Kitöltési útmutató

 

a 2017. évi személyi jövedelemadóról szóló 1741 jelű bevalláshoz a társasházak részére

 

 

Jogszabályi háttér:

-        a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Társasházi tv.)

-        a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.)

-        az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban Art.)

-        a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.)

-        a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.)

-        a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.)

-        az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény

-        224/2000. (XII.19.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

 

Általános tudnivalók

 

A 1741 jelű nyomtatványon kell a társasház [1], a társasüdülő [2] (a továbbiakban együtt: társasház) tulajdonközösségének – a nem kizárólag magánszemélyekből állóknak és azoknak is, ahol a tulajdonostársak között egyáltalán nincs magánszemély – bevallást adnia a közös név alatt 2017-ban megszerzett adóköteles jövedelmeiről. (Azokat az adókat, járulékokat, amelyeket az adóévben a társasháznak munkáltatói vagy kifizetői minőségben kellett megfizetnie, a rendszeresített 1708 jelű bevalláson kellett bevallani év közben.)

 

Amennyiben a társasháznak a 2017. évben nem volt bevétele és/vagy költsége, adókötelezettsége nem keletkezett és így a 1741 jelű bevallást nem kell benyújtania.

 

Figyelem! Abban az esetben is köteles benyújtani a 1741-es nyomtatványt, amikor a bevételek és költségek összege 0.

 

A bevallást két példányban kell kitölteni. Az egyik példányt az adó- és vámhatósághoz kell benyújtani, a társasháznál maradó példányt pedig az elévülési idő lejártáig (2023. december 31-éig) kell megőrizni. Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.

Az adómegállapításhoz való jog megszakad, ha az adózó az önellenőrzésében saját javára módosítja az adókötelezettségét. Ez esetben az elévülés az önellenőrzés benyújtás évének utolsó napjától újra kezdődik.

 

Bevallás benyújtásának módja:

 

A bevallás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) honlapjáról (www.nav.gov.hu) letöltött nyomtatványon papír alapon, illetve  elektronikus formában nyújtható be. (A 1708 jelű bevallás benyújtására kötelezett adózó jelen bevallást is kizárólag elektronikus úton teljesítheti, ahogyan az elektronikus ügyintézésre kötelezett, valamint az elektronikus ügyintézési módot önként választó adózónak/ügyfélnek is 2018-ban elektronikusan kell benyújtania.)

 

Az űrlap elektronikus úton történő benyújtásának módja

 

1.      Magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) adózó/ügyfél a saját nevében a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz (KÜNY) kapcsolódó (korábbi elnevezésén Ügyfélkapus) tárhelyéről nyújthatja be a nyomtatványt.

 

2.      Ha a magánszemély vagy egyéni vállalkozó adózó/ügyfél nevében az állami adó- és vámhatósághoz már bejelentett állandó meghatalmazottja, megbízottja (a továbbiakban együtt: meghatalmazott) jár el, és

a)      az általa meghatalmazott képviselő is magánszemély vagy egyéni vállalkozó, akkor a képviselő Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz (KÜNY) kapcsolódó (korábbi elnevezésén Ügyfélkapus) tárhelyéről;

b)      ha az adózó meghatalmazottja egy adott szervezethez köthető minősége, jogviszonya alapján jár el képviselőként (pl. számviteli szolgáltatásra jogosult gazdasági társaság törvényes vagy szervezeti képviselője, tagja, alkalmazottja), akkor a szervezet Cégkapujáról

c)      az általa meghatalmazott képviselő kamarai jogtanácsos, ügyvéd vagy európai közösségi jogász, akkor – választása szerint – a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz (KÜNY) kapcsolódó (korábbi elnevezésén Ügyfélkapus) tárhelyéről vagy a saját Cégkapujáról

küldheti be a nyomtatványt.

Bevallás benyújtásának határideje:

-        abban az esetben, ha a társasház általános forgalmi adó fizetésére kötelezett 2018. február 26.

-        egyéb esetekben 2018. május 21.

 

A határidőt túlmenően is ezen bevallást kell benyújtani a 2017. évre vonatkozóan.

 

A társasház által megállapított személyi jövedelemadót a bevallás benyújtásának határidejéig, a 10032000-06056353 számú „NAV Személyi jövedelemadó magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség” beszedési számlára kell befizetni.

 

A bevallásban az adatokat forintban kell feltüntetni. A 1741 jelű bevallást elévülési időn belül lehet javítani (helyesbíteni), kötelezettség változás esetén pedig az önellenőrzést elvégezni. Az adózói javítás (helyesbítés) és az önellenőrzés is ezen a nyomtatványon végezhető el.

 

Felhívjuk a figyelmét, hogy a benyújtott bevallásaira vonatkozóan a NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszeren (ÜCC) keresztül telefonon a +36 (80) 20-21-22 számon hétfőtől csütörtökig 8:30-16, péntekenként pedig 8:30-13:30 óra között) tájékoztatást kérhet egyedi bevallási adatokkal, hibás bevallással kapcsolatban. Továbbá lehetősége van bizonyos bevallások (papír alapon benyújtott, illetve a papír alapon is benyújtható, de elektronikusan beküldött) javítására is, ha az nem igényel személyes jelenlétet.

Amennyiben nem rendelkezik ügyfélazonosító-számmal, a „Kérelem az egyes adóügyek telefonos ügyintézését lehetővé tevő ügyfélazonosító-szám igényléséhez, törléséhez és cseréjéhez” megnevezésű TEL jelű nyomtatvány benyújtásával igényelheti.

 

Bevallás javítása (helyesbítése), önellenőrzése

 

Állami adóhatósági javítás: Az állami adó- és vámhatóság az adóbevallás helyességét megvizsgálja, a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja. Ha a javítás az adófizetési kötelezettség vagy az adóvisszatérítés összegét érinti, az adózót a javítástól számított 30 napon belül értesíti a változásról. Amennyiben az adóbevallás az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki, vagy az adózó jogszabályban előírt nyilatkozatából olyan adatok hiányoznak, amelyek a hatóság nyilvántartásában sem szerepelnek, akkor – megfelelő határidő kitűzésével – az állami adó- és vámhatóság 15 napon belül az adózót javításra (hiánypótlásra) szólítja fel.

A bevallását elektronikusan benyújtó adózónak – azon túl, hogy a bevallás javítását a NAV illetékes igazgatóságánál személyesen/írásban kezdeményezi – lehetősége van arra, hogy a hibák kijavítását követően a bevallást újból benyújtsa. Ebben az esetben a főlap (B) blokkjában a hatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódja kódkockába be kell írnia az eredeti bevallás 10 jegyű vonalkódját, amely a javításra való felhívást tartalmazó levélben megtalálható.

 

Adózói javítás (helyesbítés): A NAV által elfogadott bevallás feldolgozása után, az adatok tekintetében ugyanarra az időszakra csak adózói javításként (helyesbítésként) nyújtható be ismételten a bevallás, feltéve, hogy a helyesbítés nem eredményez adóalap, illetve adókötelezettség változást. Adózói javításról (helyesbítésről) akkor van szó, amikor az adózó utóbb észlelte, hogy a NAV által elfogadott bevallás valamely adat tekintetében téves, valamely adat az elfogadott bevallásból kimaradt, azaz a bevallás nem teljes körű, illetve a vonatkozó bevallás időszaka helytelen volt. Adózói javítás (helyesbítés) esetén a helyesbített, „új” adatokkal valamennyi, az eredeti bevalláson szerepeltetett adatot ki kell tölteni.

 

Figyelem! Amennyiben a javítás kötelezettség változást eredményez, azaz az adóalap, az adó összege megváltozik, önellenőrzést kell végezni. Ebben az esetben az önellenőrzést jelölje a főlap (C) blokkjában, az erre szolgáló helyen.

 

Önellenőrzés [3]: A NAV által elfogadott bevallás feldolgozása után, ugyanarra az időszakra, adóalap, illetve adó módosítására kizárólag önellenőrzés keretében van lehetőség. Egy önellenőrzéssel csak egy bevallási időszakra vonatkozó adatok módosíthatók.

 

Az állami adó- és vámhatósági ellenőrzés megkezdését követően a vizsgálat alá vont adó a vizsgált időszak tekintetében önellenőrzéssel nem módosítható. A NAV által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti. A vizsgálat alá vont adót, költségvetési támogatást és időszakot érintő helyesbítés abban az esetben minősül az ellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett önellenőrzésnek, ha az adózó az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb a megbízólevél kézbesítésének – kézbesítés hiányában átadásának – napját megelőző napon az állami adó- és vámhatósághoz benyújtotta (postára adta).

 

Önellenőrzéskor a módosított, „új” adatokkal valamennyi – az önellenőrzéssel érintett, korábban beküldött bevalláson szerepeltetett – adatot ki kell tölteni. Amennyiben az önellenőrzéssel érintett bevalláson olyan adat szerepelt, amelyet az önellenőrzés nem érint, az önellenőrzéssel érintett bevalláson azt az adatot változatlanul meg kell ismételni.

 

Amennyiben az önellenőrzéssel történő módosítással az adózónak pénzügyileg rendezendő adókötelezettsége keletkezik, az adót és az esetlegesen felszámított önellenőrzési pótlékot az önellenőrzési bevallás benyújtásáig kell megfizetni, hogy ne kerüljön sor késedelmi pótlék felszámítására. Kötelezettség csökkenése esetén az adó visszaigénylésének lehetősége ugyanezen időponttól nyílik meg. A visszaigényléshez a ’17-es jelű, „Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez” elnevezésű nyomtatványt kell benyújtani.

 

Az állami adó- és vámhatóság a vállalkozói tevékenységet nem folytató adózót önellenőrzés elvégzésére hívhatja fel abban az esetben, ha a bevallás adatai és a hatóság rendelkezésére álló adatai között eltérést tapasztal és ez a különbség az adózó terhére mutatkozik. Az önellenőrzést az önellenőrizni kívánt időszakban hatályos jogszabályok figyelembe vételével kell elvégezni.

 

Az adózó javára mutatkozó kötelezettség-változás esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell. [4]

 

Az adózó terhére mutatkozó módosítás esetén az önellenőrzési pótlék alapja a 1741-02 lap 2. sorában feltüntetett összeg.

 

Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett – mert az adózó az adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette –, a fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 1000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert az adózó a bevallani és megfizetni elmulasztott adót a későbbi bevallásában hiánytalanul bevallotta és megfizette, illetve a bevallani és megfizetni elmulasztott adó a következő elszámolási időszakban levonható adónak minősült volna, az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét.

 

Amennyiben a korábbi önellenőrzése során hibásan számította ki és vallotta be az önellenőrzési pótlék összegét, annak módosítását is ezen a bevalláson teheti meg. Önellenőrzési pótlék önellenőrzése esetén, a 1741-02 lapon kizárólag az önellenőrzési pótlék sorban lehet adatot szerepeltetni. Ebben az esetben más adat a bevallásban nem módosítható és az előzmény önellenőrzési bevallás teljes adattartalmát a bevallásban fel kell tüntetni.

 

Az önellenőrzési pótlék kiszámításához segítséget nyújt a www.nav.gov.hu honlapon a Szolgáltatások között, a Kalkulátorok menüpontban, Pótlékszámítás megnevezés alatt található segédprogram.

 

Az önellenőrzési pótlék összegét a 10032000-01076301 számú „NAV Adóztatási tevékenységgel összefüggő bírság, mulasztási bírság és önellenőrzéssel kapcsolatos befizetések” bevételi számlára kell megfizetni.

 

 

 

 

Adó megállapítása

 

A Társasházi tv. hatálya alá tartozó társasházak kizárólag az Szja tv. alanyaiként adókötelesek a közös név alatt megszerzett jövedelmük után.

A társasháznak azokról az adóévben megszerzett (a tulajdonosközösség javára befizetett vagy átutalt) jövedelmekről kell bevallást adnia, amelyekre vonatkozóan adómegállapítási kötelezettsége van. [5] Adómegállapítási kötelezettség akkor keletkezik, ha az adóköteles jövedelem juttatója nem kifizető (pl.: magánszemély bérli a közös helyiséget), illetve ha a jövedelem a közös tulajdonú ingatlan vagy ingó vagyontárgy értékesítéséből származik.

 

1741 jelű bevallás kitöltése

 

Bevallás lapjai

1741                Főlap

1741-01           Adókötelezettség levezetése

1741-01-01      Adóévi ellenőrzött tőkepiaci, illetve csereügyletből származó jövedelmek és adójuk részletezése

1741-02          Önellenőrzés

1741-03           Nyilatkozat arról, hogy az önellenőrzés indoka, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály Alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik

 

Főlap kitöltése

 

(B) blokk az azonosító adatok kitöltésére

Az adózó adószáma mező kitöltése minden esetben kötelező.

Az elektronikusan benyújtott bevallás javítása esetén a „hibásnak minősített bevallás vonalkódja” rovatban a hibás 1741 jelű bevallásról szóló kiértesítő levélben szereplő bevallás vonalkódját minden esetben meg kell adni. A nem elektronikus bevallást benyújtók ebben a rovatban nem szerepeltethetnek adatot.

 

Amennyiben a társasház közösségének az alapító okiratában, szervezeti működési szabályzatában nincs más megjelölt neve, az „Adózó neve” rovatba a „Társasház” elnevezést írja be. A társasház címét az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett (az állami adó- és vámhatósághoz bejelentett) címével megegyezően kell feltüntetni. Ha a társasház levelezési címe ettől eltér, akkor azt a „levelezési cím” rovataiban tüntesse fel.

Ügyintézőként annak a személynek a nevét, telefonszámát kell beírni, aki a bevallást összeállította és aki annak esetleges javításába bevonható.

A (C) blokkban kérjük, jelölje meg a bevallás jellegét az alábbiak szerint:

-   „H”  helyesbítés

-   „O”  önellenőrzés

Alapbevallás benyújtása esetén a kódkocka üresen marad.

 

Amennyiben ismételt önellenőrzés miatt nyújtja be a bevallását, a bevallás jellege kódkockában az ,,O’’ betűt (önellenőrzés) kell választani és az ismétlés tényét a 1741-02 lapon az (O) blokkban „X”-szel jelölni.

 

Ugyancsak a (C) blokkban adja meg, hogy a főlapon túlmenően mely részletező lapon tüntetett fel adatot. Kérjük, hogy a kitöltött lapok számát írja be a megfelelő kódkockába. (A bevallás kitöltő program ezt automatikusan megteszi Ön helyett.)

Amennyiben a bevallás papír alapon kerül benyújtásra, az (F) blokkban az arra jogosult személynek (pl.: közös képviselőnek, az intézőbizottság elnökének) kell aláírnia, függetlenül a kitöltésben közreműködő ügyintéző személyétől.

 

Figyelem! A papír alapon benyújtott bevallás aláírás nélkül nem érvényes!

 

A társasházat meghatalmazott is képviselheti az állami adó- és vámhatóság előtt.

 

Amennyiben az adózó nem kötelezett az adóbevallását elektronikus úton benyújtani és a bevallást meghatalmazott írja alá, a meghatalmazást csatolni kell az adóbevalláshoz és ezt a főlap (F) blokkjában az erre vonatkozó kódkockában „X”-szel kell jelölni.

Meghatalmazás csatolása nélkül az adóbevallás érvénytelen.

 

A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás időpontját, a meghatalmazott és a meghatalmazó mindazon adatait, amelyekből a meghatalmazó és a meghatalmazott személye egyértelműen megállapítható, a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírását, valamint, hogy a meghatalmazott milyen ügyben járhat el és milyen eljárási cselekményeket végezhet. Az állami adó- és vámhatóságnál rendszeresített állandó meghatalmazás nyomtatvány, valamint az eseti meghatalmazásra ajánlott nyomtatvány minták a NAV honlapjáról letölthetők (www.nav.gov.hu/nav/letöltések_egyéb/adatlapok, igazolások, meghatalmazás minták).

 

Az adózó képviseletét állandó meghatalmazott is elláthatja. Amennyiben a bevallást az Art. szerinti, az állami adó- és vámhatósághoz erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelentett és a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott írja alá, a meghatalmazás csatolása ugyan nem szükséges, de ezt a tényt a főlap (F) blokkjában a megfelelő kódkockában „X”-szel jelölni szükséges.

 

Az adóbevallást, illetve az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot a nyilvántartásba vett adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő ellenjegyezheti. [6]

 

Képviselő bejelentése

I.              A cégbejegyzésre, a bírósági nyilvántartásba vételre kötelezett adózók esetében – a nyilvántartásba vételt végző szervek képviselő adóazonosító jelét is tartalmazó elektronikus adatszolgáltatása alapján – az állami adó- és vámhatóság hivatalból biztosítja az önálló képviseleti joggal rendelkező törvényes képviselők elektronikus eljárási jogosultságát. Mindez azt jelenti, hogy az ebbe a körbe tartozó törvényes képviselők esetében nem szükséges külön képviseleti bejelentést tenni az állami adó- és vámhatósághoz.

A Magyar Államkincstár által nyilvántartandó, ún. törzskönyvi jogi személy adózók esetében, a törvényes képviselőknek az állami adó- és vámhatóság előtti eljárásuk biztosítása érdekében az EGYKE adatlapon külön képviseleti bejelentést szükséges tenniük.

II. Az adózó/ügyfél nevében az állami adó- és vámhatóság előtt állandó meghatalmazott, megbízott, illetve egyéb – jogszabályon alapuló – képviselője is eljárhat, azonban ennek előfeltétele, hogy a képviselő a képviseleti jogosultságát a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz bejelentse:

1.      Az adózó/ügyfél nevében eljárni kívánó állandó meghatalmazott, megbízott, illetve egyéb – jogszabályon alapuló – képviselő személyét az erre a célra szolgáló EGYKE adatlapon kell bejelenteni az első ügyintézést megelőzően.

a.       Az EGYKE adatlapot az elektronikus ügyintézésére kötelezett vagy az ügyintézés elektronikus módját önként választó adózó/ügyfél képviselőjének elektronikus úton kell benyújtania az elektronikus benyújtásra vonatkozó, fentiekben részletezett módok valamelyikén. Az elektronikus úton benyújtott EGYKE adatlaphoz – a hiteles elektronikus irattá alakított meghatalmazás, megbízás, vagy a meghatalmazást, megbízást tartalmazó, legalább az adózó, illetve törvényes képviselője minősített elektronikus aláírásával vagy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítési szolgáltatással hitelesített elektronikus irat formájában – csatolni kell az állandó meghatalmazást, megbízást is.

b.      Amennyiben az adózó/ügyfél elektronikus ügyintézésre nem kötelezett vagy választhatja azt, de azzal nem kíván élni, az EGYKE adatlapot a képviselője papíralapon is benyújthatja bármelyik elsőfokú adó- és vámigazgatósághoz. Ebben az esetben az Adatlapot saját kezűleg alá kell írnia és ahhoz csatolnia kell az eredeti állandó meghatalmazást, megbízást vagy a képviseleti jogosultságát igazoló eredeti okiratot is.

2.      A törvényes képviselő a központi elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételével az eBEV portálon elérhető képviseleti bejelentő felületen is bejelentheti az állandó meghatalmazottat, megbízottat, mely esetben a bejelentett képviseleti jogosultság az állandó meghatalmazott, megbízott jóváhagyásával válik érvényessé. Ebben az esetben – elektronikus irat formában (eredeti elektronikus iratként vagy elektronikus irattá alakított papír alapú iratként) – csatolni kell az állandó meghatalmazást, megbízást is.

A természetes személy adózó törvényes képviselője az 1/a. vagy 1/b. pont szerint jelentheti be képviseleti jogosultságát. A természetes személy adózó törvényes képviselője képviseleti jogosultságát igazoló eredeti okiratot az állami adó- és vámhatóság a bejelentés nyilvántartásba vételét követően részére haladéktalanul visszaszolgáltatja.

A bejelentett képviselő nyilvántartásba vételéről az állami adó- és vámhatóság az adózót/ügyfelet és a képviselőt értesíti. A képviseleti jogosultság az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentés beérkezésétől hatályos.

Általános tájékoztató az adókötelezettség [7] levezetéséhez

 

Az Szja tv. 75. § (1) bekezdés szerint: „A társasház, a társasüdülő tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban együtt: társasház) által a közös név alatt megszerzett jövedelem után – függetlenül attól, hogy a tulajdonostársak nem kizárólag magánszemélyek – a társasházat a (2)-(8) bekezdések szerint terheli adókötelezettség.”

 

Amennyiben kifizető juttat adóköteles jövedelmet a társasháznak, az adót – a törvényben meghatározott kivételekkel – a kifizető vonja le és fizeti be. Erről a társasháznak igazolást ad, az állami adó- és vámhatóság részére pedig a rá vonatkozó szabályok szerint bevallást nyújt be. Az ilyen kifizetőtől származó jövedelmeket a bevallás 1741-01 lap 1-2., 5-6. sorainak kitöltésekor nem kell figyelembe venni. Ezeket a jövedelmeket összesítve a bevallás 1741-01 lap 16. sorában egyéb adatként kell feltüntetni.

Amennyiben a kifizető nem vonta le az adót, az alapját képező jövedelemmel együtt a 1741-01 lap 1-2., 5-6. soraiban kell feltüntetni, a 1741-01 lap 16. sorában a b) oszlopba pedig nullát kell írni.

 

Az Szja tv. szerint külön adózó és a társasháznál is előforduló jövedelmek után a magánszemélyekre vonatkozó szabályok szerint kell az adót megállapítani és megfizetni. Ilyen külön adózó jövedelmek különösen a közös tulajdon tárgyát képező ingatlan és ingó vagyon értékesítéséből származó jövedelmek és egyes tőkejövedelmek.

A külön adózó jövedelmek után megállapított személyi jövedelemadót – ha azt nem a kifizető állapította meg – a bevallás benyújtásával egyidejűleg, legkésőbb a bevallás benyújtására előírt határidőig kell a társasháznak befizetnie.

 

Amennyiben a külön adózó jövedelmeknek a megfizetett (kifizető által levont) adóval csökkentett összegét a társasház felosztja a tulajdonostársak között, a felosztott összeg után a továbbiakban sem a társasháznak, sem a magánszemély tulajdonostársaknak nem kell adót fizetniük. (A társasház pl. a közös tulajdonban álló tároló helyiség értékesítéséből származó, megfizetett adóval csökkentett jövedelmét a tulajdoni hányadok arányában feloszthatja a magánszemély tulajdonostársak között további adófizetési kötelezettség nélkül.) A nem magánszemély tulajdonostársak esetében a kiosztott vagyoni érték bevételnek számít azzal, hogy a Tao tv. [8] értelmében az adózás előtti eredményt csökkenti az a bevételként elszámolt összeg, amely után a társasház az Szja tv. szerint az adót megfizette.

 

Az előzőekben ismertetett általános szabályoktól eltérő az adókötelezettség, amikor közös tulajdonban lévő ingatlant (ingatlanrészt) értékesít a társasház és a közgyűlés határozatot hoz a tulajdoni hányadok szerinti adózásról. Ez esetben ugyanis nem az adóval csökkentett összeg felosztása történik, ezért a magánszemély tulajdonosoknak az egyénileg elkészített 1653 jelű személyi jövedelemadó bevallásukban kell bevallaniuk az ingatlanértékesítésből származó jövedelmet, az Szja tv. ingatlan értékesítésére vonatkozó rendelkezései szerint. A nem magánszemély tulajdonostársakra jutó jövedelemrész után azonban ebben az esetben is a társasháznak kell az adót megállapítania és bevallania.

 

A tulajdonostársak közös költségre és felújítási célra teljesített adóévi befizetésein, illetve a társasház által közvetített szolgáltatás továbbszámlázott ellenértékén felül befolyt – az előzőekben ismertetett külön adózási szabályok alá nem tartozó – más adóköteles bevétel (a közös tulajdon tárgyát képező ingatlan bérbeadásából származó bevételt is ideértve) egésze a társasház jövedelmének számít, amely után 15% adót kell fizetni. Ha ez a jövedelem kifizetőtől származott, akkor az adót a kifizetőnek kellett levonnia. Az ilyen kifizetőtől származó jövedelmeket a 1741-01 lap 16. sorában egyéb adatként kell szerepeltetni.

 

A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni többek között azokat a bevételeket, amelyek az Szja tv. , illetve más törvény szerint adómentesek, a kapott hitelt, kölcsönt, az adott hitel, kölcsön visszafizetését, a pályázat útján felújításra/korszerűsítésre elnyert költségvetési/önkormányzati támogatást.

 

Az ingatlan bérbeadásából származó, illetve más jogcímen keletkezett, nem kifizetőtől kapott jövedelmek után megállapított adót a jövedelem juttatásának negyedévét követő hónap 12-éig kellett a társasháznak befizetnie. Az adó késedelmes megfizetése miatt a NAV késedelmi pótlékot számít fel, amelynek mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része. [9]

 

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem és adója

 

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek [10] minősül a befektetési szolgáltatóval a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerint meghatározott - csereügyletnek nem minősülő - pénzügyi eszközre, árura kötött ügylet, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi szolgáltatás keretében, illetve a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás keretében devizára/valutára kötött, pénzügyi elszámolással lezáródó azonnali ügylet, amennyiben megfelel az említett törvények ügyletre vonatkozó rendelkezéseinek, és

a) amely a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv (a továbbiakban: Felügyelet) által felügyelt tevékenység tárgyát képezi,

b) amelyet bármely Európai Gazdasági Térség tagállamában (a továbbiakban: EGT-állam), illetve egyéb olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval vagy befektetési szolgáltató közreműködésével kötöttek, amely állammal Magyarországnak egyezménye van a kettős adóztatás elkerüléséről,

ba) az adott állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által felügyelt tevékenység tárgyát képezi,

bb) ha az adott állam nem EGT-állam, biztosított az említett felügyeleti hatóság és a Felügyelet közötti információcsere, valamint

bc) amelyre vonatkozóan a magánszemély rendelkezik az adókötelezettség megállapításához szükséges, az adóévben megkötött valamennyi ügylet minden adatát tartalmazó, a befektetési szolgáltató által a nevére kiállított igazolással.

 

A társasház által az adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti nyereségek együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a társasházat terhelő, az adóévben pénzben elszámolt ügyleti veszteségek és az ügyletkötésekhez kapcsolódó, a befektetési szolgáltató által felszámított díjak együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó része adóköteles ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemként.

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó összege.

Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem után az adó mértéke 15%.

 

Lezárult ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek csak azt az ügyletet lehet tekinteni, amely esetében megtörtént a pénzbeli elszámolás. Az ügyletek összevonásakor az összes lezárt ügyleti nyereség és az összes lezárt ügyleti veszteség összevetése alapján kell jövedelmet, illetve veszteséget számítani.

 

A kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató a társasház részére az adóévben megkötött valamennyi ügylete és a megvalósult ügyleteiben megszerzett bevétele minden adatát tartalmazó igazolást állít ki, továbbá a megszerzett bevételekről adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére.

A befektetési szolgáltatót adó(előleg)-levonási kötelezettség nem terheli. A jövedelmet és az adót a jövedelmet szerző társasház a részére kiállított bizonylatok, valamint a saját nyilvántartásai alapján - értelemszerűen figyelembe véve az árfolyamnyereségre irányadó szabályokat is - állapítja meg, az adóévről benyújtandó bevallásában az előírt határidőig vallja be és fizeti meg.

 

Amennyiben a társasház az adóévben, az adóévet megelőző évben, illetve az adóévet megelőző két évben az ellenőrzött tőkepiaci ügyleteiből származó veszteséget ért el és azt a veszteség keletkezésének évéről szóló adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet.

Az adókiegyenlítés az adóévben, illetve az adóévet megelőző két évben bevallott veszteségnek és a bevalláskor hatályos adókulcsnak a szorzata, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló bevallásban veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel, de legfeljebb az adóévben vagy az azt megelőző két évben bevallott jövedelem adója, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló bevallásban veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel.

 

Csereügyletből származó jövedelem [11]

 

A csereügylet fogalmát a számvitelről szóló törvény határozza meg. [12] E törvény szerint deviza-, tőke- és kamatcsere (swap) ügyletnek tekinthető  olyan összetett megállapodás valamely pénzügyi instrumentum cseréjére vonatkozóan, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze és általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után.

Az ügylet lényege, hogy a társasház kötelezettségéhez (vagy jogosultságához) kapcsolódó jövőbeni kiadást (vagy bevételt) más jövőbeni kiadásra (vagy bevételre) cserél oly módon, hogy a csere a résztvevő felek számára kockázatot jelent.

 

A társasház más jogcímen megszerzett jövedelmének (01-es lap 6. sora) minősül a csereügyletből származó jövedelem, amely esetében megállapítható, hogy az ügylet célja a társasház olyan jövedelemszerzése, amelyet – valós kockázat nélkül – a felek által a piaci ár, árfolyam, kamatláb, díj és egyéb tényezők alakulásától eltérő feltételek kikötésével ért el.

 

Csereügyletből származó jövedelemnek minősül a deviza-, tőke- és kamatcsere (swap) ügylet alapján a társasház által az adóévben megszerzett bevételnek, a kizárólag az adott ügylettel közvetlenül összefüggő, a társasházat az adóévben terhelő igazolt kiadásokat meghaladó része. A csereügyleti jövedelem után az adó mértéke 15%.

 

Csereügyleti veszteségnek minősül a csereügyleti kiadásnak a csereügyleti bevételt meghaladó összege.

 

A jövedelmet/veszteséget a kifizető az adóév végén ügyletenként állapítja meg és arról a társasház számára az adóévet követő január 31-éig igazolást ad, valamint az állami adó- és vámhatóság részére adatszolgáltatást teljesít.

Kifizető hiányában a csereügyletből származó jövedelmet/veszteséget a társasháznak kell nyilvántartania ügyletenként.

A kifizetőt adó/adóelőleg-levonási kötelezettség nem terheli. A jövedelmet és annak adóját a jövedelmet szerző társasház az adóév végét követően ügyletenként állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

 

Amennyiben a csereügylet időtartama túlnyúlik az adóéven, de valamely adóévben a társasház veszteséget szenvedve az adott évre vonatkozó adóbevallásában ügyletenként ezt a veszteséget feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet.

Az adókiegyenlítést ügyletenként, évente göngyölítve, folyamatosan vezetett elszámolási nyilvántartás alapján kell megállapítani, a következők szerint:

-                     Az ügylet keletkezésének évében fel kell tüntetni a jövedelem bevallott adóját (adókiegyenlítési keret), illetve a veszteségnek a hatályos adókulccsal (2016. január 1-től 15%) számított szorzatát (adókiegyenlítésre jogosító összeg);

-                     Minden további évben az adókiegyenlítési keretet növeli az ügylet adott évi jövedelmének bevallott adója. Az adókiegyenlítésre jogosító összeget növeli az adott évre bevallott veszteségnek az akkor hatályos adókulccsal számított szorzata. Az adókiegyenlítési keretet és az adókiegyenlítésre jogosító összeget csökkenti az adott évben a veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítés (a göngyölített adókiegyenlítésre jogosító összegnek a göngyölített adókiegyenlítési keretet meg nem haladó része).

Következő lap
Tartalomjegyzék