16NETA Főlap

A Főlapot minden esetben ki kell tölteni és be kell nyújtani a bevalláshoz.

Azonosítás (B) blokk

A (B) blokkban kell szerepeltetni az adózó azonosításához szükséges adatait. Az adózó adószámát, székhely/fióktelep/lakcím adatokat kötelező megadni. A természetes személy adóalanynak az „Adózó adóazonosító jele” rovatot is ki kell töltenie. Ebben az esetben a családi és utónév együttes megadása kötelező.

Itt kell feltüntetni továbbá a jogelőd adószámát, ha a szervezeti változással (átalakulással, egyesüléssel, szétválással) érintett adóalany, a szervezeti változást megelőző időszakra, azaz a jogelőd gazdasági tevékenységének időszakára vonatkozóan nyújt be önellenőrzést. Ha az ilyen szervezeti változással érintett adózó nem a jogelőd időszakára nyújt be önellenőrzést, hanem már az átalakulás, egyesülés, szétválás utáni, saját gazdasági tevékenységének időszakára, akkor a jogelőd adószáma rovatot nem szabad kitöltenie.

A „Hibásnak minősített bevallás vonalkódja” mezőt abban az esetben kell kitölteni, ha a benyújtott, hibásnak bizonyult bevallás javítását az adóhatóság értesítő levélben kérte, és a bevallással ennek a hibás bevallásnak a javított formája kerül beküldésre. A mezőbe azt a 10 jegyű iktatószámot kell beírni, amelyet az adóhatóság az értesítő levélben közölt. Ellenkező esetben a mezőt üresen kell hagyni.

A „Székhely/lakcím” adatok kitöltésekor az „irányítószám”, „város/község”, „közterület neve”, „közterület jellege”, „házszám” rovatok kitöltése kötelező. Amennyiben a székhely címben a közterület jellege helyrajzi szám (hrsz.), abban az esetben a „közterület neve”, az „épület”, a „lépcsőház”, az „emelet” és az „ajtó” rovatot üresen kell hagyni, a helyrajzi számot pedig a „házszám” rovatban kell szerepeltetni.

A „Levelezési címre” vonatkozó adatokat, akkor kell feltüntetni, ha az eltér a székhely adatoktól. Amennyiben van magyarországi képviselő is, a levelezési címben a bejelentett képviselő levelezési címét kell megadni. Ha a levelezési címnél postafiók megadása történik, akkor a „közterület neve”, az „épület”, a „lépcsőház”, az „emelet” és az „ajtó” rovatot nem szabad kitölteni, a közterület jellegéhez „postafiók”-ot kell írni, a postafiók számát pedig házszámként kell feltüntetni. Helyrajzi szám megadásakor – a postafiók adatokhoz hasonlóan – a helyrajzi számot házszámként kell feltüntetni, a „közterület neve”, az „épület”, a „lépcsőház”, az „emelet” és az „ajtó” rovatot pedig üresen kell hagyni.

Belföldi székhely, telephely, ill. levelezési cím esetén az „ország” mezőt, és a „külföldi cím” kódkockát üresen kell hagyni. Külföldi cím esetén az "ország" mezőt is ki kell tölteni, a legördülő listából választva, és „X”-szel kell jelölni a „külföldi cím” kódkockát.

Az „Ügyintéző neve” és a „Telefonszáma” rovatban ügyintézőként annak a személynek a telefonszámát és a nevét kérjük feltüntetni, aki a bevallást összeállította, és aki annak esetleges javításába bevonható. Amennyiben a bevallást külső cég, vagy erre jogosult egyéb személy készítette és a bevallás javításába bevonható, akkor az ő adatait is kérjük szerepeltetni. Az ügyintéző neve és a telefonszáma rovatok kitöltése nem kötelező, de amennyiben a rovatok közül az egyik kitöltött, akkor a másikat is ki kell tölteni.

(C) blokk

A főlap (C) blokkjában – többek között – a bevallási időszakot kell feltüntetni.

A bevallási időszak általános esetben az adómegállapítási időszak (hó, negyedév, év) első napjától (vagy a tevékenység kezdő napjától) kezdődik és az adómegállapítási időszak utolsó napjáig tart.

A bevallási időszak rovatban feltüntetett időintervallumnak megfelelő jelzést kell tenni a „Bevallás

gyakorisága” mezőbe (havi, negyedéves, éves).

A törtidőszaki bevallási kötelezettséget eredményező események (soron kívüli bevallási kötelezettségek) részletezése a „Bevallás fajtája”, a „Bevallás típusa”, valamint a „Sajátos beszámoló-készítési kötelezettség miatti soron kívüli bevallás” megnevezésű kódkockák kitöltésére vonatkozó magyarázatoknál találhatók.

A „Bevallás jellege” kódkocka kitöltése

A bevallás jellegét a mezőben kialakított legördülő fül alatt található jelzések az alábbiak szerint jelölik:

Alapbevallás benyújtása esetén a kódkocka üresen marad.

A „Bevallás gyakorisága” kódkocka kitöltése

Ebben a mezőben kell jelölni, hogy havi, negyedéves, vagy éves bevallás céljából kerül benyújtásra a bevallás. A bevallás gyakoriságát az alábbiak szerint lehet megadni:

A „Bevallás gyakorisága” kódkocka kitöltése kötelező.

A „Bevallás típusa” kódkocka kitöltése:

Amennyiben a bevallást az Art. 33. § (3) - (12) bekezdésében meghatározott soron kívüli bevallási kötelezettség teljesítéseként nyújtják be, akkor a „Bevallás típusa” kódkockát az alábbiak szerint kell jelölni:

Soron kívüli bevallási kötelezettségek

Azoknak az adóalanyoknak, akik megszűnéssel, szüneteltetéssel, átalakulással, egyesüléssel, szétválással vagy valamely eljárás alá kerüléssel kapcsolatosan nyújtják be bevallásukat, a bevallási időszak záró dátumát az Art. 33. § (3)–(12) bekezdéseiben meghatározottak szerint kell feltüntetniük, és a bevallást az ott meghatározottak szerint kell teljesíteniük.

Soron kívüli bevallást kell benyújtania az adózónak valamennyi adójáról – kivéve a magánszemélyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles benyújtani – a bevallással még le nem fedett időszakról, ha az adózó az Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró gazdasági társasággal beolvadás útján, a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2005. október 26-i 2005/56/EK irányelv alapján egyesül.[22] A bevallást az eseményt követő 30 napon belül kell benyújtani.

További soron kívüli bevallás benyújtási kötelezettséget ír elő az Art. 33. § (12) bekezdése:

A kényszertörlési eljárás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül kötelesek benyújtani. A tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás benyújtásakor még nem járt le. Végelszámolást követően elrendelt kényszertörlési eljárás esetében a végelszámolásra vonatkozó szabályok szerint kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. A kényszertörlési eljárást követő felszámolási eljárás esetén az Art. kényszertörlési eljárásra vonatkozó rendelkezései és a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezései együttes alkalmazásával kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni.[23]

A „Bevallás fajtája” kódkocka kitöltése:

A bevallási főlapon a (C) blokkban kell jelölni, hogy a felszámolási vagy a végelszámolási eljárás alá került adózók esetében az eljárás milyen fázisban van. A „Bevallás fajtája” elnevezésű kódkockát csak a felszámolással vagy végelszámolással érintett adózóknak, valamint a kényszertörlési eljárás alá vont adózóknak kell kitölteniük. Ha az adózó a felszámolási eljárás vagy a végelszámolás megkezdésére vonatkozó adóbevallást nyújt be, a kódkockába „1”-et, ha a felszámolási eljárás, végelszámolás alatti időszakra vonatkozó adóbevallást nyújt be, a kódkockába „2”-t, ha pedig a felszámolási eljárás, befejezésére vonatkozó, vagy a végelszámolási beszámoló közzétételekor esedékes adóbevallást nyújt be, a kódkockába „3”-at kell írnia. A kényszertörlési eljárást közvetlenül megelőző bevallás esetén az adatmezőbe „1”-et kell írni, "2"-es kerül az adatmezőbe, ha az adózó a kényszertörlési eljárás alatti időszakra vonatkozó adóbevallást nyújt be. Ha a kényszertörlési eljárás az adózó megszűnésével fejeződik be, akkor a bevallás típusa „M”, bevallás fajtája nincs kitöltve, ha pedig felszámolásba fordul át a bevallás típusa mezőbe „F”-et, a bevallás fajtája adatmezőbe „1”-est kell írni. A kényszertörlési eljárás kapcsán a „3” fajtakód nem használandó.

Az „Adófizetésre kötelezett kódja” kódkocka kitöltése:

Amennyiben a bevallás benyújtására kötelezett az adóköteles terméket belföldön első alkalommal értékesítő vagy a Neta tv. 3.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti adóalany, akkor a kódkockába „1”-es kódot kell írnia.

A Neta tv. 7. § (3) bekezdés alapján mentes az adó alól annak az adóköteles terméknek az értékesítése, amelyet vevője az Áfa törvény 89. § (1) bekezdés vagy 98. §-a szerinti feltételeknek megfelelően továbbértékesít, feltéve hogy e tényről a vevő az adóalany felé az értékesítéskor nyilatkozik, valamint a továbbértékesítés tényét számára hitelt érdemlően igazolja. Ha a vevő a nyilatkozatában foglaltak ellenére az adóköteles terméket belföldön értékesíti tovább, akkor erről a tényről az adó alanyát a belföldi értékesítés teljesítési időpontját követő 8 napon belül köteles értesíteni. Az adó alanya a vevő által belföldön továbbértékesített adóköteles termék utáni adót - az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal növelten - a vevő által megküldött értesítés kézhezvételének napját magában foglaló adómegállapítási időszakban köteles megállapítani és esedékességkor megfizetni. Ebben az esetben az adóalany a „2”-es kódot választja.

Amennyiben a vevő a belföldi értékesítésről szóló értesítési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, akkor a belföldön értékesített adóköteles termék után az adóalany által meg nem fizetett adót, a nyilatkozattétel esedékességétől számított késedelmi pótlékot, illetve – ha a mulasztást az állami adó- és vámhatóság tárja fel – a meg nem fizetett adóval összefüggő adóbírságot és késedelmi pótlékot a vevő köteles megfizetni. Ilyenkor a vevő bevallás benyújtására kötelezetté válik, mely esetben a kódkockába „3” –as kódot kell írnia.

Ha az adó alanya ugyanabban az adómegállapítási időszakban nem csak az „1”-es vagy a 2-es vagy a 3-as kódnál írtak szerint válik kötelezetté, akkor a kódkockába „4”- es kódot kell írnia.

A kódkockában „4”-es kódot kell feltüntetni, ha:

Ha az Adófizetésre kötelezett kódja mezőben 2, 3 vagy 4 szerepel, akkor a 01-es és a 02-es lapokat kötelező kitölteni.

Kérjük, hogy olvassa el a kitöltési útmutató 16NETA- 02-es lapra vonatkozó részét.

A „Sajátos beszámoló készítési kötelezettség miatti soron kívüli bevallás” kódkocka kitöltése

Ezt a kódkockát, akkor kell jelölni, ha az adóalany az Art. 33. § (3) bekezdés a) pontja szerinti – a Számv. tv. VII. fejezete által meghatározott sajátos beszámoló készítési kötelezettség okán – soron kívüli bevallás benyújtására kötelezett (előtársasági időszak, átalakulás, egyesülés, szétválás, devizanemek közötti áttérés). Ha az adómegállapítási időszak egy hónap, egy negyedév, akkor a bevallást a bevallással még le nem fedett időszakról a soron kívüli adóbevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell benyújtani. A soron kívüli adóbevallást éves bevallás esetén a Számv. tv-ben a beszámoló készítésére előírt határidőn belül kell benyújtani.

A főlap (C) blokkjában a megfelelő mezőben „X”-szel kell jelölni, ha az adó alanya:

teljesíti a bevallási kötelezettségét.

Az „ÁFA Bevallás benyújtására nem kötelezett általános forgalmi adó alanya” vagy „ÁFA alanyi adómentességet választó adóalany” vagy „ÁFA alanyának nem minősülő adóalany vagy „ÁFA fizetésre kötelezett” elnevezésű jelölő négyzetek közül az egyik kiválasztása kötelező.

(D) blokk

A (D) blokk szolgál az utalási adatok valamint a pénzforgalmi rendelkezések közlésére.

„Belföldi pénzforgalmi vagy fizetési számlaszám”, „Belföldi postai utalási cím”, „Külföldi utalási adatok”

Amennyiben a visszaigényelhető adó teljes összegű, vagy a 170-es lapon részbeni kiutalását kéri az adózó, úgy a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózónak meg kell adnia a belföldi pénzforgalmi számlaszámát, a pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózónak belföldi fizetési számlaszámát vagy belföldi postai utalási címet, ahová kéri a kiutalást.

A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózót megillető visszaigényelt adót az állami adó-hatóság kizárólag az adózó belföldi pénzforgalmi számlájára történő átutalással teljesítheti. A belföldi pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a belföldi postai utalási cím rovatait nem töltheti ki ugyanezen blokkban, és nem töltheti ki a külföldi utalási adatokat sem.

A belföldi pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózót megillető visszaigényelt adót az adóhatóság belföldi fizetési számlára történő átutalással, vagy fizetési számláról történő készpénzfizetés kézbesítése útján (postai úton) teljesíti az adózónak.

Ha a pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a kiutalást fizetési számlára kéri, akkor a bevallási főlap (D) blokkjának első sorában fel kell tüntetnie a belföldi fizetési számlaszámát, és a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató nevét. Ha postai úton történő kifizetést kér, úgy a belföldi postai utalási cím adatait kell ugyanezen (D) blokkban szerepeltetni. A közterület neve, jellege stb. adatokat a 24 karakter befogadására alkalmas adatmezőbe kell beírni. A belföldi pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett belföldi adózó a főlap (D) blokk külföldi utalási adatait nem töltheti ki.

Amennyiben az adózó külföldi illetőségű és Magyarországon pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett, akkor az adóhatóság a visszajáró összeget az adózó külföldi fizetési számlájára, az általa megadott devizanemben utalja át. Ebben az esetben a főlap (D) blokkjában kell feltüntetni a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó IBAN számlaszámát, valamint egyéb külföldi utalási adatait. Az adózó külföldi fizetési számlaszámára történő utalás esetén az IBAN és az egyéb külföldi fizetési számlaszám egyidejűleg nem tüntethető fel.

Amennyiben az adózó az Európai Unió valamely tagországában bír adóügyi illetőséggel, célszerű az IBAN számlaszám feltüntetése. Ennek oka, hogy egyéb külföldi fizetési számlaszám megadása esetén az átutalás hosszadalmasabb lehet. Ez esetben „X” jellel kell jelezni, hogy a külföldön vezetett fizetési számlaszám rovatban IBAN számlaszám került feltüntetésre. Feltétlenül be kell írni a külföldi fizetési számlát kezelő pénzintézet azonosítására szolgáló SWIFT-kódot is, illetve amennyiben nem IBAN számlaszámot, hanem egyéb külföldi fizetési számlaszámot adott meg az adózó, akkor a kiutalás célországának 2 betűből álló országkódját is fel kell tüntetni az országkód rovatban. Az érvényes országkódok jegyzéke az MNB honlapján (www.mnb.hu) érhető el, de azok megismerhetőségét az internetes kitöltő program értéklistából is biztosítja.

A kiutalás devizanemeként választott devizanem 3 betűből álló, nemzetközileg használt kódját is fel kell tüntetni a devizanem rovatban. Az érvényes devizanem-kódok megtalálhatók az MNB honlapján. A megjelölhető devizanemeket az internetes kitöltő program értéklistából kínálja fel. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által közzétett forintban megadott árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell irányadónak tekinteni. A külföldi devizanemre történő átváltás költsége az adózót terheli. A külföldi utalási adatok között továbbá meg kell adni a külföldi számlát vezető pénzügyi szolgáltató nevét és címét (ország, város), valamint a külföldi számla tulajdonosának nevét is.

Amennyiben az alapbevallás vagy az önellenőrzés eredményeként visszaigénylési jogosultság keletkezett, a visszaigényelhető összeg sorsáról minden alkalommal rendelkezni kell a pénzforgalmi rendelkezések („Teljes összeg kiutalása kérésének jelölése”, „Kiutalást nem kér jelölése”, „Átvezetési kérelem mellékelve”) megfelelő rovatának jelölésével.

Az „Átvezetési kérelem mellékelve” jelölőnégyzet kitöltése esetén a 16NETA-170 lap aktívvá válik. A kitöltésre vonatkozó szabályok a részletező lapnál találhatók.

(F) blokk

A népegészségügyi termékadó fizetésére kötelezett adóalany a 16NETA jelű bevallás benyújtási kötelezettségét – a lentiek kivételével - elektronikus úton teljesíti.

Az általános forgalmi adó tekintetében alanyi mentességben részesülő adóalany vagy a bevallás benyújtására nem kötelezett általános forgalmi adó alanya, továbbá az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő adóalany bevallási kötelezettségét a rá irányadó szabályok szerint postai úton vagy elektronikusan megküldött bevallás benyújtásával teljesítheti.

A papíralapon benyújtott adóbevallást fő szabály szerint az adózónak kell aláírnia. Lehetőség van arra is, hogy a bevallást az adózó helyett a képviselője, szervezeti képviselője vagy meghatalmazottja írja alá.

Magánszemélyt az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt – ha nem kíván személyesen eljárni – törvényes képviselője, képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szerinti jövedéki üggyel kapcsolatban jövedéki ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is, közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy képviselheti. Az egyéni vállalkozó magánszemélyt az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja is képviselheti.

Jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy vagy munkaviszonyban álló jogtanácsos, a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott, megbízás alapján eljáró jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet alkalmazottja, tagja, környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szerinti jövedéki üggyel kapcsolatban jövedéki ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is képviselheti.[24]

Amennyiben a bevallást az adóhatósághoz bejelentett, a bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott írja alá, úgy ezt a tényt a bevallás főlap (F) blokkjának megfelelő kódkockájában „X”-szel kell jelölni. Az állandó meghatalmazottak személyi köre megegyezik az eseti meghatalmazottak személyi körével.

Ha a bevallást meghatalmazott írja alá, – az adóhatósághoz bejelentett és a bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott kivételével – a meghatalmazást csatolni kell az adóbevalláshoz, és ezt a főlap (F) blokkjában a megfelelő kódkockában „X”-szel kell jelölni. Ilyen esetekben a meghatalmazás csatolása nélkül az adóbevallás érvénytelen.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az adóhatósághoz be nem jelentett, vagy az adóhatósághoz bejelentett, de a jelen bevallás aláírására nem jogosult állandó meghatalmazott által aláírt adóbevallás – eseti meghatalmazás csatolása nélkül – érvénytelen, csak az adóhatósághoz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelentett, a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott esetén lehet a meghatalmazás bevalláshoz történő csatolásától eltekinteni.

A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás időpontját, a meghatalmazás érvényességét, azon kötelezettségeket, melyek teljesítésére kiterjed, valamint a meghatalmazott és a meghatalmazó mindazon adatait, amelyekből a meghatalmazó és a meghatalmazott személye egyértelműen megállapítható.

A meghatalmazáshoz szükséges nyomtatvány a NAV internetes honlapjáról (http://www.nav.gov.hu → letöltések-egyéb → adatlapok, igazolások, meghatalmazás minták) letölthető.

Az a külföldi vállalkozás, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg.[25] A pénzügyi képviselő megbízása esetén az adóbevallás aláírására csak a pénzügyi képviselő jogosult. Amennyiben a bevallást az adóhatósághoz bejelentett pénzügyi képviselő írja alá, úgy ezt a tényt az F) blokk a megfelelő kódkockájában „X”-szel kérjük jelölni.

Az adóbevallást, illetőleg az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő ellenjegyezheti.[26]

Amennyiben a papíralapon benyújtott bevallás ellenjegyzésére sor kerül, úgy azt a bevallás főlapján kell megtenni. Szerepeltetni kell továbbá az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő nevét, adóazonosító számát, az igazolvány számát.

Az ellenjegyzett hibás adóbevallás, illetőleg adóbevallással egyenértékű nyilatkozat esetén a mulasztási bírságot az adóhatóság az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő terhére állapítja meg.[27]

| |