22SZJA-B lap

I.    Személyi kedvezmény

27. sor: Személyi kedvezmény összege

Súlyos fogyatékosság esetén orvosi igazolás, határozat alapján havi 66 700 forinttal (a minimálbér egyharmadának száz forintra kerekített összege)^[103] lehet csökkenteni az összevont adóalapot azokra a hónapokra, amelyekben a fogyatékos állapot legalább egy napig fennállt.^[104] Ebbe a sorba tehát annyiszor  66 700 forintot – legfeljebb 800 400 forintot – lehet beírni, ahány hónapig 2022-ben fennállt a fogyatékosság. Az orvosi igazolást vagy a határozatot nem kell csatolni, de az adó megállapításához való jog elévülési idejéig meg kell őrizni. Akinek az állapota végleges, és korábban már kiadták az erről szóló igazolást vagy határozatot, annak nem kell újat kérnie.

A kedvezményt kizárólag a súlyos fogyatékosságban szenvedő magánszemély vonhatja le a saját összevont adóalapjának összegéből (közeli hozzátartozója nem érvényesítheti). Az adózás szempontjából súlyosan fogyatékosnak az a személy tekinthető, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendeletben említett betegségben szenved vagy fogyatékossággal él, továbbá aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. A vonatkozó minősítéseket és a kapcsolódó igazolásokat a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet határozza meg.

A kedvezmény az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

28. sor: Az összevont adóalap személyi kedvezménnyel csökkentett összege

Ebbe a sorba a 26. sor „d” oszlopából a személyi kedvezmény (27. sor „b”) levonása után megmaradt összeget kell beírni. Ha az Ön által érvényesíteni kívánt személyi kedvezmény meghaladja az összevont adóalap NÉTAK-kal, 25 év alatti fiatalok kedvezményével csökkentett összegét, akkor ebbe a sorba nullát rögzít a program!

Ha Ön nem érvényesített személyi kedvezményt, kérjük, hogy ebbe a sorba a 26. sor „d” oszlopában feltüntetett összeget írja be!

II. Első házasok kedvezménye

29. sor: Az összevont adóalapot csökkentő első házasok kedvezményének összege^[105]

Első házasok kedvezményének érvényesítésére akkor jogosult a házaspár, ha a házas felek valamelyike az első házasságát kötötte. A házastársak együttesen jogosultsági hónaponként 33 335 forinttal csökkenthetik az összevont adóalapjukat, így 2022-ben legfeljebb (33 335 x 12) 400 020 forint vehető figyelembe.

Jogosultsági hónapként a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe (például aki 2022. március 13-án kötött házasságot, a kedvezményt 2022. áprilistól – 2024. március végéig érvényesítheti). A kedvezmény tovább érvényesíthető akkor is, ha a házaspár a 24 hónap alatt családi kedvezményre válik jogosulttá. Nem érvényesíthető tovább a kedvezmény, ha a 24 hónapos időtartamon belül a házasság felbomlik (az egyik fél meghal), vagy felbontásra kerül (a házas felek elválnak).

A kedvezményt a házastársak – döntésük szerint – az összeg megosztásával közösen érvényesítik. Közös érvényesítésnek számít az is, ha a kedvezményt a jogosultak közül csak egyikük veszi igénybe.

A kedvezmény igénybevételének feltétele a házastársak adóbevallásukban tett nyilatkozata, amely tartalmazza a másik fél adóazonosító jelét és azt, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe vagy a kedvezmény megosztására vonatkozó döntésüket. A nyilatkozatot a 22SZJA-02-es lap (C) blokkjában kell megtenni.

A kedvezmény akkor is jár, ha a házasság megkötésekor a házastársak bármelyike, vagy az élettársi kapcsolatukból született közös gyermek után mindketten már jogosultak voltak családi kedvezményre. Nem zárja ki a kedvezmény érvényesíthetőségét az sem, ha a házastársak bármelyike nevelőszülőként vagy nevelőszülő házastársaként válik családi kedvezményre jogosulttá.

Ha Ön négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, 25 év alatti fiatalok kedvezményét, személyi kedvezményt, első házasok kedvezményét és családi kedvezményt is érvényesít, akkor az összevont adóalapját először a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével, ez után 25 év alatti fiatalok kedvezményével, a személyi kedvezménnyel, majd az első házasok kedvezményével, végül pedig a családi kedvezménnyel kell csökkentenie.

Ha Ön kitölti ezt a sort, kérjük, ne felejtse el kitölteni a 22SZJA-02-es lap (C) blokkját is!

Ha Ön 2022-ben kötött házasságot és a házastársával 25 év alatti, akkor az első házasok kedvezménye érvényesítésének első hónapja nem a házasságkötést követő hónap, hanem az a hónap, amelyet megelőző hónapban a házastársak valamelyike a 25. életévét betölti.^[106]

A 2022. január 1. előtt megkötött házasság esetében, ha az első házasok kedvezményének érvényesítését már 2022. január 1. előtt megkezdték, akkor annak igénybevételét fel kell függeszteni mindaddig, amíg az egyik házastárs betölti a 25. életévét.

30. sor: Az összevont adóalap első házasok kedvezményével csökkentett összege

Ebbe a sorba a 28. sor „b” oszlopának és az első házasok kedvezményének (29. sor „b”) levonása után megmaradt összeget kell beírni. Ha az Ön által érvényesíteni kívánt első házasok kedvezménye meghaladja az összevont adóalap négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével, a 25 év alatti fiatalok kedvezményével és a személyi kedvezménnyel csökkentett összegét, akkor a program ebbe a sorba automatikusan nullát ír!

Ha Ön nem érvényesített sem NÉTAK-ot, sem 25 év alatti fiatalok kedvezményét, sem személyi kedvezményt, sem első házasok kedvezményét, akkor  ebbe a sorba a 22. sor „d” oszlopában feltüntetett összeget írja be a program!

III. Családi kedvezmény levezetése

Fontos! Ha a családi kedvezmény összegét nem kizárólag Ön érvényesíti, a kitöltéskor a megosztással vagy a közös érvényesítéssel érintett magánszemély(ek) bevallásában közölt adatokat mindenképpen figyelembe kell vennie.

Kérjük továbbá, hogy bevallása kitöltésekor a foglalkoztatók/kifizetők által év közben már érvényesített/figyelembe vett családi adókedvezmény összegére is legyen figyelemmel. Különösen fontos ez, ha Ön több foglalkoztatóval/kifizetővel állt kapcsolatban, illetve az adókedvezményeket több gyermek után kívánja érvényesíteni.

A családi kedvezmény – az eltartottak számától függően – kedvezményezett eltartottanként havonta

• egy eltartott esetén 66 670 forint,
• kettő eltartott esetén  133 330 forint,
• három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult

·         aki gyermek után családi pótlékra jogosult, továbbá házastársa, aki vele közös háztartásban él, de családi pótlékra nem jogosult. Nem jogosult azonban az a magánszemély, aki a családi pótlékot

o   gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermek (személy) után,

o   szociális intézmény vezetőjeként az intézményben elhelyezett gyermek (személy) után,

o   javítóintézet igazgatójaként, vagy büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek (személy) után kapja;

·         a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;

·         a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);

·         a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

A családi pótlékra saját jogán jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében az említett jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy lehet jogosult az adóévben.

Figyelem! Családi pótlékra és ezzel a családi kedvezmény érvényesítésére jogosult a szülővel együtt élő élettárs is, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él, és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja.

Kedvezményezett eltartott

·         az, aki után családi pótlék jár,

·         a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),

·         az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,

• a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Eltartott

·         a kedvezményezett eltartott,

·         az, aki a családi pótlék megállapításakor figyelembe vehető, vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.

A családi kedvezményt igénybe veheti bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély. Ha a magánszemély azért érvényesíthet családi kedvezményt, mert külföldi állam jogszabálya alapján ott jogosult családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra, kedvezményezett eltartottként azt a magánszemélyt (gyermeket) veheti figyelembe, aki után a családi pótlékra lenne jogosult, külföldön rokkantsági járadékban vagy hasonló ellátásban részesül és a magzatot a fogantatás 91. napjától.

Eltartottnak ebben az esetben – a kedvezményezett eltartottan felül – az a magánszemély (gyermek) tekinthető, akit más magánszemély (gyermek) után járó családi pótlék megállapításánál figyelembe lehetne venni, vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.

Jogosultsági hónap az a hónap,

·         amelyben a családi pótlékra való jogosultság fennáll,

·         amelyben a rokkantsági járadékot folyósítják,

·         amelyben a várandósság az orvosi igazolás alapján legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.

A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen vehető igénybe. A családi kedvezményt a jogosultsági hónapokra lehet igénybe venni.

Ha a családi kedvezményre jogosult magánszemélynek nincs családi kedvezményre jogosult házastársa, (bejegyzett) élettársa, és utólag nem kívánja megosztani a családi kedvezmény összegét, akkor egyedül tudja érvényesíteni a kedvezményt.

Több jogosult esetén az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik.

Ha a családi kedvezményre egy magánszemély jogosult, az őt megillető kedvezményt megoszthatja a vele közös háztartásban élő, nem jogosult házastársával, élettársával, ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni.

A megosztás nem alkalmazható azonban azokra a jogosultsági hónapokra eső családi kedvezményre,

·         amelyre vonatkozóan a jogosult vagy házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát igénybe veszi, ide nem értve, ha a jogosult a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) 12. § (3) bekezdése alapján egyedülálló, továbbá 

·         amelyben a jogosultak a kedvezményt közösen veszik igénybe.

Családi kedvezményt érvényesíthet a családi pótlékra jogosulttal közös háztartásban élő, a családi pótlékra egyébként nem jogosult házastárs a háztartásukban nevelt gyermek után (például nevelőszülő házastársa).

Ha jogerős bírósági döntés, egyezség, közös nyilatkozat alapján a szülők időszakonként felváltva gondozzák gyermeküket és a szülői felügyeleti jog mindkét szülő esetében fennáll, a családi pótlékra – közös kérelmükre, 50-50 százalékos arányban – mindkét szülő jogosult, a gyermek mindkét szülőnél – valamint a szülő házastársánál – kedvezményezett eltartottnak számít. A felváltva gondozott gyermek után a szülő (házastársa) a családi kedvezmény összegének 50 százalékát veheti igénybe. A gyermeket felváltva gondozó szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére, megosztására egymás között nem jogosultak. Ha a szülők felváltva gondozzák gyermeküket, de a családi pótlékot 100 százalékban az egyikük kapja, akkor a családi kedvezményt csak ez a szülő érvényesítheti!

Példa a családi kedvezmény megosztására, közös érvényesítésére

5. példa

Ha az elvált szülők a gondozott gyermekük után 50-50 százalékban jogosultak családi pótlékra, azonban az apa újonnan kötött házasságában további két gyermek is született (akik egész évben családi pótlékra jogosultak), a kedvezmény összege a következők szerint alakul. Az apa az új házastársával közösen a magasabb összegű, 3 eltartott után járó 220 000 forinttal számolhat, így (0,5 x 220 000 + 2 x 220 000)=550 000 forint kedvezmény érvényesítésére jogosult havonta. Az anya az egy gyermeke után pedig (0,5 x 66 670)=33 335 forint családi kedvezmény érvényesítésére jogosult havonta.

A családi kedvezmény közös igénybevétele, megosztása az adóbevallásban független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál vették figyelembe. A saját jogon családi pótlékra jogosult gyermek (személy) és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében azonban a vele közös háztartásban élő hozzátartozók (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül – döntésük szerint – csak az érvényesítheti a kedvezményt, akinél év közben az adóelőleg megállapításakor azt figyelembe vették.

A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély nyilatkozata a jogosultság jogcíméről és a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén az érintett magánszemélyek adóbevallásban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket. A bevallásban nyilatkozni kell – a magzat kivételével – minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jeléről, továbbá arról, hogy e személyek (ideértve a magzatot is) az adóév mely hónapjaiban számítottak eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak.

A családi kedvezmény közös érvényesítésekor, vagy a kedvezmény megosztásakor a bevallásban – a másik jogosult vagy a megosztással érintett házastárs, élettárs adóazonosító jelének közlésével – fel kell tüntetni, hogy a jogosultak mely jogosultsági hónapokra érvényesítik közösen a kedvezményt, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak mely jogosultsági hónapokra osztják meg a kedvezményt.

Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóévi adó megállapítása után történik, a várandósság időszakának hónapjaira járó családi kedvezmény az elévülési időn belül utólag önellenőrzéssel érvényesíthető.

Ha a Magyarországon belföldi illetőségű magánszemély az adóévben másik államban is adóköteles jövedelmet szerez, családi adóalap-kedvezményt csak akkor érvényesíthet, ha azonos vagy hasonló kedvezményt ugyanarra az időszakra a másik államban nem érvényesített. Ebben az esetben a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

Sok esetben problémát okozhat a kedvezmény érvényesítésénél az, hogy eltérő lehet a gyermekek kedvezményezett eltartotti megítélése vagy a kedvezmény megosztása a házastársak és az élettársak esetén. A szülővel együtt élő házastárs, aki nem a vér szerinti szülő, nemcsak a vér szerinti (saját) gyermeke után jogosult családi pótlékra, hanem a nem vér szerinti, azaz a házastársa gyermeke után is. Ebből következően ez a házastárs a házastársa gyermeke után is jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére és közös érvényesítésére is, függetlenül attól, hogy nem számít vér szerinti szülőnek.

Az élettárs csak akkor jogosult családi pótlékra a vele egy háztartásban élő élettársának gyermeke(i) után, ha megfelel a családok támogatásáról szóló törvényben foglalt feltételeknek, azaz ha a gyermekkel életvitelszerűen együtt él, és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja. Az az élettárs, aki ezen feltételeknek nem felel meg, az élettársának gyermekei után a családi pótlékra, és ezért a családi adókedvezmény érvényesítésére nem lesz „jogosult”, azonban az adóbevallásban az élettárs gyermekei után megosztással érvényesíthet családi kedvezményt, ebben az esetben a nyilatkozat megtételekor a kedvezmény típusa kódkockában „1”-es kódot kell szerepeltetnie.

Ha a családi kedvezményt egyedül érvényesíti, illetve megosztással, vagy közös érvényesítéssel kívánja igénybe venni, akkor ne felejtse el kitölteni a 22SZJA-02-es lap (A) blokkját!

Példa a családi kedvezmény érvényesítésére élettársakként

6. példa

Ha a szülők élettársak, és az élettársuk gyermekei után nem jogosultak a családi kedvezmény érvényesítésére – azaz nem felelnek meg a családok támogatásáról szóló törvényben foglalt feltételeknek –, és az anyának kettő, az apának pedig egy saját (vér szerinti) gyermeke van, de nincs közös gyermekük, akkor az anya kettő, az apa pedig egy gyermek után jogosult a családi pótlékra. Ezáltal a családi kedvezmény igénybevétele szempontjából az anyánál kettő, az apánál pedig egy a kedvezményezettek száma, függetlenül attól, hogy a családban nevelt gyermekek száma eléri a hármat. Ezért az anya havonta csak 2 x 133 330 forint, az apa 1 x 66 670 forint családi kedvezményre jogosult. Ha azonban az élettársak egyike nem tudja a családi kedvezményt érvényesíteni, akkor a másik élettárs a nem érvényesített kedvezményt az éves bevallásban igénybe veheti. Ekkor a megosztás az adóelőleg megállapításánál nem lehetséges, az csak az éves bevallásban adható át az élettársnak.

7. példa

Ha a szülők az előző példához hasonlóan úgy élettársak, hogy nem jogosultak élettársuk gyermekei után a családi kedvezményre – azaz nem felelnek meg a családok támogatásáról szóló törvényben foglalt feltételeknek –, és közös háztartásban három kiskorú gyermeket nevelnek, akik közül egyikük az anya, egyikük pedig az apa vérszerinti gyermeke, és van egy közös gyermekük is, akkor a családi pótlékra jogosultság a következők szerint alakul:

A nem közös gyermekek után a vér szerinti szülők, a közös gyermekek után az anya vagy az apa is jogosult. Figyelemmel arra, hogy a „kapcsolatba hozott” gyermekek esetén, a nem vér szerinti szülő – ebben a példában – nem válik jogosulttá a családi pótlékra, így nála az élettársa gyermekét eltartottként nem lehet figyelembe venni. A közös gyermek mindkét szülőnél kedvezményezett eltartottnak számít, ezért az élettársaknál személyenként legfeljebb két fő lehet az eltartottak száma. Ebből következően havonta mindkét szülő a saját gyermeke után 133 330 forintot és a közös gyermek után ketten együtt – döntésük szerinti arányban – 133 330 forintot érvényesíthet. Például dönthetnek úgy, hogy az egyik szülő 133 330, a másik 266 660 forintot, vagy mindketten 199 995 – 199 995 forintot érvényesítenek havonta. Az élettársak a „hozott” gyermekek után év közben nem, de év végén a bevallásban megoszthatják a családi kedvezményt.

Ha azonban a fenti példák szerinti élettársak megfelelnének a családok támogatásáról szóló törvényben foglalt feltételeknek, akkor mindkét példa esetében három gyermek után lennének jogosultak 3 x 220 000 forint családi kedvezményre, amelyet döntésük szerint közösen is érvényesíthetnek az adóelőleg megállapításakor vagy év végén, az éves adóbevallásukban.

Ha a 31. sorban adatot szerepeltet, ne felejtse el kitölteni a 22SZJA-01-es lapot!

Példa a családi kedvezmény kiszámítására

8. példa

Egy házaspár három gyermeket nevel. Egy középiskolás gyermek az anya, az általános iskolás gyermek és egy egyetemista az apa gyermeke. Mivel mindkét szülő jogosult a családi pótlékra a két fiatalabb gyermek után, így a családi kedvezményre is. A családi pótlék megállapításánál az egyetemista gyermeket is figyelembe veszik, mert első alapképzésben vesz részt és nincs rendszeres jövedelme, ezért ő is eltartottnak számít. Természetesen a családi pótlékot és a családi kedvezményt is csak egyszeresen lehet igénybe venni. Az egyetemista gyermek miatt a házastársak a másik két gyermek után havonta összesen 2 x 220 000 forint családi kedvezményre jogosultak.

Ha az egyetemista gyermek befejezi a tanulmányait, az eltartottak száma kettőre csökken. A házaspár az egyetemista gyermek tanulmányainak befejezését követő hónaptól összesen 2 x 133 330 forint családi kedvezményre jogosult havonta.

A családi kedvezmény az adóalap-kedvezményként való érvényesítése mellett járulékkedvezményként is igénybe vehető.

Példa a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, az első házasok kedvezménye és a családi kedvezmény kiszámítására

9. példa

Egy édesanya négy gyermeket szült. Gyermekei 22, 17 és 15 évesek. A negyedik gyermek, aki 2006-ban született, elhunyt. A 22 éves gyermek főiskolára jár (eltartott, létszámba beszámító), a másik kettő gimnazista (ők kedvezményezett eltartottak). Az anya 2022. október 15-én ment hozzá gyermekei apjához, aki külföldön dolgozik.

Az édesanya havi 300 000 forint munkaviszonyból származó bérjövedelmet kap (3 600 000 Ft/év), valamint ingatlan-bérbeadásból további 150 000 forint jövedelme van havonta (1 800 000 forint/év). 

Jövedelmei után érvényesítheti a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt is. Mivel a férjnek ez az első házassága, első házasok kedvezményeként 66 670 forint (2 x 33 335) vehető figyelembe. A családi kedvezmény keretösszege (2 x 220 000) x 12= 5 280 000 forint. A négy gyermekes anyák kedvezménye az anya munkaviszonyból származó jövedelmére (300 000 x 12= 3 600 000 forint) érvényesíthető, az ingatlan bérbeadásából származó jövedelemre azonban nem.

A kedvezményeket teljes egészében az anya érvényesíti.

A 22SZJA bevallás sorai a következőképpen alakulnak:

A kedvezményekkel tehát az anya 0 forintra csökkentette az összevont adóalapját. A fennmaradó 3 546 670 forint családi kedvezmény összegéből családi járulékkedvezmény érvényesíthető.

A családi járulékkedvezmény

Ha a családi kedvezményre jogosult, biztosított személy által megszerzett, összevont adóalapba tartozó jövedelem nem fedezi a családi adókedvezmény teljes összegét, a fennmaradó összeg 15 százaléka után további kedvezmény vehető igénybe a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék, vagy – társadalombiztosítási járulék fizetésére nem kötelezetteknél – a 10 százalékos nyugdíjjárulék terhére. ^[107]

Figyelem! Családi járulékkedvezményt az adómentes bevételekből [például gyermekgondozást segítő ellátás (gyes), gyermeknevelési támogatás (gyet), ápolási díj és a tartós ápolást végzők időskori támogatása] nem lehet érvényesíteni! Jogosult azonban a kedvezmény igénybevételére, ha az adóévben adóköteles juttatásban [például gyermekgondozási díjban (gyed), csecsemőgondozási díjban (csed)] részesült.

A családi járulékkedvezmény összege a családi kedvezmény összegéből az Ön által, vagy a családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult magánszemélyek által közösen érvényesített, vagy Ön és nem jogosult házastársa, élettársa által megosztással – ténylegesen – érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka, de legfeljebb a 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék, vagy – társadalombiztosítási járulék fizetésére nem kötelezettek esetében – a 10 százalékos nyugdíjjárulék összege.

A családi járulékkedvezményt tehát a közös érvényesítéssel (jogosult a jogosulttal), vagy a megosztással (jogosult a jogosultnak nem számító házastárssal, élettárssal) érintett meghatározott személyek döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik. A családi járulékkedvezmény együttes igénybevételének feltétele az érintett magánszemélyek adóbevallásban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket (22SZJA-02-es lap (A) blokk). A jogosultnak nem számító házastárssal, élettárssal való megosztás nem alkalmazható azokra a hónapokra, amelyekre a családi kedvezményt a jogosultak közösen érvényesítették, vagy a jogosult a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát veszi igénybe, kivéve ha azt a Cst. 12. § (3) bekezdés alapján folyósítják.

Ha Ön és más jogosult személy év közben érvényesített családi járulékkedvezményt, annak összegéről az éves bevallásában el kell számolni. Az elszámolásban fel kell tüntetni a családi járulékkedvezmény megállapított alapját, összegét, továbbá azt az összeget, amelyet a tárgyévre a családi járulékkedvezmény összegeként a foglalkoztató vagy Ön, mint biztosított egyéni vállalkozó, vagy biztosított mezőgazdasági őstermelő már érvényesített.

Ha a családi járulékkedvezmény megállapított összege több mint amennyit a családi járulékkedvezmény összegeként a foglalkoztató vagy Ön, mint egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő érvényesített, és van családi járulékkedvezményként érvényesíthető megfizetett járulék, a különbözet az adóbevallásban visszaigényelhető.

Ha Ön a családi járulékkedvezmény összegét év közben úgy érvényesítette, hogy arra nem volt jogosult, a jogosulatlanul igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie, és az összeg 12 százalékának megfelelő különbözeti bírságot kell fizetnie. Nem kell azonban a különbözeti bírságot megfizetnie, ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot nem haladja meg.

Ha a családi járulékkedvezményt Ön év közben úgy érvényesítette, hogy a személyijövedelemadó-bevallásban személyi jövedelemadó kötelezettséget kell megállapítani, akkor a családi járulékkedvezmény összegét nem kell újra kiszámítani és visszafizetni.

Az egyéni vállalkozóra, a társas vállalkozóra és a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó speciális szabályok^[108]

A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a 2258 számú bevallásában saját maga, a társas vállalkozó után pedig a 2208 számú bevallásban a társas vállalkozás állapította meg és vallotta be a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét.

A biztosított őstermelő, az egyéni vállalkozó, vagy a társas vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény összege a családi kedvezmény összege (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra, őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem, illetve a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem összege, valamint társas vállalkozó esetén a személyes közreműködői díj után megállapított személyijövedelemadó-alap különbözetének – ha az pozitív – 15 százaléka. További korlát, hogy a családi járulékkedvezmény összege legfeljebb a társadalombiztosítási járulék összege lehet.

A járulékkedvezmény az átalányadózást alkalmazó, a Tbj. 42. § (2) bekezdés a)-b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelme adómentes részével egyező nagyságú járulékalap után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető. Ha az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)-b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó járulékalapjaként a minimálbért köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető.^[109]

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó nem számít biztosítottnak, ezért ezen jogviszonyára tekintettel – járulékfizetés hiányában – családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető.

Az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozók kizárólag a ténylegesen megszerzett jövedelmük után fizetendő társadalombiztosítási járulék erejéig érvényesíthetik a járulékkedvezményt. Esetükben a járulékfizetési alsó határnak megfelelő járulékalapra – kivét és személyes közreműködői díj hiányában – a járulékkedvezmény nem érvényesíthető.

A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségére speciális szabályok vonatkoznak, amelynek eredményeként nem a tárgyidőszakban megszerzett bevétel alapján kell járulékot fizetni. Ha a mezőgazdasági őstermelőnek a tárgyidőszakban nincs bevétele és kiadása, akkor sincs akadálya a családi járulékkedvezmény érvényesítésének. A kedvezmény vonatkozhat az előző évi bevétel alapján megállapított járulékalap után fizetendő társadalombiztosítási járulékra is.

Ha az Ön munkáltatója vagy az Önt társas vállalkozóként foglalkoztató társas vállalkozás az említett szabályok szerint állapította meg az Önt terhelő járulék összegét és az Önt megillető családi járulékkedvezmény összegét, akkor a járulékigazolást is ennek megfelelően kellett kiállítania Önnek.

31. sor: Az eltartottak után járó családi kedvezmény^[110] törvény szerinti összege (keretösszeg)

Ha Ön családi kedvezményt kíván érvényesíteni, akkor a jogosult(ak) által (együtt) érvényesíthető teljes összeget írja be ebbe a sorba. A kedvezményt az eltartottak számától függően a kedvezményezett eltartottak után érvényesítheti.

A sor kitöltése esetén ne felejtse el a 22SZJA-01-es lapot, és a kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén a 22SZJA-02-es lap (A) blokkját is kitölteni.

32. sor: Más jogosult személyek által az adóelőleg megállapításánál jogszerűen érvényesített családi járulékkedvezmény együttes összege („a” oszlop) és alapja („b” oszlop)

Ha a családi kedvezményre jogosult magánszemély vagy a kedvezményre szintén jogosult más magánszemély családi járulékkedvezményt év közben már érvényesített, akkor a bevallásban a jogosult(ak) által, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak által együttesen érvényesíthető családi kedvezmény összegét csökkenti az általuk együttesen igénybe vett családi járulékkedvezmény összegének az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti mértékkel elosztott része (667 százaléka)^[111].

Ebben a sorban a házastársa, élettársa által az adóelőleg megállapításánál már érvényesített családi járulékkedvezmény összegéből azt az összeget szerepeltesse, amelyre vonatkozóan az adóelőleg megállapításához adott nyilatkozatát a jogosult fél jogszerűen tette meg. Az év közben igénybe vett családi járulékkedvezmény összegét – kifizetőtől szerzett jövedelem esetén – a munkáltatói, kifizetői igazolás tartalmazza.

Ha a másik fél jogosulatlanul vett igénybe családi járulékkedvezményt, azt a saját 22SZJA jelű bevallásában kell bevallania és megfizetnie, az Ön adóbevallásában természetesen ezt nem kell szerepeltetni.

A biztosított egyéni vállalkozó esetében a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig, míg a biztosított társas vállalkozó esetében a személyes közreműködői díjat terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig van lehetőség a családi járulékkedvezmény igénybevételére.

Az átalányadózást alkalmazó, a Tbj. 42. § (2) bekezdés a)-b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelme adómentes részével egyező nagyságú járulékalap után fizetendő járulék terhére is érvényesíthet járulékkedvezményt. Ha az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)-b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó járulékalapjaként a minimálbért köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető.

A biztosított mezőgazdasági őstermelő a ténylegesen elért jövedelmétől függetlenül összességében a tárgyévre megfizetett társadalombiztosítási járuléka erejéig érvényesítheti a kedvezményt, mivel a járulékfizetési kötelezettséget nem az általa a tárgyévben megszerzett bevétel alapozza meg. Ha az Ön házastársa vagy élettársa biztosított egyéni vagy társas vállalkozó vagy őstermelő, az év közben jogszerűen érvényesített családi járulékkedvezmény összegét a saját nyilvántartásainak megfelelően szerepeltesse ebben a sorban!

Ha az Ön házastársának vagy élettársának munkáltatója vagy az őt társas vállalkozóként foglalkoztató társas vállalkozás az említett szabályok szerint állapította meg az Ön házastársát vagy élettársát terhelő járulék összegét és az őt megillető családi járulékkedvezmény összegét, akkor a járulékigazolást is ennek megfelelően kellett kiállítania.

Ha az adóelőleg megállapításához adott nyilatkozatát az Ön házastársa, élettársa jogszerűen tette meg, továbbá év közben sem történt a jogosultságban olyan változás, amelyet a munkáltatónak nem jelzett, úgy a bevallásban jogosulatlanul érvényesített családi járulékkedvezménnyel nem kell számolni, a jogszerűen érvényesített kedvezmény mértéke az igazolás(ok)on szereplő összeg.

Az „a” oszlopban kell szerepeltetni az adóelőleg megállapításánál már érvényesített családi járulékkedvezmény tényleges összegét, a „b” oszlopban pedig ennek a 667 százalékát (32B = 32A x 6,67). Ha az Ön házastársa, élettársa az adóelőleg megállapításánál jogszerűen családi járulékkedvezményt nem érvényesített, úgy kérjük, hogy az „a” és a „b” oszlopba nullát írjon.

A jogszerűen és az esetlegesen jogosulatlanul érvényesített családi járulékkedvezmény kiszámításához segítséget nyújtanak a 10. – 13. példák, valamint a NAV honlapján az Ügyféliránytű/Kalkulátorok/Családikedvezmény-kalkulátorok menüpontból elérhető „Jogszerű családi járulékkedvezmény kiszámítása”.

(https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/kalkulatorok/csaladikedvezmeny-kalkulator-az-eves-bevallas-elkeszitesehez)

33. sor: Az Ön által az adóelőleg megállapításánál jogszerűen érvényesített családi járulékkedvezmény összege

A sor kitöltése előtt kérjük, olvassa el a 32. sorhoz írt magyarázatot is, hiszen az abban foglaltak irányadóak e sor kitöltésekor!

Kérjük, hogy a munkáltatóktól, kifizetőktől kapott igazolásokon feltüntetett, az adóelőleg megállapításánál már érvényesített családi járulékkedvezmény összegéből csak azt az összeget szerepeltesse ebben a sorban, amelyre vonatkozóan az adóelőleg megállapításához adott nyilatkozatát Ön jogszerűen tette meg. Ha Ön jogosulatlanul vett igénybe családi járulékkedvezményt, annak összegét a 42. sorban tüntesse fel, mivel azt Önnek vissza kell fizetnie.

Ha Ön biztosított egyéni vállalkozó, társas vállalkozó vagy őstermelő, az év közben figyelembe vett összeget a saját nyilvántartásainak megfelelően szerepeltesse ebben a sorban.

Ha az adóelőleg megállapításához adott nyilatkozatát Ön jogszerűen tette meg, továbbá év közben sem történt a jogosultságban olyan változás, amit a munkáltatónak nem jelzett, akkor a bevallásban jogosulatlanul érvényesített családi járulékkedvezménnyel nem kell számolni, a jogszerűen érvényesített kedvezmény mértéke az igazolás(ok)on szereplő összeg.

Az „a” oszlopban kell szerepeltetni az adóelőleg megállapításánál már érvényesített családi járulékkedvezmény tényleges összegét, a „b” oszlopban pedig ennek a 667 százalékát (33B = 33A x 6,67). Ha Ön az adóelőleg megállapításánál jogszerűen családi járulékkedvezményt nem érvényesített, úgy kérjük, hogy az „a” és a „b” oszlopba nullát írjon!

A jogszerűen és az esetlegesen jogosulatlanul érvényesített családi járulékkedvezmény kiszámításához segítséget nyújtanak a 10. – 13. példák, valamint a NAV honlapján az Ügyféliránytű/Kalkulátorok/Családikedvezmény-kalkulátorok menüpontból elérhető „Jogszerű családi járulékkedvezmény kiszámítása”.

(https://nav.gov.hu/nav/szolgaltatasok/kalkulatorok/jogszeru_csaladi_kedvezmeny)

34. sor: A bevallásban a házastárssal, élettárssal együtt igénybe vehető családi kedvezmény összege

A családi kedvezmény keretösszegét csökkenteni kell az év közben – jogszerűen – már érvényesített családi járulékkedvezmény 667 százalékával (32. és 33. sor „b” oszlopainak összege).

Az így fennmaradó összegnél több családi adóalap-kedvezményt a bevallásában már nem érvényesíthet. Ha Ön és házastársa, élettársa családi járulékkedvezményt év közben nem érvényesített, ebben a sorban a 31. sor összegét szerepeltesse!

35. sor: A 34. sorból – megosztás, közös érvényesítés figyelembevételével – az Ön által érvényesíteni kívánt családi kedvezmény összege

A személyijövedelemadó-bevallásban a családi kedvezmény összege megosztható és közösen érvényesíthető. Ebben a sorban azt az összeget szerepeltesse, amelyet a 34. sorból – döntésük alapján – Ön kíván érvényesíteni. (Ha a kedvezmény összegét kizárólag Ön érvényesíti, ebbe a sorba a 34. sorban szereplő összeget írja be!)

36. sor: Az adóalapot csökkentő családi kedvezmény összege

Ebbe a sorba az összevont adóalap terhére ténylegesen érvényesíthető családi adóalap-kedvezmény összegét írja be!

Ha az Ön által érvényesíteni kívánt családi adóalap-kedvezmény összege nagyobb, mint az összevont adóalapba tartozó jövedelem négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével (24. sor), a 25 év alatti fiatalok kedvezményével (26. sor), személyi kedvezménnyel (28. sor) és első házasok kedvezményével csökkentett összege (30. sor), kérjük, hogy a 30. sorban szereplő összeget írja be ebbe a sorba, hiszen adóalap-kedvezményként legfeljebb az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel megegyező összeget érvényesíthet.

Ellenkező esetben, tehát ha az összevont adóalapba tartozó jövedelem a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével (24. sor), a 25 év alatti fiatalok kedvezményével (26. sor), személyi kedvezménnyel (28. sor) és első házasok kedvezményével csökkentett összege (30. sor) az Ön által érvényesíteni kívánt családi kedvezmény összegénél nagyobb (35. sor), úgy a 35. sorban szereplő összeget írja ebbe a sorba, hiszen ekkor a családi kedvezmény teljes összegét elszámolhatja az összevont adóalappal szemben.

37. sor: A 35. sorból fennmaradó családi kedvezmény összege

Ha a 35. sorban szereplő, az Ön által érvényesíteni kívánt családi kedvezmény összege nagyobb, mint az összevont adóalapba tartozó jövedelem négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével (24. sor), 25 év alatti fiatalok kedvezményével (26. sor), személyi kedvezménnyel (28. sor) és első házasok kedvezményével csökkentett összege (30. sor), akkor a 35. és a 36. sor különbözetét írja be ebbe a sorba! Ez azért fontos, mert ha Önnek még van „kihasználatlan” családi kedvezménye, úgy – esetlegesen – további visszaigényelhető családi járulékkedvezményt érvényesíthet.

Például, ha a 35. sorban szereplő, az Ön által érvényesíteni kívánt családi kedvezmény összege 1 000 000 forint, a jövedelme (30. sor) – így a 36. sorban szereplő összeg is – 700 000 forint, akkor ebben a sorban 300 000 forintot szerepeltessen!

Ha a családi kedvezményt teljes egészében érvényesítette, ezt a sort nem kell kitöltenie.

38. sor: Az adóalap családi kedvezménnyel csökkentett összege

Ide írja be az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével (24. sor), a 25 év alatti fiatalok kedvezményével (26. sor), személyi kedvezménnyel (28. sor), az első házasok kedvezményével (30. sor) és a családi kedvezménnyel (36. sor) csökkentett összegét, vagyis a 30. sornak és a 36. sornak a különbségét, de legalább nullát!

A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját a családi kedvezménnyel csökkenti. Ez azt jelenti, hogy az adót a családi kedvezménnyel csökkentett összeg után kell kiszámítani.

Ha az Ön által érvényesíteni kívánt családi adóalap-kedvezmény összege (35. sor) meghaladja az összevont adóalapba tartozó jövedelmek négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével (24. sor), a 25 év alatti fiatalok kedvezményével (26. sor), személyi kedvezménnyel (28. sor) és első házasok kedvezményével csökkentett összegét (30. sor), tehát van fennmaradó családi kedvezménye (37. sor kitöltött), ebbe a sorba nullát írjon, és töltse ki a 37-38. sorokat is, hiszen előfordulhat, hogy további családi járulékkedvezményt érvényesíthet. Erre akkor van lehetősége, ha év közben Öntől a munkáltató, kifizető társadalombiztosítási járulékot vagy – ha Ön társadalombiztosítási járulék megfizetésére nem kötelezett – 10 százalék nyugdíjjárulékot vont le, vagy Ön egyéni vállalkozóként, őstermelőként – a korábban ismertetett szabályok figyelembevételével – társadalombiztosítási járulékot fizetett meg. Ellenkező esetben a 39-40. sorokat nem kell kitöltenie.

39. sor: Az adóévre megállapított, a családi járulékkedvezmény szempontjából figyelembe vehető társadalombiztosítási járulék, vagy nyugdíjjárulék összege

A 39. sort akkor kell kitöltenie, ha az Ön által érvényesíthető családi kedvezmény összegéből az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel szembeni érvényesítés után még marad „kihasználatlan” kedvezménykerete, tehát a 37. sor kitöltött. Ebben az esetben a 2022. évben megállapított társadalombiztosítási járulék vagy – ha Ön társadalombiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett – 10 százalék nyugdíjjárulék összegét szerepeltesse ebben a sorban az Önnek kiadott igazolás(ok) alapján.

Ha az Ön munkáltatója vagy az Önt társas vállalkozóként foglalkoztató társas vállalkozás az említett szabályok szerint állapította meg az Önt terhelő társadalombiztosítási járulék vagy – ha Ön társadalombiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett – 10 százalék nyugdíjjárulék összegét és az Önt megillető családi járulékkedvezmény összegét, akkor a járulékigazolást is ennek megfelelően kellett kiállítania Önnek.

A vállalkozói tevékenységgel vagy jogviszonnyal összefüggésben megállapított társadalombiztosítási járulék összege a biztosított egyéni vállalkozó esetében a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet, társas vállalkozó esetében kizárólag a személyes közreműködés után kifizetett jövedelmet terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig csökkenthető a családi járulékkedvezménnyel.

A biztosított mezőgazdasági őstermelő a ténylegesen elért jövedelmétől függetlenül összességében a tárgyévre megfizetett társadalombiztosítási járuléka erejéig érvényesítheti a kedvezményt, mivel a járulékfizetési kötelezettséget nem az általa a tárgyévben megszerzett bevétel alapozza meg. Ha tehát Ön mezőgazdasági őstermelő, egyéni vagy társas vállalkozó, akkor ide azt az összeget írja be, amelyet a 2022. évben megállapított társadalombiztosítási járulék összegéből – az előzőekben leírtakra is tekintettel – a családi járulékkedvezmény érvényesítésénél figyelembe vehet.

Ha a járulékigazoláson – a fenti bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – a levont társadalombiztosítási járulék, vagy – ha Ön nem kötelezett társadalombiztosítási járulék fizetésére – a levont nyugdíjjárulék összege szerepel, akkor az igazoláson szereplő összeghez adja hozzá az év közben már érvényesített családi járulékkedvezmény összegét, és ezt az összeget írja be ebbe a sorba (a társadalombiztosítási járulék vagy – ha Ön nem kötelezett társadalombiztosítási járulék fizetésére – a levont nyugdíjjárulék összege = a családi járulékkedvezményként érvényesített összeg + a levont társadalombiztosítási járulék vagy – ha Ön nem kötelezett társadalombiztosítási járulék fizetésére – a levont nyugdíjjárulék összege).

40. sor: A 39. sorból a levont, megfizetett járulékok összege

Ebben a sorban az adóévre levont, megfizetett társadalombiztosítási járulék vagy – ha Ön nem kötelezett társadalombiztosítási járulék fizetésére – a levont nyugdíjjárulék összegét kell szerepeltetni. Ha Ön mezőgazdasági őstermelő, társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja vagy egyéni vállalkozó, akkor ide az adóévre a családi járulékkedvezmény szempontjából figyelembe vehető és megfizetett társadalombiztosítási járulékot tüntesse fel!

41. sor: A családi járulékkedvezmény címén visszaigényelhető összeg

Ebben a sorban azt az összeget tüntesse fel, amelyet a bevallásában családi járulékkedvezmény jogcímen még érvényesíthet és visszaigényelhet! A családi kedvezmény összegéből a még fennmaradó, kedvezményként nem érvényesített rész (37. sor) 15 százaléka, de legfeljebb az év közben ténylegesen levont, megfizetett járulékok összege (40. sor) igényelhető vissza. A 41. sorban tehát a 37. sor 15 százalékát és a 40. sor közül a kisebb összeget szerepeltesse! A visszaigényelhető összeget kérjük, vegye figyelembe a 76. sor összegénél!

Ha Ön családi kedvezményre jogosult, családi kedvezményre nem jogosult házastársa, élettársa, és év közben jogszerűtlenül érvényesítette a kedvezményt, azt a bevallás benyújtásával egyidejűleg vissza kell fizetnie. Ugyanakkor ezt az összeget megosztás esetén érvényesítheti is a bevallásában. Ebben az esetben a 42. sorba írt összeg növeli a bevallásban legfeljebb érvényesíthető családi járulékkedvezmény összegét.

10. példa

A magánszemély egyedül neveli gyermekét, aki után egész évben jogosult családi pótlékra. Év közben 500 000 forint családi kedvezményt és 15 000 forint családi járulékkedvezményt érvényesített.

A bevallásában az összevont adóalapba tartozó jövedelme (22. sor) 500 000 forint, az adózó a NÉTAK-ot, a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, a személyi kedvezményt és az első házasok kedvezményét nem érvényesíti, így a 24.,a 26.,28. és a 30. sor összege is 500 000 forint lesz.

A 31. sorban a családi kedvezmény keretösszegét kell megadni (12 x 66 670 = 800 040 forint). Az év közben az adózó által érvényesített családi járulékkedvezmény összegét a 33. sor „a” oszlopában, majd ennek a 6,67-szeresét a „b” oszlopban kell feltüntetni. A 34. sorban a 31. sornak és a 33. sor „b” oszlopának a különbségét kell szerepeltetni.

Az adózó a kedvezmény megosztásának lehetőségével nem él, így a 35. sorban az év közben már érvényesített családi járulékkedvezménnyel csökkentett keretösszeget kell szerepeltetni.

A 35. sor összegét az adózó, az összevont adóalapba tartozó jövedelmével (30. sor) – mely munkaviszonyból származott – csökkentheti a családi kedvezmény jogcímén, amely 500 000 forint. Ezt az összeget kell a 36. sorban szerepeltetni.

A fennmaradó családi kedvezmény összegét, 199 990 forintot (699 990 - 500 000) a 37. sorba kell beírni. Ennek a 15 százalékát, azaz 29 999 (199 990 x 0,15) forintot családi járulékkedvezmény címén „felhasználhat”. Az adóévre megállapított járulékok összege 88 750 forint (37. sor), melyből 15 000 forint családi járulékkedvezményt év közben érvényesített, tehát az adózótól összesen 73 750 forint járulékot vontak le ténylegesen (40. sor). Mivel a családi járulékkedvezmény még érvényesíthető összege a fennmaradó kedvezmény összegének 15 százaléka, de legfeljebb az év közben ténylegesen levont, megfizetett járulékok összege, a példa alapján családi járulékkedvezmény címén 29 999 forintot igényelhet vissza az adózó (41. sor).

Fontos! Miután a munkáltató a családi adókedvezmény év közbeni érvényesítése miatt nem vont le adóelőleget, a 65. sorba 0 forint kerül.

42. sor: A jogosulatlanul igénybe vett családi járulékkedvezmény miatt befizetendő összeg

Ha Ön a családi járulékkedvezmény összegét év közben jogosulatlanul érvényesítette, akkor az igénybe vett kedvezményt az adóbevallás határidejéig vissza kell fizetnie, továbbá a jogosulatlanul igénybe vett kedvezmény 12 százalékának megfelelő különbözeti bírságot kell fizetnie. Nem kell azonban a különbözeti bírságot megfizetnie, ha a jogosulatlanul igénybe vett kedvezmény a 10 ezer forintot nem haladja meg. Kérjük, olvassa el a 78. sorhoz fűzött magyarázatot! A 42. sorban szereplő összeget a 64. sor összegénél kell figyelembe venni.

A jogosulatlanul érvényesített családi járulékkedvezmény kiszámításához segítséget nyújt a 11. és a 13. példa.

Példa a családi járulékkedvezmény levezetésére

11. példa

Egy házaspár három gyermeket nevel. Az adóelőleg-nyilatkozatnál két gyermek után az anya, egy gyermek után az apa veszi igénybe a családi kedvezményt. Az anya éves munkaviszonyból származó jövedelme 2 400 000 forint, az apa jövedelme pedig 1 200 000 forint. A legidősebb gyermekük, akit az édesanya jelölt meg az adóelőleg-nyilatkozatában, februárban befejezte tanulmányait (a példa szerinti esetben ez után az eltartottak létszámába sem számítható be). A munkáltatónak ezt a szülők nem jelezték. Évközben az anya összesen 426 000 forint, az apa összesen  213 000 forint családi járulékkedvezményt érvényesített. A példát az anya szemszögéből vezetjük le.

A példa szerint a kedvezményezett eltartottakra vonatkozóan év közben változás történt, melyet nem jeleztek a munkáltatóknak, így az apa és az anya is jogosulatlanul vett igénybe családi járulékkedvezményt, melynek összegét vissza kell fizetni. Ezért első lépésként mindkét félnek ki kell számolnia a családi járulékkedvezmény jogszerűen és jogosulatlanul érvényesített összegét.

A házastárs (apa) által jogszerűen érvényesített családi járulékkedvezmény kiszámítása a következő táblázatban foglaltak szerint történik. A „h” oszlop összesen sorában kapott értéket (85 995 forint) a nyomtatvány 32. sor „a” oszlopában kell feltüntetni.

Magyarázat az egyes oszlopok kiszámításához:

Az „a”, „e” és „g” oszlopban szereplő összeget a munkáltatótól kapott igazolások tartalmazzák.

A „b” oszlop értékét a családi kedvezmény levezetésénél ismertetett módszerrel az adózónak kell kiszámítania.

A „c” oszlopban szereplő összeg a „b” oszlopban és az „a” oszlopban szereplő értékek különbsége.

A „d” oszlopban szereplő összeg a még fennmaradó családi kedvezmény („c” oszlop) 15 százaléka, melyet az adózó – adott esetben – még érvényesíthet (például februárban 120 000 x 0,15= 18 000).

Az „f” oszlopban szereplő összeg a „d” és az „e” oszlopban szereplő érték közül a kisebb lehet.

A „h” oszlopban szereplő érték a „g” oszlop értéke, de legfeljebb az „f” oszlopban szereplő összeg, tehát a „g” és az „f” oszlopban szereplő összeg közül a kisebb.

Az „i” oszlopban szereplő összeg a „g” oszlop és az „f” oszlop különbözete. Ha negatív érték szerepelne az oszlopban, úgy természetesen jogosulatlanul érvényesített összegről nem beszélhetünk. Ekkor az adott sor értéke nulla.

Az anya által év közben jogszerűen és jogosulatlanul érvényesített családi járulékkedvezmény kiszámítása a következő táblázatban, a korábban leírt számítás alapján történik. A „h” oszlop összesen sorában szereplő összeget (72 000 forint) a bevallás 33. sor „a” oszlopába, az „i” oszlop összesen sorának értékét (360 000 forint) pedig a bevallás 42. sorában kell feltüntetni.

A példa alapján az anya bevallása a következőképpen alakul:

A szülőknek év végén összesen 3 986 600 forint a családi kedvezményre vonatkozó keretösszegük (a kedvezmény összege 2 hónapra 3 gyermek után 220 000 forinttal, 10 hónapra 2 gyermek után 133 330 forinttal számítva: 2 x 3 x 220 000 + 10 x 2 x 133 330= 3 986 600).

Döntésük értelmében – az év közben jogszerűen érvényesített családi járulékkedvezmények 6,67-szeresének levonása után fennmaradó – együtt még igénybe vehető családi kedvezményből (34. sor) az anya 1 700 000 forintot érvényesít a bevallásában (35. sor).

A példa kapcsán szükséges megjegyezni, hogy az együtt még igénybe vehető családi kedvezményből (34. sor) az apa 1 420 365 forintot (3 420 365  – 2 000 000) érvényesíthet a bevallásában (35. sor), továbbá a bevallás 42. sorában kell feltüntetnie a jogosulatlanul igénybe vett családi járulékkedvezmény miatt befizetendő 130 005 forint összeget. Azonban, mivel az adóalapja kevesebb, mint az általa igénybe vehető családi kedvezmény összege, ezért a bevallásban ((1 420 365-1 200 000) x 0,15=) 33 055 forint családi járulékkedvezményt érvényesíthet.

Fontos: a családi kedvezmény és a családi járulékkedvezmény jogosulatlan igénybevétele miatt a befizetendő összeg után az anyának és az apának is 12 százalékos különbözeti bírságot kell fizetnie, amit a 78. sorban kell bevallani.

12. példa

Egy családban a szülők három közös gyermeket nevelnek az év egészében. A gyermekek után a szülők egész évben jogosultak voltak családi pótlékra. Munkaviszonyban mindketten havi
200 000 forintot (évi 2 400 000 forintot) kerestek, és más jövedelemmel nem rendelkeztek. A családi kedvezménnyel kapcsolatban év elején úgy nyilatkoztak, hogy a gyermekek után járó összeget (3 x 220 000 = 660 000 forint) megfelezik, így mindketten havonta 330 000 forint családi kedvezmény érvényesítéséről rendelkeztek.

Év közben a munkáltató mindkét szülő esetében, a szülők jövedelmének megfelelően havi 200 000 forint családi adóalap-kedvezményt érvényesített, a keretösszegből fennmaradó
130 000 forint (330 000 – 200 000) 15 százalékát, azaz havonta 19 500 forintot (évi 234 000 forintot) pedig családi járulékkedvezményként vett figyelembe.

Mivel a szülők a nyilatkozatukat jogszerűen tették meg, továbbá év közben sem történt a jogosultságban olyan változás, amit a munkáltatónak ne jeleztek volna, így a bevallásban jogosulatlanul érvényesített családi járulékkedvezménnyel nem kell számolniuk.

Ha a szülők az adóelszámolásban nem térnek el attól, ahogy a családi kedvezményt az adóelőleggel szemben érvényesítették, akkor adókötelezettségük a következők szerint alakul.

13. példa

A 12. példa szerinti eset annyiban változik, hogy a legidősebb gyermek befejezi tanulmányait, a szülők augusztustól már nem jogosultak utána a családi pótlékra (és figyelembe sem veszik fiatalabb testvére családi pótléka megállapításánál). A szülők azonban adóelőleg-nyilatkozatukat nem módosítják. Az eltartottak és egyben kedvezményezett eltartottak létszáma az első hét hónapban három fő, az utolsó öt hónapban két fő. A szülőket együttesen megillető családi kedvezmény összege: (3 x 220 000 x 7) + (2 x 133 330 x 5) = 5 953 300 forint.

Augusztustól a szülőket megillető családi kedvezmény összege tehát összesen 2 x 133 330 =
266 660 forint havonta. A szülők esetében tehát a jogszerűen érvényesített családi járulékkedvezmény összege augusztusig 19 500 x 7 = 136 500 forint fejenként. A jogosulatlanul érvényesített összeget (19 500 x 5 = 97 500 forint) a szülőknek a bevallás 42. sorában kell szerepeltetni, és meg kell fizetni utána a 12 százalékos különbözeti bírságot, amit a bevallás 78. sorában kell bevallani.

Tekintettel arra, hogy augusztustól a családi kedvezmeny összege kevesebb, mint az adóalap, így az pozitív lesz ((200 000-133 330) x 5=) 333 350 forint, ami után a szülőknek meg kell fizetni a személyi jövedelemadót, (333 350 x 0,15=) 50 003 forintot, valamint a 12 százalékos különbözeti bírságot, amit szintén a bevallás 78. sorában kell bevallani.

II.                Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adójának meghatározása

43. sor: A számított adó

Állapítsa meg az adóalap családi kedvezménnyel csökkentett összegének (38. sor „b” oszlop) 15 százalékkal számított adóját és azt írja be ide!^[112]

44. sor: A külföldön megfizetett adó beszámítása a 20. sorban szereplő jövedelem után

Ha Önnek olyan jövedelme is volt, amely külföldön adóköteles, de a nemzetközi egyezmény szabályai szerint vagy viszonosság alapján e jövedelmet össze kell vonnia a belföldön adóköteles jövedelmeivel, akkor a külföldön megfizetett adót a kettős adóztatást kizáró egyezmény rendelkezéseinek vagy a viszonosságnak megfelelően beszámíthatja. A nemzetközi szerződések jellemzően ilyen esetekben úgy rendelkeznek, hogy a külföldön igazoltan megfizetett adó forintra átszámított összegét kell beszámítani (levonni). Ebbe a sorba Önnek a külföldön igazoltan megfizetett adó forintra átszámított összegét, de legfeljebb a 20. sor „d” oszlopában feltüntetett jövedelem adóalapjára az adó mértékével (15 százalék) megállapított adót kell beírnia, ami nem haladhatja meg a 43. sorban lévő összeget.

Nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely Önnek törvény, nemzetközi szerződés, viszonosság vagy a külföldi jog alapján visszajár. A külföldön tartozatlanul megfizetett adót az adott állam adóhatóságától kérheti vissza.

A külföldön igazoltan megfizetett jövedelemadót forintra átszámítva kell feltüntetnie. A külföldi pénznemben megfizetett adót az adó levonásának időpontjában vagy az adóév utolsó napján érvényes MNB-árfolyamon kell forintra átszámítani.

45. sor: A külföldön megfizetett adó beszámítása a 21. sorban szereplő jövedelem után^[113]

Ha Önnek 2022-ben olyan jövedelme is volt, ami olyan országból származott, vagy olyan országban is adózott, amivel Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerüléséről egyezménye és viszonosság sem áll fenn, akkor a 21. sorban feltüntetett jövedelem után külföldön igazoltan megfizetett, az „a” oszlopban feltüntetett adó 90 százalékát, de legfeljebb a 21. sor „d” oszlopában szereplő jövedelem adóalapjára az adó mértékével (15 százalék) megállapított adót (ami nem haladhatja meg a 43. sorban lévő összeget) írja ebbe a sorba!

Nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely Önnek törvény, nemzetközi szerződés, viszonosság vagy a külföldi jog alapján visszajár. A külföldön tartozatlanul megfizetett adót az adott állam adóhatóságától kérheti vissza.

A külföldön igazoltan megfizetett jövedelemadót forintra átszámítva kell feltüntetnie. A külföldi pénznemben megfizetett adót az adó levonásának időpontjában vagy az adóév utolsó napján érvényes MNB-árfolyamon kell forintra átszámítani.

46. sor: A számított adót csökkentő tételek összesen

E sor „c” oszlopában összegezze a 44‑45. sorok „b” oszlopaiban lévő összegeket!

47. sor: Az összevont adóalap adója

Ebbe a sorba a 43. sor összegéből a 46. sor összegének levonása után megmaradt adót kell beírnia. Ez a különbözetként jelentkező összeg az Ön összevont adóalap utáni adója, ami további, az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezménnyel csökkenthető. Ha a 46. sor „c” oszlopban szereplő összeg több mint a 43. sor „c” oszlopában szereplő számított adó, akkor ennek a sornak a „c” oszlopába nullát írjon! Ha az összevont adóalap utáni adója nulla, akkor további adókedvezményt természetesen nem tud érvényesíteni.

III. Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmény

Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmény érvényesítésének általános feltételei

Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény csak az összevont adóalap utáni adó összegéig érvényesíthető.

48. sor: Mezőgazdasági őstermelői kedvezmény, legfeljebb 100 ezer forint

Ebben a sorban csak az a magánszemély érvényesíthet kedvezményt, aki a bevallásban feltünteti a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben nyilvántartásba vett ügyfél-azonosítóját (továbbiakban: regisztrált magánszemély). Az érvényesített kedvezmény az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak számít. A támogatást a bevallás benyújtásának évében kell mezőgazdasági vagy halászati de minimis támogatásként figyelembe venni.

Ha Ön őstermelőként a jövedelem kiszámítására tételes költségelszámolási módot választott, vagy jövedelmét a bevételének 90 százalékában határozta meg, akkor az őstermelésből származó jövedelmének adójával, de legfeljebb 100 000 forinttal csökkentheti az összevont adóalap utáni adójának összegét. Ha Ön a jövedelmét tételes költségelszámolással állapítja meg, és az őstermelői tevékenység utáni adó összege a 100 000 forintot nem éri el, könyvelői díjkedvezményt is érvényesíthet.

Könyvelői díjkedvezmény címén a könyvelőnek kifizetett, számlával igazolt összegnek az őstermelői tevékenységgel arányos része vehető figyelembe, ha a mezőgazdasági őstermelői tevékenységen kívül más forrásból is van összevonandó jövedelme. Az őstermelői adókedvezmény a könyvelői díjkedvezménnyel együtt sem haladhatja meg a 100 000 forintot.

Az őstermelői tevékenységből származó jövedelem adóját úgy kell kiszámítani, hogy meg kell határozni az összevont adóalap adóját (47. sor) a 16. sorban szereplő jövedelemmel együtt és nélküle is, és meg kell állapítani a két adóösszeg különbözetét.

A kedvezmény halászati csekély összegű (de minimis) támogatásként figyelembe vett összegét a 48. sor „a” oszlopában, a kedvezmény teljes összegét a „b” oszlopában kell szerepeltetni.

Az őstermelői adókedvezmény összegének kiszámítását bemutató példa az őstermelői kitöltési útmutató példatárában található.

A mezőgazdasági őstermelői kedvezmény igénybevételének nincs jövedelemkorlátja.

49. sor: Az összevont adóalapot terhelő, kedvezménnyel csökkentett adó

Ebben a sorban a 2022. évi összevont adóalapját terhelő adónak az adókedvezménnyel csökkentett összegét kell szerepeltetnie, mely a 47. sor összegéből a 48. sorban szereplő összeg levonása után fennmaradó adó összege. Ha a 48. sorba a 47. sorban szereplő adóval azonos vagy nagyobb összeget írt be, akkor ebbe a sorba nullát kell írnia.

IV. Egyéb adatok

55. sor: Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj, kamarai tagdíj

Ebbe a sorba írja be a kapott igazolás alapján a munkavállalói érdekképviseleti szervezetnek befizetett (levont) igazolt tagdíj összegét, valamint az önálló tevékenység hiányában levonható kamarai tagdíj összegét.

56. sor: A 2022-ben felvett osztalékelőleg

Ebben a sorban a kifizető által kiadott igazoláson szereplő – kifizető hiányában a nyilvántartása szerinti – összeget tüntesse fel. A nyilvántartásában és a bizonylatain külföldi pénznemben szereplő bevételét forintra átszámítva írja be! Csak a 2022-ben felvett, és még 2022-ben osztalékká nem vált osztalékelőleget tüntesse fel! A levont és az Ön által megfizetett 15 százalékos adót az „a” oszlopban lévő mezőbe kell beírnia.

57. sor: A kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint belföldön az adó alól mentesített jövedelem

A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az adó alól Magyarországon mentesített olyan jövedelmet, amelyet egyébként az összevont adóalapba kellene beszámítani. Ezt az összeget azonban tájékoztató adatként szerepeltetni kell az adóbevallásban, de csak akkor, ha más okból is be kell nyújtani a személyijövedelemadó-bevallást.

Ebben a sorban tehát akkor szerepeltessen adatot, ha Önnek olyan jövedelme is volt 2022-ben amely a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint nemzetközi szerződés alapján Magyarországon adómentes!

58. sor: Lakás bérbeadása esetén a bevételt csökkentő tételek

Ha Ön lakást ad bérbe, a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen Ön által bérbevett lakás ugyanabban az évben igazoltan megfizetett bérleti díját. Ennek feltétele, hogy a bérbeadás és a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja, és a bérbevett lakással összefüggésben más tevékenységéből származó bevételével szemben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat Önnek még részben sem térítették meg. Ha Önnek ilyen, bevételt csökkentő tétele keletkezett, az összeget írja be ebbe a sorba!

Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet önálló tevékenységből származó jövedelemként a 7. sorban kell kiszámolnia, továbbá tájékoztató adatként a 8. sorban kell feltüntetnie.

Előző lap Következő lap
Tartalomjegyzék