A 16P90 bevallás kitöltési útmutatójában foglalt útmutatások kizárólag a jogszabályi előírások figyelembevételével alkalmazhatóak.
A bevallás kizárólag elektronikus úton nyújtható be.
A bevallás nyomtatványkitöltő programja és a hozzá tartozó útmutató letölthető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) honlapjáról (http://www.nav.gov.hu → Letöltések → Nyomtatványkitöltő programok → Egyszerű keresés/Összetett keresés).
A bevallást az elektronikus ügyintézésre kötelezett, valamint az elektronikus ügyintézési módot önként választó adózónak/ügyfélnek 2018-ban elektronikusan kell benyújtania. A benyújtás módja, lehetőségei:
küldi meg a nyomtatványt.
küldi meg a nyomtatványt.
Abban az esetben, ha a Cégkapu használata még nem biztosított maradéktalanul, a 3/a. és 4/a. eset szerint, a képviselő Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz (KÜNY) kapcsolódó (korábbi elnevezésén Ügyfélkapus) tárhelye is használható 2018. december 31-ig, figyelemmel az E-ügyintézési tv. átmeneti rendelkezéseire.[2]
Hivatali tárhellyel rendelkező ügyfél esetén a fent leírt benyújtási módok annyiban változnak, hogy Cégkapu alatt Hivatali tárhely értendő.
KÜNY (korábbi elnevezésén Ügyfélkapus) regisztrációját a Kormányhivatal bármely járási (fővárosi kerületi) hivatalában, vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervénél, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ügyfélszolgálatain, a Magyar Posta Zrt. kijelölt postahelyein, illetve Magyarország diplomáciai, konzuli képviseletein is elvégezheti.
A postahelyek listája az alábbi linken érhető el: https://www.posta.hu/static/internet/download/Kivalasztott_postahelyek.pdf
Amennyiben rendelkezik a megfelelő szintű elektronikus aláírással, úgy regisztrálhat az interneten is, nem kell az ügyfél-regisztrációs szervnél megjelennie.
Felhívjuk szíves figyelmét a NAV internetes honlapján (www.nav.gov.hu) elérhető ügyfélszolgálat-keresőre.
Cégkapus regisztrációját a https://cegkapu.gov.hu címen végezheti el, melyhez szükséges a regisztráló személy elektronikus beazonosítása. Ehhez az alábbi három lehetőség közül kell rendelkezni valamelyikkel: részleges kódú telefonos azonosítás, tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány (elektronikus személyi igazolvány) vagy KÜNY (korábbi elnevezésén Ügyfélkapus) regisztráció.[3]
Az adózó – amennyiben rendelkezik eljárási képességgel – saját maga intézheti az adóügyeit.[4]
A cégbejegyzésre, a bírósági nyilvántartásba vételre kötelezett adózók esetében – a nyilvántartásba vételt végző szervek képviselő adóazonosító jelét is tartalmazó elektronikus adatszolgáltatása alapján – az állami adó- és vámhatóság hivatalból biztosítja az önálló képviseleti joggal rendelkező törvényes képviselők elektronikus eljárási jogosultságát. Mindez azt jelenti, hogy az ebbe a körbe tartozó törvényes képviselők esetében nem szükséges külön képviseleti bejelentést tenni az állami adó- és vámhatósághoz.
A Magyar Államkincstár által nyilvántartandó, ún. törzskönyvi jogi személy adózók esetében, a törvényes képviselőknek az állami adó- és vámhatóság előtti eljárásuk biztosítása érdekében az EGYKE adatlapon külön képviseleti bejelentést szükséges tenniük.
Amennyiben az adózó az állami adó- és vámhatóság előtt nem tud, vagy nem kíván személyesen eljárni, úgy a képviseletében eljárhat és a bevallást helyette aláírhatja a törvényes képviselője, valamint meghatalmazottként bármely – képviseletre alkalmas – nagykorú személy.[5]
Természetes személyt állandó meghatalmazással is képviselhet bármely – képviseletre alkalmas – nagykorú személy.[6]
Jogi személyt és egyéb szervezetet állandó meghatalmazás alapján a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, foglalkoztatott, kamarai jogtanácsos, ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, nyilvántartásba vett adószakértő, nyilvántartásba vett okleveles adószakértő, nyilvántartásba vett adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő, valamint számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet törvényes vagy szervezeti képviselője, foglalkoztatottja, tagja képviselhet.[7]
Szintén eljárhat állandó meghatalmazottként a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy, valamint a jövedéki adóról szóló törvény szerinti jövedéki üggyel kapcsolatban jövedéki ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy.
Sem meghatalmazottként, sem állandó meghatalmazottként nem járhat el az eltiltás hatálya alatt az a természetes személy, akit a cégbíróság vagy a bíróság jogerősen eltiltott a vezető tisztségviselői tisztség gyakorlásától.[8]
Az a külföldi vállalkozás, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg.[9]
A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát köteles igazolni.
Az eseti meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani.[10]
A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás időpontját, valamint a meghatalmazott és a meghatalmazó mindazon adatait, amelyekből a meghatalmazó és a meghatalmazott személye egyértelműen megállapítható.
A meghatalmazáshoz szükséges nyomtatvány az állami adó- és vámhatóság internetes honlapjáról (www.nav.gov.hu / Letöltések / Meghatalmazás minták) letölthető.
Az adózó/ügyfél nevében az állami adó- és vámhatóság előtt állandó meghatalmazott, megbízott, illetve egyéb – jogszabályon alapuló – képviselője is eljárhat, azonban ennek előfeltétele, hogy a képviselő képviseleti jogosultságát a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz bejelentsék:
A bejelentett képviselő nyilvántartásba vételéről az állami adó- és vámhatóság az adózót és a képviselőt értesíti. A képviseleti jogosultság az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentés beérkezésétől hatályos.
Az adózó az eseti, illetve az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatósághoz, illetve a képviseleti jog megszűnését a meghatalmazott, megbízott is bejelentheti az állami adó- és vámhatóságnál. A képviseleti jog megszűnése az állami adó- és vámhatósággal szemben az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentés beérkezésétől hatályos azzal, hogy a képviseleti jog megszűnése bejelentésének napján a meghatalmazottat még az állami adó- és vámhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni.
A pénzügyi szervezetek, a forgalmazók és befektetési alapok különadó megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezettek, amely kötelezettségüknek a 16P90 jelű nyomtatvány benyújtásával tesznek eleget.[11] A Kjtv. 7. § 3. pontja alapján pénzügyi szervezet a hitelintézet és az egyéb pénzügyi szervezet, ideértve a fióktelep formában működő pénzügyi szervezeteket is.
A hitelintézet a jogutódlással megszűnő adózó különadó fizetési kötelezettségének megállapításakor a Kjtv. 4/A. § (11) bekezdését is figyelembe veszi.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 65. § (3) bekezdése alapján, ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le.
A különadót az alábbi számlaszámra és adónemre kell megfizetni:
Költségvetési számla száma | Költségvetési számla megnevezése | Adónemkód |
---|---|---|
10032000-01076239 | NAV Pénzügyi szervezetek különadója bevételi számla | 316 |
Amennyiben a befizetendő részletekre vonatkozó esedékességi dátum munkaszüneti napra esik, úgy a megfizetés esedékességének határideje az azt követő első munkanap.
A bevallásra kötelezettnek a bevallásban az adatokat – az előnyomott „ezer” forint szöveg figyelembevételével – ezer Ft-ra kerekítve kell bejegyezni a kerekítés általános szabályainak (499 Ft-ig lefelé, 500 Ft-tól felfelé) alkalmazásával. Például 641 500 Ft esetén a beírandó összeg 642 ezer Ft.
Az állami adó- és vámhatóság az adóbevallás helyességét megvizsgálja, a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja, és ha a kijavítás az adófizetési kötelezettség vagy az adó-visszatérítés összegét érinti, az adózót a kijavítástól számított 30 napon belül értesíti.[17]
Hibás az a bevallás, amelynél számítási hiba vagy más hasonló elírás miatt kijavításnak van helye, vagy a bevallás adóhiányt nem eredményező hiányosságát az adóhatóság tárja fel.[18]
Ha az adóbevallás az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki, vagy az adózó a fennálló adótartozásáról, köztartozásáról a nyilatkozattételt, vagy jogszabályban előírt igazolások benyújtásának kötelezettségét elmulasztotta, továbbá az adóbevallásából, nyilatkozatából olyan adatok hiányoznak, amelyek az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában sem szerepelnek, az állami adó- és vámhatóság – 15 napon belül, megfelelő határidő kitűzésével az adózót javításra (hiánypótlásra) szólítja fel.[19]
A bevallását elektronikusan benyújtó adózónak – azon túlmenően, hogy a bevallás javítását az állami adó- és vámhatóság illetékes igazgatóságánál személyesen, vagy írásban kezdeményezheti – lehetősége van arra, hogy a hibák kijavítását követően a bevallást újból benyújtsa. Ebben az esetben a főlap (B) blokkjában a vonatkozó kódkockába be kell írnia az eredeti hibásnak minősített bevallás 10 jegyű vonalkódját, mely a javításra való felhívást tartalmazó levélben található meg.
Figyelem! A bevallást nem elektronikus úton benyújtó adózók a főlap (B) blokkjában az „Hibásnak minősített bevallás vonalkódja” rovatban nem szerepeltethetnek adatot.
Az adó megállapításához való jog elévülési idején belül az adózó is kezdeményezheti az adóbevallás kijavítását, ha a bevallás – adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét nem érintő – hibáját észleli.[20]
Amennyiben a NAV által elfogadott, feldolgozott bevallás után, az adatok tekintetében ugyanarra az időszakra adózói javításként (helyesbítésként) nyújtja be ismételten a bevallást, akkor az adózói javításkor (helyesbítéskor) az adóalap, illetőleg adó (költségvetési támogatás összeg) változást nem eredményezhet.
Adózói javításról (helyesbítésről) akkor van szó, amikor az adózó utóbb észlelte, hogy az állami adó- és vámhatóság által elfogadott bevallás bármely adata téves, vagy valamely tájékoztató adat az elfogadott bevallásból kimaradt, azaz a bevallás nem teljes körű. Az adózói javítás (helyesbítés) lényege a teljes adatcsere.
Adózói javítás (helyesbítés) esetén az „új” adatokkal valamennyi – az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevalláson szerepeltetett – rovatot ki kell tölteni. Amennyiben az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevalláson olyan adat szerepelt, amelyet az adózói javítás (helyesbítés) nem érint, úgy az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevalláson közölt adatot meg kell ismételni.
Abban az esetben, ha a bevallás benyújtása adózói javítás (helyesbítés) miatt történik, akkor a főlap (C) blokkjában a bevallás jellege mezőbe H betűt kell bejegyezni.
Az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot – az illeték kivételével, ide nem értve a pénzügyi tranzakciós illetéket, valamint a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolásának engedélyével rendelkező adózó bevallását – és a költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti. Ha az adózó az adó- és vámhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja. Nem minősül önellenőrzésnek, ha az adózó bevallását késedelmesen nyújtja be, és késedelmét nem igazolja, vagy igazolási kérelmét az adó- és vámhatóság elutasítja. Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg. Az adózó az adókedvezményt utólag önellenőrzéssel érvényesítheti, illetőleg veheti igénybe.[21]
Önellenőrzéssel csak azt az adót, költségvetési támogatást lehet helyesbíteni, amely helyesbítésének összege az 1000 forintot meghaladja.[22]
A vizsgálat alá vont adót, költségvetési támogatást és időszakot érintő helyesbítés abban az esetben minősül az ellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett önellenőrzésnek, ha az adózó az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb a megbízólevél kézbesítésének – kézbesítés hiányában átadásának – napját megelőző napon az adó- és vámhatósághoz benyújtotta (postára adta).
Az adóhatósági ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás – a vizsgált időszak tekintetében – önellenőrzéssel nem helyesbíthető.[23]
A 16P90 jelű nyomtatvány a jelen bevallásban közölt adatok önellenőrzésére, ismételt önellenőrzésére is szolgál, valamint e nyomtatványon történhet a pótlás (az Art. esedékességi időpontján túl benyújtott) elévülési időn belül.
Figyelem! Önellenőrzés esetén a módosított „új” adatokkal az önellenőrzéssel érintett bevallásban szerepeltetett valamennyi, az eredeti bevallásban is szerepeltetett és nem változott adatot is ki kell tölteni.
Amennyiben a bevallás önellenőrzésnek minősül, a főlap (C) blokkjában szereplő „Bevallás jellege” menüből kell az önellenőrzésnek megfelelő „O” betűjelet kiválasztani.
Önellenőrzésnek minősül, amennyiben az adózó az adót, adóalapot módosítja. Önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást a kötelezettség eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő adóra előírt bevallási időszakra, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni. Az önellenőrzés az adóalap, a feltárt adó, költségvetési támogatás és – amennyiben törvény előírja – az önellenőrzési pótlék megállapítása, a helyesbített adóalap, a helyesbített adó, költségvetési támogatás, továbbá a pótlék bevallása és egyidejű megfizetése, valamint az adó, költségvetési támogatás igénylése.[24] A helyesbített adó, a költségvetési támogatás és a megállapított önellenőrzési pótlék, a helyesbített összeg és a pótlék bevallásával egyidejűleg esedékes.[25] Ettől eltérően amennyiben az adózó bevallását önellenőrzéssel az adóbevallás benyújtására előírt határidőt megelőzően helyesbíti, a helyesbített adó, a költségvetési támogatás az általános szabályok szerint válik esedékessé.[26]
Figyelem! Egy önellenőrzéssel csak egy bevallási időszakra vonatkozó adatok módosíthatók.
Az adózó javára mutatkozó önellenőrzés esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell.[27] Nem kell önellenőrzési pótlékot felszámítani, ha az adózó a bevallását az adóbevallás benyújtására előírt határidőt megelőzően helyesbíti önellenőrzéssel.
Az adózó terhére mutatkozó helyesbítés esetén az önellenőrzési pótlék alapja a 16P90-04-es lap önellenőrzési blokk c) oszlopában feltüntetett összeg, azaz a bevallott és az önellenőrzéssel feltárt helyesbített adó összegének különbözete.
Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig. Amennyiben az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor, illetve korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni.[28]
Az önellenőrzési pótlékot a jegybanki alapkamat változásaihoz igazodva kell kiszámítani, azaz az önellenőrzéssel érintett időszakot ennek alapján időintervallumokra kell bontani.
Az önellenőrzési pótlék megállapításához segítséget nyújt a NAV internetes honlapján (www.nav.gov.hu/nav/szolgaltatasok/kalkulatorok/potlekszamitas) található pótlékszámítási program.
A százalékos mértéket 3 tizedes jegy pontossággal kell meghatározni. Az önellenőrzési pótlékot az eredeti bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig terjedő időszakra kell kiszámítani és eddig a napig kell pénzügyileg rendezni.
Amennyiben az önellenőrzéssel történő módosítással az adózónak pénzügyileg rendezendő adókötelezettsége keletkezik, akkor az adót és az esetlegesen felszámított önellenőrzési pótlékot az önellenőrzés benyújtásának napjáig lehet – késedelmi pótlék felszámítása nélkül – megfizetni. Kötelezettség csökkenése esetén az adó visszaigénylésének lehetősége ugyanezen időponttól nyílik meg.[29] Amennyiben az önellenőrzés eredményeképpen visszaigényelhető adó került a bevallásban feltüntetésre, abban az esetben a visszaigényléshez vagy átvezetéshez a „1617. számú átvezetési és kiutalási kérelem az adószámlán fennálló túlfizetéshez” elnevezésű nyomtatványt kell kitölteni és beküldeni az állami adó- és vámhatósághoz. A visszaigényelt különbözetet az állami adó- és vámhatóság az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámlájára utalja vissza, illetve – kérelemre – átvezeti más adónemre.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy amennyiben bevallási (adatszolgáltatási) kötelezettségét hibásan, hiányos adattartalommal, késve teljesíti, vagy azt elmulasztja, az adó- és vámhatóság szankcióval élhet – figyelembe véve az Art. 157., 163., 164., továbbá a 239. paragrafusaiban foglalt rendelkezéseket.
16P90 | Főlap |
16P90-01 | Pénzügyi szervezetek különadó alapjának és számított adójának meghatározása |
16P90-01-01 | Jogutódlással megszűnt pénzügyi szervezetek különadó alapjának és különadójának meghatározása |
16P90-02 | Befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, illetve kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézetek különadó alapjának és számított adójának meghatározása |
16P90-06 | Pénzügyi lízing tevékenységet végző hitelintézetek különadó alapjának és számított adójának meghatározása |
16P90-03 | Forgalmazók és befektetési alapok különadója |
16P90-04 | Önellenőrzési melléklet |
16P90-05 | Nyilatkozat arról, hogy az önellenőrzés indoka alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály |
Amennyiben a 16P90 jelű nyomtatvány benyújtásra kerül, akkor kötelezően kitöltendő a főlap és a 16P90-01-es, 16P90-02-es 16P90-03-as, vagy 16P90-06-os lap attól függően, hogy a bevallást a pénzügyi szervezetek, valamint a forgalmazók és befektetési alapok különadójáról, vagy a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, illetve kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézetekre vonatkozóan, vagy pénzügyi lízing tevékenység végzésre tekintettel nyújtja be.
Jogutódlással megszűnt pénzügyi szervezet esetén, a főlapon és a 16P90-01-es lapon kívül a 16P90-01-01-es lap is kötelezően kitöltendő.
Amennyiben a Kbftv. szerinti adóalanyként (forgalmazó, illetve befektetési alap) teljesíti kötelezettségét, akkor a főlap mellett kötelezően kitöltendő a 16P90-03-as lap is. Ebben az esetben csak a nyomtatvány többi lapja nem tölthető ki.
A 16P90-04-es és a 16P90-05-ös lapok benyújtása csak abban az esetben kötelező, ha bevallását önrevíziós bevallásként nyújtja be és nyilatkozni kíván arról, hogy az önellenőrzés indoka alaptörvény-ellenes, illetve az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály.
Abban az esetben, ha a 2011., 2012., 2013., 2014. és 2015. évekre vonatkozóan kívánja bevallását önellenőrizni/pótolni, akkor azt az adott évben alkalmazott nyomtatványok (11P90, 12P90, 13P90, 14P90, 15P90) benyújtásával teheti meg.