A „Rendelkező nyilatkozatok az adóról II.”
16M29M-04 lap kitöltése
I. RENDELKEZÉS AZ ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ PÉNZTÁRHOZ UTALANDÓ ÖSSZEGRŐL (A) blokk
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár magánszemély tagja a munkáltatónak átadott nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből az alábbiak szerint meghatározott összegek egyéni számlára történő átutalásról.
A rendelkezési jogosultság gyakorlásához szükséges a pénztár igazolása. Több önkéntes kölcsönös pénztárnál vezetett egyéni számla esetén is csak egy jelölhető meg az átutalás címzettjeként.
[10]A magánszemély csak akkor rendelkezhet, ha a rendelkezés időpontjában pénztártag. Kivétel ez alól, ha a magánszemély, a rendelkezése időpontjában azért nem tagja az önkéntes nyugdíjpénztárnak, mert nyugdíjszolgáltatást igényelt, ekkor rá a rendelkezési tilalom nem vonatkozik!
Csak olyan pénztár jelölhető meg, amely pénztárnál vezetett egyéni számla javára (a pénztár igazolása szerint) történt a rendelkezési jogosultságot megalapozó befizetés, jóváírás, lekötés, illetve amely számla terhére történt a rendelkezési jogosultságot megalapozó szolgáltatás igénybevétele!
Az átutalást az állami adó- és vámhatóságnak az adó visszatérítésére vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie, vagyis a munkáltatói adómegállapítás beérkezésétől számított 30 napon belül.
Ha az adózónak az állami adó- és vámhatóságnál nem a munkáltatói adómegállapítás során keletkezett, nyilvántartott tartozása van, akkor az utalásra az adótartozás rendezését követő 30 napon belül kerülhet sor.
Amennyiben a magánszemély valamely önkéntes pénztár tagja, és a pénztártól a rendelkezési jogosultság gyakorlásához szükséges igazolást kapott, akkor a munkáltatójának a 131-138., valamint a 144-148. soroknak megfelelően kitöltött nyilatkozatot kell átadnia.
Amennyiben a munkavállaló az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári nyilatkozatában többféle jogcímen is jogosult rendelkezni, az igénybe vehető kedvezmények együttes összege a 150 000 forintot nem haladhatja meg.
131. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg 20 %-a
Ha a magánszemély önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár tagja, akkor a befizetett összeg alapján rendelkezési jogosultság illeti meg. A rendelkezési jog alapjául a magánszemély által az adóévben befizetett tagdíj, valamint a magánszemély egyéni számláján az adóévben más jogcímen jóváírt, egyéb jövedelemként adóköteles - a pénztár által kiadott igazolásban szereplő - összeg szolgál.
A kedvezmény mértéke a pénztár által kiadott igazoláson szereplő, a rendelkezési jogosultságra jogosító összeg 20%-a, de legfeljebb 150.000 forint. Ezt az összeget kell a 131. sor „b” oszlopába beírni.
132. sor: Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy önsegélyező pénztárba befizetett összeg 20%-a
Ha a magánszemély önkéntes kölcsönös egészségpénztárnak, önsegélyező pénztárnak vagy mindkettőnek a tagja, akkor a pénztár vagy pénztárak által kiadott igazolás alapján jogosult rendelkezési jogát gyakorolni.
A rendelkezési jog alapjául a magánszemély által az adóévben befizetett tagdíj, valamint a magánszemély egyéni számláján az adóévben más jogcímen jóváírt, egyéb jövedelemként adóköteles összeg szolgál.
A kedvezmény az igazoláson, igazolásokon feltüntetett összeg 20 %-a, de legfeljebb 150 000 forint lehet. A kedvezmény összegét e sor „b” oszlopába kell beírni.
133. sor: Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárban, önsegélyező pénztárban lekötött összeg kedvezménye
Amennyiben magánszemély az egészségpénztárnál, önsegélyező pénztárnál, egészség- és önsegélyező pénztárnál vezetett egyéni számláján fennálló számlakövetelésből az általa meghatározott összeget a lekötés időpontjától számítva legalább 24 hónapra leköti, akkor az adóév utolsó napján lekötött, számlakövetelésként kimutatott összeg 10%-a további rendelkezésre jogosítja.
134. sor: Az önkéntes kölcsönös egészségpénztár, önsegélyező pénztár prevenciós szolgáltatásának 10%-a
Ha a magánszemély egészségpénztár tagjaként az egyéni számlája terhére a külön kormányrendeletben meghatározott prevenciós szolgáltatásban részesült, akkor a pénztár által kifizetett összeg 10%-áról rendelkezhet.
A 131-134. sorokban feltüntetendő kedvezmények együttes összege nem haladhatja meg a 150 000 forintot.
135. sor: Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári kedvezmények együttes összege, legfeljebb 150.000 forint
Ennek a sornak a „b” oszlopában az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárakhoz kapcsolódó kedvezmények együttes összegét kell feltüntetni, mely sorba legfeljebb 150 000 forint írható be.
136. sor: Az összevont adóalap utáni adó terhére utalandó összeg
Ebbe a sorba azt, a legfeljebb a 135. sorok „b” oszlopában szereplő összeget írja be, amelyet az összevont adóalap utáni adó terhére az önkéntes pénztárnál vezetett egyéni számlájára a magánszemély utaltatni kíván. Amennyiben az adókedvezmények levonása után fennmaradó összevont adóalap utáni adó összege (48. sor) kevesebb, mint amekkora összegre a munkavállaló egyébként a befizetései és az adóköteles jóváírások alapján jogosult lenne (135. sor), akkor ebben a sorban csak akkora összeget szerepeltessen, hogy arra az összevont adóalap utáni adó, azaz a 48. sorban szereplő összeg fedezetet nyújtson.
137. sor: Nyilatkozat az átutaláshoz
Ebben a sorban tüntesse fel annak az önkéntes pénztárnak az adatait, ahová a magánszemély az átutalást kéri. Amennyiben a munkavállaló több pénztárnak is tagja, abban az esetben is csak egy (a magánszemély által megjelölt) pénztár adható meg.
Ha a magánszemély a rendelkezése időpontjában azért nem tagja az önkéntes nyugdíjpénztárnak, mert nyugdíjszolgáltatást igényelt, úgy a kapott igazolás alapján élhet e rendelkezési jogával. Ebben az esetben ezt a tényt a 138. sorban „X”-szel kell jelölni, és ki kell tölteni 656. sorban (B blokk) található bankszámlaszámot és a számlavezető nevét, vagy a belföldi postai utalási címet. A 137. sort ebben az esetben nem szabad kitölteni!
III. Rendelkezés a nyugdíj-biztosítási szerződés alapján utalandó összegről (C blokk)
Amennyiben a munkavállaló belföldi biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor a biztosító által kiadott igazolás alapján a munkáltatónak átadott nyugdíjbiztosítási nyilatkozatában rendelkezhet a nyugdíjbiztosítási szerződésre szerződőként befizetett, és az adott naptári évben jóváírt összeg 20%-áról, de legfeljebb 130 000 forintról. A rendelkezés alapjául szolgáló befizetésnek minősül a kifizetőnek nem tekinthető más személy által teljesített adómentes befizetés, továbbá az összevont adóalapba tarozó jövedelemként adóköteles biztosítási díj is.
A magánszemély jogosult a nyilatkozat megtételére akkor is, ha a rendelkezés időpontjában azért nem rendelkezik már nyugdíjbiztosítási szerződéssel, mert
- a szerződő magánszemély helyébe egy másik személy (pl. örökös) lép, és visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény nem történt,
- a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatt szűnt meg, vagy
- a nyugdíjbiztosítási szerződés a magánszemélynek fel nem róható okból (pl. a biztosító felszámolása miatt) szűnt meg.
Nem tehető nyugdíjbiztosítási nyilatkozat
- a nyugdíjbiztosításhoz mint alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosításokra befizetett összeg alapján, továbbá
- ha az alapbiztosítás kockázati biztosítási díj része meghaladja az alapbiztosítás díjának 10 százalékát, akkor az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze alapján, valamint
- a 2014. január 1. előtt megkötött szerződés módosításával létrejövő nyugdíjbiztosítási szerződés esetén.
A magánszemély a biztosító első nyugdíjszolgáltatásnak minősülő teljesítéséig, részteljesítéséig, de legkésőbb az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig befizetett díj alapján rendelkezhet az adójáról. Nem szűnik meg a rendelkezési jogosultság az egészségkárosodásra tekintettel kifizetett részteljesítés miatt.
144. sor: A nyugdíj-biztosítási szerződés(ek)re befizetett összeg 20%-a, legfeljebb 130 000 Ft
A 144. sor „b” oszlopában feltüntetendő kedvezmény mértéke a biztosító által kiadott igazoláson szereplő, a rendelkezési jogosultságra jogosító összeg 20%-a, de maximum 130.000 forint lehet abban az esetben is, ha a magánszemély több nyugdíjbiztosítási szerződéssel rendelkezik.
145. sor: Az összevont adóalap utáni adó terhére utalandó összeg
A 145. sor „b” oszlopba azt az összeget kell feltüntetni, amelynek átutalását a magánszemély kéri és arra az összevont adóalap utáni adó összegének az adókedvezmények levonása után fennmaradó része (48. sor) fedezetet nyújt.
Figyelem! Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba, illetve a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a biztosító intézethez kért átutalások együttes összege nem haladhatja meg a 280 000 forintot.
146. sor: Nyilatkozat az átutaláshoz
Ebben a sorban tüntesse fel annak a biztosító intézetnek az adatait, ahová a munkavállaló az átutalást kéri.
148. sor: A megjelölt biztosítónál kötött nyugdíj-biztosítási szerződés egyedi azonosító száma (szerződésszáma):
A 146. sorban megjelölt biztosítóval kötött nyugdíj-biztosítási szerződés számát kell szerepeltetni ebben a sorban.
Ha a magánszemély több nyugdíjbiztosítási szerződéssel rendelkezik, amely alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat megtételére jogosult, és több szerződésszámot szükséges feltüntetni, akkor kérjük, hogy nyisson újabb lapot.
149. sor: Az összevont adóalap utáni adó terhére utalandó összegek összesen (D blokk)
Ebben a sorban a 136. és a 145. sorok együttes összegét tüntesse fel. Ha a magánszemély több nyugdíjbiztosítási szerződéssel rendelkezik, és több dinamikus lapon is kitöltésre került a 145. sor, akkor ezeknek a soroknak az együttes összegét, de legfeljebb 280 000 forintot lehet ebben a sorban szerepeltetni.