72-73. sorok:

Ezeknek a soroknak a „b” oszlopában a felvásárlási árnak a kompenzációs felár nélküli összegét, külön-külön sorban a 7%-os, illetve a 12%-os kompenzációs felár szerinti bontásban kell szerepeltetni. A „c” oszlopban a mezőgazdasági termékeket felvásárló, illetve mezőgazdasági szolgáltatást igénybe vevő adóalany azt az Áfa tv. szabályai szerint levonható összeget tünteti fel, amit kompenzációs felárként kifizetett a mezőgazdasági terméket átadó termelőnek. Az „a” oszlopban lévő rovatban a felvásárlások számát kell feltüntetni.

 

A kompenzációs felárként kifizetett összeget a mezőgazdasági terméket átvevő, szolgáltatást igénybe vevő adóalany akkor jogosult előzetesen felszámított adóként figyelembe venni, ha rendelkezik az Áfa tv. 202. § (2) bekezdésében meghatározott felvásárlási okirattal.

Az adólevonási jogával csak a belföldön, a Közösség más tagállamában, vagy harmadik országban nyilvántartásba vett, nem különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany élhet. A kompenzációs felárként kifizetett összeget akkor jogosult előzetesen felszámított adóként figyelembe venni, ha rendelkezik az általa kibocsátott felvásárlási okirat másodlati példányával.[135]

 

Amennyiben a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany belföldön nyilvántartásba vett (nem különleges jogállású) adóalany felé értékesít, nyújt szolgáltatást, úgy értékesítésének, szolgáltatásnyújtásának bizonylata a beszerző (igénybevevő) által kibocsátott felvásárlási okirat. Ebben az esetben a termék átadójának bizonylatadási kötelezettsége nincs. Abban az esetben, ha az értékesítés nem belföldi adóalany felé történik, akkor a mezőgazdasági termelőnek kell a bizonylatot kibocsátania. A számlában az adóalap helyett a kompenzációs felár alapját, adómérték helyett a kompenzációs felár mértékét, áthárított adó helyett az áthárított kompenzációs felárat kell feltüntetni.

 

74. sor:           Ebbe a sorba – és nem a 64-66. sorokba – kell beírni a saját vállalkozásban végzett beruházás után megállapított és levonható adót[136] és annak adóalapját. Ebben az esetben az adólevonási jog legkorábban a vállalkozásban végzett saját beruházás eredményeként előállított tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételekor keletkezik.[137] A saját vállalkozásban megvalósuló, még nem aktivált beruházás összegét nem ebbe a sorba, hanem a 79. sorba kell írni.

75. sor:           Ez a sor szolgál az esetlegesen felmerülő egyéb levonási lehetőségek feltüntetésére. Itt kell szerepeltetni például adókorrekcióként a tárgyi eszközre jutó, előzetesen felszámított adó végleges felhasználási arányának megosztásához kapcsolódó pótlólag levonható adórész összegét. A korrekciós adóösszeghez adóalapot nem kell szerepeltetni. Arányosítás alkalmazása esetén itt kell továbbá tárgyév végén bevallani – szintén adóalap feltüntetése nélkül – az ideiglenes és végleges megosztás közötti többlet levonást eredményező különbözetet, ha az adóalany az arányosításba bevont előzetesen felszámított adó megosztásánál az ideiglenes megosztást alkalmazta.

 

Ebben a sorban kell szerepeltetni továbbá az előző évekből származó tételek vagy elkésett számla esetén a belföldön beszerzett termékeket terhelő 25%-os adókulcs alá tartozó beszerzések adóalapját és az adó összegét.

 

76. sor:            Ez a sor tartalmazza az összes levonható előzetesen felszámított adó (és az egyéb adócsökkentő tételek) 63-75. sorokban feltüntetett együttes összegét, valamint az ezen sorokban található adóalapok együttes összegét.

77. sor:            Amennyiben tárgyi eszköz beszerzést – ide nem értve az apportot – terhelő adót is tartalmaz a 76. sor, úgy annak összegéből mind a belföldi, mind a külföldi beszerzésből származót, a hozzá tartozó adóalappal itt a 77. sorban elkülönítetten is fel kell tüntetni.

 

A tárgyi eszköz beszerzéseken túl, a tárgyi eszközként elszámolható beszerzéseket (eszköz- és anyagbeszerzések, alvállalkozói számlák, szerződés közjegyzői hitelesítésének díja, beruházás tervezésének költségei stb.,) is fel kell tüntetni.

 

A saját vállalkozásban végzett beruházás összegét a 77. sorban sem szabad szerepeltetni!

78. sor:           Mind a belföldi, mind a külföldi beszerzésből származó apportot terhelő adót – a hozzátartozó adóalappal – itt ebben a sorban kell kiemelten szerepeltetni a 76. sor összegéből.

79. sor:           A 76. sor összegéből itt kell feltüntetni a még nem aktivált saját rezsis beruházással összefüggésben felmerült beszerzést terhelő és levonható adó összegét és az adó alapját. Az adólevonásra jogosító és arra nem jogosító tevékenységet egyaránt végző adóalanyok, a saját vállalkozásban megvalósított beruházás alatt adatot nem szerepeltetnek a 79. sorban.

80. sor:           Ha a beszerzéseket terhelő levonható, előzetesen felszámított áfa 76. összesen sora EVA alanytól történt beszerzéssel kapcsolatosan levonható adót tartalmaz, akkor ezen beszerzések összesített adóját és annak adóalapját ebben a sorban kiemelten is fel kell tüntetni. (Az EVA alany adószámának kilencedik számjegye: 3, illetőleg a NAV internetes honlapján is közzétételre kerül ezen adózók listája.)

81. sor:           Ebben a sorban kétféle adatot kell kiemelten szerepeltetni a termékimport után levonható adóra vonatkozóan, de természetesen nem ugyanazon adózói minőségben. A részletező adat egyik esetben azon termékimport után levonható adó összegére vonatkozik, amelyet a 70. vagy 71. sorban szerepeltet az adózó és azt ő maga, mint közvetett vámjogi képviselő (akár önadózással, akár kivetés alapján) fizetett meg a megbízója helyett, és a megbízó nyilatkozata alapján azt teljes egészében levonásba is helyezte. Ebben az esetben tehát az adóalany, mint közvetett vámjogi képviselő vonta le az adót, ilyenkor a 81. sor „a” oszlopában szereplő adólevonási jogcím kódja elnevezésű kis kódkockában „1”-est kell szerepeltetnie. Ez esetben a megbízónak már ezen ügylettel kapcsolatosan további levonási joga nem keletkezhet.

 

A másik eset, amikor az adóalany, mint megbízó helyezi levonásba és szerepelteti a 70. és a 71. sorban feltüntetett összegből azon termékimport után levonható adó összegét, amelyet az adóalany nem saját maga fizetett meg, hanem a közvetett vámjogi képviselő útján teljesített, de az adólevonás jogával, mint megbízó saját maga kíván élni. Ilyenkor a 81. sor „a” oszlopában lévő kis kódkockába „2”-est kell szerepeltetni. Fontos, hogy a megbízó adólevonási joga a közvetett vámjogi képviselő adófizetési kötelezettsége keletkezésének időpontjában nyílik meg, azonban ezen adólevonási jog feltétele, hogy a megbízó rendelkezzen a termék szabadforgalomba helyezésére vonatkozó állami adó és vámhatósági határozattal és a közvetett vámjogi képviselőnek az adó megfizetéséről szóló nyilatkozatával.

 

Természetesen ebben a sorban vagy csak a megbízó, vagy csak a közvetett vámjogi képviselő szerepeltethet egy ügylet tekintetében adatot, mivel ha a megbízó már nyilatkozott a termékimport után fizetendő áfa tekintetében annak teljes levonhatóságáról, akkor a közvetett vámjogi képviselő már a megfizetésre vonatkozóan nyilatkozatot az adott ügylet vonatkozásában a megbízójának nem adhat ki, így biztosítva azt, hogy csak egyikőjük élhessen adólevonási joggal az ügylettel kapcsolatosan.

82. sor:            Ebben a sorban kell az előző adó-megállapítási időszakról áthozott és a fizetendő adót csökkentő tételként beszámítható adó összegét feltüntetni előjel nélkül.

 

Önellenőrzés esetén a „b” rovatba az önellenőrzött bevallás ugyanezen sorának „c” rovatából az „eredeti” összeget kell átírni, a „c” rovatban pedig a helyesbítést követően meghatározott helyes összeget kell feltüntetni.

 

Az előző időszakról beszámítható csökkentő tételnek meg kell egyeznie a megelőző időszak bevallásának a következő időszakra átvihető követelés adatával. Az év első adó-megállapítási időszakában az előző év utolsó tárgyidőszaki bevallásának „a következő időszakra átvihető követelés összege” sorában feltüntetett követelés összegét kell szerepeltetni.

 

Az az adóalany, akinek/amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság jogerősen felfüggesztette, az adószám felfüggesztés időtartama alatt a felfüggesztéssel érintett adó-megállapítási időszak(ok)ra vonatkozó bevallásában az Áfa tv. 137. §-ában foglaltak alapján nem szerepeltethet levonható adót, így az előző adómegállapítási időszakban keletkezett következő időszakra átvihető követelését sem érvényesítheti, mint fizetendő adót csökkentő tételt, továbbá a felfüggesztést megelőző időszakokra benyújtott bevallásban szereplő átvihető követelés, visszaigénylés alapján sem teljesíthető részére visszautalás.

Az adószám felfüggesztés „feloldása” esetén, ha az adószám törlése nélkül szünteti meg az állami adó- és vámhatóság az adószám felfüggesztését, a levonási jog ismét gyakorolható az adószám felfüggesztését megszüntető határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődően. A felfüggesztés feloldását követő bevallási időszakban érvényesítheti az adózó levonási jogát a felfüggesztés kezdetét megelőző bevallási időszakban keletkezett, következő időszakra átvihető követelés összegét illetően is. Abban az esetben, ha az állami adó- és vámhatóság — a régi Art. rendelkezései alapján — az adóalany adószámának felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy egyúttal törli az adóalany adószámát, az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával elenyészik. Elenyészik az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával abban az esetben is, ha az állami adó- és vámhatóság az adóalany adószámát annak felfüggesztése nélkül törli.[138]

 

Az előző időszakról áthozott csökkentő tétel nem minden esetben egyezik meg az előző bevallás következő időszakra átvihető követelésével. Ha pl. a következő időszakra átvitt követelés összegének egésze vagy egy része elévül, úgy a következő időszaki bevallásba már csak a nem elévült követelést lehet áthozni. Amennyiben kevesebb az áthozott követelés összege, „X” jelet kell tenni a 82. sor (a) oszlopában lévő adatmezőbe. Abban az esetben, ha az adózó előző időszakról beszámítható csökkentő tételként kevesebb összeget hoz át, illetve nem hoz át ilyen összeget, és nem tesz jelölést az adatmezőben az elévült követelés összegére vonatkozóan, akkor az állami adó- és vámhatóság a bevallás javítására szólítja fel az adózót.

83. sor:            Ebben a sorban a főlap (C) blokkjában megadott adó-megállapítási időszakban keletkezett azon összeget kell feltüntetni, amely egyenlő a következő különbözettel: az összes fizetendő adó (36. sor) összege csökkentve az ugyanezen időszakban vagy a régi Art. szerinti elévülési időn belüli korábbi adó-megállapítási időszakban (időszakokban) keletkezett összes előzetesen felszámított és levonható adó (76. sor) összegével és az előző időszakból beszámítható csökkentő tétel (82. sor) összegével. [+36C–76C–82C]. Amennyiben az összes előzetesen felszámított és levonható adó (76. sor), valamint az előző időszakról beszámítható csökkentő tétel (82. sor) együttes összege meghaladja az összes fizetendő adó (36. sor) összegét, akkor a 83. sorban szereplő összeg elé a mínusz előjelet is fel kell tüntetni. Amennyiben az összes fizetendő adó (36. sor) összege meghaladja az összes előzetesen felszámított és levonható adó (76. sor), valamint az előző időszakról beszámítható csökkentő tétel (82. sor) együttes összegét, akkor a 83. sorban az összeg elé előjelet nem kell tenni.

Önellenőrzés esetén a „b” rovatba az önellenőrzött bevallás ugyanezen sorának „c” rovatából az „eredeti” összeget kell átírni, a „c” rovatban pedig a helyesbítést követően meghatározott helyes összeget kell feltüntetni.

84. sor:         Ebben a sorban akkor kell – előjel nélkül – adatot szerepeltetni, ha a tárgyidőszakban a 83. sor adata előjel nélküli. Ebben az esetben a 83. sor összegét kell szintén előjel nélkül feltüntetni a 84. sorban.

 

Önellenőrzés esetén a „b” rovatba kell beírni az összeget, ha az önellenőrzött bevallásban befizetendő adó szerepelt, azaz ugyanezen sorának „c” rovatában adat szerepelt. Önellenőrzés esetén a „c” rovatban csak akkor kell adatot megadni, ha a helyesbítést követően befizetendő adót kell kimutatni.

 

Az adózónak a befizetendő általános forgalmi adó összegét az áfabevallás régi Art. szerinti benyújtási határnapjáig, pótlás esetén a benyújtás napjáig – ha az állami adó- és vámhatóságnál az adózó nevén nyilvántartott adószámlán erre nincs fedezet – meg kell fizetnie a(z)

 

10032000-01076868 NAV Általános forgalmi adó bevételi számlára.

85. sor:    Ebben a sorban akkor kell – előjel nélkül – adatot szerepeltetni, ha a tárgyidőszakban a 83. sor adata mínusz előjelű. Visszaigénylési jogosultságot a bevallási időszakban érvényes áfa törvényi rendelkezések szerint szerezhet az adózó. Amennyiben e jogosultságát érvényesíteni is akarja, a visszaigényelt összeget írhatja be a 85. sorba. Ha az egyébként megszerzett visszaigénylési jogosultsággal az adózó az adott bevallási időszakban nem kíván élni, úgy a teljes negatív 83. sor szerinti adó összegét a 86. sorba kell átvinnie előjel nélkül.

 

Ha az adózó az adott időszakban nem vagy még nem jogosult visszaigénylésre, akkor a 85. sorban adatot nem lehet megadni. Ebben az esetben a 83. sorban található negatív összeget teljes egészében előjel nélkül a 86. sorba kell átemelni.

 

Önellenőrzés esetén, ha az időszaknak megfelelő, önellenőrzött bevallás visszaigényelhető adót tartalmazott az ugyanezen sorának „c” rovatában, akkor annak összegét a jelen önellenőrzésben a 85. sor „b” rovatába kell átírni. Önellenőrzésnél a 85. sor „c” rovatában pedig csak akkor lehet adatot szerepeltetni, ha az önellenőrzés eredményeként a tárgyidőszaki fizetendő és levonható adó különbözete továbbra is negatív előjelű, a 83. sor c mezőben, amelynek visszaigénylésére az adózó a törvény által biztosított, az adott bevallási időszakban érvényes visszaigénylési jogosultságok alapján jogot szerzett, és azt érvényesíteni is kívánja.

Az éves bevallásra kötelezettek, tekintettel arra, hogy évente egyszer, a tárgyévet követő év február 25-ig kell benyújtaniuk a bevallásukat, visszaigénylési igényüket is csak ezen bevallásban szerepeltethetik függetlenül attól, hogy pl. a visszaigénylésre jogosító összeghatárt év közben elérték, ugyanis év közben (bevallási kötelezettség hiányában) visszatérítési igényüket nem tudták érvényesíteni. Ugyanígy az új visszaigénylési szabályoknál az éves adózókra vonatkozó értékhatár szerint csak attól az időponttól lehet visszaigényelni, amikor a bevallási kötelezettség is bekövetkezik.

 

A 85. sor „c” rovatban csak az alábbiakban részletezett visszaigénylési jogosultságok valamelyikének teljesülése esetén lehet adatot feltüntetni. Fontos, hogy önellenőrzés esetén is kötelező a visszaigénylési jogcímek meghatározása a főlap (D) blokkjában, ha a 85. sor „c” rovata a bevalláson kitöltött.

 

Alapbevallás és pótlás esetén a 85. sor c mező kitöltése és a főlap (D) blokkjában található visszaigénylési jogcímek jelölése után minden esetben ki kell tölteni a főlap (D) blokkjában a „pénzforgalmi rendelkezések” rovatait. Önellenőrzés esetén a pénzforgalmi rendelkezések kitöltése abban az esetben kötelező, ha az önellenőrzés kötelezettség-csökkenést mutat (04. lap 4. vagy 8. sor kitöltött), tehát a pénzforgalmi rendelkezés ebben az esetben nem függ össze közvetlenül a 85. sor c mező és a visszaigénylési jogcímek jelölésével.

 

Visszaigénylési jogcímek

 

(Áfa tv. 153/A. § és 186. §-a szerint.)

 

A 1765 számú bevalláson. az adó-megállapítási időszakok bevallása vagy önellenőrzése esetén az Áfa tv. 153/A. §-ában és 186. §-ában biztosított visszaigénylési jogosultságok szerint lehet visszaigényelhető adót jelölni. Ezeket a visszaigénylési jogosultságokat a főlap (D) blokkjában lehet megadni, az alábbiakban felsorolt nyomtatott nagybetűkkel jelölni (A-tól E-ig).

 

Az adó-megállapítási időszakban megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentheti az ugyanezen vagy korábbi adó-megállapítási időszakban (időszakokban) keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegével. Ha ennek a különbözetnek az előjele negatív, és azt nem igénylik vissza, akkor a soron következő adó-megállapítási időszakban kell figyelembe venni a fizetendő adó együttes összegét csökkentő tételként.[139] Ezt a 2017. évi bizonylat sémája szerint a következő számítással kell megállapítani: +36C–82C–76C, amely a 83. sor C mező tartalmával egyenlő.

Az Áfa tv. 186. § (2)-(4) bekezdéseit 2011. 09. 27-től hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXXIII. törvény. (A pénzügyileg nem rendezett tételekre jutó adó összegével való korrekciós kötelezettség ezzel a szabállyal megszűnt.)

 

Az állami adó- és vámhatóság a visszaigénylési kérelmet akkor teljesíti, ha:

A.           A negatív előjelű összeg abszolút értékben kifejezve egy adó-megállapítási időszakra benyújtott bevallásban eléri vagy meghaladja a havi bevallásra kötelezett esetében – beleértve a jogutóddal megszűnő adózót is – az 1 millió forintot.[140]

 

B.            A negatív előjelű összeg abszolút értékben kifejezve egy adó-megállapítási időszakra benyújtott bevallásban eléri vagy meghaladja a negyedéves bevallásra kötelezett esetében – beleértve a jogutóddal megszűnő adózót is – a 250 ezer forintot.[141]

 

C.            A negatív előjelű összeg abszolút értékben kifejezve egy adó-megállapítási időszakra benyújtott bevallásban eléri vagy meghaladja az éves bevallásra kötelezett esetében – beleértve a jogutóddal megszűnő adózót is – az 50 ezer forintot.[142]

 

Egyéb esetekben az állami adó- és vámhatóság a visszaigénylési kérelmet akkor teljesíti, ha az adózó:

 

D.           Jogutód nélküli megszűnéshez kapcsolódó utolsó, záró adóbevallást nyújt be, a 83. sor szerinti negatív adó erejéig.[143]

 

Ugyanezen jelzést és szabályt alkalmazza a közhatalmat gyakorló szerv az áfa alanyiságának megszűnése okán benyújtott utolsó időszaki bevallásában.

 

Amennyiben az állami adó- és vámhatóság jogerősen törölte az adóalany adószámát, akkor az adószám törlésről szóló határozat jogerőre emelkedésének időpontját magába foglaló adó-megállapítási időszakra vonatkozóan adó nem igényelhető vissza, az adóalany adólevonási joga elenyészik.[144]

 

E.      Eva alanyiságot választ a tárgyévet követő év január 1-jével, és a tárgyév utolsó napjával megszűnt áfa-alanyisága miatt december 31-ei záró dátumot tartalmazó bevallást nyújt be, a negatív elszámolandó adó erejéig.[145]

 

Az Áfa tv. 186. § (6) bekezdése alapján megszűnés esetében, ha az

 

- jogutódlással történik, és a jogelőd záró bevallásában bevallott összegre nem teljesül az Áfa tv. 186. § (1) bekezdés b) pontja, a záró bevallásban bevallott összeggel való rendelkezés joga a jogutódra, illetőleg - több jogutód esetében - a felek által kijelölt jogutódra száll át, aki (amely) azt a rá vonatkozó rendelkezések szerint gyakorolhatja;

- jogutód nélkül történik, a belföldön nyilvántartásba vett adóalany a különbözet visszaigénylését akkor is kérelmezheti, ha a záró bevallásában bevallott összegre nem teljesül az Áfa tv. 186. § (1) bekezdés b) pontja.

 

A külföldi utasnak visszatérített adót nem előzetesen levonható adóként veheti figyelembe az eladó, hanem amennyiben az így kifizetett összegeket az eladó elkülönítetten nyilvántartja, akkor az Áfa tv. 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adóját csökkentheti ezen összeggel.

86. sor:       Ez a sor szolgál azoknak a követeléseknek a feltüntetésére, melyek visszaigénylésére az adóalany nem, vagy még nem jogosult, illetve nem kíván élni visszaigénylési jogával, és amelyet a következő bevallási időszakban csökkentő tételként a 82. sorban szerepeltethet. E rovatban sem kell előjelet szerepeltetni.

 

Önellenőrzés esetén a „b” rovatba az önellenőrzött bevallás ugyanezen sorának „c” rovatából az „eredeti” összeget kell átírni, a „c” rovatban pedig a helyesbítést követően meghatározott helyes összeget kell feltüntetni, amennyiben ebben a rovatban az önellenőrzést követően is kell adatot szerepeltetni.

87. sor:      Itt kell feltüntetni a jelen adó-megállapítási időszakban teljessült azon Közösségen belülre történő termékértékesítések előlegének összegét, amelyet másik adó-megállapítási időszakban kapott az adóalany (a jelenlegi áfa bevallást magába foglaló bevallási időszaktól eltérő bevallási időszakra esett az előleg átvétele). A sor adattartalmának a 17A60 számú összesítő nyilatkozat 01-es lapjának adataival történő egyezőség számítása során van jelentősége, a 87. sor adatával korrigálni kell.  2013. évtől kezdődően a Közösségen belüli termékértékesítéshez átvett előleg után adófizetési kötelezettség nem kapcsolódik.[146] Ebből következően a 87. sor adatával csak abban az esetben kell korrigálni, ha 2013. évet megelőzően kapott előleg szerepel a 87. sorban.

88. sor:       Ebben a sorban csak az ún. „háromszögügylet” belföldi közbenső „B” vevője szerepeltethet adatot. Itt kell feltüntetni a Közösségen belüli „háromszögügyletben” Közösségen belülre történő továbbértékesítési céllal közbenső vevőként beszerzett termékek adó nélkül számított ellenértékét, azaz az eladó és a közbenső vevő közötti ellenértéket.[147] Mivel az ügylet, jellemzően az Áfa tv. területi hatályán kívül esik, ezért az ilyen jogcímen történő termékbeszerzésre vonatkozóan adat a bevallás érdemi részében nem szerepeltethető.

 

Ez akkor van így, ha A szereplő saját nevében fuvarozik vagy fuvaroztat, illetve B szereplő vevőként fuvarozik vagy fuvaroztat. Amennyiben B adóalany értékesítői minőségében vagy C vevői minőségében fuvarozik vagy fuvaroztat, akkor B termékértékesítésének teljesítési helye a feladás helye, A tagállam, ezért a háromszögügylet szabályai nem alkalmazhatók, ebből következően ebben a sorban nem kell adóalap összeget feltüntetni. (A háromszögügylet szabályait olyan esetekben lehet alkalmazni, ha a három szereplő három különböző tagállamban nyilvántartásba vett adóalany.)

 

Az adóalanynak a 17A60 számú összesítő nyilatkozaton, a más közösségi tagországból történő termékbeszerzéseket részletező 02-es lapon az ügylet jellegének jelzése mellett (a „háromszögügylet” jelölésére szolgáló rovatba „B” jelölést kell tenni) adatszolgáltatási kötelezettsége is van, ezért itt, a bevallás részletező adatai között kell erről adatot szolgáltatnia.

 

A negyedév/hónap során az ebben a sorban feltüntetett adatok összegének meg kell egyeznie a 17A60 számú összesítő nyilatkozat 02-es lapján a „B” betűvel jelzett sorok adatainak összegével.

 

Ugyancsak a negyedév/hónap során ebben a 88. sorban és a bevallás 11-16., 33. soraiban feltüntetett adóalapok összegének a 48. sorban szereplő adóalap összegével csökkentett adatának meg kell egyeznie a 17A60 számú összesítő nyilatkozat 02-es lapja adatainak összegével.

Utólagos számlakorrekció esetén ebben a sorban negatív tétel is feltüntethető.[148]

89. sor:       Ebben a sorban csak az ún. „háromszögügylet” belföldi közbenső „B” vevője szerepeltethet adatot. Itt kell feltüntetni az Áfa tv. 51-52. §-ban meghatározott, Közösségen belüli „háromszögügylet”-ben (közbenső) „B” vevőként beszerzett és a beszerző részére továbbértékesített termékek adó nélkül számított ellenértékét, vagyis a „B” közbenső vevő és a végső „C” beszerző közötti ellenértéket. Az ilyen jogcímen történő termékértékesítés tekintetében az adóalanynak a 17A60 számú összesítő nyilatkozaton, a Közösség más tagországába irányuló termékértékesítéseket részletező 01-es lapon az ügylet jellegének jelzése mellett (a közbenső vevő rovatba „B” jelölést téve) adatszolgáltatási kötelezettsége is van. (Itt is figyelembe kell venni, hogy „B” értékesítése az Áfa tv. területi hatályán kívül esik, feltéve, ha „A” szereplő saját nevében fuvarozik, vagy fuvaroztat, illetve „B” vevőként fuvarozik, vagy fuvaroztat. Amennyiben C vevői minőségében fuvarozik vagy fuvaroztat, akkor B termékértékesítésének teljesítési helye a feladás helye, A tagállam, ezért a háromszögügylet szabályai nem alkalmazhatók. Ebből következően ebben a sorban nem kell adóalap összeget feltüntetni. (A háromszögügylet szabályait olyan esetekben lehet alkalmazni, ha a három szereplő három különböző tagállamban nyilvántartásba vett adóalany.)

 

A negyedév/hónap során az ebben a sorban feltüntetett adatok összegének meg kell egyeznie a 17A60 számú összesítő nyilatkozaton a 01. számú „Termékértékesítések” lapon „B” betűvel jelzett sorok adatainak összegével.

 

Ugyancsak a negyedév/hónap során az ebben a 89. sorban és a bevallás 02–03. soraiban szerepeltetett adóalapok összegének a 47. sorban szereplő adóalapok összegével csökkentett és a 87. sor összegével növelt adatának meg kell egyeznie a 17A60 számú összesítő nyilatkozat „Termékértékesítések” lapján szereplő adatok összegével.

Utólagos számlakorrekció esetén ebben a sorban negatív tétel is feltüntethető.[149]

90. sor:       Ebben a sorban az Áfa tv. területi hatályán kívül teljesített termékértékesítések ellenértékét kell szerepeltetni.[150]

91. sor:      Ebben a sorban kell feltüntetni az Áfa tv. területi hatályán kívül teljesített szolgáltatásnyújtás ellenértékét, akár közösségi, akár harmadik országos, akár belföldi adóalany felé történt a teljesítés és fel kell tüntetni azt is, amit nem adóalany felé nyújtottak.

92. sor:       Ebbe a sorba kell beírni a 91. sor összegéből azoknak az ún. „határon átnyúló, Közösségen belüli szolgáltatások” ellenértékét (ideértve az előleget is), amely esetben az adóalany más közösségi adóalany, illetve közösségi adószámmal rendelkező, áfa adóalanynak nem minősülő jogi személy felé nyújt szolgáltatást (amely adóköteles a teljesítési hely szerinti tagállamban és amely után az igénybevevő az adófizetésre kötelezett), és a teljesítés helyét, az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése alapján az igénybevevő adóalany letelepedési helye határozza meg. Az ebben a sorban szereplő ellenértéknek (beleértve az előleget is) meg kell egyeznie a 17A60 számú összesítő nyilatkozat 03. lapján közölt összesített ellenérték összegével.[151] Ezen szolgáltatások ellenértékének utólagos módosítása esetén a korrekció összegét arra az időszakra vonatkozó áfa bevallásban és összesítő nyilatkozatban kell szerepeltetni, amelyben a szolgáltatás igénybevevője a korrekció összegéről értesítést kapott.[152]

93. sor:       Ebben a sorban kell feltüntetni a 91. sor összegéből azoknak az ún. „határon átnyúló, Közösségen belüli szolgáltatások” ellenértékét, amely esetben az adóalany más közösségi adóalany, illetve közösségi adószámmal rendelkező, áfa adóalanynak nem minősülő jogi személy felé nyújt szolgáltatást, és a teljesítés helye nem az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése alapján esik belföldön kívülre. Az összesítő nyilatkozatban ezt az adatot nem kell szerepeltetni. Utólagos számlakorrekció esetén ebben a sorban negatív tétel is feltüntethető.

94. sor:       Ebben a sorban, a Közösség más tagországában illetőséggel bíró adóalany részére teljesített olyan, az Áfa tv. 32. §-a szerinti fel- vagy összeszerelés tárgyát képező termékértékesítés adó nélkül számított ellenértékét kell szerepeltetni a 90. sor összegéből, amely esetben a termék feladásának, elfuvarozásának megkezdése belföldön történt, de az Áfa tv. teljesítési helyre vonatkozó szabályai szerint a teljesítés helye a Közösség más tagországában van.

95. sor:       Ebben a sorban, a Közösség más tagországában illetőséggel bíró nem adóalany, illetve közösségi adószámmal nem rendelkező adóalany vevő részére teljesített olyan termékértékesítés (távolsági értékesítés, lásd. Áfa tv. 29. §) adó nélkül számított ellenértékét kell szerepeltetni a 90. sor összegéből, amely esetben a termék feladásának, elfuvarozásának megkezdése belföldön történt, de az Áfa tv. teljesítési helyre vonatkozó szabályai szerint a teljesítés helye a Közösség más tagországában van. Itt a távolsági értékesítések közül azoknak az értékesítéseknek az ellenértékét kell szerepeltetni, amelyek a bevallás érdemi részében nem szerepelnek, vagyis arra vonatkozóan a célországban (a vevő tagországában) bejelentkezett adóalanyként teljesíti az eladó az ottani áfa-mértékek alkalmazásával az adókötelezettséget.

96. sor:      A Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz 2013. július 1-től történő csatlakozását megelőzően Horvátországból értékesített termékek esetében az Áfa tv. 282. § (4) bek. b) pontja alapján termékimportnak minősül a Horvát Köztársaságban vagy a Közösségben bizonyíthatóan szabadforgalomban lévő terméknek az árutovábbítási eljárás hatálya alóli kikerülése, ha ezen eljárás alá a termék a Horvát Köztársaság területén a csatlakozást megelőzően került abból a célból, hogy azt az adóalanyként eljáró személy ezen időpontot megelőzően ellenérték fejében értékesítse.

 

Továbbá az Áfa tv. 282. § (5) bekezdése szerinti esetben termékimportnak minősül az is, ha a csatlakozást követően az adóalany vagy nem adóalany olyan terméket használ a tagállam területén, amelyet a csatlakozást megelőzően értékesítettek számára a Közösség vagy a Horvát Köztársaság területén, feltéve, hogy a következő feltételek együttesen teljesülnek:

a) ezen termék értékesítésére adómentesség vonatkozik a 98. § értelmében vagy a Horvát Köztársaságban érvényben lévő egyenértékű rendelkezés értelmében;

b) a csatlakozást megelőzően nem történt meg ezen termék importja a Horvát Köztársaság vagy a Közösség területére.

 

Amennyiben ezekben az esetekben az állami adó- és vámhatóság módosító határozatával az elévülési időn belül negatív irányban módosítja az adózó adófizetési kötelezettségét, akkor a különbözetet a 96. sorba kell írni.

Előző lap Következő lap
Tartalomjegyzék