A lap kitöltése előtt kérjük, olvassa el a 22SZJA-13-as lapoktól, a 22SZJA-14-es lapokig készített kitöltési útmutatóban foglalt általános tudnivalókat is, melyekből megismerheti:

- a támogatások kezelésével, az átalányadó választásával, megszüntetésével,

- a csekély összegű (de minimis) és egyéb közösségi támogatásokkal,

- a jövedelem-(nyereség-)minimum megállapításával,

- az egyéni vállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatásával, és az ehhez kapcsolódó adózási mód választásával kapcsolatos szabályokat.

Az egyéni vállalkozói útmutatóban hivatkozott sorszámok a 22SZJA-13-as lapokra vonatkoznak, azonban vannak olyan hivatkozások, ahol a személyijövedelemadó-bevallás egyéb soraira történik utalás, ott ezt részletesen közöljük.

IX. Nyilatkozat az egyéni vállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatásáról, az adózási mód választásáról

Ha az elhunyt egyéni vállalkozói tevékenységét az özvegye vagy örököse tovább folytatja, de eddig nem volt egyéni vállalkozó, akkor a 14. sorban az erre szolgáló kódkockában jelölje „1”-el. Erre akkor van lehetősége, ha a tevékenység folytatásának szándékát 90 napon belül bejelentette a NAV-nak.^{^[275]}

Ha a tevékenységet továbbfolytató özvegy vagy örökös maga is egyéni vállalkozó, de az elhunyt által alkalmazott adózási módtól eltérő adózási mód szerint adózik, eldöntheti, hogy az egyesített tevékenységből származó jövedelem megállapítására a továbbiakban milyen adózási módot választ. Erre akkor van lehetősége, ha a tevékenység folytatásának szándékán túl, 90 napon belül bejelentette a NAV-nak a választott adózási módot.^{^[276]}

Ha Ön az elhunyt egyéni vállalkozó e tevékenységét, mint az özvegye vagy örököse tovább folytatja, de Ön eddig is egyéni vállalkozói tevékenységet folytatott, valamint határidőn belül eleget tett a bejelentési kötelezettségének, akkor ezt a tényt a 14. sorban az erre szolgáló kódkockában jelölje „2”-vel.

Ha a 14. sor kódkockájában 2-est jelölt, akkor a döntése szerinti, választott adózási módot a 15. sorban kell jelölnie a következőkben leírt lehetőségek figyelembe vételével.

Ha azonos adózási mód szerint adózott az elhunyt egyéni vállalkozó, illetve a tevékenységet tovább folytató egyéni vállalkozó özvegy vagy örökös, akkor a 15. sor kódkockájába „1”-est kell beírni.

	Az egyesített tevékenység adózási módja	Az elhunyt adózó tevékenységének adózási módja	A tevékenységet tovább folytató adózó egyesített tevékenység előtti adózási módja
2	átalányadó	vállalkozói szja	átalányadó
3	átalányadó	átalányadó	vállalkozói szja
4	vállalkozói szja	átalányadó	vállalkozói szja
5	régi/új kata	régi/új kata	vállalkozói szja
6	átalányadó	régi/új kata	átalányadó
7	vállalkozói szja	régi/új kata	vállalkozói szja
8	vállalkozói szja	vállalkozói szja	átalányadó
9	régi/új kata	vállalkozói szja	régi/új kata
10	régi/új kata	átalányadó	régi/új kata

Az egyesített tevékenységre irányadóak az alkalmazott adózási módról a választott adózási módra való áttérés esetére és az adózási mód alkalmazási feltételeire vonatkozó rendelkezések is.

Például „3”-ast, azaz átalányadózást Ön akkor választhatott az egyesített tevékenységre, ha a választás időpontjában az elhunyt és az Ön által addig elért bevétel nem haladta meg a 24 millió, vagy a 120 millió forint időarányos részét. Ha Ön az egyéni vállalkozó tevékenységének gyakorlása során már korábban is adózott az átalányadó szabályai szerint, vegye figyelembe, hogy csak akkor választhatta az egyesített tevékenységre ezt az adózási módot, ha az átalányadózás megszüntetése évét követően legalább 12 hónap eltelt. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha Ön a korábbi átalányadózás időszaka alatt megszüntette a tevékenységét, majd utóbb újból egyéni vállalkozóként folytatja tevékenységét.

Az egyéni vállalkozás egyesítésével összefüggő előírások alkalmazásáról az egyéni vállalkozói kitöltési útmutató 10.2 „Az egyéni vállalkozás egyesített tevékenységével összefüggő előírások, özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatás esetén” alfejezet alatt olvashat.

Útmutató az egyéni vállalkozó 2022. évi adóbevallásához (a 13-as, 14-es lapok)

Az egyéni vállalkozók részére a 2022. adóévre vonatkozóan is készít adóbevallási tervezetet a NAV, a munkáltatók, kifizetők által benyújtott adatok alapján. Az adóbevallási tervezet 2023. március 15-től megtekinthető a NAV SZJA oldalán (www.nav.gov.hu/szja/szja) az eSZJA Portál felületére belépve.

Az egyéni vállalkozó adóbevallási kötelezettségét akkor teljesíti, ha a NAV által elkészített adóbevallási tervezet felhasználásával (online felületen történő javításával, kiegészítésével és beküldésével), vagy adóhivatali közreműködés nélkül bevallást nyújt be. Ehhez használhatja az online felületen elérhető webes kitöltő programot (eSZJA), vagy a NAV honlapjáról (www.nav.gov.hu) letölthető Általános Nyomtatványkitöltő programot (ÁNYK). Fontos, hogy az egyéni vállalkozó adóbevallási tervezete 2023. május 22-vel nem válik érvényes szja-bevallássá.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az adó megfizetésének és a bevallás benyújtásának határideje az egyéni vállalkozókra vonatkozóan is 2023. május 22.

Jelen útmutatóban leírtak segíthetik Önt – a jogszabályi hivatkozások révén – az egyes sorok kitöltésében. Továbbá szíves figyelmébe ajánljuk a NAV honlapján (www.nav.gov.hu) az Információs füzetek menüpont alatt megtekinthető és letölthető a 03. számú tájékoztató füzet, amely a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók jövedelmének meghatározására és járulékfizetésére vonatkozó alapvető szabályokat tartalmazza.

Az ÁNYK kitöltő programban a 22SZJA jelű bevallás első lapján (Előlap) jelölje az erre szolgáló helyen, hogy a bevallást egyéni vállalkozóként nyújtja be. Ebben az esetben a 13-as, lapokon, illetőleg bizonyos esetekben a 14-es lapon az egyéni vállalkozói tevékenységéből származó jövedelmét, valamint annak adóját kell bevallania, és nyilatkoznia, ha azt az Szja tv. rendelkezései szerint állapítja meg. Ezeket a lapokat csak az egyéni vállalkozók tölthetik ki!

Az egyéni vállalkozói személyijövedelemadó-bevallás kitöltési útmutatójában közölt sorszámok a 13-as lapokra vonatkoznak, azonban vannak olyan hivatkozások, ahol a 22SZJA jelű bevallás egyéb soraira történik utalás, ott ez részletesen olvasható.

A családi járulékkedvezmény érvényesítésével összefüggő szabályokról a 22SZJA-B lap 31-42. soraira vonatkozó, és az azt megelőző kitöltési útmutató részben, valamint a 2. Általános tudnivalók között olvashat.

1. A bevallás benyújtására kötelezettek köre

E lapokat kell kitöltenie annak az egyéni vállalkozónak is,

aki az egyéni vállalkozói tevékenységét a 2022. évben megszüntette,
aki egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette a 2022. évben (kivéve, ha az adóév minden napján szüneteltette a tevékenységét és nem keletkezett adófizetési kötelezettsége kisvállalkozói kedvezménnyel, fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel, foglalkoztatási kedvezménnyel, kisvállalkozások adókedvezményével kapcsolatban),
akinek egyéni vállalkozói tevékenysége egyéni cég vagy korlátolt felelősségű társaság alapítása miatt szűnik meg, illetve aki egyéni vállalkozói tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként folytatja,
akinek egyéni vállalkozói tevékenysége folytatását a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala határozatban véglegessé vált döntéssel megtiltotta,
aki 2022. augusztus 31-ig a kisadózó vállalkozások tételes adójának (régi kata) hatálya alá tartozott, és/vagy 2022. szeptember 1-jétől a kisadózó vállalkozó tételes adójának (új kata) hatálya alá tartozik, de akinél a régi katás és/vagy új katás időszak előtt foglalkoztatási-, kisvállalkozói kedvezmény, kisvállalkozások adókedvezménye, fejlesztési tartalék címén érvényesített bevételt csökkentő kedvezmény a feltételek hiánya miatt nem vált véglegessé és emiatt személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége, vagy nyilvántartott adókülönbözet visszafizetési kötelezettsége keletkezett amiatt, hogy annak cél szerinti felhasználása nem történt meg,
aki a régi kata és/vagy új kata hatálya alá bejelentkezett, de az erre vonatkozó nyilatkozata nem volt jogszerű,
aki a 2022. évre a régi kata és/vagy új kata szerinti adózást választotta, de évközben kikerült a régi kata és/vagy új kata hatálya alól és emiatt vissza kellett térnie az Szja tv. hatálya alá, az áttérés időpontjától,
aki az egyéni vállalkozói tevékenységének megszüntetését követően mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytatott 2022. évben, de az őstermelőként történő nyilvántartásba vétele előtt kisvállalkozói kedvezményt, kisvállalkozások adókedvezményét, foglalkoztatási kedvezményt vett igénybe, illetve fejlesztési tartalék címén csökkentette a bevételét és ezek az igénybe vett kedvezmények nem váltak véglegessé vagy nyilvántartott adókülönbözet visszafizetési kötelezettsége keletkezett amiatt, hogy annak cél szerinti felhasználása nem történt meg,
aki kiegészítő őstermelői tevékenységet^{^[277]} (például falusi és agroturizmust, dohányfeldolgozást, kézművesipari tevékenységet) egyéni vállalkozóként végez.^{^[278]}

2. Általános tudnivalók

A jövedelem megállapításakor a bevételeket és a költségeket forintban kell megadnia. Ha Ön nem pénzben kapta az ellenértéket (vagyoni értéket), akkor bevételnek a forintban kifejezett szokásos piaci értéket kell tekintenie.

A bevallás benyújtási határideje: 2023. május 22.

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 36. § (4) bekezdés d) pontjában foglaltak alapján – figyelemmel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény rendelkezéseire is – az egyéni vállalkozó elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, ezért személyijövedelemadó-bevallását is elektronikus úton kell benyújtania.

Önnek a 22SZJA-13-01 és 22SZJA-13-02-es lapokon az adózói nyilatkozatokat ki kell töltenie. A 22SZJA-13-03-tól a 22SZJA-13-07-ig tartó lapokat akkor is be kell nyújtania, ha azon nem szerepel adat. Ebben az esetben az összesítő sorok (39, 55.) nulla összeget kell, hogy tartalmazzanak. Ehhez a bevétel (21.) és az egyéb költség (54.) sorba írjon nullát, melyet az ÁNYK program az összesítő sorokba automatikusan átemel.

Az egyéni vállalkozói tevékenységből származó jövedelem megállapításával összefüggő általános tudnivalók

Az egyéni vállalkozó az Szja tv. rendelkezései szerint a jövedelmét – a törvényben is megjelölt feltételek figyelembe vételével – kétféle módszer szerint állapíthatja meg:

a vállalkozói jövedelem szerinti adózás vagy
az átalányadózás szerint.

Döntését a 22SZJA-13-01-es lap 1. sorában jelölheti. Felhívjuk figyelmét, hogy ha az adóév egy részében a régi kata és/vagy az új kata hatálya alá tartozott, akkor az 1. sorban ennek megfelelően töltse ki nyilatkozatát.

Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 34. § (6) bekezdésében és 80. §-ában foglaltak szerint családi járulékkedvezményt vehet igénybe a vállalkozói kivétet, illetve az átalányban megállapított jövedelmet terhelő 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék erejéig azzal, hogy járulékkedvezményt az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó (kivéve, ha ezzel egyidejűleg heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat[279]) az e tevékenységéből származó jövedelme adómentes részével egyező nagyságú járulékalap után fizetendő járulék terhére is érvényesíthet. A családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására az egyéni vállalkozó saját maga köteles. A járulékkedvezmény havi összegét a 2258-as számú bevallásban havonta kellett bevallania,^{^[280]} az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 50. §-ában meghatározott adattartalommal.

Az egyéni vállalkozásból származó jövedelem után a magánszemélynek adóelőleget kell fizetnie. Az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő adóelőleget negyedévente, a negyedévet követő hó 12-éig kell befizetnie. Ha az egyéni vállalkozó átalányadózást alkalmaz, akkor a vállalkozói bevétele után mindaddig nem kell adóelőleget megállapítania, amíg az adóelőleg alapja az adóévben az adóév elejétől összesítve nem haladja meg az éves minimálbér felét, 2022-ben az 1 200 000 forintot. Ha az adóelőleg alapja az éves minimálbér felét meghaladja, akkor adóelőleget csak az ezt meghaladó adóelőleg-alap után kell fizetni.

A vállalkozói osztalékalap utáni személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót csak az éves bevallás benyújtásakor kell megfizetni.

Többféle vállalkozói tevékenység esetén az egyéni vállalkozásból származó bevételeit és a költségeit együttesen (összesítve) kell figyelembe vennie.

Ha az egyéni vállalkozói tevékenységét az adóévben megszüntette, de az adóéven belül ismételten egyéni vállalkozói tevékenységet kezdett folytatni, akkor az éves bevallásában az egyéni vállalkozásból származó jövedelem, valamint a tájékoztató adatok megállapításakor a 13-as lapokon mindkét időszak éves összesített adatát szerepeltesse.

Ha Ön a 2022. évre az átalányadózást választotta, de az egyéni vállalkozói tevékenységét év közben megszüntette, azonban az adóéven belül azt újra kezdte, akkor az adóév egészére a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazására kellett áttérnie.

Ha egyéni vállalkozói tevékenységét év közben szüneteltette, de az adóéven belül folytatta, akkor az éves bevallásában az egyéni vállalkozásból származó jövedelem, valamint a tájékoztató adatok megállapításakor a 13-as lapokon mindkét időszak éves összesített adatát szerepeltesse.

Az átalányadózás következő adóévre történő választásáról vagy annak megszüntetéséről a 22SZJA-13-01-es lap (D) és (E) blokkjaiban nyilatkozhat. Az átalányadózással és annak választásával kapcsolatos tudnivalókat a 22SZJA-13-06-os lap útmutatójánál, a 15. fejezet alatt találja.

3. Az egyéni vállalkozói tevékenységből származó jövedelem megállapításához szükséges további tudnivalók

Az útmutató a következőket tartalmazza:

Az államháztartással szembeni egyéb kötelezettségek teljesítése,
Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése és a mezőgazdasági tevékenység őstermelőként történő továbbfolytatása,
A kisadózó vállalkozások tételes adójára és a kisadózó vállalkozók tételes adójára vonatkozó szabályok
Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetéséhez kapcsolódó különös szabályok
Az egyéni cég vagy korlátolt felelősségű társaság alapítása miatt megszűnő egyéni vállalkozó és a tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként folytató egyéni vállalkozó bevallásával összefüggő szabályok

8.1 Az egyéni cég vagy korlátolt felelősségű társaság alapítása miatt megszűnő egyéni vállalkozó bevallásával összefüggő szabályok,

8.2 A tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként folytató egyéni vállalkozó bevallásával összefüggő szabályok,

Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetéséhez kapcsolódó különös szabályok,
Az egyéni vállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatására vonatkozó szabályok,

10.1 Az egyéni vállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatása,

10.2 Az egyéni vállalkozás egyesített tevékenységével összefüggő előírások, özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatás esetén,

A jövedelem-(nyereség-)minimum (Nyilatkozat),
A vállalkozói személyi jövedelemadó megállapítása,
A veszteségelhatárolás,
A vállalkozói osztalékalap és adójának megállapítása,
Az átalányadózással és annak választásával kapcsolatos tudnivalók,
A kisvállalkozói kedvezmény részletező adatai,
Adatok a csekély összegű (de minimis) támogatásokról, valamint a kis- és középvállalkozások, és a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások támogatásáról,
A kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozót terhelő járulékok adatai.

4. Az államháztartással szembeni egyéb kötelezettségek teljesítése

Az egyéni vállalkozónak a rehabilitációs hozzájárulás, valamint a cégautó adó kötelezettségét a ’01-es bevallásban kellett bevallania.

A foglalkoztatói minőségben keletkezett adó-, járulék-, és szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettségeit a ’08 számú bevalláson kellett bevallania.

A biztosított egyéni vállalkozónak a jövedelme után keletkezett 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot, valamint szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségeit az ’58 számú bevalláson kellett bevallania.

Ha az egyéni vállalkozó üzletszerűen, tartós vagy rendszeres jelleggel, adószám birtokában, ellenérték fejében folytatja tevékenységét az általános forgalmi adó alanyaként, akkor az áfa-fizetési kötelezettségét a ’65 számú bevalláson kellett bevallania.

Az államháztartással szembeni egyéb kötelezettségek teljesítésének megismerése érdekében Ön igénybe veheti az állami adó- és vámhivatal honlapján (http://www.nav.gov.hu/) elérhető Személyes Adónaptár szolgáltatásait, amely néhány kérdés megválaszolása után segít eligazodni Önnek, hogy mely kötelezettségeket, mikor és melyik elektronikus űrlap (nyomtatvány) benyújtásával kell teljesítenie.

Tájékoztatást személyesen is kérhet a NAV bármely ügyfélszolgálatán, melynek elérhetőségeiről, nyitva tartásáról az alábbi linkre kattintva tájékozódhat:

http://nav.gov.hu/nav/igazgatosagok, http://nav.gov.hu/nav/ugyfelszolg

E-mailen az alábbi módon veheti fel velünk a kapcsolatot:

http://nav.gov.hu/nav/e-ugyfsz/e-ugyfsz.html

Telefonon:

Ø a NAV Infóvonalán

o belföldről a 1819,

o külföldről a +36 (1) 461-1819 hívószámon.

A NAV Infóvonal hétfőtől csütörtökig 8 óra 30 perctől 16 óráig, valamint péntekenként 8 óra 30 perctől 13 óra 30 percig hívható.

Egyedi tájékoztatáshoz és ügyintézéshez ügyfél-azonosító számmal vagy Részleges Kódú Telefonos Azonosítással (a továbbiakban: RKTA) kell rendelkeznie. Ha nincs ügyfél-azonosító száma, akkor azt a TEL jelű nyomtatványon igényelhet, legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő alkalmazásban (ONYA). Felhívjuk figyelmét, hogy ha nem saját ügyében szeretne egyedi tájékoztatást kérni vagy ügyet intézni, akkor a képviselet bejelentéséhez az EGYKE adatlap benyújtása is szükséges. Az egyedi tájékoztatás és ügyintézés az Infóvonal 2. menüpontján érhető el.

5. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése és a mezőgazdasági tevékenység őstermelőként történő továbbfolytatása

Ha a mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó úgy dönt, hogy egyéni vállalkozói tevékenységét megszünteti és tevékenységét mezőgazdasági őstermelőként folytatja tovább, akkor a következő szabályokat kell alkalmaznia:[281]

a) Ha az őstermelői jogállás keletkezésének évében vagy azt megelőzően egyéni vállalkozóként foglalkoztatási kedvezménnyel, kisvállalkozói kedvezménnyel csökkentette bevételét, illetve igénybe vette a kisvállalkozások adókedvezményét, vagy fejlesztési tartalékot képzett, akkor az őstermelői tevékenységvégzés időszakában is alkalmaznia kell az ezekre a kedvezményekre vonatkozó szabályokat.[282] Így például, ha az egyéni vállalkozó kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe, az így vásárolt kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközt a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évét követő negyedik adóév utolsó napját megelőzően értékesíti őstermelőként, akkor az emiatt keletkező adófizetési- és bevallási kötelezettségeket teljesítenie kell.

b) Ha az őstermelői jogállás keletkezésének évében vagy azt megelőzően egyéni vállalkozóként a vállalkozói osztalékalap megállapítása során csökkentette a vállalkozói jövedelmét[283] – például abból levont egy, az adóévben felmerült, beruházási költségnek minősülő kiadást, mert nem kezdte meg a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírását –, akkor meg kell növelnie az adózás utáni vállalkozói jövedelmet.[284] Így kell eljárnia akkor is, ha három éven belül[285] megszünteti az őstermelői tevékenységét.

c) Nem kell az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének adóévében a megszűnés napján megszerzett vállalkozói bevételnek tekintenie a korábban költségként elszámolt és a megszűnéskor meglévő összes készlet leltári értékét és a 200 ezer forintot meg nem haladó értékű tárgyi eszköz leltári értékét. Ha azonban megszünteti az őstermelői tevékenységet, akkor a megszüntetés adóévében az egyéni vállalkozói időszakból maradt készletet is őstermelői bevételként kell figyelembe venni.

d) Az egyéni vállalkozói időszakból fennmaradt elhatárolt veszteséget a tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelő elhatárolt veszteségként veheti figyelembe.

e) A tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelő az egyéni vállalkozói tevékenység időszakában megkezdett értékcsökkenési leírást folytathatja az őstermelői tevékenység időszakában.

Ezeket a szabályokat kell tehát alkalmaznia akkor, ha Ön 2022-ben egyéni vállalkozóként folytatott mezőgazdasági tevékenységet, azonban az egyéni vállalkozói tevékenységét megszüntette és a mezőgazdasági tevékenységet mezőgazdasági őstermelőként folytatja tovább. Ebben az esetben be kell vallania az adóévben:

- foglalkoztatási kedvezménnyel[286] (26. sor),

- kisvállalkozói kedvezménnyel[287] (74. sor),

- fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel[288] (107. sor),

- kisvállalkozások adókedvezményével[289] (76. sor),

- a vállalkozói osztalékalap megállapításakor alkalmazott vállalkozói jövedelem csökkentésével[290] (91. sor)

kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettségét.

6. A kisadózó vállalkozások tételes adójára és a kisadózó vállalkozók tételes adójára vonatkozó szabályok^{^[291]}

Az egyéni vállalkozó a vállalkozói személyi jövedelemadó, illetve az átalányadózás helyett 2022. augusztus 31-éig alkalmazhatta a kisadózó vállalkozások tételes adója (régi kata) szerinti adózást, a régi kataalanyiság ebben az időpontban a törvény erejénél fogva megszűnt. 2022. szeptember 1-jétől az egyéni vállalkozó választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója (új kata) szabályait is.

A régi katát és/vagy az új katát jogszerűen választó adózó egyéni vállalkozónak az adóalanyiság időszakában nem kell(ett) megállapítania, bevallania és megfizetnie a vállalkozói személyi jövedelemadót és vállalkozói osztalékalap utáni adót vagy az átalányadót. A régi kata és/vagy új kata hatálya alá bejelentkezett adózót tehát e jogviszonyára tekintettel az adóévben megszerzett bevétele után nem terheli személyi jövedelemadó kötelezettség.[292]

a) Ha az egyéni vállalkozó év közben az Szja tv. hatálya alól áttér(t) a régi katára és/vagy új katára

Annak az egyéni vállalkozónak, aki az Szja tv. hatálya alól év közben bejelentkezett a régi kata hatálya alá, és 2022. augusztus 31-ig e szerint, és/vagy 2022. szeptember 1-jétől az adóév hátralevő részében a KATA tv. szerint adózott, annak a régi kata és/vagy az új kataalanyiság kezdő napját megelőző nappal – amely az szja-bevallási időszak vége – el kell számolnia az Szja tv. hatálya alatt megszerzett bevételeivel és felmerült költségeivel a 22SZJA jelű személyi jövedelemadó bevallásban. Ebben az esetben az egyéni vállalkozónak a 13-as lapok „c” oszlopait kell kitöltenie és nem kell a 22SZJA-13-01-es lapon a 4, 6, 7. vagy 8. sort bejelölnie.

A jövedelem megállapításakor költségként nem vehető figyelembe az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadója, vállalkozói személyi jövedelemadója és a vállalkozói osztalékalap után fizetett személyi jövedelemadója, a vállalkozói személyi jövedelemadó, a kisadózó vállalkozások tételes adója és a 40 százalékos mértékű adó, a kisadózó vállalkozók tételes adója és a 40 százalékos mértékű különadó.

b) Ha az egyéni vállalkozó év közben a régi katáról és/vagy az új katáról áttért az Szja tv. hatálya alá

A Katv. hatálya alá tartozó régi katás egyéni vállalkozók, akik nem választhatták a KATA tv. szerinti adózást, vagy nem kívántak az új kata alanyai lenni, a személyi jövedelemadó hatálya alá térhettek át, és az átalányadózást is választhatták, ha megfeleltek az Szja tv.-ben foglalt feltételeknek.

Ha az új kata szerinti adóalanyiság választására nem jogosult vagy azt nem választó, 2022. augusztus 31-én a régi katát alkalmazó egyéni vállalkozó 2022. szeptember 1-jétől az átalányadózást választotta, akkor is jogosult az átalányadózás alkalmazására, ha a régi kata alanyiságát megelőzően átalányadózó volt és az átalányadózás megszűnésének (megszüntetésének) évét követően még nem telt el négy adóév.

Ha az új kata szerinti adóalanyiságot nem választó, 2022. augusztus 31-én a régi katát alkalmazó egyéni vállalkozó 2022. szeptember 1-jétől az átalányadózást választotta, akkor addig alkalmazhatja az átalányadózást, amíg 2022. augusztus 31-ét követően a 2022. évben megszerzett vállalkozói bevétele nem haladja meg az átalányadózás alkalmazására vonatkozó bevételi értékhatár harmadát, vagyis 8 millió forintot.[293]

Annak az egyéni vállalkozónak, aki 2022. január 1-jétől 2022. augusztus 31-ig a Katv. hatálya alá tartozott, és:

- az átalányadózást választotta a 22SZJA-13-06-os lap 115-118. sorainak „c” oszlopait kell kitöltenie,

- a vállalkozói jövedelem szerinti adózást választotta a 22SZJA-13-03- 22SZJA-13-05-ös lapok „c” oszlopait kell kitöltenie,

és a bevallási időszak kezdő dátumaként 2022.szeptember 01-jét kell feltüntetnie, valamint nem kell a 22SZJA-13-01-es lapon a 4, 6, 7. vagy 8. sort bejelölnie.

Annak, aki az egyéni vállalkozói tevékenységét 2022. január 1-je előtt kezdte és 2022. január hónapot követően tért át a Katv. hatálya alá, majd 2022. szeptember 1-jétől a személyi jövedelemadó szerinti adózásra tért át, mindkét személyi jövedelemadó hatálya alatti időszakára vonatkozóan el kell számolnia, az alkalmazott adózási módnak megfelelően.

Például: Ha az adózó 2022. január 1-jétől 2022. április 30-áig vállalkozói jövedelemadózást alkalmazott, majd 2022. május 1-jétől 2022. augusztus 31-éig a Katv. szerint adózott, ezt követően pedig átalányadózást választott, akkor a 22SZJA-13-03- 22SZJA-13-05-ös lapok „c” oszlopait és a 22SZJA-13-06-os lap 115-118. sorainak „c” oszlopait is ki kell töltenie.

Annak, aki az egyéni vállalkozói tevékenységét 2022. január 1-je előtt kezdte és 2022. január hónapot követően tért át a Katv. hatálya alá, majd 2022. szeptember 1-jétől az új kata-t választotta, ezt követően pedig a személyi jövedelemadó szerinti adózásra tért át, mindkét személyi jövedelemadó hatálya alatti időszakára vonatkozóan el kell számolnia, az alkalmazott adózási módnak megfelelően.

Például: Ha az adózó 2022. január 1-jétől 2022. április 30-áig vállalkozói jövedelemadózást alkalmazott, majd 2022. május 1-jétől 2022. augusztus 31-éig a Katv. szerint, majd 2022. szeptember 1-jétől 2022. október 31-éig az új kata szerint adózott, 2022. november 1-jétől 2022. december 31-éig pedig átalányadózást választott, akkor a 22SZJA-13-03- 22SZJA-13-05-ös lapok „c” oszlopait és a 22SZJA-13-06-os lap 115-118. sorainak „c” oszlopait is ki kell töltenie.

Ön a kata szerinti adóalanyisága megszűnése bejelentésével egyidejűleg az egyéni vállalkozó átalányadózására vonatkozó rendelkezések alkalmazását is bejelentheti, ha a bejelentés időpontjában megfelel az Szja tv-ben foglalt valamennyi feltételnek.

Felhívjuk figyelmét, ha az Ön régi kataalanyiságát és/vagy új kataalanyiságát az adóhatóság határozattal megszüntette, akkor az átalányadózás választására nincs lehetősége.[294]

A régi kata és/vagy az új kata szerinti adóalanyiság kezdő napját megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni minden olyan, Önt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket, amelyről kiállított bizonylat szerinti teljesítési időpont megelőzi az említett adóalanyiság kezdő napját.[295] Ezeket a bevételeket a 22SZJA-13-03-as lap 25. sorában, átalányadózás alkalmazása esetén a 22SZJA-13-06-os lap 115. sorában kell szerepeltetnie. A régi kata és/vagy új kata szerinti adóalanyiság időtartamában felmerült, az adóalanyiság választását megelőző időszakra vonatkozó kiadásokat Ön oly módon számolhatja el, mintha azok a régi kata és/vagy új kata szerinti adóalanyiság kezdő napját megelőző napon merültek volna fel, feltéve, hogy a vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazta.[296]

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak a régi kata és/vagy az új kata szerinti adóalanyiság bejelentése adóévében az Szja tv-nek az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásai szerint meg kell állapítania a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételét. E bevételt a továbbiakban mindaddig adóalapot nem érintő bevételként tartja nyilván, amíg adókötelezettségeit a régi katára és/vagy új katára vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti vagy az Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmaz. A megszűnés szabályai szerint megállapított készletek értékét, a régi kata és/vagy új kata szerinti adóalanyiság 2023. évre való választása esetén, a 2022. évi bevallás 22SZJA-13-06-os lapjának 128. sorában kell szerepeltetnie. Annak az egyéni vállalkozónak is a 128. sorban kell szerepeltetnie a megállapított készletek értékét, aki a régi kata és/vagy új kata szerinti adóalanyiságot 2022-ben év közben választotta és az adóév végén is még ennek szabályai szerint adózott.

Ha az egyéni vállalkozó kisadózói adóalanyiságát megszünteti, akkor ezt az összeget bevételnövelő tételként kell figyelembe vennie, kivéve ha az Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmaz.

Ha a kisadózó egyéni vállalkozó e tevékenysége mellett mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, akkor a mindkét tevékenységével összefüggő költségeket a bevételek arányában meg kell osztania. Őstermelői tevékenységére - ha arra jogosult - az átalányadózás szabályait is alkalmazhatja.

Ha az Szja tv. hatálya alatt kisvállalkozói kedvezményt, kisvállalkozások adókedvezményét érvényesített, fejlesztési tartalék vagy foglalkoztatási kedvezmény címén csökkentette a bevételét, vagy kedvezményes adókulccsal adózott, akkor a felsorolt kedvezmények végleges érvényesítésére vonatkozó szabályok a régi kata és/vagy új kata szerinti adóalanyiság időszaka alatt is vonatkoznak Önre. Ez azt jelenti, ha például a kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgáló tárgyi eszközöket értékesíti, átsorolja, stb. az Szja tv-ben meghatározott időszakon belül, akkor e tárgyi eszközökre tekintettel, a nyilvántartott kisvállalkozói kedvezmény kétszeresének adóját vállalkozói személyi jövedelemadó címén meg kell fizetnie (22SZJA-13-04-es lap 74. sor). Továbbá, ha a régi kata és/vagy új kata időszakot megelőzően fejlesztési tartalékkal csökkentette a bevételét és a 2022. évre átjelentkezett a régi kata és/vagy új kata hatálya alá, akkor ennek hatálya alatt a fejlesztési tartalék nem cél szerint történő feloldása esetén a feloldott összeg utáni adót késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetnie (22SZJA-13-05-ös lap 107. sor).

Önnek a régi kata és/vagy új kata szerinti adóalanyisága megszűnésének adóévét követő első adóév első napjára vonatkozóan – az Szja tv-nek a nyilvántartásra vonatkozó rendelkezései megfelelő alkalmazásával – részletes vagyonleltárt kell készíteni minden olyan eszközéről, amit vállalkozói tevékenysége keretében fog használni.

A régi kata és/vagy új kata szerinti adóalanyiság időszaka alatt megszerzett nem anyagi jószág, tárgyi eszköz alapján az adóalanyiság megszűnése – ide nem értve, ha az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság egyéni cég vagy korlátolt felelősségű társaság alapítása miatt szűnik meg – után a jövedelem meghatározásakor az értékcsökkenési leírást a más által kibocsátott bizonylaton feltüntetett értékre, mint beruházási költségre vetítve állapíthatja meg.

A személyi jövedelemadó szempontjából költségként elszámoltnak kell tekinteni:

a) a régi kata és/vagy új kata szerinti adóalanyként lezárt adóévben teljesített valamennyi, egyébként az Szja tv. alapján költségnek minősülő kiadást (juttatást);

b) a régi kata és/vagy új kata szerinti adóalanyiság megszűnésekor a – korábban említett – vagyonleltárban kimutatott nem anyagi javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az adóalanyiság időszaka alatt megszerzett nem anyagi javakat, tárgyi eszközöket) beruházási költségének az adóalanyiság keletkezését megelőző adóév utolsó napjára az Szja tv. szerinti nyilvántartásban kimutatott beruházási költséget meghaladó részét;

c) a nem anyagi javaknak és a tárgyi eszközöknek a régi kata és/vagy új kata szerinti adóalanyként lezárt adóévre az Szja tv. szerint időarányosan jutó értékcsökkenési leírását (függetlenül megszerzésük időpontjától).

A régi kata és/vagy új kata szerinti adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni a megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteség érvényesítésének időtartama tekintetében. A régi kata és/vagy új kata szerinti adóalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az említett adóalanyiság időszakának minden 12 hónapjában 20-20 százalékot, illetve annak időarányos részét elszámoltnak kell tekinteni.

A régi kata és/vagy új kata szerinti adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan bevételt csökkentő kedvezmény, valamint adókedvezmény tekintetében, amelyet az Szja tv. rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe.

7. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetéséhez kapcsolódó különös szabályok

Ha Ön az egyéni vállalkozói tevékenységét a 2022. évben megszüntette, vagy ha annak folytatását a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala határozatban, véglegessé vált döntéssel megtiltotta, vagy ha az adóhatóság véglegessé vált döntéssel törölte az adószámát, akkor a 22SZJA jelű bevallásban 2023. május 22-éig kell számot adnia a magánszemélyként Önt terhelő személyi jövedelemadó, valamint vállalkozói személyi jövedelemadó kötelezettségéről.

Nem kell a tevékenység megszűnésére irányadó rendelkezéseket alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó tevékenységét cselekvőképességének elvesztése után a nevében és javára törvényes képviselője folytatja.

Ha az egyéni vállalkozó tevékenységét halála után özvegye vagy örököse folytatja (10. fejezet), akkor az özvegy, örökös esetében az egyéni vállalkozói tevékenységet folyamatosnak kell tekinteni.

Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnése (ide nem értve az egyéni cég vagy korlátolt felelősségű társaság alapítása miatti megszűnést) után a megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig:

az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt ellenérték (bevétel) a megszűnés adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek,
az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő igazoltan felmerült kiadás
megszűnés adóévében elszámolható vállalkozói költségnek

minősül, amit a magánszemélynek a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában kell figyelembe vennie. A megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtása után befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra az önálló tevékenységből származó jövedelem (22SZJA-A lap 7. sora) megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.^{^[297]}

Az egyéni vállalkozó halála esetén a vállalkozói tevékenységét nem folytató özvegye, örököse által az egyéni vállalkozói tevékenység korábbi folytatására tekintettel az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének napját követően megszerzett bevétel önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, azzal, hogy ha a bevétel kifizetőtől származik, akkor az azzal összefüggő adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni (a 22SZJA-A lap 7. sorába kell beírnia a jövedelmet).

Nem számolható el költségként a megszűnés évéről készített adóbevallás (illetőleg annak önellenőrzése) alapján – a vállalkozói osztalékalap után – megállapított szociális hozzájárulási adó^{^[298]}.

A tevékenység megszüntetésekor a vállalkozói lapok „d” oszlopai szolgálnak a megszűnés szabályai szerinti jövedelem levezetésére, és az adókötelezettség meghatározására. A 22SZJA-13-01-es és a 22SZJA-13-02-es lapon az Önre vonatkozó részeket is töltse ki! Ne felejtse el a 22SZJA-13-01-es lapon a 4. sorban jelölni a tevékenysége megszűnésének tényét.

A lapok kitöltésekor további bevételnek minősül és a jövedelemszámítás során a 21. sor „d” oszlopában kell figyelembe venni:

a korábban költségként elszámolt és megszűnéskor meglévő összes készlet (anyag, áru, félkész és késztermék) leltári értékét, a 200 ezer forintot meg nem haladó értékű tárgyi eszközök – ideértve a tartalék alkatrészt és a gyártóeszközt is – leltári értékét, ha azok beszerzési árát a költségei között egy összegben számolhatta el az alacsony bekerülési érték miatt (a leltár szerinti értéket az Szja tv. 5. számú melléklet II. fejezet 13. pontjában foglaltak szerint kell megállapítani);
a gazdasági épület, az üzlet, a műhely, az iroda és az egyéb – kizárólag a jövedelemszerző tevékenységhez használt – ingatlan bérleti vagy használati jogáról való lemondás miatti ellenérték összegét – akkor is, ha azt az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor még nem kapta meg –, ha a használati vagy bérleti jog megszerzésére fordított kiadását a költségei között bármely évben elszámolta. (Ha ez az összeg a megszűnés évében még nem ismert, akkor a bérleti, használati jog megszerzésére fordított kiadást kell további bevételnek tekinteni.)^{^[299]}

Fontos tudnia, hogy a bevételeit nem csökkentheti

a foglalkoztatási kedvezménnyel (34. sorban szereplő összeg),
kisvállalkozói kedvezmény címén (36. sorban szereplő összeg),

és a 22SZJA-13-07-es lapot sem töltheti ki.

A megszűnés adóévére vonatkozóan kisvállalkozások adókedvezménye (22SZJA-13-04-es lap 71. sor) sem érvényesíthető.

A fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeg esetében is visszafizetési kötelezettsége keletkezik (22SZJA-13-05-ös lap 107. sor).

Egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése esetén Önnek a tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint, a „d” oszlopokban kiszámított vállalkozói osztalékalap után kell az adót megfizetnie a 22SZJA jelű bevallás benyújtásakor.

Ha az Ön egyéni vállalkozói jogállása – cselekvőképességének elvesztését vagy halálát kivéve – megszűnik, akkor:

a kisvállalkozói kedvezmény egészét, illetőleg egy részét, a jogállás megszűnésének napjára előírt adókötelezettség megállapításakor kell figyelembe vennie (kérjük, olvassa el az útmutató 16. és 17. fejezeteihez tartozó magyarázatokat is);
a kisvállalkozói adókedvezmény egészét vagy egy részét vissza kell fizetnie (76. sor), ha a hitelszerződés megkötésének évét követő 4 év során – az egyéni cég vagy korlátolt felelősségű társaság alapítását kivéve – szűnik meg az egyéni vállalkozói tevékenység.

Ha Ön egyéni vállalkozói tevékenységét a 2022. évben megszüntette, akkor:

a 90. sornál leírt szabályt kell alkalmaznia a tárgyi eszközök nettó értékéből, adózás utáni jövedelmet csökkentő tételként figyelembe vett összeg arányos része ellenszolgáltatás nélküli átruházása esetén;
a 2022. évben beszerzett, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz esetében, az üzembe helyezés időpontjától a beszerzési árnak az elszámolt értékcsökkenési leírást meghaladó részével az adózás utáni jövedelmét ugyan csökkentheti, de ezt az összeget a 91. sorban növelő tételként is figyelembe kell vennie a megszűnésre vonatkozó szabályok alkalmazása esetén a lap kitöltésekor;
a 121. sorban a tevékenység megszüntetésének napjával felvett leltár szerinti zárókészlet összegét kell szerepeltetnie áfa nélkül;
adóalapba be nem számító bevételként nyilvántartott készletértéket (128. sor) és fejlesztési tartalékként (a korábban lekötöttként kezelt) nyilvántartott összeget (132. sor) nem szerepeltethet a bevallásban;
a fejlesztési tartalék nem cél szerinti felhasználása miatt akkor is visszafizetési kötelezettsége keletkezik (107. sor), ha a fejlesztési tartalék még nyilvántartott részének cél szerinti felhasználására nem került sor a nyilvántartásba vétel évét követő 3, illetve 5 éven belül.

8. Az egyéni cég vagy korlátolt felelősségű társaság alapítása miatt megszűnő egyéni vállalkozó és a tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként folytató egyéni vállalkozó bevallásával összefüggő szabályok

Akinek az egyéni vállalkozói tevékenysége egyéni cég vagy korlátolt felelősségű társaság alapítása vagy tevékenységének ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként történő folytatása miatt szűnik meg, annak az alapítást, ill. a tagi jogviszony keletkezését megelőző nappal megállapított (szja, szocho) kötelezettségeiről a 22SZJA jelű bevalláson kell számot adnia.

A bevallás benyújtási határideje 2023. május 22.

8.1. Az egyéni cég vagy korlátolt felelősségű társaság alapítása miatt megszűnő egyéni vállalkozó bevallásával összefüggő szabályok

Az egyéni vállalkozó egyéni céget az Evectv-ben^{^[300]} foglalt rendelkezések figyelembevételével alapíthat, azzal, hogy az alapítást megelőző nappal a tevékenysége tekintetében kikerül az Szja tv. hatálya alól. Az egyéni cég a társasági adó alanya, az Szja tv. értelmező rendelkezései szerint társas vállalkozásnak minősül.

Az egyéni vállalkozó – kivéve a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozót a szüneteltetés időtartama alatt – vállalkozói tevékenység folytatására korlátolt felelősségű társaságot^{^[301]} alapíthat. Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság a törvény erejénél fogva megszűnik, ha az egyéni vállalkozó korlátolt felelősségű társaságot alapított, a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napon.^{^[302]}

Az egyéni vállalkozót a korlátolt felelősségű társaság vagyonaként megjelölt vagyontárgyai tekintetében megillető jogok, valamint az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenysége során kötött szerződései körében szerzett jogok a korlátolt felelősségű társaságot jogutódként illetik meg. Az egyéni vállalkozót terhelő kötelezettségek a korlátolt felelősségű társaságot jogutódként terhelik, az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnéséig vállalt, az egyéni vállalkozót terhelő kötelezettségekért a korábban egyéni vállalkozóként eljáró magánszemély és a korlátolt felelősségű társaság az elévülési időn belül korlátlanul és egyetemlegesen felel.

Ha az egyéni vállalkozó egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot hoz létre és emiatt az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága megszűnik, az adókötelezettségek tekintetében az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatti megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia.^{^[303]}

Aki a tevékenységének megszüntetésével egyéni céggé vagy korlátolt felelősségű társasággá alakul át, annak a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napra vonatkozóan leltárt kell készítenie, valamint nyilvántartásai alapján tételes kimutatást kell összeállítania a követelésekről, továbbá nettó értéken a tárgyi eszközökről, nem anyagi javakról, megjelölve az egyéni cég vagy a korlátolt felelősségű társaság tulajdonába nem pénzbeli hozzájárulásként kerülőket azon az értéken is, amely értéket az egyéni cég vagy a korlátolt felelősségű társaság alapító okiratában rögzített.

Az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég vagy korlátolt felelősségű társaság alapítása miatti megszűnése esetén a fejlesztési tartalékra, a foglalkoztatási kedvezményre, a nyilvántartott adókülönbözetre vonatkozó szabályok szempontjából, az előírt nyilvántartási kötelezettség betartása mellett nem kell a magánszemély egyéni vállalkozói jogállását megszűntnek tekinteni, ha úgy dönt, hogy az előírt nyilvántartási kötelezettségeit egyéni cégként vagy korlátolt felelősségű társaságként kezeli.

Nem kell a magánszemély egyéni vállalkozói jogállását megszűntnek tekinteni az egyéni cég vagy a korlátolt felelősségű társaság tulajdonába adott olyan eszközök esetében, amelyekre az egyéni vállalkozó kisvállalkozói kedvezményt és/vagy kisvállalkozások adókedvezményét érvényesítette.

Az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég vagy korlátolt felelősségű társaság alapítása miatti megszűnése esetén a vállalkozói bevételek és költségek megszűnéssel összefüggő elszámolására irányadó rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a leltárban, illetve a tételes kimutatásban feltüntetett, nem pénzbeli hozzájárulásként az egyéni cég vagy korlátolt felelősségű társaság tulajdonába adott

eszköznek az alapító okiratban meghatározott értéke (apport) vállalkozói bevételnek,
értékcsökkenési leírásként a tulajdonba adásig még el nem számolt, a tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartás szerinti nettó értéke vállalkozói költségnek minősül,
a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában a magánszemélynek az egyéni vállalkozói jogállás megszűnését követően a megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig az egyéni cég vagy korlátolt felelősségű társaság tulajdonába nem adott követelésre tekintettel befolyt ellenértéket (bevételt) a megszűnés adóévében megszerzett vállalkozói bevételként kell figyelembe venni.

A volt egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggésben felmerült kiadásoknak az egyéni cég vagy a korlátolt felelősségű társaság általi megtérítése a volt egyéni vállalkozó számára nem keletkeztet bevételt, ha ezek a kiadások közvetlenül szolgálják az egyéni cég vagy a korlátolt felelősségű társaság tevékenységét (ideértve különösen a szállítói követelések megtérítését).^{^[304]}

A magánszemély eldöntheti, hogy a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában:

a megszűnési szabályok alkalmazásával állapítja meg a jövedelmét, valamint az annak megfelelő vállalkozói személyi jövedelemadó- és vállalkozói osztalékalap utáni adókötelezettségét, és azt 2023. május 22-éig, az általános szabályok szerint, egy összegben fizeti meg, vagy
az egyéni cég vagy korlátolt felelősségű társaság alapítása miatti megszűnésre vonatkozó különös szabályok és a megszűnés általános szabályainak figyelmen kívül hagyásával is megállapítja jövedelmét, valamint az azzal összefüggő adókötelezettségét (különbözet szerinti adózás). Ha a megszűnés szabályai szerint megállapított adókötelezettség összege a megszűnés szabályai figyelmen kívül hagyásával számított adókötelezettség összegét 10 ezer forintnál nagyobb összegben haladja meg, akkor a különbözet három egyenlő részletben fizethető meg. Mindhárom részletet a megszűnés adóévéről szóló személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallania, az első részletet adóévi kötelezettségként, a további két részletet a következő két adóévi kötelezettségként. Az adóévi kötelezettséget e bevallás, a további két részletet a kötelezettség évére vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás benyújtására nyitva álló határidőig kell megfizetnie.^{^[305]}

Ha a megszűnési szabályok alkalmazásával (1. pont) állapítja meg a jövedelmét, akkor a 22SZJA-13-03 – 22SZJA-13-05-ös lapok „d” oszlopait kell kitöltenie.

Ha a különbözet szerinti adózást alkalmazza (2. pont), akkor a 22SZJA-13-03 – 22SZJA-13-05-ös lapok „c” és „d” oszlopait kell kitöltenie. Kizárólag ebben az esetben van lehetősége a 22SZJA-13-04-es lap 66. és 67. sorok „a” oszlopaiban is „X”-et jelölnie, tekintve, hogy előfordulhat olyan eset, amikor a különbözet szerinti adózás alkalmazásakor a megszűnésre vonatkozó szabályok levezetésekor vesztesége, ugyanakkor a megszűnés szabályait figyelmen kívül hagyva jövedelme keletkezik. Ne felejtse el a 22SZJA-13-01-es lapon a 7. vagy a 8. sort jelölni! Kérjük, olvassa el a 103-106. sorokhoz fűzött magyarázatot is!

Az az egyéni vállalkozó, aki egyéni cég vagy korlátolt felelősségű társaság alapítása miatt az Szja tv. hatálya alól átkerül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá:

a kisvállalkozói kedvezményt (36. sor) igénybe veheti – az áttérés időpontjáig beszerzett kedvezmény alapjául szolgáló tárgyi eszközeire – a jövedelem számításkor;
a fejlesztési tartalék címén nyilvántartott összeggel csökkentheti a bevételét a bevallás kitöltésekor a 37. sor „d” oszlopában;
a jogutód társas vállalkozásba csak a belföldi tevékenység eredményeképpen keletkezett veszteség összegét viheti tovább;
az Szja tv. hatálya alatt – az egyéni cég vagy korlátolt felelősségű társaság tulajdonába adott eszközök esetében – érvényesített kisvállalkozói kedvezményt nem kell visszafizetnie;
a 2022. évben beszerzett, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz esetében, az üzembe helyezés időpontjától a beszerzési árnak az elszámolt értékcsökkenési leírást meghaladó részével az adózás utáni jövedelmét ugyan csökkentheti, de ezt az összeget a 91. sorban növelő tételként is figyelembe kell vennie a megszűnésre vonatkozó szabályok alkalmazása esetén a lap kitöltésekor;
a 121. sorban a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá történő áttérés időpontjában felvett leltár szerinti zárókészlet összegét kell szerepeltetnie áfa nélkül.

8.2. A tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként folytató egyéni vállalkozó bevallásával összefüggő szabályok^{^[306]}

Ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként folytatja, akkor a tagi jogviszony keletkezését megelőző napra vonatkozóan az egyéni vállalkozói tevékenységét megszünteti azzal, hogy a foglalkoztatási kedvezménnyel, a nyilvántartott adókülönbözettel, a kisvállalkozások adókedvezményével összefüggő, a megszüntetésre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmaznia.

Adómegfizetési kötelezettség esetén:

a) késedelmi pótlék nélkül a kisvállalkozói kedvezménnyel összefüggésben, az erre vonatkozó rendelkezés szerinti, az érvényesítés évében hatályos adómérték felét,

b) a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal összefüggésben – vállalkozói osztalékalap utáni adófizetés nélkül – az erre vonatkozó rendelkezés szerinti, a nyilvántartásba vétel évében hatályos adómértéket kell figyelembe venni, vagyis csak vállalkozói személyi jövedelemadót kell fizetni.

Az a) és b) pont szerinti kötelezettségek esetében – ha együttes összegük a 10 ezer forintot meghaladja – a magánszemély választhatja, hogy azokat három egyenlő részletben fizeti meg.

Mindhárom részletet a megszűnés adóévéről szóló személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallania. Az első részletet a vállalkozói személyi jövedelemadóval és a vállalkozói osztalékalap utáni adókötelezettséggel együtt, adóévi kötelezettségként, a további két részletet a következő két adóévi kötelezettségként kell bevallani. Az adóévi kötelezettséget e bevallás, a további két részletet a kötelezettség évére vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás benyújtására nyitva álló határidőig kell megfizetni.

A fenti kötelezettségek, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó együttes összegét csökkenti az elhatárolt veszteség (22SZJA-13-04-es lap 83. sor) után az adó mértékével számított összeg, melyet a 22SZJA-13-05-ös lap 103. sor „b” oszlopába kell beírnia.

A 8.2. pontban leírtak alkalmazása esetén a 22SZJA-13-03 – 22SZJA-13-05-ös lapok „d” oszlopait kell kitöltenie, kivéve a 74. és 103. sorokat, ahol a „b” oszlopban, és a 104. és a 107. sorokat, ahol a „c” oszlopban szerepeltethet adatot. Ne felejtse el a 22SZJA-13-01-es lapon a 6. sort jelölni!

Ha Ön tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként folytatja (22SZJA-13-01-es lap 6. sora kitöltött) a 2022. évben, akkor:

a 74. sor „b” oszlopában tüntesse fel a kisvállalkozói kedvezmény, vagy annak egy része után visszafizetendő adó összegét. Ebben az esetben a kisvállalkozói kedvezménnyel összefüggésben, az erre vonatkozó rendelkezés szerinti, az érvényesítés évében hatályos adómérték felét kell figyelembe vennie^{^[307]}. Kérjük, olvassa el a 105-108. sorokhoz fűzött magyarázatokat is;
a 103. sornak a „b” oszlopába írja be az elhatárolt veszteség után (83. sor) az adó mértékével számított összeget. Ezzel az összeggel csökkentheti a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó együttes összegét.^{^[308]} A 103. sor b” oszlopában szereplő összeg a 108. sor „d” oszlopában csökkentő tételként vehető figyelembe;
a 104. sornak a „c” oszlopába a kisvállalkozói kedvezménnyel (74. sor „b” oszlop) és a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal összefüggésben (107. sor „c” oszlop) keletkezett adófizetési kötelezettség összegét írja be (104c = 74b + 107c);
a 107. sor „c” oszlopában tüntesse fel a fejlesztési tartalék nem cél szerinti felhasználása miatti adófizetési kötelezettség összegét. Ebben az esetben a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal összefüggésben – vállalkozói osztalékalap utáni adófizetés nélkül – az erre vonatkozó rendelkezés szerinti, a nyilvántartásba vétel évében hatályos adómértéket kell figyelembe vennie.^{^[309]}

Fontos! A 104-106. sorokat az egyéni cég vagy korlátolt felelősségű társaság alapítása miatt megszűnő egyéni vállalkozók (ha adókötelezettségük megállapítására a különbözet szerinti adózást választják), és a tevékenységüket ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként folytató egyéni vállalkozók tölthetik ki. Ne felejtse el a 22SZJA-13-01-es lapon a 6-8. sorok közül az Önre vonatkozót jelölni!

9. Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetéséhez kapcsolódó különös szabályok^{^[310]}

Az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozó a tevékenységét a 2021. július 1-jétől hatályos főszabály szerint legalább 1 hónapig és legfeljebb három évig szüneteltetheti.^{^[311]} Azoknál az egyéni vállalkozóknál, akik a vállalkozói tevékenységük szüneteltetését 2021. július 1-jét megelőzően jelentették be, a szünetelés maximális időtartama két év.

Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetését és a szüneteltetés végén a tevékenység folytatását be kell jelenteni a NAV-hoz, mint az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervhez, elektronikus úton, a Webes Ügysegéden keresztül.^{^[312]}

Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság a törvény erejénél fogva megszűnik a szüneteltetés kezdőnapját követő három év elteltét követő napon, ha az egyéni vállalkozó ezt megelőzően nem jelentette be az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását vagy megszüntetését.^{^[313]}

Az ügyvéd, az egyéni szabadalmi ügyvivő, a közjegyző, és az önálló bírósági végrehajtó a tevékenységét, szolgálatát a jogállását szabályozó külön törvény előírásai^{^[314]} szerint szüneteltetheti. Az állat-egészségügyi szolgáltató a tevékenységét a Magyar Állatorvosi Kamara engedélyével szüneteltetheti.^{^[315]}

A tevékenységét az adóév utolsó napján szüneteltető egyéni vállalkozónak a szüneteltetés megkezdése adóévéről a szüneteltetés megkezdését megelőző nappal (kivéve, ha tevékenységét az adóéven belül folytatta) megállapított (szja, szocho) kötelezettségeiről a 22SZJA jelű bevallásban kell számot adnia. A bevallás 22SZJA-13-03 – 22SZJA-13-05-ös lapok „c” oszlopait kitöltve kell a személyi jövedelemadó kötelezettséget megállapítani.

Az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó adóbevallás benyújtására nem kötelezett a magánszemély, ha e tevékenységét az adóév minden napján szüneteltette (ideértve azt is, hogy a szünetelés bejelentését megelőzően vállalt kötelezettség alapján sem folytat egyéni vállalkozói tevékenységet), azonban e rendelkezéstől függetlenül a szünetelés időszakában is be kell vallania az adóévben

a) kisvállalkozói kedvezménnyel (74. sor),

b) fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel (107. sor),

c) foglalkoztatási kedvezménnyel (26. sor),

d) kisvállalkozások adókedvezményével (76. sor) kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettségét^{^[316]}.

Ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét az adóév utolsó napján szünetelteti, akkor a bevallásában kisvállalkozói kedvezmény (36. sor és a 22SZJA-13-07-es lap), fejlesztési tartalék (37. és 132. sor), foglalkoztatási kedvezmény (34. sor) címén a jövedelmét (bevételét) nem csökkentheti, nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét (71. sor). Az ilyen egyéni vállalkozó a szünetelés időszakában költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) nem számolhat el.

A szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig

a) befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek,

b) igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnek

minősül, amit az egyéni vállalkozónak a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában kell figyelembe vennie.

A szünetelés megkezdése adóévéről szóló adóbevallás benyújtása után az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem (22SZJA-A lap 7. sor) megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el a szüneteltetés befejezése után a tevékenység folytatása előtt – legfeljebb 3 évvel korábban – beszerzett, és utóbb a tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység folytatásához, folytathatóságához szükséges (ideértve a szünetelés időszakában elkerülhetetlen) egyéb kiadásait. Továbbá a szüneteltetésének befejezése után a tevékenység folytatása előtt – legfeljebb 3 évvel korábban – beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírásának elszámolását megkezdheti.^{^[317]}

A szünetelés ideje alatt az egyéni vállalkozó megszüntetheti az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel megnyitott pénzforgalmi bankszámláját.^{^[318]}

Ha nem szünteti meg, akkor az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetését be kell jelentenie a vállalkozói tevékenységre tekintettel megnyitott pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézetnek azzal, hogy a bejelentés elmulasztásának minden adójogi következménye a magánszemélyt terheli.^{^[319]} A szünetelés ideje alatt az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megnyitott bankszámlán jóváírt kamat a magánszemélyek által megszerzett kamatjövedelemre^{^[320]} vonatkozó szabályok szerint adózik.

A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak:

ha a tevékenységének szüneteltetése előtt foglalkoztatási kedvezmény címén csökkentette a bevételét, akkor az átlagos állományi létszám csökkenése miatt, melyet a 26. sornál leírt módon kell meghatároznia, valamint
a kisvállalkozó kedvezményre (74. sor) vonatkozó feltételek nem teljesítése esetén,
a kisvállalkozások adókedvezményére (76. sor) vonatkozó feltételek nem teljesítése esetén, valamint

a fejlesztési tartalék cél szerinti felhasználására (107. sor) vonatkozó feltételek nem teljesítése esetén bevallási és visszafizetési kötelezettsége keletkezik. (A fejlesztési tartalék nem cél szerinti felhasználása miatt akkor is visszafizetési kötelezettsége keletkezik, ha a fejlesztési tartalék cél szerinti felhasználására nem került sor a nyilvántartásba vétel évét követő 3, illetve 5 éven belül.)

10. Az egyéni vállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatására vonatkozó szabályok^{^[321]}

10.1. Az egyéni vállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatása

Az egyéni vállalkozó halála esetén a tevékenységet folytathatja az özvegy vagy az örökös is. Ez esetben a tevékenység folytatásának bejelentésére 90 nap áll rendelkezésre. A tevékenység folytatására vonatkozó bejelentést az egyéni vállalkozói nyilvántartást vezető NAV-hoz kellett megtenni.

Ha az egyéni vállalkozói tevékenységet az egyéni vállalkozó halála után özvegye vagy örököse folytatja (feltéve, hogy 90 napon belül ennek tényét bejelentette a NAV-hoz), akkor – az egyéni vállalkozói tevékenységet folyamatosnak tekintve – továbbra is úgy kell eljárni, hogy az adóévben az elhunyt egyéni vállalkozó által megszerzett vállalkozói bevétel, elszámolt vállalkozói költség, igénybe vett kedvezmény, elhatárolt veszteség kizárólag az özvegyet, az örököst illeti.

Az elhunyt egyéni vállalkozó által az adóévben költségként elszámolt vállalkozói kivét ilyenkor is kizárólag az elhunyt által megszerzett önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Ez után az összeg után a NAV állapítja meg az adót az elhunyt magánszemélynél, melynek során az elhunyt által megfizetett adóelőleget is számításba veszi.

Ebben az esetben tehát a vállalkozói kivét összegéből nem kell az 22SZJA-A lap 14. sorában figyelembe venni azt a részt, amit az elhunyt egyéni vállalkozó a halálát megelőzően számolt el költségként, mivel az az elhunyt egyéni vállalkozó önálló tevékenységből származó bevételének minősül.

Ugyanakkor, az elhunyt egyéni vállalkozó által az adóévben költségként elszámolt vállalkozói kivét összegét – az Szja tv. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – az özvegy, illetve az örökös figyelembe veszi a vállalkozói adóalap és vállalkozói osztalékalap, valamint az e jövedelmeket terhelő adó összegének megállapításánál.

Az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását az elhunyt magánszemély kifizetői, munkáltatói minőségében keletkezett adókötelezettségének teljesítésére is érteni kell.

10.2. Az egyéni vállalkozó egyesített tevékenységével összefüggő előírások, özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatás esetén

Ha az özvegy vagy az örökös már egyéni vállalkozó, és az elhunyt tőle eltérő adózási mód szerint adózott, a tevékenység folytatása szándékának bejelentésén túl, ugyanezen 90 napon belül bejelenthette – ha a törvényi feltételeknek megfelelt – azt is, hogy melyik adózási mód szerint (vállalkozói személyi jövedelemadó, átalányadó, vagy a kata alanyaként) kíván – a folytatott egyesített tevékenység után – adózni 2022-ben.

Ebben az esetben a nem választott adózási móddal folytatott tevékenységre az özvegy vagy az örökös egyéni vállalkozó az elhalálozás napjára vonatkozóan az Szja tv. rendelkezései szerint, de a tevékenység megszüntetésére irányadó előírások figyelmen kívül hagyásával állapítja meg a vállalkozói adóalapot, a vállalkozói osztalékalapot, a vállalkozói személyi jövedelemadót, a vállalkozói osztalékalap utáni adót, vagy az átalányban meghatározott jövedelmet – kivéve azt az esetet, amikor az elhunyt adózó az átalányadózás szerint adózott, és az özvegy vagy az örökös az egyesített tevékenységre is ugyanazon adózási módot választotta – és azokat az adóévre vonatkozó adóbevallásban (22SZJA jelű bevallásban) bevallja, az adót a bevallásra nyitva álló határidőig megfizeti.

Az egyéni vállalkozó tevékenységének időszaka alatt elhatárolt veszteséget özvegye vagy örököse az egyéni vállalkozóra irányadó rendelkezések szerint számolhatja el, ha az elhunyt magánszemély tevékenységét folytatja, feltéve, hogy a tevékenység folytatásának szándékát 90 napon belül bejelentette a NAV-hoz.

Az egyesített tevékenységre irányadóak az alkalmazott adózási módról a választott adózási módra történő áttérés esetére és az adózási mód alkalmazási feltételeire vonatkozó rendelkezések.

A NAV-hoz bejelentett, egyesített tevékenység adózási módjával kapcsolatos nyilatkozat a 22SZJA-13-02-es lap 15. sorában található. Kérjük, feltétlenül töltse ki ezt a sort, mert csak ebben az esetben tudja a NAV a bevallásában az adózási mód szerinti levezetést programmal támogatni.

Ha azonos adózási mód szerint adózott – a régi és/vagy új katát kivéve – az elhunyt egyéni vállalkozó, illetve a tevékenységet tovább folytató egyéni vállalkozó özvegy vagy örökös, akkor a 15. sorba „1”-est kell beírni.

A következő esetek lehetségesek az eltérő adózást követően, az egyesített tevékenység adózási módjának választására.

Sorszám	Az egyesített tevékenység adózási módja	Az elhunyt adózó tevékenységének adózási módja	A tevékenységet tovább folytató adózó egyesített tevékenység előtti adózási módja
2	átalányadó	vállalkozói szja	átalányadó
3	átalányadó	átalányadó	vállalkozói szja
4	vállalkozói szja	átalányadó	vállalkozói szja
5	régi/új kata	régi/új kata	vállalkozói szja
6	átalányadó	régi/új kata	átalányadó
7	vállalkozói szja	régi/új kata	vállalkozói szja
8	vállalkozói szja	vállalkozói szja	átalányadó
9	régi/új kata	vállalkozói szja	régi/új kata
10	régi/új kata	átalányadó	régi/új kata

Ha a 15. sorban „2”-est jelöl, akkor az Ön által eredetileg alkalmazott jövedelem átalányban történő megállapításának módszerét választotta az egyesített tevékenység kötelezettségének megállapítására. Az elhunyt vállalkozói adóalapját, osztalékadójának alapját, valamint adóját a 22SZJA-13-03, -04, -05 lapokon most Önnek kell levezetnie és megállapítania. A 22SZJA-13-03-as lapon a bevallási időszak záró időpontja az elhalálozás napja.

Az átalányban megállapított jövedelem levezetésére a 22SZJA-13-06-os lap szolgál. A bevallási időszak záró napja, ha év közben nem szüntette meg a tevékenységét, 2022. december 31.

Az átalányadózás feltételeinek az egyesített tevékenység esetén is meg kell felelni. Ha az elhunyt a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazta, de Ön az egyesített tevékenységre az átalányadózás szabályait alkalmazza, akkor a 22SZJA-13-06-os lap 128. sorában, az adóalapba be nem számító bevételként nyilvántartott készletérték összegét is ki kell számítania az elhunyt vállalkozói személyi jövedelemadó adatai alapján, és szerepeltetnie kell. A készletek értékét az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint kell megállapítania és a saját készletértékével együtt kell számításba vennie.

A bevallási időszakra vonatkozóan a szociális hozzájárulási adót is ki kell számolnia.

Ha a 15. sorban „3”-ast jelöl, akkor az Ön által eredetileg alkalmazott vállalkozói személyi jövedelemadózás helyett, az elhunyt által alkalmazott átalányadó módszerét választotta az egyesített tevékenységre. Ha az adóévre átalányadózást választó egyéni vállalkozó elhunyt és a tevékenységét folytató özvegye vagy örököse, vagy egyesített tevékenység esetén az özvegye vagy az örököse ugyancsak átalányadózást választott, akkor az elhunyt esetében az elhalálozás napjáig elért bevétel alapján átalányban megállapított jövedelmet – az időarányos bevételi értékhatár figyelmen kívül hagyásával – az elhunyt által megszerzett jövedelemnek kell tekinteni azzal, hogy az elhunyt által elért bevétel beleszámít az özvegy vagy az örökös esetében az átalányadó alkalmazásának feltételéül megjelölt bevételi értékhatárba.^{^[322]} Ebben az esetben a 22SZJA-13-03, -04, -05 lapokon Önnek kell levezetnie és megállapítania az egyesítés előtti, saját vállalkozói jövedelmét. A 22SZJA-13-03-as lapon a bevallási időszak záró időpontja ebben az esetben is az elhalálozás napja.

Az átalányadózás feltételeinek az egyesített tevékenység esetén is meg kell felelni. Ha Ön a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazta, de az egyesített tevékenységre az átalányadózás szabályai szerint adózik, akkor a 22SZJA-13-06-os lap 128. sorában, az adóalapba be nem számítandó bevételként nyilvántartott készletérték összegét is ki kell számítania és szerepeltetnie kell. Az Ön készleteinek értékét az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint kellett megállapítania az elhalálozás napjára.

Ha a 15. sorban ”4”-est jelöl, akkor az Ön által eredetileg alkalmazott vállalkozói személyi jövedelemadózás módszerét választotta az egyesített tevékenységre. Ebben az esetben a 22SZJA-13-03, -04, -05 lapokon Önnek kell levezetnie és megállapítania a vállalkozói jövedelmet. A 22SZJA-13-03-as lapon a bevallási időszak záró napja – ha Ön év közben nem szüntette meg a tevékenységét, – 2022. december 31.

Az elhunyt átalányban megállapított jövedelmének levezetésére a 22SZJA-13-06-os lap szolgál. A bevallási időszak kezdő napja – feltéve, hogy nem év közben kezdte meg tevékenységét az elhunyt vállalkozó – 2022. január 1, míg záró időpontja az elhalálozás napja.

A bevételei meghatározásakor legyen figyelemmel arra, hogy az elhunyt által nyilvántartott (21SZJA-13-06-os lap 128. sorában szereplő) készletérték bevételnek minősül, melyet a 22SZJA-13-03-as lap 27. sor „c” oszlopában szerepeltetnie kell.

Ha a 15. sorban „5”-öst jelöl, akkor az Ön által eredetileg alkalmazott vállalkozói személyi jövedelemadózás helyett, az elhunyt adózási módszerét, a régi/új kata szerinti adózást választotta az egyesített tevékenységre. Ebben az esetben a 22SZJA-13-03, -04, -05 lapokon Önnek kell levezetnie és megállapítania az egyesítés előtti saját vállalkozói jövedelmét.

A 22SZJA-13-03-as lapon a bevallási időszak záró időpontja ebben az esetben is az elhalálozás napja.

Ne felejtse el, hogy a régi/új kata hatálya alá történő átlépéskor meglévő kintlévőségeit még a vállalkozói személyi jövedelemadózás szabályai szerint kell figyelembe vennie, azaz bevételnek kell tekintenie és a 22SZJA-13-03-as lap 25. sorában szerepeltetnie kell minden olyan Önt, az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető bevételt, amelyről kiállított számla, egyszerűsített számla szerinti teljesítési időpontja megelőzi a régi/új kataalanyiság kezdő időpontját. A 22SZJA-13-06-os lap 128. sorában, az adóalapba be nem számító bevételként nyilvántartott készletérték összegét se felejtse el feltüntetni. Ezt a szabályt mindaddig alkalmaznia kell, ameddig a régi/új kata hatálya alá tartozik. A készletek értékét az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint kell az elhalálozás napjára megállapítania.

Ha a 15. sorban „6”-ost jelöl, akkor az Ön által eredetileg alkalmazott átalányadózás módszerét választotta az egyesített tevékenységre is. Az átalányban megállapított jövedelem levezetésére a 22SZJA-13-06-os lap szolgál. A bevallási időszak kezdő napja – feltéve, hogy Ön nem év közben kezdte meg tevékenységét – 2022. január 1, míg záró időpontja – ha Ön év közben nem szüntette meg a tevékenységét – 2022. december 31.

A bevallása kitöltésekor legyen figyelemmel arra, hogy az elhunyt által a régi/új kata hatálya alatt nyilvántartott (21SZJA-13-06-os lap 128. sorában szereplő) készletértéket is szerepeltetnie kell az adóévi bevallás (22SZJA-13-06-os lap) 128. sorában mindaddig, amíg az átalányadózás hatálya alá tartozik.

Ha a 15. sorban „7”-est jelöl, akkor az Ön által eredetileg alkalmazott vállalkozói személyi jövedelemadózás módszerét választotta az egyesített tevékenységre is. Ekkor a 22SZJA-13-03, -04, -05 lapokon Önnek kell levezetnie és megállapítania a vállalkozói jövedelmet. A 22SZJA-13-03-as lapon a bevallási időszak záró napja – ha Ön év közben nem szüntette meg a tevékenységét, – 2022. december 31. Az elhunyt régi/új kata szerinti adóját az állami adóhatóság állapítja meg!

A bevallása kitöltésekor kérjük, legyen figyelemmel arra, hogy az elhunyt által a régi/új kata hatálya alatt nyilvántartott (21SZJA-13-06-os lap 128. sorában szereplő) készletértéket is szerepeltetnie kell az adóévi bevallás (22SZJA-13-03-as lap) 25. sorában.

Ha a 15. sorban „8”-ast jelöl, akkor az Ön által eredetileg alkalmazott átalányadózás helyett az elhunyt által alkalmazott vállalkozói személyi jövedelemadózás módszerét választotta az egyesített tevékenységre. Ebben az esetben a 22SZJA-13-06-os lapon Önnek kell levezetnie és megállapítania az egyesítés előtti átalányban megállapított jövedelem összegét. A 22SZJA-13-06-os lapon a bevallási időszak záró időpontja ebben az esetben is az elhalálozás napja. Az elhunyt vállalkozói adóalapját, osztalékadójának alapját, valamint adóját a 22SZJA-13-03, -04, -05 lapokon Önnek kell levezetnie és megállapítania. A bevallási időszak kezdő napja – feltéve, hogy nem év közben kezdte meg tevékenységét az elhunyt vállalkozó – 2022. január 1, míg záró napja, – ha év közben Ön nem szünteti meg az egyesített a tevékenységét – 2022. december 31.

A bevételei meghatározásakor kérjük, legyen figyelemmel arra is, hogy az Ön által nyilvántartott (21SZJA-13-06-os lap 128. sorában szereplő) készletérték bevételnek minősül, melyet a 22SZJA-13-03-as lap 27. sorában, a „c” oszlopban kell szerepeltetnie.

Ha a 15. sorban „9”-est, vagy „10”-est jelöl, akkor az Ön által eredetileg alkalmazott régi/új kata szerinti adózási módot választotta az egyesített tevékenységre is. Ebben az esetben a bevallási időszak kezdő napja – feltéve, hogy az elhunyt nem év közben kezdte meg tevékenységét – 2022. január 1, míg záró időpontja, az elhalálozás napja.

Ne felejtse el kiszámítani és a bevallás 22SZJA-13-06-os lap 128. sorában feltüntetni az elhunyt tevékenységével kapcsolatban megállapított készletértéket is.

11. Jövedelem-(nyereség-)minimum

A vállalkozói jövedelem szabályai szerint adózó egyéni vállalkozónak a vállalkozói személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége kiszámítása előtt meg kell állapítania, hogy a tárgyévi egyéni vállalkozásból származó jövedelme alapulvételével megállapított vállalkozói adóalap összege után vagy a jövedelem-(nyereség-)minimum után (ha erre kötelezett) fizeti-e meg a vállalkozói személyi jövedelemadót. Élhet nyilatkozattételi jogával is (lásd a 11. sorhoz fűzött magyarázatot), ez esetben a 22SZJA-14-es lapot is ki kell töltenie és be kell nyújtania a NAV részére.

Nem kell alkalmazni a jövedelem-(nyereség-)minimum számítást

az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének (újrakezdésének) évére és az azt követő adóévre, ha a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott (ideértve azt az esetet is, ha ebben az időszakban nem volt bevétele);
az egyéni vállalkozó tevékenységi körét érintő elemi kár bekövetkezése esetén, ha az adóévben és/vagy a megelőző adóévben következett be.^{^[323]}

Ebből a szempontból elemi kár az elemi csapás okozta olyan kár, amely az egyéni vállalkozó megelőző adóévi bevételének legalább 15 százalékát eléri. A tevékenységét az elemi kár bekövetkezését megelőző adóévben kezdő egyéni vállalkozó esetében elemi kárnak a tevékenység egy napjára eső átlagos napi bevétel 365 napra számított összegének legalább a 15 százaléka minősül. Ha az egyéni vállalkozó nem rendelkezik tőle független szervezet (pl. biztosító társaság) által kiadott okmánnyal, a kár tényét és mértékét tartalmazó, általa kiállított jegyzőkönyvet a kár keletkezését követő 15 napon belül meg kellett küldenie a székhelye (telephelye) szerint illetékes állami adó- és vámhivatal részére. Az egyéni vállalkozó a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet nem terjeszthet elő, és a jövedelem-(nyereség-)minimum számítására kötelezett.^{^[324]}

Ha a fentiek miatt nem kell alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum számítást, akkor a 22SZJA-13-01-es lapon a 11. sorban „1”-es, „2”-es vagy „3”-as érték szerepelhet.

Ha azonban alkalmaznia kell a jövedelem-(nyereség-)minimum számítást, akkor a következők szerint kell eljárni:

Először meg kell határozni a 22SZJA-13-03-as és 22SZJA-13-04-es lapok sorainál leírtak alapján a módosított vállalkozói adóalapot (66. sor „c/d” oszlop).
Ez után ki kell számítani az ún. hasonlítási alapot.

Hasonlítási alap: A bevétel és a bevételt növelő tételek összegéből az elismert költségek levonása után fennmaradó rész

[65c/d = (21 + 28) – 55].

El kell végezni a jövedelem-(nyereség-)minimum levezetését.

Jövedelem-(nyereség-)minimumnak a vállalkozói bevétel 2 százalékát kell tekinteni.

21a/b vagy 21c/d* x 0,02

Ha külföldi telephelye is van, de a kettős adóztatás elkerülésére nincs egyezmény, akkor a 21. sor „c/d” oszlopába írt összegből kell kiindulnia a jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásánál.

Ha az egyéni vállalkozónak külföldön is van telephelye (állandó bázisa), akkor a vállalkozói adóalapot úgy kell módosítania, hogy az ne tartalmazza a külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalapot, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.^{^[325]}

Ha az adóévben nem volt bevétele, azaz a 21. és 28. sorokba nullát írt, akkor nem kell jövedelem-(nyereség-)minimumot számítania. Ha a bevételei és a költségei megegyeznek (vagy a költségek meghaladják a bevételek összegét), azaz a módosított vállalkozói adóalapja nulla, a számításokat el kell végeznie. Nem mentesíti a számítások elvégzése alól az a körülmény sem, ha a bevétele ugyan magasabb a költségeinél, de korábbi év(ek)ről veszteséget hoz, amit figyelembe vesz a vállalkozói adóalap megállapítása során.

Ha elvégezte a szükséges számításokat, akkor hasonlítsa össze a 65c/d és 67c/d oszlopának összegeit, azaz nézze meg, hogy a hasonlítási alap összege eléri-e a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét.

Ha a 65c/d > 67c/d, akkor a 66c/d szerinti módosított vállalkozói adóalap után kell a vállalkozói személyi jövedelemadót megfizetnie.

Ha a fentebb leírtak miatt nem kell alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum számítást, akkor a 22SZJA-13-01-es lapon a 11-es sorba „4”-est írjon.

Ha a 65c/d < 67c/d, úgy eldöntheti, hogy a jövedelem-(nyereség-)minimumot, vagy a módosított vállalkozói adóalapot tekinti-e a vállalkozói személyi jövedelemadó alapjának. Ha a jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti, akkor a 22SZJA-13-01-es lapon a 11. sorba „5”-öst kell beírnia. Ha a módosított vállalkozói adóalapot tekinti, akkor a 22SZJA-13-01-es lapon a 11. sorba „6”-ost kell beírnia, viszont ez esetben ki kell töltenie, és csatolnia kell a bevallásához a 22SZJA-14-es lapot (nyilatkozatot) is.

12. Vállalkozói személyi jövedelemadó megállapítása

A 13-as lapokon a választott adózási módszer csak a 22SZJA-13-01 és 02-es lapon megtett nyilatkozatai szerint alkalmazható.

Előző lap Következő lap
Tartalomjegyzék