Kitöltési útmutató
a 1450 számú környezetterhelési díjelőleg, illetve az éves díjkötelezettség bevallásához
Jogszabályi háttér
· a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktd.),
· a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.),
· az egyes környezetterhelési díjak visszaigénylésének, a kibocsátott terhelő anyag mennyiség meghatározás módjáról, valamint a díjfizetés áthárításának szabályairól szóló 270/2003. (XII.24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet),
· az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.),
· a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.).
I. Általános tudnivalók
A kötelezettek köre
A Ktd. alapján az a környezethasználó, aki az engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát ki a környezetbe (a továbbiakban: kibocsátó), a levegőbe, a felszíni vizekbe, illetve az időszakos vízfolyásokba, a talajba juttatott, a Ktd-ben rögzített környezetterhelő anyagok minden egysége után, illetve a vízjogi engedély hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezés esetén környezetterhelési díjat köteles fizetni. [1]
A kibocsátó a tárgyévi díjfizetési kötelezettségéről, negyedéves díjelőleg bevallásáról, továbbá az önkormányzat évente a díjvisszaigénylésről ezen bevallást köteles benyújtani. [2]
A kibocsátó köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a díjfizetés alapja, valamint mértéke telephelyenként megállapítható.
[3]
Figyelem! A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörhöz kapcsolódó talajterhelési díjkötelezettség (bevallás és befizetés) a települési önkormányzat – a fővárosban a kerületi önkormányzat – hatáskörébe tartozik.
[4]
A bevallás benyújtásának módja
A bevallás papíralapon 1 példányban vagy elektronikus úton is benyújtható.
Az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás, valamint a 31/B. § szerinti általános forgalmi adó összesítő jelentés benyújtására, illetve a 8. számú melléklet szerint összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett adózó e kötelezettségének keletkezése időpontjától az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton teljesíti.
[5]
A bevallás nyomtatványkitöltő programja és a hozzá tartozó útmutató letölthető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) honlapjáról (http://www.nav.gov.hu/ Letöltések/ Nyomtatványkitöltő programok/ Egyszerű keresés/Összetett keresés).
A bevallás gyakorisága
A kibocsátónak a negyedévenként esedékes nettó díjelőlegekről, valamint az éves díjfizetési kötelezettségről is a 1450 számú bevallást kell benyújtania.
[6]
Így a kibocsátónak – általános esetben – évente összesen öt alkalommal kell beadnia (négyszer az egyes negyedévekről és egyszer az éves elszámolásról) a bevallást.
Az önkormányzat a díjvisszaigénylésről évente tesz bevallást.
Az új létesítményt üzemeltető kibocsátó az üzemelés első évében fizetendő díjat egy összegben, a tárgyévet követő év március 31-éig vallja be és fizeti meg.
[7]
A 2014. évben soron kívüli bevallási kötelezettséggel érintett adóalanyok a környezetterhelési díjkötelezettségük vonatkozásában szintén jelen bevallást kötelesek benyújtani.
[8]
A bevallás az elévülési időn belül csak ezen a nyomtatványon nyújtható be.
A bevallás benyújtási határideje
Negyedéves díjelőleg bevallás esetén: a tárgynegyedév utolsó napja.
A csatornamű szolgáltatóknak a negyedéves díjelőleg bevallást a tárgynegyedévet követő negyedév utolsó napjáig kell benyújtaniuk.
Éves bevallás esetén: 2015. március 31.
A negyedévi díjelőleg és az éves díjfizetési kötelezettség teljesítése
A kibocsátó a tárgyévet megelőző év tényleges kibocsátásai alapján fizetett teljes díj negyedének megfelelő összegben, vagy – folyamatosan működtetett kibocsátást mérő rendszer alkalmazása esetén – a mérések alapján a folyó negyedévre irányadó díjelőleget vallja be és fizeti meg.
A csatornamű szolgáltatóknak a negyedéves díjelőleget a tárgynegyedévet követő negyedév utolsó napjáig kell megfizetniük.
[9]
A kibocsátó a tárgyévet követő év március 31-ig a tárgyévi tényleges kibocsátás alapján számított díj és az előző bekezdésben leírtak alapján befizetett díjelőleg különbözetét megfizeti, illetve a túlfizetés összegét visszaigényelheti (vagy azt a tárgyévet követő év első negyedévi díjelőlegének megfizetésekor beszámítja).
[10]
Túlfizetés visszaigényléséhez az adott évben erre szolgáló „átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez” elnevezésű „17-es” számú nyomtatványt kell kitölteni, benyújtani.
Az adóalanynak a negyedévi díjelőleg és az éves díjfizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határnapig kell teljesítenie.
A környezetterhelési díjat a NAV által vezetett
10032000-01076040 Környezetterhelési díj bevételi számlára
kell megfizetni.
Az adónem kódja: 339
A bevallás adóhatósági javítása, adózói javítása (helyesbítése), önellenőrzése
Adóhatósági javítás
Az adóhatóság az adóbevallás helyességét megvizsgálja, a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja, és ha a kijavítás az adófizetési kötelezettség vagy az adó-visszatérítés összegét érinti, az adózót a kijavítástól számított 30 napon belül értesíti. [11]
Ha az adóbevallás az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki, vagy az adózó a fennálló adótartozásáról, köztartozásáról a nyilatkozattételt vagy a jogszabályban előírt igazolások benyújtásának kötelezettségét elmulasztotta, továbbá az adóbevallásából, nyilatkozatából olyan adatok hiányoznak, amelyek az adóhatóság nyilvántartásában sem szerepelnek – az adóhatóság 15 napon belül – megfelelő határidő kitűzésével az adózót javításra (hiánypótlásra) szólítja fel.
[12]
A bevallását elektronikusan benyújtó adózónak – azon túlmenően, hogy a bevallás javítását a NAV illetékes igazgatóságánál személyesen, vagy írásban kezdeményezi – lehetősége van arra, hogy a hibák kijavítását követően a bevallást újból benyújtsa. Ebben az esetben a főlap (B) blokkjában a vonatkozó kódkockába be kell írnia az eredeti (adóhatóság által hibásnak minősített) bevallás 10 jegyű vonalkódját, amely a javításra való felhívást tartalmazó levélben található meg.
A bevallást nem elektronikus úton benyújtó adózók a főlap (B) blokkjában a „Hibásnak minősített bevallás vonalkódja” rovatban nem szerepeltethetnek adatot.
Adózói javítás (helyesbítés)
Amennyiben a NAV által elfogadott, feldolgozott bevallás után, az adatok tekintetében ugyanarra az időszakra adózói javításként (helyesbítésként) nyújtja be ismételten a bevallást, akkor az adózói javításkor (helyesbítéskor) az adóalap, illetőleg adó (költségvetési támogatás összeg) változást nem eredményezhet.
Adózói javításról (helyesbítésről) akkor van szó, amikor az adózó utóbb észlelte, hogy az adóhatóság által elfogadott bevallás bármely adata téves, vagy valamely tájékoztató adat az elfogadott bevallásból kimaradt, azaz a bevallás nem teljes körű.
Adózói javítás (helyesbítés) esetén az „új” adatokkal valamennyi – az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevalláson szerepeltetett – rovatot ki kell tölteni. Amennyiben az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevalláson olyan adat szerepelt, amelyet az adózói javítás (helyesbítés) nem érint, úgy az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevalláson közölt adatot meg kell ismételni!
Abban az esetben, ha a bevallás benyújtása adózói javítás (helyesbítés) miatt történik, akkor a főlap (C) blokkjában a bevallás jellege kódkockába H betűt kell bejegyezni.
Fontos! Amennyiben az értékadatok adózói javítása (helyesbítése) az adózó kötelezettségének – adóalap, adó – változását eredményezi, úgy a bevallás tekintetében önellenőrzést kell végezni.
Önellenőrzés
A 1450 számú bevallás javítására, helyesbítésére, önellenőrzésére ezen a bevalláson van lehetőség.
A NAV által elfogadott, feldolgozott bevallás után, ugyanarra az időszakra, adóalap, illetőleg adó módosítására kizárólag csak önellenőrzés keretében van lehetőség elévülési időn belül. [13]
Önellenőrzéssel csak azt az adót (adóalapot) lehet módosítani, amely módosításának az együttes összege az 1000 forintot meghaladja. [14]
Egy önellenőrzéssel csak egy bevallási időszakra vonatkozó adatok módosíthatóak.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az állami adóhatósági ellenőrzés megkezdését követően a vizsgálat alá vont adó a vizsgált időszak tekintetében önellenőrzéssel nem módosítható.
Sajátos a környezetterhelési díjelőleggel kapcsolatos szabályozás, mivel a Ktd. 16. § (1) bekezdése alapján a kibocsátó a negyedévi díjelőleget a negyedév utolsó napjáig fizeti meg – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tárgyévet megelőző év tényleges kibocsátásai alapján fizetett teljes díj negyedének megfelelő összegben.
Tehát alapesetben nincs mód önellenőrzésre, azonban kivételt fogalmaz meg a Ktd. 16. § (3) bekezdése arra az esetre, ha a kibocsátó folyamatosan működtet kibocsátást mérő rendszert, mivel ez esetben a mérések alapján a folyó negyedévre irányadó díjelőleget kell megfizetni. De ekkor lehetséges az önellenőrzés, mert nem az előző időszak adatai alapján fizeti a kibocsátó az előleget.
Amennyiben az önellenőrzéssel történő módosítással az adózónak pénzügyileg rendezendő adókötelezettsége keletkezik, akkor az adót és az esetlegesen felszámított önellenőrzési pótlékot az önellenőrzés benyújtásának napjáig lehet – késedelmi pótlék felszámítása nélkül – megfizetni. Kötelezettség csökkenése esetén az adó visszaigénylésének lehetősége ugyanezen időponttól nyílik meg.
[15]
Amennyiben az adózó bevallását önellenőrzéssel az adóbevallás benyújtására előírt határidőt megelőzően helyesbíti, a helyesbített adó, a költségvetési támogatás az általános szabályok szerint válik esedékessé.
[16]
Az önellenőrzést az önellenőrizni kívánt időszakban hatályos jogszabályok figyelembevételével kell elvégezni.
Önellenőrzéskor a módosított, „új” adatokkal valamennyi – az önellenőrzéssel érintett bevalláson szerepeltetett – rovatot ki kell tölteni! Amennyiben az önellenőrzéssel érintett bevalláson olyan adat szerepelt, amelyet az önellenőrzés nem érint, úgy az önellenőrzéssel érintett bevalláson közölt adatot meg kell ismételni.
Az önellenőrzési pótlékkal kapcsolatos előírásokat az Art. 168-169. §-ai tartalmazzák. Amennyiben az adózó a korábbi önellenőrzése során hibásan számította ki és vallotta be az önellenőrzési pótlék összegét, akkor annak módosítását is ezen a bevalláson teheti meg.
Az önellenőrzési pótlék helyesbítése esetén a 01-es lap (C) blokkjában kizárólag az önellenőrzési pótlék bevallására szolgáló (15.) sorban szerepeltethető adat. Abban az esetben, ha a korábbi önellenőrzési bevallásban feltüntetett önellenőrzési pótlék összege annak módosítása miatt csökken, akkor a negatív előjelet is fel kell tüntetni a vonatkozó sorban.
Késedelem
Ezt a nyomtatványt kell használni a késedelmesen, vagyis a bevallás benyújtásának esedékességét követően, az elévülési időn belül benyújtott bevallások esetében is.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy amennyiben bevallási (adatszolgáltatási) kötelezettségét hibásan, hiányos adattartalommal, késve teljesíti, vagy azt elmulasztja, az adó- és vámhatóság szankcióval élhet – figyelembe véve az Art. 6/A. §-6/J §, továbbá a 172. § paragrafusaiban foglalt rendelkezéseket.
A bevallásra vonatkozó speciális szabályok
Levegőterhelési díjkötelezettség
Levegőterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, akinek a helyhez kötött légszennyező pontforrása külön jogszabály szerint bejelentés köteles.
Nem terheli díjfizetési kötelezettség:
· a bejelentésre köteles lakossági tüzelőberendezést üzemeltetőt, illetve a tüzelőberendezést üzemeltető költségvetési szervet,
· a távhőtermelőt és a távhőszolgáltatást végző kibocsátót olyan levegőterhelő anyag után, amelyet a lakosság, illetve a költségvetési szervek részére értékesített hőenergia miatt bocsátott ki, valamint
· a kibocsátót az után a levegőterhelő anyag kibocsátása után, amelyet
o külön jogszabály szerinti kiegyenlítő vagy időszakos fogyasztói szerződés alapján a csökkentett gázfelhasználási lehetőséggel ténylegesen érintett időszak alatt, vagy
o a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerinti üzemzavar vagy forráshiány miatt szükségessé vált fogyasztáskorlátozás miatt, vagy
o a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényben a villamosenergia-rendszer jelentős zavara, válsághelyzet veszélye vagy válsághelyzete miatt a krízis munkabizottság vezetőjének utasítására a meglévő szerződéshez képest megnövelt termelése miatt
bocsát ki.
A levegőterhelési díj mértékét a levegőterhelő anyag évenként kibocsátott teljes mennyiségének természetes mértékegységben (kg-ban) kifejezett tömege és a levegőterhelő anyagok egységdíja határozza meg. A számítás részletes szabályait a Ktd. 1. számú melléklete állapítja meg.
[17]
Vízterhelési díjkötelezettség
A vízterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végez.
Vízterhelési díjat a felszíni vizeket terhelő, a Ktd. 2. számú mellékletének 3. számú táblázatában meghatározott vízterhelő anyagok kibocsátása után kell fizetni.
Nem terheli díjfizetési kötelezettség a kibocsátót:
· a felhasznált vízben lévő vízterhelő anyag kibocsátása után, ha a felhasznált vizet újrahasználja, és a használat során nem terheli a befogadót,
· az általa felhasznált, illetve a vízszolgáltatás alapjául szolgáló nyers vízben eredetileg is megtalálható vízterhelő anyag mennyisége után,
· az elvezetett csapadékvíz mennyisége után,
· a nehézfémek csoportjába tartozó vízterhelő anyag kibocsátása után, amennyiben a kibocsátó által alkalmazott technológiából adódóan az ilyen típusú vízterhelő anyag kibocsátása kizárt,
· az extenzív módon üzemeltetett halastavak esetén.
A vízterhelési díj mértékét a vízterhelési díj alapja [a vízterhelő anyag évenként kibocsátott teljes mennyiségének természetes mértékegységben (kg-ban) kifejezett tömege], a vízterhelő anyagok egységdíja, a terület érzékenységi, valamint az iszap-elhelyezési szorzó határozza meg. A vízterhelési díj számításának részletes szabályait a Ktd. 2. sz. melléklete tartalmazza.
[18]
Talajterhelési díjkötelezettség
A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli.
Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz, és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelő objektumban a talajjal kapcsolatban lévő felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát-, ammónium-, szulfát-, klorid tartalom egyik komponens tekintetében sem haladja meg 20%-kal a 2005. évben, illetve a közcsatorna üzembe helyezését követő hónapban végzett alapállapot-felmérés keretében mért értékeket. A felmérés eredményét a kibocsátó köteles öt évig megőrizni, és ellenőrzés esetén az állami adóhatóság rendelkezésére bocsátani.
A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj alapja [a szolgáltatott vagy egyedi vízbeszerzés esetén a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével], a meghatározott egységdíj, valamint a település közigazgatási területére vonatkozó területérzékenységi szorzó határozza meg.
A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: 1200 Ft/m³.
A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztározójából arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.
A talajterhelési díj számításának részletes szabályait a Ktd. 3. számú melléklete tartalmazza.
[19]
Környezetterhelési díjkedvezmény
A talajterhelési díj kivételével környezetterhelési díjkedvezményt vehetnek igénybe (vagy annak egy részét) az előírt feltételek teljesítése esetén a környezetkímélő beruházást végzők és a hulladékhasznosítást végzők.
Az a beruházó,
· aki/amely légszennyező anyag kibocsátás csökkentését szolgáló beruházást valósít meg 50%-os levegőterhelési díjkedvezménnyel élhet az ilyen célú beruházás kivitelezési időtartama alatt időarányosan, de legfeljebb két évig,
· aki/amely felszíni vizet közvetlenül terhelő vízterhelést csökkentő beruházást valósít meg 50%-os vízterhelési díjkedvezménnyel élhet az ilyen célú beruházás kivitelezési időtartama alatt évente időarányosan, de legfeljebb öt évig.
[20]
A vízterhelési díjkedvezmény igénybevételének feltétele a beruházásra vonatkozó jogerős elvi vízjogi vagy vízjogi létesítési engedély, illetve a levegőterhelési díj esetében a beruházásra vonatkozó jogerős létesítési engedély megléte. A díjkedvezmény első alkalommal a beruházásra vonatkozó jogerős elvi vízjogi vagy vízjogi létesítési engedély, illetve a levegőterhelési díj esetében a beruházásra vonatkozó jogerős létesítési engedély jogerőre emelkedését követő díjelőleg fizetésénél vehető igénybe, illetve a díjfizetési kötelezettségnél lehet számításba venni. A vízterhelési díj visszaigénylésére a közszolgáltató és az önkormányzat írásos megállapodása alapján a közszolgáltató abban az esetben is jogosult, ha a beruházást nem a közszolgáltató, hanem az önkormányzat valósítja meg.
[21]
A díjkedvezmény vagy díjvisszaigénylés mértéke a kibocsátó által fizetendő környezetterhelési díj beruházót érintő összegének 50%-a lehet.
[22]
Az a kibocsátó, aki hulladékhasznosítást végez, az új termékbe beépülő hazai hulladék mennyisége arányának megfelelően jogosult a negyedévenként esedékes levegő- és vízterhelési díjelőleget csökkenteni.
[23]
A hulladékhasznosítást végző kibocsátó esetében a díjkedvezmény mértéke a fizetendő díj összegének és a hasznosítási aránynak a szorzata, de legfeljebb a kibocsátót terhelő környezetterhelési díj mértéke. A hasznosítási arány az anyagában történő hasznosítás esetén az új termékbe beépülő hulladék negyedéves tömegének és az új termék negyedéves tömegének hányadosa. Az éves elszámolásban kell rendezni a még esedékes visszaigénylést vagy díjtartozást.
[24]
1450 számú környezetterhelési díjelőleg, illetve az éves díjkötelezettség bevallás részei
1450 Főlap
1450-01 Környezetterhelési díjelőleg, illetve az éves díjkötelezettség bevallása, önellenőrzése
1450-02 Nyilatkozat arról, hogy az önellenőrzés indoka alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály.
II. Kitöltési útmutató
Azonosítás (B) blokk
A (B) blokkban kérjük az azonosító adatok feltüntetését.
Azon az adózóknak, akik/amelyek bevallásukat elektronikus formában teljesítik, a (B) blokk erre szolgáló adathelyén – az elektronikusan benyújtott bevallás javítása esetén – az állami adóhatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódját fel kell tüntetnie (a nem elektronikus bevallást benyújtók itt nem szerepeltethetnek adatot).
Itt kell szerepeltetni a jogelőd adószámát, ha a szervezeti változással (átalakulással) érintett adóalany a szervezeti változást megelőző időszakra, azaz a jogelőd gazdasági tevékenységének időszakára nyújt be önellenőrzést. Amennyiben nem az átalakulás utáni, hanem a saját gazdasági tevékenységének időszakára nyújt be önellenőrzést, akkor a jogelőd adószáma rovatot nem szabad kitöltenie.
Belföldi székhely, telephely, illetve levelezési cím esetén az „ország” mezőt, és a „külföldi cím” kódkockát üresen kell hagyni. Külföldi cím esetén az „ország” mezőt is ki kell tölteni a legördülő listából választva, és „X”-szel kell jelölni a „külföldi cím” kódkockát.
Székhely, telephely cím esetén postafiók nem adható meg.
Itt kell szerepeltetni a jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság székhelyének címét (levelezési címet).
Ha a levelezési címben postafiók, helyrajzi szám megjelölése történik, akkor a közterület jellege rovatba kell a postafiók, helyrajzi szám megnevezést írni, a postafiók, helyrajzi számot pedig a házszám rovatban kell feltüntetni.
Ügyintézőként annak a személynek a telefonszámát és a nevét kérjük feltüntetni, aki a bevallást összeállította, és aki annak esetleges javításába bevonható. Amennyiben a bevallást külső cég vagy erre jogosult személy készítette és a bevallás javításába bevonható, akkor az ő adatait kérjük szerepeltetni.
(C) Blokk
A bevallási időszak kezdő napjaként a tárgyév – negyedéves díjelőleg-bevallás esetén a tárgynegyedév – első napját, vagy a díjfizetési kötelezettség kezdetét kell megjelölni.
A vízjogi engedély hatálya alá tartozó közcsatornára nem kötött szennyvízelhelyezés esetében, amennyiben a közcsatorna üzembe helyezése év közben történik, akkor a bevallási időszak kezdete a közcsatorna üzembe helyezésétől számított 90. nap.
A bevallási időszak záró napja a negyedéves díjelőleg-bevallás esetében kizárólag a tárgynegyedév utolsó napja lehet. Éves bevallásnál a záró nap általános esetben az év utolsó napja, soron kívüli bevallási kötelezettség esetén az azt kiváltó esemény dátuma. Törtidőszak csak éves bevallásban szerepeltethető, soron kívüli bevallási kötelezettség vagy a Ktd. hatálya alól történő kikerülés esetén. Amennyiben az adózó évközben kikerül a Ktd. hatálya alól, a bevallási időszak záró dátumaként a törvény hatálya alól történő kikerülés napját kell feltüntetni. Ez esetben az éves bevallást az általános szabályok szerint a tárgyévet követő év március 31-éig kell benyújtani.
A „Jelölje X-szel, ha nem a megadott teljes bevallási időszakban tartozott a Ktd. törvény hatálya alá!” kódkockát akkor kell kitölteni, ha nem teljes negyedévre adja be negyedéves előlegbevallását, vagy nem teljes évre adja be az éves bevallást (törtidőszakra vonatkozó bevallás esetén).
A törtidőszaki bevallási kötelezettséget eredményező események részletezése a „Soron kívüli bevallási kötelezettségek” és a „Bevallás típusa” címszó alatt találhatóak.
A „Bevallás jellege” kódkocka kitöltése
Kérjük, jelölje meg a bevallás jellegét az alábbiak szerint:
· „O” önellenőrzés
· „H” helyesbítés
Alapbevallás benyújtása esetén a kódkockát üresen kell hagyni.
Ha ismételt önellenőrzés miatt nyújtja be a bevallását, akkor a bevallás jellege kódkockába ,,O’’ betűt kell írni, és a 1450-01-es lapon az (O) blokkban ezt „X”-szel jelölni kell.
Amennyiben az adózó a korábbi önellenőrzése során hibásan számította ki és vallotta be az önellenőrzési pótlék összegét, akkor annak módosítását is ezen a bevalláson teheti meg.
Az önellenőrzési pótlék helyesbítése esetén, a 1450-01-es lapon kizárólag az önellenőrzési pótlék bevallására szolgáló (15.) sorban szerepeltethető adat. Abban az esetben, ha a korábbi önellenőrzési bevallásban feltüntetett önellenőrzési pótlék összege annak módosítása miatt csökken, akkor a negatív előjelet is fel kell tüntetni a vonatkozó sorban.
A „Bevallás gyakorisága” kódkocka kitöltése
Ha negyedéves díjelőleg bevallást nyújt be, akkor az „N” kódot, ha éves díjkötelezettség bevallást, akkor „E” kódot kell beírni.
Soron kívüli bevallási kötelezettségek
Azoknak az adóalanyoknak, akik megszűnéssel, szüneteltetéssel, átalakulással vagy valamely eljárás alá kerüléssel kapcsolatosan soron kívüli éves bevallás benyújtására kötelezettek, a bevallási időszak záró dátumát az Art. 33. § (3)–(12) bekezdéseiben meghatározottak szerint kell feltüntetniük, és a bevallást az ott meghatározottak szerint kell teljesíteniük.
· Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén, az esemény napjával, az éves elszámolású adókról a számvitelről szóló törvényben a beszámoló készítésére előírt határidőn belül kell benyújtani a bevallást.
· Felszámolási eljárás esetén a felszámolás alatt álló adózók a tevékenységet lezáró adóbevallást a felszámolás megkezdését megelőző nappal lezárt időszakra a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül, a felszámolási záró adóbevallást a záró mérleg elkészítésének napját követő napon kötelesek az adóhatóságnak benyújtani és egyidejűleg az adót megfizetni.
· Végelszámolás esetén a végelszámolás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal – a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül, a záró adóbevallást a végelszámolást lezáró beszámoló letétbehelyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózók a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követő napon kötelesek benyújtani.
· Ha a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély tevékenységét megszünteti, a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik, szünetel, akkor a bevallással még le nem fedett időszakról 30 napon belül kell benyújtania a bevallást.
· Egyéb megszűnés esetén a megszűnés napjától számított 30 napon belül.
Soron kívüli bevallást kell benyújtania az adózónak valamennyi adójáról – kivéve a magánszemélyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles benyújtani – a bevallással még le nem fedett időszakról, ha az adózó az Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró gazdasági társasággal beolvadás útján, a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2005. október 26-i 2005/56/EK irányelv alapján egyesül. [25]
További soron kívüli bevallás benyújtási kötelezettséget ír elő az Art. 33. § (12) bekezdése:
A kényszertörlési eljárás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül kötelesek benyújtani. A tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás benyújtásakor még nem járt le. Végelszámolást követően elrendelt kényszertörlési eljárás esetében a végelszámolásra vonatkozó szabályok szerint kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. A kényszertörlési eljárást követő felszámolási eljárás esetén az Art. kényszertörlési eljárásra vonatkozó rendelkezései és a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezései együttes alkalmazásával kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni.
A „Bevallás típusa” kódkocka kitöltése
Amennyiben a bevallást az Art. 33. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott soron kívüli bevallási kötelezettség teljesítéseként nyújtják be, akkor a „Bevallás típusa” kódkockát az alábbiak szerint kell jelölni:
· felszámolás (F),
· végelszámolás, egyszerűsített végelszámolás (V),
· egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése (E),
· átalakulás, azaz jogutóddal való megszűnés (A),
· egyéb jogutód nélküli megszűnéskor, illetve kényszertörlési eljárással megszűnt adózóknál, a megszűnés kapcsán benyújtott bevallások esetében (M),
· egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése (S),
· EU más tagállamában illetőséggel bíró gazdasági társaságba történő beolvadás (B),
· kényszertörlési eljárás (D).
A „Bevallás fajtája” kódkocka kitöltése:
A bevallás főlapján kell jelölni a felszámolási vagy a végelszámolási eljárás alá került adózók esetében, hogy az eljárás milyen fázisban van. A „Bevallás fajtája” elnevezésű kódkockát csak felszámolással vagy végelszámolással érintett adózóknak, valamint kényszertörlési eljárás alá vont adózóknak kell kitölteniük. Ha az adózó a felszámolási eljárás vagy a végelszámolás megkezdésére vonatkozó adóbevallást nyújt be, a kódkockába „1”-est, ha a felszámolási eljárás, végelszámolás alatti időszakra vonatkozó adóbevallást nyújt be, a kódkockába „2”-est, ha pedig a felszámolási eljárás befejezésére vonatkozó vagy a végelszámolási beszámoló közzétételekor esedékes adóbevallást nyújt be, a kódkockába „3”-ast kell írnia.
A kényszertörlési eljárást közvetlenül megelőző bevallás esetén az adatmezőbe „1”-est kell írni, "2"-es kerül az adatmezőbe, ha az adózó a kényszertörlési eljárás alatti időszakra vonatkozó adóbevallást nyújt be. Ha a kényszertörlési eljárás az adózó megszűnésével fejeződik be, akkor a bevallás típusa „M”, a bevallás fajtája nincs kitöltve, ha pedig felszámolásba fordul át, a bevallás típusa mezőbe „F”-et, és bevallás fajtája adatmezőbe „1”-est kell írni. Kényszertörlési eljárás kapcsán a „3”-as fajtakód nem használható.
(D) Blokk
Az egyes környezetterhelési díjkötelezettségeket a Ktd. 4-14. §-ai írják elő.
Ennek megfelelően kérjük a főlap (D) blokkjában jelölni, hogy a kibocsátó milyen típusú környezetterhelési díjfajta (levegőterhelési, vízterhelési, talajterhelési) fizetésére kötelezett.
Az erre kijelölt kódkockában jelölni kell, ha folyamatosan működtet kibocsátást mérő rendszert, mert ebben az esetben a mérések alapján a folyó negyedévre irányadó díjelőleget kell bevallani és megfizetni.
A (D) blokk megfelelő kódkockájában jelölni kell, ha az adózó csatornamű szolgáltató, mert ebben az esetben a negyedéves díjelőleg bevallás benyújtási határideje a tárgynegyedévet követő negyedév utolsó napja.
Kérjük, jelölje az erre szolgáló kódkockában, ha az üzemelés első évében új létesítményt működtet.
Ha az üzemelés első évében új létesítményt működtet, akkor – az üzemelés első évére vonatkozóan – éves bevallást kell benyújtania, és a fizetendő díjat a bevallás benyújtásával egyidejűleg kell megfizetnie.
A bevalláshoz csatolni kell – levegőterhelési díjjal és vízterhelési díjjal kapcsolatos díjkedvezmény igénybevétele esetén – a kitöltött és a kibocsátó által aláírt, a Korm. rendelet 1-2. számú mellékleteiben meghatározott adatlapot. Az adatlap benyújtását, kérjük, jelezze X-szel a megfelelő kódkockában.
Önkormányzati beruházás esetén – vízterhelési díjkedvezmény igénybevételéhez – a közszolgáltató és az önkormányzat között létrejött írásos megállapodás egy példányát is csatolni kell a bevalláshoz. Kérjük, jelezze X-szel a megállapodás csatolását az e célra kialakított kódkockában.
(F) Blokk
A papíralapon benyújtott adóbevallást – fő szabály szerint – az adózónak kell aláírnia. Lehetőség van arra is, hogy a bevallást az adózó helyett a képviselője, meghatalmazottja írja alá. Amennyiben a magánszemély adózó az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt nem kíván, vagy nem tud személyesen eljárni, úgy a képviseletében eljárhat és a bevallást helyette aláírhatja a törvényes képviselője, valamint meghatalmazottként: képviseleti jogát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás, vagy megbízás alapján más nagykorú személy.
Abban az esetben, ha a meghatalmazó egyéni vállalkozó, akkor meghatalmazás alapján a nagykorú alkalmazottja is aláírhatja a bevallást.
Jogi személy vagy egyéb szervezet esetében a bevallást aláírhatja a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy (jogi személy esetén a Ptk. szerinti törvényes képviselő, szervezeti képviselő, egyéb szervezet esetén a szervezetre vonatkozó jogszabály alapján eljáró képviselő), vagy munkaviszonyban álló jogtanácsos, képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott, megbízás alapján eljáró jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja, környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is.
Amennyiben a bevallást az adóhatósághoz bejelentett, a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott írja alá, úgy ezt a tényt a bevallás megfelelő kódkockájában „X”-szel jelölni kell. Az állandó meghatalmazottak személyi köre megegyezik az eseti meghatalmazottak személyi körével.
[26]
Az adóbevallást, illetőleg az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő ellenjegyezheti. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás, illetőleg adóbevallással egyenértékű nyilatkozat esetén a mulasztási bírságot az adóhatóság az adótanácsadó, az adószakértő, az okleveles adószakértő terhére állapítja meg.
[27]
Abban az esetben, ha az ellenjegyzésre jogosult nem rendelkezik adószámmal, akkor a magánszemély 10 pozíciós adóazonosító jelét kell balra zártan szerepeltetni a bevallás főlapjának (F) blokkjában.
Amennyiben a papíralapon benyújtott bevallás ellenjegyzésére sor kerül, úgy azt is itt kell megtenni. Szerepeltetni kell továbbá az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő nevét, adóazonosító számát, illetve az igazolvány számát.
Amennyiben az adózó nem kötelezett adóbevallását elektronikus úton benyújtani és a bevallást meghatalmazott írja alá – az adóhatósághoz bejelentett és a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott kivételével –, a meghatalmazást csatolni kell az adóbevalláshoz, és ezt a főlap (F) blokkjában, a megfelelő kódkockában „X”-szel kell jelölni. Ilyen esetekben a meghatalmazás csatolása nélkül az adóbevallás érvénytelen!
A jogi személy adóügyeiben a jogi személy (és nem annak valamely szervezeti egysége) képviseletére jogosult cégvezető (mint szervezeti képviselő) is eljárhat. A cégvezető képviseleti jogosultságát a jogi személy létesítő okiratával vagy szervezeti és működési szabályzatával, valamint a legfőbb szerv határozatával tudja igazolni, melyekből kitűnik, hogy a jogi személyt jogosult képviselni. Az általános képviseleti joggal nem rendelkező cégvezető képviseleti jogosultságát meghatalmazással igazolhatja, ekkor kérjük a meghatalmazottakra vonatkozó kódkockát jelölni.
A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás időpontját, a meghatalmazás érvényességét, azon kötelezettségeket, amelyek teljesítésére kiterjed, valamint a meghatalmazott és a meghatalmazó mindazon adatait, amelyekből a meghatalmazó és a meghatalmazott személye egyértelműen megállapítható.
Az a külföldi vállalkozás, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg.
[28] A pénzügyi képviselő megbízása esetén az adóbevallás aláírására csak a pénzügyi képviselő jogosult. Amennyiben a bevallást az adóhatósághoz bejelentett pénzügyi képviselő írja alá, úgy ezt a tényt a főlap (F) blokkjában a megfelelő kódkockában „X”-szel kérjük jelölni.
A papíralapon benyújtott bevallást a főlap (F) blokkjában az adózónak, vagy törvényes képviselőjének, szervezeti képviselőjének vagy meghatalmazottjának alá kell írnia.
Felhívjuk a figyelmet, hogy az adóhatósághoz be nem jelentett, vagy az adóhatósághoz bejelentett, de a jelen bevallás aláírására nem jogosult állandó meghatalmazott által aláírt adóbevallás – eseti meghatalmazás csatolása nélkül – érvénytelen, csak az adóhatósághoz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelentett, a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott esetén lehet a meghatalmazás bevalláshoz történő csatolásától eltekinteni!
Az adóhatóságnál rendszeresített állandó meghatalmazás nyomtatvány, valamint az eseti meghatalmazásra ajánlott nyomtatvány minták a NAV honlapjáról letölthetőek (http://www.nav.gov.hu/ letöltések-egyéb/ adatlapok, igazolások, meghatalmazás minták).