Az őstermelő a jövedelemszámítás szempontjából átalányadózónak számít, ha annak törvényi feltételei fennállnak, ideértve az őstermelők családi gazdaságának tagjait is. Ehelyett az őstermelő választhatja, hogy jövedelmét az adóévben tételes költségelszámolással vagy a 10 százalékos költséghányad alkalmazásával számítja ki, erről azonban nyilatkoznia kell.

Ha az őstermelő személyijövedelemadó-bevallás benyújtására kötelezett, akkor az éves szja-bevallásában nyilatkozhat arról, hogy a következő évre nem választ átalányadózást.

Ha az őstermelőnek nem kell bevallást benyújtania, a bevallási határidőig nyilatkozhat erről a ’T101 nyomtatványon. A nyilatkozatot évente meg kell ismételni, ha az őstermelő a következő adóévben sem kíván átalányadózást alkalmazni.

Ha Ön nem döntött úgy, hogy őstermelői jövedelmét a 2022. évre nem tételes költségelszámolással vagy a 10 százalékos költséghányad alkalmazásával állapítja meg, (tehát 2022-ben a 21SZJA jelű bevallásában nem nyilatkozott arról, hogy nem választ átalányadózást) és az adóévben az őstermelői tevékenységből származó bevétele nem haladta meg az adóévben az éves minimálbér tízszeresét, vagyis 24 000 000 forintot. Nem kell bevételként figyelembe venni a mezőgazdasági őstermelő által e tevékenységével összefüggésben kapott támogatás összegét.

Az átalányban megállapított jövedelmet a mezőgazdasági őstermelőnek a bevételéből 90 százalék költséghányad levonásával kell meghatároznia.

Az átalányadózást alkalmazó őstermelő esetében adómentes e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét (2022-ben 1 200 000 forintot) meg nem haladó része. Ez a bevételre átszámolva azt jelenti, hogy az átalányadózó mezőgazdasági őstermelőnek az éves minimálbér ötszörösét (2022-ben 12 000 000 forintot) meg nem haladó bevétele mentes az adó alól.

A mezőgazdasági őstermelő átalányadózásra való jogosultsága megszűnik, az átalányadózásra jogosító értékhatárnál (24 000 000 forintnál) több bevétele volt az adóévben.

Az átalányadózás kizárólag a mezőgazdasági őstermelői tevékenység egészére alkalmazható.

Ha a 2022. augusztus 31-ig Katv. szerinti egyéni vállalkozó és/vagy 2022. szeptember 1-jétől a KATA tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó az adóévben egyidejűleg mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, akkor e tevékenysége tekintetében is alkalmazhatja az átalányadózást, feltéve, hogy arra jogosult.

Ha az átalányadózás feltételei nem teljesültek, akkor Ön a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelmét az általános jövedelemszámítási szabályok szerint, tételes költségelszámolással vagy a 10% költséghányad levonásával állapíthatja meg. Ekkor a nyilvántartásaiban a jogosultság megszűnésének időpontját megelőző időszakra vonatkozó költségadatokat elegendő egyösszegben feltüntetnie. Ebben az esetben a 22SZJA-12-02-es lap 13-43. soraiban kell a jövedelmét levezetnie.

Átalányadózás esetén az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekintenie, beleértve a korábban és az átalányadózás időszakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési (előállítási) értékének az átalányadózás időszakára jutó értékcsökkenési leírását is. Az átalányadózást megelőzően elhatárolt veszteségből az átalányadózás időszakában évenként 20-20%-ot elszámoltnak kell tekintenie.

Átalányadózás esetén a 22SZJA-A lap 7. sorába írja be a kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítéséből származó bevételéből az erdészeti hatóságnál elkülönített számla javára befizetett összeggel, de legfeljebb a jogszabályban megállapított, a befejezett célállományra igényelhető normatív erdőfelújítási támogatás értékének megfelelő összeggel csökkentett részt^{^[247]}, tekintettel arra, hogy ezekre a bevételekre az átalányadózás nem alkalmazható[248].

50. sor „a” oszlopa: Ide írja be a méhészeti termékek előállításából származó bevételét.

A méhészeti tevékenységgel is foglalkozó átalányadózó mezőgazdasági őstermelő a méhészekre vonatkozó adómentes szabályt és az átalányadózókra vonatkozó adómentes szabályt együttesen alkalmazhatja.

Az átalányadózó őstermelő méhészeti termékek vagy részben méhészeti termékek előállításából származó bevétele alapján megállapított őstermelői jövedelméből adómentes:

a) a méhészeti termékek előállításából származó bevétel nélkül számított bevétel alapján megállapított jövedelemnek az éves minimálbér felét meg nem haladó része (1 200 000 forint), vagy

b) az a) pont szerinti jövedelemnek és a méhészeti termékek előállításából származó bevétel alapján megállapított jövedelemnek az éves minimálbért meg nem haladó része (2 400 000 forint),

azzal, hogy amennyiben az őstermelői bevétel az adóévben az átalányadózás választására jogosító bevételi határt meghaladja, akkor az adóévi őstermelésből származó jövedelemnek a méhészeti termékek előállításából származó bevétel és az összes őstermelői bevétel arányában megállapított részre kell alkalmazni a méhészeti termékek előállításából származó jövedelem megállapítását .^{^[249]}

Így tehát az átalányadózó, méhészeti tevékenységet folytató őstermelő méhészeti termékekből származó jövedelme minden esetben adómentes. A nem méhészeti termékből származó jövedelem pedig csak az éves minimálbér feléig lehet adómentes.

A méhészeti termékek felsorolását az őstermelői kitöltési útmutató mellékletében találja.

50. sor „b” oszlopa: Ebbe a sorba írja be a mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből származó, illetőleg az azzal összefüggő összes bevételét.

Ha átalányadózó őstermelőként a bevétele meghaladja az 1 200 000 forintot, abban az esetben kell kitöltenie az 50. sor „b” oszlopát.^{^[250]}

Ahhoz, hogy meg lehessen állapítani az őstermelői bevételéből származó jövedelmét, 1200 000 forint feletti bevételét be kell vallani, attól függetlenül, hogy a bevételből származó jövedelem adómentes lehet.

Ha mezőgazdasági őstermelőként az éves bevétele a 24 000 000 forintot meghaladja, akkor nem jogosult az átalányadózás alkalmazására.

Őstermelők családi gazdasága esetében akkor alkalmazható átalányadózás, ha a családi őstermelői tevékenység keretében folytatott őstermelői tevékenység bevétele az adóévben nem haladja meg a tagok (ideértve a képviselőt is) adóév utolsó napja szerinti létszáma és az éves minimálbér tízszerese szorzatának összegét, de legfeljebb az éves minimálbér negyvenszeresét (2022-ben a 96 000 000 forintot).

A családi őstermelői tevékenységet folytató tagok külön-külön tesznek eleget adókötelezettségüknek. A tagoknak elegendő egy nyilvántartást vezetni a bevételekről és a költségekről.^{^[251]}

Az 50. sor összegéből a kiegészítő őstermelői tevékenységből származó bevétel

51. sor: Ennek a sornak az „a” oszlopába írja be a kiegészítő őstermelői tevékenységből származó bevételét.

Kiegészítő őstermelői tevékenység a falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, takarmány-előállítás, mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása mező-, erdőgazdasági tevékenységből származó termékfeldolgozás kivételével, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik és nem haladja meg az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mennyiséget, dohányfeldolgozás, bioüzemanyag-előállítás a mező-, erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, továbbá mező- és erdőgazdasági szolgáltatás.

52. sor: Ennek a sornak az „a” oszlopába írja be az 50. sor összegéből a 2022. évi mező-, erdőgazdasági tevékenységből származó termékfeldolgozásból származó bevétel összegét, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik és nem haladja meg a kistermelői rendeletben meghatározott mennyiséget.

Mező-, erdőgazdasági tevékenység a növénytermesztés, kertészet, állattartás, állattenyésztés, halgazdálkodás, szaporítóanyag-termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, valamint a kiegészítő tevékenységgel vegyesen végzett gazdálkodás, ha a kiegészítő tevékenységből származó bevétel nem haladja meg a más mező- és erdőgazdasági tevékenységből származó bevételt.

53. sor „a” oszlopa: Ebbe a sorba írja be az átalányadó alapjául szolgáló összes jövedelmét. Mezőgazdasági őstermelő a jövedelmet a bevételből 90 százalék költséghányad levonásával állapítja meg.^{^[252]}

A 90 százalékos költséghányaddal kiszámított jövedelem adóköteles összegét kell ennek a sornak a „b” oszlopába beírnia (A mezőgazdasági őstermelő átalányban megállapított jövedelme az összevont adóalap részét képezi, ezért a kiszámított jövedelmet a 22SZJA-A lap 17. sor „d” oszlopába kell beírnia.

Ha az 53. sor ’a” oszlopának összege nem nagyobb, mint 1200 000 Ft, akkor a „b” oszlopba 0-át írjon.

Az 53. sor „b” oszlopának összegét úgy számolja ki, hogy az 50. sor „b” oszlopából vonja le az 50. „a” oszlopot és ebből az adómentes bevételt (12 000 000 Ft) és ebből levonja a 90 százalékos költséghányadot.

Az átalányadózó őstermelőt 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség is terhelheti, melyet a 22SZJA-09-es lap 294. sorában kell bevallani.

A részletes szabályok az útmutató elején, a „Mezőgazdasági őstermelők szociális hozzájárulási adója” cím alatt, illetve a 22SZJA-09-es lap kitöltési útmutatójában találhatók.

Az 50. sor összegéből a 2022. évben mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétel összege

54. sor: Ebbe a sorba írja be – tájékoztató adatként – az 50. sor összegéből a 2022. évben mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétel összegét. (Az ÖVTJ szerinti besorolás alapján mezőgazdasági tevékenység: nem évelő növény termesztése, évelő növény termesztése, növényi szaporítóanyag termesztés, állattenyésztés, vegyes gazdálkodás, mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás, vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás.)

Ha a bevételek összegét a költségek összege meghaladja, akkor a veszteség összege elszámolható a következő öt év vagy az előző két év jövedelmével szemben azzal, hogy a veszteség továbbviteléhez nem kell az adóhatóságtól engedélyt kérni.

A veszteségelhatárolásra vonatkozó rendelkezések akkor alkalmazhatók, ha az elhatárolt veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.

A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, még nem érvényesített elhatárolt

veszteség a 2014. december 31-én hatályos rendelkezések szerint írható le azzal, hogy az

így elhatárolt veszteséget legkésőbb a 2025. adóévben lehet érvényesíteni.^{^[254]}

A 2022. évben keletkezett és elhatárolt veszteség összege a következő öt adóév (de legkésőbb az őstermelői tevékenység megszüntetésének adóéve) jövedelmével szemben, az adózó döntése szerinti megosztásban, vagy - az Szja tv-ben meghatározott feltételekkel - a megelőző két év jövedelmével szemben számolható el.

A korábbi évekről áthozott veszteség az elhatárolt veszteség nélkül számított őstermelésből származó jövedelem 50%-áig vehető figyelembe.

Mezőgazdasági tevékenység folytatása esetén a tárgyévi veszteség összege ugyancsak korlátozottan vehető figyelembe a megelőző 2 évre önellenőrzéssel azzal, hogy a veszteség visszamenőleges elhatárolása esetén az egyes adóévekre az elhatárolt veszteség 30%-a vonható csak be veszteségelhatárolás címén. Ha a veszteség összege ennél több, akkor a veszteség fennmaradó része a későbbi évek jövedelmével szemben érvényesíthető.

A 2020-2021. évekre elszámolt veszteség összege a 2022. évi veszteség (43. sor) összegéből

60. sor: Ebbe a sorba írja be azt az összeget, amelyet önellenőrzéssel kíván a 2022. adóévben keletkezett veszteségéből (43. sor) 2020. és/vagy 2021. év(ek)re elszámolni. Ebben a sorban legfeljebb a 43. sorba írt összeg 60%-a (adóévenként 30-30%) szerepeltethető.

A 2022. évben keletkezett veszteségének az összegét visszamenőleg a 2020. és a 2021. évekre is elszámolhatja, ha ezekben az években volt őstermelői tevékenységből adóköteles jövedelme. A veszteség visszamenőleges elszámolása esetén a 2020. és/vagy 2021. években bevallott őstermelői tevékenységből származó jövedelmét önellenőrzéssel kell helyesbítenie. (Az önellenőrzéshez a 2020. évre a 20SZJA, a 20. évre a 21SZJA jelű nyomtatványt kell kitöltenie és benyújtania.) Ha ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozik a veszteség visszamenőleges elszámolása, akkor a NAV-nál kezdeményezett ismételt ellenőrzésre vonatkozó eljárás során van módja e szabály érvényesítésére^{^[256]}. A NAV ekkor határozatban állapítja meg a veszteségelhatárolás mértékét, az adó alapjának, illetve a fizetendő adónak a korrekcióját.

61. sor: Ebbe a sorba írja be a 2022. évi vesztesége (43. sor) összegét, vagy ha ebből a 60. sorban is figyelembe vett valamennyit, akkor ide a 43. sor összegének a 60. sorba írt összeget meghaladó részét írja be.

Korábbi évekről áthozott, még el nem számolt elhatárolható veszteség összege

62. sor: Ebbe a sorba írja be a korábbi évekről áthozott, 2022. évben el nem számolt és továbbra is elhatárolható veszteségének az összegét.

Az átalányadózás időszakában a nyilvántartott veszteség összegéből adóévenként 20-20%-ot elszámoltnak kell tekinteni. Ezt szintén vegye figyelembe ezen sor kitöltése során!

Nyilvántartott veszteség (a 61. és a 62. sorok „b” oszlopainak összege)

63. sor: Ebbe a sorba írja be a 61. és 62. sorokba írt adatok együttes összegét.

Zárókészlet leltár szerinti értéke 2022. december 31-én (anyag, áru, félkész- és késztermék)

70. sor: Ebbe a sorba írja be a vásárolt és a saját termelésű összes anyag, áru, félkész- és késztermék 2022. december 31-én felvett leltár szerinti értékét.

Alkalmazottak átlagos létszáma és a részükre kifizetett munkaviszonyból származó jövedelem

71. sor: Ebbe a sorba írja be az év során foglalkoztatott alkalmazottak átlagos létszámát és a részükre kifizetett munkaviszonyból származó jövedelem bruttó összegét. A számítás során a kerekítés szabályait is alkalmazni kell. Például, ha 7 fő alkalmazott összes foglalkoztatási ideje 2022. februártól 80 hónap, és a részükre, fejenként kifizetett bruttó jövedelem összege (a 2022. évi havi minimálbér összege) 200 000 Ft, akkor az átlagos létszám: 80/12=6,66, ez kerekítve 7 fő, amelyet az „a” oszlopban kell feltüntetni. Ha az alkalmazottaknak kifizetett munkaviszonyból származó jövedelem – az alkalmazottakat foglalkoztató őstermelő által vezetett nyilvántartás szerinti – bruttó összege: 7 x 200 000 Ft, azaz 1 400 000 Ft, akkor azt a „b” oszlopba kell beírnia.

(Az alkalmazott munkabéréből levont személyi jövedelemadó előleget és a foglalkoztatottra tekintettel megállapított szociális hozzájárulási adó kötelezettséget, továbbá az ahhoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettséget a 2208-as bevallásban kellett szerepeltetnie.)

72. sor: Ebbe a sorba írja be a vevők, megrendelők 2022. december 31-én fennálló tartozását.

73. sor: Ebbe a sorba írja be a 2022. december 31-én nyilvántartott szállítói követelésnek az összegét.

74. sor: Ebbe a sorba írja be a beruházási költség címén nyilvántartott összeget.

Tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás, illetve szakképzési munkaszerződés alapján folytatott gyakorlati képzésben résztvevő tanulók létszáma és a megkezdett hónapok száma

75. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetnie a tanulószerződésvagy együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzésben résztvevő tanulói létszámot („a” oszlop) illetve a megkezdett hónapok számát („b” oszlop) abban az esetben, ha a 22SZJA-12-02 lap 20. sorában szakképző iskolai tanulóval kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés alapján igénybe vehető kedvezményt kíván érvényesíteni.

Ebbe a sorba kell beírnia a szakképzési munkaszerződés alapján duális képzőhelyként folytatott szakirányú oktatásban résztvevő tanulói létszámot („a” oszlop) és a megkezdett hónapok számát („b” oszlop) is, ha a 22SZJA-12-02 lap 20. sorában szakképzési munkaszerződés alapján igénybe vehető kedvezményt kíván érvényesíteni.

A 22SZJA-12-03 lapból több is nyitható, de az 50-75. sorok csak a legelső lapon lehetnek kitöltve.

A 2020. május 31-ét megelőzően megkötött tanulószerződés, együttműködési megállapodás alapján foglalkoztatott szakképző iskolai tanulók után, az Szja tv. 2019. december 31-én hatályos rendelkezései alapján igénybe vett kedvezmény esetében is fel kell tüntetni a résztvevő tanulói létszámot és a megkezdett hónapok számát.

A 22SZJA-12-03-as lapon – 80–83. sorokban – kell feltüntetni az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a csekély összegű de minimis (a továbbiakban: de minimis) támogatásnak tekintett összegeket.

A 80-83. sorok kitöltéséhez segítséget nyújthatnak azok a dokumentumok (a folyósító szerv döntése a támogatás odaítéléséről, a támogatás folyósítását megelőzően Ön által kitöltött nyilatkozat, stb.) amelyeket a támogatással összefüggésben az adórendszeren kívüli kifizető ügynökségtől kapott.

Fontosabb jogszabályok, amik a csekély összegű támogatásokra, valamint a csoportmentességi támogatásokra vonatkoznak:

- a 1408/2013/EU bizottsági rendelet a mezőgazdasági csekély összegű támogatásokról,

- a 717/2014/EU bizottsági rendelet a halászati csekély összegű támogatásokról,

De minimis lehet minden támogatás, ha azt jogszabály^{^[257]} jogszabályon alapuló kiírás de minimisként nevesít. Csak az ún. transzparens támogatások esetén alkalmazható, azaz csak akkor, ha előre meghatározható a támogatás pontos összege (pl.: ilyen az adó, illetve adóalap kedvezmény).

- 200 ezer eurónak megfelelő Ft összeg lehet általános csekély összegű támogatás esetén,

- 100 ezer eurónak megfelelő Ft összeg lehet kereskedelmi árufuvarozás ágazatban^{^[258]},

- 25 ezer eurónak megfelelő Ft összeg lehet mezőgazdasági csekély összegű támogatás esetén,

- 30 ezer eurónak megfelelő Ft összeg lehet halászati és akvakultúra ágazatban.

A szabályozás szerinti adóévekben kell a támogatás maximálisan igénybe vehető összegét meghatározni. A 3 adóév összeszámításának kiindulásánál mindig az aktuális adóév a 3. év. A 3 éves időszakot ún. gördülő módszerrel kell megállapítani, azaz mindig az aktuális adóévhez képest kell az előző 2 adóév de minimis támogatásait összeszámítani. (Például a 2022. évben a 2020. és 2021. években odaítélt és a 2020. és 2021. évről benyújtott bevallás de minimis támogatásait kellett levonnia a 200 eurós határ összegéből, hogy a 2022. évben érvényesíthető de minimis összegét megkapja). A támogatástartalmat kell egybeszámítani. Ha a mezőgazdasági őstermelő egy olyan beruházáshoz akar de minimis támogatást igénybe venni, amellyel összefüggésben állami támogatásban részesült, akkor az állami támogatás és a de minimis összege együttesen nem haladhatja meg az adott régióra meghatározott támogatási intenzitást (azaz azt a %-ot, ami megmutatja, hogy egy adott egységnyi beruházáshoz maximum hány % támogatás vehető igénybe).

A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi egy adott csoportmentességi rendeletben rögzített maximális támogatási intenzitást vagy összeget. Ez azt jelenti, hogy egybe kell számítani az ugyanazon elszámolható költségekre vonatkozó állami támogatás és a de minimis összegét (kumuláció). Tekintettel arra, hogy az uniós állami támogatási halmozódás szabályait bármely támogatási jogcímen nyújtott támogatások vonatkozásában szükséges vizsgálni ezért a 22SZJA-12-01-es lap (F) blokkjában tehet nyilatkozatot, hogy azonos projekt tekintetében a vonatkozó maximális támogatási intenzitásra figyelemmel vette igénybe a kedvezményt.

A regionális támogatási térképet az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet[259] 25. §-a szabályozza.

A mezőgazdaság területén az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, a Bizottság 1408/2013/EU rendelete (2013. december 18.) (a továbbiakban: 1408-as rendelet) alkalmazandó ami 2014. január 1-től 2027. december 31-éig hatályos. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak nyújtott csekély összegű támogatásokról a 360/2012/EK számú rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

Az 1408-as rendelet meghatározza a mezőgazdasági termékek feldolgozásának fogalmát. Ha az alapanyag és a végtermék nem minősül mezőgazdasági termék elsődleges előállításának, akkor a de minimis támogatás nem vehető igénybe.

A 2022. évi adókötelezettség bevallásánál (2023. május 22.) a de minimis támogatások az 1408-as rendelet szerint minősíthetők (ha azok előírásának megfelelnek).

Hasonlóan a nem mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozásoknak biztosított kedvezményekhez, ha a mezőgazdasági termelőknek az adórendszerben nyújtott kedvezmény vagy egy közvetlen támogatás a közösségi előírások szerint állami támogatásnak minősül, akkor a kedvezmény érvényesítéséhez, a támogatás igénybevételéhez a hazai jogszabályi előírások mellett meg kell felelni a közösségi rendeletben foglaltaknak is.

A következőkben csak a főbb szabályokról olvashat, ha további, részletesebb tájékoztatást szeretne, akkor kérjük olvassa el az erre vonatkozó rendeletet is.

Az 1408-as rendelet hatálya a mezőgazdasági elsődleges termelést folytató vállalkozásokra terjed ki.

· A harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenység, nevezetesen tiltott az exportált mennyiségekhez közvetlenül kapcsolódó támogatás; értékesítési hálózat kialakításával és működtetésével vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal kapcsolatos támogatás.

Nem használható olyan támogatásra ami a piacon forgalmazott termékek ára, vagy mennyisége alapján kerül meghatározásra.

Az egy és ugyanazon vállalkozásnál 3 egymást követő adóévben a kapott mezőgazdasági de minimis támogatások együttesen nem haladhatják meg a 25 ezer eurót. Az a támogatás, amellyel a vállalkozás meghaladná a keretet, részben sem érvényesíthető^{^[260]}.

A 2019. március 14. előtt meghozott támogatási döntések esetében a döntés időpillanatában hatályos – az 1408/2013/EU rendeletben meghatározott – 15 ezer euró/egy és ugyanazon vállalkozó/3 év mértékű egyéni keret az irányadó, mert a 2019/316/EU rendeletet 2019. március 14-én lépett hatályba (és a módosításokat csak előremutatóan lehet alkalmazni).

2019. április 11-ét követően az egyéni keret megemelkedett, az 3 egymást követő évben összesen legfeljebb 25 ezer euró lehet egy és ugyanazon vállalkozásonként.

A támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi egy csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális támogatási intenzitást vagy összeget^{^[261]}. Az előbbi szabály alól léteznek kivételek, azokat megtalálja az 1408-as rendelet 5. cikk (2)-(3) bekezdéseiben.

A több részletben kifizetett támogatást az odaítélés időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. (A diszkontálásra használt kamatláb a támogatás odaítélésekor érvényes diszkontráta.)^{^[262]}

A rendelet csak olyan támogatásokra alkalmazandó, amikhez előzetesen pontosan kiszámítható a bruttó támogatástartalom anélkül, hogy kockázatértékelést kellene végezni („átlátható támogatás”). A rendelet alapján igénybe vehető támogatás lehet:

Ha a halászati és akvakultúra-ágazatban működő valamely vállalkozás az 1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek elsődleges előállítása területén is végez tevékenységet, az előbbi tevékenységek vonatkozásában nyújtott támogatásokra a 717/2014/EU bizottsági rendelet rendelkezései alkalmazandók.

A támogatást akkor kell odaítéltnek tekinteni, amikor az alkalmazandó nemzeti jogrendszer értelmében a támogatás igénybevételének jogát a kedvezményezett vállalkozásra ruházzák, függetlenül a csekély összegű támogatás folyósításának időpontjától.^{^[264]}

- adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatás esetén az az időpont, amikor a támogatás igénybevételének jogát a kedvezményezettre ruházzák, azaz a támogatásról szóló döntést tartalmazó okirat kelte (a támogatás odaítélése),

– az adórendszeren belüli támogatások esetén az adóbevallás benyújtásának a napját kell a de minimis támogatás megszerzési időpontjának tekinteni.

Az euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításának szabályai:

- adórendszeren kívüli támogatás esetén a támogatási döntés napjának hónapját megelőző hónap utolsó napján érvényes, az MNB által közzétett devizaárfolyamot kell alkalmazni. Agrár- és vidékfejlesztési támogatások esetén a támogatást nyújtónak a támogatási intézkedés jellegéhez igazodó választása szerint a támogatási kérelem benyújtási hónapjának első napján, a benyújtási időszak első napján, a támogatási kérelem benyújtásának hónapját megelőző hónap utolsó napján vagy a támogatási döntés napját megelőző hónap utolsó napján érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett, két tizedesjegy pontossággal meghatározott devizaárfolyamot kell alkalmazni,^{^[265]}

- adórendszeren belüli támogatásnál pedig az adóév utolsó napján érvényes, az MNB által közzétett árfolyamot kell alkalmazni.

80-83. sorok: Ezekben a sorokban az adórendszeren kívüli csekély összegű (de minimis) támogatásra vonatkozó adatokat kell szerepeltetni.

Ha a 22SZJA-12-01 lap (F) blokkjában nyilatkozott, hogy Ön nem érvényesített adórendszeren kívüli csekély összegű (de minimis) támogatást, vagy ún. csoportmentességi támogatást, és nem részesült adórendszeren kívüli támogatásban, akkor ezeket a sorokat ne töltse ki. Ha igénybe vett adórendszeren kívüli támogatást akkor, az „a” oszlopban kell feltüntetnie a támogatási döntés dátumát, ami a támogatásról szóló döntést tartalmazó okirat kelte (a támogatás megítélése), vagyis a támogatás igénybevételi jogának a kedvezményezettre ruházásának időpontja. A táblázatban a jelen bevallás benyújtásának napját megelőző 3 éves időszakban (beleértve a bevallás benyújtásának napját is: 2023. május 22.) megítélt támogatás adatait kell feltüntetni. Abban az esetben, ha Ön a szóban forgó évekről benyújtott bevallásainak valamelyikében érvényesített csekély összegű támogatást és ennek megfelelően szerepeltette az ezen adóévekben kapott támogatásokat, úgy a jelen bevallásban ezeket az adatokat nem szükséges megismételnie.

Kérjük, hogy a „b” oszlopban a támogatás típusának megfelelő kódszámot szíveskedjen feltüntetni!

Fontos! Ha olyan adórendszeren kívüli támogatást kíván feltüntetni, ami típusa szerint többféle (például a támogatási összeg fele mezőgazdasági-, másik fele általános de minimis támogatásnak minősül), akkor kérjük, e támogatást – a támogatástartalom [c) oszlop értéke] támogatástípus szerinti megbontásával – két külön sorban tüntesse fel.

A „c” oszlopban a juttatás támogatástartalmának az összegét kell szerepeltetni forintban. A támogatástartalom a támogatásnak a 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt módszer szerint számított értéke, lényegében a kapott támogatás teljes összegének jelenértékét jelenti (az adott támogatás megítélése adóévében érvényes diszkont kamatlábbal számított, jelenértéken meghatározott összeg).

A táblázatban a 2022. adóévben, illetve a 2023. adóévre vonatkozóan a jelen bevallás benyújtás napjáig (2022. május 20.) megítélt támogatás adatait kell feltüntetni. Abban az esetben, ha Ön a 2020-2021. évről benyújtott bevallásaiban nem szerepeltette az ezen adóévekben kapott támogatásokat, úgy utólag ezeket is itt van lehetősége feltüntetni.

Ha a 80-83. sorok nem elegendőek az adórendszeren kívüli de minimis támogatások felsorolására, akkor lehetősége van újabb 22SZJA-12-03-as lap megnyitására. Több lap esetén az 50-78. sorok csak a legelső lapon lehetnek kitöltve.ű

Ha a 22SZJA-12-01 lap (F) blokkjában nyilatkozott, hogy az adóbevallás benyújtásának napján nincs az adózóval egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő más vállalkozása, akkor a 84-89. sorokat ne töltse ki.

Az egy és ugyanazon vállalkozás részére három egymást követő adóévben odaítélt csekély összegű támogatás összege nem haladhatja meg az adott de minimis támogatásra vonatkozó uniós jogszabályban meghatározott felső határt. Az a támogatás, amellyel a vállalkozás meghaladná a felső határt, részben sem érvényesíthető.

„Egy és ugyanazon vállalkozás”: valamennyi olyan vállalkozás, között az alábbi kapcsolatok legalább egyike fennáll:

- valamely vállalkozás rendelkezik egy másik vállalkozás részvényesei vagy tagjai szavazati jogának többségével;

- valamely vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási-, irányítási- vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét;

- valamely vállalkozás jogosult meghatározó befolyást gyakorolni valamely másik vállalkozás felett az utóbbi vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az annak alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően;

- valamely vállalkozás, amely részvényese vagy tagja egy másik vállalkozásnak, az adott vállalkozás egyéb részvényeseivel vagy tagjaival kötött megállapodás szerint egyedül ellenőrzi az említett vállalkozás részvényesei, illetve tagjai szavazati jogának többségét.

A fentebb említett kapcsolatok bármelyikével egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkező vállalkozásokat is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni.

Az egy és ugyanazon vállalkozás fogalma szempontjából a mezőgazdasági őstermelő magánszemélyt és a családi gazdaságot is vállalkozásnak kell tekinteni.

84-89. sorok: Ezekben a sorokban tüntesse fel az Önnel az adóbevallás benyújtásának napján egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások adószámát.

Ha Önnek a 84-89. sorok nem elegendőek az Önnel egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások adószámainak felsorolására, akkor lehetősége van újabb, 22SZJA-12-03-as lapok megnyitására. Több lap esetén az 50-75. sorok csak a legelső lapon lehetnek kitöltve.

A felsorolt csoportokon belül az épületek műszaki ismérvek szerinti besorolása:

Csoport megnevezése	Felmenő (függőleges teherhordó) szerkezet	Kitöltő (nem teherhordó) falazat	Vízszintes teherhordó szerkezet*
Hosszú élettartamú szerkezet	Beton-és vasbeton, égetett tégla-, kő-, kohósalak és acélszerkezet	Tégla, blokk, panel, öntött falazat, fémlemez, üvegbeton és profilüveg	Előre gyártott és monolit vasbeton acéltartók közötti kitöltő elem, valamint boltozott födém
Közepes élettartamú szerkezet	Könnyűacél és egyéb fémszerkezet, gázszilikát szerkezet, bauxitbeton szerkezet, tufa- és salak-blokk szerkezet, fűrészelt faszerkezet, vályogfal szigetelt alapokon	Azbeszt, műanyag és egyéb függönyfal	Fagerendás (borított és sűrűgerendás), mátrai födém, könnyű acélfödém, illetve egyesített acél tetőszerkezet könnyű kitöltő elemekkel
Rövid élettartamú szerkezet	Szerfás és deszka-szerkezet, vályogvert falszerkezet, ideiglenes téglafalazat	Deszkafal, lemezkeretbe sajtolt lapfal	Szerfás tapasztott és egyéb egyszerű falfödém

*(közbenső és tetőfödém, illetve egyesített teherhordó, térelhatároló tetőszerkezet)

Az épület jellegét a három ismérv közül a rövidebb élettartamot jelentő alapján kell meghatározni. Az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések értékcsökkenését az épülettől elkülönülve is el lehet számolni. Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket kiszolgáló vezetékek leírását az épülettől függetlenül, a gépeknél, illetve vezetékeknél megadott leírási kulcsok alapján kell megállapítani.

Gőz-, forró víz- és termálvízvezeték, földgáz távvezeték, termálkút 10,0

Alagutak és földalatti építmények (a bányászati építmények kivételével) 1,0

Hulladéktároló: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő tárolásra, ártalmatlanításra szolgáló épület, építmény; a hulladéktároló létesítése miatt igénybe vett földterületre értékcsökkenési leírást a hulladéktárolóval azonos leírási kulccsal kell számolni.

Hulladékhasznosító létesítmény: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő hasznosítás céljára szolgáló épület, építmény, ide nem értve a földterületet.

Melioráció: szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep és erdőművelési ágú, nem belterületen végrehajtott, a termőföld mezőgazdasági célú hasznosítását szolgáló, vízháztartás-szabályozó építmény; talajjavítás legalább 6 éves tartamhatással, valamint a területrendezés építménye.

– a HR 8456-8465, 8479 vtsz.-okból a programvezérlésű, számvezérlésű gépek, berendezések;

– a HR 8443 31, 8443 32, 8471, 8528 42, 8528 52, 8530, 8537 vtsz.-okból az irányítástechnikai és általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések;

– a HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz.-okból az átviteltechnikai, az ipari különleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő és vizsgáló berendezések;

– a HR 8470, 8472 vtsz.-ok, valamint a HR 8443 39 vtsz.-alszám alól a nyomtatók;

– a HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz.-okból a fluidágyas szénportüzelésű berendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések;

– a HR 8417 80 70 vtsz-ből, valamint a 8514 vtsz.-ból a hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések;

– a HR 8419, 8421 vtsz.-okból a szennyező anyag leválasztását, szűrését szolgáló berendezések;

– a HR 8419 20 00 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz.-okból az orvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök.

– a HR 8701 vtsz.-ból a járművek, valamint a HR 8702-8705, valamint a HR 8710, 8711 vtsz-ok.

A kortárs képzőművészeti alkotást 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet leírni.

Kortárs képzőművészeti alkotásnak – a költségként való elszámolása szempontjából – azt az alkotást lehet tekinteni, amelynek alkotója a vásárlás évének első naptári napján élt.

Értékcsökkenési leírást az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés vagy elidegenítés (apportálás stb.) napjáig lehet elszámolni. Abban az esetben, ha az üzembe helyezés vagy az elidegenítés az adóévben évközben valósult meg, akkor az értékcsökkenési leírás összegét napi időarányosítással kell kiszámolni. Az üzembe helyezés napja a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatba vételének napja. Ezt az időpontot a beruházási és felújítási költség nyilvántartásban, illetve a tárgyi eszközök nyilvántartásában is fel kell jegyezni.

Az alábbiakban felsorolt tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának meghatározása érdekében az eszközök beruházási költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben azt vállalkozói tevékenységéhez várhatóan használni fogja^{^[267]}.

– az ipari park közműnek minősülő (út, víz- és csatornaellátás, energiaellátás, távközlés célját szolgáló) tárgyi eszköze;

– a kizárólag alapkutatáshoz, alkalmazott kutatáshoz vagy kísérleti fejlesztéshez használt tárgyi eszköz;

Az előzőekben felsorolt tárgyi eszközök esetében az elszámolási időszakot és az értékcsökkenési leírásként évenként elszámolható összeget (vagy meghatározásának módszerét) az eszköz használatbavétele időpontjában kell meghatározni és az egyedi részletező nyilvántartásban rögzíteni.

Ültetvények esetében az üzembe helyezés napja az a nap, amikor az ültetvény termőre fordul.

Az ültetvény olyan építmény, amelynek eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik, és egybefüggő területük eléri vagy meghaladja szőlőültetvény esetén az 1000 négyzetmétert, gyümölcsfa ültetvény esetében az 1500 négyzetmétert, bogyósgyümölcs-ültetvény esetében az 500 négyzetmétert.

Értékcsökkenési leírás alá vonható a tenyészállatok beszerzésére fordított kiadás is. A tenyészállatok körébe tartoznak azok az állatok, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható terméket) termelnek, és ezen termékek értékesítése, vagy az egyéb (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás) hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási (őstermelői) tevékenységet.

A tenyészállat fogalmának meghatározásánál azonos módon kell eljárni az egyedi megjelölésű tenyészállat és a tenyészállomány esetén. (Nem egyedi megjelölésű pl. egy tenyésztésbe nem állított tojástermelő baromfiállomány.)

Az üzembe helyezés napja tenyészállatok esetében nőivarú állatnál az a nap, amikor az első szaporulata megszületett, hímivarúnál az első termékenyítés, vagy az első spermalevétel napja. A csak a termékéért tartott állatoknál az üzembe helyezés napja a terméknyerés időpontjának kezdő napja (pl. a tojástermelés első napja).

A tenyészállat beszerzési ára, valamint a tenyészállattal kapcsolatban a tenyésztésbe állításig felmerült anyagkiadás és a mások által végzett munka igazolt összege tekintetében választhatja azt is, hogy azt a felmerülés évében költségként számolja el, vagy azzal az értékcsökkenés alapját növeli.

A számlaadásra nem kötelezett (kompenzációs felárat választó) mezőgazdasági őstermelőtől történő tenyészállat vagy tenyészállat alapanyag vásárlása esetén az adásvételi szerződés, vagy a megállapodás az, amely bizonylatként ismerhető el. (Ilyen esetben a vásárlásra fordított összeg hitelt érdemlő bizonyítása az eladó mezőgazdasági őstermelői igazolványában lévő értékesítési betétlap bejegyzése alapján is elismerhető.)

A tenyészállat bekerülési értéke mezőgazdasági őstermelő esetében akkor szolgálhat az értékcsökkenési leírás alapjául, ha az állat az Szja tv. 6. számú mellékletének II/A. pontjában felsorolt állatok körébe tartozik.

Az értékcsökkenési leírás összegének megállapításához a tárgyi eszközökről nyilvántartást kell vezetni az Szja tv. 5. számú mellékletében megjelölt adattartalommal.

Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség az üzembe helyezésig felmerült kiadások nyilvántartásba vétele alapján. Beruházási költségnek a tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében, az üzembe helyezés napjáig felmerült, költségként elismert és igazolt, a beruházási és felújítási költség-nyilvántartásban feltüntetett kiadás minősül. Ezen belül beruházási költségnek a tárgyi eszközök esetében a beszerzési árat, saját előállítás esetén az anyagkiadást, és a mások által végzett munka számlával (számlákkal) igazolt összegét kell tekinteni. A felújítási költség akkor képezi az értékcsökkenési leírás alapját, ha azt nem számolta el egy összegben tárgyévi költségként. Ez utóbbi esetben az értékcsökkenési leírás módosított alapját és a módosítás időpontját a tárgyi eszköz-nyilvántartásban is fel kell jegyeznie. Az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a vonatkozó számlában (okmányban) szereplő és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagynia. A le nem vonható áfa az értékcsökkenési leírás alapjába beszámít. A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, a bizományi díj, a vám, az illeték, az adók – az áfa kivételével –, a hitel igénybevételével kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja, stb.) a beszerzési ár részét képezi. Épület, építmény beszerzési árának a szerződésben megjelölt összeg számít.

A bányaművelésre, a hulladéktárolásra igénybe vett földterület, telek és a melioráció kivételével nem számolható el értékcsökkenési leírás a földterület, a telek, a telkesítés, az erdő, a képzőművészeti alkotás (kortárs képzőművészeti alkotás kivételével) beszerzési ára/előállítási költsége után. Ha a tárgyi eszközhöz telek is tartozik, akkor a telek beszerzési költségét el kell különíteni.

Évközi beszerzés, elidegenítés esetén az értékcsökkenési leírás időarányosan számolható el. Példa: 2022. május 11-én üzembe helyezett jármű beszerzési ára 3 500 000 Ft volt.

– a jármű esetében az éves leírási kulcs (20%) alkalmazásával a teljes adóévre elszámolható összeg: 3 500 000 x 0,20 = 700 000 Ft

– az időarányos elszámolás miatt figyelembe vehető napok száma (2022. május 11. – 2022. december 31. között) 235 nap

A 200 000 Ft egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33%-os norma alá besorolt tárgyi eszközök esetében az értékcsökkenési leírás mértékét Ön is meghatározhatja. Ekkor azonban a leírási évek számának legalább 2 adóévnek kell lennie azzal, hogy a leírás mértéke 50-50%. Ezt a szabályt a 2008. január 1-je után beszerzett tárgyi eszközök esetében kell alkalmazni.

Ha 2022. március 7-én történt az üzembe helyezés és a tárgyi eszköz beszerzési ára 175 000 Ft, akkor 2022-ben és 2023-ban értékcsökkenési leírás címén, (175 000 x 0,5) = 87 500 Ft/év vehető figyelembe.

A HR 8471 vtsz. alá tartozó általános rendeltetésű számítástechnikai gépre, berendezésre, a 33 vagy a 14,5%-os norma alá besorolt és korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökre, a szellemi termékre, valamint a kísérleti fejlesztés aktivált értékére – értékhatártól függetlenül – 50%-os értékcsökkenési leírás érvényesíthető. Évközi üzembe helyezés esetén az időarányosítást ebben az esetben is alkalmazni kell.

A tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, az élettartam növelésével kapcsolatban felmerült kiadás, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, felújítással kapcsolatosan felmerült kiadás (felújítási költség) a felmerülés évében költségként elszámolható, de választható az értékcsökkenési leírás alapjának növelése is.

Tárgyi eszközök, nem anyagi javak 1996. december 31-ét követően részletfizetéssel (ideértve az 1996. december 31-ét követően kötött lízingszerződést is) történő vásárlása esetén (ha a szerződés szerint az utolsó részlet törlesztésével, vagy azt követően egy meghatározott időtartamon belül tulajdonossá válik) a beszerzési ár egészére alkalmazható az értékcsökkenési leírás, függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. A részletfizetéshez kapcsolódó kamat az üzembe helyezés időpontjától nem része a beszerzési árnak, a kifizetés évében költségként elszámolható.

Bérelt ingatlanon végzett felújítás, átalakítás költségét annak felmerülése évében lehet elszámolni a költségek között, a bekerülési érték nagyságától függetlenül. A bérelt ingatlanon végzett beruházást akkor lehet értékcsökkenési leírás alá vonni, ha a beruházás a bérlő tulajdonába is kerül.

A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és –értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet 1. számú mellékletének A. része alapján

Kis mennyiség meghatározása alaptermékek és ebből előállított termékek vonatkozásában

	Termék vagy alaptermék, és a hozzá kapcsolódó tevékenység megnevezése	Heti* maximális mennyiség	Éves maximális mennyiség
1.	Kifejlett vagy növendék sertés vagy juh vagy kecske vagy strucc vagy emu levágása és húsának értékesítése	6 db	72 db
2.	50 kg alatti malac vagy 15 kg alatti bárány, gida levágása és húsának értékesítése (élősúlyban)	10 db	120 db
3.	Kifejlett vagy növendék szarvasmarha levágása és húsának értékesítése	2 db	24 db
4.	100 kg alatti borjú levágása és húsának értékesítése (élősúlyban)	2 db	24 db
5.	Házi tyúkféle levágása és húsának értékesítése	200 db
6.	Víziszárnyas vagy pulyka levágása és húsának értékesítése	100 db
7.	Nyúlféle levágása és húsának értékesítése	50 db
8.	Húskészítmény előállítása és értékesítése	70 kg	2 600 kg
9.	Tej értékesítése	200 liter
10.	Tejtermék előállítása és értékesítése	40 kg
11.	Méz és méhészeti termék értékesítése (Együttesen)		5 000 kg
12.	Tojás értékesítése	500 db	20 000 db
13.	Hal értékesítése		6 000 kg
14.	Növényi eredetű alaptermék értékesítése		20 000 kg
15.	Savanyúság	150 kg	5 200 kg
16.	Növényi eredetű, hőkezeléssel feldolgozott termék értékesítése	150 kg	5 200 kg
17.	Egyéb feldolgozott növényi eredetű termék értékesítése	50 kg
18.	Vadon termő betakarított, összegyűjtött termék értékesítése	50 kg
19.	Termesztett gomba értékesítése	100 kg
20.	A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 71. § b) pontja szerinti bérfőzött, párlat értékesítése		2hl tiszta szesznek megfelelő párlat
21.	Egyéb élelmiszer értékesítése	50 kg

Az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet 1. számú mellékletének B. része alapján

Az Szja tv. 1. számú melléklet 4.45. pontja alapján méhészeti terméknek a következők minősülnek:

I. A tételes költségelszámolást alkalmazó járulékfizetésre nem kötelezett mezőgazdasági őstermelő – akinek van a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél-azonosítója – 2022. évi összevont adóalapja 650 000 Ft. Az őstermelésből származó bevétele 2 000 000 Ft, amiből az őstermelői jövedelem 400 000 Ft, termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó jövedelme pedig 250 000 Ft. Könyvelőnek kifizetett, számlával igazolt összeg 15 000 Ft.

97 500 – 37 500 = 60 000 Ft. Tekintettel arra, hogy a különbözet a 100 000 Ft-ot nem éri el, és a magánszemély számlával igazoltan a könyvelőnek 15 000 Ft-ot kifizetett, könyvelői díjkedvezményt is érvényesíthet.

Adókedvezményként a könyvelőnek kifizetett összeg 62%-a, vagyis 15 000 x 0,62 = 9 300 Ft érvényesíthető. Az őstermelői kedvezmény címén levonható a 60 000 Ft és a 9 300 Ft együttes összege, vagyis 69 300 Ft. Ez az összeg egyben agrár de minimis támogatásnak minősül. A példabeli adózónak ezt az összeget kell a 22SZJA-B lap 48. sor „b” oszlopába beírnia. A 22SZJA-B lap 48. sor a) oszlopába a kedvezmény összegéből a halászati csekély összegű támogatásnak minősülő összeget kell feltüntetni. Az adózónak az őstermelésből származó jövedelme után a 13%-os szociális hozzájárulási adót is be kell vallania és meg kell fizetnie. Jelen példánál maradva a nem biztosított őstermelő esetén, 52 000Ft-ot (400 000 Ft x 0,13) kell a 22SZJA-09-es lap 294. sor „f” oszlopába beírnia.

II. Egy átalányadózó őstermelő 2022. évi bevétele: 16 000 000 forint,

Az átalányban megállapított jövedelem 100 000 forint (16 000 000 forint – 3 000 000 forint – 12 000 000 forint 90 százalékos költséghányaddal csökkentve), amely az összevont adóalap részét képezi. Az átalányban megállapított jövedelem után 13%-os szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége is keletkezhet.

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség megállapítása

III/1. Ha a járulékfizetésre kötelezett nem átalányadózó őstermelő éves bevétele 900 000 forint, tehát az éves bevétele nem éri el az éves minimálbér felét (1 200 000 Ft), ekkor szociális hozzájárulási adó fizetésére nem kötelezett, kivéve, ha vállalja, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Ekkor a mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.

Ha a mezőgazdasági őstermelő járulékfizetésre kötelezett, akkor a saját maga után évente terhelő adó alapja a tárgyévi összevont adóalapba tartozó, őstermelői tevékenységből származó jövedelme, de havonta legalább a minimálbér (200 000 Ft), amely 26 000 Ft szociális hozzájárulási adót jelent, vagy a Tbj. 41. § (4) bekezdése szerinti, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.

Ha a járulékfizetésre kötelezett tételes költségelszámolást választó mezőgazdasági őstermelőnek az első negyedévben a bevétele 1 250 000 Ft volt, mely egyben az éves bevétele is, akkor az első negyedévre vonatkozóan már adóelőleget kell fizetnie. (A minimálbér alapján adófizetésre kötelezett őstermelő a tárgyévben először arra a negyedévre fizet adóelőleget, amelyben az őstermelői tevékenységből származó - támogatások nélküli - bevétele a meghatározott, adófizetési kötelezettséget eredményező értékhatárt meghaladja.)

Ebben az esetben a 22SZJA-09-es lap 294. sorának kódkockáját jelölni kell, és a 294. sor „b” oszlopba 78 000 forintot {(200 000 + 200 000 + 200 000)*0.13} kell írnia. Tekintettel arra, hogy az első negyedévben már meghaladta az őstermelő a rá meghatározott értékhatárt, ezért a másik három negyedévre vonatkozóan is be kell írnia a szociális hozzájárulási adó előleget a „c”, „d” és az „e” oszlopokba is (78 000 forint). Ebben az esetben a 294. sor „f” oszlopát nem kell kitöltenie.

Ha a járulékfizetésre kötelezett nem átalányadózó mezőgazdasági őstermelő az adóév minden hónapjára szocho-előleg fizetésére kötelezett (vagyis éves szinten a minimálbér 12-szerese után fizette meg a szocho-előleget), és az az éves jövedelem meghaladja a minimálbér 12-szeresét, akkor az „f” oszlopban a minimálbér 12-szerese és a tényleges éves jövedelem különbözetének 13 %-át kell beírni. A szociális hozzájárulási adóelőleget ugyanis a minimálbér után kell megfizetni, de az őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja elsősorban a tárgyévi összevont adóalapba tartozó, őstermelői tevékenységből származó jövedelem, de havonta legalább a minimálbér.

III/2. Ha az átalányadózó, járulékfizetésre kötelezett őstermelő éves bevétele 9 000 000 forint, akkor adó fizetésére és szociális hozzájárulási adó fizetésére nem kötelezett, mert az éves minimálbér ötszörösét (12 000 000 Ft) nem haladta meg a bevétele, kivéve ha vállalja, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Ekkor a mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.

Ha az átalányadózó járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelőnek a saját maga után havonta terhelő adó alapja a minimálbér (200 000 Ft), akkor az 26 000 Ft szociális hozzájárulási adót jelent. Az átalányadózó járulékfizetésre kötelezett őstermelőnek a saját maga után évente terhelő adó alapja lehet a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege is.

A járulékfizetésre kötelezett átalányadózó mezőgazdasági őstermelő adóelőleg fizetésére kötelezett, attól a negyedévtől, amikortól a bevétele meghaladja a minimálbér ötszörösét (12 000 000 forint). Ebben az esetben az alábbiak szerint kell kitölteni a 22SZJA-09-es lap 294. sorát.

Ha első negyedévben a bevétele 10 000 000 forint volt, a 294. sor „b” oszlopát nem kell kitölteni.

Ha a második negyedévben a bevétele áprilisban 3 000 000 forint volt, abban az esetben a második negyedévre a bevétele összesen 13 000 000 forintra emelkedett. Ekkor a 22SZJA-09-es lap 294. sorának kódkockáját jelölni kell és a „c” oszlopba (3*200 000 Ft)*0,13 összegét kell írnia, ami 78 000 forintot jelent. Az adómentes bevételi értékhatár átlépése esetén a szocho alapjának meghatározásakor a negyedév azon hónapjait kell figyelembe venni az adóelőleg fizetési kötelezettség számításához, amelyekben a bevétel már meghaladta a bevételi értékhatárt. Ugyanennek az őstermelőnek a III. negyedévre 14 000 000 forintra változik a bevétele (mert a III. negyedévben 1 000 000 forint bevétele keletkezett). A IV. negyedévre pedig 1 000 000 forint bevétele keletkezik, így a 2022. adóévre 15 000 000 forintra növekszik a bevétele. A szociális hozzájárulási adó összege a III. és IV. negyedévre megegyezik a „c” oszlopba írt összeggel, így a 294. sor „d” és az „e” oszlopba 78 000 – 78 000 forintot kell írnia. Tekintettel arra, hogy az első negyedévre nem fizette meg a szociális hozzájárulási adót előlegként, ezért utólag kell azt megfizetnie a 78 000 forintot a 294. sor „f” oszlopának kitöltésével, a 78 000 forintot {(200 000 + 200 000 + 200 000)*0.13}.

III/3. Ha a járulékfizetésre nem kötelezett nem átalányadózó mezőgazdasági őstermelőnek a bevétele 900 000 forint, akkor szociális hozzájárulási adó fizetésére nem kötelezett, mert az éves minimálbér felét (1 200 000 Ft) nem haladja meg az adóévben az őstermelői tevékenységből származó - támogatások nélküli – bevétele.

Ha a járulékfizetésre nem kötelezett átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelőnek az éves bevétele 9 000 000 Ft, akkor szociális hozzájárulási adó fizetésére nem kötelezett, mert az éves minimálbér ötszörösét (12 000 000 Ft) az adóévben meg nem haladó őstermelői tevékenységből származó - támogatások nélküli - bevétellel rendelkezett.

A járulékfizetésre nem kötelezett őstermelő szociális hozzájárulási adóelőleg fizetésére nem kötelezett, ezért ha nem átalányadózó őstermelő és az éves bevétele 3 000 000 Ft (tehát meghaladja az éves minimálbér felét), akkor a szociális hozzájárulási adóját a 22SZJA-09-es lap 294-es sorának „f” oszlopába kell beírnia, amely a jövedelem 13 százaléka. Ebben az esetben a 294. sor „b”-„e” oszlopait üresen kell hagyni. A járulékfizetésére nem kötelezett átalányadózó őstermelő akkor tölti ki a 294-es sor „f” oszlopát, ha az őstermelői tevékenységből származó bevétele az éves minimálbér ötszörösét az adóévben meghaladja. A 294. sor „b”-„e” oszlopait szintén üresen kell hagyni.

Az adóévben a Tbj. szerint saját jogú nyugdíjassá váló mezőgazdasági őstermelő az adóalapjának megállapítása során nem veszi figyelembe a Szocho tv. 7. §-a szerint a tárgyévre megállapított adóalapjának a nyugdíjfolyósítás kezdő napját követő időszakra arányosan jutó részét[268].

Példa: Átalányadózó munkaviszonyban álló mezőgazdasági őstermelő 2022. szeptember 20-tól nyugdíjban részesül. Bevétele a 12 000 000 forintos mentességi határt 2022 májusában haladta meg. Mivel egész évben nem biztosított mezőgazdasági őstermelő, ezért szocho-előleg fizetésére nem kötelezett. Az éves átalányban megállapított őstermelői jövedelme 2 000 000 forint. A nyugdíjas őstermelő mentesül a szocho megfizetése alól. Az adóévben nyugdíjassá váló mezőgazdasági őstermelő az adó alapjának megállapítása során nem veszi figyelembe a tárgyévre megállapított adóalapjának a nyugdíjfolyósítás kezdő napját követő időszakra arányosan jutó részét.

Mindez azt jelenti, hogy nem biztosított őstermelőként főszabály szerint a tárgyévi szocho-alapja 2 000 000 forint lenne. Ennek az összegnek a nyugdíjfolyósítás kezdő napját követő időszakra arányosan jutó része 2 000 000*103/365=564 384, így a szocho alapja 2 000 000 – 564 384 = 1 435 616 forint. A 294. sor f) oszlopába 186 630 forint kerül (1 435 616*0,13).

A mezőgazdasági őstermelő átalányban megállapított jövedelmének kiszámítása

IV. Egy négytagú család őstermelők családi gazdaságában folytat őstermelői tevékenységet és az átalányadózást választották. A család bevétele

A méhészeti termékek előállításából származó bevétel: 4 000 000 Ft

méhészeti termékek előállításából egy főre jutó bevétel: 1 000 000 Ft

a) 14 000 000 Ft – 1 000 000 Ft (az egy főre jutó bevételből le kell vonni a méhészeti termékek előállításából származó bevételt), ami 13 000 000 Ft

b) mivel az átalányadózó őstermelő bevétele a 12 000 000 forintig adómentes, ezért 1 000 000 Ft-ra (13 000 000 Ft-12 000 000 Ft) kell alkalmazni a 90 százalékos költséghányad levonást, amely 100 000 Ft.

Az egy főre jutó jövedelem (átalányadó alapja) 100 000 Ft, ami összeg az összevont adóalap részét képezi. Ezt az összeget kell beírnia a 22SZJA-A lap 17. sor „d” oszlopába. Az átalányban megállapított jövedelem után 13%-os szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége is keletkezhet. Kérjük, olvassa el az útmutató 22SZJA-12-03-as lap 53. sorához fűzött magyarázatot is.

	A	B
	A szolgáltatás megnevezése	A szolgáltatás nyújtásának helye
1.	füstölés	a szolgáltatást végző kistermelő gazdaságának helye
2.	aszalás, szárítás, őrlés	a szolgáltatást végző kistermelő gazdaságának helye
3.	állat vágása és húsának feldolgozása	megfelelően kialakított hely a falusi vendégasztal helyén vagy rendezvény helyén
4.	Ételkészítés (beleértve kenyér, tészta, befőtt, lekvár, pogácsa)	megfelelően kialakított hely a falusi vendégasztal helyén vagy rendezvény helyén
5.	terménytisztítás	a szolgáltatást igénybe vevő kistermelő gazdaságának helye
6.	olajos magvak (olajütés) és gyümölcsök, zöldségek préselése, pasztörizálása	a szolgáltatást igénybe vevő kistermelő gazdaságának helye

Megnevezés	Vámtarifaszám
Természetes méz (ideértve a lépes-, a termelői és más természetes mézet, ipari mézet is)	0409
Nyers méhviasz és feldolgozási maradék termék	152190 91-ből 152200 99-ből
Propolisz (méhszurok), továbbá méhpempő, méhkenyér nyers virágpor, szárított virágpor Méhméreg máshova nem sorolt méhészeti termék	130190-ből 0410-ből 121299 95-ből 300190 98-ból 210690 98-ból
Méhanyabölcső, párzatlan és párzott méhanya, méhcsalád, méhraj	010641 00-ból