ÚTMUTATÓ A MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐK

2022. ÉVI ADÓBEVALLÁSÁHOZ

A tavalyi évekhez hasonlóan a munkáltatók, kifizetők által benyújtott adatok alapján a NAV idén is készít a mezőgazdasági őstermelőknek adóbevallási tervezetet, amit 2023. március 15-től megtekinthet a NAV SZJA oldalán (www.nav.gov.hu/szja) az eSZJA ikonra kattintva.

A mezőgazdasági őstermelő adóbevallási kötelezettségét akkor teljesíti, ha a NAV által elkészített adóbevallási tervezet felhasználásával (online felületen történő javításával, kiegészítésével és beküldésével, vagy meghatározott feltételek esetén a NAV által papír alapon kiküldött kiegészítő nyilatkozat kitöltésével és visszaküldésével), vagy adóhatósági közreműködés nélkül bevallást nyújt be. Ehhez használhatja az online felületen elérhető webes kitöltő programot (WebNYK), vagy a NAV honlapjáról (www.nav.gov.hu) letölthető Általános Nyomtatványkitöltő programot (ÁNYK), vagy a papír alapú 22SZJA nyomtatványt. A papír alapú „üres” nyomtatványt letöltheti és kinyomtathatja honlapunkról, illetve a NAV ügyfélszolgálatain is igényelheti. Fontos, hogy a mezőgazdasági őstermelő adóbevallási tervezete 2023. május 22-ével nem válik érvényes szja-bevallássá.

Jelen útmutatóban leírtak segíthetik Önt - a jogszabályi hivatkozások révén - az egyes sorok kitöltésében. Továbbá szíves figyelmébe ajánljuk a NAV honlapján (www.nav.gov.hu) az Információs füzetek/Aktuális menüpont alatt megtekinthető és letölthető 6. számú tájékoztató füzetet, amely a mezőgazdasági őstermelő magánszemély adózásának alapvető szabályait tartalmazza.

A mezőgazdasági őstermelői útmutatóban hivatkozott sorszámok a 22SZJA-12-es lapokra vonatkoznak, azonban vannak olyan hivatkozások, ahol a 22SZJA jelű bevallás egyéb soraira történik utalás, ott ezt részletesen elolvashatja.

A 22SZJA jelű bevallás 22SZJA-főlapjához írt kitöltési útmutató általános tudnivalói (a bevallás benyújtására vonatkozó határidő, az adófizetés módja és határideje, a képviselet stb.) Önre is vonatkoznak, kérjük ezeket is vegye figyelembe a kitöltés során! Fontos, hogy a családi járulékkedvezmény érvényesítésével összefüggő szabályokat a 22SZJA-B lap 31. sora előtt található általános információk között, valamint a 22SZJA-B lap 31-42. sorokra vonatkozó kitöltési útmutatójában olvashat.

Az útmutató tartalma:

1. A mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem (veszteség) kiszámításához szükséges tudnivalók

1.1. Általános tudnivalók

1.2. Őstermelők családi gazdaságának adózása

2. Az őstermelésből származó bevétel és a jövedelem megállapítására vonatkozó tudnivalók

2.1. Támogatások elszámolása

2.2. A jövedelem megállapítása költségelszámolás alapján

2.3. Bevételek

2.4. A költségek elszámolásáról

2.5. A jövedelem megállapítása átalányadózás választása esetén

2.6. Veszteség elszámolása

2.7. Veszteségelhatárolás

3. Egyéb adatok

4. Adatok az adórendszeren kívüli csekély összegű (de minimis) támogatásokról

5. Az adózó nyilatkozata a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozásról

1. A mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem (veszteség) kiszámításához szükséges tudnivalók

1.1. Általános tudnivalók

A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény meghatározza a mezőgazdasági őstermelőkre^[213] és az őstermelők családi gazdaságára^[214] vonatkozó szabályokat

A.) Mezőgazdasági őstermelőként őstermelői tevékenység nyilvántartásba vételt követően végezhető. Az őstermelőt kérelemre az Agrárkamara veszi nyilvántartásba.

A mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött, a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban szereplő természetes személy, aki saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytat.

Saját gazdaság az őstermelő saját vagy az őstermelők családi gazdasága tagjainak közös használatában lévő

-          mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld és

-          a mezőgazdasági termelőeszközök azon köre,

amelyre nézve az őstermelőt vagy őstermelők családi gazdasága tagjait megilleti a termelés szervezésének, valamint – a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állattartás kivételével – a termelés eredményének felhasználási joga.

Az őstermelő tehát nemcsak a saját tulajdonában lévő földön, a saját termelőeszközeivel végezheti a tevékenységét, hanem akár bérelt földön, bérelt eszközökkel is dolgozhat, ha a termelés szervezéséről, illetve a megtermelt termékek, termények felhasználásáról, értékesítéséről – az előbbiekben felsorolt tevékenységek kivételével – a mezőgazdasági őstermelő dönt.

Őstermelői tevékenység:^[215]

-          a mező- és erdőgazdasági tevékenység,

-          a kiegészítő őstermelői tevékenység

Mező- és erdőgazdasági tevékenység:^[216]

-          növénytermesztés,

-          kertészet,

-          állattartás,

-          méhanyanevelés,

-          halászat,

-          haltenyésztés,

-          szaporítóanyag-termesztés,

-          vadgazdálkodás,

-          erdőgazdálkodás

-          kiegészítő tevékenységgel vegyes gazdálkodás,

-          valamint az e tevékenységből származó termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik és nem haladja meg a kistermelői élelmiszertermelésről, -előállításról és értékesítésről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendeletben meghatározott mennyiséget. 

Mivel e felsorolásban a mező-, erdőgazdasági tevékenységek között szerepel az állattartás, és a Csgtv. saját gazdaság definíciója pedig kifejezetten arról rendelkezik, hogy bérhizlalás, bérnevelés esetén az őstermelőnek nem szükséges rendelkeznie a termelés eredménye felhasználásának jogosultságával, ezért a bérnevelés, bérhizlalás is őstermelői tevékenység minősül.

Kiegészítő őstermelői tevékenység:^[217]

-          falusi és agroturizmus,

-          kézművesipari tevékenység,

-          fűrészáru-feldolgozás,

-          takarmány-előállítás,

-          mezőgazdaság termékből élelmiszer előállítása mező-, erdőgazdasági tevékenységből származó termékfeldolgozás kivételével, ha a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik és nem haladja meg a kistermelői élelmiszertermelésről, -előállításról és értékesítésről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendeletben (a továbbiakban: FVM rendelet) meghatározott mennyiséget ,

-          dohányfeldolgozás,

-          bioüzemanyag-előállítás,

-          a mező- és erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése,

-          mező- és erdőgazdasági szolgáltatás.

A mezőgazdasági őstermelő kiegészítő őstermelői tevékenységéből származó éves bevétele nem haladhatja meg az őstermelői tevékenységből származó éves bevételének negyedét. Ha a kiegészítő őstermelői tevékenységből származó éves bevétele meghaladja a teljes őstermelői tevékenységből származó éves bevétele negyedét, akkor a kiegészítő őstermelői tevékenység teljes bevétele nem minősül őstermelői tevékenységből származó bevételnek, és nem folytathat kiegészítő őstermelői tevékenységet mezőgazdasági őstermelőként.

A Csgtv. 2. § g) pontja 2022. január 1-jétől őstermelői tevékenységként az őstermelői nyilvántartásba felvett mező-, erdőgazdasági tevékenységet, valamint a kiegészítő őstermelői tevékenységet nevesíti, továbbá arra, hogy a kiegészítő őstermelői tevékenység Csgtv. szerinti fogalma ezen időponttól nem tartalmazza a termelési tényezők értékesítését és hasznosítását, ezért az ilyen típusú tevékenység 2022-től már nem része az őstermelői kiegészítő tevékenységnek és így az őstermelői tevékenységnek sem. Emiatt pedig azt nem lehet mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó bevétel fogalomba sem beleérteni, azaz a termelési tényezők értékesítéséből, hasznosításából származó bevétel nem minősül őstermelői tevékenységből származó bevételnek.

A jövedelmet az Szja tv. 58. §-a szerint az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelemre, ingatlan esetében pedig az Szja tv. 59-62. §-a szerint az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.  Például, ha az őstermelő eladja a kizárólag üzemi célú tárgyi eszközének minősülő traktort, akkor az ebből származó bevétel nem őstermelői tevékenység bevétele, hanem ingó vagyontárgy értékesítéséből származó bevételként adóköteles.

Az Szja tv. 58. § (2) bekezdésének az a kivétel-szabálya, amely kimondja, hogy a mezőgazdasági őstermelőként ingó vagyontárgy értékesítéséből szerzett bevételre az 58. § szabályai nem alkalmazhatóak, a termelési tényezők értékesítéséből származó bevétel esetében nem releváns, mert a gazdálkodó ezen bevétele a fentiekben kifejtett szabályok szerint nem minősül őstermelői bevételnek. Továbbá, a termelési tényezők értékesítéséből, hasznosításából származó bevétel az őstermelőkre vonatkozó bevételi értékhatárokba sem számítandó bele, hiszen az értékhatárok az őstermelői tevékenységből származó bevételre vonatkoznak, amelybe az ilyen típusú tevékenységből származó bevétel nem számít bele.

Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem kiszámítása során az Szja tv. 58. § (3) bekezdése szerinti igazolt költségek akkor vonhatók le a bevételből, ha azokat az őstermelő a tevékenységéből származó bevételével szemben költségként még nem számolta el. Így például, ha egy őstermelő értékesíti a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközként nyilvántartott traktort, akkor a beszerzési árból az értékesítésig el nem számolt értékcsökkenési leírás összegét levonhatja a bevételből. Ha pedig ez az őstermelő őstermelők családi gazdaságának tagja és a traktor beszerzési árát a beszerzés évében egy összegben költségként elszámolta, akkor a traktor eladáskor már nem számolhat el költséget.

A mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenységét önállóan vagy őstermelők családi gazdaságának tagjaként végezheti. Mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenysége tekintetében nem folytathat egyéni vállalkozói tevékenységet.

Az őstermelői tevékenységgel előállított termék értékesítése során az őstermelő nevében, annak képviselőjeként közeli hozzátartozója vagy alkalmazottja is eljárhat.

B.) Az őstermelők családi gazdasága olyan önálló jogalanyisággal és a tagok vagyonától elkülönült vagyonnal nem rendelkező, legalább két, egymással hozzátartozói láncolatban^[218] álló mezőgazdasági őstermelő tag által létrehozott termelési közösség, amelynek keretein belül a mezőgazdasági őstermelők az őstermelői tevékenységüket saját gazdaságukban közösen, valamennyi tag személyes közreműködésén alapulva, összehangoltan végzik. Az őstermelők családi gazdaságára és tagjára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk-nak a polgári jogi társasági szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Egy mezőgazdasági őstermelő egyidejűleg csak egy őstermelők családi gazdaságának lehet tagja.

Az őstermelők családi gazdasága a nyilvántartásba vétellel jön létre, az erre irányuló kérelmet, az alapítói szerződést és a hozzátartozói minőségről szóló igazolásokat az Agrárkamarához kell benyújtani.  

Az őstermelők családi gazdaságának képviselője a többi tag képviseletében az őstermelők családi gazdasága tevékenysége körében az ügyek vitelére jogosult, a többi tag nevében csak azok meghatalmazása esetén szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. Az őstermelői tevékenységgel előállított termék értékesítése során az őstermelők családi gazdasága tagjának nevében, annak képviselőjeként az őstermelők családi gazdaságának bármelyik tagja vagy alkalmazottja is eljárhat. A közös tevékenység nyeresége és vesztesége - ha a tagok eltérően nem állapodnak meg az őstermelők családi gazdaságának alapításáról szóló szerződésben - a tagok közt egyenlő arányban oszlik meg. Az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződés hatályban marad bármely tag tagsági jogviszonyának megszűnése esetén a gazdálkodást tovább folytató tagokra vonatkozóan, amíg a tagok száma egy főre nem csökken. Ha a tagok száma egy főre csökken, az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződés hatályát veszti.

A tagsági jogviszony megszűnik, ha

a) a tag őstermelők családi gazdaságából történő kilépését az őstermelői nyilvántartásban átvezetik,

b) a tagot törlik az őstermelői nyilvántartásból,

c) a tag elhalálozik,

d) a tag vonatkozásában a hozzátartozói láncolat megszakad.

Ha az elhunyt tag örököse mezőgazdasági őstermelőnek minősül és a többi taggal hozzátartozói láncolatban áll, akkor a tagok hozzájárulásával az őstermelők családi gazdaságába tagként beléphet.

Ha az őstermelők családi gazdasága képviselőjének a tagsági jogviszonya megszűnik, a bejelentéssel egyidejűleg meg kell jelölni az új képviselő személyét. Ha az őstermelők családi gazdasága képviselőjének a tagsági jogviszonya a  b)-d) pontban meghatározott esetben szűnik meg, akkor a tagoknak 15 napon belül be kell jelenteniük az új képviselő személyét.

A tagsági jogviszony megszűnése esetén a taggal hatvan napon belül el kell számolni. A közös használatba adott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld és mezőgazdasági termelőeszközök használatát, azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat vissza kell szolgáltatni.

A mezőgazdasági őstermelők és az őstermelők családi gazdaságának adatait a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által üzemeltetett és az Agrárkamara által vezetett  őstermelői nyilvántartás  élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer (a továbbiakban: FELIR) tartalmazza.  A mezőgazdasági őstermelőknek őstermelők családi gazdaságában való részvételének tényét az őstermelői nyilvántartásban fel kell tüntetni. A mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőgazdasági őstermelő számára a nyilvántartásba vétel során az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényben meghatározott FELIR azonosítót állapít meg. Az őstermelői tevékenység azonosító azt mutatja meg, hogy mikortól meddig van őstermelői státuszban a magánszemély. Az őstermelők családi gazdaságának képviselője tevékenység azonosítója pedig azt mutatja meg, hogy mikortól meddig van ŐCSG képviselői státuszban a magánszemély. Mezőgazdasági őstermelőként a tevékenység azonosító adatot ki kell tölteni.

1.2. ŐSTERMELŐK CSALÁDI GAZDASÁGÁNAK adózása

1. Családi őstermelői tevékenység esetén az őstermelők családi gazdasága tagjai az őstermelői jövedelemre ugyanazon adózási módot alkalmaznak, továbbá a családi őstermelői tevékenység időszakában egymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak. Az alkalmazandó adózási módot - az őstermelők családi gazdasága tagjai tekintetében is, a bejelentéskor feltüntetve a tagok nevét és adóazonosító jelét - az őstermelők családi gazdaságának képviselője jelenti be a bejelentésre vonatkozó szabályok alkalmazásával.

2. Ha az őstermelők családi gazdaságának tagjai az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződés alapján

a) nem egyenlő arányban részesednek a nyereségből és viselik a veszteséget, akkor a családi őstermelői tevékenységet folytató őstermelő e tevékenységéből származó bevételét és - tételes költségelszámolás esetén - azzal kapcsolatos költségét az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződésben meghatározott módon állapítja meg azzal, hogy a bevételek és költségek igazolására bármelyikük nevére kiállított bizonylat egyenértékű,

b) egyenlő arányban részesednek a nyereségből és viselik a veszteséget, akkor a családi őstermelői tevékenységet folytató őstermelő e tevékenységéből származó bevételét és - tételes költségelszámolás esetén - azzal kapcsolatos költségét a közösen elért összes bevételnek, illetve összes költségnek a tagok számával történő elosztásával állapítja meg azzal, hogy a bevételek és költségek igazolására bármelyikük nevére kiállított bizonylat egyenértékű.

A gépjármű használatával összefüggő költségeket a családi őstermelői tevékenységüket folytató tagok csak azonos elszámolási mód választásával vehetik figyelembe, azonban - a nevére és a gépjármű rendszámára kiállított számla (számlák) alapján is - közülük csak annak a költségét, aki egyébként a törvény rendelkezései szerint jogosult a gépjárműhasználattal összefüggő költségelszámolásra.

3. Átalányadózás abban az esetben alkalmazható, ha a családi őstermelői tevékenység keretében folytatott őstermelői tevékenység bevétele az adóévben nem haladja meg a tagok (ideértve a képviselőt is) adóév utolsó napja szerinti létszáma és az éves minimálbér tízszerese szorzatának összegét, de legfeljebb az éves minimálbér negyvenszeresét (ami nem lehet több 2022-ben, mint 96 000 000 forint).

4. A családi őstermelői tevékenységet folytató tagok - a 2. pont rendelkezését is figyelembe véve - külön-külön tesznek eleget adókötelezettségüknek. A tagoknak elegendő egy nyilvántartást vezetni a bevételekről és a költségekről.

5. Ha az őstermelők családi gazdaságának tagja év közben meghal vagy kilép (együttesen: kiválik) a közös gazdálkodásból, akkor a kiváló tag jövedelmét úgy kell meghatározni, hogy a kiválás időpontjáig megszerzett bevételt és - tételes költségelszámolás esetén - a költségeket fel kell osztani az addig közös tevékenységet folytató családtagok között. Ettől eltérő módon megállapodhatnak a tagok a kiválást megelőző időszakot érintő, de azt követően érkező bevételek és felmerült költségek megosztásának a módjáról. A közös gazdálkodást tovább folytató tagok és az esetlegesen év közben belépő új tag vagy tagok jövedelmét úgy kell meghatározni az év végén, hogy az őstermelők családi gazdaságának év végén meglévő tagjai által az adóévben megszerzett összes bevételt és elismert költséget a 2. pontban meghatározottak szerint az év végén fennálló taglétszám figyelembevételével kell felosztani.

6. Amennyiben a kiegészítő őstermelői tevékenység bevételének mértéke - több kiegészítő őstermelői tevékenység esetében együttesen számítva - meghaladja a családi gazdaságokról szóló törvény szerinti bevételi arányt, akkor a kiegészítő őstermelői tevékenységből, tevékenységekből származó teljes bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok alkalmazandók. A bevételi arány átlépésének következtében őstermelői bevételnek nem minősülő kiegészítő őstermelői tevékenységből, tevékenységekből származó bevétel és költség elszámolására - a tagok eltérő megállapodásának hiányában - a 2. pont rendelkezései az irányadóak.^[219]

2. Az őstermelésből származó bevétel és a jövedelem megállapítására vonatkozó tudnivalók

A mezőgazdasági őstermelő őstermelői tevékenységéből származó jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles, amelyet a bevételből kiindulva kell megállapítani.

A mezőgazdasági őstermelő az őstermelői bevételéből háromféle módszerrel állapíthatja meg a jövedelemét:

1.      átalányadózással,

2.      tételes költségelszámolással,

3.      10 százalékos költséghányad alkalmazásával.

Az egyes jövedelemszámítási módszerek fő jellemzői 2022-ben a következők:

2.1. Támogatások

Nem kell bevételként figyelembe venni a mezőgazdasági őstermelő által e tevékenységével összefüggésben kapott támogatás összegét.^[220]

Adómentes bevételi értékhatár

A mezőgazdasági őstermelőnek az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét (2022-ben az 1 200 000 forintot). Ha a bevétel az éves minimálbér felét meghaladja, a mezőgazdasági őstermelő a teljes bevételt figyelembe véve köteles a jövedelmét meghatározni.

2.2. A jövedelem megállapítása költségelszámolás alapján

Ha úgy döntött, hogy nem átalányadózást alkalmaz, akkor jövedelmét kétféle módszerrel állapíthatja meg:

– Az első módszer szerint a 10% költséghányad levonásával a bevétel 90%-a minősül jövedelemnek. Ebben az esetben a tárgyi eszközeinek és a nem anyagi javaknak az értékcsökkenési leírását, valamint a korábban elhatárolt veszteségének a 20%-át az adóévre elszámoltnak kell tekintenie.

– A második módszer a tételes költségelszámolás. Ha ezt a módszert alkalmazza, akkor a törvényben költségként elismert és/vagy igazoltan felmerült kiadások tételes figyelembevételével kell a bevételéből a jövedelmét megállapítania.

Őstermelői adókedvezmény^[221]

Ha a tételes költségelszámolást választotta vagy ha a 10% költséghányad levonásával állapítja meg a jövedelmét, akkor az őstermelésből származó jövedelme után adókedvezményt érvényesíthet a 22SZJA-B lap 48. sorában. Az adókedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy az őstermelő (őstermelők családi gazdasága esetén a tagok külön-külön) rendelkezzen a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben nyilvántartásba vett ügyfél-azonosítóval (regisztrációs számmal) és ezt a számot a bevallásában feltüntesse. Ez a kedvezmény mezőgazdasági csekély összegű vagy halászati csekély összegű támogatásnak minősül.

Ha Ön tételes költségelszámolás szerint adózik, az összevont adóalapba tartozó mezőgazdasági őstermelésből származó, az adó(előleg)-alap számításánál figyelembe vett jövedelme után akkor is terheli a szociális hozzájárulási adó kötelezettség, ha az őstermelőket megillető adókedvezmény miatt nem keletkezik adófizetési kötelezettsége.

Őstermelők szociális hozzájárulási adója

Fontos! Az őstermelők szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettségéről részletesen a kitöltési útmutató 22SZJA-09-es lap 294. sorához tartozó részben olvashat.

A 22SZJA-12-02 [A mezőgazdasági őstermelésből  származó jövedelem

(veszteség) kiszámítása] lap kitöltése

2.3. Bevételek

A 2022. évi adóalapba beszámító bevételek

13. sor: Mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó bevételnek a családi gazdaságokról szóló törvény szerinti őstermelői tevékenységből származó bevétel számít, azzal, hogy nem tekinthető őstermelői tevékenységből származó bevételnek a kiegészítő őstermelői tevékenység, tevékenységek bevétele, ha annak mértéke - több kiegészítő ősermelői tevékenység esetében együttesen számítva - a családi gazdaságokról szóló törvény szerinti bevételi arányt meghaladja, továbbá azzal, hogy amennyiben a kiegészítő őstermelői tevékenység, tevékenységek bevétele az említett bevételi arányt meghaladja, a kiegészítő őstermelői tevékenységből származó teljes bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok alkalmazandók.

Ebben a sorban a mezőgazdasági őstermelői tevékenységével összefüggésben az adóévben megszerzett (kézhez vett, jóváírt) bevételét kell feltüntetnie.

Nem kell bevételként figyelembe venni a mezőgazdasági őstermelő által e tevékenységével összefüggésben kapott támogatás összegét.

Bevételnek minősül többek között:

– az értékesített termék, a tevékenység ellenértékeként vagy ezek előlegeként befolyt, vagy váltóval kiegyenlített összeg, a természetben kapott ellenérték, ide nem értve a tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott előleget (valamennyi esetben a felár, az engedmény, az árkiegészítés figyelembevételével);

– a szállításért, vagy csomagolásért külön felszámított összeg;

– az előállított vagy vásárolt terméknek, a végzett vagy vásárolt szolgáltatásnak a szokásos piaci értéke, ha azokat saját célra használja fel, illetőleg részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélkül másnak átengedi akkor, ha ezzel kapcsolatosan bármely évben költséget számolt el; (Nem kell a bevételbe beszámítani a fentieket, ha az azzal kapcsolatos kiadásokat nem számolta el költségként, vagy ha ezen kiadásokkal az összes költségét arányosan csökkenti, vagy a terméket, a szolgáltatást elemi károk, katasztrófák esetén közadakozás során nyújtotta.)

– az adó különbözetének visszatérítése, ha a befizetést az őstermelésből származó bevételével szemben költségként bármely évben elszámolta;

– a káreseménnyel összefüggésben kártalanítás, kártérítés címén felvett összeg, ilyen a felelősségbiztosítás címén felvett összeg is, továbbá annak a biztosítási szolgáltatásnak az értéke, amelynek esetében az arra jogosító biztosítási díjat korábban elszámolta költségként;

– a kapott kamat;

– a kapott kötbér, a késedelmi kamat, a bírság, a büntetés címén kapott összeg, valamint a fizetett kötbér, kamat, bírság, büntetés visszatérítése címén kapott összeg, kivéve, ha ez utóbbiakat korábban költségként nem számolta el;

 (Ha az év során ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagy vagyoni értékű jogot idegenített el, amit nem kizárólag, vagy kizárólag üzemi célból használt, akkor az ebből származó jövedelem adózására a 22SZJA-04-es lap 161-163. sorainál leírtak szerint kell eljárni.)

Ebbe a sorba írja be az erdőfelújítási kötelezettséget keletkeztető fakitermelésből vagy lábon álló faállomány értékesítéséből származó bevételét, ami csökkenthető az erdő felújítása költségei fedezésére nyitott, elkülönített számlára befizetett összeggel. A befizetett összeg terhére visszautalt összegből akác és lágy lombos célállomány esetében az erdőfelújítás kezdő évét követő ötödik év végéig, egyéb fafajtáknál a nyolcadik év végéig költségként az igazolt kiadások számolhatók el, valamint az erdőfelújításra kapott támogatás mértékéig terjedő összeg igazolás nélkül vonható le. A fennmaradó - az előzőekben említett határidőn túl visszautalt - összeg teljes egészében bevételnek számít.^[222]

Az agrár-kárenyhítési hozzájárulás címén befizetett összeg a mezőgazdasági termelők által alkotott kockázatközösségben részt vevő tagokat ért mezőgazdasági káresemények vagy elemi káresemények ellentételezésére szolgál, ami a kárenyhítő juttatásban részesülő őstermelőnek  folyósított összeg jogszabály[223] alapján folyósított, az őstermelői tevékenységgel kapcsolatos támogatásnak minősül, így azt nem kell bevételként figyelembe venni és a bevételi értékhatárt nem emeli meg.

A Csgtv. szerinti mezőgazdasági őstermelő esetében bevételnek az általa a bérnevelési, bérhizlalási tevékenységre tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték tekintendő. Tehát csak az elszámolás után a bérnevelőnek ténylegesen kifizetett összeg az őstermelői bevétel.

Kompenzációs felárra való jogosultság esetén a felvásárlótól kapott kompenzációs felár összege is az őstermelő bevételének tekintendő.

Tételes költségelszámolás esetén a jövedelem megállapításakor a termék vagy állat kihelyezési értéke pedig költségként nem érvényesíthető.

Ha az őstermelői tevékenysége mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, akkor őstermelői bevételként kell figyelembe vennie az őstermelői tevékenység során előállított azon termékek szokásos piaci értékét, amiket egyéni vállalkozóként értékesít.^[224] (Ez az őstermelői bevételként elszámolt érték az egyéni vállalkozói tevékenységnél elismert költség.)

A mezőgazdasági őstermelői tevékenység megszüntetése esetén bevételként figyelembe veendő, további tételek^[225]

Ha az őstermelői tevékenységét az adóévben megszüntette, akkor az e tevékenységből származó jövedelmét a megszűnés szabályai szerint kell kiszámítania.

Az őstermelői tevékenység megszüntetése esetén az előzőekben felsoroltakon túl bevételként kell elszámolnia:

– a korábban költségként elszámolt és a megszűnéskor meglévő összes készlet (anyag, áru, félkész és késztermék) leltári értékét, a 200 ezer Ft-ot meg nem haladó tárgyi eszköz (ideértve a tartalék alkatrészt és a gyártó eszközt is) leltári értékét;

– a gazdasági épület, az üzlet, a műhely, az iroda és az egyéb a jövedelemszerző tevékenységhez használt ingatlan használati vagy bérleti jogáról való lemondás miatti ellenértéket akkor, ha a használati, vagy a bérleti jog megszerzésére fordított kiadást korábban költségként elszámolta. (Ha ez az ellenérték a bevallás benyújtásáig még nem ismert, akkor a használati vagy a bérleti jog megszerzésére fordított kiadás összegét kell bevételként figyelembe venni.)

– az éves adóbevallás benyújtásának határnapjáig (illetve a benyújtás napjáig) rendelkezésre álló, a megszüntetésről beadott adóbevallást követően befolyt összeg december 31-i időponttal.

Ha a tevékenység megszüntetését követően, de az éves adóbevallás benyújtását megelőzően érkezett még bevétele az őstermelői tevékenységével összefüggésben, akkor ezt a bevételét, még 2022. évi bevételként vegye figyelembe (pl. ha a felvásárlónak leadott állatok, növények ellenértékét csak 2023. évben, de még a bevallásának a benyújtása előtt kapta meg).

Ha az adóbevallásának a benyújtását követően is érkezik még az őstermelői tevékenységével összefüggésben bevétele, akkor arra az önálló tevékenységre vonatkozó jövedelemszámítási szabályokat kell a 2023. évről benyújtott személyijövedelemadó-bevallásában alkalmaznia. A bevételéből levonhatja a korábbi őstermelői tevékenységével kapcsolatosan felmerült és még el nem számolt kiadásait. Ha ennek a kiadásnak az összege több lenne, mint az utóbb megszerzett bevétele, akkor azt a kiadását, amit az adóbevallásában nem tud elszámolni, a tevékenység megszüntetése évéről készített adóbevallásának az önellenőrzésével érvényesítheti. Ha ezzel a lehetőséggel élni kíván, akkor a 2023. évről benyújtott adóbevallásába nem írhatja be annak a kiadásnak az összegét, amit az önellenőrzés benyújtásával érvényesít majd.

A 13. sor összegéből a méhészeti termékek előállításából származó bevétel

14. sor: Ebbe a sorba írja be a 2022. adóévben keletkezett, méhészeti termékek előállításából származó bevételét! A méhészeti termékek felsorolását az útmutató mellékletében találja.

Ha a 12-01-es lap (B) blokkjában a 3. vagy 4. sort jelölte, abban az esetben ezt a sort ki kell töltenie.

A 13. sor összegéből a kiegészítő őstermelői tevékenységből származó bevétel összege

15. sor: Ebbe a sorba írja be a 13. sor összegéből a kiegészítő őstermelői tevékenységből származó bevételét!

Kiegészítő őstermelői tevékenység a falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, takarmány-előállítás, mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása mező-, erdőgazdasági tevékenységből származó termékfeldolgozás kivételével, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik és nem haladja meg kistermelői rendeletben[226] meghatározott mennyiséget, dohányfeldolgozás, bioüzemanyag-előállítás a mező-, erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, továbbá mező- és erdőgazdasági szolgáltatás.

Ha a 22SZJA-12-01-es lap 5. sor és a 22SZJA-12-02-es lap 13. sor kitöltött, abban az esetben ezt a sort is ki kell töltenie. A 15. sorban legfeljebb a 13. sor összegének 25 százaléka szerepelhet. Ha bevétel 25 százalékát meghaladja az 5. sor összege, akkor a teljes összeget a 22SZJA-A lap 7. sorának „b” oszlopában önálló tevékenységből származó bevételként kell szerepeltetnie. A 15. sorba ebben az esetben nullát írjon.

Amennyiben a kiegészítő őstermelői tevékenység a bevételének aránya a teljes őstermelői tevékenységen belül meghaladja a 25 százalékot, akkor az Szja tv. 3. §-ának 85. pontja alapján a kiegészítő őstermelői tevékenységből származó teljes bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A 13. sor összegéből a termékfeldolgozásból származó bevétel összege

16. sor: Ebbe a sorba írja be a 13. sor összegéből a mező-, erdőgazdasági tevékenységből származó termékfeldolgozásból származó bevétel összegét, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik és nem haladja meg  kistermelői rendeletben meghatározott mennyiséget.

Mező-, erdőgazdasági tevékenység a növénytermesztés, kertészet, állattartás, állattenyésztés, halgazdálkodás, szaporítóanyag-termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, valamint a kiegészítő tevékenységgel vegyesen végzett gazdálkodás, ha a kiegészítő tevékenységből származó bevétel nem haladja meg a más mező- és erdőgazdasági tevékenységből származó bevételt.

Bevételt csökkentő tételek^[227]

Bevételt csökkentő kedvezmények érvényesítésére csak tételes költségelszámolás esetén van lehetősége.

Szakképző iskolai tanuló után, illetve szakképzési munkaszerződés alapján igénybe vehető kedvezmény

20. sor: A szakképző iskolai tanulóval kötött – jogszabályban meghatározott – tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24%-ával (48 000 Ft), ha a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi a gyakorlati képzést, minden megkezdett hónap utána havonta a minimálbér 12 %-ával (24 000 Ft) csökkentheti a bevételét.^[228]

A 2020. május 31-ét megelőzően megkötött tanulószerződés, együttműködési megállapodás alapján foglalkoztatott szakképző iskolai tanulóknál az Szja tv. 2019. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, így a tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24 százaléka, szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónapban a minimálbér 12 százaléka vehető figyelembe bevételt csökkentő tételként.^[229]

Szakképzési munkaszerződés alapján duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatás esetén minden megkezdett hónap után tanulónként havonta a minimálbér 24 %-ával (48 000 forint) csökkentheti a bevételét.

Megváltozott munkaképességű alkalmazott után igénybe vehető kedvezmény

21. sor: Ha legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű alkalmazottat foglalkoztatott az adóévben, akkor személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett bérrel, de legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbér összegével (2022-ben havi 200 000 forint) csökkentheti az őstermelésből származó bevételét.

Foglalkoztatásra tekintettel levonható szociális hozzájárulási adó összege

22. sor: A sikeres szakmai vizsgát tett és folyamatosan tovább foglalkoztatott, volt szakképző iskolai tanuló, valamint az Szja tv. rendelkezése szerint korábban munkanélküli^[230], továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy alkalmazottként történő foglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át e személyek után befizetett szociális hozzájárulási adó összegével a bevételét csökkentheti amellett, hogy ez az összeg költségként is (a 35. sorban) elszámolható. A kedvezmény összegét tüntesse fel ennek a sornak a „b” oszlopában. Az „a” oszlopba a „b” oszlop összegéből a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló és a szabadságvesztésből szabaduló személy foglalkoztatására tekintettel levonható összeget írja.

Bevételt csökkentő tételek összesen (a 20-22. sorok összege)

23. sor: Ebbe a sorba írja be a bevételt csökkentő tételek (20-22. sorok) együttes összegét.

Bevétel a csökkentő tételek levonása után (a 13. sor „b” oszlopába írt összegnek a 23. sor „b” oszlopába írt összeget meghaladó része, vagy nulla)

24. sor: Az adóalapba beszámító bevételéből (a 13. sor „b” oszlopába írt összegből) vonja le a bevételt csökkentő tételek együttes összegét (23. sor „b” oszlopába írt összeg) és a különbözetet írja be ebbe a sorba. Ha a bevételt csökkentő tételek összege (23. sor „b” oszlop) meghaladja a bevételét (13. sor „b” oszlopának adata), akkor ebbe a sorba nullát kell írnia.

2.4. A költségek elszámolásáról

Költségeit az Szja tv. 3. számú melléklete szerint számolhatja el.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett adózótól történő vásárlás esetén a kiadás igazolására kizárólag a számla, az egyszerűsített számla alkalmas. Ez alatt csak olyan bizonylatot lehet érteni, amely tartalmilag és formailag is megfelel az Áfa tv.  szerinti feltételeknek (így az adóalany vevő, igénybevevő adószámának első nyolc számjegyének is szerepelnie kell a számlán).  Ha a termékbeszerző, szolgáltatás igénybe vevő egyéni vállalkozó áfaalany, de a kérdéses ügylet során nem e minőségében jár el, akkor nem kell feltüntetni a vevő, igénybevevő adószámát a számlán. Egyéb esetekben a kiadást olyan bizonylattal kell igazolnia, amely megfelel az Szja tv-ben meghatározott feltételeknek.^[231] (Például, ha permetezőgépet vásárol adószámmal nem rendelkező magánszemélytől és azt kizárólag az őstermelői tevékenységéhez használja, akkor a vételárat abban az esetben tudja költségként elszámolni, ha a jogügyletre adásvételi szerződést kötnek.)

Ha Ön a mezőgazdasági őstermelői tevékenységét 2023. évben kezdte meg, akkor a legfeljebb 3 évvel korábban felmerült és az e tevékenységének megkezdését megelőzően még nem érvényesített, igazolt kiadásait ebben az évben költségként elszámolhatja, továbbá a tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékcsökkenési leírását megkezdheti.^[232]

Az értékcsökkenési leírást időarányosan – a tevékenység megkezdésének időpontjától az adóév végéig hátralévő napok számának figyelembevételével – számolhatja el.

Az értékcsökkenési leírás 2022. adóévre jutó összegét teljes egészében csak akkor számolhatja el, ha 2022. év egészében szerepelt az őstermelői nyilvántartásban mezőgazdasági őstermelőként (ideértve azt is, ha őstermelők családi gazdaságnak tagjaként folyatta a tevékenységét).

Az értékcsökkenési leírás az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint számolható el. (Lásd: a 30. és 31. sornál, és az útmutató mellékletében írtakat.) Az adóév utolsó napján az őstermelők családi gazdasága tagjának minősülő magánszemély az őstermelők családi gazdaságához tartozó tárgyi eszköznek, nem anyagi javaknak az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét - választása szerint - az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni.

Ha a tárgyi eszközöket, nem anyagi javakat többféle önálló tevékenységhez használja, akkor választhat, hogy mely (az őstermelői vagy a vállalkozói) tevékenységével kapcsolatban számolja el a bevételével szemben az egyébként érvényesíthető költsége(i)t. A költség (az értékcsökkenés a teljes leírásig) nem osztható meg a különböző tevékenységek között.

Az előzőekben nem említett minden más, az őstermelői és a vállalkozói tevékenységgel összefüggésben felmerült költséget tevékenységenként külön-külön kell nyilvántartania!

A mindkét tevékenységgel összefüggő költségeket pedig a bevételek arányában meg kell osztania, kivéve, ha törvény másként rendelkezik!

Az őstermelők családi gazdasága tagjainak bevételhez hasonlóan a költségeket is egy főre számítva kell a bevallásukban szerepeltetniük.

Ha Ön 2022. augusztus 31-ig a Katv.[233] szerinti kisadózó egyéni vállalkozó volt, és/vagy 2022. szeptember 1-jétől az év végéig a KATA tv.[234] szerinti kisadózó egyéni vállalkozó, és ezzel egyidejűleg az adóévben  mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat(ott), mindkét tevékenységgel összefüggő költségeket a bevételek arányában meg kell osztania azzal, hogy kisadózó egyéni vállalkozóként költségelszámolásra nincs lehetősége.

Az Ön által a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati biztosítás díja is elszámolható költségként.^[235]

Nem minősül elismert költségnek az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo tv.) szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére a magánszemély által az egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés.^[236]

Elismert költség

Tárgyi eszközök után elszámolt értékcsökkenési leírás összege^[237]

30. sor: Ebbe a sorba kell beírnia a saját tulajdonú, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök után az adóévben elszámolt értékcsökkenési leírás összegét, továbbá a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök átalányban elszámolt értékcsökkenési leírását. Nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzése esetén – a személygépkocsi kivételével – a használatbavétel évében legfeljebb a beszerzési ár 50%-a számolható el átalányban értékcsökkenési leírás címén, de ez az összeg nem haladhatja meg az őstermelésből származó éves bevételének (13. sor adata) 1%-át.

Ezen túlmenően a 2022. évben vagy korábban vásárolt, de a 2022. évben használatba vett személygépkocsi után az éves bevétel 1%-a, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának 10%-a is elszámolható.

A leírási kulcsok jegyzékét, valamint az értékcsökkenés elszámolásával kapcsolatos fontosabb tudnivalókat megtalálja jelen útmutató mellékletében.

Nem anyagi javak után elszámolt értékcsökkenési leírás összege

31. sor: Ebben a sorban a kizárólag üzemi célt szolgáló nem anyagi javak (pl. gazdasági épületek megvásárolt bérleti joga, szoftver termékek) után elszámolt értékcsökkenési leírás összegét kell feltüntetnie.

Nem anyagi javak esetében értékcsökkenési leírás csak abban az esetben számolható el, ha azok kizárólag üzemi célt szolgálnak. A nem anyagi javak beszerzési vagy előállítási (beruházási) költségét azokra az évekre kell felosztani, amikben azt az őstermelői tevékenységéhez várhatóan használni fogja. Ezt az időszakot és az évenként leírandó összeget (vagy a leírás módszerét) a használatba vétel időpontjában kell meghatároznia és a tárgyi eszközök és nem anyagi javak nyilvántartásában feljegyeznie.

Tárgyi eszközök, nem anyagi javak egy összegben elszámolt beszerzési ára

32. sor: Ennek a sornak a „b” oszlopába írja be a tárgyi eszközök, nem anyagi javak egy összegben elszámolt beszerzési árát, az „a” oszlopba pedig a „b” oszlop összegéből a szabad vállalkozási zónában üzembe helyezett tárgyi eszközök értékcsökkenését.

Ha Ön bevallását az ÁNYK program segítségével tölti ki, abban az esetben ennek a sornak az „a” oszlopába az összeget a program automatikusan kiszámolja, és átemeli a 44-47. sorainak adatai alapján. Ha Ön nem a kitöltő-ellenőrző program használatával készíti bevallását, kérjük, hogy a 44. és 46. sorokban feltüntetett értékek összegét írja be ennek a sornak az „a” oszlopába!

Ha Ön az adóév utolsó napján őstermelők családi gazdasága tagja, az őstermelők családi gazdaságához tartozó 2022. évben használatba vett tárgyi eszköznek, nem anyagi javaknak az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét - választása szerint - az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni. A mezőgazdasági őstermelő a tárgyi eszköz beszerzési árát az Szja tv. alapján, az üzembe helyezés évében jogosult egy összegben költségként elszámolni, ha a tárgyi eszközt szabad vállalkozási zóna területén helyezi üzembe. További útmutatás a szabad vállalkozási zónákkal kapcsolatban a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II. 12.) Korm. rendeletben található. (A beszerzési ár egy összegben elszámolható akkor is, ha a tárgyi eszközöket, nem anyagi javakat az említett személyek bármelyike részletre vásárolta.)

Pénzintézeti hitelre kifizetett kamat

33. sor: Ez a sor az őstermelői tevékenységével összefüggő pénzintézeti hitelre kifizetett kamat és kezelési költség együttes összegének a feltüntetésére szolgál. Tárgyi eszközök részletre történő vásárlása esetén a részletfizetéshez kapcsolódó kamat az üzembe helyezés időpontjáig része a beszerzési árnak, így az értékcsökkenési leírás alapjának is. Ebbe a sorba írja be az üzembe helyezés időpontját követően az adóévben kifizetett kamat (kezelési költség) összegét.

Anyag, áru, félkész- és késztermék beszerzési költsége

34. sor: Ebbe a sorba írja be a tevékenységéhez vásárolt anyag, áru, félkész- és késztermék beszerzési költségét. A tevékenység megkezdését megelőző 3 éven belül beszerzett – bizonylattal igazolt – beszerzési költséget a kezdés évében számolhatja el, ha azt korábban bármely tevékenységével összefüggésben még nem számolta el.

A 2022. évben felmerült, a 30-34. sorokban fel nem sorolt minden egyéb költség

35. sor: Ennek a sornak a „b” oszlopába írja be a 30-34. sorokban fel nem sorolt, de az adóévben felmerült, költségként is elszámolható kiadásait.

Az „a” oszlopba a „b” oszlop összegéből befizetett saját szociális hozzájárulási adó összegét írja be.

A tételes költségelszámolást alkalmazó, szociális hozzájárulási adó előleg fizetésére kötelezett mezőgazdasági őstermelő tárgyévi elismert költségként veheti figyelembe a tárgyévre megállapított és megfizetett adóelőlegeket (ideértve a negyedik negyedévre megállapított és határidőig megfizetett adóelőleget is).

A szociális hozzájárulási adó előleg fizetésére nem kötelezett, tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség megfizetett összegét a befizetés évében számolhatja el költségként. Amennyiben a tárgyévben szociális hozzájárulási adó előleg fizetésére nem kötelezett, tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő a bevallás évében már nem minősül tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelőnek, jövedelemként a megállapított jövedelem 89 százalékát veszi figyelembe. Amennyiben a tárgyévben szociális hozzájárulási adó előleg fizetésére kötelezett, tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő a bevallás évében már nem minősül tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelőnek, az összevont adóalapnak a kötelezettségkülönbözettel egyenlő része tekintetében jövedelemként a kötelezettségkülönbözet 89 százalékát veszi figyelembe.

A részletes szabályokat az útmutató elején, a „Mezőgazdasági őstermelők szociális hozzájárulási adója” címszó alatt találja meg.

Költség az Szja tv. 3. sz. melléklete szerint érvényesíthető. Azon őstermelők esetében, akik elektronikus bevallás benyújtására kötelezettek (azaz a ’08-as, ’58-as bevallás, vagy általános forgalmi adó tekintetében összesítő jelentés benyújtására kötelezettek) az internet használatért fizetett díj 50%-a számolható el költségként. Egyebekben az internet használatért fizetett díj 30%-a érvényesíthető költségként.

Ebben a sorban kell szerepeltetni az egy összegben elszámolt legfeljebb 200 ezer Ft egyedi értékű kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközre, nem anyagi javakra fordított kiadását is.

Ebbe a sorba írja be az őstermelői tevékenységével kapcsolatosan 2022. évben költségként elszámolható bérleti vagy lízingdíj összegét is. A lízingdíj címén kifizetett összegből a lízingbe vevőnél csak a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak általános forgalmi adó nélküli lízingdíjának és az egyéb járulékos költségeknek a szerződés szerinti futamidő 1 hónapjára eső összege, de maximum a teljes lízingdíj havi 3%-ának, ingatlan esetén 1,1%-ának megfelelő összeg számolható el.

Személygépkocsi esetében a bérleti, illetve lízingdíj elszámolásának felső korlátja alapján - több személygépkocsi esetében is - az őstermelésből származó éves bevétel 1%-áig számolható el a bérleti- és lízingdíj címén kifizetett összeg.

Költségként számolhatók el az őstermelői tevékenységhez használt jármű(vek) üzemeltetésével kapcsolatos kiadások is. A költségelszámolás alapja az útnyilvántartás.

Saját tulajdonban lévő személygépkocsinak minősül a közeli hozzátartozó tulajdonában lévő, illetve az általa zárt végű lízingbe vett személygépkocsi is. A nem saját tulajdonú (pl. bérelt), kizárólag üzemi célra használt jármű esetén az üzemanyagköltség és a számla szerinti egyéb (fenntartási, javítási és felújítási) költség számolható el, ha a bérleti szerződés alapján ezek a kiadások a bérbevevőt terhelik.

Ha az Ön, vagy közeli hozzátartozója tulajdonában álló, vagy az Ön, vagy közeli hozzátartozója által zárt végű pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi után tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást számol el, akkor cégautóadó^[238] fizetésére kötelezett. A cégautóadót önadózással negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell megállapítania és megfizetnie a NAV-hoz a naptári évben azokra a hónapokra, amelyekben az adókötelezettsége fennáll. A bevallást a ’01 számú nyomtatványon kell teljesítenie szintén negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig. A megfizetett cégautóadó összegét a költségek között számolhatja el, kivéve abban az esetben, ha a közeli hozzátartozó a tulajdonos, vagy a lízingbe vevő, mert ilyenkor a cégautóadót a közeli hozzátartozónak kell bevallania, és az őstermelő költségei között nem számolható el.

A saját tulajdonú gépjármű tulajdonjoga az Szja tv-nek a bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályai betartásával a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott törzskönyvvel, a törzskönyv visszavonása esetén a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott igazolással lehet igazolni. Zárt végű lízingbe vett vagy részletre vétellel megszerzett gépjármű esetében a tulajdonjog az ügyletre vonatkozó lízingszerződéssel, kölcsönszerződéssel igazolható.

Az üzemanyagköltséget a számlával igazolt üzemanyag vásárlás vagy a NAV által, a honlapján (www.nav.gov.hu) havonta közzétett üzemanyagár figyelembevételével az útnyilvántartás szerint üzemi célból megtett kilométerek után lehet elszámolnia. Az elszámolt üzemanyag mennyisége nem lehet több a fogyasztási norma mértékénél.^[239] Egy adott negyedéven belül az üzemanyagköltségét csak számla alapján vagy csak a NAV által közzétett árral lehet elszámolnia. A NAV által a 2022. évre közzétett üzemanyagárak a 22SZJA jelű bevallás kitöltési útmutatójának mellékletében találhatók meg.

2022. október 1-től a hibrid és a tisztán elektromos járművek üzemanyag fogyasztásával kapcsolatban új szabállyal egészült ki az Szja tv. 3. számú melléklete.

Igazolás nélkül, költségként elszámolható a tölthető hibrid járművek használata esetén a járműbe beépített belső égésű motor hengerűrtartalma alapján a kormányrendelet szerint meghatározható üzemanyag-fogyasztási norma 70 százaléka.

Például egy 1500 cm3 hengerűrtartalmú hibrid jármű esetén (8,6 liter/100 km 70 százaléka=) 6,02 liter/100 km normával lehet számolni.

A tisztán elektromos meghajtású járművek használata esetén igazolás nélkül, költségként elszámolható 3 liter/100 km ESZ 95 ólmozatlan motorbenzinnek az állami adó és vámhatóság által közzétett árával meghatározott összege.

Például, ha októberben 481 forint a 95 ólmozatlan motorbenzin, akkor 200 km üzleti útra igazolás nélkül elszámolható (3 liter/100 km*481 forint*200 km=) 2 886 forint.

Az utolsó negyedévre a tölthető hibrid jármű használata esetén igazolás nélkül elszámolható mérték helyett a számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás szerinti összeg és az elektromos töltés számlával igazolt költsége, tisztán elektromos meghajtású jármű használata esetén - igazolás nélkül elszámolható mérték helyett- az elektromos töltés számlával igazolt költsége számolható el.

Az üzemanyag forgalmi adóját levonásba helyező magánszemély nem alkalmazhatja a NAV által közzétett üzemanyagárat, az üzemanyag költségelszámolás csak tételesen, a számlák alapján, nettó összegben történhet.

A fenntartási, javítási és felújítási költségek számlák, bizonylatok alapján számolhatók el az útnyilvántartásban feltüntetett üzemi célú és a magáncélú utak arányában. Az említett kiadások számlával igazolt elszámolása helyett a saját tulajdonú személygépkocsi esetén lehetőség van kilométerenként 15 Ft^[240] általános személygépkocsi-normaköltség elszámolására. Ebben az esetben viszont a normaköltségen felül más – a jármű fenntartásával, javításával, felújításával kapcsolatosan felmerült – számlával igazolt kiadást még részben sem lehet elszámolnia.

Útnyilvántartás vezetése helyett – a saját tulajdonban lévő személygépkocsi használata címén (az üzemeltetett személygépkocsik számától függetlenül) – havi 500 km út számolható el^[241] átalányban. Ebben az esetben az elszámolható üzemanyag-mennyiséget is figyelembe véve az üzemanyagköltséget, továbbá kilométerenként 15 Ft általános normaköltséget számolhat el. Ezt a módszert csak a teljes adóévre, illetve az adóéven belül az őstermelői tevékenység teljes időszakára lehet alkalmazni. Ha havi 500 km utat számol el, nem kell cégautó adót sem fizetnie.

Őstermelők családi gazdasága esetében a gépjármű használatával összefüggő költségeket a családi őstermelői tevékenységüket folytató tagok csak azonos elszámolási mód választásával vehetik figyelembe, azonban - a nevére és a gépjármű rendszámára kiállított számla (számlák) alapján is - közülük csak annak a költségét, aki egyébként a törvény rendelkezései szerint jogosult a gépjárműhasználattal összefüggő költségelszámolásra.^[242]

A 2022. évben felmerült összes költség (a 30-35. sorok összege együttesen) vagy a 13. sor összegének 10 %-a

36. sor: Ebbe a sorba írja be a 2022. évben elszámolt költségek együttes összegét (30–35. sorok összege). Ha Ön a 10 százalék költséghányad szerinti jövedelemszámítási módszert választotta, akkor a bevétele 10 százalékának megfelelő összegű költséget írja be ebbe a sorba. (Ezt a költséget nem kell számlával, bizonylattal igazolnia.) Ha ebben a sorban a 10 százalék költséghányaddal számolt, akkor a 30-35. és a 41., 43. sorokba nem írhat adatot és nem jelölheti a 42. sorban a tételes költségelszámolás 2023. évre vonatkozó alkalmazásának jelölésére szolgáló négyzetet!

A jövedelem megállapítása

Méhészeti termékek előállításából származó összes jövedelem

39. sor: Ebbe a sorba írja be a méhészeti termékek előállításából származó összes jövedelmét. Ha a 12-01-es lap (B) blokk 3. sorát jelölte, abban az esetben a méhészeti termékek előállításából származó jövedelmét a méhészeti termékek előállításából származó bevétel és az adóévi őstermelői bevétel arányában kell megállapítania.

Ebben az esetben az alábbiak alapján tudja kiszámolni a jövedelmet:

a)      Ha a 24. sor „b” oszlopában található összeg (bevétel a csökkentő tételek levonása után) nagyobb, mint a 36. sor „b” oszlopának összege (a 2022. évben felmerült összes költség), abban az esetben 14. sor „a” oszlopának összegét (mezőgazdasági őstermelő méhészeti termékek előállításából származó bevétele) ossza el a 2022. évi adóalapba beszámító bevétellel és szorozza meg a 24. sor„b” oszlop, valamint a 36 „b” oszlop különbözetével.

b)      Ha a 24. sor „b” oszlopában található összeg (bevétel a csökkentő tételek levonása után) kisebb, mint a 36. sor „b” oszlopa (a 2022. évben felmerült összes költség), abban az esetben írjon nullát a 39. sorba.

Ha a 12-01-es lap (B) blokk 4. sorát jelölte, abban az esetben írja be a méhészeti termékek előállításából származó jövedelmét a 39. sorba.

Veszteség esetén (ha a 36. sor „b” oszlopának összege >= 24. sor „b” oszlopának összegénél) a 39. sorba nullát kell írnia.

A mezőgazdasági őstermelés 2022. évi jövedelme (a 24. sor összegének a 36. sor összegét meghaladó része, csökkentve a 39. sor adómentes részével)

40. sor „a” oszlopa: Ebbe a sorba írja be a 2022. adóévre megfizetett szociális hozzájárulási adóelőleg alap összegét. Ha a 12-01-es lap 10. sorát jelölte, akkor töltse ki a 40. sor „a” oszlopát.

40. sor „b” oszlopa: Ebbe a sorba írja be a mezőgazdasági őstermelésből származó 2022. évi jövedelmét. A 24. sor összegéből vonja le a 36. sor összegét, és a különbözetet csökkentse a 39. sor adómentes részével, és ezt az összeget kell beírnia ebbe a sorba.

Korábbi év(ek)ről áthozott veszteség összegéből az adóévi jövedelemmel szemben elszámolt összeg

41. sor: Ebbe a sorba írja be azt az összeget, amit a 2022. évben benyújtott 21SZJA-12-03-as bevallási lap 63. sorában kimutatott veszteségéből 2022. évben kíván elszámolni, de legfeljebb a 40. sor 50%-a tüntethető fel. A veszteség elszámolásánál mindig a legkorábban keletkezett veszteséget vegye először figyelembe. Kérjük, olvassa el a 2.6. pontnál leírtakat is!

A mezőgazdasági őstermelésből származó a 2022. évi összevont adóalapba tartozó jövedelem (a 40. sor összegének a 41. sor összegét meghaladó része)

42. sor: Ebbe a sorba írja be a mezőgazdasági őstermelésből származó, a 2022. évi összevont adóalapba tartozó jövedelmét. Tehát a 40. sor „b” oszlopának összegéből vonja le a 41. sor összegét, és a különbözetet tüntesse fel ebben a sorban, ha nem jelölte a 12-01-es lap 10 - 11. sorainak jelölő négyzeteit

Ezt az összeget kell átírnia a 22SZJA-A lap 16. sorának „d” oszlopába is. Ezen összeg után 13 %-os szociális hozzájárulási adókötelezettség is keletkezhet, melyet a 22SZJA-09-es lap 294. sorának kitöltésekor számításba kell venni.

Fontos, hogy ha a 2023. évben már nem tételes költségelszámolást alkalmaz, abban az esetben jelölje X-szel a 12-01-es lap 10. vagy a 11. sorának négyzetét.

Amennyiben a tárgyévben szociális hozzájárulási adó előleg fizetésére nem kötelezett, tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő, és a bevallás évében már nem minősül tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelőnek, jövedelemként a megállapított jövedelem 89 százalékát vegye figyelembe.[243] Ekkor a 11. sor jelölésekor a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem 89 százalékát kell összevont adóalapba tartozó jövedelemnek tekinteni (89 százalékos szabály), ami egyben a szociális hozzájárulási adó alapját képezi. A 40. sor „b” oszlopa 89 százalékának összegéből a 41. sor összegét kell levonni, és ez kerül a 42. sorba.

Amennyiben a tárgyévben szociális hozzájárulási adó előleg fizetésére kötelezett, tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő, és a bevallás évében már nem minősül tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelőnek, az összevont adóalapnak a kötelezettségkülönbözettel egyenlő része tekintetében jövedelemként a kötelezettségkülönbözet 89 százalékát veszi figyelembe. Ebben az esetben jelölje a 12-01-es lap 10. sorát.

A tárgyévi összevont adóalapba tartozó jövedelemnek a tárgyévre megállapított és megfizetett szociális hozzájárulási adó előlegalapok összegét meghaladó része (kötelezettségkülönbözet) után fizetendő szociális hozzájárulási adó a befizetés évében számolható el költségként.

Kötelezettség különbözet (K) összege megegyezik 40. sor „b” oszlop – 40. sor „a” oszlop különbségével.

Az összevont adóalapnak a kötelezettségkülönbözettel egyenlő része tekintetében jövedelemként a kötelezettségkülönbözet 89 százalékát vegye figyelembe;

42. sor összege ebben az esetben = (40. sor „b” oszlopa – K) + (K * 0,89) - 41. sor összege.

Ha szociális hozzájárulási adóelőleg fizetésre nem kötelezett és őstermelőként nem biztosított, akkor a 42. sorban szereplő összeg 13 %-át kell feltüntetnie a 22SZJA-09-es lap 294. sorának „f” oszlopában, ekkor a 294. sor „a” oszlopát üresen kell hagyni.

Ha szociális hozzájárulási adóelőleg fizetésre nem kötelezett, de biztosított őstermelő volt, akkor a szociális hozzájárulási adókötelezettség alapja a 42. sor „b” oszlopában szereplő összeg. Az így meghatározott összeg 13 %-át kell feltüntetnie a 22SZJA-09-es lap 294. sorának „f” oszlopában, ekkor a 294. sor „a” oszlopát üresen kell hagyni.

Ha pedig szociális hozzájárulási adóelőleg fizetésre volt kötelezett, akkor a 294. sor „a” oszlopában ezt jelölni kell, a 294. sor „b”-„e” oszlopaiban a tárgynegyedévi előleg összegét, az „f” oszlopban pedig az előleg alapjául szolgáló szociális hozzájárulási adóalapot meghaladó őstermelői jövedelemrész 13 százalékát kell feltüntetni.

A szociális hozzájárulási adó összegének bevallására vonatkozóan példát a példatárban talál.

A veszteség megállapítása

A mezőgazdasági őstermelés 2022. évi vesztesége

43. sor: Ha a 2022. évben felmerült költségei (36. sor) meghaladják a kedvezményekkel csökkentett éves bevételét (24. sor), akkor a tárgyévi veszteség összegét (a 36. sorba írt összegnek a 24. sorba írt összeget meghaladó részét) ebbe a sorba írja be.

Adatok a csekély összegű (de minimis), a kis- és középvállalkozások, és a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások támogatásáról

Szabad vállalkozási zóna területén üzembe helyezett tárgyi eszköz értékcsökkenése, valamint az értékcsökkenésként figyelembe vett kedvezmény támogatástartalma^[244]

44-47. sorok: Ha a 22SZJA-12-01 lap (F) blokkjában nyilatkozott, hogy Ön nem érvényesített csekély összegű (de minimis) támogatást, vagy ún. csoportmentességi támogatást, és nem részesült adórendszeren kívüli támogatásban, akkor ezeket a sorokat ne töltse ki.

Ezen értékcsökkenési leírást az egyéni vállalkozóra vonatkozó feltételekkel alkalmazhatja az az őstermelő, aki nem tagja őstermelők családi gazdaságának.

Ennek megfelelően a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató őstermelő a korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és - személygépkocsi kivételével - a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköznek az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni, ha a tárgyi eszközt szabad vállalkozási zóna területén helyezi üzembe.^[245] Az értékcsökkenési leírásként így figyelembe vett összeg 1 százaléka, jármű esetében 3 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az őstermelő választása szerint

-          agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak vagy mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál,

-          halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint az 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU rendelet I. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos tevékenységet szolgál,

-          agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül, ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy forgalmazását szolgálja,

-          minden más esetben az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

Fontos, hogy a jármű beruházási költségének értékcsökkenésével kapcsolatos támogatás adatait a 44-45. sorokban kell feltüntetni, a 46-47. sorokban pedig a további tárgyi eszközök beruházási költségének értékcsökkenésére vonatkozó adatokat kell szerepeltetni.

Ha Ön bevallását az ÁNYK program segítségével tölti ki, abban az esetben a 44. és 46. sorok együttes összegét a program automatikusan átemeli a 32. sorának „a” oszlopába. Ha Ön nem a kitöltő-ellenőrző program használatával készíti bevallását, kérjük, hogy a 44. és 46. sorokban feltüntetett értékek összegét írja be a 32. sor „a” oszlopába!

Előző lap Következő lap
Tartalomjegyzék