Az Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett az átalányadózást akkor választhatta 2022-re, ha az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőzően, 2021-ben a vállalkozói bevétele nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét, azaz 20 088 000 forintot.[398]

Az az egyéni vállalkozó, akinek az egyéni vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenység^{^[399]}, akkor választhatta az átalányadózást 2022-re, ha 2021-ben a vállalkozói bevétele nem haladta meg az éves minimálbér ötvenszeresét, azaz 100 440 000 forintot.

A jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján folyósított támogatás összege ezeket a bevételi értékhatárokat megemeli,[400] de a költségek fedezetére, fejlesztési célra folyósított támogatás összege nem számít vállalkozói bevételnek. Az utóbbi támogatásokkal összefüggő adókötelezettségeket az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni.[401]

Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg 2022-ben az egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele az éves minimálbér tízszeresét, azaz a 24 millió forintot[402], a kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó bevétele az éves minimálbér ötvenszeresét, azaz a 120 millió forintot nem haladja meg.[403]

Eltérő szabályok vonatkoznak a kisadózó vállalkozók tételes adója (új kata) szerinti adóalanyiság választására nem jogosult vagy azt nem választó, 2022. augusztus 31-én a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó egyéni vállalkozókra. Esetükben az átalányadózás addig volt alkalmazható, amíg a 2022. szeptember 1-jétől a 2022. évben megszerzett egyéni vállalkozói bevételük nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresének (24 millió forint) harmadát (8 millió forintot). Ha az új kata szerinti adóalanyiság választására nem jogosult vagy azt nem választó, 2022. augusztus 31-én a régi katát alkalmazó egyéni vállalkozó 2022. szeptember 1-jétől az átalányadózást választja, akkor is jogosult volt az átalányadózás alkalmazására, ha a régi kata alanyiságát megelőzően átalányadózó volt és az átalányadózás megszűnésének (megszüntetésének) évét követően még nem telt el négy adóév.[404]

Az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző évben, 2021-ben elért vállalkozói bevétel összeghatárára vonatkozó feltételt nem kell alkalmazni az új kata szerinti adóalanyiság választására nem jogosult vagy azt nem választó, 2022. augusztus 31-én a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó egyéni vállalkozókra.

Ha az egyéni vállalkozó 2022. augusztus 31-ig a Katv. (régi kata) hatálya alá tartozott és 2022. szeptember 1-jétől áttért az átalányadózásra, akkor – feltéve, hogy az év utolsó napján is átalányadózó – addig folytathatta az átalányadózást, amíg a 2022. szeptember 1-jétől 2022. december 31-éig megszerzett vállalkozói bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot.

A fenti körbe nem tartozó, kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alól év közben kilépő egyéni vállalkozót is megilleti a törvényi feltételek megléte esetén az átalányadózás választásának joga azzal, hogy a bevételi értékhatárokat időarányosan kell figyelembe venni. Ugyancsak arányosítani kell a bevételi értékhatárt a tevékenység év közben történő megkezdése, megszüntetése, illetve szüneteltetése, továbbá a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá év közbeni bejelentkezés esetén is. Az átalányadózást akkor választhatta a korábban a kisadózó vállalkozások tételes hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, ha az erre irányuló bejelentés megtételének időpontjában megfelelt az Szja tv.-ben meghatározott valamennyi feltételnek.

Ha egy átalányadózó, fuvarozással foglalkozó egyéni vállalkozó a tevékenységét június 1-jétől augusztus 30-áig szünetelteti, akkor a rá vonatkozó 24 millió forintos éves bevételi határt csökkentenie kell, a következők szerint:

Ebben az esetben, a fuvarozónak (24 000 000/365*91=) 5 983 562 forinttal kell csökkentenie a rá vonatkozó éves bevételi értékhatárt, ami így 18 016 438 forint lesz. Tehát, ha ezt az összeget az éves bevétele meghaladja, akkor kiesik az átalányadózás alól.

Átalányadózást csak az egyéni vállalkozói tevékenység egészére lehet választani. Ha egyéni vállalkozóként és mezőgazdasági őstermelőként is jogosult az átalányadózás választására, akkor külön-külön és egyidejűleg is választhatja a kétféle tevékenységére az átalányadózást.

Ha Ön a 2021. évi bevallásában a 2022. évre az átalányadózást választotta, és az ezt követő adóévekben sem kíván ezen az adózási módon változtatni, akkor a választása – a feltételek megléte esetén – a visszavonásig érvényes, és nem kell újból nyilatkoznia.

Az átalányadózásra való jogosultság a határozat véglegessé válásának napjával megszűnik, ha az egyéni vállalkozó terhére a NAV számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért véglegesen mulasztási bírságot állapított meg.^{^[405]}

Bármely feltétel hiányában az adóév egészére a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra kell áttérnie. Ha átalányadózást választott, majd azt megszünteti, vagy az arra való jogosultsága megszűnik, az átalányadózást – feltéve, hogy annak feltételei fennállnak – az átalányadózás megszűnése/megszüntetése évét követő legalább 12 hónap elteltével választhatja újból.

Ha a 2021. évben az átalányadó szabályai szerint adózott és a 2022. január 1-jétől a Katv. (régi kata) szerinti adózást választotta, de 2022. május 31-én megszűnt a régi kata szerinti adóalanyisága, akkor 2022. június 1-jétől az átalányadózást újból nem választhatta.

Ha a 2023. évre az átalányadózást kívánja választani, akkor a 22SZJA-13-01-es lap 9. sorában ezt a döntését jelölje „X”-szel.

Ha a 2022. évben az átalányadó szabályai szerint adózott, de ezt az adózási módot a 2023. évre nem kívánja továbbra is fenntartani, akkor a 22SZJA-13-01-es lap 10. sorában kell nyilatkoznia erről.

Ha 2022. december 31-éig a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazta, és a 2023. évre az átalányadózást választja, akkor:

Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónak a bevétel érdekében felmerült kiadásairól szóló számlákat és más bizonylatokat az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig meg kell őriznie.^{^[406]}

Az átalányban megállapított jövedelem kiszámításához háromféle költséghányad alkalmazható egyes tevékenységekhez kapcsolódóan.

	Az egyéni vállalkozó által folytatott tevékenység típusa	A vállalkozói bevételből levonható költséghányad
1.	A 2-3. pontba nem tartozó bármely tevékenység	40 százalék
2.	Kizárólag az Szja tv. 53. § (2) bekezdésében meghatározott ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási tevékenység, vagy kizárólag a (2) bekezdésben meghatározott és a 3. pont szerinti kiskereskedelmi tevékenység	80 százalék
3.	Kizárólag kiskereskedelmi tevékenység	90 százalék

Ha Ön a táblázat 2. sora szerinti tevékenységeket végzi, kérjük, jelölje a 22SZJA-13-01-es lap 3. sorát.

Ha Ön kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végez, kérjük, jelölje a 22SZJA-13-01-es lap 2. sorát.

Ha Ön a táblázat 1. pontja szerinti tevékenységeket végzi, akkor a 22SZJA-13-01-es lap 2. és 3. sorát ne töltse ki, hagyja üresen.

a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);

b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);

c) halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);

d) feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével;

f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);

g) a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);

j) textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);

k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56).

Ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben úgy változik, hogy a korábban alkalmazottnál alacsonyabb költséghányad alkalmazására jogosult, akkor a változást megelőzően keletkezett bevételeire is csak az utóbbit alkalmazhatja.

Adómentes az átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó átalányban megállapított jövedelmének az éves minimálbér felét, 2022-ben az 1 200 000 forintot meg nem haladó része.[408] Nem kell adót fizetnie az átalányadózó egyéni vállalkozónak, ha az átalányban megállapított jövedelme nem haladja meg az 1 200 000 forintot. Ha az átalányban megállapított jövedelem meghaladja az 1 200 000 forintot, akkor csak a meghaladó részt terheli adókötelezettség.

A 22SZJA-13-06-os lap kitöltése során feltétlenül írja be a bevallási időszak adatait az erre szolgáló helyre. A bevallási időszak meghatározásához az útmutató 6. és 12. fejezetében leírtakat is vegye figyelembe.

115. sor: Ebbe a sorba az átalányadó alapjául szolgáló bevételt kell beírnia. Az Szja tv. 50. §-ának alkalmazásában egyéni vállalkozói bevételnek az adóévben az Szja tv. rendelkezései szerint megszerzett vállalkozói bevétel minősül.

A bevételek számbavétele a 21. sorhoz fűzött tájékoztatás alapján, a támogatásokra vonatkozó eltérő szabályra figyelemmel is történhet. A támogatás összegéből az a rész, amit a költségei fedezetére, vagy fejlesztési célra kapott, vagy amit nemzetközi szerződés alapján vissza nem térítendő támogatásként folyósítottak, nem minősül az egyéni vállalkozás bevételének, az adókötelezettséget az önálló tevékenységből származó jövedelem (22SZJA-A lap 7. sor) megállapítására irányadó rendelkezések szerint kell teljesítenie. A területalapú (földalapú) és az egyéb jogcímen folyósított támogatást bevételnek kell tekintenie, ha a mezőgazdasági tevékenységét egyéni vállalkozás keretében folytatja.

A támogatás összege megemeli az átalányadózás alkalmazási feltételéül rendelt bevételi értékhatárt is. E sor „b” oszlopába a „c/d” oszlop összegéből a támogatás összegét kell beírni.

A tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozó az átalányadó alkalmazási feltételéül megállapított bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe.

Az átalányban megállapított adóköteles jövedelem (a 115. sor „c/d” oszlopának összegéből levonva a költséghányadot, és az átalányban megállapított jövedelem adómentes részét)

116. sor: Ebbe a sorba a 115. sorba írt bevételéből a program az Önre vonatkozó költséghányad levonásával automatikusan kiszámolja az adóköteles jövedelmét. Ha a 118. sor kitöltött, akkor ennek összegét is hozzáadja a 116. sorhoz. Az így kapott összeget a 22SZJA-A lap 15. sor „d” oszlopában is szerepeltetni kell.

Ha a 22SZJA-13- 01-es lap 2. sora kitöltött, és a 115. sorban feltünteti az átalányadó alapjába beszámító bevételét, akkor az átalányban megállapított adóköteles jövedelem összegét, 90 százalékos költséghányad alkalmazásával a program automatikusan kiszámolja a 116. sorban azzal, hogy az átalányban megállapított jövedelemből levonja azt az összeget, amely adómentes. [116C = (115C*0,10) – 1 200 000], [116D = (115D*0,10) – 1 200 000 +118D].

Ha a 22SZJA-13-01-es lap 3. sora kitöltött, és a 115. sorban feltünteti az átalányadó alapjába beszámító bevételét, akkor az átalányban megállapított adóköteles jövedelem összegét, 80 százalékos költséghányad alkalmazásával a program automatikusan kiszámolja a 116. sorban azzal, hogy az átalányban megállapított jövedelemből levonja azt az összeget, amely adómentes. [116C = (115C*0,20) – 1 200 000], [116D = (115D*0,20) – 1 200 000 +118D].

Ha a 22SZJA- 13-01-es lap 2. és a 3. sora sem kitöltött, és a 115. sorban feltünteti az átalányadó alapjába beszámító bevételét, akkor az átalányban megállapított adóköteles jövedelem összegét, 40 százalékos költséghányad alkalmazásával a program automatikusan kiszámolja a 116. sorban úgy, hogy az átalányban megállapított jövedelemből levonja az az összeget, amely adómentes. [116C = (115C*0,60) – 1 200 000],

A 115. sor összegéből az egyéni vállalkozás keretében végzett mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétel összege

117. sor: Ennek a sornak a „c/d” oszlopába írja be a 115. sor összegéből az egyéni vállalkozás keretében végzett mezőgazdasági tevékenységből származó árbevételének összegét. Ha tehát Ön az adóévben egyéni vállalkozói tevékenysége keretében – egyéni vállalkozóként – mezőgazdasági tevékenységet is folytatott, akkor a 115. sorban szerepeltesse az egyéni vállalkozásból származó (teljes) bevételét, és ebbe a sorba kizárólag – a 115. sor összegéből – azon bevételének összegét tüntesse fel, amely mezőgazdasági tevékenységből származott.

A tevékenységét megszüntető egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelmét növelő, az átalányadózás megkezdésekor a meglévő készletekkel összefüggésben megállapított összeg

118. sor: Ennek a sornak a „d” oszlopába írja be azt az összeget, amit az átalányadózás megkezdésekor a meglévő készletekkel összefüggésben az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint megállapított, mert az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor ezzel az összeggel meg kell növelni az átalányban megállapított jövedelmet, azaz a 116. sor összegét.^{^[409]}

Ha mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozóként a vállalkozói tevékenységét megszüntette és tevékenységét mezőgazdasági őstermelőként folytatja tovább, akkor nem kell az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének adóévében a megszűnés napján megszerzett vállalkozói bevételnek tekintenie a korábban költségként elszámolt és a megszűnéskor meglévő összes készlet leltári értékét és a 200 ezer forintot meg nem haladó értékű tárgyi eszköz leltári értékét. Ha azonban megszünteti az őstermelői tevékenységet, akkor a megszüntetés adóévében az egyéni vállalkozói időszakból maradt készletet is őstermelői bevételként kell figyelembe venni.[410]

120. sor: Ebben a sorban a 2022. január 1-jén rendelkezésre álló – leltár szerinti – anyag, áru, félkész- és késztermék nyitó értékét kell szerepeltetni, egyezően a 2021. évi 21SZJA bevallás 121. sorában közölt zárókészlet összegével.

121. sor: Ebben a sorban a 2022. december 31-én felvett – leltár szerinti – vásárolt és saját termelésű anyag, áru, félkész- és késztermék záró értékét kell szerepeltetni.

122. sor: Ebbe a sorba az év során foglalkoztatott alkalmazottak átlagos létszámát és a részükre kifizetett jövedelem bruttó összegét kell beírnia. (Az átlagos létszám úgy állapítható meg, hogy az összes foglalkoztatási hónap számát el kell osztani 12-vel). A számítás során a kerekítés szabályait is alkalmazni kell két tizedes jegyig. (Például, ha 3 fő alkalmazott összes foglalkoztatási ideje 20 hónap, akkor az átlagos létszám 20:12 = 1,66. Ez kerekítve 2. Ezt a számot a „b” oszlopba kell beírnia.) Fontos tudni, hogy az egyéni vállalkozók esetében a „kis- és középvállalkozás” kategóriába történő besorolás alapja a foglalkoztatotti létszám^{^[411]}.

A 21. sor összegéből a 2022. évben folyósított támogatások bevételként figyelembe vett része

124. sor: Ebbe a sorba a 21. sor összegéből a 2022. évben folyósított területalapú támogatás, az egyéb jogcímen folyósított, valamint a költségek fedezetére és fejlesztési célra folyósított támogatás bevételként figyelembe vett részét írja be.

A 125-127. sorokat a választott adózási módtól függetlenül ki kell tölteni!

A 2022. évben költségek fedezetére, fejlesztési célra előre folyósított támogatás összege

125. sor: Ennek a sornak a „c/d” oszlopába a 2022. évben költségek fedezetére és fejlesztési célra előre folyósított támogatás összegét írja be. A „b” oszlopba a „c/d” oszlop összegéből a fel nem használt rész összegét írja be!

A költségek fedezetére, fejlesztési célra 2022. január 1-jét megelőzően folyósított támogatás még fel nem használt része

126. sor: Ebbe a sorba a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra 2022. január 1-jét megelőzően folyósított támogatás összegének még fel nem használt részét kell beírnia. Ebbe a sorba jellemzően akkor kerülhet adat, ha a támogatás összegét előre folyósították.

A 2022. évben utólag folyósított támogatások összegéből bevételnek nem minősülő összeg

127. sor: Ebbe a sorba a 2022. évben utólag folyósított támogatás összegét kell beírnia, ha azt nem tekintette bevételnek. Ilyen esetben a támogatott cél szerinti kiadásának a támogatás összegével fedezett részét költségként nem veheti figyelembe.

Adóalapba be nem számító bevételként nyilvántartott készletérték^{^[412]}

128. sor: Ha Ön korábban a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazta, de jelenleg az átalányadózás szabályai szerint adózik, akkor ebbe a sorba, az adóalapba be nem számító bevételként nyilvántartott készletérték összegét kell beírnia. Ezt a szabályt kell alkalmaznia akkor is, ha 2022-ben bejelentkezett a régi kata és/vagy új kata hatálya alá.

A régi kata szerinti adóalanyiságot megelőzően a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó az új kata szerinti adóalanyiság időszaka alatt is adóalapot nem érintő bevételként tartja nyilván azt a bevételt, amelyet a régi kata szerinti adóalanyiság bejelentésének adóévében az Szja tv-nek az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásai szerint a meglévő készletekkel kapcsolatban megállapított. Ha az egyéni vállalkozó az új kata szerinti adóalanyiságát megszünteti, akkor ezt az összeget bevételnövelő tételként kell figyelembe vennie, kivéve, ha az Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmaz.[413]

A készletek értékét az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint kellett megállapítania.

Leltárhiány, selejt, káresemény miatt megsemmisült készletek beszerzési ára

129. sor: Ebbe a sorba az adóév során elszámolt leltárhiány, selejt, káresemény miatt megsemmisült készlet beszerzési értékét írja be.

130. sor: Ebbe a sorba az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel külföldön megfizetett adó 2022. évi összegét kell beírnia. A külföldön megfizetett adót az MNB hivatalos, – a magánszemély választása szerint a teljesítés időpontjában, vagy az adóév utolsó napján érvényes – devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítania. Ha az adót olyan pénznemben állapították meg, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, akkor az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra való átszámításhoz figyelembe venni. Nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.

Az egyéni vállalkozói tevékenységhez felhasznált vállalkozáson kívüli forrása

131. sor: Egyéb adatként itt tüntesse fel azon összeget, melyet egyéni vállalkozói tevékenységéhez felhasznált, és amelynek forrása vállalkozáson kívüli (pl.: saját adózott pénze, magánkölcsön).

132. sor : Ebben a sorban tüntesse fel a fejlesztési tartalék nyilvántartott összegét. Az adókötelezettség teljesítése során a nyilvántartásba vétel kezdő évének a bevallás benyújtásának évét kell tekintenie. Ebben a sorban kell szerepeltetni a 2021. adóévre vonatkozóan 2022. évben nyilvántartásba vett összeget.

Tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás, illetve szakképzési munkaszerződés alapján folytatott gyakorlati képzésben résztvevő tanulók létszáma és a megkezdett hónapok száma

133. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetnie a 2020. május 31-ét megelőzően megkötött tanulószerződés, együttműködési megállapodás alapján foglalkoztatott szakképző iskolai tanulók után, az Szja tv. 2019. december 31-én hatályos rendelkezései alapján igénybe vett kedvezmény esetében a résztvevő tanulói létszámot és a megkezdett hónapok számát.

Továbbá itt kell feltüntetni a tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás, illetve a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény szerinti szakképzési munkaszerződés alapján, duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban résztvevő tanulói létszámot („b” oszlop), illetve a megkezdett hónapok számát („c/d” oszlopok) akkor, ha a 22SZJA-13-03-as lap 31. sorában az erre vonatkozóan igénybe vehető kedvezményt kíván érvényesíteni.

Mielőtt a 136–148. sorok adatait kitölti, kérjük, feltétlenül olvassa el a 22SZJA-13-08-as lap kitöltéséhez fűzött útmutatót is a csekély összegű (de minimis) és más támogatásokra vonatkozó tudnivalókról. E tudnivalók ismeretében tudja megállapítani (eldönteni), hogy Ön érvényesítheti-e, és ha igen, akkor milyen összegben a kisvállalkozói kedvezményt.

A kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének részletes szabályai^{^[414]}

Ha az egyéni vállalkozó 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat (ideértve természetesen azt az esetet is, ha alkalmazott nélkül folytatja tevékenységét), akkor az egyéni vállalkozásból származó bevételét csökkentheti a kisvállalkozói kedvezmény címén elismert beruházások értékével, de legfeljebb a bevételek és az elismert költségek különbözetével.

A kisvállalkozói kedvezmény legfeljebb a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, korábban üzembe nem helyezett, kizárólag üzemi célú egyes tárgyi eszközök, nem anyagi javak adóévi együttes beruházási költségének (ideértve az ilyen eszköz beszerzésére, előállítására fordított, az adóévben költségként elszámolt kiadást is), továbbá a vállalkozói tevékenységet közvetlenül szolgáló ingatlan adóévben felmerült, az értékcsökkenési leírás alapját növelő kiadásként elszámolt felújítási költségének együttes összege lehet.

A tárgyi eszközök közül az ingatlan, valamint a leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazási szabályai szerinti gép, berendezés, felszerelés, jármű, míg a nem anyagi javak közül a szoftvertermék felhasználási joga, valamint a szellemi termék vehető figyelembe.

A kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgáló összeg a tárgyévi bevételek és a tárgyévben elszámolható költségek különbsége alapján állapítható meg. A tárgyévben elszámolható költségek részét képezi a kisvállalkozói kedvezmény alapját képező, az üzembe helyezett tárgyi eszközök után elszámolt értékcsökkenési leírás összege is.

Az egyéni vállalkozó által az adóévben érvényesített kisvállalkozói kedvezmény és a 9 százalékos adókulcs szorzata az állami támogatásokra irányadó rendelkezések alkalmazásában az egyéni vállalkozó választása szerint agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak, mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak, halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül. Kérjük, ha kisvállalkozói kedvezményt érvényesít, akkor töltse ki a 22SZJA-13-08-as lap 155-156. sorát.

E kiadások közé kell sorolni azokat a tárgyi eszközöket is, amelyek egyedi beszerzési ára 200 ezer forint alatt van. Beruházási költségnek a költségként elismert, igazolt, a tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig felmerült kiadást, vagyis a számla szerinti beszerzési árat kell tekinteni, függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. Ez azt jelenti, hogy ha a bevétel például 10 millió forint, a költség 7 600 000 forint és a tárgyi eszközök beszerzési ára 2 millió forint, akkor kisvállalkozói kedvezmény címén a 2 millió forint levonható, mivel a beruházás költsége kevesebb a bevételek és a költségek (10 000 000 forint – 7 600 000 forint = 2 400 000 forint) különbségénél. A példabeli esetben a jövedelem 400 ezer forint.

(A példánknál maradva – egyéni vállalkozásból származó éves jövedelem megállapításakor –, ha az egyéni vállalkozónak a kisvállalkozói kedvezmény levonása után 400 ezer forint jövedelme marad és a korábbi évről áthozott vesztesége 100 ezer Ft, akkor a vállalkozói adóalap 300 ezer forint mely után az adó 9 százalék. Ennek az adónak az összege csökkenthető tovább a kisvállalkozások adókedvezményével.)

E kedvezmény alkalmazhatósága azt is jelenti, hogy az „első” tulajdonosok által megvalósuló beruházásokat kedvezményezi a törvény. A mások által korábban használatba vett üzlet, műhely, használt személygépkocsi vásárlására fordított kiadás nem képezi a kisvállalkozói kedvezmény alapját. A korábban még használatba nem vett fordulat teljesen új eszközt feltételez, amik a külföldről behozott használt gépek, berendezések sem felelnek meg.

A jármű akkor szolgálja a tevékenységet közvetlenül, ha az a tevékenység tárgyául szolgál, vagy a tevékenység folytatásához szorosan kapcsolódik és – mindkét esetben – a vállalkozás azt a tevékenységéhez rendszeresen (nemcsak egy-egy esetben) használja, továbbá, ha a végzett tevékenység a jármű használata nélkül a szokásos módon nem folytatható.

A vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköznek minősül a korábban még használatba nem vett személygépkocsi is, feltéve, ha a személygépkocsi-bérbeadó vagy személyszállító tevékenységet folytató egyéni vállalkozó tevékenységének tárgyát, illetve eszközét képezi, azt más célra részben sem használja, és ezt üzleti nyilvántartásai egyértelműen alátámasztják.^{^[415]}

Az Szja tv. hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a kisvállalkozói kedvezmény a többi személygépkocsira is érvényesíthető, ennek azonban az a feltétele, hogy a cégautóadót a kedvezmény igénybevétele után legalább 4 adóéven át meg kell fizetnie. Így például, ha a kiskereskedő egyéni vállalkozó új személygépkocsit vásárol 2022-ben és a kisvállalkozói kedvezményt igénybe veszi, ez egyben azt is jelenti, hogy a cégautóadót a kedvezmény érvényesítését követő 4 adóévben meg kell fizetnie.

A telek vásárlására fordított összeg nem képezi a kisvállalkozói kedvezmény alapját!

Ha az egyéni vállalkozó új lakóingatlant vásárol bérbeadás céljából és az egyéni vállalkozói tevékenységei között az ingatlan hasznosítás szerepel, a beruházási érték a kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgálhat.

A kedvezmény alapjául szolgáló üzemkörön belüli ingatlanok körébe jellemzően az üzlethelyiség, a műhely, a raktár sorolható. Az üzemkörön kívüli ingatlanok^{^[416]} beszerzési ára nem szolgál a kedvezmény alapjául.

Ha a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évét követő 4. adóév végéig a következőkben felsorolt esetek bármelyike bekövetkezett, akkor adófizetési kötelezettsége keletkezik. A kisvállalkozói kedvezmény címén levont bevétel kétszerese után a kedvezmény érvényesítésének évében hatályos rendelkezések szerinti adó mértékével kell a vállalkozói személyi jövedelemadót növelni.^{^[417]}

Ha a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítése a 2017. vagy az azt követő adóévekben történt, akkor 9 százalékos adómértékkel kell kiszámítani az adófizetési kötelezettséget.