1741-01-es lap kitöltése
Adókötelezettség levezetése
(A) blokk - Adókötelezettség
1. sor: Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem és adója
Ebben a sorban kell feltüntetni a közös tulajdon tárgyát képező ingatlan átruházásából származó bevételnek azt a részét, amely után az adót a társasháznak kell megállapítania. (Ha a közgyűlés határozatot hozott a tulajdoni hányadok szerinti adózásról, akkor a magánszemély tulajdonosoknak a társasház által kiállított igazolás alapján az egyénileg elkészített 1753 jelű adóbevallásukban kell bevallaniuk azt a bevételüket, amely őket – a közös tulajdon tárgyát képező ingatlan átruházásáért kapott összegből – a tulajdoni hányaduk alapján illeti meg.)
A társasház esetében az eladásért kapott összeget abban az adóévben kell bevételként figyelembe venni, amelyben a közös tulajdonú ingatlan(rész) átruházásáról szóló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Ingatlan átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, melyet a társasház az átruházásra tekintettel megszerez. (Pl. az eladási ár, továbbá a cserébe kapott javaknak, dolgoknak a jövedelem megszerzése időpontjában megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingatlan gazdasági társaság, illetve más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén annak a társasági szerződésben, illetve más hasonló okiratban meghatározott értéke.)
Az átruházásból származó bevétel 25 %-át kell a társasház jövedelmeként figyelembe venni, mely után a társasháznak 15 % személyi jövedelemadót kell fizetnie.
A „b” oszlopban kell feltüntetni a bevétel teljes összegét, amennyiben az ingatlan értékesítésekor kapott bevétel után nem a tulajdoni hányadok szerint adóznak, illetve a nem magántulajdonosokat megillető bevétel összegét, ha a tulajdoni hányadok szerint adóznak.
Ebben a sorban a „c” oszlopban a társasház nem tüntethet fel adatot.
A „d” oszlopba a jövedelmet („b” oszlop 25%-át) kell szerepeltetni. A jövedelem után kiszámított 15%-os adót az „e” oszlopban kell feltüntetni.
2. sor: Ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem és adója
Ebbe a sorba kell beírni az ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem adóköteles részét és annak 15%-os adóját.
Amennyiben az ingó vagyontárgyat a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékén felül értékesíti a társasház, akkor a bevételnek azon részét, amely a szokásos piaci értéket meghaladja, nem ebben a sorban, hanem a 6. sorban (más jogcímen kapott jövedelemként) kell szerepeltetni.
Az értékpapír és a fizetőeszköz kivételével valamennyi – ingatlannak nem minősülő – dolgot ingó vagyontárgynak kell tekinteni. (Ingó vagyontárgy értékesítésének számít pl., ha a társasház az egyedi fűtési rendszer korszerűsítése miatt feleslegessé vált kazánját eladja.)
Az ingóságok értékesítéséből származó éves jövedelemből 200 000 forint adómentes. Az évi 200 000 forintot el nem érő jövedelmet a bevallásban nem kell feltüntetni. Ha az adóévben megszerzett, ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem 200 000 forintnál több, akkor a jövedelem teljes összegét be kell vallani, de csak a 200 000 forint feletti összeg után kell az adót megfizetni. Az előzőektől függetlenül nem kell jövedelmet megállapítani, ha az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó bevétel éves összege nem haladja meg a 600 ezer forintot.
A jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó bevételből le kell vonni a megszerzésére fordított összeget, a megszerzéssel és eladással kapcsolatosan felmerült költségek, valamint a vagyontárgy értékét növelő ráfordítások igazolt összegét.
[13] Az így fennmaradó bevételt teljes egészében jövedelemnek kell tekinteni,
[14] amely után az adó mértéke 15%.
Ha az ingóság megszerzésére fordított összeg nem állapítható meg, akkor a bevétel 25%-át kell jövedelemnek tekinteni. Az így kiszámított jövedelemből más egyéb költséget már nem lehet levonni.
Az ingó vagyonért kapott bevétel összegét a „b” oszlopba, a költségeket (25%-os jövedelemszámítás esetén a bevétel 75%-át) a „c” oszlopba kell beírni. A „d” oszlopban a jövedelem összegét („b” és „c” oszlop különbségét) kell feltüntetni. A jövedelem 15%-os adóját 30 000 forinttal (az adómentes 200 000 forint jövedelemre eső adó összegével) csökkentve kell az „e” oszlopba beírni. Csökkentés eredményeként negatív szám nem szerepelhet.
3. sor: Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem és adója
Amennyiben a társasház a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén kötött ügylet(ek) alapján 2017. évben elért – pénzben elszámolt – ügyleti nyereségeinek együttes összege több, mint a társasházat terhelő – pénzben elszámolt – ügyleti veszteségeinek együttes összege, e jövedelmét ennek a sornak a „d” oszlopában, a 15 %-os adót pedig az „e” oszlopában kell szerepeltetnie.
A jövedelem utáni adót a bevallás benyújtására nyitva álló határnapig kell megfizetni az alábbiak figyelembe vételével.
Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmek esetében az adót a magánszemélyekre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítania a társasháznak. Ezen jövedelmek adózására vonatkozó szabályok alkalmazásához a magánszemélyek személyi jövedelemadójának bevallására szolgáló 1753 jelű bevallás kitöltési útmutatója nyújt részletes segítséget.
Amennyiben a társasháznak veszteséges ügylete is volt 2017-ban és/vagy az azt megelőző évben és/vagy az azt megelőző két évben, akkor van mód a veszteség elszámolására. Ez esetben az adókiegyenlítés levezetése válik szükségessé a 1741-01-01 lap 22-30. sorainak kitöltésével. A 2017. évi veszteség összegét az „a” oszlopban is fel kell tüntetni.
4. sor: Csereügyletből származó jövedelem és adója
Abban az esetben, ha a társasház a 2017. évben csereügyletből származó jövedelmet vagy veszteséget ért el, ezt a sort a 1741-01-01 lap adatai alapján kell kitölteni, ezért mielőtt itt adatot tüntet fel, töltse ki a 1741-01-01 lap 31-38. és 39-47. sorait.
A 37. és 45. sor „b” oszlopában szereplő, csereügyletből származó jövedelem együttes összegét írja be a 4. sor „d” oszlopába, az ezt terhelő 15% adót pedig az „e” oszlopba.
Figyelem! Nem vonható össze az egyik ügyleten elért jövedelem a másik ügylet veszteségével.
A csereügyletről kiállított bizonylaton, illetve a társasház nyilvántartásában, a külföldi pénznemben feltüntetett adatokat a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos, a teljesítés időpontjában érvényes devizaárfolyamán kell forintra átszámítva feltüntetni. Az olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításhoz figyelembe venni.
5. sor: Egyéb tőkejövedelmek és ezek adója
Ebben a sorban kell a társasháznak bevallania az olyan jövedelmeit, amelyek nem számítanak az Szja tv. szerint sem kamatjövedelemnek, sem ellenőrzött tőkepiaci, sem csereügyletből származó jövedelemnek.
A „d” oszlopba azoknak a tőkejövedelmek körébe tartozó jövedelmeknek (pl.: árfolyamnyereségnek) az összegét kell beírni, amelyekből kifizetéskor nem vonták le az adót. A tőkejövedelmek után megállapított adó (főszabályként 15% mértékű) összegét az „e” oszlopban kell feltüntetni.
Tőkejövedelmek esetében a társasháznak az adót a magánszemélyekre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítania. Tőkejövedelmek adózására vonatkozó szabályok alkalmazásához a magánszemélyek személyi jövedelemadójának bevallására szolgáló 1753 jelű bevallás kitöltési útmutatója nyújt részletes segítséget.
6. sor: Ingatlan bérbeadásából származó és más jogcímen kapott jövedelem és ezek adója
Ebben a sorban az ingatlan bérbeadásból származó és azoknak a más jogcímen megszerzett, az 1-5. sorokban megjelölt külön adózó jövedelmekhez nem sorolható adóköteles jövedelmeknek az összegét kell feltüntetni, amelyek után a társasháznak kell az adót megállapítania.
A hatályos rendelkezések szerint – a tulajdonostársak közös költségre és felújításra történő befizetéseit, valamint az Szja tv-ben meghatározott bevételnek nem számító tételeket kivéve – valamennyi, a társasháznál bevételként nyilvántartott összeget az Szja tv. hatálya alá tartozó adóköteles bevételnek kell tekinteni. A társasház javára befolyt (befizetett/átutalt) összegek nyilvántartására (a bevételek könyvelésére) vonatkozóan az Sztv. rendelkezései, valamint a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadóak.
A közös költség viselésének szabályait a szervezeti működési szabályzat állapítja meg,
[15] melydokumentum alapján meghatározható egy adott befizetésről, hogy közös költségnek minősül-e vagy sem. Az Szja tv-ben foglaltak szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni
[16] többek között:
· azokat a bevételeket, amelyek az Szja vagy más törvény szerint adómentesek (pl.: adómentes bevétel a költségek ellentételezésére kapott kártérítés, a biztosító szolgáltatása);
· a kapott hitelt, kölcsönt, az adott hitel, kölcsön visszafizetését;
· azt a vagyoni értéket, amely után a személyi jövedelemadó fizetésére a kifizető kötelezett (pl.: a kifizetőtől ingyenesen kapott termék vagy szolgáltatás értéke);
· azt a támogatást, amelyet jogszabály alapján nyilvánosan meghirdetett pályázat útján költségvetési, önkormányzati forrásból az adott jogszabályban meghatározott felújításra, korszerűsítésre kapott a társasház.
A jövedelmek együttes összegét a „d” oszlopban, ennek 15%-os adóját az „e” oszlopban kell feltüntetni.
7. sor: 2017. évi adó összege
Az „e” oszlopba kell beírni az 1-6. sorok „e” oszlopaiban feltüntetett adóösszegek együttes összegét.
(B) blokk - Adózót terhelő és megfizetett adó
8-11. sor: Adózót terhelő és megfizetett adó összege az I-IV. negyedévben
Ezekben a sorokban a „d” oszlopban az adott negyedévhez tartozó kötelezettséget kell feltüntetni, amennyiben annak megfizetése a társasházat terheli. Abban az esetben, ha valamely negyedévben kötelezettség nem keletkezett, a rovatban nullát szerepeltessen. Nem írhatók azok a kötelezettségek, melyek megfizetése a bevallás benyújtásával egyidejűleg esedékes.
12. sor: Adózó által megfizetett adó, adóelőleg összesen
Az „e” oszlopba kell beírni a társasház által ténylegesen teljesített befizetések összegét.
13. sor: Adókiegyenlítés miatt figyelembe vehető összeg
Ebbe a sorba a 30. sor „c” oszlopában és a 47. sor „h” oszlopában szereplő adatok összegét kell beírni.
14. sor: További, még az adózót terhelő, fizetendő adó
Ebbe a sorba akkor kerül adat, ha a 2017. évre megállapított adó összege (7. sor „e” mezőben szereplő összeg) nagyobb, mint a befizetett adó összege (12. és 13. sor „e” mezők együttes összege). Ide a két összeg különbségét kell beírni, azaz a 7. sor, valamint a 12. és 13. sor összegének különbözetét kell szerepeltetni.
15. sor: Visszaigényelhető adó
Ha a befizetett adó összege (a 12. és 13. sor „e” mezők együttes összege) nagyobb, mint a 2017. évre megállapított adó összege (a 7. sor „e” mező összege), akkor a két összeg különbözetét kell beírni ebbe a sorba, azaz a 12. és 13. sor összegének, valamint a 7. sor különbözetét kell itt feltüntetni.
Túlfizetés visszaigényléséhez az erre szolgáló „Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez” elnevezésű 1717-es jelű nyomtatványt kell benyújtani.
(C) blokk - Egyéb adatok
16. sor: 2017. évben kifizetőtől kapott jövedelem és a levont adó összege
Ennek a sornak „d” oszlopában kell feltüntetni az ingó és az ingatlan vagyon értékesítéséből, valamint – a kamatból származó jövedelmek kivételével – azoknak a bármilyen más jogcímen megszerzett adóköteles jövedelmeknek az együttes összegét, amelyeket a társasház a 2017. évben kifizetőtől kapott. A jövedelmek összesítésekor a kifizetői igazoláson jövedelemként (az adó alapjaként) feltüntetett összegeket kell figyelembe venni. A „e” oszlopba a kifizetők által levont adó összegét kell beírni.
17. sor: Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség
Ezen sor „c” oszlopában kell feltüntetni a társasház által 2017. évben ellenőrzött tőkepiaci ügyleteken elszenvedett árfolyamveszteséget.