A 22SZJA-13-05-ös lap kitöltése
Adózás utáni vállalkozói jövedelem
86. sor: Ennek a sornak a „c/d” oszlopa tartalmazza az adózás utáni vállalkozói jövedelmet, amely a 66. és a 36. sorok „c/d” oszlopai együttes összegének a 77. sor „c/d” oszlopába írt összeg levonása után megmaradt része, vagy nulla.
A vállalkozói osztalékalapot a módosított vállalkozói adóalapból kiindulva kell kiszámítania akkor is, ha a vállalkozói személyi jövedelemadót a jövedelem-(nyereség-)minimum összege után fizette meg.
Adózás utáni vállalkozói jövedelmet növelő tételek[389]
A tárgyi eszközök nettó értékéből adózás utáni jövedelmet csökkentő tételként figyelembe vett összeg arányos része ellenszolgáltatás nélküli átruházás esetén
90. sor: Ha Ön az üzembe helyezett tárgyi eszköz nettó értékével az adózás utáni vállalkozói jövedelmét csökkentette és ezt a tárgyi eszközt 2022-ben ellenszolgáltatás nélkül átadta – és az átadás nem minősül kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatásnak, ami után meg kellett fizetnie a személyi jövedelemadót –, akkor a nettó érték meghatározott összegével növelnie kell az adózás utáni vállalkozói jövedelmét. Ez azt jelenti, hogy a levont összeget vagy annak meghatározott részét attól függően kell ebbe a sorba beírnia, hogy mikor történt a jövedelem csökkentése. A 2022-ben történt levonás esetén a teljes összeggel, a 2021-ben történt levonás esetén az összeg 66 százalékával, a 2020-ban levont összegnek pedig a 33 százalékával kell most növelnie az adózás utáni jövedelmét.
Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet növeli a vállalkozói osztalékalapnak a beruházási költséget képező kiadással első ízben történő csökkentése évét követő negyedik évben (ültetvény esetében annak elidegenítésekor, de legkésőbb a termőre fordulás évében) a vonatkozó beruházási költséget képező kiadások azon része, amellyel az egyéni vállalkozó ezt az évet megelőző években a vállalkozói osztalékalapját csökkentette, illetve ennél előbb az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor.[390]
Tárgyi eszközök, nem anyagi javak üzembehelyezése esetén vagy határidőben történő üzembehelyezés hiányában a korábbi év(ek)ben beruházási költség címen levont összeg
91. sor: Ha 2022-ben olyan tárgyi eszközt helyezett üzembe, amelynek a beruházási költségével a korábbi években részben vagy egészben az adózás utáni jövedelmét csökkentette, akkor ebbe a sorba írja be az üzembe helyezett tárgyi eszközre tekintettel beruházási költség címén ténylegesen levont összeget.
Ha az adózás utáni jövedelem csökkentésének évét követő 4. évben nem helyezi üzembe a tárgyi eszközt és nem anyagi javakat, akkor a beruházási és felújítási költség címén levont összeggel az adózás utáni jövedelmét a 4. évben növelnie kell. Ültetvénytelepítés esetén a termőre fordulás évében kell az adózás utáni jövedelmét növelnie a beruházási költség címén levont összeggel.
Ha a tárgyi eszköz üzembe helyezése a családi gazdasághoz tartozó tárgyi eszközként történt, és a jövedelmét az őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítania, akkor a beruházási költség címén levont összeget nem kell adózás utáni jövedelmet növelő tételként figyelembe vennie. Nem kell ezt a szabályt alkalmaznia akkor, ha bejelentkezett a régi kata és/vagy új kata hatálya alá, és a tárgyi eszköz ez alatt az időszak alatt helyezték üzembe.
Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet növelő tételek összesen
92. sor: E sor a 90. és 91. sorokba írt adatok összesítésére szolgál.
Adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkentő tételek[391]
Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet és az azt növelő tételek együttes összegét legfeljebb annak összegéig lehet csökkenteni.
Beruházási költség címén levont összeg
96. sor: Ebben a sorban a beruházási és felújítási költségnyilvántartásban szereplő, a 2022. évben felmerült beruházási költségét szerepeltetheti akkor, ha a saját tulajdonú, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköz, nem anyagi jószág értékcsökkenési leírását üzembe helyezés hiányában még nem kezdte el a 2022. évben. Ha a tárgyi eszköz, nem anyagi jószág üzembe helyezése 2022-ben megtörtént, akkor annak költségét ebben a sorban hagyja figyelmen kívül!
Ha évközben kikerült a régi kata és/vagy új kata hatálya alól, akkor a beruházási költségnek azt a részét, amely a régi katás és/vagy új katás időszakban merült fel, nem veheti figyelembe az adózás utáni jövedelmet csökkentő tételek között.
Kizárólag üzleti célt szolgáló, a 2022. évben értékcsökkenési leírás alá vont tárgyi eszközök, nem anyagi javak nettó értéke
97. sor: A 2022. évi adózás utáni vállalkozói jövedelmét csökkentheti a kizárólag üzemi célt szolgáló, saját tulajdonú tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékéből a 2022-ben elszámolt értékcsökkenési leírást meghaladó összeggel, ha az értékcsökkenési leírást a 2022. évben kezdte el. Az adózás utáni jövedelmet csökkenti annak a személygépkocsi beszerzési árának nettó értéke is, amelyre a kisvállalkozói kedvezményt érvényesítette. Más személygépkocsi továbbra sem tekinthető ebből a szempontból kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek, még akkor sem, ha a cégautóadót megfizette.
Adórövidítéssel, egyéb jogszabálysértéssel összefüggő bírság, késedelmi pótlék
98. sor: Ebben a sorban az olyan adórövidítéssel, egyéb jogszabály megsértésével összefüggő bírság, késedelmi pótlék stb. összegét kell szerepeltetnie, amit az egyéni vállalkozói tevékenységének gazdasági, pénzügyi ellenőrzése során feltárt szabálytalanságok következményeként fizetett meg.
Adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkentő tételek összesen
99. sor: E sor a 96–98. sorokba írt adatok összesítésére szolgál.
Vállalkozói osztalékalap[392]
100. sor: A vállalkozói osztalékalap a 86. és a 92. sorok együttes összegének a 99. sorba írt összeg levonása után megmaradt része, vagy ha az utóbbi ugyanannyi vagy több, akkor nulla. (Ebben a sorban negatív szám nem szerepelhet.)
A vállalkozói osztalékalap után 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót kell fizetnie[393] mindaddig, amíg az összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alapjának számításánál figyelembe vett jövedelme[394], valamint a vállalkozásból kivont jövedelme, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelme, osztaléka, vállalkozói osztalékalapja, árfolyamnyereségből származó jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét, vagyis 2022-ben 4 800 000 forintot (a továbbiakban: adófizetési felső határ).[395] Kérjük, olvassa el 22SZJA-09-es laphoz tartozó kitöltési útmutatót!
A vállalkozói osztalékalap adója
103. sor: Ennek a sornak a „c/d” oszlopa a vállalkozói osztalékalap (100. sor) 15 százalékát tartalmazza.
Adókötelezettségek különbözete
104. sor: Ennek a sornak a „d” oszlopában akkor kell, hogy összeg szerepeljen, ha egyéni cég vagy korlátolt felelősségű társaság alapítása miatt szüntette meg a vállalkozói tevékenységét és adókötelezettségének megállapítására a különbözet szerinti adózást választotta (22SZJA-13-01-es lap 8. sora kitöltött). Ebben az esetben a megszűnés szabályai szerint és anélkül is meg kell határoznia az adókötelezettséget (a 13-as lapok „c” és „d” oszlopa is kitöltött). [104d = (103d - 103c) + (77d - 77c)]
Adókötelezettségek különbözetének az adóévi kötelezettségekkel együtt esedékes összege
105. sor: Ha a megszűnés szabályai szerint és az anélkül megállapított adókötelezettség különbözete nem haladja meg a 10 ezer forintot, akkor a különbözet teljes összegét (104. sor „d” oszlop) e sor tartalmazza. Ha egyéni cég vagy korlátolt felelősségű társaság alapítása miatt szüntette meg tevékenységét, és a megszűnés szabályai szerint és az anélkül megállapított adókötelezettség különbözete meghaladja a 10 ezer forintot, akkor az adókülönbözetet 3 egyenlő részletben fizetheti meg. Mindhárom részletet a megszűnés adóévéről szóló személyi jövedelemadó bevallásában kell bevallania, az első részletet az adóévi kötelezettségként, a további két részletet pedig a következő két adóév kötelezettségeként.[396] Ez esetben, az adóévi kötelezettségként megállapított összeg (104d/3) kell, hogy ebben a sorban szerepeljen.
Ha Ön tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként folytatja és a 104. sor „c” oszlopában szereplő összeg nem haladja meg a 10 ezer forintot, akkor a különbözet teljes összegét (104. sor „c” oszlop) e sor tartalmazza. Ha a 104. sor „c” oszlopában szereplő összeg a 10 ezer forintot meghaladja, akkor az adókötelezettségét 3 egyenlő részletben fizetheti meg. Mindhárom részletet a megszűnés adóévéről szóló személyi jövedelemadó bevallásában kell bevallania, az első részletet az adóévi kötelezettségeként, a további két részletet pedig a következő két adóév kötelezettségeként. Ez esetben az adóévi kötelezettségként megállapított összeg (104c/3) kell, hogy ebben a sorban szerepeljen.
Adókötelezettségek különbözetének a következő két adóévben esedékes összege
106. sor: Ha a 104. sorban szereplő összeg meghaladja a 10 ezer forintot, akkor az adókülönbözetet 3 egyenlő részletben fizetheti meg. Mindhárom részletet a megszűnés adóévéről szóló személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallania, az első részletet az adóévi kötelezettségként, a további két részletet pedig a következő két adóév kötelezettségeként. A 104. sorba írt összeg harmadát, a 2023. adóév 2024-ben esedékes kötelezettségét ennek a sornak a „b” oszlopa, a 2024. adóév 2025-ben esedékes kötelezettségét pedig a „c” oszlopa tartalmazza. Ha a 104. sorban szereplő összeg nem haladja meg a 10 ezer forintot, akkor a 106. sorban nem szerepel adat.
Fejlesztési tartalék nem cél szerinti felhasználása miatt fizetendő adó késedelmi pótlékkal növelt összege[397]
107. sor: Ebbe a sorba a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összegnek - a nyilvántartás évében és az azt követő 3 adóévben történő - nem cél szerinti felhasználása miatt fizetendő vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó együttes összegének késedelmi pótlékkal növelt összegét írja be.
Önnek akkor keletkezik adófizetési kötelezettsége, ha bevételét 2022. január 1-jét megelőzően csökkentette a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel és azt a 2022. évben a nyilvántartásból való kivezetés után, nem a beruházási cél szerint használta fel. Nem használható fel a fejlesztési tartalék összege adó és késedelmi pótlék fizetése nélkül olyan tárgyi eszköz beruházásként történő elszámolása címén, amelyre értékcsökkenési leírást elszámolni nem lehet, vagy amelyhez ingyenesen jutott hozzá. Ha a (lekötött) nyilvántartott összeget annak célja szerint nem használta fel, akkor a feloldott résznek a nyilvántartás évében hatályos adókulcs szerinti százalékában megállapított vállalkozói személyi jövedelemadót, a feloldott rész vállalkozói személyi jövedelemadót meghaladó része után pedig vállalkozói osztalékalap utáni adót kell fizetnie. Az adót, a nyilvántartásból való kivezetést követő 30 napon belül kell megfizetni késedelmi pótlékkal növelten.
A 2018-2021. években nyilvántartott, adófizetési kötelezettséggel járó összeg vállalkozói személyi jövedelemadó tartalmát 9 százalékos adómértékkel kellett meghatároznia, tekintettel arra, hogy a vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke 2017. január 1-jétől 9 százalék lett.
Ennek a sornak az „a” oszlopában az arra szolgáló mezőben töltse ki a nyilvántartott pénzösszeg kivezetésének időpontját, ha a kivezetés nem a törvényben elismert cél szerint történt. A „b” oszlopba a késedelmi pótlék alapjául szolgáló összeget, a „c/d” oszlopba pedig az adó késedelmi pótlékkal növelt összegét írja be. Ha az egyéni vállalkozói tevékenységét megszüntette, akkor az „a” oszlopba az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének, vagy ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá történő áttérést megelőzően a nyilvántartott összeget kivezette, de azt annak célja szerint nem használta fel, akkor az „a” oszlopba a nyilvántartásból való kivezetésének időpontját írja be.
A 107. sor „b” oszlopába a késedelmi pótlék alapjául szolgáló összeget, a „c/d” oszlopába pedig az adó késedelmi pótlékkal növelt összegét írja be.
Vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó együttes összege
108. sor: E sor szolgál a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó, valamint a fejlesztési tartalék nem cél szerinti feloldása miatt visszafizetendő adó késedelmi pótlékkal növelt összegének, összesítésére (a 77. és a 103., 105. és 107. sorok „c/d” oszlopaiba beírt adatok együttes összege).
A „c/d” oszlopban szereplő adó összegét a 22SZJA-C lap 61. sor „c” oszlopának meghatározása során is figyelembe kell venni.
15. Az átalányadózással és annak választásával kapcsolatos tudnivalók