályozás 2017. évtől lehetővé tette  közérdekű nyugdíjas szövetkezetek alakulását, ezek  szervezetek, ha módosítják adóalanyiságukat, a kisvállalati vagy eva adózási formát választhatják.  

A bevalláson tett jelölés nem helyettesíti az állami adó- és vámhatósági bejelentkezést, kizárólag a bevallás feldolgozását segíti.

A bevallás típusa kódkockában az alábbiak szerint kérjük jelölni, hogy az adóbevallást az adózó milyen soron kívüli esemény miatt nyújtja be:

„F” felszámolás,

„V” végelszámolás,

„A” átalakulás,

„M” egyéb megszűnés,

„Z” üzletvezetés helye belföldről külföldre változik, a belföldi illetőségű adóalanyiság megszűnik,

„B” tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesülése,

„D” kényszertörlési eljárás megindítása.

A „Bevallás fajtája” elnevezésű kódkockát a felszámolással vagy végelszámolással érintett adózóknak, valamint a kényszertörlési eljárás alá vont adózóknak kell kitölteniük.

A borítólapon a bevallás fajtája kódkockába, ha – az adózó az eljárás megkezdésére vonatkozó adóbevallást nyújtja be, úgy írjon 1-t, – az eljárást befejező adóbevallást nyújtja be (például a végelszámolás lezárul), úgy írjon 3-t. A bevalláson a ,,2”-es fajta kód nem használható, a ,,3”-as fajtakódot pedig kizárólag a végelszámolás lezárásakor kérjük használni. Ha a bevallás típusa átalakulás (A), egyéb megszűnés (M), vagy az üzletvezetés helye belföldről külföldre változik, a belföldi illetőségű adóalanyiság megszűnik (Z), tőkeegyesítés (B), a bevallás fajtája kódkocka nem lehet kitöltött.

A borítólap C blokkjában - a 1871-02-04 számú valamint 1871-03-02 számú és 1871-05-01, 1871-05-02, 1871-07, 1871-08, RNYIL-01, RNYIL-02, RNYIL-03, SPBEJ-01 számú lapok kivételével – a megfelelő kódkockákban kérjük ,,1”-es számmal jelölni, hogy mely részletező lap(ok) kerülnek be nyújtásra. A 1871-02-04, 1871-03-02 valamint a 1871-05-01, 1871-05-02, 1871-07, 1871-08, RNYIL-01, RNYIL-02, RNYIL-03, SPBEJ-01 lapok esetén a benyújtott lapok számát kérjük bejegyezni.

 

A borítólapot és a nyilatkozatot minden esetben ki kell tölteni és benyújtani, ezért ott a lapok száma adózók által nem jelölhető.

 

Amennyiben a nyomtatvány önellenőrzésként, ismételt önellenőrzésként kerül benyújtásra, akkor a 03-01. lapon kell levezetni az adóalap, illetve az adó kötelezettség változását. Amennyiben alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály az önellenőrzés indoka, akkor a 03-02. lapot is be kell nyújtani. Önellenőrzés esetén – tekintettel arra, hogy ez esetben teljes adattartalommal ki kell tölteni újra a nyomtatványt – minden lapot, amely adatot tartalmaz, a kódkockában történő jelölés mellett ismételten be kell nyújtani.

 

Amennyiben a társasági adóalap [27], vagy az adózás előtti [28] eredmény közül a magasabb összeg nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot [29], akkor az adóalany választása szerint  az adókötelezettségét a jövedelem-(nyereség-) minimum alapján állapítja meg, vagy az adóalapját veszi figyelembe. Utóbbi esetben a Tao. tv. 6. § (5) bekezdés a) pontja alapján a társas vállalkozásoknak ki kell tölteniük a 04. lapon a bevallást kiegészítő nyilatkozatot [30].

A 1871-05-01 és 1871-05-02 adatszolgáltatást tartalmazó lapokat azoknak az adózóknak kell benyújtaniuk, amelyek élnek a Tao. tv. 7.§ (1) bekezdés w), vagy x) pontja szerinti adózás előtti eredménycsökkentési lehetőséggel. A két lap egyidejűleg (egy bevalláson belül) akkor nyújtható be, ha az adózó egy kapcsolt vállalkozási körben, egy bevallási időszak vonatkozásában kedvezményezettként, de ugyanakkor más adózó felé, mint Nyilatkozatot kiállító kapcsolt vállalkozás is szerepel.

A Rendelkező nyilatkozatokat, RNYIL-01, RNYIL-02, RNYIL-03 elnevezésű lapokat azoknak az adózóknak lehet kitölteni, amelyek rendelkeznek 2018-as adóévben fizetendő társasági adóval, nem érvényesítettek a látvány-csapatsport, filmalkotások, előadó-művészeti szervezetek támogatására vonatkozó adókedvezményt és a ’RENDNY nyomtatványon, valamint a társasági adó feltöltésére vonatkozó bevallásban (’01. számú bevallás) tett összesített rendelkezésük nem éri el az adóévi fizetendő társasági adó 80%-át. Az adóévi fizetendő társasági adó legfeljebb 80%-áig jelen bevallásban felajánlást tehetnek.

 

A borítólap (D) blokkjának kitöltése:

Végelszámolás befejezése esetén (a bevallás típusa/fajtája V3) kérjük, írja be azt az időpontot, amelyet a végelszámoló a végelszámolás befejezésének (a végelszámolást lezáró beszámoló mérleg fordulónapjának) meghatározott. Más adózó ezt a dátumot ne töltse ki.

A Tao. tv.  26/A. §-a, szabályozza  a növekedési adóhitel konstrukcióját. Egy olyan kedvezményt, melynek lényege, hogy a tárgyévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után az adót nem a tárgyévben, hanem a következő két adóév során kell megfizetni. A növekedési adóhitel javítja a kedvezményezetti körbe eső vállalkozások likviditását.

 

Ugyanakkor a Tao. tv. 26/A. § (7) bekezdése alapján nem alkalmazhatja a növekedési adóhitel rendelkezéseit az adózó a végelszámolás, felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben és a végelszámolás alatt, vagy – ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül – az utolsó adóévében. A Tao. tv. 26/A. § (6) bekezdése alapján pedig, ha az adózó bármely okból kikerül a Tao. tv. hatálya alól, és előzőleg igénybe vette a növekedési adóhitel kedvezményét, akkor a meg nem fizetett társasági adó összegének megfizetése a kikerülés napjával egy összegben esedékessé válik.

A D) blokkban X-szel kérjük jelölni, amennyiben a Tao. tv. hatálya alól kikerülő adózónak ezen a jogcímen társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik. Felhívjuk a figyelmet, hogy tekintettel a Tao. tv. rendelkezéseire és a hatályba lépés idejére, ezt a kódkockát  akkor töltse ki az adózó, ha előzőleg olyan 1629, 1729, 1629EUD, 1729EUD, 1829EUD, 1601, 1701,  16NAHI, vagy 17NAHI számú bevallást nyújtott be, amelyen növekedési adóhitelt vett igénybe.

A borítólap D) blokkjában, az erre kialakított kockában az alábbi jelölések szerint nyilatkoznia kell a jövedelem-(nyereség-) minimum alkalmazásáról [31]:

Ha az adózó – ideértve a külföldi vállalkozó adózót is - adózás előtti eredménye [32] vagy a Tao. tv. 6.§ (1) bekezdés szerinti adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-) minimumot, akkor választása szerint

a) adóbevallásában a Tao. tv. 6. § 11) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz, vagy

 

b) a Tao. tv. 6.§ (6)-(10) bekezdésben foglaltak alkalmazásával - nemzetközi szerződés rendelkezéseit figyelembe véve - a külföldi telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, telephelynek betudható jövedelem-(nyereség-) minimum nélküli jövedelem-(nyereség-) minimumot tekinti adóalapnak.

 

A borítólap D) blokkjában, az erre kialakított kockában jelölje:

-          „1” -gyel, ha nem kell alkalmaznia a jövedelem- (nyereség-) minimum megállapítására vonatkozó rendelkezéseket, amennyiben ezt az értéket jelöli, úgy a Nyilatkozatok lap 61. sor kitöltése kötelező;

-          „2” -vel, ha a Tao. tv. 6. § (2) bekezdés szerinti adózás előtti eredménye vagy a Tao. tv. 6. § (1) bekezdés szerinti adóalapja közül a magasabb érték eléri a Tao. tv. 6. § (7) bekezdése szerinti jövedelem-(nyereség-) minimumot;

-          „3” -mal, ha a Tao. tv. 6. § (2) bekezdés szerinti adózás előtti eredménye vagy a Tao. tv. 6. § (1) bekezdés szerinti adóalapja közül a magasabb érték nem éri el a Tao. tv. 6. § (7) bekezdése szerinti jövedelem-(nyereség-) minimumot, és úgy dönt, hogy nem tesz a Tao. tv. 6. § (11) bekezdés szerinti nyilatkozatot, és a jövedelem-(nyereség-) minimum alapján határozza meg fizetendő adóját;

-          „4” -gyel, ha a Tao. tv. 6. § (2) bekezdés szerinti adózás előtti eredménye vagy a Tao. tv. 6. § (1) bekezdés szerinti adóalapja közül a magasabb érték nem éri el a Tao. tv. 6. § (7) bekezdése szerinti jövedelem-(nyereség-) minimumot, és úgy dönt, hogy a Tao. tv.6. § (11) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz, és nem a jövedelem-(nyereség-) minimum alapján határozza meg fizetendő adóját.

 

Figyelem! Az elővállalkozás, a szit., illetve a projekttársaság teljes üzleti évi – Szit. tv. szerinti – működése esetén a kódkockát kérjük üresen hagyni. Tört időszaki – Szit. tv. szerinti – működés esetén az elővállalkozás, szit., illetve projekttársaság létszakaszon kívüli időszakra kérjük a kódkockában a megfelelő jelölést alkalmazni.

 

A jövedelem-(nyereség-) minimum kódkockát – az előbbiekben leírt esettől eltekintve – minden esetben ki kell tölteni.

Ha fejlesztési adókedvezményt vesz igénybe, kérjük, hogy jelölje a megfelelő kódkockában.

Ha energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás utáni adókedvezményt vesz igénybe, kérjük, hogy jelölje a megfelelő kódkockában.

Ha a bevallás előtársasági időszakot is tartalmaz, kérjük, a megfelelő kódkockában jelölje.

Kedvezményezett átalakulás [33] esetén, ha kötelezettség vállalásra sor kerül, kérjük a borítólapon X-szel jelölje.

Ha kedvezményezett eszközátruházás [34] esetén az átruházó társaság – választása szerint – él az adózás előtti eredménye csökkentésével, e választását a borítólapon X-szel jelölje az erre szolgáló kódkockában.

Amennyiben az adózó élni kíván a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kifizetésére vonatkozó bejelentés lehetőségével, kérjük, hogy a kiegészítő sportfejlesztési támogatás pénzügyi teljesítésének kódkockájában jelölje.

 

 

A borítólap (F) blokkjának kitöltése

 

Személyes eljárás, képviselet

 

Az adózó – amennyiben rendelkezik eljárási képességgel [35]saját maga intézheti az adóügyeit.

A cégbejegyzésre, a bírósági nyilvántartásba vételre kötelezett adózók esetében – a nyilvántartásba vételt végző szervek képviselő adóazonosító jelét is tartalmazó elektronikus adatszolgáltatása alapján – az állami adó- és vámhatóság hivatalból biztosítja az önálló képviseleti joggal rendelkező törvényes képviselők elektronikus eljárási jogosultságát. Mindez azt jelenti, hogy az ebbe a körbe tartozó törvényes képviselők esetében nem szükséges külön képviseleti bejelentést tenni az állami adó- és vámhatósághoz.

A Magyar Államkincstár által nyilvántartandó, ún. törzskönyvi jogi személy adózók esetében, a törvényes képviselőknek az állami adó- és vámhatóság előtti eljárásuk biztosítása érdekében az EGYKE adatlapon külön képviseleti bejelentést szükséges tenniük.

Amennyiben az adózó az állami adó- és vámhatóság előtt nem tud vagy nem kíván személyesen eljárni, úgy a képviseletében [36] eljárhat és a bevallást helyette aláírhatja a törvényes képviselője, valamint meghatalmazottként bármely – képviseletre alkalmasnagykorú személy.

Természetes személyt állandó meghatalmazással [37] is képviselhet bármely – képviseletre alkalmas – nagykorú személy.

 

Jogi személyt és egyéb szervezetet állandó meghatalmazás alapján [38] a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, foglalkoztatott, kamarai jogtanácsos, ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, nyilvántartásba vett adószakértő, nyilvántartásba vett okleveles adószakértő, nyilvántartásba vett adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő, valamint számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet törvényes vagy szervezeti képviselője, foglalkoztatottja, tagja képviselhet.

Szintén eljárhat állandó meghatalmazottként a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy, valamint a jövedéki adóról szóló törvény szerinti jövedéki üggyel kapcsolatban jövedéki ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy.

Sem meghatalmazottként, sem állandó meghatalmazottként nem járhat el az eltiltás hatálya alatt az a természetes személy, akit a cégbíróság vagy a bíróság jogerősen eltiltott a vezető tisztségviselői tisztség gyakorlásától. [39]

Az a külföldi vállalkozás, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg [40].

 

Meghatalmazott bejelentése

A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát köteles igazolni.

Az eseti meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani [41].

A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás időpontját, valamint a meghatalmazott és a meghatalmazó mindazon adatait, amelyekből a meghatalmazó és a meghatalmazott személye egyértelműen megállapítható.

A meghatalmazáshoz szükséges nyomtatvány az állami adó- és vámhatóság internetes honlapjáról (www.nav.gov.hu /Letöltések /Meghatalmazás minták) letölthető.

 

Az adózó/ügyfél nevében az állami adó- és vámhatóság előtt állandó meghatalmazott, megbízott, illetve egyéb – jogszabályon alapuló – képviselője is eljárhat, azonban ennek előfeltétele, hogy a képviselő képviseleti jogosultságát a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz bejelentsék:

1.      Az adózó/ügyfél nevében eljárni kívánó állandó meghatalmazott, megbízott, illetve egyéb – jogszabályon alapuló – képviselő személyét az erre a célra szolgáló EGYKE adatlapon kell bejelenteni az első ügyintézést megelőzően. 

a.       Az EGYKE adatlapot az elektronikus ügyintézésére kötelezett vagy az ügyintézés elektronikus módját önként választó adózónak/ügyfélnek elektronikusan kell benyújtania az arra vonatkozó, fent részletezett módok valamelyikén. Az elektronikusan benyújtott EGYKE adatlaphoz – a hiteles elektronikus irattá alakított meghatalmazás, megbízás, vagy a meghatalmazást, megbízást tartalmazó, legalább az adózó, illetve törvényes képviselője minősített elektronikus aláírásával vagy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítési szolgáltatással hitelesített elektronikus irat formájában – csatolni kell az állandó meghatalmazást, megbízást is.

b.      Ha az adózó/ügyfél elektronikus ügyintézésre nem kötelezett vagy választhatja azt, de azzal nem kíván élni, az EGYKE adatlapot a képviselője papíralapon is benyújthatja bármelyik elsőfokú adó- és vámigazgatósághoz.Ebben az esetben az Adatlapot saját kezűleg alá kell írnia és ahhoz csatolnia kell az eredeti állandó meghatalmazást, megbízást vagy a képviseleti jogosultságát igazoló eredeti okiratot is.

 

2.      A törvényes képviselő a központi elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételével az eBEV portálon elérhető képviseleti bejelentő felületen is bejelentheti az állandó meghatalmazottat, megbízottat, mely esetben a  bejelentett képviseleti jogosultság az állandó meghatalmazott, megbízott jóváhagyásával válik érvényessé. Ebben az esetben – elektronikus irat formában (eredeti elektronikus iratként vagy elektronikus irattá alakított papír alapú iratként) – csatolni kell az állandó meghatalmazást, megbízást is.

 

 

A természetes személy adózó törvényes képviselője az 1/a. vagy 1/b. pont szerint jelentheti be képviseleti jogosultságát. A természetes személy adózó törvényes képviselője képviseleti jogosultságát igazoló eredeti okiratot az állami adó- és vámhatóság a bejelentés nyilvántartásba vételét követően részére haladéktalanul visszaszolgáltatja.

 

 

A bejelentett képviselő nyilvántartásba vételéről az állami adó- és vámhatóság az adózót/ügyfelet és a képviselőt értesíti. A képviseleti jogosultság az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentés beérkezésétől hatályos.

Az adózó az eseti, illetve az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatósághoz, illetve a képviseleti jog megszűnését a meghatalmazott, megbízott is bejelentheti az állami adó- és vámhatóságnál. A képviseleti jog megszűnése az állami adó- és vámhatósággal szemben az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentés beérkezésétől hatályos azzal, hogy a képviseleti jog megszűnése bejelentésének napján a meghatalmazottat még az állami adó- és vámhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni.

 

 

A bevallásba az adatokat – az előnyomott „ezer” forint szöveg figyelembevételével – ezer Ft-ra kerekítve kell bejegyezni a kerekítés általános szabályainak (499 Ft-ig lefelé, 500 Ft-tól felfelé) alkalmazásával. Fontos, hogy a bevallás RNYIL-01, RNYIL-02, RNYIL-03, SPBEJ-01 lapjain szereplő adatokat forintban (nem ezer forintban) kell feltüntetni. Ugyancsak forintban (nem ezer forintban) kell kitölteni a Htv. 40/M.§ alapján az átalakuló és az átalakulást követően az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésére áttérő adózónak a 1871-AH-01, 1871-AH-02-01, 1871-AH-02-02, 1871-AH-02-03 adatszolgáltatás jellegű lapokat.

 

Az Art. [42] speciális rendelkezései nem érintik az adózó általános szabályok szerinti bevallási kötelezettségét. Abban az esetben például, ha az adózó felszámolását, végelszámolását rendelték el, a felszámolási, végelszámolási eljárás alatt az általános szabályok szerint kell az adókötelezettségekről adóbevallás(oka)t benyújtani.

Fontos kiemelni, hogy a tevékenységet lezáró adóbevallással, illetve a felszámolást vagy végelszámolást lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró, illetve felszámolást vagy végelszámolást lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek határideje a tevékenységet lezáró bevallás, illetve a felszámolást, vagy végelszámolást lezáró adóbevallás benyújtásakor még nem járt le. Ez többek között azt is jelenti, hogy a 2018. évben benyújtott ’71-es bevallással egyidejűleg esedékes az előző adóévre vonatkozó ’29-es számú társasági adóbevallás akkor is, ha a soron kívüli esemény miatt benyújtandó ’71-es bevallás esedékessége a társasági adóbevallás esedékessége (naptári év szerint működő adózónál 2018.05.31.) előtt következett be.

A pénzforgalmat az alábbi adónemek vonatkozásában a következő számlaszámokon kell bonyolítani:

– a társasági adó

10032000-01076019

NAV Társasági adó bevételi számla

– innovációs járulék

10032000 – 06056322

NAV Innovációs járulék beszedési számla

 

– az energiaellátók jövedelemadója

10032000 – 01076150

NAV Energiaellátók jövedelemadója bevétele számla

 

- a hitelintézetek különadója

                                                           10032000-01076284

NAV hitelintézetek 2011-ben kezdődő üzleti- vagy adóévére vonatkozó különadója bevételi számla

 

- szakképzési hozzájárulás

10032000-06056061

NAV Szakképzési hozzájárulás beszedési számla

 

- osztalék utáni adót kiváltó adó

10032000-06056353

NAV Személyi jövedelemadó beszedési számla

 

- növekedési adóhitel összegére jutó adóra felszámított kamat

 

10032000-01079115

NAV Növekedési adóhitel összegére jutó adóra felszámított kamat bevételi számla

 

A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni, az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő befizetések vonatkozásában ideértve a külön jogszabályban meghatározott elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül átutalással történő fizetést is. A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó az eljárási illeték, az állami adó- és vámhatóságnál kezdeményezett eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj, az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatáshoz kapcsolódó regisztrációs díj, az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteher-fizetési kötelezettség, valamint – ha végrehajtási eljárás alatt áll – a végrehajtói letéti számlára történő befizetés vonatkozásában az állami adó- és vámhatóságnál fennálló fizetési kötelezettségét

a) készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (bankkártyával), vagy

b) a külön jogszabályban meghatározott, az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül POS terminál útján történő bankkártyás fizetés útján is teljesítheti.

 

A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízással köteles teljesíteni. A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó az állami  adó- és vámhatóság felé fennálló fizetési kötelezettségét

a) készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (bankkártyával), vagy

b) a külön jogszabályban meghatározott, az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül átutalással, illetőleg POS terminál útján történő bankkártyás fizetéssel is teljesítheti.

 

A belföldi jogi személynek (továbbiakban:pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó) legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó rendszeres gazdasági tevékenysége körében kizárólag pénzforgalmi számlát nyithat. A pénzforgalmi számlanyitására kötelezett adózó - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével, köteles pénzeszközeit pénzforgalmi számlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi számlán lebonyolítani, s ennek érdekében számlaszerződést kötni.

 

A borítólapot valamennyi adózónak ki kell töltenie.

 

A kitöltési útmutató további részei az egyes adóbevallási lapoknál találhatók.

(Az egyes bevallási lapok sorainak sorszámozásánál található sorszám kihagyások az esetleges évközi jogszabály módosítások technikai lebonyolítását segítik.)

 

Amennyiben a bevallás kitöltéséig a hivatkozott jogszabályok módosításra kerülnek, úgy ezekre is figyelemmel kell lenni.

 

Felhívjuk figyelmét, hogy a bevalláshoz szükséges nyomtatvány a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (www.nav.gov.hu) honlapjáról letölthető.

 

Amennyiben bevallási (adatszolgáltatási) kötelezettségét hibásan, hiányos adattartalommal, késve teljesíti, vagy azt elmulasztja, az állami adó- és vámhatóság szankcióval élhet – figyelembe véve az Art.  153. §-ában és 155. §-ában  továbbá 220. §-ában  foglalt rendelkezéseket.

 

Következő lap
Tartalomjegyzék