Kitöltési útmutató a 17K108 jelű,
az MRP (Munkavállalói Résztulajdonosi Program) szervezet adatszolgáltatása a tagi részesedés bevonása következtében átadott részvényekről
elnevezésű nyomtatványhoz
Ezen a nyomtatványon a 2017. adóévre vonatkozó kötelezettség teljesíthető!
Jogszabályi háttér:
- A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja tv.)
- Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban Art.)
- Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban Air.)
Az adatszolgáltatás kötelezettje és tárgya:
A magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték nem minősül bevételnek abban az esetben, ha az értékpapírt a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezet résztvevőjeként szerezte. Az MRP szervezet résztvevőnként, az adóévet követő év január 31-ig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére a résztvevőnek a tagi részesedése bevonása következtében, arra tekintettel átadott összes részvénynek az átadásuk napjára megállapított együttes szokásos piaci értékéről, valamint – ha az MRP alapjául szolgáló javadalmazási politika az átadott részvény ellenértékének megfizetéséről rendelkezett – a részvények ellenértékének a résztvevő által már megfizetett összegéről.
[1]
Az adatszolgáltatás benyújtásának módja, határideje:
A nyomtatványt az elektronikus ügyintézésre kötelezett, valamint az elektronikus ügyintézési módot önként választó adózónak/ügyfélnek 2018-ban elektronikusan kell benyújtania.
Az adatszolgáltatást az MRP szervezet az adóévet követő év január 31-éig (2018. január 31.) köteles teljesíteni.
Az adatszolgáltatás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók
Az 17K108 jelű adatszolgáltatást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban NAV) honlapján (www.nav.gov.hu) megtalálható és letölthető ÁNYK internetes kitöltő programmal kell elkészíteni. Az 17K108A résznyomtatványból (Főlap) adatszolgáltatónként egyet, a 17K108M résznyomtatványból az adatszolgáltatóhoz tartozó magánszemélyenként egyet-egyet kell kitölteni.
Az adatszolgáltatást csak ügyfélkapus/cégkapus regisztrációval rendelkező adózó, és az állami adó- és vámhatósághoz az EGYKE adatlapon bejelentett, illetve az arra jogosultsággal rendelkező képviselője nyújthatja be.
Az űrlap elektronikus úton történő benyújtásának módja
a) saját, a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz (KÜNY) kapcsolódó (korábbi elnevezésén Ügyfélkapus) tárhelyéről, vagy
b) a gazdálkodó szervezet saját Cégkapujáról
küldi meg a nyomtatványt.
a) az általa meghatalmazott képviselő is magánszemély vagy egyéni vállalkozó, akkor a képviselő Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz (KÜNY) kapcsolódó (korábbi elnevezésén Ügyfélkapus) tárhelyéről, vagy a gazdálkodó szervezet saját Cégkapujáról;
b) ha az adózó meghatalmazottja egy adott szervezethez köthető minősége, jogviszonya alapján jár el képviselőként (pl. számviteli szolgáltatásra jogosult gazdasági társaság törvényes vagy szervezeti képviselője, tagja, alkalmazottja), akkor a szervezet Cégkapujáról
c) az általa meghatalmazott képviselő kamarai jogtanácsos, ügyvéd vagy európai közösségi jogász, akkor – választása szerint – a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz (KÜNY) kapcsolódó (korábbi elnevezésén Ügyfélkapus) tárhelyéről vagy a saját Cégkapujáról
küldi meg a nyomtatványt.
Képviselő bejelentése:
I. A cégbejegyzésre, a bírósági nyilvántartásba vételre kötelezett adózók esetében – a nyilvántartásba vételt végző szervek képviselő adóazonosító jelét is tartalmazó elektronikus adatszolgáltatása alapján – az állami adó- és vámhatóság hivatalból biztosítja az önálló képviseleti joggal rendelkező törvényes képviselők elektronikus eljárási jogosultságát. Mindez azt jelenti, hogy az ebbe a körbe tartozó törvényes képviselők esetében nem szükséges külön képviseleti bejelentést tenni az állami adó- és vámhatósághoz.
A Magyar Államkincstár által nyilvántartandó, ún. törzskönyvi jogi személy adózók esetében, a törvényes képviselőknek az állami adó- és vámhatóság előtti eljárásuk biztosítása érdekében az EGYKE adatlapon külön képviseleti bejelentést szükséges tenniük.
II. Az adózó/ügyfél nevében az állami adó- és vámhatóság előtt állandó meghatalmazott, megbízott, illetve egyéb – jogszabályon alapuló – képviselője is eljárhat, azonban ennek előfeltétele, hogy a képviselő képviseleti jogosultságát a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz bejelentsék:
1. Az adózó/ügyfél nevében eljárni kívánó állandó meghatalmazott, megbízott, illetve egyéb – jogszabályon alapuló – képviselő személyét az erre a célra szolgáló EGYKE adatlapon kell bejelenteni az első ügyintézés előtt legalább 15 nappal.
a. Az EGYKE adatlapot az elektronikus ügyintézésére kötelezett vagy az ügyintézés elektronikus módját önként választó adózónak/ügyfélnek elektronikusan kell benyújtania az arra vonatkozó, fent részletezett módok valamelyikén. Az elektronikusan benyújtott EGYKE adatlaphoz – elektronikus irat formában (eredeti elektronikus iratként vagy elektronikus irattá alakított papíralapú iratként) – csatolni kell az állandó meghatalmazást, megbízást is.
b. Ha az adózó/ügyfél elektronikus ügyintézésre nem kötelezett vagy választhatja azt, de azzal nem kíván élni, az EGYKE adatlapot papíralapon is benyújthatja bármelyik elsőfokú adó- és vámigazgatósághoz.
2. A törvényes képviselő a központi elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételével az eBEV portálon elérhető képviseleti bejelentő felületen is bejelentheti az állandó meghatalmazottat, megbízottat. A bejelentett képviseleti jogosultság az állandó meghatalmazott, megbízott jóváhagyásával válik érvényessé. Ebben az esetben – elektronikus irat formában (eredeti elektronikus iratként vagy elektronikus irattá alakított papír alapú iratként) – csatolni kell az állandó meghatalmazást, megbízást is.
A bejelentett képviselő nyilvántartásba vételéről az állami adó- és vámhatóság az adózót és a képviselőt értesíti. A képviseleti jogosultság az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentés beérkezésétől hatályos
Eredeti adatszolgáltatás
Eredetinek akkor minősül az adatszolgáltatás, ha az adatszolgáltató az egyszeri adatszolgáltatásra előírt határidőn belül, először szolgáltat adatot.
Eredeti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás jellegének feltüntetésére szolgáló négyzetet üresen kell hagyni.
A határidő előtt benyújtott adatszolgáltatások esetében az elsőként beadott, és a NAV által elfogadott adatszolgáltatás minősül eredetinek.
Soron kívül teljesített adatszolgáltatás
A jogutód nélkül megszűnő adózó, ha e tevékenységét megszünteti, adatszolgáltatási kötelezettségét az éves elszámolású adókról benyújtott soron kívüli bevallással egyidejűleg teljesíti.
[3]
A soron kívüli adatszolgáltatást a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell benyújtani. [4]
Abban az esetben, ha a soron kívüli bevallás benyújtásának határideje túlnyúlik az adatszolgáltatási határidőn, úgy a 2017. évre vonatkozó adatszolgáltatást függetlenül a megszűnés időpontjától, az adatszolgáltatási határidőig teljesíteni kell.
Nem minősül soron kívül teljesített adatszolgáltatásnak, ha elmaradt adatszolgáltatást pótol az arra kötelezett.
Amennyiben az adatszolgáltatást soron kívül teljesíti az adatszolgáltató, akkor azt jelezni kell a Főlap (B) blokkjában.
Az állami adó- és vámhatóság által hibásnak minősített adatszolgáltatás javítása
Az állami adó- és vámhatóság az adatszolgáltatás helyességét megvizsgálja, és amennyiben az adatszolgáltatás az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki, 15 napon belül, megfelelő határidő tűzésével az adózót értesíti az adatszolgáltatás kijavítása (hiánypótlása) érdekében. Az adózónak a hibalistában felsorolt hibák kijavítását követően az adatszolgáltatás teljes állományát újból be kell nyújtania, és a lap tetején lévő kódkockába be kell írnia az eredeti (a hibásnak minősített) adatszolgáltatás 10 jegyű vonalkódját, amely a javításról szóló értesítő levélben található meg.
Javító adatszolgáltatás beküldése esetén a Főlap (B) blokkjában az „Adatszolgáltatás jellege” kódkockát üresen kell hagyni, kivéve, ha helyesbítésként beküldött adatszolgáltatás kijavítására szólítja fel az állami adó- és vámhatóság.
Adózói javítás (helyesbítés)
Az állami adó- és vámhatóság által elfogadott adatszolgáltatás után, ugyanarra az időszakra csak adózói javítás (helyesbítés) nyújtható be.
Adózói javításról (helyesbítésről) akkor van szó, ha az adózó utóbb észlelte, hogy az állami adó- és vámhatóság által elfogadott adatszolgáltatás bármely adat tekintetében téves, vagy valamely adat az elfogadott adatszolgáltatásból kimaradt, azaz az adatszolgáltatás nem teljes körű.
Akkor is adózói javításról (helyesbítésről) van szó, ha valamely magánszeméllyel kapcsolatos adatközlést az adatszolgáltatás által érintett időszakra pótlólag teljesíti az arra kötelezett.
Ha az adatszolgáltatás benyújtása adózói javítás (helyesbítés) miatt történik, akkor a 17K108 Főlap (B) blokkjában az „Adatszolgáltatás jellege” mezőbe „H” betűt kell választani.
Ebben az esetben „A hibásnak minősített adatszolgáltatás vonalkódja” mezőt értelemszerűen üresen kell hagyni, kivéve azt az esetet, amikor a helyesbítő adatszolgáltatásra érkezik javítás.
Ha a helyesbítés benyújtására azért van szükség, mert a magánszemélyre vonatkozóan közölt adatok valamelyikét kell módosítani, abban az esetben a magánszemélyenkénti összesítő 17K108M lap (B) blokkjában is fel kell tüntetni „H” betűvel a helyesbítés tényét.
Amennyiben olyan magánszemély adatait közölte a benyújtott adatszolgáltatásban, akivel kapcsolatosan adatszolgáltatási kötelezettsége nem volt, azt a magánszemélyenkénti összesítő 17K108M lapon „T”-vel kérjük jelölni. Ebben az esetben az adott magánszemélyhez kapcsolódóan a magánszemélyes lap (C) blokkját nem kell kitölteni, mivel a sorban adatot közölni nem lehet.
Adózói javítás (helyesbítés) esetén - amennyiben a magánszemélyre vonatkozóan közölt adatok valamelyikét kell módosítani -, csak a helyesbítéssel érintett magánszemély(ek)re vonatkozó lapokat kell ismételten benyújtani.
Ekkor nemcsak a helyesbítendő adatokat kell az egyes magánszemélyes lapokon módosítani, hanem valamennyi, az adott magánszemélyre vonatkozó adatot újból kell közölni, hiszen a helyesbítés lényege a magánszemélyre vonatkozó teljes adatcsere.
Jogkövetkezmények
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy amennyiben bevallási (adatszolgáltatási) kötelezettségét hibásan, hiányos adattartalommal, késve teljesíti, vagy azt elmulasztja, az állami adó- és vámhatóság szankcióval élhet – figyelembe véve az Art. 155. §, 161. § §, továbbá a 220-221. § paragrafusaiban foglalt rendelkezéseket.
Az adatszolgáltatás részei:
1) 17K108A
2) 17K108M
A Főlap (A) blokkja tartalmazza az adatszolgáltatás benyújtására kötelezett adatait.
Kérjük, töltse ki az adatszolgáltató adószámát.
Jogutódlással történő megszűnés esetén a jogutód kötelezettsége teljesíteni a jogelőd által nem teljesített kötelezettségeket (adatszolgáltatást).
[5] Ebből következően, 2017. január 1. napja és 2018. január 31. napja között jogutódlással történő évközi megszűnés esetén, a jogutód az általános határidőig teljesíti a jogelőd kötelezettségét. Ilyen esetben az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a jogelőd adószámát is, ha az adatszolgáltató a jogelőd kötelezettségét is teljesíti.
Ha az adatszolgáltatás hibásnak minősül, akkor a hibásnak minősített adatszolgáltatás vonalkódját is a Főlap (A) blokkjában kell beírni.
Kérjük, tüntesse fel az adatszolgáltató nevére, székhelyére, levelezési címére, ügyintéző nevére és telefonszámára vonatkozó adatokat.
Amennyiben levelezési címként postafiókot kíván megadni, akkor a közterület jellegéhez „postafiók”-ot kell írni, a postafiók számát a házszám rovatban kell feltüntetni.
Ügyintézőként annak a személynek a nevét kérjük feltüntetni, aki az adatszolgáltatást összeállította, és aki az adatszolgáltatás esetleges javításába bevonható.
A Főlap (B) blokkjában az adatszolgáltatás jellege kódkockát akkor kell kitölteni, ha az adatszolgáltatás adózói javításnak (helyesbítésnek) minősül. Alapbevallásnál a kódkocka üresen marad!
Abban az esetben, ha az adatszolgáltatást azért teljesíti az arra kötelezett, mert azt az Art. 3. számú melléklete M) pontja szerint soron kívül be kell nyújtania, akkor X-szel kell jelölni ezt a tényt.
A Főlap (B) blokkjában jelenik meg az adatszolgáltatásban feltüntetett összes magánszemély (17K108M lapok) száma.