A 17KTBEV bevallás nyomtatvány kitöltési útmutatójában foglalt útmutatások kizárólag a jogszabályi előírások figyelembevételével alkalmazhatóak.
A nyomtatványcsomagon kizárólag az alábbi bevallások nyújthatók be:
Amennyiben a kötelezett 2017. évre vonatkozó bejelentési kötelezettségének kíván eleget tenni, úgy azt a 17TKORNY formanyomtatványon teheti meg.
A bevallás benyújtására kötelezettek 2017. év adott időszakára vonatkozóan termékdíj köteles termékkel végzett tevékenységükkel és termékdíj-kötelezettségükkel, visszaigénylésükkel, illetve egyéni hulladékkezelésükkel kapcsolatban a 17KTBEV formanyomtatványon tesznek eleget bevallási kötelezettségüknek. Ugyanezen a formanyomtatványon szolgáltatnak adatot a Ktdt. 3.§ (6) bekezdésében meghatározott nyilatkozat befogadói is a nyilatkozók személyéről és a nyilatkozattal érintett mennyiségekről, továbbá termékdíjátalány bevallásukhoz ezt a nyomtatványt kell alkalmazniuk a gépjármű alkotórészeként, tartozékaként termékdíjköteles terméket belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó vagy készletre vevő termékdíjátalány fizetésére jogosult kötelezetteknek is.
Termékdíj-köteles termékek köre:
A kötelezett a nyilvántartása alapján az állami adó- és vámhatósághoz - annak honlapján közzétett - elektronikusan támogatott formanyomtatványon, elektronikus úton és formában teljesíti bevallási kötelezettségét. A formanyomtatvány, mely magába foglalja a kitöltési útmutatót is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes honlapjáról letölthető:
http://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok
Az elektronikus formanyomtatványt kizárólag számítógéppel lehet kitölteni és elektronikus úton lehet benyújtani. A papír alapon benyújtott formanyomtatványt az adóhatóság nem fogadja el.
A benyújtás módja, lehetőségei:
küldheti be a nyomtatványt.
küldi meg a nyomtatványt.
küldheti be a nyomtatványt.
Ha a nyomtatványt gazdálkodó szervezet nevében nyújtják be (I.1. pont 3. és 4. eset), akkor 2018-ban kizárólag akkor javasolt a Cégkapu használata, ha az adózó (3. eset), illetve az adózót képviselő meghatalmazott szervezet (4. eset)
Abban az esetben, ha a Cégkapu használata még nem biztosított maradéktalanul, a 3/a. és 4/a. eset szerint, a képviselő Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz (KÜNY) kapcsolódó (korábbi elnevezésén Ügyfélkapus) tárhelye is használható.
Hivatali tárhellyel rendelkező ügyfél esetén a fent leírt benyújtási módok annyiban változnak, hogy Cégkapu alatt Hivatali tárhely értendő.[2]
A környezetvédelmi termékdíjról, termékdíj-előlegről és termékdíjátalányról a kötelezettnek az alább részletezett gyakorisággal bevallást kell benyújtania az állami adó- és vámhatóság felé:
Figyelem! A Ktdt. 25. § (4) bekezdése értelmében befizetett termékdíjat a 25. § alapján visszaigénylőre, a kötelezettre vonatkozó bejelentéssel, változás-bejelentéssel, termékdíj megállapítással termékdíj bevallással és nyilvántartás-vezetéssel, továbbá az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni. Ebből az következik, hogy a 'TKORNY nyomtatványon kizárólag visszaigénylő státuszt bejelentő kötelezettnek – amennyiben nem jelentette be visszaigénylő státuszának megszűnését – abban az esetben is be kell nyújtania negyedéves bevallását, ha az adott időszakban nem keletkezett visszaigénylési jogcíme!
Ha törvény nem írja elő az adózó személyes eljárását, helyette törvényes képviselője, vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az adózó és képviselője együtt is eljárhat. Jogi személy törvényes képviselőjének eljárása személyes eljárásnak minősül. Az ellenérdekű adózók képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy. Az adóhatóság visszautasítja a képviselő eljárását, ha az nyilvánvalóan nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására, vagy képviseleti jogosultságát az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja. A képviselő visszautasítása esetén az adóhatóság felhívja az adózót, hogy járjon el személyesen, vagy gondoskodjék a képviselet ellátására alkalmas képviselőről. Az adóhatóság nyilatkozattételre hívja fel az adózót, ha az eljárás során az adózó és a képviselő vagy a képviselők nyilatkozata eltér egymástól, vagy egyéb eljárási cselekményeik ellentétesek. Ha az adózó eltérően nem nyilatkozik, az adóhatóság a későbbi cselekményt, nyilatkozatot tekinti érvényesnek. A természetes személy adózó részére, akinek nincs képviselője és ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud az ügyben eljárni, az eljáró adóhatóság gondoskodik ügygondnok kirendeléséről.[6]
A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát - ha azt a rendelkezési nyilvántartás nem tartalmazza - köteles igazolni.[7] E képviseleti jogosultság igazolására szolgáló adatlap az Egységes Képviseleti Adatlap (EGYKE). A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki, az kiterjed az eljárással kapcsolatos valamennyi nyilatkozatra és cselekményre. A képviseleti jog keletkezése és megszűnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentés beérkezésétől hatályos azzal, hogy a képviseleti jog megszűnésének bejelentése napján a meghatalmazottat még az adóhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni. Nem járhat el meghatalmazottként az adóhatóság előtti eljárásban az eltiltás hatálya alatt az a természetes személy, akit a cégbíróság vagy a bíróság jogerősen eltiltott a vezető tisztségviselői tisztség gyakorlásától.[8]
Állandó meghatalmazás alapján eljárni jogosultak:
Jogi személyt és egyéb szervezetet az adóhatóság előtt állandó meghatalmazás alapján a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, foglalkoztatott, megbízás alapján eljáró kamarai jogtanácsos, ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, nyilvántartásba vett adószakértő, nyilvántartásba vett okleveles adószakértő, nyilvántartásba vett adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet törvényes vagy szervezeti képviselője, foglalkoztatottja, tagja, környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is, a jövedéki adóról szóló törvény szerinti jövedéki üggyel kapcsolatban jövedéki ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is képviselheti. Természetes személyt az adóhatóság előtt állandó meghatalmazás alapján bármely – képviseletre alkalmas – nagykorú személy is képviselheti[9].
A belföldön nem letelepedett adóalany képviselete:
Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adó visszatérítési-jog érvényesítésére irányuló eljárásban az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint belföldön nem letelepedett adóalanyt külföldi természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet is képviselheti az adóhatóság előtt.[10] Ha a kötelezett gazdasági céllal harmadik országban telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye harmadik országban van, a termékdíjjal kapcsolatos ügyének intézéséhez az Air. szerinti pénzügyi képviselő megbízása kötelező.[11]
Az adóügyek elektronikus intézésének bejelentésére az EGYKE adatlap szolgál, amely a NAV internetes honlapjáról tölthető le.
Az állami adó- és vámhatóságnál rendszeresített, az állandó meghatalmazás bejelentésére szolgáló nyomtatvány, valamint az eseti meghatalmazásra ajánlott nyomtatvány minták a NAV honlapjáról letölthetőek (http://www.nav.gov.hu → letöltések-egyéb → adatlapok, igazolások, meghatalmazás minták).
Képviselő bejelentése:
I. A cégbejegyzésre, a bírósági nyilvántartásba vételre kötelezett adózók esetében – a nyilvántartásba vételt végző szervek képviselő adóazonosító jelét is tartalmazó elektronikus adatszolgáltatása alapján – az állami adó- és vámhatóság hivatalból biztosítja az önálló képviseleti joggal rendelkező törvényes képviselők elektronikus eljárási jogosultságát. Mindez azt jelenti, hogy az ebbe a körbe tartozó törvényes képviselők esetében nem szükséges külön képviseleti bejelentést tenni az állami adó- és vámhatósághoz.
A Magyar Államkincstár által nyilvántartandó, ún. törzskönyvi jogi személy adózók esetében, a törvényes képviselőknek az állami adó- és vámhatóság előtti eljárásuk biztosítása érdekében az EGYKE adatlapon külön képviseleti bejelentést szükséges tenniük.
II. Az adózó/ügyfél nevében az állami adó- és vámhatóság előtt állandó meghatalmazott, megbízott, illetve egyéb – jogszabályon alapuló – képviselője is eljárhat, azonban ennek előfeltétele, hogy a képviselő képviseleti jogosultságát a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz bejelentsék:
A bejelentett képviselő nyilvántartásba vételéről az állami adó- és vámhatóság az adózót és a képviselőt értesíti. A képviseleti jogosultság az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentés beérkezésétől hatályos.
Önadózás esetén az adóbevallás helyességét az adóhatóság megvizsgálja, a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja, és ha a kijavítás az adófizetési kötelezettség vagy az adó-visszatérítés összegét érinti, az adózót a kijavítástól számított 30 napon belül értesíti.[12]
Ha az adóbevallás az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki, vagy az adózó fennálló adótartozásáról, köztartozásáról a nyilatkozattételt vagy jogszabályban előírt igazolások benyújtásának kötelezettségét elmulasztotta, továbbá az adóbevallásából, nyilatkozatából olyan adatok hiányoznak, amelyek az adóhatóság nyilvántartásában sem szerepelnek, az adózót az adóhatóság 15 napon belül - megfelelő határidő tűzésével - hiánypótlásra szólítja fel.[13]
A bevallását elektronikusan benyújtó adózónak lehetősége van arra, hogy a hibák kijavítását követően a bevallást újból benyújtsa. Ebben az esetben a javító bevallás Főlap (B) blokkjában a „Hibásnak minősített bevallás vonalkódja” rovatba be kell írnia az eredeti (javítani kívánt) bevallás 10 jegyű vonalkódját, mely a javításra való felhívást tartalmazó levélben található meg, illetve a (C) blokk „Bevallás jellege” kódkockába a javítani kívánt bevalláson szerepeltetett (O), vagy (H) jelet kell feltüntetni. Amennyiben a javítás az alapbevallásra vonatkozik, a „Bevallás jellege” kódkocka üresen hagyandó.
Az adó megállapításához való jog elévülési idején belül az adózó is kezdeményezheti az adóbevallás kijavítását, ha a bevallás – adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét nem érintő – hibáját észleli.[14]
A NAV által elfogadott bevallás után, ugyanarra az időszakra csak adózói javításként (helyesbítésként) vagy önellenőrzésként nyújtható be ismételten a bevallás. Adózói javításról akkor van szó, amikor az adózó utóbb észlelte, hogy az adóhatóság által elfogadott bevallás valamely tájékoztató adat tekintetében téves (például az adózó/magánszemély családi neve, székhelye/telephelye/fióktelepe/lakcíme), vagy valamely tájékoztató adat az elfogadott bevallásból kimaradt, azaz a bevallás nem teljes körű.
Ha a bevallásban adóalapot illetve adót nem érintő adatokat kíván adózói javításként módosítani, akkor ezt a Főlap (C) blokk „Bevallás jellege” kódkockában a (H) betűvel kell jelölni.
Az adózó által javított bevallás kitöltésénél, amennyiben a kódkockában „(H)” jel szerepel az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett lapokon az új adatokat kell megadni, a bevallás további lapjain pedig meg kell ismételni az eredeti bevalláson szereplő adatokat.
Az adózói javítás (helyesbítés) lényege a teljes adatcsere, tehát ebben az esetben a módosított, „új” adatokkal valamennyi – az érintett bevalláson szerepeltetett – adatot ki kell tölteni. Azokat az adatokat, amelyeket az adózói javítás nem érint, az eredeti bevallásban feltüntetett módon meg kell ismételni. Amennyiben az adózó a helyesbítésként benyújtott bevallását szeretné javítani, akkor a javító bevallását a helyesbítésként benyújtott bevallásának megfelelően kell kitöltenie, csak a helyes adatokkal.
Fontos! Amennyiben az értékadatok adózó általi javítása az adózó kötelezettségének változását eredményezi, azaz az adó, az adóalap, vagy a költségvetési támogatás összegét módosítja, akkor a bevallás tekintetében önellenőrzést kell végezni.
Az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot és a költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti. Ha az adózó az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja.[15]
Önellenőrzéssel csak azt az adót, költségvetési támogatást lehet helyesbíteni, amely helyesbítésének összege az 1000 forintot meghaladja.[16] A környezetvédelmi termékdíj esetében tehát az önellenőrzéssel helyesbített adó helyesbítésének összege meg kell, hogy haladja az 1000 forintot.
A helyesbített adó, a költségvetési támogatás és a megállapított önellenőrzési pótlék a helyesbített összeg és a pótlék bevallásával egyidejűleg esedékes. 2014. január 1-jétől – a korábbi szabályokkal ellentétben – önellenőrzés már nem csak a bevallási határidőt követően, hanem azt megelőzően is benyújtható. Ha az adózó bevallását önellenőrzéssel az adóbevallás benyújtására előírt határidőt megelőzően helyesbíti, a helyesbített adó, a költségvetési támogatás az általános szabályok szerint válik esedékessé.[17] Az adózó javára mutatkozó helyesbítés esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell.[18]
Egy önellenőrzéssel csak egy bevallási időszakra vonatkozó adatok módosíthatók.
Figyelem! Önellenőrzés esetén, a „Bevallás jellege” kódkockánál a megfelelő betű jelölése mellett, a módosított, „új” adatokkal valamennyi – az önellenőrzéssel érintett bevalláson szerepeltetett – adatot ki kell tölteni.
A bevallást csak az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet önellenőrizni.[19]
Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás - a vizsgált időszak tekintetében - önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti. A vizsgálat alá vont adót, költségvetési támogatást és időszakot érintő helyesbítés abban az esetben minősül az ellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett önellenőrzésnek, ha az adózó az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb az ellenőrzésről szóló előzetes értesítés, az értesítés mellőzése esetén a megbízólevél kézbesítésének - kézbesítés hiányában átadásának - napját megelőző napon az adóhatósághoz benyújtotta (postára adta).[20]
Az önellenőrzést az önellenőrizni kívánt időszakban hatályos jogszabályok figyelembevételével kell elvégezni.
Ha a bevallásban adóalapot illetve adót érintő adatokat kíván önellenőrzéssel módosítani, akkor ezt a Főlap (C) blokk „Bevallás jellege” kódkockában az (O) betűvel kell jelölni. Önellenőrzés esetén a nyomtatványcsomag ONP lapjának kitöltése kötelező.
Ezt a nyomtatványt kell használni a késedelmesen, vagyis a bevallás benyújtásának esedékességét követően, az elévülési időn belül benyújtott bevallások esetében is.
17KTBEV | Főlap - Környezetvédelmi termékdíj és a gépjármű termékdíjátalány 2017. évi bevallása |
Bevallás részletező lapok: |
|
17KTBEV-OSSZ | Összesítő lap nettó kötelezettségről |
17KTBEV-BEV | A termékdíj-fizetési kötelezettség nem egyéni hulladékkezelő esetén |
17KTBEV-GJA | Bevallás a gépjármű termékdíjköteles termék alkotórészei, tartozékai után fizetendő termékdíjátalányról |
17KTBEV-EGY | A termékdíj-fizetési kötelezettség egyéni hulladékkezelő esetén |
17KTBEV-VIS1 | Visszaigényelhető termékdíj. A Ktdt. 25. § (1) bekezdés szerinti visszaigénylés |
17KTBEV-VIS2 | Visszaigényelhető termékdíj. A Ktdt. 25. § (2) és (2/a) bekezdés szerinti visszaigénylés |
17KTBEV-HAS | Az egyéni hulladékkezelés keretében végzett hulladékkezelési tevékenységre vonatkozó adatok |
17KTBEV-ATV | A termékdíj-kötelezettség átvállalására vonatkozó adatok |
17KTBEV-ANY | Bevallás és adatszolgáltatás a nyilatkozattal átadott termékdíjköteles termékekről, és a nyilatkozó vevőkről [Ktdt. 3. § (6) bekezdés] |
17KTBEV-170 | Átvezetési és kiutalási kérelem a pénzforgalmat lebonyolító bizonylatokhoz |
17KTBEV-ONP | Önellenőrzés |
17KTBEV-EU | Nyilatkozat arról, hogy az önellenőrzés indoka Alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály |
A Ktdt. 3. § (1) bekezdése értelmében a környezetvédelmi termékdíj-kötelezettség a termékdíjköteles termék forgalomba hozatala, saját célú felhasználása vagy készletre vétele esetén keletkezik.
A termékdíj-kötelezettség
terheli.
Reklámhordozó papír esetében az a) pont szerinti első belföldi forgalomba hozatalnak – belföldi előállítás esetén – a nyomdai szolgáltatás teljesítése (nyomtatás és átadás) minősül.[21]
A Ktdt. 3. § (2a) szerint a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a termékdíj megfizetése nélkül vagy a termékdíj visszatérítését követően a termékdíj raktárban tárolt, feldolgozott, előállított, újbóli felhasználásra előkészített termékdíjköteles termék, termékdíj raktárból belföldre, a tulajdonjog átruházásával történő kiszállítása, első belföldi forgalomba hozatalnak minősül.[22]
A termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni, ha – a Vhr-ben meghatározottak szerint – a kötelezett vevője (a továbbiakban: nyilatkozó) nyilatkozik arról, hogy
ba) újrahasználható csomagolószert a betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti betétdíjas rendszerben, vagy
bb) újrahasználható raklapot a beszerzéstől számított legalább 365 napig újrahasználható csomagolóeszközként csomagolás létrehozására,
használja fel,
ca) mint annak végfelhasználója nem csomagolás előállítására, vagy
cb) más termék előállításához közvetlen anyagként (alapanyagként)
használja fel,
A fentiek szerinti nyilatkozó kötelezettnek minősül, ha a nyilatkozatával ellentétesen jár el, egyébként a kötelezett ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell rá alkalmazni.
Amennyiben a nyilatkozó nem, vagy nem a nyilatkozat tartalma szerint jár el vagy ezt nem tudja igazolni, a termékdíjköteles termék termékdíját és a termékdíj-kötelezettség keletkezésének időpontjától számított késedelmi pótlékot köteles megfizetni.
A termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni, ha a kötelezett
Átvállalás:
A Ktdt. 14. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a termékdíj-kötelezettség számla vagy szerződés alapján átvállalható.
Számlán történő átvállalásra kizárólag a belföldi előállítású termékdíjköteles egyéb kőolajtermék esetén van lehetőség. A kötelezettséget az első belföldi forgalomba hozó vállalhatja át a kötelezettől.
Figyelem! Az előírt – átvállalást jelző – számlazáradékolási követelmény nem, vagy hibás teljesítése esetén a termékdíj-kötelezettség nem száll át az átvállalóra. Hibás a teljesítés, ha az átvállalás nem a kötelezettől történt, a záradékszöveg nem kerül a számlán feltüntetésre. Nem minősül a követelmény hibás teljesítésének a betűhiba, ide nem értve a záradékszövegben történő jogszabályi helyre való hivatkozást.
Szerződés alapján a termékdíj-kötelezettséget a kötelezettől
aa) első belföldi vevője, vagy
ab) a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője,
ha az átvállalt kötelezettséggel megvásárolt termékdíjköteles termék legalább 60%-át külföldre értékesíti,
ea) első belföldi vevője vagy
eb) a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője,
ha csomagolást hoz vagy bércsomagoltatás keretében csomagolást hozat létre a csomagolószerből, továbbá ha az újrahasználható csomagolószer engedélyezett bérleti rendszerének szabályai szerint az újrahasználható csomagolószert bérbe adja,
fa) első belföldi vevő vagy
fb) a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője,
ga) első belföldi vevő vagy
gb) a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője
átvállalhatja.[24]
A termékdíj visszaigénylése:
A befizetett termékdíj a15/A. és 15/B §-ban meghatározott termékdíjátalány kivételével
esetén visszaigényelhető.[25]
A kötelezett az általa befizetett egyéb kőolajtermék termékdíjának visszaigényelheti azon részét, amelyre vonatkozóan a használt vagy hulladékká vált, a kötelezettnél termékdíjköteles egyéb kőolajtermék anyagában történő hasznosításra történő átadás-átvételének tényét és a hasznosítás tényét igazolja.[26]
Visszaigényelhető a növényvédőszerrel közvetlenül érintkező, a növényvédőszer csomagolását képező csomagolószerek után megfizetett termékdíjnak azon része, amelyet a visszaigénylő a hulladékkezelés szervezését ellátó non-profit szervezet részére szolgáltatási díjként – a hulladékká vált csomagolást alkotó csomagolószer tömegére vonatkozóan – igazoltan megfizetett.[27]
Fentiek alapján 17KTBEV bevallás benyújtására kötelezett:
A termékdíj alapja a termékdíjköteles termék tömege.[28]
Termékdíjátalány-fizetés választása során a gépjármű alkotórészét, tartozékát képező termékdíjköteles termék esetében a gépjármű mennyiségét kell a bevallásban feltüntetni.[29]
A termékdíj tételeit a Ktdt. 2. melléklete állapítja meg. Egyéni hulladékkezelés esetén a termékdíj tételeit és kiszámításának módját a törvény 3. melléklete tartalmazza.[30]
A fizetendő termékdíj a Ktdt. 2. és 3. számú melléklete alapján az egyes termék- és anyagáramokra meghatározott díjtételek és a kötelezett által forgalomba hozott/saját célra felhasznált termékdíjköteles termék tömege szorzatának ezer forintra kerekített összege.
A gépjármű alkotórészét, tartozékát képező termékdíjköteles termékek tömegét és a fizetendő termékdíjátalány összegét a 4. melléklet tartalmazza.[31]
A 17KTBEV bevallást az egyéni hulladékkezelés esetét kivéve negyedévente kell benyújtani. Az egyéni hulladékkezelő évente teljesíti bevallási kötelezettségét. Az adott időszakra vonatkozó bevallást egy alkalommal lehet benyújtani, kivételt képez ez alól az azonos tárgyidőszakra benyújtott javítás (helyesbítés), önellenőrzés, ismételt önellenőrzés, átalakulás valamint a felszámolás és végelszámolás esete. Kivételt képez továbbá az egyéni hulladékkezelést választó kötelezett, akinek/amelynek a tárgyévre vonatkozóan két bevallást, egy termékdíj-előleg bevallást és egy termékdíj bevallást kell benyújtania (lásd: Határidők cím alatt).
A kötelezett a termékdíjat a bevallás benyújtására meghatározott határidőig az e célra vezetett központi költségvetési számlaszámra (a továbbiakban: termékdíj számla) forintban fizeti be. Ha a bevallásban a termékdíj összege az ezer forintot nem éri el, továbbá az Art. szerinti ellenőrzés vagy önellenőrzés során a termékdíj-különbözet az ezer forintot nem éri el, azt nem kell megfizetni. Az adóhatóság az ezer forintot el nem érő termékdíj-visszatérítést nem utalja ki.[32]
Az alkalmazandó termékdíjas számlaszámok a következők:
Számla száma | Számla elnevezése | Számlajel |
---|---|---|
10032000-01037454-00000000 | NAV környezetvédelmi termékdíj adóbevételi számla | 920 |
10032000-01850695-00000000 | NAV Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj visszaigénylés lebonyolítási számla | 924 |
10032000-01076301-00000000 | NAV Adóztatási tevékenységgel összefüggő bírság, mulasztási bírság és önellenőrzéssel kapcsolatos befizetések bevételi számla | 215 |
Amennyiben az adózó a bevallási (adatszolgáltatási) kötelezettségét hibásan, hiányos adattartalommal, késve teljesíti, vagy azt elmulasztja, hiánypótlásra felhívásnak nem tesz eleget, továbbá az iratmegőrzési kötelezettség szabályait megsérti, az adó- és vámhatóság mulasztási bírság kiszabásával élhet – figyelembe véve az Art. 220. §, 221. §, 228. §, 237. §, 238. §-ban foglalt rendelkezéseket.
A fentieken túl, figyelembe véve az Art. 150. § és a 153-160. § rendelkezéseit, termékdíj bírságot kell megállapítani
esetén.[33]
A termékdíj bírság mértékéről a Ktdt. 31. § (2), (3) bekezdései rendelkeznek.