Ezt a Nyilatkozatot akkor köteles a bevallásához mellékelni az egyéni vállalkozó, ha az Szja tv. 49/B. § (8) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján jövedelem-(nyereség-)minimumot kellett számítania, de nem a jövedelem-(nyereség-)minimumot választotta a vállalkozói személyi jövedelemadó alapjának[442]. Ebben az esetben a 22SZJA-13-01-es lapon a 11. sorban a „6”-ost kell jelölnie.
A Nyilatkozat 1-27. soraiban a 2022. évre, valamint a 2020. évre és a 2021. évre vonatkozó adatokat kell feltüntetni. Az adatokat az egyéni vállalkozó adott adóévi nyilvántartásai felhasználásával kell kitölteni, ugyanakkor fontos, hogy az adatok ezer forintra kerekítve szerepeljenek a Nyilatkozatban.
Az 1. sor kitöltésekor, ha a feltett kérdésre a válasz igen, akkor „1”-est, ha a válasz nem, akkor „2”-est kell az arra szolgáló négyzetbe beírnia. Figyelem! A nyilatkozat minden rovatát ki kell töltenie! Ha az érték nulla, akkor a „0”-át is be kell írnia.
Melléklet az egyéni vállalkozók személyi jövedelemadó bevallásának útmutatójához
A leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk szabályai[443]
a) Épületek
|
Az épület jellege |
Évi leírási kulcs % |
|
Hosszú élettartamú szerkezetből |
2,0 |
|
Közepes élettartamú szerkezetből |
3,0 |
|
Rövid élettartamú szerkezetből |
6,0 |
A felsorolt csoportokon belül az épületek műszaki ismérvek szerinti besorolása:
|
Csoport megnevezése |
Felmenő (függőleges teherhordó) szerkezet |
Kitöltő (nem teherhordó) falazat |
Vízszintes teherhordó szerkezet* |
|
Hosszú élettartamú szerkezet |
Beton- és vasbeton, égetett tégla-, kő-, kohósalak és acélszerkezet |
Tégla, blokk, panel, öntött falazat, fémlemez, üvegbeton és profilüveg |
Előre gyártott és monolit vasbeton acéltartók közötti kitöltő elem, valamint boltozott födém |
|
Közepes élettartamú szerkezet |
Könnyűacél és egyéb fémszerkezet, gázszilikát szerkezet, bauxitbeton szerkezet, tufa- és salak-blokk szerkezet, fűrészelt faszerkezet, vályogfal szigetelt alapokon |
Azbeszt, műanyag és egyéb függönyfal |
Fagerendás (borított és sűrűgerendás), mátrai födém, könnyű acélfödém, illetve egyesített acél tetőszerkezet könnyű kitöltő elemekkel |
|
Rövid élettartamú szerkezet |
Szerfás és deszka-szerkezet, vályogvert falszerkezet, ideiglenes téglafalazat |
Deszkafal, lemezkeretbe sajtolt lapfal |
Szerfás tapasztott és egyéb egyszerű falfödém |
*(közbenső és tetőfödém, illetve egyesített teherhordó, térelhatároló tetőszerkezet)
Az épület jellegét a három ismérv közül a rövidebb élettartamot jelentő alapján kell meghatározni. Az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések értékcsökkenését az épülettől elkülönülve is el lehet számolni. Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket kiszolgáló vezetékek leírását az épülettől függetlenül, a gépeknél, illetve vezetékeknél megadott leírási kulcsok alapján kell megállapítani.
b) Építmények
|
Építménycsoportok |
Évi leírási kulcs % |
|
Ipari építmények |
2,0 |
|
Mezőgazdasági építmények |
3,0 |
|
- ebből: önálló támrendszer |
15,0 |
|
Melioráció |
10,0 |
|
Mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozónál a bekötő- és üzemi út |
5,0 |
|
Közforgalmi vasutak és kiegészítő építményei, ideértve az iparvágányokat is |
4,0 |
|
Egyéb vasúti építmények (elővárosi vasutak, közúti villamosvasutak, metróvasúti pálya, stb.) |
7,0 |
|
Vízi építmények |
2,0 |
|
Hidak |
4,0 |
|
Elektromos vezetékek, ideértve a távközlési hálózat vezetékeit is |
8,0 |
|
Kőolaj- és földgázvezetékek, gázvezetékek |
6,0 |
|
Gőz-, forró víz- és termálvízvezeték, földgáz távvezeték, termálkút |
10,0 |
|
Közúti villamosvasúti és trolibusz munkavezetékek |
25,0 |
|
Egyéb, minden más vezeték |
3,0 |
|
Alagutak és földalatti építmények (a bányászati építmények kivételével) |
1,0 |
|
Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás |
6,0 |
|
Hulladéktároló |
20,0 |
|
Kizárólag film- és videogyártást szolgáló építmény |
15,0 |
|
Minden egyéb építmény (kivéve a hulladékhasznosító létesítményt) |
2,0 |
|
Hulladékhasznosító létesítmény |
15,0 |
Hulladéktároló: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő tárolásra, ártalmatlanításra szolgáló épület, építmény; a hulladéktároló létesítése miatt igénybe vett földterületre értékcsökkenési leírást a hulladéktárolóval azonos leírási kulccsal kell számolni.
Hulladékhasznosító létesítmény: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő hasznosítás céljára szolgáló épület, építmény, ide nem értve a földterületet.
Melioráció: szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep és erdőművelési ágú, nem belterületen végrehajtott, a termőföld mezőgazdasági célú hasznosítását szolgáló, vízháztartás-szabályozó építmény; talajjavítás legalább 6 éves tartamhatással, valamint a területrendezés építménye.
c) Ültetvények
|
Ültetvénycsoportok |
Évi leírási kulcs % |
|
Alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy, szilva, szőlő, szőlőanyatelep, mandula, mogyoró |
6,0 |
|
Őszibarack, kajszi, köszméte, ribiszke, komló, gyümölcsanyatelep, fűztelep |
10,0 |
|
Spárga, málna, szeder |
15,0 |
|
Dió, gesztenye |
4,0 |
|
Egyéb ültetvény |
5,0 |
d) Gépek, berendezések, felszerelések, járművek
da) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:
· a HR 8456-8465, 8479 vtsz.-okból a programvezérlésű, számvezérlésű gépek, berendezések;
· a HR 8443 31, 8443 32, 8471 8528 42; 8528 52, 8530, 8537 vtsz.-okból az irányítástechnikai és általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések;
· a HR 84. és 85. árucsoportból az ipari robotok;
· a HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz.-okból az átviteltechnikai, az ipari különleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő és vizsgáló berendezések;
· a HR, 8470, 8472, vtsz.-ok, valamint a HR 8443 39 vtsz.-alszám alól a nyomtatók;
· a HR 8419 11 00, 8541 40 90 vtsz.-alszámok;
· a HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz.-okból a fluidágyas szénportüzelésű berendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések;
· a HR 8417 80 70 vtsz.-ből, valamint a 8514 vtsz.-ból a hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések;
· a HR 8421 21 vtsz.-alszámok;
· a HR 8419, 8421 vtsz.-okból a szennyező anyag leválasztását, szűrését szolgáló berendezések;
· a HR 8421 31 és a 8421 39 vtsz.-alszámok;
· a HR 8419 20 00 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz.-okból az orvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök.
db) 20 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:
· a HR 8701 vtsz.-ból a járművek, valamint a HR 8702-8705, valamint a HR 8710, 8711 vtsz.-ok.
dc) 14,5 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:
· Minden más – a da)-db) pontban fel nem sorolt – tárgyi eszköz.
e) Kortárs képzőművészeti alkotások
A kortárs képzőművészeti alkotást 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet leírni.
Kortárs képzőművészeti alkotásnak – a költségként való elszámolása szempontjából – azt az alkotást lehet tekinteni, amelynek alkotója a vásárlás évének első naptári napján élt.
Értékcsökkenési leírást az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés vagy elidegenítés (apportálás stb.) napjáig lehet elszámolni. Ha az üzembe helyezés vagy az elidegenítés az adóévben év közben valósult meg, akkor az értékcsökkenési leírás összegét napi időarányosítással kell kiszámolni. Az üzembe helyezés napja a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatba vételének napja. Ezt az időpontot a beruházási és felújítási költségnyilvántartásban, illetve a tárgyi eszközök nyilvántartásában is fel kell jegyezni.
Az alábbiakban felsorolt tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának meghatározása érdekében az eszközök beruházási költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben azt vállalkozói tevékenységéhez várhatóan használni fogja:
Az előzőekben felsorolt tárgyi eszközök esetében az elszámolási időszakot és az értékcsökkenési leírásként évenként elszámolható összeget (vagy meghatározásának módszerét) az eszköz használatbavétele időpontjában kell meghatározni és az egyedi részletező nyilvántartásban rögzíteni.
Ültetvények esetében az üzembe helyezés napja az a nap, amikor az ültetvény termőre fordul.
Ültetvénynek az olyan építmény minősül, amelynek eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik, és egybefüggő területük eléri vagy meghaladja
Értékcsökkenési leírás alá vonható a tenyészállatok beszerzésére fordított kiadás is.
A tenyészállatok körébe tartoznak azok az állatok, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható terméket) termelnek, és ezeknek a termékeknek az értékesítése, vagy az egyéb (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás) hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási (őstermelői) tevékenységet.[444]
A tenyészállat fogalmának meghatározásánál azonos módon kell eljárni az egyedi megjelölésű tenyészállat és a tenyész állomány esetén. (Nem egyedi megjelölésű pl. egy tenyésztésbe nem állított tojástermelő baromfiállomány.)
Az üzembe helyezés napja tenyészállatok esetében nőivarú állatnál az a nap, amikor az első szaporulata megszületett, hímivarúnál az első termékenyítés, vagy az első spermalevétel napja. A csak a termékéért tartott állatoknál az üzembe helyezés napja a terméknyerés időpontjának kezdő napja (pl. a tojástermelés első napja).
A tenyészállat beszerzési ára, valamint a tenyészállattal kapcsolatban a tenyésztésbe állításig felmerült anyagkiadás és a mások által végzett munka igazolt összege tekintetében választhatja azt is, hogy azt a felmerülés évében költségként számolja el, vagy azzal az értékcsökkenés alapját növeli.[445]
A számlaadásra nem kötelezett (kompenzációs felárat választó) mezőgazdasági őstermelőtől történő tenyészállat vagy tenyészállat alapanyag vásárlása esetén az adásvételi szerződés, vagy a megállapodás az, amely bizonylatként ismerhető el. (Ilyen esetben a vásárlásra fordított összeg hitelt érdemlő bizonyítása az eladó mezőgazdasági őstermelői igazolványában lévő értékesítési betétlap bejegyzése alapján is elismerhető.)
A tenyészállat bekerülési értéke mezőgazdasági őstermelő esetében akkor szolgálhat az értékcsökkenési leírás alapjául, ha az állat az Szja tv. 6. számú mellékletének II/A. pontjában felsorolt állatok körébe tartozik.
Az értékcsökkenési leírás összegének megállapításához a tárgyi eszközökről nyilvántartást kell vezetni az Szja tv. 5. számú mellékletében megjelölt adattartalommal.
Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség az üzembe helyezésig felmerült kiadások nyilvántartásba vétele alapján. Beruházási költségnek a tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében, az üzembe helyezés napjáig felmerült, költségként elismert és igazolt, a beruházási és felújítási költség-nyilvántartásban feltüntetett kiadás minősül. Ezen belül beruházási költségnek a tárgyi eszközök esetében a beszerzési árat, saját előállítás esetén az anyagkiadást, és a mások által végzett munka számlával (számlákkal) igazolt összegét kell tekinteni. A felújítási költség akkor képezi az értékcsökkenési leírás alapját, ha azt nem számolta el egy összegben tárgyévi költségként. Ez utóbbi esetben az értékcsökkenési leírás módosított alapját és a módosítás időpontját a tárgyi eszköz-nyilvántartásban is fel kell jegyeznie. Az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a vonatkozó számlában (okmányban) szereplő és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagynia. A le nem vonható áfa az értékcsökkenési leírás alapjába beszámít. A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, a bizományi díj, a vám, az illeték, az adók – az áfa kivételével –, a hitel igénybevételével kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.) a beszerzési ár részét képezi.[446] Az ingó, ingatlan (épület, építmény) beszerzési áraként a megszerzésre fordított, igazolt kiadás vehető figyelembe. Ezt az összeget növelni kell az értéknövelő beruházásra fordított, számlával igazolt kiadással, feltéve, hogy azt az adózó korábban költségként nem számolta el. Az ingyenesen szerzett tárgyi eszköz után értékcsökkenési leírás nem számolható el.
A bányaművelésre, a hulladéktárolásra igénybe vett földterület, telek és a melioráció kivételével nem számolható el értékcsökkenési leírás a földterület, a telek, a telkesítés, az erdő, a képzőművészeti alkotás (kortárs képzőművészeti alkotás kivételével) beszerzési ára/előállítási költsége után. Ha a tárgyi eszközhöz telek is tartozik, akkor a telek beszerzési költségét el kell különíteni.[447]
Évközi beszerzés, elidegenítés esetén az értékcsökkenési leírás időarányosan számolható el.
Példa:
2022. május 11-én üzembe helyezett jármű beszerzési ára 3 500 000 forint volt.
Ha a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírásának elszámolását már 1997. év előtt kezdte meg, akkor annak elszámolását a megkezdett módszerrel folytatni kell a teljes elszámolásig.
A 200 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33 százalékos norma alá besorolt tárgyi eszközök esetében az értékcsökkenési leírás mértékét Ön is meghatározhatja. Ekkor azonban a leírási évek számának legalább két adóévnek kell lennie azzal, hogy a leírás mértéke 50-50 százalék. Ezeknek a tárgyi eszközöknek az évközi üzembe helyezésekor az időarányosítást nem kell alkalmazni.
Ha 2022. március 7-én történt az üzembe helyezés és a tárgyi eszköz beszerzési ára 175 ezer forint, akkor 2021-ben és 2022-ben értékcsökkenési leírás címén, (175 000 x 0,5) = 87 500 Ft/év vehető figyelembe.
A HR 8443 31, 8443 32, 8471 8528 42; 8528 52, vtsz. alá tartozó általános rendeltetésű számítástechnikai gépre, berendezésre, a 33 vagy a 14,5 százalékos norma alá besorolt és korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökre, a szellemi termékre, valamint a kísérleti fejlesztés aktivált értékére – értékhatártól függetlenül – 50 százalékos értékcsökkenési leírás érvényesíthető.[448] Évközi üzembe helyezés esetén az időarányosítást ebben az esetben is alkalmazni kell.
A kizárólag film- és video gyártást szolgáló gépek és berendezések esetében szintén 50 százalékos értékcsökkenési leírás érvényesíthető.[449]
A tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, az élettartam növelésével kapcsolatban felmerült kiadás, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, felújítással kapcsolatosan felmerült kiadás (felújítási költség) a felmerülés évében költségként elszámolható, de választható az értékcsökkenési leírás alapjának növelése is.[450]
Tárgyi eszközök, nem anyagi javak 1996. december 31-e után részletfizetéssel (ideértve az 1996. december 31-e után kötött lízingszerződést is) történő vásárlása esetén (ha a szerződés szerint az utolsó részlet törlesztésével, vagy azt követően egy meghatározott időtartamon belül tulajdonossá válik) a beszerzési ár egészére alkalmazható az értékcsökkenési leírás, függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. A részletfizetéshez kapcsolódó kamat az üzembe helyezés időpontjától nem része a beszerzési árnak, a kifizetés évében költségként elszámolható.[451]
Bérelt ingatlanon végzett felújítás, átalakítás költségét annak felmerülése évében lehet elszámolni a költségek között, a bekerülési érték nagyságától függetlenül. A bérelt ingatlanon végzett beruházást akkor lehet értékcsökkenési leírás alá vonni, ha a beruházás a bérlő tulajdonába is kerül.
A kizárólag üzleti célt szolgáló személygépkocsinak a személygépkocsi-bérbeadó, vagy személyszállító tevékenységet folytató egyéni vállalkozónál a tevékenység tárgyát, illetve eszközét képező személygépkocsi minősül, ha azt a vállalkozó más célra nem használja és üzleti nyilvántartása ezt egyértelműen alátámasztja. Ez azt jelenti, hogy csak e tevékenységekhez használt személygépkocsik beszerzési ára számolható el értékcsökkenési leírás (évi 20 százalék) keretében.
Minden más esetben a használatbavétel évében csak egy ízben – a személygépkocsi értéke alapján – az éves bevétel 1 százaléka, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának 10 százaléka vehető figyelembe átalányamortizáció címén.[452]
A tárgyi eszköz üzembe helyezésének időpontjában elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni az értékcsökkenési leírás alá vonható tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében teljesített beruházási kiadásnak megfelelően a fejlesztési tartalék nyilvántartásból kivezetett összeget.
Példatár
1. Az egyéni vállalkozásból származó jövedelem/veszteség kiszámítása
I. Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása
2022. január 10-én vásárolt és 2022. január 11-én üzembe helyezett tárgyi eszköz (berendezés) beszerzési ára 800 ezer forint volt.
Az adózó 2022. szeptember 30-áig a régi/új kata hatálya alá tartozott. Az értékcsökkenési leírás [(800 000 x 0,145) = 116 000 Ft] időarányos részét a régi/új katás időszakra elszámoltnak kell tekinteni, ennek összege (116 000 /365 x 263) = 83 583 Ft. Így a továbbiakban, a részletes vagyonleltárban is kimutatott nettó értéket lehet értékcsökkenési leírás keretében elszámolni a teljes beszerzési ár (800 ezer Ft) alapulvételével, azzal, hogy a példabeli esetben 2022. október 1. és december 31. közötti időszakra is időarányosan lehet elszámolni a 22SZJA-13-03-as lap 46. sorban a leírás összegét, mely a példa szerint (116 000 / 365 x 92) = 29 238 Ft.
II. Járművek költségelszámolása
Ha az egész futásteljesítmény hivatali (üzleti) célú használata 25 ezer km volt és a munkaviszony mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytató adózó munkáltatója a kiküldetési rendelvény alapján és munkába járás címén 10 ezer km után fizetett költségtérítést, akkor 15 ezer km üzleti célból megtett út költségét számolhatja el az egyéni vállalkozásból származó bevételével szemben.
III. Az átalányadó alapjába beszámító bevétel
A példabeli adózó átalányadózására való jogosultsága nem szűnik meg, esetében az átalányadózás feltételéül rendelt bevételi értékhatár 24 millió Ft helyett 24 800 000 Ft.
2. A vállalkozói osztalékalap utáni szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség kiszámítása
Az egyéni vállalkozó vállalkozói osztalékalapja (100. sorban szereplő összeg) 1 250 000 Ft, mely után 13%-os szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség keletkezhet. A szociális hozzájárulási adó összege (1 250 000 Ft x 0,13) 162 500 Ft. A tényleges kötelezettség összegét az adófizetési felső határra figyelemmel szükséges meghatározni.
A vállalkozói osztalékalap utáni szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség levezetésére a 22SZJA-09-es lapon a 286-292. sorok szolgálnak. Kérjük, olvassa el a kitöltési útmutató vonatkozó részét.