Kitöltési útmutató
a 1791 számú bevallásához
Jogszabályi háttér
· Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)
· A távközlési adóról szóló 2012. LVI. törvény
· Elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Ehtv.)
· A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban: Cstv.)
Kitöltésre vonatkozó általános tudnivalók
Bevallás benyújtásának módja
Ügyfélkapus regisztrációját a Kormányhivatal bármely járási (fővárosi kerületi) hivatalában, vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervénél, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal központi ügyfélszolgálatain a megyeszékhelyeken, valamint budapesti ügyfélszolgálatokon, Magyar Posta Zrt. egyes ügyfélszolgálatain, illetve Magyarország diplomáciai, konzuli képviseletein is elvégezheti (továbbiakban együtt: ügyfélkapus regisztráció elvégzésére jogosult szerv). Amennyiben rendelkezik a megfelelő szintű elektronikus aláírással, úgy regisztrálhat az interneten is, nem kell az ügyfél-regisztrációs szervnél megjelennie.
Felhívjuk a figyelmet, hogy az Art. önellenőrzési és elévülési szabályainak figyelembevételével ugyanezen a nyomtatványon kérjük az önellenőrizést elvégezni, illetőleg amennyiben elmulasztott kötelezettségét kívánja pótolni, úgy azt szinten jelen bevalláson teheti meg. A bevallást csak az okmányiroda regisztrációval rendelkező, és az állami adó- és vámhatósághoz az EGYKE jelű Egységes Képviseleti Bejelentőlapon bejelentett adózó, vagy annak képviselője nyújthatja be.
Figyelemmel arra, hogy a 1291. számú bevallásban kellett 2012. második félévtől a távközlési adókötelezettséget is bevallani, ezért amennyiben adókötelezettségét önellenőrizni, vagy pótolni szeretné, úgy azt a 1291. számú bevallással kérjük megtenni. Ha azonban a 2013., 2014., 2015. és 2016. évre vonatkozó kötelezettségét kívánja önellenőrizni (helyesbíteni), vagy pótolni, úgy azt a 1391., 1491., 1591. vagy 1691. számú bevallással teheti meg.
A bevallás részei:
Amennyiben a bevallás benyújtásra kerül, úgy a bevallás-garnitúrának a főlapja, valamint 1791-01. számú lap kötelezően benyújtandó.
A bevallás 1791-02. és a 1791-03. számú lapját nem feltétlenül kell benyújtani, csak abban az esetben, amennyiben önrevíziós bevallásként adja be a bevallást és nyilatkozni kíván arról, hogy az önellenőrzés indoka alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály.
Az állami adó- és vámhatóság az adóbevallás helyességét megvizsgálja, [2] és amennyiben az adóbevallás [3] az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki, az adózót az állami adó- és vámhatóság 15 napon belül – megfelelő határidő kitűzésével – hiánypótlásra (javításra) szólítja fel.
A bevallását elektronikusan benyújtó adózónak lehetősége van arra, hogy a hibák kijavítását követően a bevallást újból benyújtsa. Ebben az esetben a főlap (B) blokkjába be kell írnia az eredeti (a javítani kívánt) bevallás 10 jegyű vonalkódját, mely a javításra való felhívást tartalmazó (kiértesítő) levélben található meg. A javító bevallást úgy kell kitölteni, mint az állami adó- és vámhatóság által hibásnak minősített (javítani kívánt) bevallást, azonban ebben az esetben a helyes adatokat kell feltüntetni a megfelelő sorokban. Helyesbítő, vagy önellenőrző bevallások esetében is küldhető javító bevallás akkor, ha a helyesbítésnek, önellenőrzésnek szánt bevallást a hivatal hibásnak találta és arról értesítést küldött. Az elküldött bevallások feldolgozási állapotáról az ügyfélkapun keresztül, az eBEV szolgáltatások rendszerében tájékozódhat.
Helyesbítő vagy önellenőrző bevallások esetében is küldhető javító bevallás akkor, ha a helyesbítésnek, önellenőrzésnek szánt bevallást a hivatal hibásnak találta és arról értesítést küldött. Az elküldött bevallások feldolgozási állapotáról az ügyfélkapun keresztül, az eBEV szolgáltatások rendszerében tájékozódhat.
Abban az esetben, ha a bevallás benyújtása adózói javítás (helyesbítés) miatt történik, akkor a főlap (C) blokkjában, a „Bevallás jellege” menüből a „H” betűjelet kell kiválasztani.
Az adózói javítás (helyesbítés) lényege a teljes adatcsere, tehát ebben az esetben a módosított, „új” adatokkal valamennyi – az érintett bevalláson szerepeltetett – adatot ki kell tölteni! Azokat az adatokat, amelyeket az adózói javítás nem érint, az eredeti bevallásban feltüntetett módon meg kell ismételni.
Adózói javítás (helyesbítés) esetén a főlap (B) blokkjában a „Hibásnak minősített bevallás vonalkódja” mező csak akkor tölthető ki, ha a már korábban benyújtott helyesbítő bevallást javítja az adózó.
Fontos! Amennyiben az értékadatok adózó általi javítása az adózó kötelezettségének változását eredményezi, azaz az adó, az adóalap, vagy a költségvetési támogatás összegét módosítja, akkor a bevallás tekintetében önellenőrzést kell végezni.
A benyújtott adóbevallás helyességét [5] az adóhatóság megvizsgálja, a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja, és ha a kijavítás az adófizetési kötelezettség összegét érinti, az adózót a kijavítástól számított 30 napon belül értesíti. Amennyiben az adózó a kijavítással nem ért egyet [6], az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül egyeztetés végett az adóhatósághoz fordulhat.
Ha az adóbevallás az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki [7], továbbá az adóbevallásból olyan adatok hiányoznak, amelyek az adóhatóság nyilvántartásában sem szerepelnek, az adózót az adóhatóság 15 napon belül megfelelő határidő tűzésével hiánypótlásra szólítja fel.
Amennyiben az adóhatóság hibásnak minősíti a benyújtott bevallást, akkor az adóhatóság kiértesítése alapján ki kell tölteni az adóhatóság által hibásnak minősített javítandó bevallás vonalkódját is, amelyet a kiértesítés tartalmaz.
Javító bevallás beküldésekor ügyelni kell arra, hogy a bevallás jellege kódkockában a jelölés egyezzen meg a javítandó bevalláséval.
Önellenőrzés
A bevallás helyesbítésének – önellenőrzésének – elévülési idejére az Art
[8]-ban foglaltak az irányadók. Az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adóalapot, adót, költségvetési támogatást az adózó önellenőrzés útján helyesbítheti az állami adó- és vámhatóság által elfogadott, feldolgozott bevallás után, ugyanarra az időszakra, adóalap, illetőleg adó módosítására kizárólag csak önellenőrzés keretében van lehetőség.
Önellenőrzéssel csak azt az adót (adóalapot) lehet módosítani, amely módosításnak az összege az 1 000 forintot meghaladja.
[9]
A vizsgálat alá vont adót, költségvetési támogatást és időszakot érintő helyesbítés abban az esetben minősül az ellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett önellenőrzésnek, ha az adózó az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb – a megbízólevél kézbesítésének – kézbesítés hiányában átadásának – napját megelőző napon az adóhatósághoz benyújtotta (postára adta).
Az adóhatósági ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó – a vizsgált időszak tekintetében – önellenőrzéssel nem helyesbíthető
[10].
A 1791 számú nyomtatvány a jelen bevallásban közölt adatok önellenőrzésére, ismételt önellenőrzésére is szolgál, valamint e nyomtatványon történhet a pótlás is.
Figyelem! Önellenőrzés esetén a módosított „új” adatokkal az önellenőrzéssel érintett bevallásban szerepeltetett valamennyi, az eredeti bevallásban is szerepeltetett és nem változott adatot is ki kell tölteni.
Önellenőrzés esetén a nyomtatvány 1791-02. számú lapját kérjük kitölteni.
Ha a bevallás önellenőrzésnek minősül, a főlapon a C) blokkban a „Bevallás jellege” menüből kell az önellenőrzésnek megfelelő „O” betűjelet kiválasztani. Önellenőrzésnek minősül, [11] ha az adózó az adót, adóalapot módosítja. Önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást a kötelezettség eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő adóra előírt bevallási időszakra, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni. Az önellenőrzés az adóalap, a feltárt adó, költségvetési támogatás és – ha törvény előírja – az önellenőrzési pótlék megállapítása, a helyesbített adóalap, a helyesbített adó, költségvetési támogatás, valamint a pótlék bevallása és egyidejű megfizetése, és az adó, költségvetési támogatás igénylése. [12] A helyesbített adó, a költségvetési támogatás és a megállapított önellenőrzési pótlék, a helyesbített összeg és a pótlék bevallásával egyidejűleg esedékes. [13] Ettől eltérően amennyiben az adózó bevallását önellenőrzéssel az adóbevallás benyújtására előírt határidőt megelőzően helyesbíti, a helyesbített adó, a költségvetési támogatás az általános szabályok szerint válik esedékesség. [14]
Egy önellenőrzéssel csak egy bevallási időszakra vonatkozó adatok módosíthatók.
Az önellenőrzési pótlék kiszámítása
Az adózó javára mutatkozó helyesbítés esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell
[15]. Nem kell önellenőrzési pótlékot felszámítani, ha az adózó a bevallását az adóbevallás benyújtására előírt határidőt megelőzően helyesbíti önellenőrzéssel
Az adózó terhére mutatkozó helyesbítés esetén az önellenőrzési pótlék alapja a 1791-02. lap önellenőrzési blokk b) oszlopában feltüntetett összeg, azaz a bevallott és az önellenőrzéssel feltárt helyesbített adó összegének különbözete.
Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5000 forintot, magánszemély esetében az 1000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni. [16] Az önellenőrzési pótlékot a jegybanki alapkamat változásaihoz igazodva kell kiszámítani, azaz az önellenőrzéssel érintett időszakot ennek alapján időintervallumokra kell bontani.
Az önellenőrzési pótlék megállapításához segítséget nyújt a NAV internetes honlapján (www.nav.gov.hu/szolgaltatasok/kalkulatorok/potlekszamitas) található pótlékszámítási program.
A százalékos mértéket 3 tizedes jegy pontossággal kell meghatározni és a harmadik tizedes jegy után következő számokat el kell hagyni. Az önellenőrzési pótlékot az eredeti bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig terjedő időszakra kell kiszámítani és eddig a napig kell pénzügyileg rendezni.
Amennyiben az önellenőrzéssel történő módosítással az adózónak pénzügyileg rendezendő adókötelezettsége keletkezik, akkor az adót és az esetlegesen felszámított önellenőrzési pótlékot az önellenőrzés benyújtásának napjáig lehet – késedelmi pótlék felszámítása nélkül – megfizetni. Kötelezettség csökkenése esetén az adó visszaigénylésének lehetősége ugyanezen időponttól nyílik meg.
A visszajáró összeget az adózó a bevallás benyújtására előírt határidőtől jogosult visszaigényelni az „Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéséhez” elnevezésű ’17 számú nyomtatvány benyújtásával. A visszaigényelt különbözetet az állami adó- és vámhatóság az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámlájára utalja vissza, vagy – kérelemre – átvezeti más adónemre.
Jogkövetkezmények
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy amennyiben bevallási (adatszolgáltatási) kötelezettségét hibásan, hiányos adattartalommal, késve teljesíti, vagy azt elmulasztja, az állami adó- és vámhatóság szankcióval élhet – figyelembe véve az Art. 6/A. §-6/J. §, továbbá a 172. § paragrafusaiban foglalt rendelkezéseket.
Képviselet
Jogi személyt és egyéb szervezetet esetében a bevallást aláírhatja a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti jogal rendelkező személy (jogi személy esetén a Ptk. szerinti törvényes képviselő, szervezeti képviselő, egyéb szervezet esetén a szervezetre vonatkozó jogszabály alapján eljáró képviselő), vagy munkaviszonyban álló jogtanácsos, a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott, megbízás alapján eljáró jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja, környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is képviselheti.
[17]
Az adózó a képviselet ellátására állandó meghatalmazást vagy megbízást adhat, és ezt az adóhatósághoz bejelentheti. Az állandó meghatalmazás, megbízás – a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésén túl – az adóhatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha azt az adózó vagy képviselője az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített EGYKE (Egységes Képviseleti Bejelentőlap) jelű formanyomtatványon jelenti be. Ha az állandó meghatalmazást, megbízást, vagy annak megszűnését az adózó képviselője jelenti be, az állami adó- és vámhatóság a bejelentésről az adózót írásban értesíti. Az adózó az eseti, illetve az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatósághoz, illetve a képviseleti jog megszűnését a meghatalmazott, megbízott is bejelentheti az állami adó- és vámhatóságnál. A képviseleti jog keletkezése és megszűnése az állami adó- és vámhatósággal szemben a bejelentéstől hatályos azzal, hogy a képviseleti jog megszűnésének bejelentése napján a meghatalmazottat még az állami adó- és vámhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni.
[18]
Felhívjuk a figyelmet, hogy az állami adó- és vámhatósághoz be nem jelentett, vagy az állami adó- és vámhatósághoz bejelentett, de a jelen bevallás aláírására nem jogosult állandó meghatalmazott által aláírt adóbevallás – eseti meghatalmazás csatolása nélkül – érvénytelen, csak az állami adó- és vámhatósághoz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelentett, a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott esetén lehet a meghatalmazás bevalláshoz történő csatolásától eltekinteni!
Az állami adó- és vámhatóságnál rendszeresített állandó meghatalmazás nyomtatvány, valamint az eseti meghatalmazásra ajánlott nyomtatvány minták a NAV honlapjáról letölthetőek (http://www.nav.gov.hu®Letöltések-egyéb®Adatlapok, igazolások, meghatalmazás-minták).
Egyéb tudnivalók
A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni az állami állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő befizetések vonatkozásában ideértve a külön jogszabályban meghatározott elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül átutalással történő fizetést is. A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó az eljárási illeték, az állami állami adó- és vámhatóságnál kezdeményezett eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj, az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatáshoz kapcsolódó regisztrációs díj, az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteher-fizetési kötelezettség valamint – ha végrehajtási eljárás alatt áll – a végrehajtói letéti számlára történő befizetés vonatkozásában az állami állami adó- és vámhatóságnál fennálló fizetési kötelezettségét
a) készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (bankkártyával) vagy
b) a külön jogszabályban meghatározott, az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat
biztosító alrendszeren keresztül POS terminál útján történő bankkártyás fizetés útján is teljesítheti
[19].
A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízással köteles teljesíteni. A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó az állami állami adó- és vámhatóság felé fennálló fizetési kötelezettségét
a) készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (bankkártyával) történő megfizetésére, vagy
b) a külön jogszabályban meghatározott, az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat
biztosító alrendszeren keresztül átutalással, illetőleg POS terminál útján történő bankkártyás fizetéssel is teljesítheti.
[20] A bankkártyás adófizetésre kijelölt NAV ügyfélszolgálati irodák címe a www.nav.gov.hu honlapján megtekinthet.
Az adóügyek elektronikus intézésének szabályairól szóló 47/2013. (XI.7.) NGM rendelet 25. § (2) bekezdés 5.) pontja alapján az adózónak lehetősége van a papír alapon benyújtandó vagy a papír alapon is benyújtható, de elektronikusan beküldött bevallásának a NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszer útján telefonon történő javítására is. A javításnak ez a módja akkor lehetséges, ha az nem igényel személyes jelenlétet és rendelkezik a rendszer használatához szükséges ügyfél azonosító számmal. A NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszer a 40/20-21-22-es telefonszámon, munkanapokon 8:30-tól 16 óráig, valamint pénteken 8:30-tól 13:30-ig hívható. Amennyiben nem rendelkezik az ügyfél azonosító számmal, úgy azt a Kérelem az egyes adóügyek telefonos ügyintézését lehetővé tevő ügyfél azonosító szám igényléséhez és cserjéhez megnevezésű TEL nyomtatvány benyújtásával igényelheti az adóhatóságtól.
A távközlési adóval kapcsolatos általános információk
Az adó alanya az a távközlési szolgáltató, azaz a Magyarországon távközlési szolgáltatás nyújtására jogosult természetes személy, jogi személy, egyéb szervezet, amelynek a távközlési szolgáltatás nyújtása során adóköteles tevékenysége keletkezik.
Az adókötelezettség a távközlési szolgáltatás nyújtásához, azaz a távközlési szolgáltató hálózatában indított hívások időtartamához, küldött üzenetek számához kötődik. A távközlési szolgáltatás alatt a Magyarország területén lévő elektronikus hírközlő hálózaton nyújtott, az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatás, üzenetküldés értendő. A nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatás olyan, bárki számára rendelkezésre álló elektronikus hírközlési szolgáltatás, amely belföldi vagy nemzetközi számozási tervben szereplő hívószám vagy hívószámok segítségével közvetlenül vagy közvetve lehetővé teszi belföldi vagy belföldi és nemzetközi hívások kezdeményezését és fogadását, valamint üzenet küldését.
Távközlési szolgáltatás: Magyarország területén lévő az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti elektronikus hírközlő hálózaton nyújtott, az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatás (ideértve az üzenet küldését lehetővé tevő szolgáltatást is);
Előfizető: a távközlési szolgáltatás igénybevételére kötött szerződésben előfizetőként megjelölt természetes személy, jogi személy, vagy egyéb szervezet, függetlenül attól, hogy a távközlési szolgáltatás ellenértékét a szolgáltató számára előre vagy utólag fizeti;
Szolgáltató: Magyarországon távközlési szolgáltatás nyújtására jogosult természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet;
Üzenet: az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti SMS, (rövid, szöveges üzenetszolgáltatás), illetve MMS (multimédiás üzenetküldés szolgáltatás);
Hívás: az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti hívás; hívásnak minősül a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevételével megvalósított, kétirányú hangalapú kommunikációt lehetővé tevő csatlakozás;
Hívószám: az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti bármely azonosító, amelyről az előfizető hívást kezdeményezhet;
Segélyhívás: az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti segélyhívás, továbbá az európai harmonizált segélyhívószámra (116 111, 116 000, 116 123) indított hívás;
Adománygyűjtő szám: az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóinak nemzeti felosztási tervéről szóló rendelet szerinti adománygyűjtő szám;
Teszthívás, teszt-SMS: a szolgáltató által – kizárólag a szolgáltató elektronikus hírközlő hálózata működésének ellenőrzését szolgáló hívószámra – indított hívás, küldött üzenet.
Benyújtási határidő:
A szolgáltatónak az adót havonta a hívást, üzenetküldést követő második hónap 20. napjáig kell megállapítania, bevallania és az alábbi számlaszámra és adónemre megfizetnie:
Költségvetési számla száma | Költségvetési számla megnevezése | Adónemkód |
10032000-01077010 | NAV Távközlési adó bevételi számla | 345 |
A bevallási és a befizetési kötelezettségek a következők szerint alakulnak:
Hívás, üzenetküldés időpontja | Bevallási időszak: | Bevallás benyújtásának és az adóbefizetés esedékességi időpontja: |
2017. január hó | 2017.01.01. – 2017.01.31. | 2017. március 20. |
2017 február hó | 2017.02.01. – 2017.02.28. | 2017. április 20. |
2017. március hó | 2017.03.01. – 2017.03.31. | 2017. május 20. |
2017. április hó | 2017.04.01. – 2017.04.30. | 2017. június 20. |
2017. május hó | 2017.05.01. – 2017 05.31. | 2017. július 20. |
2017. június hó | 2017.06.01. – 2017 06.30. | 2017. augusztus 20. |
2017. július hó | 2017.07.01. – 2017.07.31. | 2017. szeptember 20. |
2017. augusztus hó | 2017.08.01. – 2017.08.31. | 2017. október 20. |
2017. szeptember hó | 2017.09.01. – 2017.09.30. | 2017. november 20. |
2017. október hó | 2017.10.01. – 2017.10.31. | 2017. december 20. |
2017. november hó | 2017.11.01. – 2017.11.30. | 2018. január 20. |
2017. december hó | 2017.12.01. – 2017.12.31. | 2018. február 20. |
Abban az esetben, ha a bevallás benyújtásának esedékességi napja munkaszüneti napra esik, úgy a bevallást és az adó befizetését az azt követő első munkanapon kell teljesíteni. (Például 2017. augusztus 20. munkaszüneti napra esik, ezért a bevallást 2017. augusztus 21-ig kell benyújtani és az adó megfizetését is eddig a napig kell teljesíteni.)
Mentes az adó alól:
[21]
a) a segélyhívás,
b) adománygyűjtő szám hívása,
c) üzenetküldés adománygyűjtő számra,
d) a teszthívás, teszt-SMS,
e) magánszemély előfizető hívószámáról indított hívások időtartamából havonta 10 megkezdett perc.
Az adó alapja, adómértéke, adóösszege:
Az adó alapja a szolgáltató előfizetőjének előfizetéséhez, előfizetés hiányában a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról
a) indított hívások időtartama;
b) küldött üzenetek – szolgáltatóval kötött szerződés szerint számított – száma.
Az adó mértéke:
[22]
a) 4. § a) pontja szerinti adóalap esetén, ha a hívást
aa) magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószámról indítják, akkor hívásonként 2 forint/megkezdett perc,
ab) nem magánszemély előfizető előfizetéséhez vagy a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról indítják, akkor hívásonként 3 forint/megkezdett perc,
b) a 4. § b) pontja szerinti adóalap estén, ha az üzenet
ba) magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószámról küldik, akkor 2
forint/darab,
bb) nem magánszemély előfizető előfizetéséhez vagy a szolgáltatóhoz tartozó
hívószámról küldik, akkor 3 Ft/darab.
A hívószámról indított hívások, küldött üzenetek utáni adó összege nem lehet több, mint:
a) magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószám esetén 700 Ft/hó/hívószám,
b) nem magánszemély előfizető előfizetéséhez és a szolgáltatóhoz tartozó hívószám esetén 5000 Ft/hó/hívószám.
A távközlési adótörvény külön nem rendelkezik arról, hogy a hivatkozott maximális adóösszegeket és az adómentességet az adott hónapon belül időarányosan kell figyelembe venni, ezért a távközlési adótörvény 5. § (2) bekezdésének a)-b) pontjának, illetve a 6. § e) pontjának rendelkezéseit önállóan kell alkalmazni, az arányosítás nem szükséges.
Így amennyiben hónap közben történik változás az előfizető személyében – például úgy, hogy nem magánszemély előfizető helyébe magánszemély előfizető lép, vagy akár fordítva –, akkor az adómaximum mértékét az egyes előfizetők (magánszemély/nem magánszemély) vonatkozásában – a hívószám azonosságától függetlenül – önállóan kell figyelembe venni, vagyis az adómaximumot előfizetőnként, külön-külön kell értelmezni. Ugyanez érvényes a magánszemély előfizető hívószámáról indított hívások időtartamából a 10 megkezdett perc havi adómentességével kapcsolatban is, hiszen ez a szolgáltatókat a náluk fennálló előfizetések vonatkozásában önállóan illeti meg. Ezért ha a magánszemély előfizető hónap közben szolgáltatót vált, akkor mindkét szolgáltató adóalany külön érvényesítheti az adómentességet.
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 111. §-a speciális szabályokat tartalmaz a közvetítőválasztásra. Közvetítőválasztás esetén – ha a kötelezett szolgáltató és a közvetítő szolgáltató (CPS szolgáltató) is a távközlési adótörvény szerinti távközlési szolgáltatást nyújt – mindkét szolgáltató adóalanynak minősül az általuk nyújtott szolgáltatás vonatkozásában a távközlési adótörvény alkalmazásában.
Az adókötelezettség szempontjából irreleváns, hogy a két szolgáltató szolgáltatása ugyanazon előfizető, illetve ugyanazon hívószám vonatkozásában áll fenn, az adókötelezettség ugyanis mindkét szolgáltató vonatkozásában önállóan értelmezendő.
Figyelemmel arra, hogy a magánszemély előfizetőhöz kötődő 10 perc/hívószám adómentessége valamennyi szolgáltatót a nála fennálló előfizetések vonatkozásában önállóan illeti meg, ezért – függetlenül a hívószám azonosságától – mind a kötelezett szolgáltató, mind a CPS szolgáltató önállóan érvényesítheti a hívószámonkénti 10 perces mentességet.
Ez irányadó a távközlési adótörvény 5. § (2) bekezdésében előírt adómaximumok tekintetében is, azaz – tekintet nélkül arra, hogy ugyanazon hívószámhoz kapcsolódóan egyes hívásirányokat az egyik, míg másokat a másik szolgáltató biztosít – a törvényi korlát minden szolgáltató esetében önállóan alkalmazandó, ami azt jelenti, hogy ebben az esetben sem kell arányosítani.
A bevallás kitöltésére vonatkozó általános szabályok
A bevallás főlapjának kitöltése
A B) blokk az azonosításra szolgáló adatainak kitöltése, tartalma
Az azonosításra szolgáló adatokat értelemszerűen kérjük kitölteni az érvényes adószám és az egyéb azonosító adatok feltüntetésével. Ha a bevallásban az adózó jogelődjének adatait, azaz a jogelőd által az adóévben az átalakulás napjáig elért, a távközlési szolgáltatást nyújtó tevékenységből származó adókötelezettségét módosítja, pótolja, kérjük, tüntesse fel a jogelőd adószámát, eltérő esetben a jogelőd adószáma rovat üresen marad. Ha a címnél helyrajzi szám megadása történik, akkor a közterület jellegéhez a helyrajzi számot kell írni, a helyrajzi számot a házszám rovatban kell feltüntetni.
Adózói javítás (helyesbítés) esetén a főlap B) blokkjában a „Hibásnak minősített bevallás vonalkódja” mező nem tölthető ki, kivéve, ha már korábban benyújtott helyesbítő bevallást javítja az adózó.
Ha a bevallásban az adózó jogelődjének adatait, azaz a jogelőd által az adóévben az átalakulás napjáig a gazdasági tevékenységből származó adókötelezettségét bevallja, módosítja, pótolja, kérjük tüntesse fel a jogelőd adószámát, eltérő esetben a jogelőd adószáma mező üresen marad.
Ügyintézőként a főlapon annak a személynek a nevét kérjük szerepeltetni, aki a bevallást összeállította, és aki annak esetleges javításába bevonható.
Amennyiben a bevallást külső cég, vagy erre jogosult egyéb személy készítette és a bevallás javításába bevonható, az ő adatait kérjük szerepeltetni. Ha az ügyintéző neve kitöltött, akkor a – könnyebb elérhetőség érdekében – az ügyintéző telefonszámát is szíveskedjenek kitölteni.
A C) blokk kitöltése
Bevallási időszak:
Itt kell feltüntetni az adózó adó(üzleti)évének bevallási időszakát. Figyelemmel arra, hogy az adókötelezettségnek havonta kell eleget tenni bevallási időszakként azt a hónapot kérjük feltüntetni, amikor a kötelezettség keletkezik.
A bevallás jellegének meghatározása
Jelen bevallás az önellenőrzés, illetve az adó és költségvetési támogatás alapjának helyesbítésére szolgál. A kötelezettség növekedés esetén az adózónak a bevallással egyidejűleg a befizetési kötelezettséget is teljesítenie kell
[23].
A 1791. számú bevallás az Art. önellenőrzési és elévülési szabályainak figyelembevételével önmagán önellenőrizhető és pótolható. Ezt a szándékot a bevallás jellege elnevezésű kódkocka kitöltésével jelölni kell.
A kódkockát üresen kell hagyni, ha a bevallás alapbevallásként vagy késettként, a bevallás benyújtásának Art. szerinti esedékessége után kerül benyújtásra.
A kódkockába „O” betűjelet kell jelölni, ha önellenőrzésként, illetve ismételt önellenőrzésként nyújtja be bevallását. Amennyiben a bevallás jellege kódkockában az „O” jelölés ismételt önellenőrzésre vonatkozik, kérjük, ne feledje a 1791-02. számú lap önellenőrzési melléklet (O) blokkjában ezt „X”-szel jelölni.
Amennyiben a nyomtatvány önellenőrzésként, ismételt önellenőrzésként kerül benyújtásra, akkor a 1791-02. számú lap (Önellenőrzés melléklet) A) blokkjában kell levezetni az adóalap, illetve az adókötelezettség változását.
Önellenőrzés vagy ismételt önellenőrzés esetén újra teljes adattartalommal ki kell tölteni a nyomtatványt a bevallás jellege kódkockában történő jelölés mellett.
A bevallás típusának meghatározása
a) A felszámolás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a felszámolás megkezdését megelőző nappal lezárt időszakra – a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül; a felszámolási záró adóbevallást a záró mérleg elkészítésének napját követő napon kötelesek az állami adó- és vámhatóságnak benyújtani és egyidejűleg az adót is meg kell fizetni. [24]
b) A végelszámolás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal - a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül, a záró adóbevallást a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de a végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózók a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követő napon kötelesek benyújtani.
c) Átalakulás esetén, az átalakulás napjával, a nem éves elszámolású adókról 30 napon belül, az éves elszámolású adókról a számvitelről szóló törvényben a beszámoló készítésére előírt határidőn belül kell benyújtani a bevallást. [25]
d) Amennyiben jogutód nélkül, felszámolási eljárás, vagy végelszámolás nélkül szűnik meg, vagy az adóköteles tevékenységét megszünteti, a megszűnés napjával kell a bevallást benyújtani.
e) Ha a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély tevékenységét megszünteti, a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik, akkor a bevallással még le nem fedett időszakról 30 napon belül kell benyújtania a bevallást.
f) A bevallást 30 napon belül kell benyújtani, ha az adózó üzletvezetés helye belföld helyett külföldre változik és erre tekintettel a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény vagy más jogszabály szerint belföldi illetőségű adóalanyisága megszűnik. [26]
g) A bevallást 30 napon belül kell benyújtani, ha az adózó Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró gazdasági társasággal beolvadás útján, a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesülésről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2005. október 26-i 2005/56/EK irányelv alapján egyesül. [27]
h) A kényszertörlési eljárás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül kötelesek benyújtani. Végelszámolást követően elrendelt kényszertörlési eljárás esetében a végelszámolásra vonatkozó szabályok szerint kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. a kényszertörlési eljárást követő felszámolási eljárás esetén e törvény kényszertörlési eljárásra vonatkozó rendelkezései és a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezései együttes alkalmazásával kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni.
[28].
i) Felszámolás, végelszámolás és kényszertörlés esetében a tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás benyújtásakor még nem járt le.
Az uniós szabályok alapján létrejövő tőkeegyesítő társaság a beolvadó és megszűnő gazdasági társaság általános jogutódjának tekinthető.
A „Bevallás típusa” kódkockába azt kérjük jelölni, hogy az adóbevallást az adózó felszámolás, végelszámolás, átalakulás, egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése vagy egyéb megszűnés miatt nyújtja be.
A kódkockába: felszámolás esetén "F",
végelszámolás esetén "V",
átalakulás, szétválás, egyesülés esetén "A", (ideértve a társasági formaváltás mellett az egyesülést (összeolvadás, beolvadás) és a szétválást (különválás, kiválás) is,
szüneteltetés esetén "S",
egyéb jogutód nélküli megszűnés, illetve kényszertörlési eljárással megszűnt adózóknál, a megszűnés kapcsán benyújtott bevallások esetében „M”,
egyéni vállalkozói megszűnés esetén „E”,
az EU más tagállamában illetősséggel bíró gazdasági társaságba történő beolvadás esetén „B”,
kényszertörlési eljárás esetén „D”
betűjelet kérünk feltüntetni.
A „Bevallás fajtájának” meghatározás
A „Bevallás fajtája” elnevezésű kódkockát csak a felszámolással vagy végelszámolással érintett adózóknak, valamint a kényszertörlési eljárás alá vont adózóknak kell kitölteniük.
A „Bevallás fajtája” kódkockában az alábbi értékek közül lehet választani:
Felszámolási/végelszámolási eljárás esetén, ha az adózó
A „Bevallás fajtája” kódkocka csak akkor tölthető ki, ha a”Bevallás típusa” kódkockában „D”, „F” vagy „V” betűjelet választott.
Ha az adózó a felszámolási eljárás vagy a végelszámolás megkezdésére vonatkozó adóbevallást nyújt be, a „Bevallás fajtája” kódkockába „1”-t, ha felszámolási eljárás, végelszámolás alatti időszakra vonatkozó adóbevallást nyújt be, a kódkockába „2”-t, ha pedig a felszámolási eljárás befejezésére vonatkozó, vagy a végelszámolási zárómérleg elkészítését követően esedékes adóbevallást nyújt be, a kódkockába „3”-t kell írnia. Ha a felszámolási eljárás, vagy a végelszámolás bevallási időszakon belül kezdődik, akkor arra az időszakra két adóbevallást kell az adózónak beadnia, az egyiket „1”-es a másikat „2”-es kóddal.
Felszámolási eljárás esetén „2”-es kóddal a felszámoló nyújtja be a bevallást a felszámolást elrendelő bírósági végzés jogerőre emelkedésének napjával kezdődően. Ezt megelőzően a cég felszámolási eljárás megindítása előtti ügyvezetőjének kell „1”-es kóddal bevallást benyújtania a bevallással le nem fedett adómegállapítási időszak első napjával kezdődően, a felszámolásról szóló bírósági végzés jogerőre emelkedésének napját megelőző nappal bezárólag. A „3”-as kóddal a bevallást a felszámolási zárómérleg időpontjával lezárt utolsó időszakról kell benyújtani.
Végelszámolási eljárás esetén az eljárás megegyezik a felszámolás esetén írottakkal, azzal az eltéréssel, hogy a „Bevallás fajtája” kódkockában „2”-es kóddal a bevallást a végelszámoló, a gazdálkodó szervezet által elfogadott, jogutód nélküli megszűnést kimondó határozatában rögzített időponttól kezdődően nyújthatja be.
A kényszertörlési eljárást közvetlenül megelőző bevallás esetén az adatmezőbe „1”-et kell írni, „2"-es kerül az adatmezőbe, ha az adózó a kényszertörlési eljárás alatti időszakra vonatkozó adóbevallást nyújt be. Ha a kényszertörlési eljárás az adózó megszűnésével fejeződik be, akkor a bevallás típusa „M”, a „Bevallás fajtája” kódkockát nem kell kitölteni, ha pedig a kényszertörlési eljárás felszámolási eljárásba fordul át a „Bevallás típusa” mezőbe „F” betűjelet kell alkalmazni és a „Bevallás fajtája” kódkockába az „1”-es kódértéket kell beírni. A kényszertörlési eljárás kapcsán a „3”-as kódérték nem használandó.