Ha papíron tölti ki a bevallását, ügyeljen arra, hogy minden lapon szerepeljen a neve, adóazonosító jele, és ha van, az adószáma. Ha más azonosítója is van, úgy a bevallás fejrészében azokat is töltse ki!
A munkáltatójától, kifizetőtől kapott 22M30-as összesített igazolás segít eligazodnia a bevallás kitöltésekor, mert általános esetben az igazoláson szereplő jövedelmek jogcímének sorszáma megegyezik a bevallás megfelelő sorának számával.
Ha a munkaviszonya 2022-ben megszűnt és nem létesített új munkaviszonyt, a kilépéskor kapott, Adatlap 2022 jelű igazolást használja! Ha új munkaviszonyt létesített, és munkáltatójának átadta az Adatlapot, úgy a kapott 22M30-as igazolásnak tartalmaznia kell az Adatlap összegeit is! Ha korábbi munkáltatótól, kifizetőtől származó jövedelmet is tartalmaz az Adatlap, az erre vonatkozó jelölést az igazoláson megtalálja. Ha a korábbi munkáltató által kiadott igazolás adatait is tartalmazza valamely későbbi munkáltató által kiadott igazolás, akkor az adott jövedelmet csak egyszeresen tüntesse fel a bevallásban!
Előfordulhat, hogy a munkáltatóktól, kifizetőktől származó igazolások nem minden esetben tartalmazzák a bevallás megfelelő sorainak a számát, azonban mindig tartalmazniuk kell a jövedelem-kifizetés (juttatás) jogcímét, így ez alapján is beazonosíthatja, akár az útmutató segítségével is, mely sorokat kell kitöltenie. Ha az igazolásban levont adó, adóelőleg is szerepel, ne felejtse el azt a 65-67. sorokban feltüntetni!
A kifizető és a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani és a kifizetéskor átadni a magánszemélynek, ami tartalmazza:
· a bevételének teljes összegét és jogcímét,
· az adóelőleg, adó, járulék alapjául szolgáló összeget,
· a természetes személyt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját és összegét,
· a kifizető/munkáltató által levont adóelőleg, adó, járulék összegét,
· az adóelőleg megállapításakor figyelembe vett kedvezmények összegét,
· a kifizetéskor figyelembe vett bevételt csökkentő tételeket,
· valamint az adót, adóelőleget csökkentő tételeket.
Az összesített igazolást Önnek 2023. január 31-éig kell(ett) megkapnia munkáltatójától, kifizetőjétől.
A társadalombiztosítási szerv az általa kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátás teljes összegéről, a kifizetett összegről és a levont adóelőlegről a magánszemélynek, naptári éven belül az ellátási időszak végén (az utolsó kifizetéskor), teljes naptári évet lefedő ellátási időszak esetén a naptári évet követő január hónap 31. napjáig igazolást ad. Előfordulhat, hogy Önnek több igazolás adatait kell összesítenie a bevallás kitöltésekor.
A biztosítással járó jogviszony év közben való megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.[40] Ezek az igazolások a családi járulékkedvezmény év végi elszámolásához szükségesek. Az olyan igazolást, amelynek alapján Ön a bevételét, adóalapját vagy adóját csökkentheti, a kedvezményre való jogosultság keletkezésének időpontjában, de legkésőbb 2023. február 15-éig kell(ett) megkapnia.
A 2022. adóév utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni azt a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételt, valamint a munkáltató által fizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást, amelyet 2023. január 10-éig Önnek kifizetnek.
I. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek
Az összevont adóalapba[41] tartozik az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági őstermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem.
Ha a jövedelem után Önnek szociális hozzájárulási adót kell fizetnie (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt Önnek megtérítették), akkor a megállapított jövedelem 89 százalékát kell figyelembe vennie.
Béren kívüli és egyes meghatározott juttatások[42]
A béren kívüli és egyes meghatározott juttatások esetében az adó a kifizetőt terheli, ezért azokat nem kell bevallani. Ha azonban a munkáltató olyan juttatást ad a munkavállalójának, ami után nem a kifizetőnek kell adóznia, akkor az adott juttatás az összevont adóalap részeként a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmeként adóköteles.
1. Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (a továbbiakban: NÉTAK)
Ha Ön megfelel a jogszabályban foglalt feltételeknek, az összevont adóalapját – minden más kedvezményt megelőzően – csökkentheti a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével.[43]
A NÉTAK a következő, összevont adóalapba tartozó jövedelmekre érvényesíthető:
o a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem,
o az adóköteles társadalombiztosítási ellátás (például: táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj),
o a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátások,
o a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított álláskeresési járadék, álláskeresési segély (kivéve, ha ezt az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamán belüli betöltésére figyelemmel állapították meg), továbbá a kereset-kiegészítés és keresetpótló juttatás, valamint a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott álláskeresést ösztönző juttatás,
o a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély e jogviszonyból származó jövedelme,
o a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása,
o a munkaviszony megszűnésével összefüggésben törvényben meghatározott mértékű végkielégítés (a végkielégítés törvényben meghatározott mértéket meghaladó része azonban nem képezi a kedvezmény alapját),
o a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése ellenértékeként kifizetett jövedelem,
o a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenységére tekintettel adott juttatás,
o a jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő tevékenysége (pl. igazgatótanácsi tag, felügyelőbizottsági tag) ellenértékeként kapott juttatás,
o nemzetközi szerződés hatálya alatt a nem önálló munkából, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszonyból származó jövedelem,
o az országgyűlési képviselők, nemzetiségi szószólók, polgármesterek e tevékenységből származó jövedelme,
o az állami projektértékelői jogviszonyból származó jövedelem.
o a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjére, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelmére;
o a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelmére;
o az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére;
o a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére;
o a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelmére;
o a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében való munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből (például megbízásból, felhasználási szerződésből) származó jövedelmére.
A NÉTAK kizárólag a felsorolt jövedelmekre érvényesíthető, így nem képezi annak alapját például az ingatlan-bérbeadásból, vagy a nem kifizetőtől származó jövedelem.
Ha a magánszemély olyan tevékenységet végez, amelyből származó bevételei egy részére alkalmazhatja a kedvezményt, más részére viszont nem, akkor a NÉTAK alapját képező jövedelmet bevételarányosan kell kiszámítani (lásd: a 4. példa)
Fentiek miatt, ha Ön jogosult a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére, akkor az „Összevont adóalapba tartozó jövedelmek” blokk 23. sorának „a” oszlopát automatikusan kitölti a program. A „d” oszlopba Ön beírhatja a kedvezmény tényleges összegét az „a” oszlop összegének alapulvételével.
A NÉTAK-ról bővebb információt és az egyes esetekre vonatkozó példákat a kitöltési útmutatónak „Az összevont adóalapot csökkentő kedvezmények” címe alatt olvashat, illetve átfogó összefoglalót talál a NAV honlapján az Információs füzetek menüpont alatt elérhető 73. számú, ”Szja adóalap-kedvezmények” című tájékoztatóban.
2. 25 év alatti fiatalok kedvezménye
2022. január 1-től a törvényben meghatározott, összevont adóalapba tartozó jövedelemmel rendelkező, 25. életévét be nem töltött fiatal az összevont adóalapját – a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követően, de a többi adóalap kedvezményt megelőzően – csökkentheti a 25 év alatti fiatalok kedvezményével.[44]
A 25 év alatti fiatalok kedvezménye a következő, összevont adóalapba tartozó jövedelmekre érvényesíthető:
o a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem,
o az adóköteles társadalombiztosítási ellátás (például: táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj),
o a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátások,
o a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított álláskeresési járadék, álláskeresési segély (kivéve, ha ezt az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamán belüli betöltésére figyelemmel állapították meg), továbbá a kereset-kiegészítés és keresetpótló juttatás, valamint a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott álláskeresést ösztönző juttatás,
o a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély e jogviszonyból származó jövedelme;
o a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása,
o a munkaviszony megszűnésével összefüggésben törvényben meghatározott mértékű végkielégítés (a végkielégítés törvényben meghatározott mértéket meghaladó része azonban nem képezi a kedvezmény alapját),
o a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése ellenértékeként kifizetett jövedelem,
o a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenységére tekintettel adott juttatás,
o a jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő tevékenysége (pl. igazgatótanácsi tag, felügyelőbizottsági tag) ellenértékeként kapott juttatás,
o nemzetközi szerződés hatálya alatt a nem önálló munkából, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszonyból származó jövedelem,
o az országgyűlési képviselők, nemzetiségi szószólók, polgármesterek e tevékenységből származó jövedelme,
o az állami projektértékelői jogviszonyból származó jövedelem.
o a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjére, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelmére;
o a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelmére;
o az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére;
o a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére;
o a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelmére;
o a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében való munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből (például megbízásból, felhasználási szerződésből) származó jövedelmére.
A 25 év alatti fiatalok kedvezménye kizárólag a felsorolt jövedelmekre érvényesíthető, így nem képezi annak alapját például az ingatlan-bérbeadásból, vagy a nem kifizetőtől származó jövedelem.
Fentiek miatt, ha Ön jogosult a 25 év alatti fiatalok kedvezményére, akkor az „Összevont adóalapba tartozó jövedelmek” blokk 25. sorának „a” oszlopát automatikusan kitölti a program. A „d” oszlopba Ön beírhatja a kedvezmény tényleges összegét az „a” oszlop összegének alapulvételével.
A 25 év alatti fiatalok kedvezményéről bővebb információt és az egyes esetekre vonatkozó példákat a kitöltési útmutatónak „Az összevont adóalapot csökkentő kedvezmények” címe alatt olvashat, illetve átfogó összefoglalót talál a NAV honlapján az Információs füzetek menüpont alatt elérhető 73. számú, ”Szja adóalap-kedvezmények” című tájékoztatóban.
Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek
1. sor: A munkaviszonyból származó bérjövedelem
Az Ön által megszerzett munkaviszonyból származó bérjövedelmet a munkáltató(i)tól kapott igazolások alapján összesítve írja be ennek a sornak a „d” oszlopába!
Ha Ön 2022-ben nappali tagozatos hallgató volt, és a gyakorlati képzés ideje alatt hallgatói munkaszerződéssel[45] végzett munkát, akkor a gyakorlati képzés idejére havonta kifizetett juttatás, díjazás értékéből a havi minimálbért (200 000 forint) meg nem haladó összeg adómentes. Ha Ön duális képzésen vett részt, akkor gyakorlati képzés mellett az elméleti képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből is adómentes az említett összeg. Adómentes továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatottnak az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó ösztöndíjának a minimálbért meg nem haladó mértéke. Az adómentesen adható juttatáson, ösztöndíjon felüli jövedelmet azonban munkaviszonyból származó jövedelemként be kell vallani.[46] A hallgatói munkaszerződés alapján szerzett vagy ösztöndíjas foglalkoztatásból származó jövedelem adómentes összegét nem kell a bevallásban szerepeltetni (akkor sem, ha van adóköteles része is a juttatásnak).
Ebben a sorban kell szerepeltetni a külföldről származó, de a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján vagy ennek hiányában Magyarországon adóztatható olyan jövedelmét, amely a külföldi jog szerinti olyan jogviszonyra tekintettel illette Önt meg, amely a belföldi jog szerinti munkaviszonynak felel meg. A jelenleg hatályban lévő kettős adóztatás kizáró egyezmények listája megtalálható a NAV honlapján (www.nav.gov.hu).
Bérnek minősül továbbá
· a közfoglalkoztatási jogviszonyban megszerzett jövedelem,
· a munkáltató által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás, valamint a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összege,
· a munkáltató által az alkalmazottjának – a munkaköre (tevékenysége) szerint a munkáltató által üzemeltetett gépjármű vezetőjeként teljesített kilométer-futásteljesítménye alapulvételével – üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg, amelyből legfeljebb havi 100 ezer forint levonható.
Ha a munkáltatója az adóelőleg megállapításakor az érdekképviseleti tagdíjat figyelembe vette (22M30-as igazolás), akkor az 1. sorban igazolt összeg már nem tartalmazza az adóévben az érdekképviseleti tagdíj címén befizetett (levont) összeget. Ha az Ön által fizetett érdekképviseleti tagdíjat a munkáltatója év közben az adóelőleg megállapításakor nem vette figyelembe (nem szerepel az igazolás 55. sorában), vagy ha Ön valamely érdekképviseletet ellátó kamarának is tagja, és a tagdíjat önálló tevékenység hiányában költségként nem tudja érvényesíteni, akkor ezzel az összeggel a bérjövedelmét csökkentheti. A munkáltatója által levont, vagy az Ön által befizetett tagdíj együttes összegét az egyéb adatok között ne felejtse el feltüntetni az 55. sorban!
A társas vállalkozásban folytatott tevékenység ellenértéke (személyes közreműködői díj) nem minősül munkaviszonyból származó jövedelemnek, ezért azt az 5. sorban kell bevallania más nem önálló tevékenységből származó jövedelemként. (Társas vállalkozás a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, az egyesülés, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az egyéni cég, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az erdőbirtokossági társulat, valamint az MRP-szervezet.[47])
Ha Ön a munkaviszonyára tekintettel értékpapír formájában szerez bevételt, akkor az munkaviszonyból származó jövedelemnek számít.
Figyelem! Nem minősül egyes meghatározott juttatásnak a – korábban az Szja tv. 70. § (1a) bekezdésében szabályozott – munkáltató által belső szabályzat alapján vagy minden munkavállalónak azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel. Ezek a juttatások a magánszemély munkaviszonyból származó bérjövedelmének számítanak.
Az egyszerűsített foglalkoztatásban szerzett jövedelem[48]
Egyszerűsített munkaviszony létesíthető a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára, valamint az alkalmi munkára.
Önnek csak akkor kell bevallania az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmét, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja a mentesített keretösszeget. Ez a foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér, vagy – ha Önnek alapbérként vagy teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napi bérként meghatározott összege 130 százalékának szorzata. Ebben az esetben jövedelemként kizárólag a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell figyelembe venni és bevallani a „d” oszlopban.
A keretösszeg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma, szorozva a 200 000 forint minimálbér napi összegének 130 százalékával.
A mentesített keretösszeget tehát a következők szerint kell megállapítani: a foglalkoztatás naptári napjainak számát kell megszorozni az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér), vagy a garantált bérminimum napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzatával (9 200 x 130%= 11 960 Ft/nap, illetve 11 960 x 130%= 15 548 Ft/nap[49]).
A számítást a minimálbér alapulvételével számított mentesített keretösszeg esetén az alábbi példa szemlélteti:
Foglalkoztatás napjainak száma: 10 nap
Kapott jövedelem: 130 000 Ft
Mentesített keretösszeg: 10 nap x 11 960 Ft = 119 600 Ft
Az adóbevallás 1. sorában szereplő összeg:
130 000 – 119 600 = 10 400 Ft
Mivel egyszerűsített
foglalkoztatásnál a kifizetőt nem terheli adóelőleg-megállapítási és
-levonási kötelezettség, így ha az adóévben a mentesített keretösszeget
meghaladóan szerzett jövedelmet egyszerűsített foglalkoztatásból, akkor annak
15 százalékos adóterhét a bevallásban kell megállapítania.
A mentesített keretösszeget meghaladó jövedelmet akkor is szerepeltetni kell az adóbevallásban, ha Önnek más bevallási kötelezettség alá eső jövedelme nem volt 2022-ben.
A filmipari statisztaként végzett, az Efo. tv. hatálya alá tartozó alkalmi munkából származó bevételből nem kell jövedelmet megállapítani és bevallást benyújtani. Ez esetben a 3711 FEOR-számmal azonosított filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme 2022. június 30-ig nem haladhatja meg a 18 ezer forintot, 2022. július 1-től pedig a 24 ezer forintot[50].
2. sor: A munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés
Költségtérítés az a bevétel (kivéve, ha a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni), amit a törvényben költségként elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében vagy hivatali, üzleti utazással összefüggésben kap a magánszemély.
Ha Ön a munkaviszonyára tekintettel költségtérítést kapott, akkor ennek az igazolt és elismert költségek levonása után fennmaradó része a jövedelem.
A jövedelmet kétféleképpen lehet meghatározni:
· vagy bizonylat nélkül, a jogszabályban meghatározott mérték számolható el költségként, az e feletti rész egésze pedig adóköteles;
· vagy számlák, bizonylatok (ideértve az útnyilvántartást is) alapján (tételesen) számolható el költség.
Ha jogszabályban nem szabályozott költségtérítésben, költségátalányban részesült, akkor költséget csak számlák, bizonylatok alapján számolhat el.
Ha Ön nem kíván a költségeivel tételesen elszámolni, akkor a kifizető által igazolt bizonylat nélkül elszámolható költséget írja be a bevallás „c” oszlopába. Ha tételesen kíván a kiadásaival elszámolni, akkor az igazolásán feltüntetett bizonylat nélkül elszámolható összeget nem veheti figyelembe, csak a számlával vagy bizonylattal igazolt kiadásait írhatja be a „c” oszlopba. A jövedelem („b” – „c”) összegét a „d” oszlopba kell beírnia.
A saját tulajdonban (ideértve a továbbiakban a közeli hozzátartozó tulajdonában) levő személygépkocsi hivatalos, üzleti célú használatáért kapott költségtérítés
A saját tulajdonában lévő személygépkocsi hivatalos (üzleti) célú használatáért alapvetően kétféle formában kaphatott költségtérítést.
1. Ha útnyilvántartás alapján a ténylegesen megtett utak figyelembevételével vagy átalány alapján részesült költségtérítésben, a kapott költségtérítést be kell vallani, azonban a költségek kétféle módszer szerint számolhatók el:
o üzemanyagköltség címén
a) 2022. szeptember 30-ig:
§ a kormányrendeletben[51] meghatározott fogyasztási norma szerinti üzemanyag-mennyiség és a NAV által közzétett üzemanyagár szorzataként meghatározott összeg,
b) 2022. október 1-től[52]:
§ a kormányrendeletben meghatározott fogyasztási norma szerinti üzemanyag-mennyiség és a NAV által közzétett üzemanyagár szorzataként meghatározott összeg,
vehető figyelembe azzal, hogy a számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség – ide nem értve az elektromos töltést - nem lehet több mint az üzemi használatra az üzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiség.
Egy negyedéven belül csak egyféle ármeghatározás alkalmazható. Ha Ön a saját tulajdonban lévő személygépkocsi hivatali (üzleti) célú használatára tekintettel útnyilvántartás alapján költséget számol el, akkor számolnia kell azzal is, hogy a költségelszámolás miatt cégautóadót kell fizetnie.
2. Ön költségtérítést kaphatott továbbá kiküldetési rendelvény alapján is. Ha a térítés mértéke nem több a jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható mértéknél (a kormányrendeletben meghatározott üzemanyag-fogyasztási norma alapján a NAV által közzétett üzemanyagárral számított üzemanyagköltség és a kilométerenkénti 15 forint), akkor azt nem kell bevételként figyelembe vennie.
Be kell vallania azonban a kiküldetési rendelvény alapján kapott költségtérítés teljes összegét, ha az meghaladja a törvény szerinti mértéket. Költséget kétféleképpen lehet elszámolni. A magánszemély vagy az igazolás nélkül elszámolható összeget veszi figyelembe költségként, és a térítés fennmaradó része után fizet az adott jogviszonyra tekintettel adót, vagy a felmerült költségeket az útnyilvántartása alapján számolja el igazolás (számla, más bizonylatok) alapján.
A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (továbbiakban Külszoltv.) szerint a külszolgálatra kihelyezettet megillető átalány-költségtérítés összegét ebben a sorban kell szerepeltetni. Az igazolás nélkül elszámolható költségek a kihelyező szervnek tett nyilatkozat alapján vehetők figyelembe.
Szintén ebben a sorban kell feltüntetni annak az átalány-költségtérítésnek az összegét, amelyet a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerint európai uniós vagy nemzetközi szervezetnél foglalkoztatott nemzeti szakértő, és a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alatt álló tartós külföldi szolgálatra kihelyezett szolgálati jogviszonyban álló személy, valamint honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alatt álló 90 napot meghaladó külföldi kiküldetést teljesítő, a Magyar Honvédség személyi állományába tartozó, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személynek a saját és hozzátartozói külföldi életvitelével kapcsolatban felmerülő többletköltségek fedezetére az említett törvény vagy a végrehajtására kiadott más jogszabály alapján kapott.
A NAV által közzétett, 2022-re alkalmazható üzemanyagárakat az útmutató mellékletében és a www.nav.gov.hu honlapon is megtalálja!
A nem saját tulajdonban lévő személygépkocsi hivatalos (üzleti) célú használatáért kapott költségtérítés[53]
Nem saját tulajdonban lévő személygépkocsi hivatali, üzleti célú használata esetén a személygépkocsi bérleti vagy lízing díja címén a költségként figyelembe vehető összeg több személygépkocsi esetén sem haladhatja meg a bevétel 1 százalékát, egyébként ilyen címen a magánszemély költséget nem számolhat el.
A nem saját tulajdonú személygépkocsi üzleti célú használata esetén útnyilvántartás alapján elszámolható továbbá az üzleti használatra eső
· a norma szerinti üzemanyag mennyiség figyelembevételével számla, vagy a NAV által közzétett üzemanyagár alapulvételével megállapított üzemanyagköltség, valamint
· a számla szerinti egyéb költség, ha az a szerződés alapján a magánszemélyt terheli.
Nem saját tulajdonú személygépkocsi esetén a hivatali, üzleti célú használatra tekintettel a kiküldetési rendelvényhez kapcsolódó kedvező szabály nem alkalmazható.
Bedolgozói költségtérítés
Ha Ön bedolgozói munkaviszonyára tekintettel kapott költségtérítést, akkor az e bevételével kapcsolatos költségeinek elszámolására – a tételes költségelszámolás helyett – választhatja, hogy a kapott költségtérítésből az évi munkabér (munkadíj) 30 százalékát meg nem haladó összeget vonja le bizonylat nélkül. Ekkor más költséget nem számolhat el bedolgozói munkaviszonyával kapcsolatosan.
A bevétel teljes összegét mindkét esetben a 2. sor „b” oszlopába, a felmerült és bizonylattal igazolt költségek (vagy a bizonylat nélkül elszámolható 30 százalék) összegét a „c” oszlopba, a megmaradó adóköteles részt (ha van ilyen) a „d” oszlopba írja be! Ha a költségtérítés címén megszerzett bevételből jövedelme nem származott, akkor ennek a sornak a „d” oszlopába nullát kell írnia.
Belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott, belföldi kiküldetés címén bevételt szerző magánszemély költségtérítése
Igazolás nélkül számolható el a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott, belföldi kiküldetés címén bevételt szerző magánszemélynél – kizárólag e tevékenységére – naponta 3 ezer forint, feltéve, hogy a magánszemély ezen kívül kizárólag a gépjármű belföldön való üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában az engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatással esik egy tekintet alá az a saját célra folytatott (saját számlás) áruszállítási, személyszállítási tevékenység is, amely más személynek jogszerűen csak engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatásként lenne nyújtható.
Távmunkavégzés
Ha Önt a munkáltatója távmunkavégzés formájában foglalkoztatta 2022-ben, és ehhez költségtérítést kapott, akkor e bevételével szemben csak tételesen számolhatóak el az igazolt kiadások.[54]
Költségként számolható el a távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított 200 ezer forintot meg nem haladó kiadás. Ha az előzőek szerinti kiadás a 200 ezer forintot meghaladja, akkor 33 százalékos leírási kulcs alkalmazásával, értékcsökkenési leírás formájában számolható el a beszerzés költsége. Az értékcsökkenési leírás alkalmazásakor részletező nyilvántartások vezetése kötelező.[55]
Ugyancsak költségként számolható el az internethasználat (egyszeri, havi, forgalmi) díja, valamint a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült munkavégzési hely bérleti díja, a fűtés, a világítás, a technológiai energia díja. Ha a lakás és a munkavégzés helye műszakilag nem elkülönített, akkor az előzőek szerinti kiadások a távmunkavégzéssel arányosan, az adott költségre jellemző mértékegységek (munkaidő, m2, m3 stb.) alapul vételével számolhatók el.
Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a munka törvénykönyvéről szóló törvény távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak, a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összeg.[56]
Ennek maximuma havonta
- 2022-ben a havi minimálbér 10 százaléka, azaz 20 000 forint.
Ha a munkavállaló nem egész hónapban dolgozott távmunkában, akkor a havi összeg a távmunkában ledolgozott napok arányában számolható el.
A költségelszámolás feltétele, hogy:
- a költségtérítésről a munkáltató és a munkavállaló előzetesen megállapodjon, és
- a munkavállaló a távmunkavégzés után a tárgyhónapban ne számoljon el más, az Szja tv-ben nevesített költséget[57] (például internethasználatot, a munkavégzés helyének bérleti díját, rezsijét).
3. sor: Külszolgálatért kapott jövedelem
A Külszoltv. szerint a külszolgálatra kihelyezett külszolgálatának időtartama alatt nem jogosult belföldi illetményre, ennek értelmében díjazása devizailletményből és – a 2. sorban feltüntetendő – átalány-költségtérítésből tevődik össze.[58] Ebben a sorban kell továbbá szerepeltetni a tartós külszolgálat időtartama alatti díjazás devizailletmény-részét.
Ha a kihelyező szerv a
Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére
(EU ÁK-ra) kihelyezett számára berendezés nélküli lakást biztosít, a
kihelyezett számára egyszeri költözési költségtérítés fizethető. A költözési
költségtérítés megállapításának további feltételeire, mértékére vonatkozó
részletes szabályokat az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter
rendeletben [28/2019. (XII. 20.) IM rendelet] állapítja meg.[59] A költözési
költségtérítés összegét szintén ebben a sorban szükséges feltüntetni. Ezen
költségtérítés összegével szemben ténylegesen felmerült költség nem
érvényesíthető.
Ebben a sorban kell feltüntetni forintra átszámítva azt a jövedelmet, amit a munkáltató által elrendelt külföldi kiküldetése után kapott.
Igazolás nélkül elszámolható a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet[60] szerint napi 60 eurónak megfelelő forintösszeg a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott, külszolgálat címén bevételt szerző magánszemélynél, kizárólag az e tevékenységére. Ennek feltétele, hogy a magánszemély kizárólag a gépjármű külföldi üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó, és számlával, más bizonylattal igazolt költségeket számolhatja el, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában az engedélyhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatással esik egy tekintet alá az a saját célú (saját számlás) áruszállítási, személyszállítási tevékenység is, amely más személynek jogszerűen csak engedélyhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásként lenne nyújtható. Minden más esetben a külszolgálat után megszerzett bevétel 30 százaléka, de a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint naponta legfeljebb 15 eurónak megfelelő forintösszeg számolható el igazolás nélkül.
Az egyes adóévek között áthúzódó külszolgálat címén kifizetett összeget abban az évben kell figyelembe venni, amelyik évben a kifizetés vagy a külszolgálat elszámolása megtörtént.
A külszolgálatra tekintettel megszerzett bevételének teljes összegét a „b” oszlopba, az igazolás nélkül elszámolható költség forintra átszámított összegét a „c” oszlopba, a megmaradó adóköteles részt a „d” oszlopba írja be!
Ebben a sorban kell feltüntetni a Magyar Honvédség állományában lévő, nem katonadiplomáciai tevékenységet végző magánszemély műveleti területen teljesített külföldi szolgálatára tekintettel megszerzett bevételének – ide nem értve a szállás (lakás) bérleti díjának, az utazási kiadásnak a megtérítését – 50 százalékát meghaladó összeget, ha bérjövedelemként fizetik ki.[61]
Ha Önnek 2022-ben devizabevétele vagy -kiadása volt, azt forintra átszámítva kell a bevallásba beírnia. Az átszámítás szabályait az Általános tudnivalók között „A külföldi pénznemről való átszámítás szabályai” fejezetben találja.
A bevételnek nem része a külföldi szállás és utazás költségének megtérítésére adott olyan összeg, amellyel szemben a munkavállaló köteles bizonylattal elszámolni a munkáltatónak, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal való elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti.
Ha a kapott összeg a kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóztatható, és az egyezmény rendelkezései értelmében az belföldön is beszámítható az összevont adóalapba, de a külföldön megfizetett adóval a belföldön fizetendő adót csökkenteni kell, akkor ezt a jövedelmet a 20. sorban kell feltüntetni.
Ha a kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában a jövedelem külföldön és belföldön is adóköteles, a jövedelmet a bevallás 21. sorában kell szerepeltetnie.
4. sor: Más bérjövedelem
Ebben a sorban azokat a bérjövedelmeket kell feltüntetnie, amelyeket nem a munkaviszonyával összefüggésben kapott, de ezeket az Szja tv. bérnek minősíti. Ilyenek például:
· a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély illetménye,
· a nem a munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátás (az egészségbiztosítási pénztár által a munkaviszonyban állónak, az egyéni vállalkozónak, a társas vállalkozónak kifizetett táppénz, a gyed stb.),
· az előzőekben említett, és a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelmeket pótló kártérítés (keresetpótló járadék),
o ideértve a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést és rendvédelmi egészségkárosodási járadékot,
o a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést és honvédelmi egészségkárosodási járadékot,
o valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási keresetkiegészítést és egészségkárosodási járadékot, továbbá a felelősségbiztosítás alapján munkaviszonyból származó jövedelmet helyettesítő kártérítést is,
o nem tartozik azonban ide a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető jövedelempótló kártérítési járadék, mert az adómentes, ha a járadékban részesülő magánszemély a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,
· a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása.
Az 1988. január 1‑je előtt megállapított baleseti és kártérítési járadék adómentes, ha azt később a bruttósított átlagkereset alapján nem emelték fel. Az ilyen jövedelmet nem kell bevallania. Az adómentesség akkor is megilleti Önt, ha az előzőek szerinti járadékát egy összegben fizették ki (megváltották).[62]
5. sor: Más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek
Ebben a sorban kell szerepeltetni:
· a nemzetiségi szószólói tevékenységre tekintettel megszerzett jövedelmet;
· azt a jövedelmét, amelyet jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselőként (ideértve a felügyelőbizottság tagját és a polgári törvénykönyv szerinti küldöttgyűlés tagját, de ide nem értve a választott könyvvizsgálót), nem egyéni vállalkozásban végzett tevékenységére tekintettel gazdasági társaságtól, társasháztól, alapítványtól stb. kapott az adóévben;
· a társas vállalkozás magánszemély tagjaként, a személyes közreműködés ellenértékeként kapott jövedelmet;
· a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának (a társas vállalkozás által üzemeltetett gépjármű vezetőjeként a teljesített kilométer-futásteljesítménye alapulvételével) üzemanyag-megtakarítás címén kifizetett összeget (ezen bevételből levonható havonta 100 ezer forint, és a fennmaradó összeg számít jövedelemnek);
· a nem önálló tevékenységére tekintettel, vagy egyébként a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggésben a társaság által átvállalt kötelezettséget, vagy elengedett tartozást, valamint az Ön javára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összegét;
· az értékpapír formájában megszerzett jövedelmet, amelyet a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggésben, arra tekintettel kapott (a jövedelem az értékpapírnak a megszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét);[63]
· a nem önálló tevékenységével összefüggésben, e tevékenységére tekintettel kapott más egyéb összegeket (például az illetményt, jutalmat);
· az országgyűlési képviselői tevékenységre tekintettel megszerzett jövedelmet;
· nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munka, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszonyból származó jövedelmet;
· gazdasági társaság, európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is), európai szövetkezet, egyesülés, szövetkezet, lakásszövetkezet, magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, ügyvédi iroda, végrehajtói iroda, közjegyzői iroda, erdőbirtokossági társulat, vagy MRP szervezet vezető tisztségviselőjeként az e tevékenységére tekintettel a társaságtól (munkaközösségtől, ügyvédi irodától) kapott jövedelmét, valamint
· az állami projektértékelői jogviszonyból származó jövedelmet.
Ha Ön a munkaviszonyának megszűnésekor 2022-ben végkielégítést kapott, akkor az nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít (ideértve az állami végkielégítést). Fontos, hogy a végkielégítés törvényben meghatározott mértéket meghaladó részére nem érvényesíthető a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye és a 25 év alatti fiatalok kedvezménye.
A választott könyvvizsgálói, a helyi önkormányzati képviselői tevékenység és a társas vállalkozás tagjaként, külön megbízási szerződés alapján teljesített mellékszolgáltatás is önálló tevékenységnek minősül, ezért az ezekből származó jövedelmet a 7. sorban kell szerepeltetni.
6. sor: Nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés
Ha Ön a nem önálló tevékenységére tekintettel kapott költségtérítést, akkor a kapott igazolás alapján, a bevétel teljes összegét e sor „b” oszlopába, az elszámolt költségeket a „c” oszlopba, a kettő különbözeteként megállapított jövedelem összegét a „d” oszlopba kell beírnia.
Ha Ön valamely munkaviszonynak nem minősülő, de nem önálló tevékenységével összefüggésben külföldi kiküldetésre tekintettel jutott bevételhez, és az ebből származó jövedelme után Magyarországon kell adóznia, akkor e sor „b” oszlopában a teljes összeget, a „c” oszlopban az igazolás nélkül levonható összeget tüntesse fel. A „d” oszlopba a „b” - „c” oszlopok különbözetét írja be!
Költségként számolható el többek között az országgyűlési képviselői és a nemzetiségi szószólói tevékenységgel összefüggésben megszerzett bevétel esetén, valamint a polgármester költségátalánya esetén az adott tisztséggel összefüggő feladat ellátása érdekében felmerült, a magánszemély nevére kiállított bizonylattal igazolt kiadás – ideértve különösen a lakhatási támogatásra jogosult országgyűlési képviselő vagy nemzetiségi szószóló szállásra fordított kiadását –, valamint az adott tisztséggel összefüggő feladat ellátása érdekében használt tárgyi eszközök átalány-értékcsökkenése. [64]
A költségelszámolás részletes szabályai a 2. és a 3. sornál találhatóak.
Önálló tevékenységből származó jövedelmek
Az önálló tevékenységek közé tartozik különösen az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenysége, az európai parlamenti képviselői és a helyi önkormányzati képviselői tevékenység.
Önálló tevékenységből származó bevételnek számít a tevékenységgel összefüggésben, a tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyban megszerzett valamennyi bevétel, ideértve a tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés összegét is.
Az önálló tevékenységből származó jövedelmet a bevételből kétféleképpen lehet megállapítani.
Tételes költségelszámolás
Tételes költségelszámoláskor valamennyi költséget – a kormányrendeletben vagy törvényben meghatározott mértékű költségek kivételével – számlával kell igazolni. A tárgyévi bevétellel szemben csak a tárgyévi költségek vehetők figyelembe. A bevétel hiányában el nem számolt, 2022-ben felmerült költséget a következő évi bevétellel szemben nem lehet elszámolni.
Több önálló tevékenység esetén a bevételeket és a bevételek megszerzése érdekében felmerülő kiadásokat tevékenységenként külön‑külön kell figyelembe venni.
Azokat a kiadásokat, amelyek nem kizárólag a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatban merültek fel (világítás, fűtés stb.), a jövedelemszerző tevékenységgel arányosan lehet elszámolni. A költségelszámolásnál a költségnemre jellemző felhasználási mértéket (például: kWh) kell alapul venni.[65]
Költségként csak azok a kiadások számolhatók el, amelyeket a törvény költségként elismer. A személyes szükségletet is fedező kiadások költségként nem érvényesíthetők az előzőekben már ismertetettek kivételével.
A tételes költségelszámolásnál a 200 ezer forint alatti, kizárólag üzleti célú tárgyi eszközök beszerzési, előállítási költsége egy összegben elszámolható. Az ezt az összeghatárt meghaladó beszerzési értékű, valamint a nem kizárólag üzleti célú tárgyi eszközök esetében – megfelelő nyilvántartás vezetése mellett – átalányamortizációt lehet érvényesíteni, ami az adott tárgyi eszköz beszerzési, előállítási értékének 50 százaléka, legfeljebb – több ilyen tárgyi eszköz esetén is – az éves bevétel 1 százaléka lehet. Ezen a címen kiadás csak egyszer, a használatbavétel évében számolható el költségként.
Ha Ön a 2022. évben használatba vett tárgyi eszközöket, nem anyagi javakat több önálló tevékenységéhez is használja, akkor a kiadást (az átalányban érvényesített értékcsökkenési leírást is) csak az egyik önálló tevékenysége bevételével szemben számolhatja el költségként.
Személygépkocsi 2022-es használatbavételekor – feltéve, hogy azt az önálló tevékenységet folytató magánszemély a tevékenységéhez is használja – az éves bevétel 1 százaléka, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának 10 százaléka számolható el költségként.[66] Ezen a címen költség ugyancsak egyszer, a használatbavétel évében számolható el. Ez az 1 százalék az egyéb nem kizárólag üzemi (üzleti) célt szolgáló tárgyi eszközök átalányban elszámolt értékcsökkenési leírásán felül érvényesíthető.
Ha Ön a személygépkocsi-használattal összefüggő, az üzemanyagköltségen felüli kiadásait a kilométerenkénti 15 forintos személygépkocsi normaköltség alkalmazásával számolja el, akkor értékcsökkenési leírást még átalányban sem érvényesíthet, mert a normaköltség a személygépkocsi átalányban elszámolt értékcsökkenési leírását is tartalmazza. A személygépkocsi használatához kapcsolódó egyéb kiadások elszámolása a 2. sorhoz fűzött magyarázatban foglaltak értelemszerű alkalmazásával történik.
Ha Ön művészeti tevékenységet folytat, az általánosan elismert költségeken felül további költségeket is elszámolhat. Jellemzően előforduló ilyen költség a műsoros előadás, kiállítás, múzeum, közgyűjtemény látogatásának ára, irodalmi és művészeti alkotásokat tartalmazó, vagy ezek rögzítésére és lejátszására alkalmas eszköz, kép- és hanghordozó, könyv, kotta, más sajtótermék vásárlására fordított kiadás és a tevékenységgel összefüggő szakmai képzés kiadásai. Előadóművészi tevékenységnél a színpadi megjelenéshez kapcsolódó (esztétikai és kozmetikai cikkekre vagy szolgáltatásokra fordított) kiadások ugyancsak költségként érvényesíthetőek.
A 39/1997. (XII. 29.) MKM-PM együttes rendelet határozza meg, hogy mely művészeti tevékenységek esetén alkalmazhatók az előzőekben ismertetett költségelszámolási szabályok. Ugyanezen jogszabály rendelkezik arról is, hogy az olyan kiadás esetében, amely a személyes vagy családi szükséglet kielégítését is szolgáló termék, szolgáltatás ellenértéke, az igazolt összegnek csak az 50 százaléka érvényesíthető költségként.
A helyi önkormányzati képviselő és az európai parlamenti képviselő bevételével szemben a képviselő nevére kiállított bizonylattal igazolt kiadást, valamint az adott tisztség ellátásához használt tárgyi eszközök átalány-értékcsökkenését lehet költségként elszámolni.[67]
Bizonylat nélküli költségelszámolás
Az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapításakor alkalmazható másik módszer a bizonylat nélküli költségelszámolás, amikor a bevétel 10 százaléka – annak számlával való igazolása nélkül – költségnek tekinthető.
Az önálló tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés azonban ekkor is része a bevételnek, és a költségtérítésnek is csak a 10 százaléka számolható el költségként. Ebben az esetben valamennyi költséget elszámoltnak kell tekinteni, a 10 százalékon felül semmilyen más költség nem számolható el. Ebből kifolyólag a jövedelemszerző tevékenységéhez használt tárgyi eszközök (kivéve a személygépkocsi), nem anyagi javak (ideértve az ingatlan-bérbeadási és magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységet végző magánszemély e tevékenységéhez használt ingatlanának erre az időszakra jutó) értékcsökkenési leírását is elszámoltnak kell tekinteni.
A két módszer vegyesen nem alkalmazható.
Ha valamely önálló tevékenységből származó jövedelmét a 10 százalék költséghányad alkalmazásával határozza meg, akkor más önálló tevékenységénél a tételes költségelszámolást nem alkalmazhatja.
Nem zárja ki a bizonylat nélküli költségelszámolási lehetőséget az önálló tevékenységével kapcsolatosan, ha Ön egyéni vállalkozó is és a vállalkozásából származó jövedelmének megállapítására akár a vállalkozói személyi jövedelemadózási, akár az átalányadózási módot választotta. Ugyancsak alkalmazhatja a bizonylat nélküli költségelszámolási módot akkor, ha a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelmének megállapítására átalányadózást választott, vagy mint fizető-vendéglátó, az e tevékenységére tételes átalányadózást alkalmaz.
Mivel a nem önálló tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés jövedelemtartalmának a megállapítására a 10 százalékos szabály nem alkalmazható, az ilyen költségtérítés mellett az önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál a bizonylat nélküli költségelszámolási mód választható.
Ha Ön kifizetőjének bármely önálló tevékenységével kapcsolatban az adóelőleg alapjául szolgáló adóalap megállapításához tételes költségelszámolásról nyilatkozott, a 10 százalékos szabályt semmilyen önálló tevékenységéből származó jövedelmére nem alkalmazhatja az adóéven belül. A bevallásában azonban dönthet úgy, hogy az önálló tevékenység bevételeivel szemben év közben alkalmazott 10 százalék költséghányad helyett a tételes költségelszámolást alkalmazza. Tételes költségelszámolásra tett nyilatkozat esetén feltétlenül olvassa el a 63. és 78. sorhoz fűzött magyarázatot is, a költségkülönbözet alapján fizetendő 39 százalékos és 12 százalékos adókról.
Támogatás címén szerzett bevétel[68]
Ha Ön az önálló tevékenységéhez jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján költségei fedezetére vagy fejlesztési célra vissza nem térítendő támogatást kapott, akkor a támogatásnak csak az a része számít az adóévben megszerzett bevételnek, amit költségként (értékcsökkenési leírásként) elszámolt a támogatásból fedezett kiadásaira. Ha a támogatást a megadott határidőig nem használta fel, akkor a fel nem használt rész annak az évnek az utolsó napján számít bevételnek, amikor a határidő lejár, ilyen határidő hiányában a folyósítás évét követő negyedik adóév utolsó napján.
A költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás – jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított – olyan támogatás, amit a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval való elszámolási kötelezettsége mellett, vagy a tevékenység megvalósulásának ellenőrzése után kap, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozott, a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához, gazdaságalapításához, valamint a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtandó támogatások.[69]
Ha a támogatást egészben vagy részben vissza kell fizetnie, akkor a visszafizetett, de bevételként még el nem számolt összeget nem kell bevételként figyelembe vennie. A visszafizetési kötelezettség miatt keletkezett késedelmi kamat, késedelmi pótlék vagy más hasonló jogkövetkezmény miatt teljesített kiadás költségként nem számolható el.
Ha Ön a korábbi adóévekben kapott támogatást, amivel kapcsolatban 2022-ben költséget (értékcsökkenést) számolt el, akkor ezt az összeget hozzá kell számítania az adott tevékenység bevételéhez.
Ha Ön a támogatást a cél szerinti felhasználást igazoló számla ellenében, vagy a cél szerinti felhasználás teljesülésének igazolása alapján utólag kapta meg, akkor azt nem kell bevételként figyelembe vennie, ha a kiadást (a megelőző adóévben vagy adóévekben) költségként még értékcsökkenési leírás formájában sem számolta el, és a későbbiekben sem érvényesíti.
Ha Ön olyan támogatást kapott, amelyet jogszabály[70] vagy nemzetközi szerződés adómentesnek minősít, vagy amelyet egyéb okból nem kell bevételként figyelembe vennie, úgy az ebből teljesített cél szerinti kiadások sem számolhatók el költségként.
Nem kell bevételként figyelembe venni a mezőgazdasági őstermelő által e tevékenységével összefüggésben kapott támogatás összegét. Erről részletes információkat a 22SZJA-12-es lapok kitöltési útmutatójában olvashat.
7. sor: Önálló tevékenységből származó jövedelem
Figyelem! Az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül Ön kizárólag a következő jövedelmekre érvényesítheti a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét:
· vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;
· a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;
· az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
· a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
· a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;
· a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében való munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme (például: megbízási, felhasználási szerződés alapján folytatott tevékenység).
Kérjük, hogy a 7. sor mellett tájékoztató adatként a bevallás 9-12. soraiba is írja be a következő jövedelmeket!
· az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelmét,
· a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelmét,
· a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelmét, valamint
· a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében való munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelmét.
Ezekbe a sorokba akkor is írja be az adott jogcímen szerzett jövedelmet, ha Ön nem kívánja érvényesíteni a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, vagy a 25 év alatti fiatalok kedvezményét!
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelmét, valamint a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelmét nem itt, hanem a 14-17. sorokban kell feltüntetni. Kérjük, olvassa el az ezekhez a sorokhoz írt magyarázatot!
A 7. sorba kell beírnia a nem egyéni vállalkozóként folytatott tevékenységével összefüggésben megszerzett:
· őstermelői tevékenységből származó bevételből a kiegészítő őstermelői tevékenység(ek) bevételének egészét, ha azt nem számolhatja el őstermelői bevételként, mert a kiegészítő őstermelői tevékenység[71] bevétele – több kiegészítő őstermelői tevékenység esetében együttesen számítva – meghaladja az őstermelői tevékenységből származó bevétel negyedét[72] (ha Ön őstermelőként kiegészítő őstermelői tevékenységet folytat, akkor az e tevékenységéből származó jövedelemmel kapcsolatos adózási tudnivalókat a 22SZJA-12-es lapokhoz készült útmutató mellékletében találja meg),
Ha az ellenőrzött tőkepiaci ügylete a kereskedelmi áru tényleges átadásával szűnik meg, és Ön a kereskedelmi áru átruházója, akkor a pénzben megszerzett bevétel Önnek az önálló tevékenységből származó jövedelme, és azt itt kell bevallania.[73]
Ha Ön a tételes költségelszámolás módszerét választotta, az önálló tevékenységből származó bevételt a „b” oszlopba, az adóévben felmerült, igazolt költséget a „c” oszlopba, a kettő különbözeteként megállapított jövedelmet pedig a „d” oszlopba írja be. Ha a jövedelmének a meghatározására a 10 százalék költséghányad alkalmazását választotta, szándékát az „a” oszlopban jelölje, a bevételt a „b” oszlopba, a bevétel 90 százalékát pedig a „d” oszlopba írja be.
Fontos! Ha Ön a 2022. adóévben gazdasági tevékenység keretében értékesített ingót vagy ingatlant, és ebből jövedelme származott, azt nem itt, hanem a 13. sorban kell szerepeltetnie. Kérjük, olvassa el a 13. sorhoz fűzött magyarázatot!
A magánszemély villamos energia értékesítéséből származó bevétele 12 000 kilowattóráig (kWh) adómentes. Az adómentes értékhatárt meghaladó bevételre vonatkozóan eldöntheti, hogy az értékhatáron felüli bevételrészt tekinti jövedelemnek, vagy az éves bevétel egészéből az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó költségelszámolási szabályok, vagyis a 10 százalékos költséghányad, vagy tételes költségelszámolás alkalmazásával állapítja meg a jövedelmet. A fenti időpontot megelőzően megszerzett bevétel adókötelezettségét az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.
Ha Ön a fizető-vendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást választhatta, de valamilyen változás miatt már nem felel meg a feltételeknek, akkor a változás bekövetkezése negyedévének első napjától szerzett bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó adózási szabályokat kell alkalmazni. Ha a tételes átalányadózást nem választhatta volna, akkor az éves bevétel egészére szintén ezeket a szabályokat kell alkalmazni.
Ha az adóévben az erdőfelújítási kötelezettséget keletkeztető fakitermelésből vagy lábon álló faállomány értékesítéséből (is) volt bevétele, akkor abból levonhatja az erdő felújítása költségei fedezésére nyitott, elkülönített számlára befizetett összeget.[74]
Ha Ön valamely önálló tevékenységével összefüggésben külföldi kiküldetésre tekintettel jutott bevételhez, igazolás nélkül elszámolható a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerinti, naponta elszámolható összeg (napi 60 eurónak megfelelő forintösszeg) a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott, külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén bevételt szerző magánszemélynél kizárólag az e tevékenysége tekintetében. Ennek feltétele, hogy a magánszemély az említett kormányrendeletben foglaltak alapján kizárólag a gépjármű külföldön való üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában az engedélyhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatással esik egy tekintet alá az a saját célra folytatott (saját számlás) áruszállítási, személyszállítási tevékenység is, amely más személynek jogszerűen csak engedélyhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásként lenne nyújtható. Minden más esetben a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30 százaléka, de a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint naponta legfeljebb 15 eurónak megfelelő forintösszeg számolható el.
A külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevételének teljes összegét a „b” oszlopba, az igazolás nélkül elszámolható költség forintra átszámított összegét a „c” oszlopba, a megmaradó adóköteles részt a „d” oszlopba írja be!
Példa az önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámítására
1. példa
Adózó János az Előadó Kft. cég megbízása alapján többször tartott szakmai előadást, melyből a bevétele 1 200 000 forint volt. Költségként 130 000 forintot tud érvényesíteni számlái alapján. Ezt a jövedelmet a 7. sorban kell feltüntetnie.
A bevallás kitöltése:
A 7. (önálló tevékenységből származó jövedelem) sor „b” oszlopába írandó összeg 1 200 000 forint, a „c” oszlopba a költség összege kerül, 130 000 forint, a „d” oszlopba a kettő különbözete, 1 070 000 forint írandó.
Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem
Fontos tudnivaló, hogy az ingatlan bérbeadásából származó bevételt, a kapcsolódó költséget és a jövedelem összegét a 7. sor mellett tájékoztató adatként a bevallás következő (8.) sorában is fel kell tüntetnie!
Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet az összevont adóalap részének kell tekinteni, és önálló tevékenységből származó jövedelemként kell adózni utána.
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) értelmében az ingatlan-bérbeadásából származó jövedelme után a magánszemélynek nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie.
Ha az Ön által bérbe adott ingatlan közös tulajdonban van, akkor fő szabályként Önt az e tevékenységből származó jövedelme után – eltérő rendelkezés vagy tulajdonjogi korlátozás hiányában – a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség. Ilyenkor a bevallásban bevételként, költségként és jövedelemként az egy főre jutó értékeket kell szerepeltetni. Közös tulajdonban álló ingatlan bérbeadásakor (ideértve a tulajdonostársak közösségét is) a költségek igazolására bármely tulajdonostárs nevére kiállított bizonylat figyelembe vehető.
Ha Ön a lakását magánszemélyek lakhatásának biztosítása céljából önkormányzatnak[75] adta bérbe, és a bérbeadás a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel, akkor a bérbeadásból származó bevétel egésze jövedelem, mely után nem kell adót fizetnie. Ez a lehetőség akkor illeti meg, ha
· a lakásbérbeadás alapjául szolgáló szerződés határozott időtartamú, és legalább 36 hónapra szól,
· a szerződés tartalmazza a bérlőkijelölésre a rászorultságra tekintettel meghatározott feltételeket meghatározó önkormányzati rendelkezés számát,
· a bérbevevő a lakás fekvése szerinti települési önkormányzat gazdálkodását végrehajtó szerv (önkormányzati hivatal).
Ha a bérleti szerződés az Ön érdekkörében felmerült ok miatt a 36 hónapnál korábban megszűnik, akkor Önnek pótlólag kell megfizetnie az adót, melyet az alábbiak szerint kell kiszámítania:
· évenkénti bontásban meg kell határozni a bérbeadásból származó bevétel teljes összege után a kifizetés időpontjában érvényes adómértékkel számított adót;
· a kifizetés évét követő év május 21-től a szerződés megszűnése napjáig késedelmi pótlékot kell számítani az előző pont alapján kiszámított adóra;
· két tizedesjegyre kerekítve meg kell határozni a szerződésből nem teljesült időtartamra eső egész hónapok számának és a 36 hónapnak a hányadosát;
· végül az így kapott hányadossal meg kell szorozni az adó és a késedelmi pótlék együttes összegét.
Az előzőekben leírtak alapján kiszámított összeget kell a bevallás 62. sorában feltüntetni, valamint megfizetni.
Ha Ön termőföldet (ideértve az erdőnek minősülő földet is) ad bérbe, és a bérbeadás nem tekinthető adómentesnek, akkor ez a jövedelme külön adózó jövedelemként lesz adóköteles, és azt az ingatlan fekvése szerinti önkormányzati adóhatósághoz kell bevallania, és a személyi jövedelemadót is oda kell megfizetnie.[76]
Az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétele és a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevétele tekintetében a jövedelemszámítás szempontjából nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki az ingatlan- bérbeadásból származó jövedelmére az önálló tevékenységből származó jövedelemre, magánszálláshely-szolgáltatási tevékenység esetén (a tételes átalányadózásra vagy) az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja. Az előzőek szerinti választása esetén az így megszerzett jövedelme után az adókötelezettséget nem az egyéni vállalkozókra irányadó rendelkezések, hanem az önálló tevékenységből származó jövedelemre, valamint a fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyek tételes átalányadózására vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie.
Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem megállapításakor nem kell bevételként figyelembe venni az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak (közüzemi szolgáltatásnak) a bérbeadó által a bérlőre – igénybevétellel arányosan – áthárított díját.[77] Ez a szabály egyben azt is jelenti, hogy a bevételként figyelembe nem vett, megtérített kiadások költségként nem számolhatók el.
Ha a bérlő fix összegű bérleti díjat fizet, amely a lakás rezsiköltségét is tartalmazza, akkor a fenti szabály alkalmazására nincs lehetőség, mivel ebben az esetben nem történik meg a szolgáltatás igénybevétellel arányos áthárítása a bérlőre. Az egyösszegű bérleti díj ingatlan-bérbeadásból származó bevételnek számít, mellyel szemben elszámolhatók a felmerült költségek.
Jellemzően előforduló és költségként elszámolható kiadás lehet például az ingatlan fenntartásával, rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan felmerülő rezsiköltség, ha az előzőekben ismertetett szabály nem alkalmazható. Ha a bérlő nevére átírják a közüzemi szolgáltatást mérő készülékeket, vagyis a közüzemi számlák a bérlő nevére szólnak, akkor a bérlő által a szolgáltatónak fizetett díj a bérbeadónál nem számít bevételnek, így az költségként sem számolható el. A kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási, felújítási munkákra fordított kiadás is elszámolható költségként.
Ezen kiadásokon túlmenően azok a magánszemélyek, akik nem egyéni vállalkozóként végzik e tevékenységüket, vagy egyéni vállalkozók, de e tevékenységükre a magánszemélyekre vonatkozó szabályokat alkalmazzák, az ingatlan-bérbeadási és a magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó bevételből levonhatják:
Lakás bérbeadásakor a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen általa bérbe vett lakás ugyanabban az évben igazoltan megfizetett bérleti díját. Ennek feltétele, hogy a bérbeadás és a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja, és a bérbe vett lakás után a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével szemben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg.[78] Ha Önnek ilyen bevételt csökkentő tétele keletkezett, az összeget írja be a bevallás 58. sorába, és a 7. sor „b” oszlopába az ezzel az összeggel csökkentett bevételt tüntesse fel!
8. sor: A 7. sorból az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem
Ha a 7. sor ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet is tartalmaz, akkor azt a 8. sorban tájékoztató adatként, külön is szerepeltetni kell.
Kérjük, hogy az e tevékenységből származó bevételét e sor „b” oszlopában, a levonható költségeket a „c” oszlopban, a jövedelmet („b”- „c”) pedig a „d” oszlopban tüntesse fel!
Ha Ön a legalább 90 napja kiadott lakás bérbeadásából származó bevételét csökkentette a más településen 90 napot meghaladóan bérbevett lakás bérleti díjával, akkor kérjük, hogy a „b” oszlopba az ezzel az összeggel csökkentett bevétel összegét írja be. A bevételt csökkentő tétel(eke)t az 58. sorban, az egyéb adatok között is fel kell tüntetni! Ha az Ön által más településen bérelt lakás bérleti díja meghaladja az ingatlan-bérbeadásból származó bevételét, ezáltal jövedelme és adófizetési kötelezettsége nem keletkezik, az igazoltan megfizetett bérleti díjat ebben az esetben is tüntesse fel a bevallás 58. sorában, a 7. sor „a” oszlopába és „d” oszlopába pedig nullát írjon!
Fontos tudnivaló, hogy az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemhez kapcsolódóan számított adó, adóelőleg összegét a 22SZJA-C lap 70-73. sorokban kell feltüntetni.
Figyelem! A 8. sor „d” oszlopában szereplő jövedelemadatokat nem kell hozzászámolni az összevont adóalapba tartozó jövedelmek összegéhez (22. sor)!
Az ingatlan-bérbeadás adózási szabályairól bővebb információt talál a NAV honlapján az Információs füzetek menüpont alatt elérhető 10. számú, ”Ingatlan bérbeadásának, egyéb hasznosításának adózása” című tájékoztatóban.
9. sor: A 7. sorból az európai parlamenti képviselő e tevékenységből származó jövedelme
Ebben a sorban kell feltüntetni a 7. sorban szereplő jövedelmek közül azt a jövedelmet, amely az Ön európai parlamenti képviselői tevékenységéből származik.
Ebbe a sorba kérjük, hogy akkor is írja be az adott jogcímen szerzett jövedelmet, ha Ön nem kívánja érvényesíteni a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, vagy a 25 év alatti fiatalok kedvezményét.
10. sor: A 7. sorból a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységből származó jövedelme
Ebben a sorban kell feltüntetni a 7. sorban szereplő jövedelmek közül azt a jövedelmet, amely az Ön helyi önkormányzati képviselői tevékenységéből származik.
Ebbe a sorba kérjük, hogy akkor is írja be az adott jogcímen szerzett jövedelmet, ha Ön nem kívánja érvényesíteni a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, vagy a 25 év alatti fiatalok kedvezményét.
11. sor: A 7. sorból a választott könyvvizsgáló e tevékenységből származó jövedelme
Ebben a sorban kell feltüntetni a 7. sorban szereplő jövedelmek közül azt a jövedelmet, amely az Ön választott könyvvizsgálói tevékenységéből származik.
Ebbe a sorba kérjük, hogy akkor is írja be az adott jogcímen szerzett jövedelmet, ha Ön nem kívánja érvényesíteni a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, vagy a 25 év alatti fiatalok kedvezményét.
12. sor: A 7. sorból a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységből származó jövedelme
Ebben a sorban kell feltüntetni a 7. sorban szereplő jövedelmek közül azt a jövedelmet, amely az Ön által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében való munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származik.
Ebbe a sorba kérjük, hogy akkor is írja be az adott jogcímen szerzett jövedelmet, ha Ön nem kívánja érvényesíteni a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, vagy a 25 év alatti fiatalok kedvezményét.
13. sor: Ingó vagyontárgyak, illetve ingatlan gazdasági tevékenység keretében történő értékesítéséből származó jövedelem
Ha az ingó vagyontárgy vagy az ingatlan átruházása gazdasági tevékenység keretében történik (kivéve, ha a bevételt egyéni vállalkozói tevékenység keretében szerzi meg), akkor a megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít. Gazdasági tevékenységnek az számít, ha a magánszemély a tevékenységet üzletszerűen, illetőleg tartósan vagy rendszeres jelleggel folytatja, feltéve, hogy a tevékenysége ellenérték elérésére irányul vagy azzal jár, és a tevékenység végzése független formában történik.[79]
Fontos kiemelni azonban, hogy a jövedelem megállapításakor az ingó vagyontárgy, illetve az ingatlan átruházására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Így az értékesített vagyontárgy megszerzésére, értékének növelésére fordított kiadások akkor is levonhatók a bevételből, ha azok az értékesítés adóévét megelőzően merültek fel. Ugyanakkor ingatlan átruházása esetén a bevételből megállapított jövedelem az évek múlásával nem csökkenthető.
Kérjük, olvassa el a 22SZJA-04-es lap 160., 161. és 163. sorához fűzött magyarázatot is!
Mivel az ingó vagyontárgy és az ingatlan gazdasági tevékenység keretében történő átruházásából származó jövedelem után Ön szociális hozzájárulási adó megfizetésére kötelezett, amely költségként nem számolható el, a megállapított jövedelem 89 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.
Kérjük, hogy a „b” oszlopba a tevékenységéből származó bevételt, a „c” oszlopba a költséget írja be! Ha az ingó vagyontárgy vagy az ingatlan megszerzésére fordított összeg nem állapítható meg, akkor a „c” oszlopba a bevétel 75 százalékát kell feltüntetni. Ebben az esetben más kiadás költségként nem vonható le a bevételből.
A „d” oszlopba jövedelemként a bevételből a költség levonása után maradt összeg 89 százalékát kell összesítve beírnia.
Nem kell bevallani a gazdasági tevékenység keretében történő ingó értékesítéséből származó bevételt, ha az a 600 ezer forintot nem haladta meg. Ellenkező esetben azonban az összes bevételből jövedelmet kell számítani.
Ne felejtse el a 22SZJA-09-es (A 2022. évi szociális hozzájárulási adó elszámolása) lapot kitölteni, mert az ilyen önálló tevékenységből származó jövedelmek esetében a 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót Önnek kell bevallania és megfizetnie.
14. sor: Egyéni vállalkozói kivét
Ha Ön vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó, akkor önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít a személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt vállalkozói kivét összege, amellyel szemben levonás nem érvényesíthető.
A kivét összegét a 22SZJA-13-as lapokhoz készült útmutatóban – a 22SZJA-13-03-as lap 45. sorához – leírtak alapján határozza meg, és írja be ebbe a sorba.
15. sor: Az egyéni vállalkozó átalányadózás szerint megállapított jövedelme
Ha Ön egyéni vállalkozóként 2022-re (a 2021. évi vagy korábbi adóbevallásában vagy a bejelentkezéskor, vagy a Katv. szerinti adóalanyiságának a megszűnését követően 2022. október 31-éig megtett nyilatkozat alapján) az átalányadózást választotta, akkor a 22SZJA-13-as lapokhoz készült útmutatóban – a 22SZJA-13-06-os lap 116. sorához – leírtak alapján töltse ki ezt a sort! Akkor is ezt a sort kell kitöltenie, ha az egyéni vállalkozói tevékenységét 2022-ben megszüntette, és a megszűnésig az átalányadózás szabályai szerint adózott, továbbá akkor is, ha a 22SZJA-13-02-es lap 15. sora alapján ez szükséges.
Ha Ön egyéni vállalkozóként az átalányadózás szabályai szerint állapítja meg a jövedelmét, akkor a megállapított jövedelem összegét a „d” oszlopba írja be!
16. sor: Mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem
Ha Ön mezőgazdasági őstermelő, és az őstermelésből származó, támogatások összege nélküli bevétele az éves minimálbér felét (1 200 000 forintot) meghaladja, akkor ennek a sornak a kitöltéséhez a 22SZJA-12-es lapokhoz készült útmutatóban találja meg a szükséges tudnivalókat. Ha Ön őstermelők családi gazdaságának tagja, akkor az őstermelői tevékenységével kapcsolatosan ugyancsak a 22SZJA-12-es lapokhoz készült tájékoztatásban találja meg az Önre vonatkozó adózási szabályokat. Ebben a sorban a 22SZJA-12-02-es lap 42. sorának adatát kell szerepeltetnie.
17. sor: A mezőgazdasági őstermelők átalányadózás szerint megállapított jövedelme
Ha Ön mezőgazdasági őstermelőként 2022-ben átalányadózást alkalmazott (bevallásában nem nyilatkozott arról, hogy nem választ átalányadózást), és az e tevékenységéből származó átalányban megállapított jövedelme meghaladta az éves minimálbér felét (1 200 000 forintot), akkor a 22SZJA-12-es laphoz készült útmutatóban – a 22SZJA-12-03-as lap 53. sorához – leírtak alapján töltse ki ezt a sort! Akkor is ezt a sort kell kitöltenie, ha a mezőgazdasági őstermelői tevékenységét 2022-ben megszüntette, és a megszűnésig az átalányadózás szabályai szerint adózott.
Ha mezőgazdasági őstermelőként az átalányadózás szabályai szerint állapítja meg a jövedelmét, akkor a megállapított jövedelem összegét a „d” oszlopba írja be!
Egyéb, összevonás alá eső jövedelmek
Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére eltérő rendelkezést az Szja tv. nem tartalmaz. A bevételnek nem része a megszerzése érdekében felmerült, a magánszemély által szabályszerűen igazolt kiadás, de a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket figyelembe kell venni.
Ha 2022-ben olyan egyéb összevonás alá eső jövedelmet szerzett, amely után Önnek szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetnie (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt Önnek megtérítették), a megállapított jövedelem 89 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.
Ha Ön a jövedelmére a fenti szabályt nem alkalmazhatja, akkor a 18. sort töltse ki. Ha a fent említett szabályt alkalmazhatja, akkor a számított összegeket a 19. sorban (13 százalékos szocho-kötelezettséggel) kell szerepeltetnie.
18. sor: Egyéb jogcímen kapott jövedelem
Ha Önnek olyan összevonás alá eső adóköteles jövedelmei is voltak, amelyek nem tartoznak az 1‑17. sorok egyikébe sem, azokat együttesen, az egyéb jogcímen kapott jövedelmek között kell szerepeltetnie. E bevételekkel szemben is elszámolható a bevétel megszerzése érdekében az Ön által viselt szabályszerűen igazolt kiadás.
Ha a bevétellel szemben igazolt költsége merült fel, a „b” oszlopba a bevételt, a „c” oszlopba a költséget, a „d” oszlopba a kettő különbözeteként megállapított jövedelmet írja be! Ha a bevétellel szemben költséget nem számol (számolhat) el, akkor a bevétel összegét írja a „b” oszlopba és a „c” oszlopba 0-át kell írnia. A „d” oszlopban ilyen esetben a „b” oszlopban szereplő bevétel teljes összege szerepel.
Ha 2022-ben olyan egyéb jövedelmet szerzett, amely után Önnek kell a szociális hozzájárulási adót megfizetni, és azt Önnek nem térítették meg, akkor azt a 19. sorban kell szerepeltetnie. (Jellemzően akkor kell a Tbj. szerint belföldinek minősülő magánszemélynek a szociális hozzájárulási adót bevallani és megfizetni, ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető adót, adóelőleget nem köteles megállapítani.)
Ebben a sorban kell szerepeltetnie azt az értékpapír-juttatást is, amely a felek között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján egyéb jövedelemnek számít. Értékpapír, vagy más vagyoni érték átruházásakor egyéb jövedelemként kell figyelembe venni az átruházás ellenében megszerzett bevételből azt a részt, amely meghaladja az ellenérték szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékét. Kivétel az az eset, amikor az adókötelezettségnek az Szja tv. szerinti jogcíme egyébként megállapítható.[80] Ha például a társasági szerződés a korlátolt felelősségű társaság esetében a megvásárolt saját üzletrésztől való megválás módjaként a tagnak való ingyenes átadást határozza meg, akkor a térítés nélküli átadás révén kapott üzletrész a társaság magánszemély tagjainál ugyan értékpapír formájában megszerzett vagyoni értéknek számít, de az adókötelezettségére az összevonás alá eső egyéb jövedelmekre irányadó előírás vonatkozik.
Kamatként megszerzett jövedelmek
Szövetkezetnek nyújtott tagi kölcsön kamata esetében, ha az meghaladja a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegét, a meghaladó rész szintén egyéb jövedelemnek számít.[81] Ha a szövetkezet nem felel meg az Szja tv. 65. § (1) bekezdés e) pontjában előírt feltételeknek, akkor a szövetkezeti kölcsön után fizetett kamat teljes összege egyéb jövedelemnek számít.
Az Szja tv. 65. § (1) bekezdés e) pontja alapján a szövetkezeti kölcsön után – a meghatározott mértéket meg nem haladóan – a fizetett kamat akkor kamatjövedelem, ha a szövetkezet a tagjainak a jogszabályban előírt célokon kívül és mértéket meghaladóan hitelt nem nyújt, a tagjainak hitelfelvételhez pénzintézetnél fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, és pénzt a szokásos üzletvitelhez szükséges mértéket meghaladóan elszámolásra nem ad.
Egyéb jövedelem a társas vállalkozásnak nyújtott tagi kölcsön kamata és a magánszemélytől kapott kamat összege is.
A 2006. augusztus 31-éig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni azokra a kamatjövedelmekre, amelyeket az addig megkötött szerződés, ügylet alapján 2006. augusztus 31-e után elsőként szerzett meg a magánszemély.
Bizalmi vagyonkezelésből származó bevétel
Ha a bizalmi vagyonkezelési szerződésben kedvezményezettként megjelölt magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte, a bizalmi vagyonkezelésből, az alapítványtól származó bevétel adókötelezettségének jogcímét és a jövedelem összegét a tevékenységre, átruházásra, szolgáltatásnyújtásra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. Ha azonban a kifizető, vagy kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély nyilvántartása alapján a bevétel adókötelezettségének jogcímét nem lehet megállapítani, a bevétel egészét egyéb jövedelemnek kell tekinteni.[82]
Ha a bizalmi vagyonkezelésből származó bevétel összege után – kifizető hiányában – Önnek kell a szociális hozzájárulási adót (szochot) megfizetni, és azt Önnek nem térítették meg, akkor a bevételt nem itt, hanem a 19. sorban kell szerepeltetnie!
Magánalapítványból származó bevétel
Magánalapítványnak számít az alapító, a csatlakozó vagy az alapító, a csatlakozó hozzátartozója, mint kedvezményezett érdekében a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezései szerint létrehozott alapítvány, valamint a nem közhasznú vagyonkezelő alapítvány, azzal a feltétellel, hogy kizárólag magánszemély alapító, csatlakozó által rendelkezésre bocsátott vagyonnal vagy kizárólag magánszemély által a vagyonkezelő alapítvány vagyonkezelésébe adott vagyonnal és ezek hozamaival gazdálkodik. [83]
A magánalapítvány alapításának indoka lehet, például meghatározott személy, személyek gyógyításának segítése és finanszírozása, oktatásának vagy sporttevékenységének segítése. Egy vagy több családtag is létrehozhatja a család meghatározott céljaira. A Ptk. 3:386. §-a korlátozó rendelkezéseket tartalmaz az alapítvány célja tekintetében arra az esetre, ha az alapítvány kedvezményezettje maga az alapító, a csatlakozó, vagy e személyek hozzátartozója.
Alapítvány nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására, és csak az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet folytathat. Az alapítványra vonatkozó további szabályokat a Ptk. harmadik könyvének hatodik része tartalmaz.
Az alapítványból származó bevétel adókötelezettségét az Szja tv. a bizalmi vagyonkezelésből származó bevételhez hasonlóan szabályozza. Ha az alapítvány alapító okiratában (az alapító okirat rendelkezése hiányában az erre jogosult alapítványi szerv által) az alapítvány kedvezményezettjeként megjelölt magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása, vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte, a magánalapítványtól származó bevétel adókötelezettségének jogcímét és a jövedelem összegét a tevékenységre, átruházásra, szolgáltatásnyújtásra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. Ha a bevétel adókötelezettségének jogcímét nem lehet megállapítani, a bevétel egésze egyéb jövedelemnek számít.
A bevétel megszerzésének napja az a nap, amikortól a magánszemély a bevétel tárgyát képező vagyoni értékkel rendelkezni jogosult.[84]
Ha a kedvezményezett magánszemély a magánalapítványa vagyona (nem az alapítványi vagyon hozama) terhére szerez bevételt, az a magánszemély adómentes bevételének számít az Szja tv. 1. melléklet 7.26. pontja alapján.
19. sor: Egyéb jogcímen kapott jövedelem, amely után Ön kötelezett a 13 %-os szocho megfizetésére
Ebben a sorban csak akkor tüntethet fel jövedelmet, ha olyan egyéb jövedelmet szerzett, amely után Önnek kell a szociális hozzájárulási adót megfizetnie (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt Önnek megtérítették). Ebben az esetben a megállapított jövedelem 89 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.
A „b” oszlopba az egyéb jogcímen megszerzett bevételt, a „c” oszlopba az igazolt kiadást írja be! A „d” oszlopba jövedelemként a bevételből a kiadás levonása után maradt összeg 89 százalékát kell beírnia.
Ne felejtse el a 22SZJA-09-es „szociális hozzájárulási adó” lapot kitölteni, mert az ilyen jogcímen kapott egyéb jövedelmek esetében a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót Önnek kell bevallania és megfizetnie!
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári kifizetések utáni adózás
Egyéb jövedelem az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tagnak teljesített – az Szja tv. szerint – nem adómentes nyugdíjszolgáltatás és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott olyan szolgáltatás (kifizetés, juttatás), amit nem törvényben meghatározott szolgáltatási körében és feltételekkel nyújtott, és nem adómentes. Az önkéntes kölcsönös pénztár által kiállított igazolás ezen a jogcímen tartalmazza az összeget.
Önnek tehát egyéb jövedelemként ebben a sorban kell bevallania az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a kötelező várakozási időszak letelte után kifizetett nyugdíjszolgáltatásnak (kiegészítő nyugdíjnak) nem minősülő adóköteles összeget is. Ha Ön a kötelező várakozási idő leteltének évében, vagy az azt követő első évben vett fel adóköteles összeget, annak egésze jövedelem, míg a kötelező várakozási idő leteltét követő második évtől a jövedelem évente 10-10 százalékkal csökken. A kötelező várakozási időszak letelte évét követő tizenegyedik évben és az után az ilyen bevételt a jövedelem számításánál már nem kell figyelembe venni.
Szintén egyéb jövedelemként válik adókötelessé az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott kiegészítő önsegélyező szolgáltatás is.
Az előzőektől eltérően kell megállapítani az adókötelezettséget a nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetésnek arra a részére, amelyet a 2007. december 31-e utáni befizetések (jóváírások) alapján fizetett ki a pénztár. Ilyen kifizetés esetén a bevétel teljes egészében egyéb jövedelem arra az összegre vonatkozóan, amelynél a jóváírás és a kifizetés (juttatás) időpontja között tíz év még nem telt el.[85]
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztártól megszerzett egyéb jövedelem után Önnek szociális hozzájárulási adót is kell fizetnie, ezért feltétlenül olvassa el a 22SZJA-09-es laphoz fűzött magyarázatot!
A nyugdíj-előtakarékossági számláról történő, adómentes nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés (juttatás), átutalás, átvezetés utáni adózás
A nyugdíj-előtakarékossági (NYESZ-R) számláról adómentes nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés, átutalás, átvezetés (együtt: adóköteles kifizetés) esetén egyéb jövedelemnek minősül a NYESZ-R számlán lévő – szokásos piaci értéken számított – követelésnek az a része, amely meghaladja az Ön által teljesített befizetések, átutalások összegét. A jövedelem megszerzéséről a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetője Önnek igazolást állít ki, amely segítséget nyújt a sor kitöltéséhez.
Kérjük, olvassa el a 62., valamint a 139-143. sorokhoz fűzött magyarázatot is!
Nem keletkezik egyéb jövedelem akkor, ha Ön a nyugdíj-előtakarékossági számlán lévő követelését
helyezi át.
Nem kell egyéb jövedelmet megállapítani továbbá akkor sem, ha Ön a nyugdíj-előtakarékossági számlán nyilvántartott (pénzeszközben, pénzügyi eszközben fennálló) követelését a nyugdíj-előtakarékossági számla megszüntetésével hiánytalanul a tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint, tartós befektetési szerződés alapján lekötött pénzösszeggé alakítja át és lekötési nyilvántartásba helyezi.[86]
Az Európai Unió tisztviselőire és más alkalmazottaira vonatkozó szabályok
Nem kell az egyéb jövedelem kiszámításánál figyelembe venni azt a bevételt, amelyet az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény[87] alapján a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalnak át, vagy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárban vezetett egyéni számlán, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben tagi kiegészítésként, nyugdíj-előtakarékossági számláján vagy nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírnak. Az így jóváírt összeg azonban nem tekinthető a számlatulajdonos által teljesített befizetésnek, és nem jogosít az adó feletti rendelkezésre sem.[88]
A biztosító által kifizetett, szolgáltatásnak nem minősülő jövedelem
Ha a biztosítóintézet kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás alapján teljesített 2022-ben kifizetést Önnek, és ez a kifizetés nem számít adómentesnek (nem haláleseti, baleseti vagy betegségi szolgáltatás), akkor előfordulhat, hogy az adókötelezettséget az egyéb jövedelmekre vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie. Az ilyen biztosítási szerződésből való pénzkivonásból (visszavásárlásból, részleges visszavásárlásból) származó jövedelem akkor számít egyéb jövedelemnek, ha a szerződés más személy által fizetett díja az Szja tv. befizetés időpontjában hatályos 1. számú mellékletének 6.9. pontja (a 2013. január 1-je előtti díjfizetés esetén az 1. számú mellékletnek a befizetés időpontjában hatályos 6.3. pontja) alapján részben vagy egészben adómentes volt.
A biztosító által teljesített kifizetésből (a bevételből) levonható az Ön vagy a kifizetőnek nem minősülő más magánszemély által fizetett biztosítási díj, valamint az adóköteles biztosítási díj, és a fennmaradó összeg számít egyéb jövedelemnek.
Ha a biztosítási szerződésből korábban is történt pénzkivonás, akkor a bevételcsökkentő tételként már elszámolt díjtételeket nem lehet ismételten figyelembe venni a jövedelem megállapításakor.
A 2012. év végéig megfizetett díjakhoz kapcsolódó biztosítói teljesítések (kifizetések) után az előzőekben leírtaktól eltérően az átmeneti rendelkezés szerint állapítható meg az adókötelezettség, ha az a magánszemélynek kedvezőbb. Ilyen esetben az Szja tv. 65. §-ában foglaltak szerint megállapított jövedelmet kamatjövedelemként (170. sor) kell bevallani. Ha Ön az átmeneti szabályt kívánja alkalmazni, kérjük, olvassa el a kitöltési útmutató 170. sorhoz írt magyarázatát is.
Kamatjövedelemként (170. sor) adóköteles a biztosítási szerződés visszavásárlásával (részleges visszavásárlásával) szerzett jövedelem, ha a biztosítás díját teljes egészében Ön, vagy más magánszemély fizette meg.
Nem kell egyéb jövedelmet megállapítani, ha a biztosító teljesítése haláleseti, betegbiztosítási vagy balesetbiztosítási szolgáltatásként adómentes.[89]
Nem számít egyéb jövedelemnek a biztosító által kifizetett az az összeg, amely adókötelezettségét a törvény külön nevesíti. Kamatként nevesített jövedelem keletkezik akkor, ha a biztosítói teljesítés meghaladja a befizetett díjat, azzal, hogy nem számít befizetett díjnak a kockázati biztosítás díja.
Alacsony adókulcsú államból származó, illetve ellenőrzött külföldi társaság tagjaként szerzett jövedelmek adókötelezettsége
Alacsony adókulcsú állam alatt az az állam értendő, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget, vagy az előírt adómérték kevesebb, mint 9 százalék. Nem számít alacsony adókulcsú államnak az előzőeknek egyébként megfelelő állam akkor, ha az említett államnak és Magyarországnak van a kettős adóztatást elkerülő egyezménye.[90]
Egyéb jövedelem az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet megbízása alapján fizetett kamat, osztalék, valamint az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott értékpapír elidegenítéséből származó bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított értéket meghaladó része. A jövedelem kiszámítására az árfolyamnyereségre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Egyéb jövedelemként adóköteles az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjének tőkekivonással való leszállítása következtében, továbbá az ilyen társaságnál fennálló tagi jogviszony (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) megszüntetése következtében megszerzett bevételnek az ellenőrzött külföldi adózó által kibocsátott részvény, üzletrész, más értékpapír, jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Egyéb jövedelem a fizetett kamat, ha a kamatot fizető állammal nincs kettős adóztatás elkerülésére irányuló egyezménye Magyarországnak.
A borravaló adókötelezettsége
Ebben a sorban kell bevallania azt az összeget is, amelyet nem önálló tevékenysége után borravalóként kapott.
A magánszemély felszolgálási díj címen megszerzett bevétele, valamint a vendéglátóüzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló azonban adómentes bevétel, ezért azt nem kell bevallania.[91]
Ha a munkáltatóhoz befolyt borravaló összegét a munkáltató osztja el, akkor az bérjövedelemként adóköteles (1. sor), azt a 22M30-as igazolásnak vagy az "Adatlap 2022 a munkáltatótól (társas vállalkozástól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor" adatlapnak tartalmaznia kell.
További egyéb jogcímen megszerzett jövedelmek
Egyéb jövedelemnek számít a vásárolt (engedményezett) követelésből származó bevételnek a követelés vásárlási (engedményezési) ellenértékét meghaladó része, kivéve, ha adókötelezettségének e törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható.[92]
Ha Ön az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény[93] szerinti praxisjog átruházásából bevételhez jutott, akkor az ebből származó jövedelmét ebben a sorban kell bevallania. (Azonban adómentes az eredeti jogosultként alanyi jogon megszerzett praxisjog átruházásából származó jövedelem. Ebben az esetben sem adóbevallási, sem adófizetési kötelezettség nem áll fenn.)
Egyéb jövedelemnek számít az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti praxisjog átruházásából származó bevételnek a korábban értékcsökkenési leírás címén költségként el nem számolt szerzési értéket és a megfizetett illetéket meghaladó része (e § alkalmazásában: számított összeg), ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő évben történik. Ha az átruházás a praxisjog megszerzését követő második évben vagy az után történik, a jövedelem a számított összeg:
Itt kell szerepeltetnie a jogutódlás révén megszerzett szerzői jog, találmány és szabadalmi oltalomból eredő jog gyakorlásával megszerzett jövedelmét is, ha a szociális hozzájárulási adót Önnek kell megfizetnie. Egyéb esetben az említett jövedelmet a 18. sorban kell szerepeltetni. A jövedelem kiszámításakor a bevételből levonhatja a jog gyakorlása érdekében felmerült, Önt terhelő igazolt költségeit.
Itt kell bevallania azt a pénzösszeget vagy más vagyoni értéket is, amelyet Ön birtokösszevonási célú földcseréhez kapcsolódóan értékkiegyenlítés címén kapott[95] (a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény). Olvassa el a 22SZJA-04-es lap 160. és 162. sorához leírtakat is!
Ugyancsak ebben a sorban kell szerepeltetnie az ingóság, ingatlan és vagyoni értékű jog értékesítéséből származó bevételének azt a részét is, amely meghaladja a szerződés megkötésének idején ismert szokásos piaci értékét.[96] A vételárnak a szokásos piaci értéket meg nem haladó részét a bevallás 22SZJA-04-es lapján kell feltüntetnie.
Példa az egyéb jövedelem kiszámítására
2. példa
Az igazolás alapján Adózó János az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztártól 2022. november 10-én 742 360 forint nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő összeget vett fel, amely egyéb jövedelemként (19. sor) adóköteles.
A bevallás kitöltése:
Az adókötelesen kifizetett 742 360 forintot a bevallás 19. sor „b” oszlopában kell szerepeltetni. Mivel a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó megfizetésére a magánszemély köteles, ezért alkalmazható az úgynevezett 89 százalékos szabály. A kifizetett összeg 89 százalékát (660 700 forint) kell tehát a bevallás 19. sorának „d” oszlopába beírni.
A kifizetést terhelő 13 százalékos szociális hozzájárulási adót a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetni és a 22SZJA-09-es lapon kell bevallani a 293. sor „f” oszlopában.
20. sor: A kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján külföldön adózott, de a külföldön megfizetett adó beszámításával belföldön is adóköteles jövedelem
Ebben a sorban kell feltüntetni az olyan országból származó, vagy olyan országban adóztatható belföldről származó jövedelmet, amely országgal Magyarországnak van kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye vagy a két ország között viszonosság áll fenn, és az egyezmény a külföldön adóztatható jövedelmet nem mentesíti Magyarországon az adóztatás alól, ugyanakkor a külföldön megfizetett adó magyarországi beszámításáról rendelkezik.
A külföldről származó, valamint a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmeket forintra átszámítva kell az adóbevallásban feltüntetni. Az átszámításra vonatkozóan bővebb információt az Általános tudnivalók között „A külföldi pénznemről való átszámítás szabályai” részben talál.
A külföldön adóztatható, belföldön beszámítható jövedelem megállapítására a jövedelem megszerzése szerinti jogcímnek megfelelő, az Szja tv.-ben meghatározott jövedelemszámítási szabályokat kell alkalmaznia.
A bevételt a „b”, a költséget (feltéve, hogy a költségelszámolásra lehetősége van) a „c”, a különbözetként számított jövedelmet pedig a „d” oszlopban tüntesse fel.
A külföldön megfizetett adó beszámításához a 44. sort kell kitöltenie. Ne felejtse el a külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét a 44. sor „a” oszlopban feltüntetni!
21. sor: A kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem
Ha a külföldön is adózott jövedelme olyan országból származott, amellyel Magyarországnak nincs kettős adóztatást kizáró egyezménye, akkor e bevételét, költségeit és jövedelmét ebbe a sorba írja be! Itt tüntesse fel azt az összeget is, amelyet belföldi munkáltatótól, megbízótól a külföldön végzett tevékenysége után kapott, de az után a kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adót fizetett.
A külföldről származó, valamint a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmeket forintra átszámítva kell az adóbevallásban feltüntetni. Az átszámítás szabályait az Általános tudnivalók között „A külföldi pénznemről való átszámítás szabályai” fejezetben találja .
A bevételt a „b”, a költséget (feltéve, hogy a költségelszámolásra lehetősége van) a „c”, a kettő különbözeteként megállapított jövedelem összegét pedig a „d” oszlopban tüntesse fel!
A külföldön megfizetett adó beszámításához a 45. sort kell kitöltenie. A külföldön megfizetett, forintra átszámított adó összegét a 45. sor „a” oszlopban kell szerepeltetnie.
22. sor: Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek összege
Ennek a sornak a „d” oszlopába az 1-7. sorok, valamint a 13-21. sorok „d” oszlopainak együttes összegét kell beírnia. Az összevont adóalap összegébe a 8-12. sorok „d” oszlopa nem számít bele!
Ha Ön nem érvényesít adóalap-kedvezményt (négy vagy több gyermekes anyák kedvezménye, 25 év alatti fiatalok kedvezménye, személyi kedvezmény, első házasok kedvezménye, családi kedvezmény), akkor kérjük, hogy ezt az összeget a bevallás 24., 26., 28., 30. és a 38. sorában is tüntesse fel!
Az összevont adóalapot csökkentő kedvezmények
Az összevont adóalap a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével, a 25 év alatti fiatalok kedvezményével, a személyi kedvezménnyel, az első házasok kedvezményével, valamint a családi kedvezménnyel csökkenthető. E kedvezmények 2022-re vonatkozó részletes szabályait a 73. számú információs füzet tartalmazza, ami a www.nav.gov.hu honlapon elérhető.
Az adóalap-kedvezmények érvényesítésekor a házastársakra vonatkozó rendelkezéseket a bejegyzett élettársakra is megfelelően alkalmazni kell[97], ezért a házastárs kifejezés alatt a továbbiakban a bejegyzett élettársat is értjük.
Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni.[98]
A külföldi illetőségű magánszemély jövedelmeinek és a belföldi illetőségű magánszemély külföldön is adóztatható jövedelmeinek kedvezményei
A külföldi illetőségű magánszemély akkor érvényesíthet kedvezményt, ha a Magyarországon adóköteles összes jövedelme (a nem önálló tevékenységből származó jövedelem és az önálló tevékenységből származó jövedelem, valamint a nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatás után megszerzett jövedelem) eléri az adóévben megszerzett összes jövedelmének – ideértve a Magyarországon nem adóztatható jövedelmet is – 75 százalékát.
A feltétel teljesülése esetén is csak akkor illeti meg a kedvezmény, ha ugyanarra az időszakra a jövedelmei után külföldön azonos vagy hasonló kedvezményt nem vett és nem is vesz igénybe. Ez utóbbi szabály vonatkozik arra az esetre is, amikor belföldi illetőségű magánszemély a külföldön is adóköteles jövedelmére érvényesít kedvezményt.
A külföldi és belföldi illetőségű magánszemélyeknél a kedvezmény igazolására a másik államban érvényesített kedvezményt is tartalmazó, az említett állam joga szerint az adókötelezettség megállapítására szolgáló okirat (így különösen bevallás, határozat) szolgál.
Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (NÉTAK)
2020. január 1. óta igénybe vehető kedvezmény a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye. Ha Ön megfelel a feltételeknek, az összevont adóalapját – minden más kedvezményt megelőzően – csökkentheti a NÉTAK-kal.
Négy vagy több gyermeket nevelő anyának tekinthető az a nő, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermeke után
a) családi pótlékra jogosult, vagy
b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt,
és ezeknek a gyermekeknek a száma a négy főt eléri.
Ha egy gyermek után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek halála miatt szűnt meg, akkor ezt úgy kell tekinteni, mint ha a családi pótlékra való jogosultság 12 évig fennállt volna.
Az a) pont szerinti gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, emiatt a családi pótlékra az anya utána nem jogosult, de a gyermeket az anyát megillető családi pótlék összegének meghatározásakor figyelembe veszik.
A b) pont szerinti gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket, akire tekintettel az anya vagy a szociális intézmény vezetője családi pótlékra való jogosultsága már nem áll fenn, de legalább 12 éven keresztül e két személy valamelyike, vagy mindkettejük esetében összesen fennállt, feltéve, hogy a szociális intézmény vezetőjénél fennálló jogosultság időtartama alatt az előző mondatban foglalt feltételek teljesültek.
Például NÉTAK-os anya, aki:
Nem tekinthető NÉTAK-os anyának például az az anya, aki:
A kedvezményt azokra a hónapokra lehet igénybe venni, amelyekben fennáll a jogosultság. A jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amelyben az anya először tekinthető NÉTAK-os anyának.
A 2022. évre vonatkozóan az első jogosultsági hónap 2022 januárja, ezért a NÉTAK a 2022. adóévben a 2021. december 31-e után megszerzett bevétel adókötelezettségére alkalmazható.
Megszűnik a jogosultság annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben az édesanya utoljára minősül NÉTAK-os anyának.
Ha a jogosultság nem a teljes adóévben áll fenn, akkor a kedvezményt csak a jogosultsági hónapokban megszerzett jövedelemre lehet igénybe venni. Ebben az esetben kérjük, hogy a 22SZJA-02-es lap (B) blokkjában tüntesse fel a jogosultság megnyíltának és/vagy megszűnésének időpontját!
A kedvezmény érvényesítéséhez a 22SZJA-01-es lapon a gyermekek adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes azonosító adatait) szerepeltetni szükséges.
Példa a NÉTAK jogosultság év közben való megszűnéséről
3. példa
Egy NÉTAK-os anya megbízási szerződést köt július – december hónapokra, amelyből 600 ezer forint jövedelme keletkezik. Augusztusban elválik a férjétől, és három gyermek nála marad, egy pedig, aki 8 éves, az apához kerül. Emiatt az anya szeptembertől nem veheti igénybe a NÉTAK-ot, ezért a júliusra és az augusztusra eső jövedelme a kedvezmény alapját képezi, a szeptemberi, októberi, novemberi és decemberi pedig nem, azaz a hónapok arányában meg kell osztani a jövedelmet (2:4).
· NÉTAK-kal csökkenthető jövedelem 600 000/6*2=200 000 forint,
· NÉTAK-kal nem csökkenthető jövedelem 600 000/6*4=400 000 forint.
A NÉTAK a következő, összevont adóalapba tartozó jövedelmekre érvényesíthető:
· a bérnek minősülő és más nem önálló tevékenységből származó jövedelemre, ilyen például:
o a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított álláskeresési járadék, álláskeresési segély, kereset-kiegészítés és keresetpótló juttatás, valamint a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott álláskeresést ösztönző juttatás,
· az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül
A NÉTAK kizárólag a felsorolt jövedelmekre érvényesíthető, így nem képezi annak alapját az ingatlan-bérbeadásból, vagy nem kifizetőtől származó jövedelem.
Ha a magánszemély olyan tevékenységet végez, amely bevételei egy részére alkalmazhatja a kedvezményt, más részére viszont nem, akkor a NÉTAK alapját képező jövedelmet bevételarányosan kell kiszámítani.
Példa a NÉTAK alapját képező jövedelem bevételarányos kiszámítására
4. példa
Egy édesanya gyerekruhákat varr. Egy gyerekruhákat értékesítő vállalkozással megbízási szerződést köt, ami az adóévben 400 000 forint bevételt jelentett számára. Az anya azonban saját maga is értékesíti az általa készített ruhákat, amely tevékenységből 200 000 forint volt a bevétele. Mivel az összes költség 100 000 forint volt, így a jövedelem (400 000 + 200 000-100 000=) 500 000 forint.
Ezt a jövedelmet a bevételek arányában meg kell osztani:
· NÉTAK alapját képezi 500 000/600 000*400 000=333 333 forint,
· NÉTAK-kal nem csökkenthető jövedelem 500 000/600 000*200 000=166 666 forint.
Ha Ön négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, 25 év alatti fiatalok kedvezményét, személyi kedvezményt, első házasok kedvezményét és családi kedvezményt is érvényesít, akkor az összevont adóalapját először a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével csökkentheti, ez után a 25 év alatti fiatalok kedvezményével, személyi kedvezménnyel, majd az első házasok kedvezményével, végül pedig a családi kedvezménnyel.
A NÉTAK érvényesítésének feltétele az anya adóbevallásban tett nyilatkozata, amelyen a NÉTAK összegén túl fel kell tüntetni a gyermekek nevét, adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes személyazonosító adatait), valamint ha a kedvezményre való jogosultság nem az egész adóévben állt fenn, a jogosultság megnyíltának vagy megszűnésének időpontját.
A nyilatkozatok megtételére a 22SZJA-01-es lapon, továbbá a 22SZJA-02-es lap (B) blokkjában van lehetőség. Kérjük, olvassa el a lapokhoz fűzött magyarázatot!
23. sor: Az összevont adóalapot csökkentő négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének összege[99]
A sor „a” oszlopába a program automatikusan kitölti a kedvezmény összegét az 1-6., a 9-12., a 14-17. és 20-21. sorok „d” oszlopainak együttes összegével.
A sor „d” oszlopába írja be az „a” oszlop összegéből az igénybe vehető kedvezmény összegét.
24. sor: Az összevont adóalap négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével csökkentett összege
Ebbe a sorba a 22. sor „d” oszlopának összegéből a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének (23. sor „d”) levonása után megmaradt összeget kell beírni. Ha Önnek a 2022. évben csak NÉTAK alapját képező jövedelme volt, a program ebbe a sorba nullát ír!
Ha Ön nem érvényesített NÉTAK-ot, kérjük, hogy ebbe a sorba a 22. sor „d” oszlopában feltüntetett összeget írja be!
25 év alatti fiatalok kedvezménye
2022. január 1-től vehető igénybe összevont adóalapot csökkentő kedvezményként a 25 év alatti fiatalok kedvezménye.
A 25 év alatti fiatalok kedvezményére jogosult az a magánszemély, aki még nem töltötte be a 25. életévét.
A kedvezmény először 2022. januárban érvényesíthető, utoljára pedig abban a hónapban, amelyben a jogosult betölti a 25. életévét.
Például, ha a fiatal 2022. május 8-án tölti be a 25. életévét, akkor 2022. január 1-től május 31-ig, vagyis 5 hónapon át jogosult a kedvezményre.
Főszabály szerint a kedvezmény első alkalommal a 2021. december 31. után megszerzett bevétel adókötelezettségére alkalmazható.
Az Szja tv. tartalmaz azonban egy átmeneti rendelkezést[100] is, miszerint munkaviszonyból származó jövedelem esetében a kedvezmény
- 2021. december 31-ét követő időszakra elszámolt,
- a 2022. évet megelőző évre vonatkozó, de 2022. január 10-ét követően kifizetett
bevétel adókötelezettségére alkalmazható első alkalommal.
A munkáltató, az iskolaszövetkezet, az összevont adóalapba tartozó jövedelmet juttató kifizető az adóelőleg-alapot jogosultsági hónaponként automatikusan csökkentette a kedvezménnyel, ha Ön nem tett olyan nyilatkozatot, melyben nem kérte a kedvezmény vagy egy része érvényesítését. Ekkor a munkáltató, kifizető a nyilatkozatot figyelembe véve állapította meg az adóelőleget.
Az év közben igénybe vett kedvezményt a NAV által elkészített adóbevallási tervezet is tartalmazza. Az egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként igénybe vett kedvezmény adataival Önnek az adóbevallási tervezetet ki kell egészítenie.
Ha év közben nem vette igénybe a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, akkor azt az adóévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásban érvényesítheti.
A kedvezmény összege adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata.[101] A kedvezmény havi összege 2022-ben 433 700 forint, ami 65 055 forinttal csökkentheti minden jogosultsági hónapban a fizetendő adót.
Ha a jogosultság a teljes adóévben fennáll, akkor a kedvezmény adóalapot csökkentő összege 2022-ben 5 204 400 forint, ami adóban kifejezve 780 660 forintot jelent.
A kedvezmény kizárólag a jogosultsági hónapban megszerzett jövedelemre érvényesíthető. Ha a magánszemély jogosultsága év közben megszűnik és a kedvezménykeretét nem tudta teljes mértékben érvényesíteni a jogosultsági hónapokban megszerzett jövedelmére, akkor nincs lehetősége arra, hogy a fennmaradó részt a többi hónapban megszerzett jövedelmére érvényesítse.
Például, ha a 25 év alatti fiatal 2022 júniusában betöltötte a 25. életévét és 2022-ben januárban és júniusban iskolaszövetkezeten keresztül dolgozott, majd a tanulmányok befejeztével szeptembertől munkába állt, akkor a kedvezmény érvényesítése szempontjából jogosultsági hónapnak csak január és június tekinthető és a fiatal a szeptembertől fennálló munkaviszonyában már nem tudja érvényesíteni a kedvezményt.
Példa: A fiatal 2022. július 1-én volt 25 éves. A havi munkabére egész évben 400 000 forint volt, ami éves szinten 4 800 000 forint. A jogosultsági hónapokra járó kedvezménykerete (7x433 700=) 3 035 900 forint. A jogosultsági hónapokban megszerzett jövedelme viszont (7x400 000=) 2 800 0000 forint. Az igénybe vehető kedvezmény összege 2,8 millió forint.
Ha a jogosultság nem áll fenn a teljes adóévben és az önálló tevékenységből származó jövedelemről (például egyéni vállalkozók, őstermelők esetében) nem állapítható meg, hogy melyik része esik jogosultsági hónapra, akkor a kedvezmény alapját képező jövedelmet a jogosultsági hónapok számának figyelembevételével kell kiszámítani.
Ha Ön több adóalap kedvezményt is érvényesít, akkor az összevont adóalapját először a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével csökkentheti, ez után a 25 év alatti fiatalok kedvezményével, a személyi kedvezménnyel, majd az első házasok kedvezményével, végül pedig a családi kedvezménnyel.
Amennyiben Ön a teljes adóévre érvényesít NÉTAK-ot, akkor a 25 év alatti fiatalok kedvezményét nem tudja igénybe venni, tekintettel arra, hogy a két kedvezmény ugyanazon jövedelmekre vehető igénybe, a NÉTAK viszont értékhatár nélkül érvényesíthető, ezáltal pedig a 25 év alatti fiatalok kedvezményénél nem marad figyelembe vehető kedvezményalap.
Személyi kedvezményt akkor tud érvényesíteni, ha a havi jövedelme több, mint a 25 év alatti fiatalok kedvezményének havi összege, vagyis 433 700 forint, illetve akkor, ha van olyan az összevont adóalapba tartozó jövedelme, amire a 25 év alatti fiatalok kedvezménye nem érvényesíthető.
Speciális szabályok vonatkoznak azokra a 25 év alatti fiatalokra, akik házasságban élnek és házastársuk is 25 év alatti. Ha ez a házastársak valamelyikének első házassága és a házasságot 2021. december 31. után kötötték meg, akkor az első házasok kedvezménye érvényesítésének első hónapja nem a házasságkötést követő hónap, hanem az a hónap, amelyet megelőző hónapban a házastársak valamelyike a 25. életévét betölti.[102]
Például egy 23 és 24 éves fiatal 2022. február 25-én házasságot köt. A férj szeptember 10-én tölti a 25. életévét, így az első házasok kedvezménye igénybevételének első hónapja október lesz.
A 2022. január 1. előtt megkötött házasság esetében, ha az első házasok kedvezményének érvényesítését már 2022. január 1. előtt megkezdték, akkor annak igénybevételét fel kell függeszteni mindaddig, amíg az egyik házastárs betölti a 25. életévét
25. sor: Az összevont adóalapot csökkentő 25 év alatti fiatalok kedvezményének összege
A sor „a” oszlopába a program automatikusan kitölti a kedvezmény összegét az 1-6., a 9-12., a 14-17. és 20-21. sorok „d” oszlopainak együttes összegével, figyelembe véve az adóévben a jogosultsági hónapok számát, valamint lecsökkentve a 23. sor „d” oszlopának összegével. A „d” oszlopba be tudja írni a kedvezmény tényleges összegét, amennyiben az eltér az automatikusan kiszámított összegtől. Ha nem a teljes adóévben jogosult a kedvezményre, akkor a „d” oszlopba csak a jogosultsági hónapokra eső összeggel, de legfeljebb a jogosultsági hónapoknak és a 433 700 forint szorzatának megfelelő összeggel számolhat.
26. sor: Az összevont adóalap 25 év alatti fiatalok kedvezményével csökkentett összege
Ebbe a sorba a 24. sor „d” oszlopának összegéből a 25 év alatti fiatalok kedvezményének (25. sor „d”) levonása után megmaradt összeget kell beírni. Ha Ön a 24. sor „d” oszlopába nullát írt, akkor a program ebbe a sorba is nullát ír! Ha Ön az adóév egészére NÉTAK-ot érvényesít, akkor a 25 év alatti fiatalok kedvezményét nem tudja igénybe venni.
Ha Ön nem érvényesített 25 év alatti fiatalok kedvezményét, akkor ebbe a sorba a 24. sor „d” oszlopában feltüntetett összeget emeli be a program!