a csekély mennyiségű termékdíjköteles terméket kizárólag végfelhasználó részére forgalomba hozó, saját célra felhasználó vagy készletre vevő termékdíjátalány fizetésére kötelezettek részére rendszeresített 16KTA bevalláshoz
A 16KTA bevallás nyomtatvány kitöltési útmutatójában foglalt útmutatások kizárólag a jogszabályi előírások figyelembevételével alkalmazhatóak.
A Ktdt. 2. § 30. pontja az alábbiak szerint határozza meg a termékdíjátalány fogalmát:
„termékdíjátalány:
a) a csekély mennyiségű kibocsátó,
b) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU Európai Parlament és Tanács rendelete szerinti mezőgazdasági termelő kötelezett, továbbá
c) a gépjármű alkotórészeként, tartozékaként termékdíjköteles terméket belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó vagy készletre vevő kötelezett
számára meghatározott díjfizetési kötelezettség;”
A 2.§ 30. pontja szerinti kötelezett termékdíjátalány fizetésére jogosult.[1]
A 16KTA nyomtatványcsomagon kizárólag 2016. évre vonatkozóan a csekély mennyiségű termékdíjköteles termék forgalomba hozatalára, saját célú felhasználására, vagy készletre vételére tekintettel átalányfizetést választó kötelezettek (csekély mennyiségű kibocsátók) bevallásai nyújthatók be.
A mezőgazdasági termelőként átalányfizetést választó kötelezettet bevallási kötelezettség nem terheli.[2]
A gépjármű alkotórészeként, tartozékaként termékdíjköteles terméket belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó vagy készletre vevő kötelezett termékdíjátalány bevallására a 16KTBEV nyomtatványcsomag erre rendszeresített részletező lapja szolgál.
Csekély mennyiségű kibocsátó: a tárgyévben
a) 30 kg akkumulátort,
b) csomagolószer termékkör esetén
ba) 3000 kg üveget,
bb) 300 kg - a műanyag bevásárló-reklám táska nélkül számított - műanyagot,
bc) 75 kg műanyag bevásárló-reklám táskát,
bd) 300 kg társított vagy rétegzett csomagolószert,
be) 500 kg papír, fa, természetes alapú textil csomagolószert,
bf) 300 kg fém csomagolószert,
bg) 300 kg egyéb csomagolószert,
azonban a bb)-bg) alpontok esetén mindösszesen legfeljebb 1000 kg csomagolószert,
c) 40 kg egyéb kőolajterméket,
d) elektromos, elektronikai berendezés termékkör esetében,
da) 40 kg háztartási nagygépet,
db) 40 kg háztartási kisgépet,
dc) 40 kg információs (IT) és távközlési berendezést, kivéve a rádiótelefon készüléket,
dd) 40 kg szórakoztató elektronikai cikket,
de) 40 kg barkácsgépet, szerszámot,
df) 10 kg játékot, szabadidős és sportfelszerelést,
dg) 10 kg ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközt,
dh) 10 kg adagoló automatát,
di) 5 kg rádiótelefon készüléket
mindösszesen legfeljebb 100 kg elektromos, elektronikai terméket;
e) 60 kg gumiabroncsot,
f) 100 kg reklámhordozó papírt
g) 2 kg egyéb műanyag terméket,
h) 200 kg egyéb vegyipari terméket,
i) 200 kg irodai papírt
meg nem haladó tömegű termékdíjköteles terméket - kizárólag végfelhasználó vevő részére - belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó, vagy készletre vevő kötelezett. [3]
Figyelem!Csekély mennyiségű kibocsátó címén történő termékdíjátalány fizetés kizárólag a végfelhasználó vevő részére forgalomba hozott, saját célra felhasznált, vagy készletre vételezett csekély mennyiségű termékdíjköteles termék tekintetében választható.
Fontos továbbá, hogy a rendelkezés szigorú mennyiségi korlátot szab a csekély mennyiségű kibocsátás meghatározásakor. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a bb)–bg) alpontokban meghatározott termékáramok esetében együttesen maximum 1000 kg, míg a da)-di) pontokban meghatározott termékek esetében együttesen maximum 100 kg kibocsátási mennyiség után vehető igénybe a termékdíjátalány-fizetési kedvezmény, azonban ezen termékáramok esetében a kibocsátott mennyiség nem haladhatja meg az egyes termékáramokra meghatározott mennyiségi határt.
Ha a termékdíjátalány-fizetésre jogosult csekély mennyiségű kibocsátó kötelezett a meghatározott mennyiségi határokat túllépi, az átlépés dátumát követően kötelezettségeinek az általános szabályok szerint kell eleget tennie.[4]
Az átalányfizetést választó kötelezettnek az ez irányú döntéséről szóló nyilatkozatát az illetékes alsó fokú hatóság felé be kellett jelenteni. A bejelentésre a ’TKORNY formanyomtatvány szolgál. A termékdíjátalány-fizetésre jogosult adózónak – jogszabály kifejezett ilyen irányú rendelkezésének hiányában – 2016-ban nem kell külön bejelentést tennie, amennyiben 2015. évben vagy azt megelőzően a bejelentési kötelezettségének már eleget tett és a termékdíjátalány-fizetésre való jogosultság feltételei továbbra is fennállnak.
A termékdíjátalány-fizetésre jogosult csekély mennyiségű kibocsátó kötelezett, a tárgyévet követő év január hónap 20. napjáig teljesíti bevallási kötelezettségét.[5]
A termékdíjátalány bevallás benyújtására kötelezettek 2016. évre vonatkozóan az átalányfizetési kötelezettségükkel kapcsolatban a 16KTA formanyomtatványon tesznek eleget bevallási kötelezettségüknek. A formanyomtatvány, mely magába foglalja a kitöltési útmutatót is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes honlapjáról letölthető:
http://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok
Az elektronikus formanyomtatványt kizárólag számítógéppel lehet kitölteni és elektronikus úton lehet benyújtani. A papír alapon benyújtott formanyomtatványt az adóhatóság nem fogadja el.
A kötelezett adózási kötelezettségeit saját maga, illetve az Art. 7-9. §-ban megjelölt képviselő, szervezeti képviselő illetve meghatalmazott útján teljesítheti.
Magánszemélyt az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt – ha nem kíván személyesen eljárni – törvényes képviselője, képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szerinti jövedéki üggyel kapcsolatban jövedéki ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is, közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy képviselheti. Az egyéni vállalkozó magánszemélyt az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja is képviselheti.[6]
Jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy vagy munkaviszonyban álló jogtanácsos, a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott, megbízás alapján eljáró jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet alkalmazottja, tagja, környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szerinti jövedéki üggyel kapcsolatban jövedéki ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is képviselheti.[7]
Az adózó a képviselet ellátására állandó meghatalmazást vagy megbízást adhat, és ezt az adóhatósághoz bejelentheti. Az állandó meghatalmazás, megbízás - a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésén túl - az adóhatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha azt az adózó vagy képviselője az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon jelenti be. Ha az állandó meghatalmazást, megbízást vagy annak megszűnését az adózó képviselője jelenti be, az adóhatóság a bejelentésről az adózót írásban értesíti. Az adózó az eseti, illetve az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni az adóhatósághoz, illetve a képviseleti jog megszűnését a meghatalmazott, megbízott is bejelentheti az adóhatóságnál. A képviseleti jog keletkezése és megszűnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentéstől hatályos azzal, hogy a képviseleti jog megszűnésének bejelentése napján a meghatalmazottat még az adóhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni.[8]
Az a külföldi vállalkozás, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles, környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítésére az Art. 9. §-a szerinti pénzügyi képviselőt bízhat meg.
Ha a kötelezett gazdasági céllal harmadik országban telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye harmadik országban van, a termékdíjjal kapcsolatos ügyének intézéséhez az Art. szerinti pénzügyi képviselő megbízása kötelező.[9] Az Art. 9. § (5) bekezdése értelmében a képviselet fennállása alatt kizárólag a pénzügyi képviselő jogosult, de egyben köteles is a külföldi vállalkozás nevében teljesíteni az adókötelezettségeket (bevallás, befizetés, stb.) Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi képviselet fennállása alatt a külföldi vállalkozás saját maga nem teljesítheti adókötelezettségét, de arra sincs mód, hogy akár az adózó, akár a pénzügyi képviselő más személyt, szervezetet bízzon meg a külföldi vállalkozás adóügyeinek intézésére.
Az állami adó- és vámhatóságnál rendszeresített állandó meghatalmazás nyomtatvány, valamint az eseti meghatalmazásra ajánlott nyomtatvány minták a NAV honlapjáról letölthetőek (http://www.nav.gov.hu → letöltések–egyéb → adatlapok, igazolások, meghatalmazás minták).
Az adóbevallás helyességét az Art. 26. §-ban foglalt esetben az adóhatóság megvizsgálja a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja, és ha a kijavítás az adófizetési kötelezettség vagy az adó-visszatérítés összegét érinti, az adózót a kijavítástól számított 30 napon belül értesíti.[10]
Amennyiben az adóbevallás az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki, vagy az adózó fennálló adótartozásáról, köztartozásáról a nyilatkozattételt vagy jogszabályban előírt igazolások benyújtásának kötelezettségét elmulasztotta, továbbá az adóbevallásából, nyilatkozatából olyan adatok hiányoznak, amelyek az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában sem szerepelnek – 15 napon belül megfelelő határidő tűzésével az adózót javításra (hiánypótlásra) szólítja fel.[11]
A bevallását elektronikusan benyújtó adózónak lehetősége van arra, hogy a hibák kijavítását követően a bevallást újból benyújtsa. Ebben az esetben a főlap (B) blokkjába be kell írnia az eredeti (javítani kívánt) bevallás 10 jegyű vonalkódját, mely a javításra való felhívást tartalmazó levélben található meg, illetve a (C) blokk „Bevallás jellege” kódkockába a javítani kívánt bevalláson szerepeltetett (O), vagy (H) jelet kell feltüntetni. Amennyiben a javítás az alapbevallásra vonatkozik, a „Bevallás jellege” kódkocka üresen hagyandó.
Az adó megállapításához való jog elévülési idején belül az adózó is kezdeményezheti az adóbevallás kijavítását, ha a bevallás - adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét nem érintő - hibáját észleli.[12]
A NAV által elfogadott bevallás után, ugyanarra az időszakra csak adózói javításként (helyesbítésként) vagy önellenőrzésként nyújtható be ismételten a bevallás. Adózói javításról akkor van szó, amikor az adózó utóbb észlelte, hogy az állami adóhatóság által elfogadott bevallás valamely tájékoztató adat tekintetében téves (például az adózó/magánszemély családi neve, székhelye/telephelye/fióktelepe/lakcíme), vagy valamely tájékoztató adat az elfogadott bevallásból kimaradt, azaz a bevallás nem teljes körű.
Az adózói javítás (helyesbítés) lényege a teljes adatcsere, tehát ebben az esetben a módosított, „új” adatokkal valamennyi – az érintett bevalláson szerepeltetett – adatot ki kell tölteni. Azokat az adatokat, amelyeket az adózói javítás nem érint, az eredeti bevallásban feltüntetett módon meg kell ismételni.
A bevallásban adóalapot illetve adót nem érintő adatok adózói javításként történő módosítása esetén ennek tényét a Főlap C) blokk a „Bevallás jellege” jelölőnégyzetben (H betűvel) kell jelölni. Az adózó által javított bevallás kitöltésénél, amennyiben a kódkockában (H) jel szerepel, a Főlap (B) blokkjában található „Hibásnak minősített bevallás vonalkódja” rovatot üresen kell hagyni.
Fontos! Amennyiben az értékadatok adózó általi javítása az adózó kötelezettségének változását eredményezi, azaz az adó, az adóalap, vagy a költségvetési támogatás összegét módosítja, akkor a bevallás tekintetében önellenőrzést kell végezni.
Az önellenőrzéssel feltárt adót a feltárás időpontjában nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásból ki kell tűnnie az eredeti bevallási kötelezettség és a helyesbítés időpontjának, a helyesbített adó alapjának és összegének. A nyilvántartáshoz mellékelni kell a helyesbítés szöveges indokolását, valamint az önellenőrzési pótlék számítását. A nyilvántartást és a helyesbítés bizonylatait az elévülési időn belül meg kell őrizni.[13]
Önellenőrzéssel csak azt az adót, költségvetési támogatást lehet helyesbíteni, amely helyesbítésének összege az 1000 forintot, a helyi adó, a magánszemélyek jövedelemadója és egészségügyi hozzájárulása esetében a 100 forintot meghaladja.[14] A termékdíjátalány esetében tehát az önellenőrzéssel helyesbített adó helyesbítésének összege meg kell, hogy haladja az 1000 forintot.
A helyesbített adó, a költségvetési támogatás és a megállapított önellenőrzési pótlék a helyesbített összeg és a pótlék bevallásával egyidejűleg esedékes. 2014. január 1-jétől – a korábbi szabályokkal ellentétben – önellenőrzés már nem csak a bevallási határidőt követően, hanem azt megelőzően is benyújtható. Amennyiben az adózó bevallását önellenőrzéssel az adóbevallás benyújtására előírt határidőt megelőzően helyesbíti, a helyesbített adó, a költségvetési támogatás az általános szabályok szerint válik esedékessé. Az adózó javára mutatkozó helyesbítés esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell.[15]
Egy önellenőrzéssel csak egy bevallási időszakra vonatkozó adatok módosíthatók.
Figyelem! Önellenőrzés esetén, a „Bevallás jellege” menüből a megfelelő betű jelölése mellett, a módosított, „új” adatokkal valamennyi – az önellenőrzéssel érintett bevalláson szerepeltetett – adatot ki kell tölteni.
A bevallást csak az elévülési időn belül lehet önellenőrizni.[16]
Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás - a vizsgált időszak tekintetében - önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti. A vizsgálat alá vont adót, költségvetési támogatást és időszakot érintő helyesbítés abban az esetben minősül az ellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett önellenőrzésnek, ha az adózó az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb a megbízólevél kézbesítésének - kézbesítés hiányában átadásának - napját megelőző napon az adóhatósághoz benyújtotta (postára adta).[17]
Az önellenőrzést az önellenőrizni kívánt időszakban hatályos jogszabályok figyelembevételével kell elvégezni.
Amennyiben az önellenőrzéssel történő módosítással az adózónak pénzügyileg rendezendő adókötelezettsége keletkezik, akkor az adót és az esetlegesen felszámított önellenőrzési pótlékot az önellenőrzés benyújtásának napjáig lehet – késedelmi pótlék felszámítása nélkül – megfizetni. Kötelezettség csökkenése esetén az adó visszaigénylésének lehetősége ugyanezen időponttól nyílik meg.[18]
Ha a bevallásban adóalapot illetve adót érintő adatokat kíván önellenőrzéssel módosítani, akkor ezt a Főlap C) blokk „Bevallás jellege” kódkockában az (O) betűvel kell jelölni. Önellenőrzés esetén a nyomtatványcsomag ONP lapjának kitöltése kötelező.
Ezt a nyomtatványt kell használni a 2016. évre vonatkozó késedelmesen, vagyis a bevallás benyújtásának esedékességét követően, az elévülési időn belül benyújtott bevallások esetében is.
16KTA | Főlap Bevallás a csekély mennyiségű termékdíjköteles terméket kizárólag végfelhasználó részére forgalomba hozó, saját célra felhasználó vagy készletre vevő termékdíjátalány fizetésére kötelezettek részére 2016. év |
16KTA-BEV | Bevallás a csekély mennyiségű kibocsátó által végfelhasználó részére forgalomba hozott, saját célra felhasznált vagy készletre vett termékdíjköteles termék mennyiségéről valamint a nettó kötelezettségről |
16KTA-ONP | Önellenőrzési melléklet |
16KTA-EU | Nyilatkozat arról, hogy az önellenőrzés indoka alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály |
A csekély mennyiségű kibocsátó átalányfizetést választó kötelezettek esetében a termékdíj kötelezettség keletkezésére az alábbi szabályok vonatkoznak:
A környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség a csekély mennyiségű termékdíjköteles termék kizárólag végfelhasználó részére történő forgalomba hozatala, saját célú felhasználása vagy készletre vételezése esetén keletkezik. Termékdíj fizetésre kötelezett a termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozója, első saját célú felhasználója vagy készletre vételezője.
A Ktdt. 14. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a termékdíj-kötelezettség számla vagy szerződés alapján átvállalható.
Számlán történő átvállalásra kizárólag a belföldi előállítású termékdíjköteles egyéb kőolajtermék esetén van lehetőség. A kötelezettséget az első belföldi forgalomba hozó vállalhatja át a kötelezettől.
Szerződés alapján a termékdíj-kötelezettséget a kötelezettől
a) a termékdíjköteles termék
aa) első belföldi vevője, vagy
ab) a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője,
ha a megvásárolt termékdíjköteles termék legalább 60%-át külföldre értékesíti,b) a bérgyártó,
c) a 1234/2007/EK rendelet szerinti mezőgazdasági termelői szerveződésen keresztül forgalomba hozott termékdíjköteles termék esetén a termelői szerveződés,
d) csomagolószer esetében az azt változatlan formában és állapotban vagy más kiszerelésben továbbértékesítő első belföldi vevő,
e) a csomagolószer
ea) első belföldi vevője vagy
eb) a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője,
ha csomagolást hoz vagy bércsomagoltatás keretében csomagolást hozat létre a csomagolószerből, továbbá ha az újrahasználható csomagolószer engedélyezett bérleti rendszerének szabályai szerint az újrahasználható csomagolószert bérbe adja,
f) csomagolóanyag esetében az azt anyagában, méretében, megjelenésében továbbfeldolgozott csomagolóanyag, csomagolóeszköz, illetve csomagolási segédanyag előállítására felhasználó
fa) első belföldi vevő vagy
fb) a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője,
g) a 3920 vámtarifaszám alá tartozó csomagolóanyag esetében az azt változatlan formában és állapotban, vagy más kiszerelésben, kiskereskedelmi értékesítés keretében továbbértékesítő
ga) első belföldi vevő vagy
gb) a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője
átvállalhatja.[19]
Átvállalás esetén a termékdíj-kötelezettség az átvállaló általi belföldi forgalomba hozatalkor, saját célú felhasználáskor vagy készletre vételkor keletkezik.
A bevallást egy naptári évre vonatkozóan egy alkalommal kell benyújtani. Kivételt képez ez alól az azonos tárgyidőszakra benyújtott adózói javítás (helyesbítés), önellenőrzés, ismételt önellenőrzés, átalakulás valamint a felszámolás és végelszámolás esete.
A kötelezett a termékdíjátalány-fizetési kötelezettségre vonatkozó választását – a Ktdt. 2. § 6. pontjában meghatározott kibocsátási határ túllépésének esetét kivéve – tárgyéven belül nem változtathatja meg.[20]
A termékdíj alapja a termékdíjköteles termék – ideértve a belföldi előállítású csomagolást alkotó csomagolóeszközt is – tömege.[21]
A csekély mennyiségű kibocsátó kötelezett termékdíjátalánya:
a) akkumulátor termékáram esetén 2 000 Ft/év;
b) csomagolószer termékáram esetén 12 000 Ft/év;
c) egyéb kőolajtermék termékáram esetén 4 000 Ft/év;
d) elektromos, elektronikai berendezés termékáram esetén 10 000 Ft/év;
e) gumiabroncs termékáram esetén 3 000 Ft/év;
f) reklámhordozó papír termékáram esetén 8 000 Ft/év
g) egyéb műanyag termék termékáram esetén 4 000 Ft/év;
h) egyéb vegyipari termék termékáram esetén 4 000 Ft/év;
i) irodai papír termékáram esetén 4 000 Ft/év.[22]
Az alkalmazandó termékdíjas számlaszám:
Számla száma | Számla elnevezése | Számlajel |
---|---|---|
10032000-01037454-00000000 | NAV környezetvédelmi termékdíj adóbevételi számla | 920 |
10032000-01076301-00000000 | NAV Adóztatási tevékenységgel összefüggő bírság, mulasztási bírság és önellenőrzéssel kapcsolatos befizetések bevételi számla | 215 |
Amennyiben az adózó a bevallási (adatszolgáltatási) kötelezettségét hibásan, hiányos adattartalommal, késve teljesíti, vagy azt elmulasztja, az adó- és vámhatóság szankcióval élhet – figyelembe véve az Art. 6/A. §-6/J. §, továbbá a 172. § paragrafusaiban foglalt rendelkezéseket.