1858-01-02-es lap kitöltése
Bevallás a biztosított mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adó és járulék kötelezettségeiről
Az „oldalszám” rovatban kell oldalszám-emeléssel jelölni, ha több lapot állít ki.
A „biztosításban töltött idő tartama” rovatba a bevallási időszakban fennálló biztosítási jogviszony időtartamát kell beírni.
Az „alkalmazás minősége” rovat (1. számú függelék)
· A rovat 1-2. pozíciója a természetes személy nyugdíjas státuszának jelölésére szolgál.
· A rovat 3-4. pozíciója a foglalkoztatás minősége (a biztosítási jogviszony) kódját jelöli.
A foglalkoztatás minősége rovatot a biztosított mezőgazdasági őstermelő az 1. számú függelék szerint tölti ki, a kódszámok használata kötelező!
A biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a tárgynegyedév során fennálló több biztosítási jogviszonya esetében az adatokat a bevallás 01-02-es és 02-es lapjain külön-külön kell feltüntetnie.
· Az ezt követő két kódkocka (a rovat 5-6. pozíciója) a jogviszony sorszáma.
A jogviszony sorszámának minden esetben egyedinek kell lennie.
A „Családi járulékkedvezmény igénybevétele” kódkocka kitöltése kötelező!
Abban az esetben, ha a biztosított mezőgazdasági őstermelőként családi járulékkedvezményt kíván érvényesíteni, akkor a 1858-01-02-es lap fejlécében a „Családi járulékkedvezmény igénybevétele” kódkockába „I”-t (Igen) kell jelölni.
Amennyiben nem kíván élni a családi járulékkedvezmény érvényesítésének lehetőségével, a kódkockába „N”-t (Nem) kell feltüntetni. Ebben az esetben a 1858-01-02-es lap 9., 10., 11., 12., 15., 18., 22., 24., vagy 29., 30., 31., 32., 35., 38., 40. sorai nem tölthetők ki.
Abban az esetben, ha Ön kisadózó egyéni vállalkozóként szünetelteti tevékenységét és a szüneteltetés kezdő, vagy záró időpontja a bevallási időszakon belüli, akkor az erre szolgáló kódkockában ezt a tényt jelölje X-szel.
A) Blokk
Az A) blokkot a tevékenységet kezdőnek minősülő, illetve annak a mezőgazdasági őstermelőnek kell kitöltenie, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért, támogatások nélküli bevétele meghaladta a 8 millió forintot, illetve annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki magasabb járulékalap után vállalta a járulékfizetést.
[Amennyiben a biztosított mezőgazdasági őstermelő a 1858 főlap (D) blokkjában úgy nyilatkozott, hogy az adóévet megelőző évben elért, támogatások nélküli bevétele nem haladta meg a 8 millió forintot, és a magasabb összeg utáni járulékfizetést sem választotta, úgy a 1858-01-02-es lap B) blokkot kell kitöltenie.]
1. sor: Szociális hozzájárulási adó alapja
Ebben a sorban azt az összeget kell feltüntetni, amely után a mezőgazdasági őstermelő az adó fizetésére kötelezett
2. sor: A 1. sorból számított szociális hozzájárulási adó összege (19,5%)
Ebben a sorban az 1. sor összegéből számított 19,5%-os mértékű adó összegét kell szerepeltetni.
9. sor: A mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege
Abban az esetben, ha a biztosított mezőgazdasági őstermelő családi járulékkedvezményt kíván igénybe venni, akkor ebben a sorban a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összegét kell feltüntetnie.
10. sor: Az első házasok kedvezményének még nem érvényesített összege
Ebben a sorban a mezőgazdasági őstermelőt megillető, általa érvényesíteni kívánt – és még nem érvényesített – első házasok kedvezményének összegét kell feltüntetni abban az esetben, ha biztosított mezőgazdasági őstermelőként családi járulékkedvezményt kíván érvényesíteni.
Az első házasok kedvezményét érvényesítő természetes személy az összevont adóalapját az első házasok kedvezményével csökkenti.
Az Szja. tv. 29/C. §-a alapján járó kedvezmény összege jogosultsági hónaponként – a házastársakat együttesen figyelembe véve – legfeljebb 33 335 forint.
Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe. A kedvezmény a 2014. december 31-ét követően megkötött házasságok esetében (is) alkalmazható.
Nem zárja ki az első házasok kedvezményének érvényesítését, ha a házasság megkötésekor a házaspár bármelyike már jogosult családi kedvezményre. Ilyen esetben az első házasok kedvezménye a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.
11. sor: A családi kedvezmény még nem érvényesített negyedévre eső összege
Ebben a sorban a családi kedvezmény még nem érvényesített negyedévre eső összegét a c) oszlopban kell feltüntetni (közös érvényesítés esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összeget kell szerepeltetni).
12. sor: A családi járulékkedvezmény alapja/összege
Családi járulékkedvezmény érvényesítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a családi kedvezmény negyedévre eső összege (közös érvényesítés esetén az őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított különbözet pozitív.
Figyelemmel kell lenni arra, hogy ha az első házasok kedvezményét is igénybe veszi, akkor az a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.
A mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege [9. sor c) oszlop] és az első házasok kedvezménye még nem érvényesített összegének [10. sor c) oszlop] különbsége nem lehet több, mint a családi kedvezmény még nem érvényesített negyedéves összege [11. sor c) oszlop].
A családi járulékkedvezmény alapja, melyet ennek a sornak az a) oszlopa tartalmaz – amennyiben nem érvényesíti egyidejűleg az első házasok kedvezményét –, a 11. sor c) és a 9. sor c) oszlopában szereplő összegek (pozitív) különbsége. Abban az esetben, ha első házasok kedvezményét is érvényesít, akkor a családi kedvezményt már az első házasok kedvezményével csökkentett adóalapból veheti igénybe [12a=11c-(9c-10c)]. A családi járulékkedvezmény összege az a) oszlopban szereplő összeg 15%-a.
13. sor: Az egészségbiztosítási járulék alapja
Ebben a sorban a biztosított mezőgazdasági őstermelőt terhelő egészségbiztosítási járulék alapjának összege kerül feltüntetésre.
14. sor: A 13. sorból számított természetbeni egészségbiztosítási járulék összege (4%)
Ebben a sorban a 13. sor összegéből számított 4%-os mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét kell szerepeltetni.
15. sor: A természetbeni egészségbiztosítási járulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összege
Ennek a sornak a c) oszlopába a családi járulékkedvezmény természetbeni egészségbiztosítási járulék terhére ténylegesen érvényesített összegét kell szerepeltetni.
A biztosított mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget
a) természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy
b) ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy
c) ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként
nem fizeti meg az állami adó- és vámhatóságnak.
[72]
16. sor: A fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék összege
Ebben a sorban a 14. sor c) oszlop adatából a 15. sor c) oszlop adatát levonva kell szerepeltetni, mely egyenlő a fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék összegével.
17. sor: A 13. sorból számított pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege (3%)
Ebben a sorban a 13. sorból számított 3%-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegét kell feltüntetni.
18. sor: A pénzbeli egészségbiztosítási járulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összege
Ennek a sornak a c) oszlopába a családi járulékkedvezmény pénzbeli egészségbiztosítási járulék terhére ténylegesen érvényesített összegét kell szerepeltetni.
A biztosított mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget
a) természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy
b) ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy
c) ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként
nem fizeti meg az állami adó- és vámhatóságnak.
[73]
19. sor: A fizetendő pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege
Ebben a sorban a 17. sor c) oszlop adatából a 18. sor c) oszlop adatát levonva kell szerepeltetni, mely egyenlő a fizetendő pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegével.
20. sor: A nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem
Ebben a sorban azt az összeget kell feltüntetni, amely után a biztosított mezőgazdasági őstermelő a tárgynegyedévben nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett.
21. sor: A 20. sorból számított nyugdíjjárulék összege (10%)
Ebben a sorban a 20. sorból számított 10%-os mértékű nyugdíjjárulékának összegét beírni.
22. sor: A nyugdíjjárulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összege
Ennek a sornak a c) oszlopába a családi járulékkedvezmény nyugdíjjárulék terhére ténylegesen érvényesített összegét kell szerepeltetni.
A biztosított mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget
a) természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy
b) ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy
c) ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként
nem fizeti meg az állami adó- és vámhatóságnak.
[74]
23. sor: A fizetendő nyugdíjjárulék összege
Ebben a sorban a 21. sor c) oszlop adatából a 22. sor c) oszlop adatát levonva kell szerepeltetni, mely egyenlő a fizetendő pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegével.
24. sor: A családi járulékkedvezmény ténylegesen érvényesített összege
Ebben a sorban a 15., 18., 22. sorok c) oszlopainak együttes adata szerepel.
B) Blokk
Amennyiben a biztosított mezőgazdasági őstermelő a 1858 főlap (D) blokkjában úgy nyilatkozott, hogy az adóévet megelőző évben elért, támogatások nélküli bevétele nem haladta meg a 8 millió forintot, és a magasabb összeg utáni járulékfizetést sem választotta, úgy a B) blokkot kell kitöltenie.
29. sor: A mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege
Abban az esetben, ha a biztosított mezőgazdasági őstermelő családi járulékkedvezményt kíván igénybe venni, akkor ennek a sornak a c) oszlopában a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összegét kell feltüntetnie.
30. sor: Az első házasok kedvezményének még nem érvényesített összege
Ebben a sorban a mezőgazdasági őstermelőt megillető, általa érvényesíteni kívánt – és még nem érvényesített – első házasok kedvezményének összegét kell feltüntetni abban az esetben, ha biztosított mezőgazdasági őstermelőként családi járulékkedvezményt kíván érvényesíteni.
Az első házasok kedvezményét érvényesítő természetes személy az összevont adóalapját az első házasok kedvezményével csökkenti.
Az Szja. tv. 29/C. §-a alapján járó kedvezmény összege jogosultsági hónaponként – a házastársakat együttesen figyelembe véve – legfeljebb 33 335 forint.
Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe. A kedvezmény a 2014. december 31-ét követően megkötött házasságok esetében (is) alkalmazható.
Nem zárja ki az első házasok kedvezményének érvényesítését, ha a házasság megkötésekor a házaspár bármelyike már jogosult családi kedvezményre. Ilyen esetben az első házasok kedvezménye a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.
31. sor: A családi kedvezmény még nem érvényesített negyedévre eső összege
Ebben a sorban a családi kedvezmény még nem érvényesített negyedévre eső összegét kell feltüntetni (közös érvényesítés esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összeget kell szerepeltetni).
32. sor: A családi járulékkedvezmény alapja/összege
Családi járulékkedvezmény érvényesítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a családi kedvezmény negyedévre eső összege (közös érvényesítés esetén az őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított különbözet pozitív.
Figyelemmel kell lenni arra, hogy ha az első házasok kedvezményét is igénybe veszi, akkor az a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.
A mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege [29. sor c) oszlop] és az első házasok kedvezménye még nem érvényesített összegének [30. sor c) oszlop] különbsége nem lehet több, mint a családi kedvezmény még nem érvényesített negyedéves összege [31. sor c) oszlop].
A családi járulékkedvezmény alapja, melyet ennek a sornak az a) oszlopa tartalmaz – amennyiben nem érvényesíti egyidejűleg az első házasok kedvezményét –, a 31. sor c) és a 29. sor c) oszlopában szereplő összegek (pozitív) különbsége. Abban az esetben, ha első házasok kedvezményét is érvényesít, akkor a családi kedvezményt már az első házasok kedvezményével csökkentett alapból veheti igénybe [32a=31c-(29c-30c)]. A családi járulékkedvezmény összege az a) oszlopban szereplő összeg 15%-a.
33. sor: A Tbj. 30/A. § (2) bekezdése szerinti mezőgazdasági őstermelő nyugdíjjárulékának és természetbeni egészségbiztosítási járulékának alapja
Ebben a sorban a mezőgazdasági őstermelő őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevétele 20%-a 1/12-ed részének negyedévre eső összegét kell feltüntetni.
Például: Ha a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből elért bevétele 2017-ben 1 200 000 forint volt, akkor a negyedéves járulékalapja 60 000 forint lesz.
34. sor: A 33. sorból számított természetbeni egészségbiztosítási járulék összege (4%)
Ebben a sorban a 33. sorból számított 4%-os mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni. A példa szerinti esetben 2 400 forintot.
35. sor: A természetbeni egészségbiztosítási járulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összege
Ennek a sornak a c) oszlopába a családi járulékkedvezmény természetbeni egészségbiztosítási járulék terhére ténylegesen érvényesített összegét kell szerepeltetni.
A biztosított mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget
a) természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy
b) ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy
c) ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként
nem fizeti meg az állami adó- és vámhatóságnak.
[75]
36. sor: A fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék összege
Ebben a sorban a 34. sor c) oszlop adatából a 35. sor c) oszlop adatát levonva kell szerepeltetni, mely egyenlő a fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék összegével.
37. sor: A 33. sorból számított nyugdíjjárulék összege (10%)
Ebben a sorban a 33. sorból számított 10%-os mértékű nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni.
38. sor: A nyugdíjjárulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összege
Ennek a sornak a c) oszlopába a családi járulékkedvezmény nyugdíjjárulék terhére ténylegesen érvényesített összegét kell szerepeltetni.
A biztosított mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget
a) természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy
b) ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy
c) ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként
nem fizeti meg az állami adó- és vámhatóságnak.
[76]
39. sor: A fizetendő nyugdíjjárulék összege
Ebben a sorban a 37. sor c) oszlop adatából a 38. sor c) oszlop adatát levonva kell szerepeltetni, mely egyenlő a fizetendő pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegével.
40. sor: A családi járulékkedvezmény ténylegesen érvényesített összege
Ebben a sorban a 35., 38. sorok c) oszlopainak együttes adata szerepel.