A 1858-01-01-es lap kitöltése

Bevallás a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adó és járulék kötelezettségeiről

Az „oldalszám” rovatban kell oldalszám-emeléssel jelölni, ha több lapot állít ki.

 

A „biztosításban töltött idő tartama” rovatba a bevallási időszakban fennálló biztosítási jogviszony időtartamát kell beírni.

 

Az „alkalmazás minősége” rovat (1. számú függelék)

·         A rovat 1-2. pozíciója a természetes személy nyugdíjas státuszának jelölésére szolgál.

·         A rovat 3-4. pozíciója a foglalkoztatás minősége (a biztosítási jogviszony) kódját jelöli.

A foglalkoztatás minősége rovatot az egyéni vállalkozó a 1. számú függelék szerint tölti ki, a kódszámok használata kötelező!

Az egyéni vállalkozónak a bevallási időszak során fennálló több biztosítási jogviszonya esetében az adatokat a bevallás 01-01-es és 02-es lapjain külön-külön kell feltüntetnie.

·         Az ezt követő két kódkocka (a rovat 5-6. pozíciója) a jogviszony sorszáma.

A jogviszony sorszámának minden esetben egyedinek kell lennie.

Például abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó 2018. január 1. és 15. között főfoglalkozásúnak minősül, január 16. és 31. között pedig heti 36 órát elérő munkaviszony mellett folytatja egyéni vállalkozói tevékenységét, majd február 1. és december 31. között ismét főfoglalkozású, akkor az alkalmazás minősége kódkockákat a következők szerint kell kitölteni.

foglalkoztatás minősége/jogviszony sorszáma: 21/01, 26/02, 21/03.

A „Kérjük, jelölje be, hogy személyesen folytatott főtevékenysége legalább középfokú végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel-e” rovatot annak az egyéni vállalkozónak kell kötelezően kitöltenie, akinek az alkalmazás minősége kódja 21-es, vagy 22-es, vagy a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt vesz igénybe.

A „Családi járulékkedvezmény igénybevétele” kódkocka kitöltése kötelező!

 

Abban az esetben, ha a biztosított egyéni vállalkozóként családi járulékkedvezményt kíván érvényesíteni, akkor a 1858-01-01-es lap fejlécében a „Családi járulékkedvezmény igénybevétele” kódkockába „I”-t (Igen) kell jelölni.

 

Amennyiben nem kíván élni a családi járulékkedvezmény érvényesítésének lehetőségével, a kódkockába „N”-t (Nem) kell feltüntetni. Ebben az esetben a 1858-01-01-es lap 8., 9., 10., 11., 12., 13., 16., 19., 24., 26. sorai nem tölthetők ki.

Az eva adózó egyéni vállalkozó vállalkozói kivét, illetőleg átalányban megállapított jövedelem hiányában nem érvényesíthet családi járulékkedvezményt!

 

A megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezmény

 

A szociális hozzájárulási adóból részkedvezmény illeti meg az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból, ha az egyéni vállalkozó 2011. december 31-én – a Tny. alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy ha az egyéni vállalkozó rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60%-os vagy kisebb mértékű.

 

A részkedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 19,5%-ával. [55]

 

Abban az esetben, ha fentiek alapján, a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezményt kíván érvényesíteni, akkor a 1858/NY lap C) blokkját is ki kell tölteni.

 

Figyelem! Azon tevékenységek, melyek tekintetében kizárt a kedvezmény érvényesíthetősége, a Bizottság 2013. december 18-i 1407/2013/EU rendelet 1. cikkében találhatóak.

A) blokk

 

1. sor: Szociális hozzájárulási adó alapja

Ebben a sorban a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított szociális hozzájárulási adó alapját kell beírni. Tehát azt az összeget kell feltüntetni, amely után az egyéni vállalkozó az adó fizetésére kötelezett. (vállalkozói kivét, átalányban megállapított jövedelem, de legalább a Tbj. szerinti minimálbér 112,5%-a)

2. sor: Az 1. sorból számított szociális hozzájárulási adó összege (19,5%)

Ebben a sorban az 1. sor összegéből számított 19,5%-os mértékű szociális hozzájárulási adó összegét kell szerepeltetni.

3. sor: A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető 19,5%-os mértékű csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősülő kedvezmény alapja

          Ebben a sorban a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető – csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősülő – 19,5%-os mértékű kedvezmény alapját kell feltüntetni.

        

     A részkedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra vonatkozóan megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 19,5%-ával, mely csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. [56]

4.  sor: A 3. sorból számított szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető 19,5%-os mértékű csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősülő kedvezmény összege

    Ebben a sorban a 3. sorból számított szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető – csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősülő – 19,5%-os mértékű kedvezmény összegét kérjük szerepeltetni. [57]

5. sor: A fizetendő szociális hozzájárulási adó összege

Ebbe a sorba azt az összeget kérjük beírni, amelyet az 2. sorban lévő és az 4. sorban szereplő összeg különbözeteként számol ki.

6. sor: A kapcsolódó kedvezmény igénybevételének időtartama

Azt az időszakot kérjük feltüntetni, amely időszak vonatkozásában a kedvezményt igénybe vette. Az időszak lehet egész hónap, illetőleg törtidőszaki (például 2018. április 16 – április 30). A 6. sorban feltüntetett időszaknak a 01-01-es számú lap fejlécében szereplő biztosításban töltött idő tartamán belülinek kell lennie.

Ha részkedvezményre nem jogosult, akkor a 3., 4. és a 6. sorok nem tölthetők ki és ebben az esetben az 5. sorban feltüntetett fizetendő szociális hozzájárulási adó összege  megegyezik a 2. sorban szereplő összeggel.

  

Azokban az esetekben, ha a kedvezmény igénybevételéhez szükséges feltételeket visszamenőleges hatállyal állapítják meg (például 2018. májusában visszamenőlegesen 2018. február hónaptól), úgy a korábbi érintett időszakot már csak önellenőrzés keretében lehet módosítani, amennyiben az alapbevallás hibátlanul feldolgozásra került.

8. sor: A vállalkozói kivét, vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összege

Ezt a sort csak abban az esetben kell kitölteni, ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt kíván igénybe venni. Ebben a sorban a vállalkozói kivét, vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összegét kell feltüntetnie [58].

 

Ha az egyéni vállalkozó kivétje, átalányban megállapított jövedelme nem éri el az elvárt járulékalapot (az egészségbiztosítási járulék esetében havonta legalább a minimálbér másfélszerese, nyugdíjjáruléknál a minimálbér), akkor a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni. [59]

9. sor: Az első házasok kedvezményének még nem érvényesített összege

Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, általa érvényesíteni kívánt – és még nem érvényesített – első házasok kedvezményének összegét kell feltüntetni abban az esetben, ha biztosított egyéni vállalkozóként családi járulékkedvezményt kíván érvényesíteni.

 

Az első házasok kedvezményét érvényesítő természetes személy az összevont adóalapját az első házasok kedvezményével csökkenti.

Az Szja. tv. 29/C. §-a alapján járó kedvezmény összege jogosultsági hónaponként – a házastársakat együttesen figyelembe véve – legfeljebb 33 335 forint.

 

Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe. A kedvezmény a 2014. december 31-ét követően megkötött házasságok esetében (is) alkalmazható.

Nem zárja ki az első házasok kedvezményének érvényesítését, ha a házasság megkötésekor a házaspár bármelyike már jogosult családi kedvezményre. Ilyen esetben az első házasok kedvezménye a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

10. sor: A családi kedvezmény még nem érvényesített havi összege

A családi kedvezmény még nem érvényesített havi összegét ebben a sorban kell feltüntetni.

 

Az egyidejűleg több biztosítási jogviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozók (kivéve a 22-es foglalkoztatás minősége kódot) esetében a családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja. tv. szerinti családi kedvezmény összegéből

a)        a biztosított által vagy

b)        az Szja. tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy

c)        a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15%-a, de legfeljebb biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összege.

 

A családi járulékkedvezményt csak egyszeresen lehet érvényesíteni. [60]

 

Például: Az az egyéni vállalkozó, aki heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendelkezik, és esetében a családi kedvezményt, valamint a családi járulékkedvezményt a foglalkoztató érvényesítette, ebben a sorban a családi kedvezmény őt megillető havi összegéből csak azt a részt tüntetheti fel, amelyet a munkaviszonyában még nem érvényesített.

11. sor: Az adóalap – kedvezményekkel csökkentett vállalkozói kivét vagy átalányban megállapított jövedelem – havi adóelőlege

Ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt kíván igénybe venni, akkor a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét havonta állapítja meg és vallja be [61].

 

Az adóalap – kedvezményekkel (első házasok kedvezménye, családi kedvezmény) csökkentett vállalkozói kivét vagy átalányban megállapított jövedelem – havi adóelőlege az Szja. tv. 49. § (1) bekezdés szerint csak „0” lehet.

12. sor: A családi járulékkedvezmény alapja/összege

Családi járulékkedvezmény érvényesítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a családi kedvezmény havi összege (közös érvényesítés esetén az egyéni vállalkozóra eső rész) és a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem adóelőleg-alapjának különbözete pozitív. Figyelemmel kell lenni arra, hogy ha az első házasok kedvezményét is igénybe veszi, akkor az a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

 

A vállalkozói kivét vagy átalányban megállapított jövedelem havi összege [8. sor c) oszlop] és az első házasok kedvezménye még nem érvényesített összegének [9. sor c) oszlop] különbsége nem lehet több, mint a családi kedvezmény még nem érvényesített havi összege [10. sor c) oszlop].

 

A családi járulékkedvezmény alapja, melyet ennek a sornak az a) oszlopa tartalmaz – amennyiben nem érvényesíti egyidejűleg az első házasok kedvezményét –, a 10. sor c) és a 8. sor c) oszlopában szereplő összegek (pozitív) különbsége. Abban az esetben, ha első házasok kedvezményét is érvényesít, akkor a családi kedvezményt már az első házasok kedvezményével csökkentett adóalapból veheti igénybe [12a=10c-(8c-9c)]. A családi járulékkedvezmény összege az a) oszlopban szereplő összeg 15%-a. 

13. sor: Családi járulékkedvezményből érvényesíthető összeg

A biztosított egyéni vállalkozó esetében a családi járulékkedvezményből érvényesíthető összeg legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő

a)        természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és

b)        nyugdíjjárulék

összege.

 

Ha az egyéni vállalkozó kivétje, átalányban megállapított jövedelme nem éri el az elvárt járulékalapot (az egészségbiztosítási járulék esetében havonta legalább a minimálbér másfélszerese, nyugdíjjáruléknál a minimálbér), akkor a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni. [62]

 

Ennek a sornak a c) oszlopába a családi járulékkedvezmény összege [12. sor c) oszlop], vagy a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összegének [8. sor c) oszlop] 17%-a (a 4%-os természetbeni egészségbiztosítási járulék, a 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a 10%-os mértékű nyugdíjjárulék) kerül attól függően, melyik összeg a kisebb.

14. sor: Egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékának alapja

Ebben a sorban az egyéni vállalkozót terhelő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapjának összegét kell feltüntetni abban az esetben is, ha az egyéni vállalkozó nem kötelezett a munkaerő-piaci járulék megfizetésére.

 

A főfoglalkozású egyéni vállalkozó esetén ezen sor kitöltése során nem a tényleges kivétet, átalányban megállapított jövedelmet kell szerepeltetni, hanem abban az esetben, ha a kivét vagy átalányban megállapított jövedelem nem éri el a járulékfizetési alsó határt, akkor a minimálbér 150%-ának megfelelő összeget kell feltüntetni.

 

A családi járulékkedvezmény nem csökkenti az egyéni vállalkozó által a minimálbér másfélszerese alapján fizetett egészségbiztosítási járulékot, továbbá azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja. tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő – ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont (befizetett) tagdíj összegét – járulékalap után kell megfizetni. [63]

15. sor: A 14. sorból számított természetbeni egészségbiztosítási járulék összege (4%)

Ebben a sorban a 14. sor összegéből számított 4%-os mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét kell szerepeltetni.

16. sor: A természetbeni egészségbiztosítási járulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összege

Ennek a sornak a c) oszlopába a családi járulékkedvezmény természetbeni egészségbiztosítási járulék terhére ténylegesen érvényesített összegét kell szerepeltetni.

 

Egyéni vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni. [64]

A biztosított egyéni vállalkozó a havi családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget

a)        természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy

b)        ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy

c)        ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként

nem fizeti meg az állami adó- és vámhatóságnak. [65]

17. sor: A fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék összege

Ebben a sorban a 15. sor c) oszlop adatából a 16. sor c) oszlop adatát levonva kell szerepeltetni, mely egyenlő a fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék összegével.

18. sor: A 14. sorból számított pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege (3%)

Ebben a sorban a 14. sorból számított 3%-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegét kell feltüntetni.

19. sor: A pénzbeli egészségbiztosítási járulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összege

Ennek a sornak a c) oszlopába a családi járulékkedvezmény pénzbeli egészségbiztosítási járulék terhére ténylegesen érvényesített összegét kell szerepeltetni.

 

Egyéni vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni. [66]

 

A biztosított egyéni vállalkozó a havi családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget

a)        természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy

b)        ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy

c)        ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként

nem fizeti meg az állami adó- és vámhatóságnak. [67]

20. sor: A fizetendő pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege

Ebben a sorban a 18. sor c) oszlop adatából a 19. sor c) oszlop adatát levonva kell szerepeltetni, mely egyenlő a fizetendő pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegével.

21. sor: A 14. sorból számított munkaerő-piaci járulék összege (1,5%)

Ebben a sorban a 14. sor összegéből számított 1,5%-os mértékű munkaerő-piaci járulék összegét kell szerepeltetni.

 

Ebben a sorban nulla forint is szerepelhet tekintettel arra, hogy nem kötelezett a 1,5%-os mértékű munkaerő-piaci járulék megfizetésére az az egyéni vállalkozó, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat (a foglalkoztatás minősége kódja 36), vagy a bevallási időszakban a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik (a lehetséges foglalkoztatás minősége kódok:  22, 26, 40) – ide nem értve azt a munkavállalót, aki fizetés nélküli szabadságon van. [68]

22. sor: A nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem

Ebben a sorban azt az összeget kell feltüntetni, amely után az egyéni vállalkozó a tárgyidőszakban nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett.

 

A főfoglalkozású egyéni vállalkozó esetén ezen sor kitöltése során nem a tényleges kivétet, átalányban megállapított jövedelmet kell szerepeltetni, hanem abban az esetben, ha a kivét vagy átalányban megállapított jövedelem nem éri el a járulékfizetési alsó határt, akkor a minimálbérnek megfelelő összeget kell feltüntetni.

 

A családi járulékkedvezmény nem csökkenti az egyéni vállalkozó által a minimálbér alapján fizetett nyugdíjjárulékot, továbbá azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja. tv.  szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő – ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont (befizetett) tagdíj összegét – járulékalap után kell megfizetni. [69]

23. sor: A 22. sorból számított nyugdíjjárulék összege (10%)

Ebben a sorban a 22. sor összegéből számított 10%-os mértékű nyugdíjjárulék összegét kell beírni.

24. sor: A nyugdíjjárulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összege

Ennek a sornak a c) oszlopába a családi járulékkedvezmény nyugdíjjárulék terhére ténylegesen érvényesített összegét kell szerepeltetni.

Egyéni vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni. [70]

 

A biztosított egyéni vállalkozó a havi családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget

a)        természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy

b)        ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy

c)        ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként

nem fizeti meg az állami adó- és vámhatóságnak. [71]

25. sor: A fizetendő nyugdíjjárulék összege

Ebben a sorban a 23. sor c) oszlop adatából a 24. sor c) oszlop adatát levonva kell szerepeltetni, mely egyenlő a fizetendő pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegével.

26. sor: A családi járulékkedvezmény ténylegesen érvényesített összege

Ebben a sorban a 16., 19., 24. sorok c) oszlopainak együttes adata szerepel.

 

 

Előző lap Következő lap
Tartalomjegyzék