A 22SZJA-13-03-as lap kitöltése
Ha bevallásában állami támogatásnak tekintendő, csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősülő kedvezményt kíván érvényesíteni, akkor kérjük, hogy a 22SZJA-13-03-as és a 22SZJA-13-04-es lapokat megelőzően töltse ki a 22SZJA-13-08-as lapot, tekintettel arra, hogy az itt szerepeltetett kedvezmények összegét – az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés kedvezményének kivételével – a kitöltő- ellenőrző program automatikusan átírja a 22SZJA-13-03, illetve a 22SZJA-13-04-es lap megfelelő soraiba. (Az érintett sorok: 22SZJA-13-03-as lap 34. és 36. sorai, valamint a 22SZJA-13-04-es lap 71. sora.)
Mielőtt a bevallása kitöltéséhez hozzákezdene, kérjük, jelölje meg a bevallási időszakot az erre szolgáló helyen, mert e nélkül a bevallása hibás lesz!
A bevallási időszak 2022.01.01. napjától, vagy az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének napjától kezdődik és:
Az egyéni vállalkozói tevékenység özvegyi vagy örökösi jogon történő folytatása esetén a 10. fejezetben leírtak szerint kell a bevallási időszakot meghatározni.
Ha az egyéni vállalkozói tevékenységét év közben megszüntette és adóéven belül új tevékenységet kezdett, vagy tevékenységét szüneteltette és az adóéven belül folytatta, akkor az éves bevallásában az egyéni vállalkozásból származó jövedelem, valamint a tájékoztató adatok megállapításakor a 13-as lapon mindkét időszak éves összesített adatát szerepeltesse (bevallási időszak a teljes adóév).
Például, ha 2022.02.01-től kezdte meg az egyéni vállalkozói tevékenységét, majd 2022.06.15-től szüneteltette (vagy megszüntette) azt, majd 2022.10.01-én újrakezdte és 2022.12.31-ig folytatta is az egyéni vállalkozói tevékenységét, a bevallási időszak ebben az esetben: 2022.02.01-2022.12.31.
Ha egyéni vállalkozói tevékenységét év közben szüneteltette, és a szünetelés időtartama alatt megszüntette a tevékenységét, bevallási időszakként 2022. 01. 01. (vagy a tevékenység kezdő) napjától a megszűnés napjáig tartó időszakot tüntesse fel.
A tevékenységét megszüntető egyéni vállalkozó (ide nem értve az egyéni cég vagy korlátolt felelősségű társaság alapítása miatt megszűnő egyéni vállalkozót) a „d”, a tevékenységet özvegyi jogon folytató, illetve egyesített tevékenység esetén a „c” oszlopban vezeti le a számításokat. Az egyéni cég vagy korlátolt felelősségű társaság alapítása miatt megszűnő egyéni vállalkozónak, ha a megszűnés szabályai szerinti adózást választja, akkor a „d” oszlopban, ha a különbözet szerinti adózást alkalmazza (lásd: 8. fejezet), akkor a „c” és „d” oszlopban is le kell vezetni a számításokat.
Ha az egyéni vállalkozó bevételét olyan termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása ellenértékeként szerzi meg, amely esetében az általános forgalmi adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a bevétel forintra történő átszámításához az egyéni vállalkozó azt az árfolyamot alkalmazza, amit az adott ügyletben az általános forgalmi adó alapjának forintra történő átszámításához alkalmaz.[326]
A 2022. évi adóalapba beszámítandó bevétel
21. sor: Ebben a sorban az egyéni vállalkozói tevékenységből származó, az adóévben elért (kézhez vett vagy jóváírt) bevételét kell szerepeltetnie. E sor „a” és „b” oszlopába a „c”, illetve a „d” oszlopban szereplő összegből a belföldi telephelynek betudható bevétel összegét írja be. Bevételnek minősülnek különösen az Szja tv. 4. és 10. számú mellékletében meghatározottak.
Támogatások elszámolása
A költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak – jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított – olyan támogatás minősül, amit a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett, vagy a tevékenység megvalósulásának ellenőrzése után kap. Idetartoznak továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozott, a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához, gazdaságalapításához, és a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtandó támogatások.[328]
Az önálló tevékenységhez jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján költségek fedezetére, fejlesztési célra folyósított vissza nem térítendő támogatásnak azt a részét kell az adóévben megszerzett bevételként figyelembe venni, amely egyenlő a támogatás felhasználásával teljesített kiadás alapján az adóévben elszámolt költségek – ideértve az értékcsökkenési leírást is – összegével[329].
Ha a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra 2022. január 1-je előtt előre folyósított, bevételként elszámolt támogatást köteles lesz egészben vagy részben visszafizetni, akkor a már elszámolt bevétel tekintetében az önellenőrzésre irányadó szabályok szerint kell eljárnia, ha a támogatás bevételként történő elszámolása a visszafizetés adóévét megelőzi. Ebben az esetben a visszafizetés miatti késedelmi kamat, késedelmi pótlék, vagy más hasonló jogkövetkezmény címén teljesített kiadás sem számolható el költségként.[330]
Ha a magánszemély a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra előre folyósított támogatás összegét annak jogszabályban meghatározott célja szerint a megadott határidőig nem használta fel, a támogatás fel nem használt része annak az évnek az utolsó napján minősül bevételnek, amikor a felhasználásra jogszabály szerint nyitva álló határidő lejár, ilyen határidő hiányában a folyósítás évét követő 4. adóév utolsó napján.[331]
Az egységes területalapú (földalapú) támogatás az Szja tv. alkalmazásában nem tekinthető a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak.
Az egységes területalapú támogatás[332], valamint a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak nem minősülő egyéb támogatás összegét a folyósítás évében kell bevételnek tekintenie.[333] Ha az egységes területalapú támogatást köteles lesz visszafizetni, akkor a visszafizetés összegével annak az adóévnek a bevételét kell csökkentenie, amely évben a visszafizetés megtörtént.[334]
Ha a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított vissza nem térítendő támogatást az Szja tv. rendelkezése alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell bevételként figyelembe vennie, akkor a támogatás felhasználásával a jogszabály, illetve a nemzetközi szerződés rendelkezéseivel összhangban teljesített kiadás alapján nem számolható el költség (értékcsökkenési leírás sem). Ha a támogatás csak részben nyújt fedezetet a kiadásra, e rendelkezést csak a kiadásnak a támogatásból fedezett része tekintetében kell alkalmazni.[335]
Elismert költség a tevékenységhez jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján kapott, bevételnek minősülő támogatás jogszerű felhasználásával teljesített kiadás akkor is, ha a kiadás részben a magánszemély személyes vagy családi szükségletét szolgálja (ha azonban a támogatás csak részben nyújt fedezetet az ilyen kiadásra, akkor e rendelkezés alapján az csak a támogatásból fedezett rész mértékéig vehető figyelembe elismert költségként).[336]
Bevételekre vonatkozó további szabályok
Ha Ön egyéni vállalkozóként mezőgazdasági tevékenységet végez és agrár-kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett, akkor valamely káresemény bekövetkezése esetén kárenyhítő juttatásban részesülhet.[337] Ez az agrár-kárenyhítő juttatás a mezőgazdasági vagy elemi káresemények ellentételezésére szolgáló támogatás, ami nem jelenti egyben a költségek fedezetét is, inkább jövedelempótló célt szolgál, így ha a befizetett összeget a költségei között érvényesíti, akkor a kárenyhítésre tekintettel folyósított összeg jogszabály alapján folyósított támogatásnak, ezáltal bevételnek minősül, amely az adózási feltételéül megjelölt bevételi értékhatárt nem emeli meg.
Bevétel – különösen a tevékenység keretében vagy azzal összefüggésben – az értékesített termék, áru, szolgáltatás ellenértékeként, vagy ezek előlegeként befolyt vagy váltóval kiegyenlített összeg, természetben kapott ellenérték, ide nem értve a tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott előleget (valamennyi esetben a felár, az engedmény, az árkiegészítés, a fogyasztási adó figyelembevételével), továbbá az áru szállításáért vagy csomagolásáért külön felszámított összeg.[338]
Ha Ön olyan 200 ezer forintnál magasabb egyedi értékű, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközt adott át ellenérték nélkül 2022-ben, melynek a beszerzési árát egy összegben költségként elszámolta és ez az átadás a beszerzés időpontját követő 1 éven belül történt, akkor a beszerzési értéket teljes egészében bevételként kell figyelembe vennie. Ha az átadás a beszerzést követő egy éven túl, de két éven belül történt, akkor a beszerzési érték 66 százalé-kát, ha két éven túl, de három éven belül történt, akkor a beszerzési érték 33 százalékát kell a bevételéhez hozzáadnia. A bevételét e címen nem kell megnövelnie három éven túli átadás esetén, vagy ha az ellenszolgáltatás nélkül történő átadásra adófizetési kötelezettség mellett került sor[339], továbbá akkor, ha azt korábban még nem vették használatba és az üzembe helyezésre kiemelt térségben, vállalkozási övezetben került sor, valamint ha a tárgyi eszköz beszerzési árának forrása bevételnek számító, kizárólag cél szerinti támogatásból történt, illetve 250 főnél kevesebb alkalmazott foglalkoztatása esetén a tárgyi eszköz üzembe helyezésére a szabad vállalkozási zóna területén került sor. (Ez utóbbi két esetben ugyanis nem lehet az értékcsökkenési leírást egy összegben elszámolni.)
Bevételnek minősül a kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköz – ideértve a leselejtezett tárgyi eszközt is –, nem anyagi javak, anyag, félkész termék értékesítésekor kapott ellenérték, illetőleg ezek szokásos piaci értéke (ha ez utóbbi a több), ha azok beszerzési, előállítási költségét bármelyik évben költségként elszámolta vagy ezek után értékcsökkenési leírást számolt el. Ha olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékű jogot értékesít, amit nem kizárólag üzleti célból használt, akkor az ebből származó jövedelem adózására az ingó, az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia.
Bevételnek minősül a kizárólag üzleti célt szolgáló, de az értékcsökkenési leírásból kizárt tárgyi eszközök, nem anyagi javak eladási ára is azzal, hogy ilyen esetben a nyilvántartásba vett beruházási költséget veheti figyelembe az értékesítéskor a költségek között.
Bevételnek minősül minden olyan, az egyéni vállalkozói tevékenység keretében átruházott ingatlanból, vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházott (véglegesen átengedett), megszüntetett ilyen jogból (a továbbiakban: ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából) származó ellenérték, amit az átruházásra tekintettel az egyéni vállalkozó megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingatlan, a vagyoni értékű jog gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén, a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke[340].
Bevételnek minősül az önálló bírósági végrehajtó munkadíja és költségátalánya fejében kapott előleg a díjjegyzék elkészítésének időpontjától. Az ebből származó bevétel elérése érdekében felmerült költségek ettől az időponttól vehetők figyelembe.
Vállalkozói bevételnek minősül az egyéni vállalkozó
a) mint vagyonrendelő által létrehozott bizalmi vagyonkezelési szerződés keretében a vagyonkezelő tulajdonába,
b) által az alapítvány tulajdonába
adott készletek szokásos piaci értéke.[341]
Vállalkozói bevételként kell számításba venni a káreseménnyel összefüggésben kapott kártalanítást, kártérítést és a felelősségbiztosítás alapján felvett összeget is.
Ha a 2022. évben a kifizetőnek tett nyilatkozatában egyéni vállalkozóként valamely bevételére az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást jogosulatlanul választotta, akkor e bevétele után a vállalkozói személyi jövedelemadó megállapítására vonatkozó szabályok szerint kell adóznia. Ezt az összeget a 22SZJA-08-01-es lap 261. és/vagy a 22SZJA-08-02-es lap 279. sor „b” oszlopából kell átírnia a 22SZJA-13-03-as lap 21. sorába.
A táppénz[342] címén folyósított összeg adózás szempontjából bérnek minősül (22SZJA-A lap 4. sor), ezért ha Ön 2022-ben keresőképtelenségére tekintettel táppénzben részesült, akkor azt nem a vállalkozói bevételek között kell feltüntetnie.
Nem bevétel a személygépkocsi értékesítésekor kapott ellenérték összege még akkor sem, ha az értékesítést megelőzően az a kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgált. Személygépkocsi értékesítése esetén az ingó vagyontárgy értékesítésből származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályokat (22SZJA-04-es lap 163. sor) kell alkalmazni (tekintettel arra, hogy a személygépkocsi nem minősül kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek), ha az ingó vagyontárgy átruházása nem minősül rendszeresen vagy üzletszerűen végzett gazdasági tevékenységnek.
Tevékenység megszüntetése
A tevékenység megszüntetésekor bevételnek minősül:
Az egyéni vállalkozó halála esetén önálló tevékenységből származó bevételnek kell tekinteni az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének napját követően megszerzett bevételt, ha az elhunyt özvegye, örököse a tevékenységet nem folytatta.
Az egyéni vállalkozó tevékenységének megszüntetéséhez kapcsolódó további szabályok az útmutató 7. és 8. fejezetében találhatók.
A 21. sor összegéből az egyéni vállalkozás keretében végzett mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétel összege
22. sor: Ennek a sornak a „c/d” oszlopába írja be a 21. sor összegéből az egyéni vállalkozás keretében végzett mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétel összegét. Ha tehát Ön az adóévben egyéni vállalkozói tevékenysége keretében – egyéni vállalkozóként – mezőgazdasági tevékenységet is folytatott, akkor a 21. sorban szerepeltesse az egyéni vállalkozásból származó (teljes) bevételét, és ebbe a sorba kizárólag – a 21. sor összegéből – azon bevételének összegét tüntesse fel, amely mezőgazdasági tevékenységből származott.
Régi kata és/vagy új kata hatálya alá történő átlépés miatt figyelembe vett további bevétel[344]
25. sor: Ha 2022. december 31-éig bejelentkezett a régi kata és/vagy új kata hatálya alá, vagy, ha az Szja tv. 49/A.§ (8) bekezdése alapján az egyéni vállalkozói tevékenységet folytatóként jelentkezett[345] be a régi kata vagy az új kata hatálya alá, bevételnek kell tekintenie minden olyan, Önt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket, amelyről kiállított számla, egyszerűsített számla szerinti teljesítési időpont megelőzi a régi kata és/vagy új kata alanyiság kezdő napját, illetőleg az Szja tv. 49/A. § (8) bekezdésében biztosított áttérésig kiállított számla, egyszerűsített számla szerinti bevételét.
Foglalkoztatottak számának csökkenése miatt figyelembe vett további bevétel[346]
26. sor: Vállalkozói bevételnek minősül az egyéni vállalkozó által foglalkoztatottak adóévet megelőző adóévi átlagos állományi létszámának az adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát meghaladó érték és a megelőző adóév első napján érvényes havi minimálbér évesített összegének szorzataként meghatározott összeg 1,2-szerese, de legfeljebb a korábban érvényesített összes foglalkoztatási kedvezmény összegének (az egyéb feltételek megléte esetén) 1,2-szerese.
Az adóévi átlagos állományi létszámot a munkavállalók által az adóévben, munkaviszonyban töltött naptári napok összegével, majd ennek az összegnek az adóév napjainak (a tevékenységet megkezdő, illetőleg megszüntető egyéni vállalkozó esetében az adóévben fennálló tevékenység naptári napjainak) számával történő elosztásával két tizedesre kerekítve kell meghatározni azzal, hogy a számításnál figyelmen kívül kell hagyni:
aa) azt a munkavállalót, aki az egyéni vállalkozónál történő alkalmazását megelőzően az egyéni vállalkozóval a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő más személynél munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban, továbbá személyesen közreműködő tagsági jogviszonyban végzett munkát,
ab) a szülési szabadság, a gyermekgondozási ellátás miatti szabadság, a betegség miatti 30 napon túli keresőképtelenség, a büntetés-végrehajtás naptári napjainak számát.
A havi minimálbér évesített összege:
ba) a havi minimálbér tizenkétszerese,
bb) a tevékenységét megkezdő, illetőleg megszüntető egyéni vállalkozó esetében a ba) szerinti összeg 365-öd része és az adóévben fennálló tevékenység naptári napjainak szorzata.[347]
Átalányadózás, vagy a régi kata és/vagy új kata hatálya alóli áttérés miatt figyelembe vett további bevétel[348]
27. sor: Ha a 2021. évben az egyéni vállalkozásból származó jövedelme megállapításakor átalányadózást alkalmazott, majd a 2022. évre áttért a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra, akkor a bevételének részeként kell számításba vennie az adóalapot nem érintő bevételként nyilvántartott – a megszűnés szabályai szerint kiszámított – készlet leltári értékét is, amit az átalányadózásra való áttéréskor kellett kiszámítania (21SZJA -13-06-os lap 128. sor).
Akik 2022-ben év közben (pl.: 2022.05.01-jén) beléptek a régi kata hatálya alá és még 2022-ben év közben (pl.: 2022.07.31-én) kiléptek a régi kata hatálya alól, akkor az Szja tv. hatálya alá történő visszatéréskor szintén növelniük kell a készletértékkel a bevételüket.
Akik 2022-ben év közben (pl. 2022.11.01-jén) az új kata hatálya alól áttértek a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra szintén növelniük kell a készletértékkel a bevételüket.
Bevételt növelő tételek összesen
28. sor: E sor összegezve tartalmazza a 25-27. sorokba írt bevételt növelő összegeket.
Bevételt csökkentő tételek (kedvezmények)[349]
Ha Ön őstermelők családi gazdaságának tagja, és 2021. január 1-jén szerepelt az egyéni vállalkozói nyilvántartásban, majd úgy döntött, hogy a mező- erdőgazdasági tevékenységet őstermelőként kívánja folytatni és ezt bejelentette az Agrárkamarának, vagyis 2022-ben csak őstermelői bevétele keletkezett, akkor egyéni vállalkozói bevétel hiányában a 31–33. és a 38. sorokat ne töltse ki. E sorok kedvezményeit az őstermelésből származó bevételéből vonja le. E kedvezmények összegét az őstermelők családi gazdaság többi tagjával nem oszthatja meg a jövedelme kiszámítása során.
Szakképző iskolai tanuló után, illetve szakképzési munkaszerződés alapján igénybe vehető kedvezmény[350]
31. sor: A 2020. május 31-ét megelőzően megkötött tanulószerződés, együttműködési megállapodás alapján foglalkoztatott szakképző iskolai tanulóknál az Szja tv. 2019. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, így a tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér[351] 24 százaléka (48 000 forint), szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónapban a minimálbér 12 százaléka (24 000 forint) vehető figyelembe bevételt csökkentő tételként.
A szakképzési munkaszerződés alapján, duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatás esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24 százalékával (48 000 forint), csökkentheti a bevételét.
Megváltozott munkaképességű alkalmazott után igénybe vehető kedvezmény[352]
32. sor: A legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett bérrel, de legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbérrel (200 000 forint) csökkentheti a bevételét.
Foglalkoztatásra tekintettel levonható szociális hozzájárulási adó összege[353]
33. sor: A sikeres szakmai vizsgát tett és folyamatosan tovább foglalkoztatott tanuló, illetve duális képzésben részt vevő magánszemély után befizetett szociális hozzájárulási adó összegével a bevételét csökkentheti.
Továbbá csökkentheti a bevételét a korábban munkanélküli[354], továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy alkalmazottként történő foglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át e személyek után befizetett szociális hozzájárulási adó összegével.
E sor „b” oszlopába írja be a „c” („d”) oszlop összegéből a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló és a szabadságvesztésből szabaduló személy foglalkoztatására tekintettel levonható összeget.
A fentiek szerint meghatározott bevétel csökkentő tétel költségként is (az 54. sorban) elszámolható.
Foglalkoztatási kedvezmény a létszámnövekményre tekintettel[355] (A 22SZJA-13-08-as lap 151. sorában feltüntetett értékek összesen)
34. sor: Ennek a sornak az összegét a kitöltő program automatikusan kiszámolja a 22SZJA-13-08-as lap 151. sorának adatai alapján. Kérjük, olvassa el a 151. sorhoz fűződő magyarázatot.
Az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés kedvezménye[356]
35. sor: Csökkenthető a bevétel az egyéni vállalkozó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés[357] folytatása érdekében felmerült kiadásból az adóévben költségként elszámolt összeggel, vagy – az egyéni vállalkozó választása szerint – a kísérleti fejlesztésre fordított beruházási költség alapján állományba vett nem anyagi jószágra az adóévben elszámolt értékcsökkenési leírás összegével, feltéve, hogy ezt a kiadást az adóévben beruházási költségként számolta el és az elszámolás nem támogatásból származó bevétellel szemben történt és a szolgáltatást nyújtó nyilatkozik arról, hogy a szolgáltatást nem belföldi illetőségű adózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől, vagy az Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozótól megrendelt kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás igénybe vételével teljesítette. Az előzőek nem alkalmazhatók a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű adózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy más egyéni vállalkozótól közvetve vagy közvetlenül igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján felmerült kiadások esetében.
Az az egyéni vállalkozó, aki felsőoktatási intézménnyel, a Magyar Tudományos Akadémiával, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózattal, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézettel, kutatóhellyel (ideértve az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak a megfelelő szervezetét is) írásban kötött szerződés alapján az egyéni vállalkozó saját tevékenységi körében közösen végzett alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést, az előzőekben meghatározott összeg háromszorosát (de legfeljebb 50 millió forintot) veheti figyelembe. Az érvényesített kedvezménynek a hatályos adókulccsal számított mértéke (9 százaléka) az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Felhívjuk figyelmét, hogy csak a „háromszoros” kedvezmény támogatástartalma számít de minimis támogatásnak, az „egyszeres” kedvezmény igénybe vétele során nem kell figyelembe venni a csekély összegű támogatásokra vonatkozó szabályokat.
Kérjük, hogy ennek a sornak a kitöltése előtt olvassa el a 22SZJA-13-08-as laphoz tartozó magyarázatot (17. fejezet), valamint kitöltéskor vegye figyelembe a 22SZJA-13-08-as lap 153. sorának adatait! Ha az egyéni vállalkozó ezen a jogcímen kizárólag a de minimis támogatásnak minősülő bevételt csökkentő kedvezményt érvényesíti, akkor e sor adatának meg kell egyeznie a 22SZJA-13-08-as lap 153. sorának adatával. Ha a „háromszoros” kedvezmény mellett „egyszeres” kedvezményt is igénybe vesz, akkor a 22SZJA-13-08-as lap 153. sorában szereplő adathoz hozzá kell adnia a csekély összegű támogatásnak nem minősülő kedvezmény összegét is.
Kisvállalkozói kedvezmény[358] (A 22SZJA-13-08-as lap 155. sorában feltüntetett értékek összesen)
36. sor: Ennek a sornak az összegét a kitöltő program automatikusan kiszámolja a 22SZJA-13-08-as lap 155. sorának adatai alapján. Kérjük, olvassa el a 155. sorhoz, valamint a 22SZJA-13-07-es laphoz fűződő magyarázatot.
A kisvállalkozói kedvezmény legfeljebb a vállalkozói bevételnek (21. sor adata) a vállalkozói költséget (55. sor adata) meghaladó része lehet.[359] Az ebben a sorban szereplő összegnek meg kell egyeznie a 22SZJA2-13-07-es lap 148. sorban szereplő összeggel, valamint a 22SZJA2-13-08-as lap 155. sorában feltüntetett összegekkel is.
A fejlesztési tartalék összege után érvényesített kedvezmény[360]
37. sor: Csökkentheti a bevételét a 2022. évben fejlesztési tartalék címén legfeljebb az adóévben megszerzett vállalkozói bevétel(ek) összegéből az adóévben elszámolt vállalkozói költségek összegét meghaladó résszel, de legfeljebb adóévenként 500 millió forinttal. A tevékenységét megszüntető egyéni vállalkozó a megszűnés évében ezzel a kedvezménnyel nem csökkentheti bevételét.
Ebbe a sorba a vállalkozói bevétel (21. sor) összegéből a vállalkozói költség (55. sorba írt összeg) levonása utáni rész, de legfeljebb 500 millió forint írható be. (Ha a fejlesztési tartalék címén nyilvántartott összeget az adóévet követően tárgyi eszköz beszerzésére fordítja, akkor a beszerzési árnak azt a részét számolhatja el költségei között értékcsökkenési leírás címén, amely a nyilvántartásból kivezetett összeget meghaladja.)
Bevételt csökkentő tételek (kedvezmények) összesen
38. sor: E sor tartalmazza a bevételt csökkentő tételek együttes összegét (a 31–37. sorokba írt adatok együttes összege).
Bevétel a növelő tételek hozzáadása és a csökkentő tételek (kedvezmények) levonása után
39. sor: E sor tartalmazza a bevételt növelő és csökkentő tételekkel módosított bevételt (a 21. és 28. sorok együttes összegének a 38. sor összegét meghaladó része vagy nulla).
Az egyéni vállalkozó főszabályként az Szja tv. 4. és 11. számú mellékletében leírtak szerint számolhatja el költségeit. Elismert költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül.
Ha olyan termék vagy szolgáltatás ellenértéke alapján kíván költséget elszámolni, amelynek értékesítője, illetve nyújtója az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben (a továbbiakban: Áfa tv.) meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett, akkor a kiadás igazolására kizárólag az Áfa tv. szerinti bizonylat (ide nem értve a nyugtát) alkalmas. Ez alatt csak olyan bizonylatot lehet érteni, amely tartalmilag és formailag is megfelel az Áfa tv.[362] szerinti feltételeknek (így az adóalany vevő, igénybe vevő adószámának első nyolc számjegyének is szerepelnie kell a számlán). Ha a termékbeszerző, szolgáltatás igénybe vevő egyéni vállalkozó áfaalany, de a kérdéses ügylet során nem e minőségében jár el, akkor nem kell feltüntetni a vevő, igénybe vevő adószámát a számlán. Egyébként a kiadás igazolására kizárólag az a bizonylat alkalmas, amely megfelel az Szja tv. 10. §-ában foglaltaknak és tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot (így például az eladó és a vevő nevét, címét, a kiadás megnevezését, összegét és pénznemét) is.
Ha az egyéni vállalkozó kiadását olyan termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében eszközli, amely esetében az általános forgalmi adó fizetésére maga kötelezett, és amelynek alapja külföldi pénznemben kifejezett, a kiadás forintra történő átszámításához az egyéni vállalkozó azt az árfolyamot alkalmazza, amit az adott ügyletben az általános forgalmi adó alapjának forintra történő átszámításához alkalmaz. [363]
A tevékenység megkezdését megelőzően legfeljebb 3 évvel korábban beszerzett, és utóbb e tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadások, valamint a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb kiadások, a kezdés évében a költségek között elszámolhatók, valamint a legfeljebb 3 évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében az értékcsökkenési leírás elszámolása megkezdhető.
Külön szabály vonatkozik a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozók költségelszámolására. A tevékenység folytatása előtt legfeljebb 3 évvel korábban beszerzett és utóbb e tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadások, valamint a tevékenység folytatásához, folytathatóságához szükséges (ideértve a szünetelés időszakában elkerülhetetlen) egyéb kiadások a szüneteltetés befejezése után a költségek között elszámolhatók, valamint a legfeljebb 3 évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében az értékcsökkenési leírás elszámolása megkezdhető.
Ingatlan bérbeadói tevékenység megkezdése esetén az ingatlan megszerzésére fordított kiadások, valamint a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb kiadások a kezdés évében a költségek között elszámolhatók. Az ingatlan megszerzésének időpontja 3 évnél korábbi is lehet.
Többféle vállalkozói tevékenység esetén az elismert költségeket is együttesen kell elszámolni.
Több önálló tevékenységhez használt tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében (pl. bérbeadás/egyéni vállalkozás, őstermelés/egyéni vállalkozás) választhat, hogy melyik tevékenységének bevételével szemben számolja el az érvényesíthető költségeket.
A költségek (ideértve az értékcsökkenési leírást is a teljes leírásig) nem oszthatók meg a különböző tevékenységek bevételei között.
Nem minősül elismert költségnek az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére a vállalkozó által az egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés.[364]
A jövedelem megállapításakor költségként nem vehető figyelembe az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadója, vállalkozói személyi jövedelemadója és a vállalkozói osztalékalap után fizetett személyi jövedelemadója, a vállalkozói személyi jövedelemadó, kisadózó vállalkozások tételes adója és a 40 százalékos mértékű adó, a kisadózó vállalkozók tételes adója és a 40 százalékos mértékű különadó.[365] Nem számolható el továbbá költségként a Tbj[366]. szerint nem megállapodás alapján fizetett saját társadalombiztosítási járulék.
Ha kereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó őstermelői tevékenységet is végez, és az őstermelőként előállított termékét is értékesíti, akkor ezeknek a termékeknek a szokásos piaci értékét őstermelői bevételként kell feltüntetnie. Ezeknek a termékeknek az értékesítéséből származó ellenértéket az egyéni vállalkozói bevételei között is szerepeltetni kell, és a termékek szokásos piaci értékét az egyéni vállalkozói költségei között elismert költségként veheti figyelembe.[367] Az egyéni vállalkozói és az őstermelői tevékenységek közös költségeit pedig a bevételek arányában kell megosztani.
A vállalkozói szerződés alapján elért bevétele után egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekhót) fizető egyéni vállalkozó magánszemély az Szja tv. költség elszámolására vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel alkalmazhatja, hogy az adóévben felmerült vállalkozói költségeit (ideértve az értékcsökkenési leírást is) olyan arányban számolhatja el, amilyen arányt a vállalkozói bevétele és a jogszerűen figyelembe vett ekhóalap adóévi együttes összegében a vállalkozói bevétel képvisel. (Pl.: Az ekhóval adózott bevétel 5 millió forint, az egyéni vállalkozás bevétele 10 millió forint, akkor az egyéni vállalkozói bevétellel szemben elszámolható költségek aránya (10 000 000/15 000 000 = 67 százalék.)
Vállalkozói kivét
45. sor[368]: Vállalkozói kivét az egyéni vállalkozói tevékenység során személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt összeg. Ez az összeg kell, hogy szerepeljen a 22SZJA-A lap 14. sor „d” oszlopában is.
Az adóévben felvett vállalkozói kivét összegéről – az adóelőleg fizetésre vonatkozó szabályok alkalmazásával[369] – negyedévente megállapított adóelőlegről a vállalkozói személyi jövedelemadó-előleg kötelezettséggel együtt a 22SZJA-C lap 70-73. soraiban kell számot adnia. Vállalkozói kivét esetében a bevétel megszerzésének időpontja a költség elszámolásának a napja.
Ha Ön özvegyi vagy örökösi jogon vált 2022-ben egyéni vállalkozóvá, akkor a 22SZJA-13-03-as lap 45. sor „b” oszlopába az örökhagyó által felvett kivét összegét, a „c” oszlopba pedig az örökhagyó által felvett, és a saját kivét együttes összegét írja be. Ügyeljen arra, hogy a 22SZJA-A lap 14. sorában csak azt az összeget vegye figyelembe, amit Ön vett fel az egyéni vállalkozói tevékenység özvegyi, örökösi jogon való folytatása során. (A „c” oszlop összegéből vonja le a „b” oszlopba írt összeget, és a maradékot kell az 22SZJA-A lap 14. sor „d” oszlopában szerepeltetnie.)
Tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírása
46. sor: A tárgyi eszközök után elszámolt értékcsökkenési leírás összegét írja ebbe a sorba.
A kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök és nem anyagi javak után elszámolható értékcsökkenési leírási kulcsok jegyzékét és alkalmazásuk szabályait a mellékletben találja.
Ha a régi/új kata hatálya alól visszatér az Szja tv. hatálya alá, a visszatérés első napjával részletes vagyonleltárt kell készítenie minden olyan eszközéről, amit vállalkozói tevékenysége keretében fog használni.
A részletes vagyonleltárban kimutatott beruházási költségnek azt a részét, amely a régi/új kata adóalanyiságot megelőző adóév utolsó napjára – az Szja tv. szerinti nyilvántartás alapján – kimutatott beruházási költséget meghaladja, az Szja tv. alapján elszámoltnak kell tekinteni.
A régi/új katás időszak alatt megszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében az adóalanyként lezárt adóévre az Szja tv. szerint időarányosan jutó értékcsökkenési leírást elszámoltnak kell tekinteni. A továbbiakban értékcsökkenési leírás ezen tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében csak akkor számolható el, ha annak alapjául más által kiállított bizonylaton feltüntetett ellenérték – mint beruházási költség – szolgál. Az adóalanyként lezárt régi/új katás adóévben teljesített valamennyi – egyébként az Szja tv. szerint költségnek minősülő – kiadást (juttatást) elszámoltnak kell tekinteni.[370]
A nem kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú gép, berendezés, felszerelés, jármű – kivéve személygépkocsi – esetén egy évben, a használatbavétel évében az értékcsökkenési leírás átalányban számolható el. Az átalány összege több ilyen eszköz használata mellett is legfeljebb az éves bevétel 1 százalékáig, ezen belül is az eszközök nyilvántartási értékének legfeljebb 50 százalékáig terjedhet.
A személygépkocsi-bérbeadó vagy személyszállító tevékenységet folytató egyéni vállalkozónál a tevékenység tárgyát, illetve eszközét képező személygépkocsi kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköznek minősül, ha az egyéni vállalkozó azt más célra részben sem használja, és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják. Ez azt jelenti, hogy az e tevékenységekhez használt személygépkocsi beszerzési ára értékcsökkenési leírás keretében elszámolható. Minden más esetben a saját tulajdonú (ideértve a továbbiakban a közeli hozzátartozó tulajdonában lévő személygépkocsit is), nem kizárólag üzemi célú személygépkocsi használatbavétele évében az éves bevétel 1 százaléka, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának 10 százaléka vehető figyelembe értékcsökkenési leírás címén.
Az egyéni vállalkozó az Szja tv. 11. számú mellékletének 2009. január 31-én hatályos III./2. pontja alapján megkezdett értékcsökkenési leírást – ha annak a rendelkezésben foglalt egyéb feltételei fennállnak – a teljes leírásig folytathatja, feltéve, hogy a cégautóadót megfizeti.
Ha a támogatás összegét bevételként kell figyelembe vennie, akkor a támogatásból vásárolt kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköz esetében a tárgyi eszköz beszerzési ára az üzembe helyezés évében a támogatás mértékéig egy összegben, a fennmaradó rész értékcsökkenési leírással számolható el azzal, hogy ilyen esetben is a teljes beszerzési ár az értékcsökkenési leírás alapja. Ha a támogatás felhasználásával megszerzett tárgyi eszköz nem tekinthető kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköznek, akkor a költségek között csak a támogatás összege számolható el értékcsökkenési leírás címén, ezen túlmenően nincs mód további értékcsökkenési leírás elszámolására.
A nem anyagi javak után elszámolt értékcsökkenési leírás[371] összegét is ebbe a sorba kell beírnia. Nem anyagi javak esetében értékcsökkenési leírás csak akkor számolható el, ha azok kizárólag üzemi célt szolgálnak. Az értékcsökkenési leírás alapja ebben az esetben is a beruházási költség. Évközi üzembe helyezés esetén a leírás összegét időarányosan kell megállapítania. Részletre történő vásárlás esetén a mellékletben található szabályokat kell alkalmaznia.
Az értékcsökkenési leírás érdekében a nem anyagi javak beruházási költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben várhatóan az egyéni vállalkozói tevékenységhez használni fogja. A befejezett kísérleti fejlesztés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt lehet leírni. Az elszámolási időszakot és az évenként értékcsökkenési leírásként elszámolható összeget (vagy meghatározásának módszerét) az eszköz használatbavétele időpontjában kell meghatározni és az egyedi részletező nyilvántartásban feljegyezni.
Szabad vállalkozási zóna területén üzembe helyezett tárgyi eszközök értékcsökkenése
48. sor: Ebbe a sorba a tárgyi eszközök egy összegben elszámolt beszerzési árát írja be.
A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó a korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és a – személygépkocsi kivételével – a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköznek az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni, ha a tárgyi eszközt szabad vállalkozási zóna területén helyezi üzembe[372]. Az értékcsökkenési leírásként így figyelembe vett összeg 1 százaléka, jármű esetében 3 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az egyéni vállalkozó választása szerint
Ha a 200 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó tárgyi eszköz, nem anyagi javak bekerülési értékét egy összegben számolja el, akkor ezt az összeget az 54. sorban szerepeltesse.
Ebben a sorban a 157-160. sorokban feltüntetett értékeknek kell szerepelni. Az összeget a kitöltő program automatikusan kiszámolja, és átemeli a 22SZJA-13-08-as lap 157-160. sorainak adatai alapján.
Áru, anyag, göngyöleg beszerzési ára
49. sor: Ebbe a sorba az árubeszerzésre, anyagbeszerzésre, a göngyöleg beszerzésére (csökkentve a szállítónak visszaküldött betétdíjas göngyöleg ellenértékével), a szállításra fordított költségeit kell beírnia. A belföldi telephelyének betudható összeget e sor „a/b” oszlopában kell szerepeltetni.
Ha a megszűnés szabályai szerint vezeti le a jövedelmét (útmutató 7. fejezet), akkor a belföldi telephelynek betudható összeget a „b” oszlopba írja be.
A belföldi telephelynek betudható, eladásra beszerzett áruk értéke
50. sor: Ennek a sornak a „c/d” oszlopába a belföldi telephelyének betudható, eladásra beszerzett áruk értékének összegét kell beírnia. Kérjük, figyeljen arra, hogy a 2022. évben eladásra beszerzett áruk értékébe beszámítható a 2022. évben eladásra beszerzett áruk értéke akkor is, ha azokat a 2022. évben nem adták el. A jövedelem-(nyereség-) minimum kiszámításánál a bevétel nem csökkenthető az eladásra beszerzett áruk értékével.
Eladott közvetített szolgáltatások értéke
51. sor: Közvetített szolgáltatás az egyéni vállalkozó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás. Közvetített szolgáltatásnál az egyéni vállalkozó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak. A vásárolt szolgáltatást kell úgy közvetíteni, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye (vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, azonban nem feltétlenül változatlan áron) egyértelműen megállapítható legyen.[374] Ennek a sornak a „c/d” oszlopába az eladott közvetített szolgáltatások értékének összegét kell beírnia. A belföldi telephelyének betudható, eladott közvetített szolgáltatások értékének összegét e sor „a/b” oszlopába írja be.
A jövedelem-(nyereség-)minimum kiszámításánál a bevétel nem csökkenthető az eladott közvetített szolgáltatások értékével.
Ha a megszűnés szabályai szerint vezeti le a jövedelmét (útmutató 7. fejezet), akkor a belföldi telephelynek betudható összeget a „b” oszlopba írja be.
Az egyéni vállalkozót (saját maga után) terhelő szociális hozzájárulási adó címén elszámolt összeg
52. sor: Az egyéni vállalkozó az adóévben, saját maga után megfizetett szociális hozzájárulási adó összegét költségként elszámolhatja. Ezt az összeget kell beírnia ebbe a sorba.
A vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban felvett hitelre, kölcsönre fizetett kamat
53. sor: Ez a sor tartalmazza a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatosan felvett hitelre, kölcsönre fizetett kamat összegét. A vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban felvett pénzintézeti hitelre (kölcsönre) kifizetett kamat (kivéve az a kamat, amely a tárgyi eszköz beszerzési árának részét képezi) költségként elszámolható.
2022. évben felmerült, a 45-53. sorokban fel nem sorolt minden egyéb elismert költség
54. sor: Ebbe a sorba a 45–53. sorokban fel nem sorolt, de az adóévben felmerült és költségként elismert kiadásainak együttes összegét írja be. Költség – többek között – az alkalmazott részére kifizetett bér, a megbízási díj, a munkaszerződés alapján járó – a munkáltatót kötelezően terhelő – juttatás, kifizetés, az alkalmazottak után kötelezően befizetett szociális hozzájárulási adó, az adóévben megfizetett, legfeljebb 200 ezer forint egyedi értékű tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra fordított kiadás. Kérjük, olvassa el a 48. sorhoz tartozó magyarázatot is.
Az értékcsökkenési leírásból kizárt tárgyi eszköz, nem anyagi javak esetében a nyilvántartásba vett beruházási költség az értékesítéskor költségként elszámolható.
Költségei között számolhatja el a saját tulajdonában lévő, vagy a zárt végű lízingbe vett személygépkocsi után ténylegesen megfizetett cégautóadó összegét is. A pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi után ténylegesen megfizetett cégautóadó összegét is elszámolhatja költségei között. Ha a 2022. év utolsó negyedévére vonatkozó cégautó adót 2023. január 20-áig megfizette, akkor annak összegét a 2023. évi költségei között számolhatja csak el. A cégautóadó kötelezettséget[375] negyedévente, a negyedévet követő hó 20-áig kellett megfizetnie és bevallania a ’01 számú bevallásban.
Ha az új személygépkocsi beszerzésére tekintettel kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe, akkor az adott személygépkocsi után a cégautóadót kötelező megfizetnie a kedvezmény érvényesítésének évét követő 4 évig. Nem kell ezt a szabályt alkalmazni, ha a kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgáló személygépkocsit értékesítette, vagy elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás miatt át kellett sorolnia. A személygépkocsi-bérbeadó és a személyszállító tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetében a cégautóadó-fizetési kötelezettség a gépjárművel kapcsolatos költségelszámolás okán merül fel.
A járművek költségelszámolása[376]
A járművek üzemeltetésével kapcsolatos költségelszámolás alapja az útnyilvántartás. A saját tulajdonú, a magánszemély által zárt végű lízingbe vett – ideértve a közeli hozzátartozó tulajdonában lévő, illetve az általa zárt végű lízingbe vett járművet is – kizárólag üzemi célt szolgáló jármű üzemanyag-felhasználása, továbbá számlával (bizonylattal) történő igazolás alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége számolható el, valamint az adott jármű értékcsökkenési leírása az útmutató mellékletében ismertetett módon.
Üzemanyag-felhasználás címén 2022. szeptember 30-áig
a) az üzemanyag-fogyasztási norma és az állami adó- és vámhivatal által közzétett üzemanyagár vagy
b) a számlákkal igazolt üzemanyag-vásárlás vehető figyelembe azzal, hogy a számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség nem lehet több, mint az üzemi használatra az üzemanyag-fogyasztási normával számolt mennyiség.
2022. október 1-jétől üzemanyag felhasználás címén
a) az üzemanyag-fogyasztási norma és az állami adó- és vámhatóság által közzétett
üzemanyagár,
b) a számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás,
c) tölthető hibrid jármű használata esetén - a 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet 4. pont b) alpontja szerint igazolás nélkül elszámolható mérték helyett - a b) pont szerinti összeg és az elektromos töltés számlával igazolt költsége,
d) tisztán elektromos meghajtású jármű használata esetén - a 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet 4a. pontja szerint igazolás nélkül elszámolható mérték helyett - az elektromos töltés számlával igazolt költsége
vehető figyelembe, azonban a számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség - ide nem értve az elektromos töltést - nem lehet több, mint az üzemi használatra az üzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiség.
Az üzemanyag-fogyasztási normákat a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet tartalmazza. Az üzemanyagár az üzemanyag-vásárlási számla szerint vagy az állami adó-és vámhivatal által havonta, – többek között – az internetes honlapján (www.nav.gov.hu) közzétett áron vehető figyelembe. Az adóév során egy-egy negyedéven belül csak egyfajta módon – számla (számlák) alapján vagy az állami adó- és vámhivatal által közzétett áron – számolhatta el az üzemanyagköltséget az adott járműre vonatkozó norma szerinti üzemanyag-mennyiség figyelembevételével.
Ha az üzemanyag beszerzés általános forgalmi adóját levonásba helyezte, az üzemanyag-felhasználás költségként való elszámolásánál nem alkalmazhatja az állami adó- és vámhatóság által közzétett üzemanyagárakat.
Saját tulajdonú személygépkocsi esetében a tételes költségelszámolás helyett az üzemi célból megtett utakra kilométerenként 15 forint elszámolását is választhatja, amely az üzemanyagköltségen felül minden más költséget (így például a fenntartás, javítás, felújítás) magában foglal.
További korrekciós szorzókkal lehet számolni például téli üzemeltetés, légkondicionáló berendezés működtetése, hegymenet, száraz földút, nem portalanított makadámút, városi forgalom, vagy oktató gépjárművel történő járművezetés-oktatás esetén.
A téli üzemeltetés címén december 1-je és március 1-je közötti időszakra lehet további költséget elszámolni, amelynek mértéke a norma szerinti üzemanyag mennyiség 3 százaléka lehet. Légkondicionáló berendezés üzemeltetése esetén a korrekciós szorzó az alapnorma 5 százaléka. Ez a szorzó a légkondicionálóval felszerelt gépkocsi május 1-je és szeptember 1-je közötti üzemeltetési időszakában alkalmazható. Az alapnorma mellett alkalmazható korrekciós tényezőkkel összefüggésben fontos tudnia, hogy azonos útszakaszon csak egy szorzó vehető figyelembe, kivéve a téli üzemeltetés és a légkondicionáló berendezés üzemeltetésének szorzóját, amely a jelzett naptári időszakban a teljes futásteljesítményre alkalmazható. Ha a téli üzemeltetés vagy a légkondicionáló berendezés üzemeltetésének szorzóját valamely más szorzóval együtt kell figyelembe vennie, az alkalmazható szorzó meghatározása úgy történik, hogy a téli üzemeltetés vagy a légkondicionáló berendezés üzemeltetésének szorzóját a másik szorzóval össze kell adni és az eredménnyel az alapnorma értéke növelhető.
Az előzőekben ismertetett szabályok helyett a saját tulajdonában lévő és zárt végű lízingbe vett személygépkocsi esetében (ideértve a közeli hozzátartozó tulajdonában lévő, vagy általa zárt végű lízingbe vett személygépkocsit is) – az üzemeltetett személygépkocsik számától függetlenül – havi 500 km utat számolhat el útnyilvántartás vezetése nélkül. E költségelszámolásnál is az adott járműre vonatkozó norma szerinti üzemanyag-mennyiséget veheti figyelembe az állami adó- és vámhivatal által közzétett áron, vagy számla (számlák) szerinti áron, továbbá kilométerenként 15 forintot számolhat el. Ezt a módszert a teljes adóévre, illetve az adóéven belül az egyéni vállalkozói tevékenység teljes időtartamára lehet alkalmazni.
A nem saját tulajdonú, kizárólag üzemi célra használt jármű esetében elszámolható az üzemi használatra eső igazolt bérleti vagy lízingdíj (ez alól kivételt képez a személygépkocsi bérleti vagy lízingdíja, ahol a bérleti vagy lízingdíj címén a költségként figyelembe vehető összeg több személygépkocsi esetében sem haladhatja meg a vállalkozói bevétel 1 százalékát). Ezen felül elszámolható az üzemi használatra eső üzemanyag-fogyasztás, valamint a számla szerinti egyéb költség, ha azok a bérleti szerződés alapján a bérbevevőt terhelik.
A nem saját tulajdonú személygépkocsi üzemi célú használata esetén elszámolható az üzemi használatra eső üzemanyag-fogyasztás és számla szerinti egyéb költség, ha az a szerződés alapján az egyéni vállalkozót terheli.
A költségelszámolás bármelyik módjának alkalmazásánál szükséges járművenként külön útnyilvántartás vezetése, és abban járművenként az üzemi célú futás kezdő és záró kilométeróra állásának a feljegyzése.
Járművezető gyakorlati szakoktató – akkor is, ha egyéni vállalkozás keretében gyakorolja tevékenységét – az oktatáshoz használt saját tulajdonban lévő jármű esetében alkalmazhatja a járművezető gyakorlati szakoktatók saját jármű üzemeltetésének költségtérítéséről szóló 124/1994. (IX.15.) Korm. rendeletben meghatározott költségátalányt is. Az oktatási órákon kívüli üzleti utakra az egyéni vállalkozókra vonatkozó általános szabályokat is alkalmazhatja. Ha az említett kormányrendelet szerinti költségátalányt alkalmazza, akkor a további üzleti célú utak arányának megállapításánál figyelembe kell venni azt a futásteljesítményt is, amit az oktatási órákra költségátalány keretében számolt el, de ez utóbbi futásteljesítményre költséget újból nem számolhat el.
A 10.2. alfejezet alatt leírt, egyesített tevékenység esetén, az egyesítés időpontjában kell megvizsgálni a gépjármű költségelszámolásának lehetőségét az előzőek értelemszerű alkalmazásával.
Hivatali, üzleti utazás
Az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára fordított kiadást, továbbá a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet és a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költséget. E rendelkezés alkalmazásában az engedélyhez kötött belföldi, nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatással esik egy tekintet alá az a saját célra folytatott (saját számlás) áruszállítási, személyszállítási tevékenység is, amely más személy részére jogszerűen csak engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatásként vagy engedélyhez kötött nemzetközi közúti szolgáltatásként lenne nyújtható.
Hivatali, üzleti utazás, külföldi kiküldetés, belföldi kiküldetés esetén a költségelszámolás feltétele, hogy az üzleti cél valós tartalmát bizonyítania kell.
A nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként történő külföldi kiküldetés (külszolgálat) esetén napi 60 eurónak megfelelő forint összeg számolható el a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet alapján, feltéve, hogy kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza.[377]. Az előzőekben nem említett esetben pedig, a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30 százaléka, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forint összeg számolható el.[378]
Lehetőség van a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható 3 ezer forint napidíj igazolás nélküli elszámolására is, feltéve, hogy ezen kívül kizárólag a gépjármű belföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza.[379]
Igazolás nélkül adható belföldi és külföldi kiküldetéssel összefüggésben napidíjátalány olyan gépjárművezetők és árukísérők részére is, akik saját számlás áruszállítási tevékenységet végző (saját áru fuvarozását saját szállítókapacitással végző) vállalkozás alkalmazásában állnak.
Alkalmazottak esetében a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Kérjük, olvassa el az 22SZJA -A lap 2. sorához fűzött magyarázatot is!
A további elszámolható költségeket az Szja tv. 11. számú melléklete tartalmazza.
A 2022. évben felmerült összes elismert költség (45-54. sorok összege, kivéve az 50. sort)
55. sor: Ennek a sornak a „c/d” oszlopa szolgál a 2022. évben felmerült – a 45–54. sorokba írt (kivéve az 50. sort) – elismert költségei együttes összegének szerepeltetésére. Ha egyes bevételeire az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást egyéni vállalkozóként jogszerűen választotta a 2022. évben, akkor a költségeit arányosítania kell.