A társasági adó összegének bevallása

 

(1871-01-01)

 

Ezt a bevallási lapot kell benyújtania annak a Tao. tv. 2. § (2)-(4) és (6) bekezdése hatálya alá tartozó adózónak – figyelemmel az általános tudnivalóknál leírtakra –, amely 2018. év közben vagy 2018. december 31-én tevékenységét megszüntette, átalakult vagy a társasági adótól eltérő más adóalanyiság választása miatt kikerült a társasági adó hatálya alól.

Figyelem! A bevallás adatait ezer Ft-ban kell megadni, a kerekítés általános szabályait figyelembe véve.

 

A)      A társasági adó levezetése

 

A társasági adóalany szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, szabályozott ingatlanbefektetési társaságra, illetve a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaságra vonatkozóan általánosságban az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet.

A társasági adó megállapítása során a 01., 03.-04.-05.-06., és 08. sorok b) rovata üresen hagyandó, amennyiben a társaság az üzleti évben nem működött Szit-ként. Abban az esetben, ha az üzleti év egészében Szit-ként folytatta tevékenységét a társaság, akkor a vonatkozó sorok (01., 03.-04.-05.-06., és 08.) b) és c) oszlop adatai megegyeznek, illetve ha csak az üzleti év tört részében tevékenykedett a társaság Szit-ként akkor a c) rovatban az összesített, a teljes üzleti évre vonatkozó adatokat kell feltüntetni s ezen együttes értékből kell a b) rovatban kiemelni a Szit. létszakaszra vonatkozó adatokat, melyet az egyes soroknál részletezünk.

Felhívjuk a bevallást kitöltő pénzügyi intézmények figyelmét, hogy az egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintra átváltásával kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2015. évi CXLV. törvény 12. § (2) bekezdése és 16. §-a alapján az adózó által elengedett, fogyasztóval közölt tartozás 50 százalékával, valamint a Tao. tv. 29/C§ (6) és (8) bekezdéseiben meghatározott jogcímekkel (a továbbiakban: elengedési kedvezmény összege) csökkentheti – főszabályként - az adózó által a 2016-ban kezdődő adóévére fizetendő társasági adót, pénzügyi szervezetek különadóját, hitelintézeti különadót, pénzügyi tranzakciós illetéket. Az adózó az elengedési kedvezményt a döntése szerinti megosztásban számolhatja el az említett adók csökkentéseként (ideértve azt az esetet is, ha egyetlen adó csökkentéseként számolja el annak teljes összegét).  A szabályozás szerint, ha az elengedési kedvezmény összege több, mint az előző bekezdés szerint érvényesített csökkentés összege, akkor különbözetüket az adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő (egy vagy több) pénzügyi intézmény is érvényesítheti a 2017-ben kezdődő adóévére fizetendő társasági adója, pénzügyi szervezetek különadója, hitelintézeti különadó, pénzügyi tranzakciós illeték megállapításánál, valamint, az elengedési kedvezmény összegének azon része, amelyre tekintettel az adózó vagy a kapcsolt vállalkozásának minősülő pénzügyi intézmény a csökkentést nem alkalmazta, csökkenti a 2017-ben kezdődő adóévet követő adóévekre az adózó és a kapcsolt vállalkozásának minősülő (egy vagy több) pénzügyi intézmény adókötelezettségét a Tao. tv. 29/C.§ (1)-(2) bekezdés szerinti módszer alkalmazásával.

 

A 1871-es bevalláson a 2017. adóévben nem érvényesített kedvezmény 2018. évre továbbvihető részét a társasági adó és a hitelintézeti különadó csökkentéseként lehet figyelembe venni. A pénzügyi szervezetek különadójának illetve a tranzakciós illeték csökkentésének bevallására a 18P90 jelű Bevallás a pénzügyi szervezetek, valamint forgalmazók és befektetési alapok különadójáról illetve a 1893 jelű, 2018. évi pénzügyi tranzakciós illeték, valamint a 2019. évi illetékfizetési kötelezettségről elnevezésű bevallásokon van mód. Amennyiben az adózó döntése arra irányul, hogy az adott adókötelezettséget a lehető legnagyobb mértékben csökkentse, akkor ezt az önellenőrzés és az adóellenőrzés során is figyelembe veheti.

Ha a különbözetet egynél több kapcsolt vállalkozásnak minősülő pénzügyi intézmény érvényesíti, akkor ezen adózókat e jogcímen külön-külön megillető adócsökkentés teljes összege nem haladhatja meg a különbözetet. Az adózó és kapcsolt vállalkozásának minősülő (egy vagy több) pénzügyi intézmény írásos megállapodásban rögzítik a külön-külön érvényesítendő csökkentés összegét. A Nyilatkozat lap B) blokk 14. sorában kell az adózónak jelölnie, hogy  kapcsolt vállalkozásnak minősülő pénzügyi intézményként él a kötelezettségcsökkentés lehetőségével.

01. sor: Ennek a sornak a c) rovatában az adózás előtti [50] eredményt /vagy az IFRS-ek szerinti beszámolót készítőknél a korrigált adózás előtti eredményt kérjük feltüntetni. Ennek megfelelően ide kerül az egyszeres könyvvitelt és a kettős könyvvitelt vezetők esetén a beszámoló részét képező eredmény-levezetésben, eredmény-kimutatásban, e címen szerepeltetett összeg.

A Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete (a továbbiakban: MRP szervezet) a Szvt. tv., valamint az egyes egyéb szervezetek beszámoló-készítési és

könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól rendelkező jogszabály alapján kimutatott tárgyévi eredményét állítsák be ebbe a sorba.

 

Iskolaszövetkezet/közérdekű nyugdíjas szövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén ebbe a sorba állítsa be a beszámolóban megállapított adózás előtti eredményét a nyilvántartásban szereplő adómentesen képződött eredménytartalék összegével növelten. (Ebben az esetben a 02. sorban nem szerepelhet adat.)

Amennyiben az itt szereplő összeg negatív, a-” előjelet kérjük az összeg rovatba beírni.

A b) oszlopban kérjük szerepeltetni – a c) oszlopban összesített adatból kiemelve – az elővállalkozás vagy szit., vagy projekttársaságkénti működés adózás előtti eredményét.

02. sor: Iskolaszövetkezet/közérdekű nyugdíjas szövetkezet átalakulás miatti megszűnése esetén ennek a sornak a c) rovatában kell feltüntetni [51] az iskolaszövetkezetnek/közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek az adóévi eredményből és az eredmény kiegészítésére adómentesen képződött – külön nyilvántartott – eredménytartalékból a tagok részére jóváhagyott osztalék, valamint a jegyzett tőke leszállítása, a tagi jogviszony megszűnése következtében az adóévben keletkezett kötelezettségek együttes összegét. A megállapított osztalék hiányában kérjük a „0”-t beírni.

(Adat vagy a 01., vagy a 02. sorban szerepelhet.)

(Az IFRS-ek szerinti beszámolót készítők ebbe a sorba adatot nem írhatnak.) Az iskolaszövetkezetekre vonatkozó szabályozást kell alkalmazniuk a közérdekű nyugdíjas szövetkezeteknek is.

 

03. sor:    Ennek a sornak a c) rovatába az adózás előtti eredményt csökkentő tételek [52] /vagy az IFRS-ek szerinti beszámolót készítőknél a korrigált adózás előtti eredményt csökkentő tételek együttes összegét kell – az előjel feltüntetése nélkül – beírni. Az IFRS-ek szerinti beszámolóra áttért adózó csökkentő jogcímek összesen adata tartalmazza az áttérési különbözetre tekintettel az adóévben elszámolt adóalap módosító- tételt is, amennyiben az negatív. A c) rovatból kiemelve, a sor a) rovatában kérjük, hogy az IFRS-ek szerinti beszámolóra áttért adózók az áttérési különbözetre tekintettel az adóévben elszámolt adóalap-módosító tételt (negatív) írják be, előjel feltüntetése nélkül.Felhívjuk, a figyelmet, hogy a 2018.július 25-én kihirdetett az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény egyes adózás előtti eredményt csökkentő tételekre vonatkozó szabályai már a 2018-as adóévi kötelezettségek meghatározásánál is érvényesíthetők.

 

2018-tól bővül az érvényesíthető adóalap csökkentő jogcímek köre a munkavállalók számára épített bérlakás bekerülése értéke, illetve bekerülési érték növekménye címen igénybe vehető csökkentő tétellel. Kérjük ebben a sorban feltüntetni az adózó által a munkavállalói számára bérlakás céljából épített, és e tevékenységet közvetlenül szolgáló hosszú élettartamú szerkezetű épület bekerülési értékeként, illetve a bekerülési érték növekményeként kimutatott összeget. A csökkentő tétel alkalmazásával a beruházás, felújítás befejezésének évében élhet az adózó [53].

A csökkentő tétel alkalmazásának feltétele, hogy az épületben olyan legalább heti 36 órás munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló és – vele együtt élő – közeli hozzátartozója lakjon, akinek

-       nincs lakóhelyen azon a településen, ahol a munkahelye van, és

-       a lakóhelye és a munkahelye legalább 60 km-re van egymástól, vagy a munkahelye és lakóhelye közötti, naponta tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja.

 

A kedvezménnyel nem élhet az adózó, ha kapcsolt vállalkozásának minősülő munkavállalóját, illetve annak hozzátartozóját szállásolja el [54].

 

Az adóalap csökkentésének további bővülését jelenti, hogy a korai fázisú (startup) vállalkozásokba befektető gazdasági társaságok (befektetők) a vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékével csökkenthetik a társasági adó alapjukat. A kedvezmény érvényesítése esetén a 331/2017. (XI. 9.) Korm. rendelet szerinti nyilvántartásba vételi eljárás szabályai szerint kell eljárni.

 

 

Az IFRS-ek szerinti beszámolót készítők esetében a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben (ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül, az utolsó adóévben) az áttérési különbözet [55]- az adózó választása szerint - elhalasztott összege egy összegben esedékessé válik.

 

A b) oszlopban kérjük szerepeltetni – a c) oszlopban összesített adatból kiemelve – az elővállalkozás vagy szit., vagy projekttársaságkénti működés adózás előtti eredményt csökkentő adatát.

                 Az elővállalkozás, a szit., valamint a projekttársaság az adóalap csökkentő jogcímekkel a Szit. tv. 15.§ rendelkezései szerint élhet. [56]

04. sor: Ennek a sornak a c) rovatába az adózás előtti eredményt növelő tételek [57]/ vagy az IFRS-ek szerinti beszámolót készítőknél a korrigált adózás előtti eredményt növelő tételek együttes összege kerül. Az IFRS-ek szerinti beszámolóra áttért adózó növelő jogcímek összesen adata tartalmazza az áttérési különbözetre tekintettel az adóévben elszámolt adóalap módosító-tételt is, amennyiben az pozitív. A c) rovatból kiemelve, a sor a) rovatában kérjük, hogy az IFRS-ek szerinti beszámolóra áttért adózók az áttérési különbözetre tekintettel az adóévben elszámolt adóalap-módosító tételt (pozitív) írják be. Az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésére áttért adózók esetében a korrigált adózás előtti eredményt növelő tételek között ne szerepeltessék a számviteli politikában történő változás visszamenőleges alkalmazása eredményeképpen az eredménytartalék növekedéseként elszámolt, a változást megelőző adóévekre vonatkozó, a társasági adó figyelembe vétele nélkül számított összegét a változás adóévében.

A b) oszlopban kérjük szerepeltetni – a c) oszlopban összesített adatból kiemelve – az elővállalkozás vagy szit., vagy projekttársaságkénti működés adózás előtti eredményt növelő adatát.

Az elővállalkozás, a szit., valamint a projekttársaság az adóalap növelő jogcímekkel a Szit. tv. 15.§ rendelkezései szerint élhet.

Felhívjuk a Tao. tv. 29/C. § alapján a társasági adókötelezettségét csökkentő adózók figyelmét, hogy a Tao. tv. 29/C.§ (5) bekezdése alapján az adózó az adózás előtti eredményét köteles megnövelni az elengedési kedvezményből a társasági adó csökkentéseként elszámolt rész összegével a beszámítás adóévében. Az adózás előtti eredményt növelő összegbe a kapcsolt vállalkozásnak minősülő pénzügyi intézmény(ek) által érvényesített elengedési kedvezményt is be kell számítani.

Az IFRS-ek szerinti beszámolót készítők esetében a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben (ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül, az utolsó adóévben) az áttérési különbözet [58]- az adózó választása szerint -  elhalasztott összege egy összegben esedékessé válik.

05. sor: Ennek a sornak a c) rovatában a külföldről származó mentesítés alá eső jövedelmet kell szerepeltetni. Ide csak akkor kell adatot beállítani, ha a nemzetközi egyezmény (kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény) szerint a külföldről származó jövedelemmel az adóalapot csökkenteni kell.

                 Ha a külföldön végzett tevékenység jövedelme veszteség, akkor kérjük a -"előjelet az összeg rovatba beírni.

A b) oszlopban kérjük szerepeltetni – a c) oszlopban összesített adatból kiemelve – az elővállalkozás vagy szit., vagy projekttársaságkénti működés alatt a külföldről származó jövedelem összegét.

06. sor: Ennek a sornak a c) rovatába a [(±01. vagy +02.) - 03. +04. - (±05.)] sorok előjelhelyes tényleges egyenlegeként képzett társasági adóalap összege kerül, amennyiben:

a.       az adózás előtti eredmény, illetve az adóalap közül a magasabb érték eléri vagy meghaladja a Tao. tv. 6. § (7) bekezdés szerinti jövedelem-(nyereség-) minimumot vagy nem köteles a jövedelem-(nyereség-) minimum megállapítására. Ezekben az esetekben az a) oszlopot nem kell kitölteni és a borítólap „D” blokkjában lévő kódkockában 1-es vagy 2-es kerül megjelölésre; és a „Nyilatkozat” B) blokk 08. , 09. sorában nincs jelölés az elővállalkozásként, szit-ként, illetve projekttársaságként történő működésre vonatkozóan; vagy

   aa.    az a. pontbeli jövedelem-(nyereség-) minimumra vonatkozó feltétel teljesül és az üzleti év tört részében a társaság elővállalkozásként és/vagy szit-ként, illetve projekttársaságként  folytatta tevékenységét. Ebben az esetben az a) rovatot nem kell kitölteni. A b) rovatban kell feltüntetni a Tao. tv. 15. §-a alapján az elővállalkozás és/vagy Szit. létszakaszra megállapított b) oszlop szerinti [±01. –03. +04. – (±05.)] sorok előjelhelyes egyenlegét. A c) rovatba pedig az üzleti évre – az elővállalkozás és/vagy szit., illetve projekttársaság és az azon kívüli létszakaszra együttesen – megállapított társasági adóalap összege kerül. A Nyilatkozat 08. sora kitöltött.

  ab.     az üzleti év egészében elővállalkozásként és/vagy szit-ként, illetve projekttársaságként folytatta tevékenységét a társaság. Ebben az esetben az a) rovatot nem kell kitölteni. A b) és a c) rovatok adata megegyezik, melyekbe a Tao. tv. 15. §-a szerint megállapított a [±01. –03. +04. – (±05.)] sorok előjelhelyes egyenlegeként képzett társasági adóalap összege kerül és a borítólap D) blokkjában a jövedelem-(nyereség-) minimumra vonatkozó kódkocka, valamint a 1871-01-03 lap F) tábla része üres.

 

b.    az adózás előtti eredmény vagy az adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-) minimumot, és az adózó azt választja, hogy a Tao. tv. 6. § (5) bekezdés a) pontja szerint kitölti a 1871-04 jelű bevallás kiegészítő nyilatkozatot. Ebben az esetben az a) rovatba a jövedelem-(nyereség-) minimum értéke kerül, és a borítólap ,,D” blokkjában elhelyezett kódkockába 4-est kell írni és a „Nyilatkozat” 08., 09. sorában nincs jelölés az elővállalkozásként és/vagy szit-ként, illetve projekttársaságként történő működésre vonatkozóan. Ez esetben  a 04. lap kitöltése kötelező.

   ba.    A b. pontbeli jövedelem- (nyereség-) minimumra vonatkozó feltétel teljesül és az üzleti év tört részében a társaság elővállalkozásként és/vagy szit-ként, illetve projekttársaságként folytatta tevékenységét. Ebben az esetben az a) rovatba a jövedelem- (nyereség-) minimum értéke kerül a b) rovatba az elővállalkozás és/vagy szit., illetve projekttársaság létszakaszra a Tao. tv. 15. §-a alapján megállapított társasági adóalapot kell szerepeltetni. A c) rovatban pedig az üzleti évre az elővállalkozás és/vagy szit. és az azon kívüli létszakaszra együttesen megállapított társasági adóalap összege kerül. Ekkor a borítólap D) blokkjában elhelyezett kódkockába 4-et kell feltüntetni és a Nyilatkozat 08. sora kitöltött. Ez esetben  a 04. lap kitöltése kötelező.

 

bb.  A b) pontbeli jövedelem- (nyereség-) minimumra vonatkozó feltétel teljesül és az üzleti év egészében elővállalkozásként és/vagy szit-ként, illetve projekttársaságként folytatta tevékenységét a társaság. Ebben az esetben az a) rovatot nem kell kitölteni. A b) és a c) rovatok adata megegyezik, melyekbe a Tao. tv. 15. §-a szerint megállapított a [±01. –03. +04. – (±05.)] sorok előjelhelyes egyenlegeként képzett társasági adóalap összege kerül és a borítólapon a jövedelem-(nyereség-) minimumra vonatkozó kódkocka, valamint a 1871-01-03. lap F) tábla része üres.

 

 c.  Ennek a sornak a c) rovatába a Tao. tv. 6. § (7) bekezdése szerinti jövedelem-(nyereség-)minimum kerül, ha az adózás előtti eredménye vagy az adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-) minimumot, és azt választja, hogy a Tao. tv. 6. § (5) bekezdés b) pontja szerint a jövedelem-(nyereség-) minimum alapján állapítja meg az adóalapját. Ekkor az a) rovatba az adóalap kerül és a borítólap ,,D” blokkjában elhelyezett kódkockába 3-ast kell megjelölni és „Nyilatkozat” 08., 09. sorában nincs jelölés az elővállalkozásként és/vagy szit-ként, illetve projekttársaságként történő működésre vonatkozóan.

 

ca.  Ha az üzleti év tört részében a társaság elővállalkozásként és/vagy szit-ként, illetve projekttársaságként folytatta tevékenységét és az elővállalkozáson és/vagy szit-en, illetve projekttársaságon kívüli létszakaszban az adózás előtti eredménye vagy a Tao. tv. 6. § (1) bekezdés szerinti adóalapja közül a nagyobb nem éri el a jövedelem-(nyereség-) minimum értékét és azt választja, hogy a jövedelem- (nyereség-) minimum alapján adózik, akkor az a) rovatba a szit-en, illetve projekttársaságon kívüli létszakasz adóalapja kerül és a borítólapon elhelyezett kódkockába 3-at kell feltüntetni. A b) rovatba az elővállalkozás és/vagy szit., illetve projekttársaság létszakaszra a Tao. tv. 15. §-a alapján megállapított adóalapot kell feltüntetni. A c) rovatba pedig az elővállalkozás és/vagy szit-en, illetve projekttársaságon kívüli létszakaszra megállapított jövedelem- (nyereség-) minimum értéke és az elővállalkozás és/vagy szit., illetve projekttársaság létszakaszára kiszámított társasági adóalap együttes összegét kell szerepeltetni.

 

cb.  az üzleti év egészében elővállalkozásként és/vagy szit-ként, illetve projekttársaságként folytatta tevékenységét a társaság. Ebben az esetben az a) rovatot nem kell kitölteni. A b) és a c) rovatok adata megegyezik, melyekbe a Tao. tv. 15. §-a szerint megállapított a [±01. –03. +04. – (±05.)] sorok előjelhelyes egyenlegeként képzett társasági adóalap összege kerül és a borítólapon a jövedelem-(nyereség-)minimumra vonatkozó kódkocka, valamint a 1871-01-03. lap F) tábla része üres.

 

Ennek a sornak az a) rovatát kizárólag akkor kell kitölteni, ha az adózás előtti eredmény, illetve az adóalap nem éri el a jövedelem- (nyereség-)minimumot.

Tehát az a) rovatba:

-          a [(±01. vagy +02.) –03. +04. -(±05.)] sorok előjelhelyes, tényleges egyenlegeként képzett társasági adóalap összege kerül, ha a c) rovatba a jövedelem- (nyereség-)minimum összegét írta,

-          a jövedelem- (nyereség-)minimum összegét kell beírni, ha a c) rovatba a [(±01. vagy +02.) –03. +04. -(±05.)] sorok előjelhelyes egyenlegeként képzett társasági adóalap összegét írta.

 

Figyelem! Nem kell a jövedelem- (nyereség-)minimum alapján megállapítani az adóalapot

- az alapítványnak,

- a közalapítványnak,

- az egyesületnek,

- a köztestületnek,

- az egyházi jogi személynek,

- az előbb felsorolt szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeknek,

- a lakásszövetkezetnek,

- az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak,

- a közhasznú, nonprofit gazdasági társaságnak,

- a vízitársulatnak,

- az MRP-nek,

- a felsőoktatási intézménynek, ideértve az általa létrehozott intézményt is ,

- a diákotthonnak,

- a szociális szövetkezetnek,

- az iskolaszövetkezetnek,

- a Tao. tv. 6.§ (6) bekezdés d) pontja alapján bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonnak,

- a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek,

- a jogelőd nélkül alakult adózónak az előtársasági adóévében és az azt követő adóévben, illetve az első adóévében, amennyiben az előtársasági időszakról külön beszámoló készítésére nem kötelezett,

- ha az adózót az adóévben, vagy a megelőző adóévben a Tao. tv. 6. § (6) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően valamint ugyanezen szakasz (10) bekezdése szerinti elemi kár sújtotta.

 

A felsorolás szerinti adózóknak, illetve a jelölt esetekben tehát nem kell kitölteni az a) rovatot; adatot (az előző sorok alapulvételével) csak a c) rovatban kell szerepeltetni! A borítólap D) blokkjának jövedelem-(nyereség-) minimumra vonatkozó blokkjában pedig 1-est kell jelölniük.

 

A 06.sorban kell kimutatnia adóalapját [59] a külföldi vállalkozónak is. Külföldi vállalkozó a külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illetőségű, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak (a továbbiakban: külföldi vállalkozó) [60].

 

Amennyiben Tao. tv. 14. § (1)-(2) bekezdései szerinti adóalapja, vagy az adózás előtti eredmény közül a nagyobbik érték eléri a jövedelem- (nyereség-)minimumot, akkor a borítólap D) blokkjába „2”-es jelölés kerül. Ekkor  csak a c) rovatot kell kitölteni.

Amennyiben Tao. tv. 14. § (1)-(2) bekezdései szerinti adóalapja, vagy az adózás előtti eredmény közül a magasabb érték nem éri el a jövedelem- (nyereség-)minimumot, akkor a Tao. tv. 6. § (5) bekezdést alkalmazni kell és a külföldi vállalkozó választása szerint vagy a jövedelem- (nyereség-)minimum összegét tekinti adóalapnak [ekkor a borítólap D) blokkjába „3”-as jelölés kerül], vagy a Tao. tv. 6. §-ának(11) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz és kitölti a 1871-04 számú adatlapot [ekkor a borítólap D) blokkjába „4”-est jelöl]. Bármelyik esetben az a) és c) rovatot is kérjük kitölteni.

 

Egyezmény megléte esetén, ha a Tao. tv.14. § (2) bekezdése szerinti adóalap, vagy az adózás előtti eredmény közül a nagyobb összeg eléri a jövedelem-(nyereség-) minimumot, akkor a borítólap D) blokkjában „2”-est kell jelölni. Ekkor csak a c) rovatot kell kitölteni és a jövedelem- (nyereség-)minimumot nem kell figyelembe venni.

Ha a Tao. tv. 14. § (2) bekezdése szerinti adóalap, vagy az adózás előtti eredmény közül a nagyobb összeg nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot – és a Tao. tv. 6. § (5) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell –, akkor a külföldi vállalkozó választása szerint, vagy a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét tekinti adóalapnak és a borítólap D) blokkjában „3”-ast jelöl, vagy a Tao. tv. 6. §-ának (11) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz és kitölti a 1871-04 számú adatlapot. Ekkor a borítólapon „4”-est jelöl. Bármelyik esetben az a) és c) rovatot is ki kell tölteni.

Amennyiben a 06. sorban szereplő összeg(ek) bármelyike negatív, a „-” előjelet kérjük a rovatba beírni.

07. sor: Ebben a sorban a közhasznú szervezetnek minősülő alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), nem költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény, az európai területi társulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató, valamint az országos érdekképviseleti szervezet [61], az egyházi jogi személy tüntethet fel adatot.

Az alapítványnak, a közalapítványnak, az egyesületnek, a köztestületnek az ingatlanhasznosításhoz kapcsolódó korrekciós tételek miatt akkor is módosítani kell az adózás előtti eredményét, ha az adóévben nincs gazdasági-vállalkozási tevékenysége.

A korrekciós előírások alkalmazásának következtében tehát az ingatlan-hasznosítás eredménye (a bevétel és a költségek különbözete), valamint az értékcsökkenés miatti növelő és csökkentő tételek megjelennek a vállalkozási tevékenység adóalapjának részeként, illetve adóalapjaként. Az ingatlan megszerzésére, átruházására tekintettel elszámolt alapcél szerinti (közhasznú) bevételek, költségek esetén is ezeket a szabályokat kell követni.

a)      Az ingatlannal rendelkező civil szervezetnek a fent leírtak figyelembevételével meghatározott adóalapja után akkor kell fizetni társasági adót, ha az a Tao. tv 9.§ (7) bekezdés szerint számítandó kedvezményezett mértéket, illetve adómentes értékhatárt [62]  túllépi.A kedvezményezett bevételi mérték [63] a közhasznú szervezet esetében az összes bevétele 15 százaléka.

Amennyiben az adózó vállalkozási tevékenységből származó bevétele az előzőek szerinti kedvezményezett mértéket nem lépte túl, ebben a sorban „0” adóalapot kell szerepeltetnie.

 

Ha az előzőekben említett szervezet adóévi vállalkozási tevékenységének bevétele meghaladta a kedvezményezett bevételi mértékét, akkor a 06. sor c) rovatában szereplő adóalapnak a következők szerint meghatározott részét állítsa be ebbe a sorba.

A 06. sor c) rovata szerinti adóalapot meg kell szorozni a kedvezményezett mértéket meghaladóan elért vállalkozási bevétel és az összes vállalkozási bevétel hányadosával (amelyet két tizedesjegy pontossággal kell számolni). A hányados pontos számításához a Tao. tv. 9.§ (7) bekezdése valamint  (10a) bekezdése nyújt útmutatást.

b)      Az egyházi jogi személy a közhasznú szervezetekhez hasonlóan állapítja meg adóalapját, amelynek során a kedvezményezett tevékenységi kör meghatározása az Ehtv. és az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény figyelembevételével történik. Egyházi jogi személy az adóév utolsó napján az Ehtv. mellékletében meghatározott egyháznak minősülő adózó és annak belső egyházi jogi személye.

c)      A belső egyházi jogi személy az egyházakkal azonosan határozza meg kedvezményezett tevékenységeit.

d)     A közhasznú civil szervezet az elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetté válása esetén az adóalap megállapítása tekintetében nem alkalmazhatja a közhasznú szervezetre vonatkozó kedvezményes szabályokat [64].

Amennyiben az itt szereplő összeg negatív, a „-” előjelet kérjük az összeg rovatba beírni.

 08. sor: Abban az esetben, ha az üzleti évben a társaság nem működött szit-ként, elővállakozásként, illetve projekttársaságként, ebbe a sorba a 06 sor c) rovatában szereplő pozitív adóalap 9 százaléka kerül.  A Nyilatkozat 08. sora üres és b) rovat adatot nem tartalmazhat.

                 Ha a 1871-01-01 számú lap 07. sorában – a jogosult szervezet – „0”-t tüntetett fel, akkor e sorba is „0”-t kell írni, függetlenül a 06. sor szerinti adóalap összegétől.

                 A közhasznú szervezetnek akkor is fel kell tüntetnie a 06. sor alapján számított társasági adó összegét, ha teljes adómentességre [65] jogosult.

 

                 A sor c) oszlopába a 06. sor c)-b) rovatában szereplő pozitív adóalap 9 százalékát valamint a Tao. tv. 15. § (8) bekezdés szerint megállapított és a 08 sor b) rovatában feltüntetett – mely érték nulla is lehet – társasági adó együttes összegét kell beírnia abban az esetben, ha az üzleti év tört részében elővállalkozásként vagy szit-ként, illetve projekttársaságként folytatta tevékenységét a társaság.

                 .

                 Amennyiben az üzleti év egészében a társaság elővállalkozásként vagy szit-ként, illetve projekttársaságként működött a b) oszlop adata megegyezik a c) oszlop adatával, melyben a Tao. tv. 15. § (8) bekezdés szerinti – a Szit. tv. hatálya alá nem tartozó kapcsolt vállalkozással kötött ügylet ellenérték és a szokásos piaci árkülönbözeti – összeg, vagy a Tao. tv. 15. § (6) bekezdése alapján nulla kötelezettség szerepeltetendő.

 

                 Az elővállalkozás vagy szit., illetve projekttársaság a 06. sor b) oszlopában feltüntetett adóalapból számított adó összegéből a mentes részt [66] a 08. sor a) rovatában szerepeltesse.

                

                 Az a) és c) rovatok együttes összege megegyezik a mentes résszel együtt számított éves adó összegével.

11. sor: Ebbe a sorba kell feltüntetni meghatározott szervezetnek [67] az adómentesség összegét. Nem lehet itt szerepeltetni az elővállalkozás vagy szit., vagy projekttársaság – Tao. tv. 15. § (6) bekezdés szerinti – adómentességét.

(Az IFRS-ek szerinti beszámolót készítők ebbe a sorba adatot nem írhatnak.)

12. sor: Ez a sor az igénybe vehető társasági adókedvezmények összegét tartalmazza, pozitívértékként (előjel nélkül) a c) rovatban

                                 

Az összes igénybe vehető adókedvezményből a visszatartható kedvezmény összegét a következők szerint kell megállapítani.

 

a)      A Tao. tv. 23. § (2) bekezdése szerint a számított társasági adóból legfeljebb annak 80 százalékáig érvényesíthető a 22/B. § szerinti fejlesztési adókedvezmény [68].

b)    Az előző a) pontban meghatározott adókedvezménnyel csökkentett társasági adó legfeljebb 70 százalékáig érvényesíthető összességében a Tao. tv.-ben meghatározott minden más adókedvezmény [69].

Felhívjuk, a figyelmet, hogy a 2018.július 25-én kihirdetett az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény egyes adókedvezmények (energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás) érvényesítésére vonatkozó szabályai már a 2018-as adóévi kötelezettségek meghatározásánál is érvényesíthetők.

 

 

13. sor:Nemzetközi szerződés hiányában, vagy ha nemzetközi szerződés az adó beszámításáról rendelkezik, akkor az adózó a külföldön megfizetett (fizetendő) és ráfordításként elszámolt társasági adónak megfelelő adót, ideértve az ellenőrzött külföldi társaság által külföldön megfizetett társasági adónak megfelelő adóból azt a részt is, amely arra a jövedelmére jut, amelyet az adózó a 8. § (1) bekezdés f) pontja alapján adóalap növelő tételként számolt el, illetve annak a következők szerint megállapított részét adóvisszatartás formájában levonhatja [70].

A levonható összeget (amelyet az előjel feltüntetése nélkül kérünk beírni), jövedelmenként kell meghatározni. Az egyes jövedelmek alapján levont adó nem haladhatja meg a külföldi jövedelemre jutó adót, amelyet az adókedvezményekkel csökkentett társasági adó és az adóalap hányadosaként, két tizedesjegyre kerekített mértékkel kell számítani. A külföldi jövedelem [71] megállapítása [közvetlenül hozzárendelhető (bevétel – költség, ráfordítás  + korrekciók), illetve az árbevétel, bevétel arányában azon költségek, ráfordítások, korrekciók, melyek közvetlenül sem ezen, sem más külföldi, sem a belföldi bevételhez nem kapcsolhatók]. Másrészt a jövedelem jogcímenként, forrásállamonként külön-külön megállapított összege alapján levonható adó nem haladhatja meg az egyezménynek megfelelő mértékkel levont adót, és ez nem lehet több, mint – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a jövedelemre külföldön megfizetett (fizetendő) adó ráfordításként elszámolt összegének 90 százaléka.

 

14. sor: Ha a Nyilatkozat lap H) blokk 40. sora üres, akkor ebbe a sorba a fizetendő társasági adó [72] összegét kell beállítani, a (08.-11.-12.-13.) sorok különbözeteként. Ez az összeg „-” előjelű nem lehet! Ha a Nyilatkozat H) blokk 40. sor bejelölt, az IFRS-ek szerinti beszámolót készítő adózó is így számítja ki a tárgyévi társasági adókötelezettségét, amennyiben nincs ún. kimentési kérelme, és a 1871-06-02 lap 82. sorának összege kisebb a 08.-11.-12.-13. sorok különbözeténél. Ha az IFRS-ek szerinti beszámolót készítő adózó ún. kimentési kérelmet nyújtott be, vagy ha a 1871-06-02 lap 82. sorának összege nagyobb, mint a 1871-01-01 lap 08.-11.-12.-13. sorok különbsége a 14 c) mezőbe a 1871-06-02 lap 89. sorának adatát kell írni. 

15 .sor: Ebbe a sorba kell beírni a pénzügyi intézményeknek a Tao. tv. 29/ZS.§ (1) bekezdés szerinti  különbözetének azt a részét, amelynek figyelembe vételére a korábbi adóévek társasági adókötelezettség nem nyújtott lehetőséget, és azt az adózó a 2018-as adóévben jelen bevallásban kívánja érvényesíteni [73]. A sort csak a pénzügyi intézmények töltsék ki a Nyilatkozat lap 12. sorának bejelölése mellett. Más adózó (nem pénzügyi intézmény) a sort hagyja üresen.

16. sor: A pénzügyi intézmények Tao. tv. 29/ZS.§ (1) bekezdés szerinti különbözetének azon részével, - amelyre a korábbi  adóévek társasági adókötelezettség nem nyújtott elégséges fedezetet - csökkentett társasági adó a c) rovatban, a következő évekre tovább vihető, fennmaradó különbözet a b) rovatban. A b) rovatban akkor lehet adat, ha a 2017. adóévről áthozott különbözet nagyobb, mint a 14. sor c) rovatban szereplő 2018. adóévi adókötelezettség.  A sort csak a pénzügyi intézmények töltsék ki a Nyilatkozat lap 12. sorának bejelölése mellett. Más adózó (nem pénzügyi intézmény) a sort hagyja üresen.

17. sor: A sort azok a pénzügyi intézmények töltsék ki, amelyek a Tao. tv. 29/C.§ alapján érvényesítik a 2018. adóévi társasági adókötelezettségük csökkentésére az elengedési kedvezményt. Az elengedési kedvezmény – ha a 14. sor vagy a Tao. tv. 29/ZS. alapján csökkentett társasági adót tartalmazó 16. sor összege arra fedezetet nyújt - akkor is érvényesíthető, ha az adózó a 15. sorban a Tao. tv. 29/ZS. § alapján is csökkentette a 2018. adóévi társasági adókötelezettségét. A sort csak a pénzügyi intézmények töltsék ki. Más adózó (nem pénzügyi intézmény) a sort hagyja üresen.

18. sor: A pénzügyi intézmények Tao. tv. 29/C.§ szerinti elengedési kedvezményével csökkentett társasági adója  a  c) rovatban, az elengedési kedvezmény következő évekre  átvihető része  - amelyre a 1871-01-01 lap 14c  vagy – ha kitöltött – a 16 c) mezőben szereplő 2018. adóévi társasági adókötelezettség nem nyújtott elégséges fedezetet - a b) rovatban.  A b) rovatban akkor lehet adat, ha a 01-01 lap 14c vagy ha - kitöltött – akkor a 01-01 lap 16 c) kisebb, mint a 17. sor c) rovatban szereplő érték.  A sort csak a pénzügyi intézmények töltsék ki. Más adózó (nem pénzügyi intézmény) a sort hagyja üresen.

19. sor: A Tao. tv. 29/B.§ szerint a Kárrendezési törvény alapján a Kárrendezési Alap részére a törvény  11. § (1) bekezdése alapján befizetést teljesítő adózó által az adóévben, a Kárrendezési törvény 11. § (2) bekezdésére figyelemmel megállapított, befizetett összeg csökkenti az adózó által fizetendő társasági adót, a fizetendő pénzügyi szervezetek különadóját vagy a fizetendő hitelintézeti különadót, a fizetendő pénzügyi tranzakciós illetéket. A befizetést teljesítő adózó a visszajáró összeget első alkalommal a 2018. évi adókötelezettsége megállapítása során - az adókötelezettséget csökkentő tételként - veszi figyelembe a felsorolt adónemekben. A 1871-es bevallásban a társasági adókötelezettség és a hitelintézeti különadó adónemeken lehet a kötelezettség csökkentését érvényesíteni.

              Ha a teljesített befizetés több, mint az érvényesített (érvényesíthető) csökkentés összege, akkor különbözetüket az adózó kapcsolt vállalkozása érvényesítheti a 2018-ban kezdődő adóévére fizetendő társasági adója, pénzügyi szervezetek különadója, hitelintézeti különadó, pénzügyi tranzakciós illeték megállapításánál. Ha a különbözetet egynél több kapcsolt vállalkozás érvényesíti, akkor ezen adózókat e jogcímen külön-külön megillető adócsökkentés teljes összege nem haladhatja meg a különbözetet. Az adózó és kapcsolt vállalkozása írásos megállapodásban rögzítik a külön-külön érvényesítendő csökkentés összegét. Felhívjuk a figyelmet, hogy az adózó a társasági adó vonatkozásában a csökkentő tételre tekintettel a 2018. január 1-jét követően felmerülő adóelőleg-fizetési kötelezettségeire az adóelőleg módosítását kérheti az állami adó- és vámhatóságtól.

              A sor c) rovatába a befizetést teljesítő adózó (kapcsolt vállalkozása) a befizetés összegét írja be, ezer Ft-ban. Ha a csökkentés lehetőségével mint kapcsolt vállalkozás él, akkor kérjük ezt jelölje a Nyilatkozat lap 14. sorában.

20. sor: A Kárrendezési Alapba történt befizetés azon része, amelyre tekintettel az adózó vagy kapcsolt vállalkozása a csökkentést nem alkalmazta, csökkenti a soron következő adóévre (adóévekre) az adózó és kapcsolt vállalkozása adókötelezettségét.

              A Kárrendezési Alap részére teljesített befizetéssel csökkentett adót a c) rovatba, a következő adóévekre továbbvihető csökkentést a b) rovatba kell feltüntetni. A b) rovatban akkor lehet adat, ha a 01-01 lap 14c vagy ha - kitöltött – akkor a 01-01 lap 16 c) vagy ha kitöltött, a 01-01 lap 18c) rovat adata kisebb, mint a 19. sor c) rovatban szereplő érték.

 21. sor: Ezen sor c) rovatában az építkezés miatt létrehozott fióktelep, valamint az építkezésre tekintettel létrejött telephely 2016., 2017. évi adókötelezettsége szerepeltethető. Ide adat - többek között - akkor kerül, ha az építkezés időtartama meghaladja a nemzetközi szerződésekben meghatározott időtartamot, illetve annak hiányában a három hónapot és az építkezés miatti telephellyé válás 2018. évben következett be és a tevékenység a megszűnésig telephely formájában folytatódott.

              Ez esetben az adózónak a megelőző adóév(ek)re utólag a bevallással érintett időszakban (a 2016., 2017. évben) hatályos előírások szerint kell az adót megállapítani, bevallani és megfizetni [74].

        Itt kell továbbá szerepeltetni - a c) oszlop összesített adatából kiemelve  - az a) rovatban, ha a közhasznú nonprofit gazdasági társaság két lezárt üzleti év adatai alapján a vállalása ellenére sem teljesíti a Civil tv. szerinti feltételeket, a két év vonatkozásában – vagy ha a nonprofit gazdasági társaság e két éven belül megszűnik, akkor e két év működés teljes időtartamára – visszamenőleges társasági adófizetési kötelezettségét, az összes bevételre, mint adóalapra vetítve, függetlenül a bevétel forrásától. Az a) rovat kitöltése esetén a Nyilatkozat lap 11. sorát is be kell jelölni. Felhívjuk a figyelmet, hogy a 2016-os adókötelezettség visszamenőleges megállapításakor a Tao. tv. 2016. december 31-én hatályos rendelkezése alapján az adó mértéke 10/19%-os kulccsal állapítandó meg.

                

          A 21. sorban kell továbbá feltüntetni – a 21. sor c) oszlopban összesített adatból kiemelve – a b) rovatban, Tao. tv. 15. § (6) bekezdése szerinti – a nyilvántartásba vételtől a nyilvántartásból való törlésig terjedő időszakra korábban bevallott – mentesség alá tartozó adóalap alapján számított adó kétszeresét

-    az elővállalkozásnak, ha az elővállalkozást az állami  adó- és vámhatóság anélkül törölte a nyilvántartásából, hogy szit-ként nyilvántartásba vette volna (ebben az esetben a Nyilatkozat 09. sorának kódkockájában 1-es jelölés található), illetve

-     az elővállalkozásnak, illetve a szit-nek, ha a projekttársaság azelőtt került ki a Szit. tv. hatálya alól, hogy az elővállalkozást az állami adó- és vámhatóság szit-ként nyilvántartásba vette volna (ebben az esetben a Nyilatkozat 09. sor kódkockájában 2-es jelölés található).

22. sor: E sor c) rovatában kell feltüntetni a Tao. tv. 22/A. § (5) bekezdésében foglaltak szerinti kamatkedvezmény visszafizetendő összegét. E sor fehéren hagyott b) rovatában a késedelmi pótlék összegét kell szerepeltetni.

              A késedelmi pótlékot az adókedvezmény igénybevétele és a visszafizetés közötti időtartamra kell számítani.

25.-26. sorok: E sorok c) rovatában kell feltüntetni a korábbi adóévekben képzett fejlesztési tartaléknak [75], illetve egy részének a 2018. évben jelen bevallás tárgyidőszakában nem beruházási célra feloldott összege után – a Tao. tv. 19.§-nak a lekötés adóévében hatályos rendelkezése szerint előírt mértékkel – megállapított társasági adó összegét.

 

              A b) rovatban kell feltüntetni a feloldott, illetve a beruházásra fel nem használt rész után megállapított késedelmi pótlékot, mely összeget a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő feloldás, illetve a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóév (amennyiben végelszámolás, felszámolás nélkül történik a jogutód nélküli megszűnés, az utolsó adóév) utolsó napjáig kell felszámítani. A feloldott rész után az adót késedelmi pótlékkal növelten a feloldást, illetve az említett adóév utolsó napját követő 30 napon belül kell megfizetni. Az a) rovatban kell feltüntetni a képzett fejlesztési tartaléknak a nem beruházási célra történő felhasználásának az időpontját. Egyszeri felhasználás esetén csak a 25. sorban szerepeltetendők adatok.

27. sor: E sor c) rovatában kell feltüntetni a korábbi adóévekben a Tao. tv. 7.§ (1) bekezdés c) pont szerint képzett lekötött tartalék azon része után – a Tao. tv. 19. §-nak a lekötés adóévében hatályos mértékkel – megállapított társasági adó összegét, amely összeget az adózó nem jogdíjbevételre/jogdíjra  jogosító immateriális jószág szerzésére oldott fel, illetve amely összeg a lekötés adóévét követő három/öt adóévben jogdíjbevételre/jogdíjra  jogosító immateriális jószág megszerzése céljából nem került feloldásra. A b) oszlopban kell feltüntetni a fel nem oldott rész, illetve a nem törvényi feltételeknek megfelelően feloldott rész után megállapított társasági adóval összefüggésben meghatározott késedelmi pótlékot, mely összeget a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem jogdíjbevételre/jogdíjra  jogosító immateriális jószág szerzésére történő feloldás napjáig kell felszámítani. A feloldott rész után az adót késedelmi pótlékkal növelten a feloldást követő 30 napon belül kell megfizetni. A felhasználás időpontját kérjük a sor a) oszlopában feltüntetni.

28. sor: A növekedési adóhitelt alkalmazó adózó, a növekedési adóhitelre vonatkozó nyilatkozat adóévét követő két adóévben, ha  kedvezményezett beruházást [76] valósít meg, a kedvezményezett beruházási érték az adózó (ide nem értve az adózó külföldi telephelyét) által beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszköz bekerülési értéke, de legfeljebb a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma a nyilatkozat adóévét követő adóévben, majd pedig a második adóévben bekövetkezett, a külföldi telephelyen foglalkozatott létszám figyelmen kívül hagyásával számított növekményének és 10 millió forintnak a szorzata. A kedvezmény nem érvényesíthető olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. A létszámnövekményt az adóév utolsó napjára megállapított átlagos állományi létszámnak a megelőző adóév utolsó napjára megállapított átlagos állományi létszámhoz fennálló állapothoz képest kell meghatározni, azzal, hogy a várható létszámnövekményt évközben is figyelembe lehet venni a számításkor. Amennyiben az adózó tényleges létszámnövekménye kisebb, mint amit az adózó év közben várható létszámnövekményként figyelembe vett és emiatt több kedvezményt (adócsökkentést) vett igénybe, mint amennyi a tényleges létszámnövekménye alapján elérhető, akkor a kedvezmény többletet a kedvezmény érvényesítésének adóévére vonatkozó társaságiadó-bevallásában köteles bevallani és az e bevallásra előírt határidőig – társasági adóként – visszafizetni. A visszafizetési kötelezettség bevallására a 28 c) rovat szolgál.Ha a sorba adatot ír, kérjük jelölje a borító lap D) blokkjában.

  

Előző lap Következő lap
Tartalomjegyzék