17. Adatok a csekély összegű (de minimis), a kis- és középvállalkozások, és a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások támogatásáról (22SZJA-13-08-as lap)
A 22SZJA-13-08-as lapon – 151–162. sorokban – kell feltüntetni az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a csekély összegű de minimis (a továbbiakban: de minimis) támogatásnak tekintett összegeket, valamint a kis- és középvállalkozások (ezen belül az általános csoportmentességi) támogatásának minősülő kedvezményeket.
A lapon az A) blokkban kell az adórendszeren belüli támogatások adatait szerepeltetni, a B) blokkban van lehetőség az adórendszeren kívüli csekély összegű (de minimis) támogatások összegének feltüntetésére.
Az Szja tv. rendelkezései alapján, adórendszeren belüli (közvetett) támogatásnak minősülnek:
A felsorolásban nem szereplő közvetlen állami támogatások adórendszeren kívüli támogatásnak minősülnek.
Az állami támogatásokkal kapcsolatos legfontosabb uniós jogszabályok a következők:
A következőkben csak a főbb szabályokról olvashat, ha további, részletesebb tájékoztatást szeretne, akkor kérjük, olvassa el az erre vonatkozó rendeletet is.
Ha Ön a 2022. évi bevallásában nem vesz/nem vehet igénybe az Szja tv. szerinti (egyetlen jogcímen sem) támogatást, akkor ezt a táblát nem kell kitöltenie. Ebben az esetben a 22SZJA-13-01-es lapon, a 12. sorban ezt jelölnie kell.
A csekély összegű de minimis támogatás feltételei a következők:
De minimis lehet minden támogatás, ha azt jogszabály, jogszabályon alapuló kiírás de minimisként nevesít. Csak az ún. transzparens támogatások esetén alkalmazható, azaz csak akkor, ha előre meghatározható a támogatás pontos összege (pl.: ilyen az adó, illetve adóalap kedvezmény).
A de minimis támogatás összege bármely 3 adóévben legfeljebb
· 200 ezer eurónak megfelelő forint összeg lehet általános csekély összegű támogatás esetén,
· 100 ezer eurónak megfelelő forint összeg lehet közúti kereskedelmi árufuvarozás ágazatban [420],
· 25 ezer eurónak megfelelőforint összeg lehet mezőgazdasági csekély összegű támogatás esetén,
· 30 ezer eurónak megfelelő forint összeg lehet halászati és akvakultúra ágazatban.
A szabályozás szerinti adóévekben kell a támogatás maximálisan igénybe vehető összegét meghatározni. A 3 adóév összeszámításának kiindulásánál mindig az aktuális adóév a 3. év. A 3 éves időszakot ún. gördülő módszerrel kell megállapítani, azaz mindig az aktuális adóévhez képest kell az előző 2 adóév de minimis támogatásait összeszámítani. (Például a 2022. évben a 2020. és 2021. évről benyújtott bevallás de minimis támogatásait kellett levonnia a 200 ezer eurós határ összegéből, hogy a 2022. évben érvényesíthető de minimis összegét megkapja. A 2022. évben érvényesíthető „keret” kiszámításakor a 2020. és 2021. évről benyújtott bevallás de minimis tábláit kell felhasználnia.) A támogatástartalmat kell egybeszámítani, ezért a táblában több számításra van mód attól függően, hogy adóalapot érint-e vagy adókedvezményként lehet-e figyelembe venni a támogatást. Ha az egyéni vállalkozó egy olyan beruházáshoz akar de minimis támogatást igénybe venni, amellyel összefüggésben állami támogatásban részesült, akkor az állami támogatás és a de minimis összege együttesen nem haladhatja meg az adott régióra meghatározott támogatási intenzitást (azaz azt a százalékot, amely megmutatja, hogy egy adott egységnyi beruházáshoz maximum hány százalék támogatás vehető igénybe). A csekély összegű támogatás ugyanis nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi egy adott csoportmentességi rendeletben rögzített maximális támogatási intenzitást vagy összeget. Ez azt jelenti, hogy egybe kell számítani az ugyanazon elszámolható költségekre vonatkozó állami támogatás és a de minimis összegét (kumuláció).
Magyarország 2022. és 2027. december 31. közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképét az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 25. §-a szabályozza.
A Bizottság 1407/2013/EU rendelet 3. cikk (2) bekezdése alapján a közúti kereskedelmi árufuvarozás ágazatban működő vállalkozások esetében az egy és ugyanazon vállalkozás részére odaítélt csekély összegű támogatás összege nem lehet több 3 év alatt 100 ezer eurónál, azzal, hogy ez a támogatás nem vehető igénybe teherszállító jármű vásárlására..
Igénybevétel napja
A támogatást akkor kell odaítéltnek tekinteni, amikor az alkalmazandó nemzeti jogrendszer értelmében a támogatás igénybevételének jogát a kedvezményezett vállalkozásra ruházzák, függetlenül a csekély összegű támogatás folyósításának időpontjától.[421]
A támogatások megszerzésének időpontja:
Az euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításának szabályai:
A 22SZJA-13-08-as lap kitöltése
Kérjük, olvassa el a 22SZJA-13-08-as lapon lévő sorokhoz és oszlopokhoz fűzött magyarázatokat, és az útmutató 17. fejezetében leírtakat!
Csekély összegű (de minimis) támogatások
Mezőgazdasági de minimis: Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás.
A mezőgazdaság területén a rendelet meghatározza a mezőgazdasági termékek feldolgozásának fogalmát. Ha az alapanyag és a végtermék nem minősül mezőgazdasági termék elsődleges előállításának, akkor a de minimis támogatás nem vehető igénybe.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1408/2013/EU rendelet (a továbbiakban: 1408-as rendelet), 2014. január 1-től 2027. december 31-éig hatályos. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokról a 360/2012/EU rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
A2022. évi adókötelezettség bevallásánál (2023. május 22-én) a de minimis támogatások az 1408-as rendelet szerint minősíthetők (ha azok előírásának megfelelnek).
Hasonlóan a nem mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozások számára biztosított kedvezményekhez, ha a mezőgazdasági termelők számára az adórendszerben nyújtott kedvezmény vagy egy közvetlen támogatás a közösségi előírások szerint állami támogatásnak minősül, akkor a kedvezmény érvényesítéséhez, a támogatás igénybevételéhez a hazai jogszabályi előírások mellett meg kell felelni a közösségi rendeletben foglaltaknak is.
Az 1408-as rendelet hatálya a mezőgazdasági elsődleges termelést folytató vállalkozásokra terjed ki.
Nem támogatható:
Nem használható olyan támogatásra mely a piacon forgalmazott termékek ára, vagy mennyisége alapján kerül meghatározásra.[423]
Az egy és ugyanazon vállalkozásnál 3 egymást követő adóévben a kapott mezőgazdasági de minimis támogatások együttesen nem haladhatják meg a 25 ezer eurót.[424] Az a támogatás, amellyel a vállalkozás meghaladná a keretet, részben sem érvényesíthető.[425]
A támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi egy csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális támogatási intenzitást vagy összeget[426]. Az előbbi szabály alól léteznek kivételek, azokat megtalálja az 1408-as rendelet 5. cikk (2)-(3) bekezdéseiben.
A több részletben kifizetett támogatást a támogatás odaítélésének időpontjára számított jelenértékre kell diszkontálni. (A diszkontálásra használt kamatláb a támogatás odaítélésekor érvényes diszkontráta.)[427]
A rendelet csak olyan támogatásokra alkalmazandó, amelyekhez előzetesen pontosan kiszámítható a bruttó támogatástartalom anélkül, hogy kockázatértékelést kellene végezni („átlátható támogatás”). A rendelet (nem teljes körűen, de) felsorolja, hogy a különböző formában (pl.: hitel, kezességvállalás) nyújtott támogatás mikor átlátható.[428]
Az átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy a rendelet időbeli hatályának (2027. december 31.) lejárta után a feltételeket teljesítő valamennyi csekély összegű támogatási rendszer további 6 hónapig a 1408-as rendelet hatálya alá tartozzon.
Halászati de minimis: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás.
Közúti fuvarozói de minimis: a közúti árufuvarozási ágazatban nyújtható de minimis támogatást az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályozza.
Általános (nem közúti fuvarozói) de minimis: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás.
A Kis- és középvállalkozások támogatásai
Mezőgazdasági csoportmentességi támogatás[429]: a Bizottság 2014. június 25-i 702/2014/EU rendelet 17. cikke szerint a mezőgazdasági termékek feldolgozásával, illetve mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos, tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás.
A beruházásnak mezőgazdasági termékek feldolgozásához vagy mezőgazdasági termékek forgalmazásához kell kapcsolódnia, és meg kell felelnie az uniós jogszabályoknak, valamint az érintett tagállam nemzeti környezetvédelmi jogszabályainak. Azoknak a beruházásoknak az esetében, amelyekhez a 2011/92/EU irányelv[430] értelmében környezeti hatásvizsgálatra van szükség, a támogatás nyújtását ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy a hatásvizsgálat elvégzésének és az érintett beruházási projekt engedélyezésének az egyedi támogatás odaítélésének időpontja előtt meg kell történnie.[431]
Az élelmiszer-alapú bioüzemanyagok előállításával kapcsolatos beruházások nem támogathatók.
Az elszámolható kiadások közé a következők tartoznak:
A lízingszerződésekkel kapcsolatos egyéb költségek - például a lízingbe adó árrése, a kamatok refinanszírozási költségei, az általános költségek és a biztosítási díjak -, valamint a forgótőke nem minősülnek elszámolható költségnek.
A támogatási intenzitás mértéke és az egyes támogatási kategóriákkal kapcsolatos további részletszabályok megtalálhatók a rendeletben.
A hatályos uniós szabványoknak való megfelelést szolgáló beruházások nem támogathatók, továbbá nem nyújtható támogatás az 1308/2013/EU rendeletben[433] megállapított valamely tiltás vagy korlátozás megszegésével, még akkor sem, ha az ilyen tiltások és korlátozások csak az említett rendeletben előírt uniós támogatásokra vonatkoznak.
Általános csoportmentességi támogatás: ez a támogatási forma beruházásokhoz (pl. kis- és középvállalkozásoknak nyújtott beruházási támogatás) kapcsolódik, továbbá ide tartoznak a különböző regionális támogatások, környezetvédelmi támogatások, kutatás-fejlesztési támogatások, képzési támogatások, stb. is, melyek az adórendszeren belül és az adórendszeren kívül is érvényesíthetők.
Az általános csoportmentességi támogatások tekintetében a Bizottság 2014. június 17-i 651/2014/EU Rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
A) Adatok a csekély összegű (de minimis), a kis- és középvállalkozások, és a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások támogatásairól
Foglalkoztatási kedvezmény a létszám növekményére tekintettel[434], valamint a kedvezmény támogatástartalma
151-152. sor: A kedvezményt az adóév első napján, illetőleg a tevékenysége megkezdésének napján 5 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó veheti igénybe. Az adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának az előző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát meghaladó érték (tevékenységét megkezdő vállalkozó esetében az adóévi átlagos állományi létszám) és az adóév első napján (a tevékenységét megkezdő egyéni vállalkozó esetében a tevékenység megkezdésének napján) érvényes havi minimálbér[435] évesített összegének szorzataként meghatározott összeg minősül foglalkoztatási kedvezménynek. Feltétele, hogy Önnek az adóév végén nincs a NAV-nál vagy az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása.
A 151. sorban feltüntetett értékek összegét be kell írni a 22SZJA-13-03-as lap 34. sorába! A sor összegét az ÁNYK program automatikusan kiszámolja, és átemeli a 22SZJA-13-03-as lap 34. sorába.
A vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények alapján a támogatás adóévi összege az adóévben érvényesített összes kedvezmény 9 százaléka. A „c” oszlopba a közúti fuvarozói de minimis, a „d” oszlopba az általános (nem közúti fuvarozói) de minimis adóalap csökkentésként figyelembe vett összegét, valamint a kedvezmény támogatástartalmát kell beírni.
Az adóévi átlagos állományi létszámot a munkavállalók által az adóévben munkaviszonyban töltött naptári napok összegével, majd ennek az összegnek az adóév napjainak (a tevékenységet megkezdő, illetőleg megszüntető egyéni vállalkozó esetében az adóévben fennálló tevékenység naptári napjainak) számával való elosztásával két tizedesre kerekítve kell meghatározni azzal, hogy a számításnál figyelmen kívül kell hagyni:
A havi minimálbér évesített összege alatt fő szabály szerint a havi minimálbér tizenkétszeresét kell érteni, azonban a tevékenységét megkezdő, illetőleg megszüntető egyéni vállalkozó esetében ez az összeg a minimálbér összegének 365-öd része és az adóévben fennálló tevékenység naptári napjainak szorzata.[437]
Az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés „háromszoros” kedvezménye [438], valamint a kedvezmény támogatástartalma
153-154. sor: A vállalkozói bevétel csökkenthető az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés „háromszoros” kedvezményével. Az egyéni vállalkozó a „háromszoros” kedvezményt akkor veheti igénybe, ha írásban szerződést köt a felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézettel, kutatóhellyel (ideértve az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak a megfelelő szervezetét is) amely alapján az egyéni vállalkozó tevékenységi körében közösen végez alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést.
A kedvezmény mértéke az egyéni vállalkozó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés folytatása érdekében felmerült kiadásból – ide nem értve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű adózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy más egyéni vállalkozótól közvetve vagy közvetlenül igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján felmerült kiadást – az adóévben költségként elszámolt összeg, vagy – az egyéni vállalkozó választása szerint, ha a kiadást az adóévben beruházási költségként számolta el – a kísérleti fejlesztésre fordított – alapnyilvántartásában, valamint egyedi beruházási és felújítási költség-nyilvántartásában rögzített – beruházási költség alapján állományba vett nem anyagi jószágra az adóévben elszámolt értékcsökkenési leírás összege, de legfeljebb 50 millió forint.
Feltétele, hogy
A vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények alapján a csekély összegű (de minimis) támogatás adóévi összege az adóévben érvényesített összes kedvezmény 9 százaléka.
A „c” oszlopba a közúti fuvarozói de minimis, a „d” oszlopba az általános (nem közúti fuvarozói) de minimis adóalap csökkentésként figyelembe vett összegét, valamit a kedvezmény támogatástartalmát kell beírni.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak a „háromszoros” kedvezmény támogatástartalma számít de minimis támogatásnak, az „egyszeres” kedvezmény igénybe vétele során nem kell figyelembe venni a csekély összegű támogatásokra vonatkozó szabályokat. Így a 153. sorban csak a „háromszoros” kedvezményként igénybevett adóalap-csökkentő tételt, illetve a 154. sorban annak támogatástartalmát kell beírni.
Kérjük, feltétlenül töltse ki a 22SZJA-13-03-as lap 35. sorát!
Kisvállalkozói (beruházási) kedvezmény [439], valamint a kedvezmény támogatástartalma
155-156. sorok: A vállalkozói bevétel a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozónál legfeljebb a vállalkozói bevételnek a vállalkozói költséget meghaladó részével csökkenthető. Az egyéni vállalkozó által az adóévben érvényesített kisvállalkozói kedvezmény az egyéni vállalkozó választása szerint:
A kisvállalkozói kedvezmény összege nem lehet több a vállalkozói bevételnek a vállalkozói költségeket meghaladó részénél.
A 155. sorban feltüntetett értékek összegét szerepeltetni kell a 22SZJA-13-03-as lap 36. sorában! Az összeget az ÁNYK program automatikusan kiszámolja, és átemeli a 22SZJA-13-03-as lap 36. sorába.
A 155. sor összegének meg kell egyeznie a 22SZJA-13-03-as lap 36. sorában, valamint 22SZJA-13-07-es lap 148. sorban szereplő összeggel is.
Szabad vállalkozási zóna területén üzembe helyezett tárgyi eszköz értékcsökkenése, valamint az értékcsökkenésként figyelembe vett kedvezmény támogatástartalma[440]
157-160. sorok: A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó a korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és a – személygépkocsi kivételével – a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköznek az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni, ha a tárgyi eszközt szabad vállalkozási zóna területén helyezi üzembe. Az értékcsökkenési leírásként így figyelembe vett összeg 1 százaléka, jármű esetében 3 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az egyéni vállalkozó választása szerint
További útmutatás a szabad vállalkozási zónákkal kapcsolatban a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II. 12.) Korm. rendeletben található.
Felhívjuk figyelmét, hogy a jármű beruházási költségének értékcsökkenésével kapcsolatos támogatás adatait a 157-158. sorokban kell feltüntetni, a 159-160. sorokban pedig a további tárgyi eszközök beruházási költségének értékcsökkenésére vonatkozó adatokat kell szerepeltetni.
A 157. és 159. sorokban feltüntetett értékek összegét szerepeltetni kell a 22SZJA-13-03-as lap 48. sorában! Az összeget az ÁNYK program automatikusan kiszámolja, és átemeli a 22SZJA-13-03-as lap 48. sorába.
Kisvállalkozások (kamat-) kedvezménye[441]
161. sor: A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel kamata alapján adókedvezményt vehet igénybe.
Az adókedvezmény a kamat teljes összege a hitelszerződés megkötésének időpontjától függetlenül.
A magánszemély által az adóévben érvényesített adókedvezmény összege az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az egyéni vállalkozó választása szerint
a) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak vagy mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál,
b) halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlament és tanácsi rendelet I. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos tevékenységet szolgál,
c) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül, ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy forgalmazását szolgálja,
d) minden más esetben az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.
A jövedelemadó csökkentéseként figyelembe vett összeget az egyéni vállalkozó választása szerinti támogatási jogcímnek megfelelő rovatban kell szerepeltetni.
A 161. sorban feltüntetett értékek összegét a 22SZJA-13-04-es lap 71. sorában kell szerepeltetni! Az összeget az ÁNYK program automatikusan kiszámolja, és átemeli a 22SZJA-13-04-es lap 71. sorába.
Támogatástartalom összesen
162. sor: A csekély összegű (de minimis) támogatások, valamint a kis- és középvállalkozások támogatásainak jogcím szerinti összege.
Több 22SZJA-13-08-as lap kitöltése esetén az A) blokk csak a legelső lapon lehet kitöltött.
B) Adatok az adórendszeren kívüli csekély összegű (de minimis) támogatásokról
163-166. sorok:
„a” oszlop: támogatási döntés dátuma: Az az időpont, amikor a támogatás igénybevételének jogát a kedvezményezettre ruházzák, azaz a támogatásról szóló döntést tartalmazó okirat kelte (a támogatás odaítélése). A táblázatban a jelen bevallás benyújtásának napját megelőző 3 éves időszakban (beleértve a bevallás benyújtásának napját is: legkésőbb 2023. május 22) megítélt támogatás adatait kell feltüntetni. Ha Ön a szóban forgó évekről benyújtott bevallásainak valamelyikében érvényesített csekély összegű támogatást, és ennek megfelelően szerepeltette az ezen adóévekben kapott támogatásokat, akkor a jelen bevallásban ezeket az adatokat nem szükséges megismételnie.
Kérjük, hogy a „b” oszlopban a támogatástípusnak megfelelő kódszámot szíveskedjen feltüntetni!
„b” oszlop: támogatás típusa:
a) mezőgazdasági de minimis
b) halászati de minimis
c) közúti fuvarozói de minimis
d) általános (nem közúti fuvarozói) de minimis
e) közszolgálati de minimis
Figyelem! Ha olyan adórendszeren kívüli támogatást kíván feltüntetni, amely típusa szerint többféle (például a támogatási összeg fele mezőgazdasági-, másik fele általános de minimis támogatásnak minősül), akkor kérjük, hogy e támogatást – a támogatástartalom [c) oszlop értéke] támogatástípus szerinti megbontásával – két külön sorban tüntesse fel.
„c” oszlop: juttatott támogatástartalom összege forintban: A támogatástartalom a támogatásnak a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt módszer szerint számított értéke, lényegében a kapott támogatás teljes összegének jelenértékét jelenti (az adott támogatás megítélése adóévében érvényes diszkont kamatlábbal számított, jelenértéken meghatározott összeg).
Ha egy támogatáshoz több jogcím is tartozik, akkor az egyes jogcímeket azonos időponttal, de különböző jogcímekkel, külön sorokban kell feltüntetni.
Ha Önnek a 163-166. sorok nem elegendőek az adórendszeren kívüli de minimis támogatások felsorolására, akkor lehetősége van újabb 22SZJA-13-08-as lapok megnyitására. Ebben az esetben az A) blokk csak a legelső lapon lehet kitöltött.
C) Az adózó nyilatkozata a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozásokról
Kérjük, hogy tájékoztató adatként szíveskedjen kitölteni a táblázatot!
A 1407/2013/EU bizottsági rendelet értelmében egy és ugyanazon vállalkozásnak minősül valamennyi olyan vállalkozás, amely között az alább felsorolt kapcsolatok legalább egyike fennáll:
Az említett kapcsolatok bármelyikével egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkező vállalkozásokat is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni.
167. sor: Jelölje a kódkockába tett X-szel, ha az adóbevallás benyújtásának napján nincs az adózóval egy és ugyanazon más vállalkozásnak minősülő vállalkozása!
168-173. sorok: Ha Önnek van az adóbevallás benyújtásának napján Önnel egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozása, kérjük, adja meg azok adószámait.
Ha Önnek a 168-173. sorok nem elegendőek az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások adószámainak felsorolására, akkor lehetősége van újabb 22SZJA-13-08-as lapok megnyitására. Ebben az esetben az A) blokk csak a legelső lapon lehet kitöltött.
Az Szja tv. 49/B. § (8) bekezdés ba) pontja szerinti bevallást kiegészítő nyilatkozat