Kitöltési útmutató a 1820 jelű,

biztosítási adóról és annak önellenőrzéséről szóló
 bevallási nyomtatványhoz

 

 

Jogszabályi háttér

 

-        A biztosítási adóról szóló 2012. évi. CII. törvény (továbbiakban: Biztosítási adó tv.)

-        A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (továbbiakban: Gfbt.)

-        A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban: Bit.)

-        Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.)

-        Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (továbbiakban Air.)

-        Az adóigazgatási eljárás részletes szabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet)

 

 

A biztosítási adó

 

A biztosító az általa nyújtott biztosítási szolgáltatás nyújtása után, ha a kockázat felmerülésének helye a Bit. 4. § (1) bekezdés 62. pont b) alpontja alapján Magyarország, biztosítási adót köteles fizetni. [1]

 

A Bit. 4. § (1) bekezdés 62. pont b) alpontja szerint:

 

A kötelezettségvállalás tagállama: az a tagállam, ahol a nem életbiztosítási ághoz tartozó biztosítási ágazatok esetén:

ba) ingatlan és az ott található ingóságok biztosítása esetén, ha ezeket ugyanaz a biztosítási kötvény fedezi, az a tagállam, ahol az ingatlan található,

bb) bármely fajta jármű biztosítása esetén azon tagállam, amely a Gfbt.-ben meghatározott kötelezettségvállalás országának minősül,

bc) legfeljebb 4 hónapos tartamú, utazási és szabadság alatti kockázatok biztosítására szóló szerződés esetén - tekintet nélkül az érintett biztosítási ágazatra - az a tagállam, amelyben a szerződő fél a szerződést megkötötte,

bd) minden egyéb olyan esetben, amely nem tartozik kifejezetten a ba)-bc) alpontok által megjelölt körbe, az a tagállam, amelyben a szerződő állandó tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, az a tagállam, amelyben ezen jogi személynek az a telephelye található, amelyre a szerződés vonatkozik.

 

Biztosító [2]:

Az a szervezet, amely a hatályos magyar jogi szabályozás, illetve valamely hatályos tagállami szabályozás szerint biztosítási tevékenység végzésére jogosult.

 

Biztosítási szolgáltatás [3]:

 

A casco-biztosítás, a vagyon- és balesetbiztosítás nyújtása.

 

 

A Bit. 1. számú melléklet A) részének 3–6. pontja szerinti biztosítási ágazatok:

3. Szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek kivételével)

A következő járművek minden károsodása vagy vesztesége:

a) szárazföldi gépjárművek;

b) nem gépi meghajtású szárazföldi járművek.

 

4. Sínpályához kötött járművek

A sínpályához kötött járművek minden károsodása vagy vesztesége.

5. Légi járművek

Légi járművek minden károsodása vagy vesztesége.

 

6. Hajók (tengeri, tavi, folyami vagy csatornán használt járművek)

 A következő járművek minden károsodása vagy vesztesége:

a)      a folyami és csatornán használt hajók;

b)      a tavi hajók;

c)      a tengeri hajók

 

 

A Bit. 1. számú melléklet A) része szerinti biztosítási ágazatok (1., 7-18. pontok), ide értve az életbiztosításhoz kapcsolódó kiegészítő balesetbiztosítást, de ide nem értve a Biztosítási adó tv. 1. § 3–5. pontjában említett biztosításokat (vagyis nem tartozik bele a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, a casco biztosítás, és a betegségbiztosítás):

 

1. Baleset (beleértve a munkahelyi balesetet és a foglalkozási megbetegedéseket)

a) meghatározott összegű szolgáltatások;

b) kártérítési jellegű szolgáltatások;

c) kombinált (meghatározott összegű és kártérítési jellegű) szolgáltatások;

d) utasok sérülése esetén nyújtott szolgáltatások.

7. Szállítmány (beleértve árut, a poggyászt és minden egyéb vagyontárgyat)

A szállítmány vagy poggyászok minden károsodása vagy vesztesége, tekintet nélkül a szállítás módjára.

8. Tűz és elemi károk

A vagyontárgy – ide nem értve a 3., 4., 5., 6., 7. ágazatokban szereplő    vagyontárgyakat – minden károsodása vagy vesztesége a következők miatt:

a) tűz;

b) robbanás;

c) vihar;

d) viharon kívüli egyéb elemi kár;

e) atomenergia;

f) földcsuszamlás, talajsüllyedés és földrengés.

9. Egyéb vagyoni kár

A 3., 4., 5., 6. és 7. ágazatba nem tartozó vagyontárgyakban bekövetkezett olyan kár vagy veszteség, amelyet jégeső vagy fagy, valamint bármilyen más, a 8. ágazatba nem tartozó esemény okozott (pl. lopás).

10. Szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség

A szárazföldi járművek használatából származó felelősség, beleértve a fuvarozó felelősségét és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást.

11.Légi járművekkel kapcsolatos felelősség

A légi járművek használatából származó felelősség, beleértve a fuvarozó felelősségét.

12.Hajókkal kapcsolatos felelősség (tengeri, tavi, folyami és csatornán használt vízi járművek).

Hajók és más vízi járművek tengeren, tavon, folyamon vagy csatornán való használatából származó felelősség, beleértve a fuvarozó felelősségét.

13.Általános felelősség

Minden egyéb felelősség a 10., 11. és 12. ágazatban említetteken kívül.

14.Hitel

a) általános fizetésképtelenség;

b) exporthitel;

c) részletfizetési hitel;

d) jelzáloghitel;

e) mezőgazdasági hitel.

15.Kezesség, garancia:

a) közvetlen kezesség, garancia;

b) közvetett kezesség, garancia.

16. Különböző pénzügyi veszteségek:

a) foglalkoztatással összefüggő kockázatok;

b) a jövedelem elégtelensége (általános);

c) rossz időjárás;

d) nyereségkiesés;

e) folyó általános költségek;

f) előre nem látható üzleti többletköltségek;

g) piaci érték vesztesége;

h) bérleti díj- vagy bevételkiesés;

i) egyéb - eddig említettektől eltérő - közvetett üzleti veszteségek;

j) egyéb nem üzleti pénzügyi veszteségek;

k) egyéb pénzügyi veszteségek..

17. Jogvédelem

Jogi költségek és perköltségek.

          18. Segítségnyújtás

 

 

Az adó alanya

 

Az adó alanya a biztosító. Adóalany az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel rendelkező vagy a Bit. szerinti harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe, továbbá a határon átnyúló biztosítási szolgáltatást nyújtó is, feltéve, hogy ezen külföldi székhelyű biztosítók Magyarországon adóköteles biztosítási szolgáltatást nyújtanak.

 

Az adó megállapítása, az adóbevallási és megfizetési határidő

 

A biztosító az adót a biztosítási díj, díjrészlet elszámolása hónapját

 

 

követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be

 

 

az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon és fizeti meg.

Az adót a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076318 számú NAV Biztosítási adó bevételi számlára kell megfizetni. Az adónem kódja: 200

 

Az adó alapja

 

Az adó alapja a biztosítási díj.

 

Biztosítási díj: a biztosító által a biztosítási szolgáltatások körébe tartozó biztosítások után a számviteli jogszabályok alapján elszámolt bruttó díj, ide értve a számviteli jogszabályok alapján nem bruttó díjként elszámolt, de a biztosítási szolgáltatás fedezeteként a biztosítási szolgáltatás ellenértékének minősülő értéket, de ide nem értve a mezőgazdasági biztosítás bruttó díját, valamint a más biztosító társaságtól viszontbiztosításba vett biztosítások állományából kapott – bruttó díjbevételként elszámolt – díjbevételt. Amennyiben a biztosító egy biztosítási jogviszony keretében több casco, illetve vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatást nyújt, vagy ezen biztosítási szolgáltatásokat és más biztosítási szolgáltatást együttesen nyújt, akkor a biztosítási díj a casco, továbbá a vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatásonként elkülönítetten megállapított díj. [5]

 

Az adó mértéke

 

Az adó mértéke – főszabály szerint

a) casco biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 15%-a,

b) vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 10%-a.

 

Az alacsonyabb éves szintű adóalappal (díjbevétellel) rendelkező adóalanyokra kisebb mértékű, sávosan progresszív adómérték vonatkozik.

 

Azon adóalany esetében, amelynek az adóelszámolás hónapját közvetlenül megelőző naptári évben az összesített adóalapja a 8 milliárd forintot nem érte el, az adó mértéke az adóelszámolás hónapja – casco, valamint vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatásnyújtásból eredő összes – adóalapjának

-        100 millió forintot meg nem haladó része után a 15%-os, illetve 10%-os adómérték 25%-a,

-        az 100 millió forintot meghaladó, de 700 millió forintot meg nem haladó része után a 15%-os, illetve 10%-os adómérték 50%-a,

-        700 millió forintot meghaladó része után a 15%-os, illetve 10%-os adómérték 100%-a.

 

Ez azt jelenti, hogy az éves összesített adóalap (Biztosítási adó tv. szerinti biztosítási díj) nagyságától függő adókulcsokkal kell az adóelszámolás hónapjában a biztosítási adó összegét kiszámítani.

Amennyiben az adóelszámolás hónapját közvetlenül megelőző évben az összesített adóalap, vagyis a casco biztosítási szolgáltatás, továbbá a vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatás együttes biztosítási díja a 8 milliárd forintot elérte, vagy azt meghaladta, mindkét biztosítási szolgáltatás esetében a legmagasabb 15%-os, illetve 10%-os adókulccsal kell meghatározni az adóelszámolás hónapja adóalapjának az adóját. [6]

 

Ha 2017-ben a Biztosítási adó tv. szerinti adóalap (biztosítási díjbevétel) összege nem érte el a 8 milliárd forintot, az adóelszámolás hónapja adóalapjának adóját emelkedő mértékű adókulcsokkal kell kiszámítani.

Ebben az esetben az adóelszámolás hónapja adóalapjának

A kedvezményes adómértékek az egyes sávokban olyan arányban alkalmazhatók a casco, illetve a vagyon és balesetbiztosítási szolgáltatásra, amilyen arányt az adóelszámolás hónapjának teljes adóalapjában a casco, illetve vagyon és balesetbiztosítási szolgáltatások képviselnek.

 

Példa: A biztosító február havi adóalapja összesen 300 millió forint, amelyből 60 millió forintot tesz ki a casco biztosítási szolgáltatás adóalapja, 240 millió forintot a vagyon- és balesetbiztosítás adóalapja. Ebből következően az egyes sávokba a casco-ból eredő adóalap 20%-a (adóalaprész) (60M Ft / 300M Ft = 0,2=20%), a vagyon és balesetbiztosításból eredő adóalap 80%-a (adóalaprész) (240 M Ft / 300 M Ft = 0,8 = 80%) jut.

 

 

Adóalap:                                         300 M Ft

Ebből:

·         Casco                                    60 M Ft   => adóalap 20%-a

·         vagyon-és életbiztosítás     240 M Ft   => adóalap  80%-a

 

A biztosítási adó kiszámítása:

 

Casco biztosítás:

 

1.      sáv:  (100 M Ft-ot meg nem haladó adóalaprész)

          100 M * 20% = 20 M Ft adóalaprészre       20M*0,15*0,25 = 750.000 Ft

2.      sáv: ( 100 M Ft-ot meghaladó adóalaprész)

                      200 M * 20% = 40 M Ft adóalaprészre       40M*0,15*0,5 = 3.000.000 Ft

 

Vagyon-és balesetbiztosítás:

 

1.      sáv: (100 M Ft-ot meg nem haladó adóalaprész)

         100 M * 80% = 80 M Ft adóalaprészre        80M*0,1*0,25= 2.000.000 Ft

2.      sáv: (100 M Ft-ot meghaladó adóalaprész)

         200 M * 80% = 160 M Ft adóalaprészre        160M*0,1*0,5=  8.000.000 Ft

 

A fizetendő biztosítási adó a négy részeredmény összege:

         

750.000+3.000.000+2.000.000+8.000.000= 13.750.000 Ft

 

 

 

Az adó visszaigénylése

 

A biztosító a biztosítási adó visszaigénylését a 17-es számú „Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez” elnevezésű nyomtatványon tudja benyújtani.

 

Bevallás benyújtásának módja

 

A nyomtatványt az elektronikus ügyintézésre kötelezett, valamint az elektronikus ügyintézési módot önként választó adózónak/ügyfélnek 2018-ban elektronikusan kell benyújtania.

 

A bevallás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók

A 1820 jelű bevallást az állami adó- és vámhatóság honlapján megtalálható és letölthető Abevjava internetes kitöltő programmal kell kitölteni.

A bevallást csak az ügyfélkapus regisztrációval rendelkező adózó, és az állami adó- és vámhatósághoz az EGYKE jelű adatlapon bejelentett képviselője nyújthatja be.

 

A bevallás kitöltő- és ellenőrző programja valamint a hozzá tartozó kitöltési útmutató letölthető a NAV Internetes honlapjáról (http://www.nav.gov.hu).

 

Az űrlap elektronikus úton történő benyújtásának módja

 

  1. Gazdálkodó szervezet [7] adózó/ügyfél esetében, ha a törvényes képviselő jár el, a képviselő választhat, hogy

a)      saját, a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz (KÜNY) kapcsolódó (korábbi elnevezésén Ügyfélkapus) tárhelyéről, vagy

b)      a gazdálkodó szervezet saját Cégkapujáról

küldi meg a nyomtatványt.

                                             

  1. Gazdálkodó szervezet adózó/ügyfél esetében, ha nevében meghatalmazott jár el, és

a)      az általa meghatalmazott képviselő is magánszemély vagy egyéni vállalkozó, akkor a képviselő Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz (KÜNY) kapcsolódó (korábbi elnevezésén Ügyfélkapus) tárhelyéről, vagy a gazdálkodó szervezet saját Cégkapujáról;

b)      ha az adózó meghatalmazottja egy adott szervezethez köthető minősége, jogviszonya alapján jár el képviselőként (pl. számviteli szolgáltatásra jogosult gazdasági társaság törvényes vagy szervezeti képviselője, tagja, alkalmazottja), akkor a szervezet Cégkapujáról

c)      az általa meghatalmazott képviselő kamarai jogtanácsos, ügyvéd vagy európai közösségi jogász, akkor – választása szerint – a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz (KÜNY) kapcsolódó (korábbi elnevezésén Ügyfélkapus) tárhelyéről vagy a saját Cégkapujáról

küldi meg a nyomtatványt.

 

Képviselő bejelentése:

 

I.              A cégbejegyzésre, a bírósági nyilvántartásba vételre kötelezett adózók esetében – a nyilvántartásba vételt végző szervek képviselő adóazonosító jelét is tartalmazó elektronikus adatszolgáltatása alapján – az állami adó- és vámhatóság hivatalból biztosítja az önálló képviseleti joggal rendelkező törvényes képviselők elektronikus eljárási jogosultságát. Mindez azt jelenti, hogy az ebbe a körbe tartozó törvényes képviselők esetében nem szükséges külön képviseleti bejelentést tenni az állami adó- és vámhatósághoz.

A Magyar Államkincstár által nyilvántartandó, ún. törzskönyvi jogi személy adózók esetében, a törvényes képviselőknek az állami adó- és vámhatóság előtti eljárásuk biztosítása érdekében az EGYKE adatlapon külön képviseleti bejelentést szükséges tenniük.

II. Az adózó/ügyfél nevében az állami adó- és vámhatóság előtt állandó meghatalmazott, megbízott, illetve egyéb – jogszabályon alapuló – képviselője is eljárhat, azonban ennek előfeltétele, hogy a képviselő a képviseleti jogosultságát a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz bejelentse:

1.      Az adózó/ügyfél nevében eljárni kívánó állandó meghatalmazott, megbízott, illetve egyéb – jogszabályon alapuló – képviselő személyét az erre a célra szolgáló EGYKE adatlapon kell bejelenteni az első ügyintézést megelőzően.

a.       Az EGYKE adatlapot az elektronikus ügyintézésére kötelezett vagy az ügyintézés elektronikus módját önként választó adózó/ügyfél képviselőjének elektronikus úton kell benyújtania az elektronikus benyújtásra vonatkozó, fentiekben részletezett módok valamelyikén. Az elektronikus úton benyújtott EGYKE adatlaphoz – a hiteles elektronikus irattá alakított meghatalmazás, megbízás, vagy a meghatalmazást, megbízást tartalmazó, legalább az adózó, illetve törvényes képviselője minősített elektronikus aláírásával vagy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítési szolgáltatással hitelesített elektronikus irat formájában – csatolni kell az állandó meghatalmazást, megbízást is.

b.      Amennyiben az adózó/ügyfél elektronikus ügyintézésre nem kötelezett vagy választhatja azt, de azzal nem kíván élni, az EGYKE adatlapot a képviselője papíralapon is benyújthatja bármelyik elsőfokú adó- és vámigazgatósághoz. Ebben az esetben az Adatlapot saját kezűleg alá kell írnia és ahhoz csatolnia kell az eredeti állandó meghatalmazást, megbízást vagy a képviseleti jogosultságát igazoló eredeti okiratot is.

2.      A törvényes képviselő a központi elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételével az eBEV portálon elérhető képviseleti bejelentő felületen is bejelentheti az állandó meghatalmazottat, megbízottat, mely esetben a bejelentett képviseleti jogosultság az állandó meghatalmazott, megbízott jóváhagyásával válik érvényessé. Ebben az esetben – elektronikus irat formában (eredeti elektronikus iratként vagy elektronikus irattá alakított papír alapú iratként) – csatolni kell az állandó meghatalmazást, megbízást is.

A természetes személy adózó törvényes képviselője az 1/a. vagy 1/b. pont szerint jelentheti be képviseleti jogosultságát. A természetes személy adózó törvényes képviselője képviseleti jogosultságát igazoló eredeti okiratot az állami adó- és vámhatóság a bejelentés nyilvántartásba vételét követően részére haladéktalanul visszaszolgáltatja.

A bejelentett képviselő nyilvántartásba vételéről az állami adó- és vámhatóság az adózót/ügyfelet és a képviselőt értesíti. A képviseleti jogosultság az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentés beérkezésétől hatályos.

 

Bevallás pótlása

Pótlásnak tekinthető – az elévülési időn belül- bármely ok folytán elmaradt (határidőben nem teljesített) 1820 jelű bevallás megküldése.

A 2018. évre vonatkozó bevallásokat, amik nem kerültek határidőben benyújtásra, ugyanezen a nyomtatványon kell pótolni. A korábbi időszakra vonatkozóan a bevallást az adott évben rendszeresített bevallásnak megfelelő adattartalommal kell pótolni (a 2017. évre a 1720, a 2016. évre a 1620, a 2015. évre a 1520, a 2014. évre a 1420 jelű, a 2013. évre a 1320 nyomtatványokon). A 2013. évet megelőzően biztosítási adó bevallási/fizetési kötelezettség nem volt.

Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.

 

A túlfizetés visszaigényléséhez való jog - ha törvény másként nem rendelkezik - annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adó megállapításához való jog elévüléséig kevesebb, mint hat hónap van hátra.

 

Ha a biztosító az adóbevallás benyújtásában akadályozott, az akadályozás megszűnését követő 15 napon belül tesz adóbevallást. A késedelem igazolására vonatkozó kérelmet (a továbbiakban: igazolási kérelem) a bevallással egyidejűleg kell benyújtani.

 

Ha az állami adó- és vámhatóság a benyújtott igazolási kérelmet nem fogadja el, erről végzést hoz, és ennek következtében a folyószámláján késedelemi pótlék kerül felszámításra.

 

A 1820 jelű bevallás „pótlása” esetén a főlap (C) blokkjában a „Bevallás jellege” mezőben pótlás esetén nem kell jelzést tenni, mert azt alapbizonylatként kell értelmezni

 

Az állami adó- és vámhatóság által hibásnak minősített bevallás javítása [8]

Az állami adó- és vámhatóság az adóbevallás helyességét megvizsgálja, és amennyiben az adóbevallás az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki, 15 napon belül, megfelelő határidő tűzésével az adózót értesíti a bevallás kijavítása (hiánypótlása) érdekében. Az adózónak a hibalistában felsorolt hibák kijavítását követően a bevallás teljes állományát újból be kell nyújtania, és a lap tetején lévő kódkockába be kell írnia az eredeti (a hibásnak minősített) bevallás 10 jegyű vonalkódját, amely a javításról szóló értesítő levélben található meg.

Javító bevallás beküldése esetén a főlap „C” blokkjában a „Bevallás jellege” kódkockát üresen kell hagyni, kivéve, ha önellenőrzésként vagy helyesbítésként beküldött bevallás kijavítására szólítja fel az állami adó- és vámhatóság.

Adózói javítás (helyesbítés) [9]

Az állami adó- és vámhatóság által elfogadott alapbevallás után, ugyanarra az időszakra csak adózói javítás (helyesbítés), vagy önellenőrzés nyújtható be.

Adózói javításról (helyesbítésről) akkor van szó, amikor az adózó utóbb észlelte, hogy az állami adó- és vámhatóság által elfogadott bevallás bármely adat tekintetében téves, vagy valamely adat az elfogadott bevallásból kimaradt, azaz a bevallás nem teljes körű.

 

Az adó megállapításához való jog elévülési idején belül az adózó is kezdeményezheti az adóbevallás kijavítását, ha a bevallás – adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét nem érintő – hibáját észleli.

 

Figyelem! Ebben az esetben a „Hibásnak minősített bevallás vonalkódja” mezőt üresen kell hagyni!

 

Abban az esetben, ha a bevallás benyújtása adózói javítás (helyesbítés) miatt történik, akkor a Főlap (C) blokkjában a „Bevallás jellege” mezőbe „H” betűt kell választani

Önellenőrzés [10]:

 

Az adózó az adómegállapítási időszak és az adónem megjelölésével bejelentheti az adóható-sághoz önellenőrzési szándékát. A bejelentés nem feltétele az önellenőrzésnek. Ugyanazon adómegállapítási időszak és adónem tekintetében csak egyszer tehető bejelentés. Az adóható-ság a bejelentéstől számított tizenöt napig a bejelentés szerinti adómegállapítási időszak és adónem tekintetében adóellenőrzést nem indíthat az adózónál. [11]

 

Az állami adó- és vámhatóság által elfogadott, feldolgozott bevallás után adóalap, illetőleg adó módosítására kizárólag csak önellenőrzés keretében van lehetőség elévülési időn belül.

 

Egy önellenőrzéssel csak egy bevallási időszakra vonatkozó adatok módosíthatók.

 

A helyesbített adóalapot, adót tartalmazó önellenőrzését a 1820 jelű nyomtatvány ismételt benyújtásával teljesítheti. Ebben az esetben ki kell tölteni a nyomtatvány részét képező önellenőrzési lapot.

 

Önellenőrzéssel csak azt az adót lehet helyesbíteni, amely helyesbítésének összege az egyezer forintot meghaladja. [12]

 

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az állami adó- és vámhatósági ellenőrzés megkezdését követően a vizsgálat alá vont adó, a vizsgált időszak tekintetében önellenőrzéssel nem módosítható.

 

Az állami adó- és vámhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti. A vizsgálat alá vont adót, költségvetési támogatást és időszakot érintő helyesbítés abban az esetben minősül az ellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett önellenőrzésnek, ha az adózó az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb a megbízólevél kézbesítésének – kézbesítés hiányában átadásának – napját megelőző napon az állami adó- és vámhatósághoz benyújtotta (postára adta).

 

Ha a bevallás ismételt önellenőrzésnek minősül, akkor a 1820-02 lap (Önellenőrzési lap) (O) blokkjában ezt jelölje „X”-szel!

 

Az önellenőrzést az önellenőrizni kívánt időszakban hatályos jogszabályok figyelembevételével végezze el.

 

Önellenőrzéskor a módosított, „új” adatokkal valamennyi, az önellenőrzéssel érintett adatot ki kell tölteni! Amennyiben az önellenőrzéssel érintett bevalláson olyan adat szerepelt, amelyet az önellenőrzés nem érint, úgy az önellenőrzéssel érintett bevalláson közölt adatot meg kell ismételni!

 

Az önellenőrzés bevallása - ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik - az adó megállapításához való jog elévülését megszakítja.

Az önellenőrzési pótlék kiszámítása [13]

A helyesbített adó, a költségvetési támogatás és a megállapított önellenőrzési pótlék a helyesbített összeg és a pótlék bevallásával egyidejűleg esedékes.

Az fent leírt bekezdéstől eltérően, ha az adózó bevallását önellenőrzéssel az adóbevallás benyújtására előírt határidőt megelőzően helyesbíti, a helyesbített adó, a költségvetési támogatás az általános szabályok szerint válik esedékessé.

Az adózó javára mutatkozó helyesbítés esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell.

 

Az önellenőrzési pótlék mértéke [14]:

Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75 %-ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig.

Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő önellenőrzési pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az ötezer forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni.

Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert a bevallani és megfizetni elmulasztott adót a későbbi bevallásában hiánytalanul bevallotta és megfizette, vagy a bevallani és megfizetni elmulasztott adó a következő elszámolási időszakban levonható adónak minősült volna, az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét.

 

Az adózó terhére mutatkozó helyesbítés esetén az önellenőrzési pótlék alapja a bevallott és az önellenőrzéssel feltárt helyesbített adó összegének különbözete.

 

Az önellenőrzési pótlékot az eredetileg bevallott és a helyesbített adó összegének különbözete után, az önellenőrzés benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni.

 

 

Az önellenőrzési pótlékot a jegybanki alapkamat változásaihoz igazodva kell kiszámítani, azaz az önellenőrzéssel érintett időszakot a jegybanki alapkamat változásai szerinti időintervallumokra kell bontani.

 

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a NAV internetes honlapján (www.nav.gov.hu) pótlékszámító segédprogram érhető el, amely figyelembe veszi a jegybanki alapkamat változásait, így pontosan kiszámítható az önellenőrzési pótlék mértéke egy megadott időszakra vonatkozóan.

 

Amennyiben a biztosító a korábbi önellenőrzése során hibásan számította ki és vallotta be az önellenőrzési pótlék összegét, akkor annak módosítását is ezen a bevalláson teheti meg.

Az önellenőrzési pótlék helyesbítése esetén a 1820-02-es lap (A) blokkjában kizárólag az önellenőrzési pótlék összegének bevallására szolgáló 4. sorban szerepeltethető adat.

Ebben az esetben a 1820-02-es lap (O) blokkjában kérjük, X-szel jelölje az ismételt önellenőrzés tényét, és a főlapon a bevallás jellegénél „O”-val az önellenőrzést is.

 

Abban az esetben, ha a korábbi önellenőrzési bevallásban feltüntetett önellenőrzési pótlék összege a korábbi összeghez képest csökken, akkor a negatív „-” előjelet is fel kell tüntetni a vonatkozó sorban.

 

Egy nyomtatvány egy funkciót tölthet be, vagy csak eredeti (alap) bevallást, vagy csak önellenőrzést, vagy csak helyesbítést, vagy csak ismételt önellenőrzést lehet teljesíteni.

 

Jogkövetkezmények

 

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy amennyiben bevallási kötelezettségét hibásan, hiányos adattartalommal, késve teljesíti, vagy azt elmulasztja, az adó- és vámhatóság szankcióval élhet – figyelembe véve az Art. 155-161.§, továbbá a 220-221. § paragrafusaiban foglalt rendelkezéseket.

 

Képviselet, ellenjegyzés

 

Ha törvény nem írja elő az adózó személyes eljárását, helyette törvényes képviselője, vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az adózó és képviselője együtt is eljárhat. Jogi személy törvényes képviselőjének eljárása személyes eljárásnak minősül. Az ellenérdekű adózók képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy. Az állami adó- és vámhatóság visszautasítja a képviselő eljárását, ha az nyilvánvalóan nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására, vagy képviseleti jogosultságát az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja. A képviselő visszautasítása esetén az állami adó- és vámhatóság felhívja az adózót, hogy járjon el személyesen, vagy gondoskodjék a képviselet ellátására alkalmas képviselőről. Az állami adó- és vámhatóság nyilatkozattételre hívja fel az adózót, ha az eljárás során az adózó és a képviselő vagy a képviselők nyilatkozata eltér egymástól, vagy egyéb eljárási cselekményeik ellentétesek. Ha az adózó eltérően nem nyilatkozik, az állami adó- és vámhatóság a későbbi cselekményt, nyilatkozatot tekinti érvényesnek. A természetes személy adózó részére, akinek nincs képviselője és ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud az ügyben eljárni, az eljáró állami adó- és vámhatóság gondoskodik ügygondnok kirendeléséről. [15]

 

Állandó meghatalmazás alapján eljárni jogosultak:

Jogi személyt és egyéb szervezetet az állami adó- és vámhatóság előtt állandó meghatalmazás alapján

a)        a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, foglalkoztatott,

b)        megbízás alapján eljáró kamarai jogtanácsos,

c)        ügyvéd,

d)        ügyvédi iroda,

e)        európai közösségi jogász,

f)          nyilvántartásba vett adószakértő, nyilvántartásba vett okleveles adószakértő, nyilvántartásba vett adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő,

g)        számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet törvényes vagy szervezeti képviselője, foglalkoztatottja, tagja,

h)        környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is,

i)          a jövedéki adóról szóló törvény szerinti jövedéki üggyel kapcsolatban jövedéki ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is képviselheti. [16]

Természetes személyt az állami adó- és vámhatóság előtt állandó meghatalmazás alapján bármely – képviseletre alkalmas – nagykorú személy is képviselheti. [17]

Meghatalmazás: A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát - ha azt a rendelkezési nyilvántartás nem tartalmazza - köteles igazolni. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki, az kiterjed az eljárással kapcsolatos valamennyi nyilatkozatra és cselekményre. A képviseleti jog keletkezése és megszűnése az állami adó- és vámhatósággal szemben az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentés beérkezésétől hatályos azzal, hogy a képviseleti jog megszűnésének bejelentése napján a meghatalmazottat még az állami adó- és vámhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni. Nem járhat el meghatalmazottként az állami adó- és vámhatóság előtti eljárásban az eltiltás hatálya alatt az a természetes személy, akit a cégbíróság vagy a bíróság jogerősen eltiltott a vezető tisztségviselői tisztség gyakorlásától.

Az adózó a képviselet ellátására állandó meghatalmazást vagy megbízást adhat, és ezt az állami adó- és vámhatósághoz bejelentheti. Az állandó meghatalmazás, megbízás – a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésén túl – az állami adó- és vámhatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha azt az adózó vagy képviselője az állami adó- és vámhatóság előtti képviseleti jogosultságok bejelentésére szolgáló EGYKE jelű formanyomtatványon jelenti be. Ha az állandó meghatalmazást, megbízást vagy annak megszűnését az adózó képviselője jelenti be, az állami adó- és vámhatóság a bejelentésről az adózót írásban értesíti. Az adózó az eseti, illetve az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatósághoz, illetve a képviseleti jog megszűnését a meghatalmazott, megbízott is bejelentheti az állami adó- és vámhatóságnál. A képviseleti jog keletkezése és megszűnése az állami adó- és vámhatósággal szemben a bejelentéstől hatályos azzal, hogy a képviseleti jog megszűnésének bejelentése napján a meghatalmazottat még az állami adó- és vámhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az állami adó- és vámhatósághoz be nem jelentett, vagy az állami adó- és vámhatósághoz bejelentett, de a jelen bevallás aláírására nem jogosult állandó meghatalmazott által aláírt adóbevallás – eseti meghatalmazás csatolása nélkül – érvénytelen, csak az állami adó- és vámhatósághoz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelentett, a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott esetén lehet a meghatalmazás bevalláshoz történő csatolásától eltekinteni!

Az állami adó- és vámhatóságnál rendszeresített állandó meghatalmazás nyomtatvány, valamint az eseti meghatalmazásra ajánlott nyomtatvány minták a NAV honlapjáról letölthetőek (http://www.nav.gov.hu®Letöltések-egyéb®Adatlapok, igazolások, meghatalmazás-minták).

 

A külföldi vállalkozás nevében és érdekében belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben adózási ügyvivőként kizárólag belföldi fióktelepe járhat el, ha a külföldi vállalkozás belföldi fióktelep alapítására köteles vagy egyébként ilyennel rendelkezik. Az adózási ügyvivő teljesíti a külföldi vállalkozás belföldi adókötelezettségeit, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat is. Amennyiben a külföldi vállalkozás több fióktelepet létesít, az egyes fióktelepeken folytatott gazdasági tevékenységével összefüggő adókötelezettségeket a fióktelepek önállóan teljesítik, azonban olyan jognyilatkozatokat csak együttesen tehetnek meg, amelyek a külföldi vállalkozás más belföldi fióktelepeinek adózására is kihatnak [18].

 

Az a külföldi vállalkozás, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg. Pénzügyi képviselő az a korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság lehet, amelynek jegyzett tőkéje az 50 millió forintot eléri, vagy ennek megfelelő összegű bankgaranciával rendelkezik, továbbá az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adótartozása nincs. A pénzügyi képviselő a feltételek meglétét a képviselet elfogadásának bejelentésekor, illetve ezt követően a tevékenység folyamatos végzése alatt évente az adóhatóságnál igazolja.

 

A pénzügyi képviselő a külföldi vállalkozás képviseletére irányuló megbízás elfogadásától és a képviselet megszűnésétől számított 15 napon belül az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti a képviselet elfogadását, illetőleg megszűnését, a külföldi vállalkozás adatait, továbbá a külföldi vállalkozás adóügyeivel összefüggésben nyitott belföldi pénzforgalmi számlaszámát. Az adóhatóság a bejelentés alapján a külföldi vállalkozást és pénzügyi képviselőjét nyilvántartásba veszi és a külföldi vállalkozás számára adószámot állapít meg. A pénzügyi képviselő a külföldi vállalkozás nevében teljesíti annak belföldi adókötelezettségeit, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat. A pénzügyi képviselet fennállása alatt a külföldi vállalkozás az adóhatóság előtt személyesen vagy más képviselője útján nem járhat el. A külföldi vállalkozás adókötelezettségéért a külföldi vállalkozást és a pénzügyi képviselőt egyetemleges felelősség terheli. A képviselet megszűnése a külföldi vállalkozás adókötelezettségét nem érinti. A pénzügyi képviselő a képviselt külföldi vállalkozás adóbevallási kötelezettségét elektronikus úton teljesíti. A pénzügyi képviselő a képviselt külföldi vállalkozások adózással összefüggő iratait elkülönülten tartja nyilván [19].

 

Az adóbevallást az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő ellenjegyezheti. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás esetén a mulasztási bírságot az állami adó- és vámhatóság az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő terhére állapítja meg [20].

Amennyiben a bevallás ellenjegyzésére kerül sor, úgy azt a főlap (F) blokkjában kell megtenni. Szerepeltetni kell továbbá az adótanácsadó, okleveles adószakértő nevét, adóazonosító számát, a bizonyítvány/igazolvány számát.

A bevallás részei:

 

1) 1820

2) 1820-01

3) 1820-02

4) 1820-NY

 

1) 1820 Főlap

 

A Főlap (B) blokkja tartalmazza a bevallás készítésére kötelezett biztosító adatait.

Kérjük, töltse ki a biztosító adószámát. Amennyiben szervezeti változás történik, akkor a jogelődjének adószámát is kérjük kitölteni.

 

Ha a beküldött bevallás hibás, úgy a javítására elektronikus kiértesítő levelet küld az állami adó- és vámhatóság. A javítás során csak a jelzett hibákat kell kijavítani és a hibásnak minősített bevallás vonalkódját a főlap (B) blokkjába be kell írni!

 

Kérjük, tüntesse fel a biztosító székhelyére, levelezési címére, ügyintéző nevére és telefonszámára vonatkozó adatokat. Amennyiben külföldi címet ír be, kérjük, ne felejtse el a külföldi címre vonatkozó kódkockát is jelölni!

A Főlap (C) blokkjában kell megadni a havi bevallási időszakot.

A bevallás jellege kódkockában helyesbítés esetén „H”, önellenőrzés esetén „O”, ismételt önellenőrzés esetén az „O” jelölés mellett az ismétlés tényét a 1820-02-es lap (Önellenőrzési lap) (O) blokkjában is jelölni kell X-szel. Alapbevallásnál a kódkocka üresen marad!

 

Helyesbítő bevallás esetén - a főlap (C) blokkjában a bevallás jellegénél "H" van megadva - a 1820-01-es lap (A) blokkban szereplő biztosítási adó alapjának meg kell egyeznie az előzmény bevalláson szereplő biztosítási adó alapjával, és a 1820-01-es lap (B) blokkjában szereplő biztosítási adó összegének meg kell egyeznie az előzmény bevalláson szereplő biztosítási adó összegével.

 

Kérjük megadni a bevallás típusát, és a bevallás fajtáját is.

A bevallás típusa kódkockában azt kérjük jelölni, hogy az adóbevallást az adózó felszámolás, végelszámolás, átalakulás, egyesülés, szétválás, megszűnés, kényszertörlési eljárás, illetőleg az EU más tagállamában illetőséggel bíró gazdasági társaságba történő beolvadás miatt nyújtja be.

 

A kódkockába:

 

-       felszámolás esetén:

„F”,

-       végelszámolás esetén:

„V”,

-       átalakulás, egyesülés, szétválás, azaz jogutóddal történő megszűnés esetén:

„A”,

-       felszámolás vagy végelszámolási eljárás nélküli egyéb megszűnés esetén:       

„M”.

-       kényszertörlési eljárás esetén:

„D”

-       az EU más tagállamában illetőséggel bíró gazdasági társaságba történő beolvadás esetén

„B”

                                                                                                           

betűjelet kérünk feltüntetni.

 

Átalakulás, egyesülés és szétválás esetén a bevallásnak tartalmaznia kell a jogelőd adószámát is. Amennyiben a jogutódlással történő megszűnés hónap közben történik, és a jogelőd kötelezettségeit a jogutód teljesíti, a jogutódnak két darab bevallást kell benyújtania, egyet a jogutódlással történő megszűnés időpontjáig 30 napon belül, egyet pedig az adott hónapból még fennálló időszakra.

Ez utóbbinál természetesen a jogelőd adószámát már nem kell szerepeltetni.

A bevallás fajtája

 

A főlap (C) blokkjában kell jelölni, hogy a felszámolási vagy a végelszámolási eljárás alá került adózók esetében az eljárás milyen fázisban van.

 A „Bevallás fajtája” elnevezésű kódkockát csak a felszámolással vagy végelszámolással érintett adózóknak, valamint a kényszertörlési eljárás alá vont adózóknak kell kitölteniük.

 

Ha a felszámolási vagy végelszámolási eljárás bevallási időszakon belül kezdődik, akkor két adóbevallást kell az adózónak benyújtania: a bevallási időszak kezdő napjától a felszámolás vagy végelszámolás kezdő időpontját megelőző napig (eljárás megkezdésére vonatkozó bevallás), majd a felszámolás vagy végelszámolás kezdő időpontjától a bevallási időszak végéig egy újabb nyomtatványt kell kitölteni (eljárás alatti időszakra vonatkozó bevallás)

 

Ha az adózó a felszámolási eljárás vagy a végelszámolás megkezdésére vonatkozó bevallást nyújt be, a kódkockába „1”-et, ha a felszámolási eljárás, végelszámolás alatti időszakra vonatkozó bevallást nyújt be, a kódkockába „2”-t, ha pedig a felszámolási eljárás, befejezésére vonatkozó, vagy a végelszámolási beszámoló közzétételekor esedékes adóbevallást nyújt be, a kódkockába „3”-at kell írnia.

A kényszertörlési eljárást közvetlenül megelőző bevallás esetén az adatmezőbe „1”-et kell írni, "2"-es kerül az adatmezőbe, ha az adózó a kényszertörlési eljárás alatti időszakra vonatkozó adóbevallást nyújt be. Ha a kényszertörlési eljárás az adózó megszűnésével fejeződik be, akkor a bevallás típusa „M”, bevallás fajtája nincs kitöltve, ha pedig felszámolásba fordul át a kényszertörlési eljárás, a bevallás típusa mezőbe „F”-et, a bevallás fajtája adatmezőbe „1”-est kell írni. A kényszertörlési eljárás kapcsán a „3” fajtakód nem használható.

A kényszertörlési eljárást követő felszámolási eljárás esetén az Art. és a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény rendelkezéseinek együttes alkalmazásával kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. [21]

A Főlap (D) blokkjában kell megadni a bevallásban érintett biztosítási szolgáltatások (az adóalap összegét adó tételek) számát. Kérjük, a (D) blokkban az a) pont mellett tüntesse fel az adott hónapra vonatkozó casco-biztosítási szolgáltatások tételszámát, a b) pont mellett a vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatások tételszámát.

 

Ezután a nyomtatványkitöltő- és ellenőrző program automatikusan kiszámolja a biztosítási szolgáltatások tételeinek számát összesen.

 

A Főlap (D) blokkjában kell arról is nyilatkozni, hogy a Biztosítási adó tv. szerinti biztosítási díjbevétel (összesített adóalap) 2017-ben a 8 milliárd forintot elérte-e. Az összesített adóalap számításánál a két biztosítási üzletág, a casco, továbbá a vagyon- és balesetbiztosítási üzletágból befolyt összes éves díjbevételt kell figyelembe venni.  A kódkocka kötelezően kitöltendő!

A Főlap (F) blokkjában kell szerepeltetni az adóbevallást ellenjegyző adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő adatait, amennyiben a bevallás ellenjegyzésére került sor.

Következő lap
Tartalomjegyzék