Kitöltési útmutató
A 2016. évi személyi jövedelemadó, valamint a mezőgazdasági kistermelő egészségügyi hozzájárulásának munkáltatói adómegállapításával és elszámolásával kapcsolatos munkáltatói (kifizetői) feladatokról szóló 16M29-es nyomtatványhoz
A személyi jövedelemadó megállapítására, illetőleg az egészségügyi hozzájárulás elszámolására, valamint a személyi jövedelemadó 1+1 százalékának az adózó rendelkezése szerinti felhasználására vonatkozó szabályokat
- az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.),
- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.),
- az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho. tv.),
- az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.),
- a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (Szf. tv.)
tartalmazza.
A kitöltési útmutató a fenti jogszabályokon alapul, de azok ismeretét nem pótolja.
A kifizetők és munkáltatók igazolásokkal kapcsolatos feladatait a magánszemély 2016. évi személyi jövedelemadó bevallásához kapcsolódó munkáltatói és kifizetői feladatokról szóló tájékoztatás (16M30-as igazolás kitöltési útmutatója) ismerteti. Az abban foglaltak ismerete hasznos lehet a jelen kitöltési útmutatóban leírtak helyes alkalmazásához.
I.
A munkáltatói adómegállapítás elkészítésével és benyújtásával kapcsolatos tudnivalók
A 16M29-es munkáltatói adómegállapítást 2017. május 22-ig kell megküldeni az állami adó- és vámhatósághoz. A benyújtásra kizárólag elektronikus úton van lehetőség.
Általános tudnivalók
A magánszemély munkáltatói adómegállapítás útján is eleget tehet a bevallási kötelezettségének, ha annak törvényi feltételei fennállnak és a munkáltató vállalja az adómegállapítás elkészítését.
A munkáltatói adómegállapítás szempontjából munkáltató az a társas vállalkozás is, amellyel az adómegállapítást kérő nyilatkozat napján a magánszemély tagi jogviszonyban áll, feltéve, hogy e napon nem áll más kifizetővel munkaviszonyban és tagi jogviszonya alapján a társas vállalkozásnál díj ellenében személyes közreműködésre köteles.
A magánszemély az adómegállapítást kérő nyilatkozat (16NY29) megtételére akkor jogosult (akkor kérhet munkáltatói adómegállapítást), ha az adóévben
a) kizárólag az adó elszámolását vállaló munkáltatótól szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában önadózóként köteles lenne bevallani;
b) az a) pont rendelkezésétől eltérően - az ott említett bevételt
ba) az adóévben kizárólag egymást követően fennálló munkaviszonya alapján szerezte, feltéve, hogy a korábbi munkáltató(k) által a munkaviszony megszűnésére tekintettel kiadott igazolást átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak;
bb) a költségvetési szervek központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalójaként az adóévben kizárólag ugyanazon illetményszámfejtő helyhez tartozó kifizető(k)től szerezte;
c) az adóévben - az a)-b) pontban említett bevétel(ek) mellett - kizárólag adóköteles társadalombiztosítási, családtámogatási ellátás, önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás címén szerzett bevételt, feltéve, hogy a bevétel folyósítója az adó elszámolását vállaló munkáltató vagy a magánszemély a bevételről kiállított igazolást az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak.
[1]
Nem zárja ki a munkáltatói adómegállapítást
[2], ha
a) a magánszemély adókedvezményt érvényesít, az adójáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban, nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban (ide nem értve, ha a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat megtételére külföldi biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján jogosult a magánszemély) rendelkezik, feltéve, hogy az adókedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatát, valamint a rendelkező nyilatkozatát az előírt határidőig (március 20.) az adó elszámolását vállaló munkáltatónak átadja, továbbá ha az adójáról az 1996. évi CXXVI. törvényben előírtak szerint rendelkezik;
b) a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő nemleges bevallási nyilatkozatát (16NY63-as nyilatkozat) az adó elszámolását vállaló munkáltatónak március 20-ig átadja;
c) önálló tevékenységével kapcsolatban a bevétele a munkáltatójától származott és az adóelőleg megállapítása nem tételes költségelszámolással került meghatározásra.
Nem érintik továbbá a munkáltatói adóbevallást az adómentes bevételek, illetve azok, amelyeket a magánszemélynek nem kell bevallania (ilyen például, ha a mezőgazdasági kistermelő éves bevétele nem éri el a 600 000 forintot).
A munkáltató az előzőekben felsorolt feltételek fennállását nem köteles vizsgálni, de célszerű felhívni a munkavállaló figyelmét a szükséges tudnivalókra.
A magánszemély nem tehet munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozatot az alábbi esetekben:
[3]
a) önadózóként kötelezett bevallás benyújtására (pl. egyéni vállalkozó volt, kivéve, ha vállalkozói tevékenységét az adóév egészében szüneteltette);
b) nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján adójának átutalásáról rendelkezik;
c) az adóévre az önkéntes kölcsönös egészségpénztári egyéni számláján lekötött összeg miatt levont, kiutalt adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles;
d) nyugdíj-előtakarékossági számláról nem-nyugdíj szolgáltatásként felvett összeg, vagy a nyugdíj-előtakarékossági számla tartós befektetési szerződéssel történő átalakítása miatt a kiutalt adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles;
e) az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba a korábbi években tejesített (2015. március 31-ig), ezen célra még fel nem használt befizetések után adóalap-kedvezményt kíván igénybe venni.
f) a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét úgy érvényesítette, hogy a családi járulékkedvezményre nem volt jogosult, és így befizetési kötelezettsége keletkezett.
A 16NY63-as nyilatkozat
Nyilatkozat a mezőgazdasági kistermelő, családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagok részére, a 2016. évi 4 000 000 forintot meg nem haladó bevételről és a 2016. évi egészségügyi hozzájárulás munkáltató (társas vállalkozás) által történő megállapításához
Amennyiben a munkavállaló (tag) az adóévben őstermelői tevékenységet is folytatott és e tevékenységére a tételes költségelszámolást alkalmazta, akkor a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetében az őstermelői bevételéről nemleges nyilatkozatot
[4] tehet, melynek munkáltatóhoz történő benyújtási határideje március 20. A 16NY63 jelű nyilatkozatot a mezőgazdasági őstermelő akkor teheti meg, ha a jogszabály vagy nemzetközi szerződés szerinti bevételnek minősülő támogatás összege nélkül az őstermelésből származó éves bevétele a 600 000 forintot meghaladja, de nem több 4 000 000 forintnál, valamint rendelkezik a támogatásokkal együtt számított bevételének 20 %-át kitevő, a tevékenységével összefüggésben felmerült kiadásokról számlával. A gépjárműhasználattal kapcsolatos számla csak akkor vehető figyelembe, ha a költségelszámolást a törvény rendelkezései szerint vezetett útnyilvántartás támasztja alá.
A tevékenységüket közös igazolvány alapján folytató családtagok mindegyike külön-külön is jogosult a nyilatkozat megtételére, ha megfelelnek az előzőekben felsorolt feltételeknek, valamint ha a nyilatkozatot mindannyian azonosan választják.
A nyilatkozatot nem kell kitöltenie annak a munkavállalónak (tagnak), akinek a mezőgazdasági kistermelésből, családi gazdaságból származó őstermelői (a támogatások nélkül számított) bevétele (illetőleg az egy főre jutó bevétel) a 600.000 forintot nem haladja meg.
Amennyiben az őstermelői tevékenységből származó bevételből a felvásárló adóelőleget vont le, vagy saját maga fizetett adóelőleget, akkor a nyilatkozat helyett célszerű személyi jövedelemadó bevallást benyújtania, mert ezen a módon a levont, befizetett személyi jövedelemadó előleget visszaigényelheti az állami adó- és vámhatóságtól. Ebben az esetben sem kell jövedelmet bevallania, nyilatkozatát a 16SZJA jelű személyi jövedelemadó bevallás erre szolgáló részén teheti meg.
A munkáltatói adómegállapítás eljárási, technikai kérdései, határidők
Amennyiben a munkáltató vállalja az adómegállapítás elkészítését, és a magánszemély megfelel az Szja. törvényben meghatározott feltételeknek, 2017. január 31-ig nyilatkozhat a munkáltatója felé a 16NY29 jelű nyomtatványon, amelyben kéri a 2016. évi személyi jövedelemadójának munkáltató által történő megállapítását. A magánszemély nyilatkozata a jogkövetkezmények szempontjából az adóbevallással egyenértékű.
Ha a munkáltató vállalása szerint elkészíti a munkáltatói adómegállapítást, de azt a munkavállaló nem kéri, a 16NY30 jelű nyomtatványon 2017. január 31-ig nyilatkoznia kell erről.
Amennyiben a munkáltató nem vállalja a magánszemélyek adójának megállapítását, az Art. 46. § (1) bekezdés szerint kiadott összesített igazoláson köteles tájékoztatni a magánszemélyt arról, hogy részére az állami adó- és vámhatóság adóbevallási tervezetet készít.
[5] Ilyen esetben nem kell a munkavállalóknak a 16NY30-as jelű nyomtatványon nyilatkozniuk.
A magánszemély annál a munkáltatónál tehet adómegállapítást kérő nyilatkozatot, amelynél a nyilatkozattétel napján munkaviszonyban (tagi jogviszonyban) áll.
Ha a magánszemély 2017. január 1. után szünteti meg a munkaviszonyát, és 2017. január 31-ig még nem létesít munkaviszonyt, akkor az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallást (16SZJA) kell benyújtania, vagy az állami adó- és vámhatóság által elkészített adóbevallási tervezet lesz az érvényes bevallása.
A gyed-en, illetve gyes-en lévő magánszemély munkaviszonya nem szűnik meg, ezért élhet a munkáltatói adómegállapítás lehetőségével, ha annak jogszabályi feltételei egyébként fennállnak.
Ha a magánszemély az új munkáltatójához nyújtotta be a nyilatkozatát, akkor 2017. március 20-ig csatolnia kell annak a munkáltatónak a 2016. évi jövedelemigazolását is, akinél 2016. december 31-én (az adóévben) munkaviszonyban állt.
A bevételből levonható összegre (pl. érdekképviseleti, illetve kamarai tagdíj) és az adó-, adóalap csökkentő kedvezmények igénybevételére vonatkozó nyilatkozatokat 2017. március 20-ig kell a munkáltató részére átadni.
A magánszemély nyilatkozatait és igazolásait a munkáltató köteles az adó megállapításához való jogra vonatkozó elévülési idő végéig megőrizni.
[6]
A munkáltató az adóalapot és az adót a magánszemély nyilatkozata alapján, a 2017. március 20-ig átadott igazolások figyelembevételével legkésőbb 2017. május 2-ig megállapítja, és közli a munkavállalóval.
A munkáltatói adómegállapítás az ellenőrzés és a jogkövetkezmények szempontjából a magánszemély bevallásának minősül.
A munkáltató az adómegállapítást, a mezőgazdasági kistermelő egészségügyi hozzájárulásának megállapításával együtt (16M29), 2017. május 22-ig, elektronikus úton küldi meg az állami adó- és vámhatóságnak.
A munkáltató (kifizető) és a magánszemély között az adómegállapítással kapcsolatos esetleges jogvitában a munkáltató adóügyében eljáró adóigazgatóság dönt.
Ha a munkáltató a munkáltatói adómegállapítást követően feltárja, hogy a magánszemély jogszerű eljárása mellett az adót tévesen állapította meg, és a magánszemély vele még munkaviszonyban áll, az adómegállapítást módosítja és az adókülönbözetet a magánszemély részére visszatéríti, illetőleg a következő kifizetéskor levonja. A munkáltató az adómegállapítás módosítását nyilvántartásba veszi, és egyidejűleg a módosított adómegállapításról igazolást állít ki a magánszemély részére. Ha az adókülönbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja. A munkáltató a levont, illetőleg visszatérített adókülönbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján vallja be, fizeti meg, illetőleg igényli vissza. A munkáltató a levonni elmulasztott adó után a munkáltatói adómegállapításra előírt határidőt követő naptól a nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenőrzési pótlékot állapít meg, amelyet be kell vallania és meg kell fizetnie ('08-as bevallás). A munkáltató az önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól.
[7]
Ha a munkáltatói adómegállapítás az Art. 28/B. § (2) bekezdésében foglaltak miatt nem módosítható, úgy a munkáltató a feltárt adókülönbözetet a feltárás időpontjában nyilvántartásba veszi és az adókülönbözet összegéről 15 napon belül bejelentést tesz az állami adó- és vámhatósághoz. A feltárt adókülönbözetről lehetőség szerint tájékoztatja a magánszemélyt. A munkáltató a levonni elmulasztott adó után a munkáltatói adómegállapításra előírt határidőt követő naptól a nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenőrzési pótlékot állapít meg, amelyet be kell vallania és meg kell fizetnie (’08-as bevallás).
Amennyiben az adókülönbözet nem vonható le teljes egészében, vagy a magánszemély időközben munkahelyet változtat, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül az adókülönbözet még fennálló összegéről és a magánszemély adóazonosító számáról értesíti az állami adó- és vámhatóság magánszemély lakóhelye/tartózkodási helye/ezek hiányában értesítési címe (együtt: lakcím) szerint illetékes adóigazgatóságát, amely az egyébként rá vonatkozó szabályok szerint intézkedik a hátralék beszedése érdekében. Ilyen esetben késedelmi pótlék a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően számítható fel. A magánszemély az adóhatóságtól fizetési könnyítést csak az adólevonás előbbiek szerinti meghiúsulása esetén kérhet.
A személyi jövedelemadó és a mezőgazdasági kistermelőt terhelő egészségügyi hozzájárulás különbözetének elszámolása
A munkáltató az adóévre fizetendő személyi jövedelemadó és a levont adóelőleg/adó, az egészségügyi hozzájárulás különbözetét a számára előírt legközelebbi kifizetéskor, de legkésőbb 2017. június 20-ig levonja, vagy visszafizeti. Eddig a határidőig lehetőség van az adókülönbözet több részletben, havonta történő levonására is. A munkabérből havonta levont adókülönbözet nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint az adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 %-át. Amennyiben az adókülönbözet ily módon 2017. június 20-ig nem vonható le teljes egészében, akkor a levonást további két hónapon keresztül kell folytatni, ugyancsak a
15 %-os mértékkel.
Ha a további két havi levonást követően is maradt adókülönbözet, akkor a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a tartozás összegéről értesíti az állami adó- és vámhatóságot (16T29-es nyomtatvány). Így kell eljárni akkor is, ha a magánszemély az adókülönbözet teljes levonása előtt munkahelyet változtatott.
Az elszámolás közlésével kell a 16T29-es lapon értesíteni a tartozás összegéről az állami adó- és vámhatóságot akkor, ha a magánszemély munkaviszonya a nyilatkozata benyújtásának napját követően szűnt meg.
A magánszeméllyel elszámolt személyi jövedelemadó, valamint az egészségügyi hozzájárulás különbözetét a munkáltató a 1708-as bevallásában szerepelteti, a levont különbözetet megfizeti. Felhívjuk a figyelmet, hogy a visszafizetés fedezetét arról a számláról kell igényelnie, amelyre az előzőek szerinti adónemeket befizette.
Az Art. 28/B. § (2) bekezdése, valamint a 29-30. §-a szerint megállapított adó- és járulékkülönbözet le nem vonható részének bejelentésére az AJK jelzésű nyomtatvány szolgál.
Az 1+1 %-os nyilatkozatok (16EGYSZA) kezelése
A magánszemély a rendelkező nyilatkozatát, illetve nyilatkozatait tartalmazó borítékot – amennyiben az Szf. tv. 5. § alapján a nyilatkozatok továbbításával munkáltatóját bízza meg – a törvény rendelkezése szerint legkésőbb 2017. május 10-ig adja át a munkáltatójának. A rendelkező nyilatkozat(ok)at lezárt, adóazonosító jelével ellátott, ragasztott felületére átnyúlóan saját kezűleg aláírt, postai borítékban kell eljuttatnia a munkáltatóhoz.
A rendelkező nyilatkozatot a munkáltató nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot sértetlen állapotban, a kísérőjegyzékkel együtt, zárt csomagban 2017. május 22-ig kell megküldenie az állami adó- és vámhatóság részére.
A kísérőjegyzéket célszerű két eredeti (vagy egy eredeti és egy másolati) példányban elkészíteni, egyik példányát a rendelkező nyilatkozatokat tartalmazó borítékkal együtt kell benyújtani az állami adó- és vámhatósághoz, a másik példányt – vagy ha egy példány készül, annak a munkavállaló által aláírt másolatát – pedig a rendelkező nyilatkozatok benyújtási évének utolsó napjától számított öt évig kell megőrizni. A kísérőjegyzék tartalmazza a rendelkező nyilatkozatot tevő magánszemély nevét, adóazonosító jelét, valamint az említett magánszemély aláírását, amely hitelesíti a boríték átadásának tényét, a munkáltató nevét, adószámát. A kísérőjegyzéket a munkáltató cégszerű aláírásával hitelesíti.
II.
Kitöltési útmutató
Az adómegállapítást a NAV internetes honlapjáról letöltött nyomtatványkitöltő-ellenőrző program segítségével előállított nyomtatványokon, illetőleg ennek megfelelően kell elkészíteni és biztosítani, hogy a magánszemély papír alapon, határidőben megkapja. A nyomtatványokon feltüntetett sorszámok megegyeznek a személyi jövedelemadó-bevallási nyomtatvány sorainak számozásával, kivéve azokat, amelyek a munkáltatói adómegállapításhoz szükségesek, de a bevallásban nem szerepelnek.
A 2016. évi adómegállapítás részeként a következő lapok használhatók fel:
16M29A Munkáltatói adómegállapítás a 2016. évi személyi jövedelemadó megállapításához
16M29M Magánszemélyenkénti összesítő a 2016. évi személyi jövedelemadó megállapításához
16M29M-01-01 A 2016. évi személyi jövedelemadó megállapítása
16M29M-01-02 A 2016. évi személyi jövedelemadó megállapítása
16M29M-01-03 A 2016. évi személyi jövedelemadó megállapítása
16M29M-02 A 2016. évi személyi jövedelemadó munkáltató által történő megállapításához tett nyilatkozat az első házasok kedvezményének és a családi kedvezmény érvényesítéséhez
16M29M-03 Rendelkező nyilatkozatok az adóról I.
16M29M-04 Rendelkező nyilatkozatok az adóról II.
16M29M-05 Tételes költségelszámolást alkalmazó, nemleges nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági kistermelő 15 %-os mértékű egészségügyi hozzájárulásának megállapítása