Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek

A munkáltatói adómegállapítás egyes sorainál hivatkozott munkáltatói jövedelemigazolás kitöltését a magánszemély 2016. évi személyi jövedelemadó bevallásával kapcsolatos munkáltatói és kifizetői feladatokról szóló tájékoztatás (16M30 jelű összesített igazolás) tartalmazza.

I. AZ ÖSSZEVONT ADÓALAPBA TARTOZÓ JÖVEDELMEK

Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem.

1. sor: Munkaviszonyból származó bérjövedelem az érdekképviseleti tagdíj nélkül

Ebben a sorban a munkáltatói jövedelemigazolások (16M30, Adatlap 2016) 1. soraiban szereplőjövedelmek együttes összegét kell feltüntetni.

Amennyiben a magánszemély kamarai tag, de a tagdíjat önálló tevékenység hiányában költségként nem tudja elszámolni, úgy a köztestület számára fizetett tagdíj összege a kamara igazolása alapján a bérből levonható. Ha a munkáltató által kifizetett önálló tevékenységből származó bevétellel is rendelkezik a magánszemély, úgy a 10%-os elismert költséghányadban elszámoltnak kell tekinteni a kamarai tagdíj összegét.

2. sor: Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés

E sor „b” oszlopában kell szerepeltetni a munkaviszonnyal kapcsolatban kifizetett költségtérítést (16M30 2. sor). Ha a költségtérítés jogszabályon alapult, akkor a bizonylat nélkül elszámolható összeget a „c” oszlopban, az ennek levonása után fennmaradó adóköteles részt pedig a „d” oszlopban kell szerepeltetni. A nem jogszabályon alapuló költségtérítés teljes összegét a „b” oszlopban kell feltüntetni. Ugyanezt az összeget kell a „d” oszlopba is beírni.

3. sor: Külszolgálatért kapott jövedelem

Ebben a sorban kell feltüntetni forintra átszámítva a külföldi kiküldetésre tekintettel kifizetett jövedelmet (16M30 3. sor). A kifizetett teljes összeget a „b” oszlopba, az igazolás nélkül elszámolható költség forintra átszámított összegét a „c” oszlopba, a megmaradó adóköteles részt a „d” oszlopba kell beírni.

4. sor: Más bérjövedelem

Ebben a sorban az 16M30 jelű igazolás 4. sorához fűzött tájékoztató szerinti jövedelmeket kell szerepeltetni. Itt kell feltüntetni a munkanélküli ellátásokat, a társadalombiztosítási szervezet által fizetett táppénzt és gyermekgondozási díjat, ha arról a magánszemély a részére kiállított igazolást a munkáltatójának maradéktalanul átadta. A jövedelmet a „d” oszlopban kell szerepeltetni.

5. sor: Más nem önálló tevékenységekből származó jövedelmek

Ebben a sorban a 16M30 jelű igazolás 5. sorában szereplő jövedelmet kell feltüntetni, amennyiben azt a munkáltató fizette ki. A jövedelmet a „d” oszlopban kell szerepeltetni.

6. sor: Nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés

Ez a sor szolgál a nem önálló tevékenységgel kapcsolatban kifizetett költségtérítésből származó jövedelem feltüntetésére. A bevétel teljes összegét e sor „b” oszlopába, az elszámolt költségeket a „c” oszlopba, a kettő különbözetének összegét a „d” oszlopba kell beírni. Egyebekben a 2. sornál leírtak érvényesek.

7. sor: Önálló tevékenységből származó jövedelem

Ennek a sornak a "b" oszlopában kell feltüntetni az 16M30 jelű igazolás 7. sorában szereplő, a munkáltató (társas vállalkozás) által teljesített kifizetések bruttó összegét. A „d” oszlopban jövedelemként a kifizetés teljes összegének 90%-át kell szerepeltetni. Az e tevékenységre tekintettel kifizetett költségtérítés is a bevétel része.

8. sor: A 7. sorból az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem

Amennyiben a 7. sor ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet is tartalmaz, akkor azt a 8. sorban tájékoztató adatként, külön is szerepeltetni kell.

Figyelem! Ebben a sorban kizárólag akkor szerepelhet adat, ha az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem kifizetője a munkáltató, és ez a jövedelem az 1 000 000 forintot nem haladja meg. Egyéb esetben a magánszemély munkáltatói adómegállapítást nem kérhet.

14. sor: Egyéb jogcímen kapott jövedelem

Ebben a sorban kell feltüntetni az egyéb jogcímen kifizetett jövedelmeket, juttatásokat. (Lásd 16M30 14. sora). A jövedelmet a „d” oszlopban kell szerepeltetni.

18. sor: Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek összege

Ennek a sornak a „d” oszlopába az 1-14. sorok „d” oszlopainak együttes összegét kell beírni. A 18. sor számításakor a 8. sorban szereplő összeget figyelmen kívül kell hagyni.

AZ ELSŐ HÁZASOK KEDVEZMÉNYE

Első házasok kedvezményére jogosult az a pár, aki 2014. december 31-ét követően kötött házasságot, és a házasfelek valamelyike az első házasságát kötötte. A kedvezmény mértéke jogosultsági hónaponként – a házastársak által együttesen - legfeljebb 33 335 forint. A 2016. évben legfeljebb 400 020 forint (33 335 * 12) kedvezmény érvényesíthető.

A kedvezmény érvényesíthetőségének szempontjából jogosultsági hónapként a házasságkötést követő hónaptól legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe. A kedvezmény tovább érvényesíthető akkor is, ha a házaspár a 24 hónap alatt családi kedvezményre válik jogosulttá. Nem érvényesíthető tovább a kedvezmény, ha a 24 hónapos időtartamon belül a házasság felbomlik.

A kedvezményt a házastársak – döntésük szerint – az összeg megosztásával közösen is érvényesíthetik, ideértve azt az esetet is, ha a kedvezményt kizárólag egyikük veszi igénybe. A kedvezmény közös igénybevétele a munkáltatói adómegállapításban független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely házastársnál történt annak figyelembevétele.

A közös igénybevétel feltétele a házastársak által közösen tett – egymás adóazonosító jelét is tartalmazó – nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény megosztására vonatkozó döntésüket, illetve hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe.

Ha a magánszemély első házasok kedvezményét és családi kedvezményt is érvényesít, az első házasok kedvezménye a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

20. sor: Az összevont adóalapot csökkentő első házasok kedvezményének összege [8]

Amennyiben ebben a sorban szerepel adat, ki kell tölteni a 16M29M-02 lap (A) blokkját is!

21. sor Az összevont adóalap első házasok kedvezményével csökkentett összege

Ebben a sorban a 18. sor „d” oszlopának összegéből az első házasok kedvezményének (20. sor „b”) levonását követően megmaradt összeget kell szerepeltetni. Ha a magánszemély által érvényesíteni kívánt első házasok kedvezményének összege meghaladja az összevont adóalapba tartozó jövedelmek összegét, akkor ebben a sorban nullának kell szerepelnie.

Amennyiben a magánszemély nem érvényesíti a kedvezményt, abban az esetben a 18. sor „d” oszlopában feltüntetett összeget kell ebben a sorban feltüntetni. A sor kitöltése minden esetben kötelező!

A CSALÁDI KEDVEZMÉNY LEVEZETÉSE

Figyelem! Ha a biztosított (munkavállaló) a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét úgy érvényesítette, hogy a családi járulékkedvezményre nem volt jogosult (és emiatt befizetési kötelezettsége keletkezett), akkor nem kérhet munkáltatói adómegállapítást. Az igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig (május 22.) vissza kell fizetnie.

A családi kedvezmény az összevont adóalapból levonható kedvezmény. A kedvezményt a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti jogosult az eltartottak számától függően a kedvezményezett eltartottak után érvényesítheti.

A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

-        egy eltartott esetén 66 670 forint,

-        kettő eltartott esetén 83 330 forint,

-        három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult

-        az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa. Azonban nem minősül jogosultnak az a magánszemély, aki a családi pótlékot

·         gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel,

·         szociális intézmény vezetőjeként az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel,

·         javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja,

-        a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;

-        a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);

-        a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély közül az említett jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy minősül jogosultnak.

2016. január 1-jétől jogosult családi pótlékra és ezzel a családi kedvezmény érvényesítésére a szülővel együtt élő élettárs is, ha az ellátással érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja.

Kedvezményezett eltartott

·         az, akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult,

·         a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),

·         az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,

·         a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Eltartott

·         a kedvezményezett eltartott,

·         az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető.

Családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély is, aki bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult. Amennyiben a magánszemély azért érvényesíthet családi kedvezményt, mert külföldi állam jogszabálya alapján ott jogosult családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra, kedvezményezett eltartottként azt a magánszemélyt (gyermeket) veheti figyelembe, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával a családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne. Eltartottnak ebben az esetben az a magánszemély (gyermek) tekinthető, akit a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával más magánszemély (gyermek) után járó családi pótlék megállapításánál figyelembe vehető lenne.

Jogosultsági hónap az a hónap,

·         amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,

·         amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,

·         amelyben a várandósság az orvosi igazolás alapján legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.

A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen vehető igénybe. A családi kedvezményt a jogosult arra a hónapra tekintettel veheti igénybe, mely számára jogosultsági hónapnak minősül. Több jogosult esetén az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik.

Ha az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményre egy magánszemély jogosult, az őt megillető kedvezményt megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával, ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni. A megosztás nem alkalmazható azonban azokra a jogosultsági hónapokra eső családi kedvezményre, amelyre vonatkozóan a jogosult vagy házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát igénybe veszi, továbbá azon hónapokra sem, amelyekre a jogosultak a kedvezményt közösen veszik igénybe.

Családi kedvezményt érvényesíthet a jogosult családi pótlékra egyébként nem jogosult, közös háztartásban élő házastársa is a háztartásukban nevelt gyermekre tekintettel (pl. nevelőszülő házastársa).

Ha jogerős bírósági döntés, egyezség alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult, a gyermek mindkét szülő - valamint a szülő házastársa - vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül. A felváltva gondozott gyermek után a szülők a családi kedvezmény összegének 50-50 százalékát érvényesíthetik. A gyermeket felváltva gondozó szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére egymás között nem jogosultak, de házastársukkal, élettársukkal közösen, illetve megosztással érvényesíthetik azt.

A családi kedvezmény közös igénybevétele, megosztása az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt annak figyelembevétele, azonban a saját jogon családi pótlékra jogosult gyermek (személy), illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély és a vele közös háztartásban élő hozzátartozók közül – döntésük szerint – csak az érvényesítheti a kedvezményt, akinél év közben az adóelőleg megállapítása során azt figyelembe vették.

A családi kedvezmény munkáltatói adómegállapításban történő érvényesítésének feltétele a munkavállaló írásbeli nyilatkozata a jogosultság jogcíméről, illetve a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén ennek tényéről. A nyilatkozaton fel kell tüntetni - a magzat kivételével - minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, valamint hogy e személyek (ideértve a magzatot is) az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak. (Erre szolgál a 16M29M-02 lap.)

A családi kedvezmény több jogosulttal való közös érvényesítése, vagy az adóévre vonatkozó közös érvényesítése mellett a kedvezmény megosztása esetén - a másik jogosult vagy a megosztással érintett házastárs, élettárs adóazonosító jelének közlésével – a nyilatkozaton fel kell tüntetni, hogy a jogosultak mely jogosultsági hónapok tekintetében érvényesítik közösen a kedvezményt, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak mely jogosultsági hónapok tekintetében osztják meg a kedvezményt.

Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóévi adó megállapítását követően történik, a várandósság időszakának a bevallott jövedelem adóévére eső jogosultsági hónapjai alapján járó családi kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesíthető.

Ha a munkavállaló által - a nyilatkozata szerint - érvényesíteni kívánt családi kedvezmény összege több, mint az összevont adóalap összege, akkor az igénybe nem vett családi kedvezmény 15%-a családi járulékkedvezmény címén - legfeljebb a munkavállalótól az adóévben levont 7%-os egészségbiztosítási járulék és a 10%-os nyugdíjjárulék mértékéig - az adómegállapításban érvényesíthető.

22. sor: Az eltartottak után járó családi kedvezmény törvény szerinti összege (keretösszeg)

 A munkavállaló nyilatkozata alapján a jogosult(ak) által együttesen érvényesíthető családi kedvezmény törvény szerinti összegét kell ebbe a sorba beírni. A sor kitöltése esetén a 16M29M-02-es lapot is ki kell tölteni.

Példa: Egy házaspár három gyermeket nevel. Egy középiskolás gyermek az anya, az általános iskolás gyermek és egy egyetemista az apa gyermeke. Mivel mindkét szülő jogosult a családi pótlékra, így a családi kedvezmény igénybevételére is. A családi pótlék megállapításánál az egyetemista gyermeket is figyelembe veszik, mert első alapképzésben vesz részt és nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel, ezért Ő is eltartottnak minősül. Az egyetemista gyermek figyelembevétele miatt a házastársak a két gyermekre tekintettel havonta összesen 2 x 220 000  forint családi kedvezményre jogosultak.

A fenti példából kiindulva, ha az egyetemista gyermek befejezi a tanulmányait, az eltartottak száma kettőre csökken. A házaspár az egyetemista gyermek tanulmányainak befejezését követő hónaptól havonta összesen 2*83 330  forint családi kedvezményre jogosult.

23. sor: Más jogosult személyek által az adóelőleg megállapításánál jogszerűen érvényesített családi járulékkedvezmény együttes összege (a oszlop) és alapja (b oszlop)

Ebben a sorban a munkavállaló házastársa, élettársa által az adóelőleg megállapításánál már érvényesített családi járulékkedvezmény összegéből azt az összeget kell feltüntetni, amelyet jogszerűen érvényesített. Amennyiben a másik fél jogosulatlanul vett igénybe családi járulékkedvezményt, azt a saját 16SZJA jelű bevallásában kell bevallania és megfizetnie.

Az „a” oszlopban kell szerepeltetni az adóelőleg megállapításánál már érvényesített családi járulékkedvezmény tényleges összegét, a „b” oszlopban pedig ennek a 667%-át (23B=23A x 6,67). Amennyiben ebben a sorban nem kell adatot szerepeltetni, kérjük, hogy az „a” és a „b” oszlopba nullát írjon.

24. sor: Az adózó által az adóelőleg megállapításánál jogszerűen érvényesített családi járulékkedvezmény összege (a oszlop) és alapja (b oszlop)

Felhívjuk figyelmét, hogy nem kérhető munkáltatói adómegállapítás abban az esetben, ha a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét a magánszemély úgy érvényesítette, hogy a családi járulékkedvezményre nem volt jogosult (és emiatt befizetési kötelezettsége keletkezik).

Az „a” oszlopban kell szerepeltetni az adóelőleg megállapításánál már érvényesített családi járulékkedvezmény tényleges összegét, a „b” oszlopban pedig ennek a 667%-át (24B=24A x 6,67). Amennyiben ebben a sorban nem kell adatot szerepeltetnie, az „a” és a „b” oszlopba nullát kell beírni.

25. sor: Az adómegállapításban együttesen még igénybe vehető családi kedvezmény összege

A családi kedvezmény keretösszegét csökkenteni kell az év közben – jogszerűen – már érvényesített családi járulékkedvezmény 667%-ával (23. és 24. sor „b” oszlopainak összege). Az így fennmaradó összegnél több családi adóalap kedvezményt az adómegállapításban már nem lehet érvényesíteni. Amennyiben a magánszemély és házastársa, élettársa családi járulékkedvezményt az adóévben év közben nem érvényesített, ebben a sorban a 22. sor összegét kell szerepeltetni.

26. sor: A 25. sorból – megosztás, közös érvényesítés figyelembe vételével - az adózó által érvényesíteni kívánt családi kedvezmény összege

Ebben a sorban annak az összegnek kell szerepelnie, amelyet a 25. sorból a munkavállaló kíván érvényesíteni. (Amennyiben a kedvezmény összegét kizárólag a magánszemély érvényesíti, ebbe a sorba a 25. sorban szereplő összeget kell feltüntetni.)

27. sor: A 26. sorból az adóalapot csökkentő családi kedvezmény összege

Ebben a sorban az összevont adóalap terhére ténylegesen érvényesíthető családi adóalap-kedvezmény összegét kell feltüntetni.

Amennyiben a munkavállaló által érvényesíteni kívánt családi adóalap kedvezmény összege nagyobb, mint az összevont adóalapba tartozó jövedelem első házasok kedvezményével csökkentett összege (21. sor), úgy ebben a sorban a 21. sor összege szerepel, mert adóalap-kedvezményként legfeljebb az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel megegyező összeg érvényesíthető.

Abban az esetben, ha az összevont adóalapba tartozó jövedelem első házasok kedvezményével csökkentett összege (21. sor) a magánszemély által érvényesíteni kívánt családi kedvezmény összegénél nagyobb (26. sor), úgy a 26. sorban szereplő összeget kell feltüntetni ebben a sorban, hiszen így a családi kedvezmény teljes összege elszámolható az említett jövedelmekkel szemben.

28. sor: A 26. sorból fennmaradó családi kedvezmény összege

Amennyiben a 26. sorban szereplő, a munkavállaló által érvényesíteni kívánt családi kedvezmény összege nagyobb, mint az összevont adóalapba tartozó jövedelem első házasok kedvezményével csökkentett összege (21. sor), akkor a 26. és 27. sor különbözetét kell szerepeltetni ebben a sorban. Ennek azért van jelentősége, mert ha a magánszemélynek még van igénybe nem vett családi kedvezménye, úgy - esetlegesen - további visszaigényelhető járulékkedvezményt tud ezáltal érvényesíteni.

Ha az adózó a családi kedvezményt teljes egészében érvényesítette, akkor ebben a sorban nullát kell szerepeltetni, vagy üresen hagyni.

29. sor: Az adóalap családi kedvezménnyel csökkentett összege

Ebben a sorban az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek az első házasok kedvezményével és a családi kedvezménnyel csökkentett összege szerepel, vagyis a 21. sor és a 27. sor a különbözete, de legalább nulla.

Amennyiben a munkavállaló által érvényesíteni kívánt családi adóalap kedvezmény összege (26. sor) meghaladja az összevont adóalapba tartozó jövedelmek első házasok kedvezményével csökkentett összegét (21. sor), tehát a magánszemélynek van fennmaradó családi kedvezménye, –a 28. sor kitöltött – akkor ebbe a sorban nullát kell írni, és ki kell tölteni a 30-31. sorokat is.

30. sor: Az adóévre megállapított, a családi járulékkedvezmény szempontjából figyelembe vehető egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege

A 30. sort akkor töltse ki, ha a munkavállaló által érvényesíthető családi kedvezmény összegéből az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel szembeni érvényesítést követően még marad ki nem merített kedvezménykeret, tehát a 28. sor kitöltött (nullától eltérő adattal). Ezesetben ebben a sorban az adóévre vonatkozóan megállapított, a családi járulékkedvezménnyel nem csökkentett egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék együttes összegét kell szerepeltetni (a munkaerő-piaci járulék összegét itt ne szerepeltesse, mivel arra vonatkozóan családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető).

Ha a járulékigazoláson csak az adóévre vonatkozóan levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege szerepel, akkor ehhez az összeghez hozzá kell adni a munkavállaló által évközben már érvényesített családi járulékkedvezmény összegét, és az így kapott eredményt kell feltüntetni ebben a sorban.

31. sor: A levont, megfizetett járulékok összege

Ebben a sorban az adóévre vonatkozóan ténylegesen levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék együttes összegét kell szerepeltetni.

32. sor: A családi járulékkedvezmény címén visszaigényelhető összeg

Ebben a sorban az az összeg szerepel, amelyet családi járulékkedvezmény jogcímen még érvényesíthet és visszaigényelhet a magánszemély. A családi kedvezmény összegéből a még fennmaradó, kedvezményként nem érvényesített rész (28. sor) 15%-a, de legfeljebb az év közben ténylegesen levont, megfizetett járulékok összege (31. sor) igényelhető vissza. A 32. sorban tehát a 28. sor 15%-a és a 31. sor közül a kisebb összeg szerepel.

AZ ADÓALAP MEGHATÁROZÁSA

36. sor: A személyi jövedelemadó megállapításánál figyelembe veendő összevont adólap

Ebben a sorban családi járulékkedvezmény érvényesítése esetén a 29. sor „b” oszlopában megállapított összeg szerepel. Ha a magánszemély nem érvényesített adóalap kedvezményt, akkor a 18. sor összegét kell feltüntetni.

Előző lap Következő lap
Tartalomjegyzék