A 2022. évi szociális hozzájárulási adókötelezettség elszámolása
A magánszemély, az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos általános tudnivalói
Adófizetési kötelezettség alá eső jövedelmek (juttatások)
Adófizetési kötelezettség terheli egyebek mellett:
1.1 az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelmet[180],
1.2 az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíjat és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezetnek levont (befizetett) tagdíjat.
1.3 az Szja tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja tv. szerinti adó (adóelőleg) alap hiányában a Tbj. szerint biztosítottnak minősülő személynek juttatott olyan jövedelmet, amely a Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontja és a Tbj. 30. §-a alapján járulékalapot képez.
Főszabály szerint az összevont adóalapba tartozó jövedelmek esetében a jövedelmet juttató személy, a kifizető (külföldi kifizető) kötelezett az adó megfizetésére.
A természetes személy kötelezett az adó megállapítására és megfizetésére, ha:
· a jövedelem nem kifizetőtől, nem külföldi kifizetőtől származik, vagy
· a juttatásból a szociális hozzájárulási adó, adóelőleg levonása nem lehetséges, továbbá
· az adót, adóelőleget a kifizető nem köteles megállapítani.[181]
Nem minősül kifizetőnek:
· az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a tag kilépése, a várakozási idő letelte után a tagnak teljesített adóköteles pénztári kifizetés,
· a számlavezető a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló törvényben meghatározott számlatulajdonosnak kifizetett, egyéb jövedelemnek minősülő összeg tekintetében,
· az önkéntes kölcsönös egészségpénztár, önsegélyező pénztár, egészség- és önsegélyező pénztár
o a jogosulatlanul igénybe vett pénztári szolgáltatás esetén,
o a célzott szolgáltatásként nyújtott kiegészítő önsegélyező szolgáltatás esetén
· az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a természetes személy javára jóváírt támogatói adomány tekintetében,
· a biztosító az Szja tv. 28. § (2) bekezdése szerinti jövedelem esetében.
Az adó fizetésére kötelezett természetes személy az adót (adóelőleget) a személyi jövedelemadó, a személyijövedelemadó-előleg megfizetésével egyidejűleg állapítja és fizeti meg.
A külföldi pénznemben megszerzett jövedelmek utáni szociális hozzájárulási adó megállapítására az Szja tv.-nek a külföldi pénznemről forintra való átszámításra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az átszámítás szabályait az Általános tudnivalók között „A külföldi pénznemről való átszámítás szabályai” fejezetben találja.
Adófizetési kötelezettség alóli mentesülés
Az 1.1-1.3. pontban említett jövedelmekkel összefüggésben nem keletkezik adófizetési kötelezettsége – e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme után
· a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak,
· a társas vállalkozásnak a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra tekintettel,
· az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben résztvevő személy, hallgató tagjával fennálló jogviszonyára – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is – tekintettel,
· a kifizetőnek a szakképzési munkaszerződés, a tanulószerződés és a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra tekintettel,
· a szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennálló jogviszonyára tekintettel,
· a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja között fennálló jogviszonyára tekintettel,
· a kifizetőnek a Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytató személyre tekintettel,
· a Tbj. szerint külföldinek minősülő személynek az általa megszerzett, járulékalapot nem képező jövedelemre tekintettel,
· az egyházi személynek az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyre tekintettel, ha az egyházi szolgálati viszonyban álló személy saját jogú nyugdíjas természetes személy, vagy özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személy, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte,
· a Tbj. szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő adófizetésre kötelezett személynek az Szja tv. szerinti egyéb jövedelem kivételével,
· a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének a nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagjával fennálló jogviszonyára tekintettel.
Nem esik az 1.1-1.3. pont szerinti adófizetési kötelezettség alá – e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme után –
· a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagjának kifizetett, juttatott bevétel,
· a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja által munkaviszony keretében háztartási alkalmazottként foglalkoztatott külföldi állampolgárnak kizárólag e jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben kifizetett, juttatott bevétel,
· a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjének, alkalmazottjának és vele közös háztartásban élő családtagjának (házastárs, gyermek) kifizetett, juttatott bevétel, feltéve, hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere,
· a külföldi kifizető által Magyarországon kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében munkaviszonyban foglalkoztatott olyan – bevándorolt vagy letelepedett jogállással nem rendelkező – természetes személynek kifizetett, juttatott bevétel (ideértve a munkaszerződésben meghatározott alapbért is), aki harmadik állam állampolgára, feltéve, hogy a foglalkoztatás időtartama nem haladja meg a két évet, valamint az említett feltételek szerinti korábbi foglalkoztatásától számítva a foglalkoztatás ismételt megkezdéséig legalább három év már eltelt; e rendelkezés olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja, függetlenül attól, hogy a kiküldött személy állampolgársága szerinti állammal Magyarországnak szociális biztonsági egyezménye áll fenn, továbbá olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja, és nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá[182],
· a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint az általa folyósított szociális ellátásból a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerint nem a kifizetőt terhelő rész,
· táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj, a juttatás időpontjától függetlenül a Tbj. szerinti álláskeresési támogatás,
· az olyan személynek juttatott bevétel, akire a Tbj. 3. §-a, 17. §-a, és 18. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki,
· az ingatlan-bérbeadásából származó jövedelem,
· az a jövedelem, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. 3. §-a, 17. §-a, vagy 18. §-a alapján nem áll fenn biztosítási jogviszony, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától,
· a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, a kedvezményezett részére a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 28. § (1) bekezdésének a) pontja alapján fizetett összeg, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszűnése esetén a tagnak teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a volt pénztártagnak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépése miatt visszafizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés,
· az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján nyújtott keresetkiegészítés,
· az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 51/C. §-ában meghatározott szolgáltatás,
· a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépés miatt a volt pénztártagnak kifizetett, a hozamgarantált tőke összege feletti összeg.
Nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletek[183] hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményei által biztosított személy jövedelme után. Az adófizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményénél fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja.
Nem kell a szociális hozzájárulási adót megfizetni az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után.
A Tbj. szerint külföldinek minősülő személy által megszerzett, járulékalapot nem képező jövedelmet, valamint az Szja tv. szerinti egyéb jövedelemnek minősülő jövedelmet nem terheli szociális hozzájárulási adó.
Az adó mértéke
A fizetendő adó az adóalap után a kifizetéskor érvényes adómértékkel számított adó csökkentve az adó fizetésére kötelezettet a Szocho tv. rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével.
Az adó mértékének változása esetén az adó fizetésére kötelezett a megváltozott adómértéket arra a hónapra, adóévre vonatkozóan bevallott jövedelmekre alkalmazza először, amely hónapban, adóévben a megváltozott adó mértéke hatályba lép.[184] E rendelkezés alapján a természetes személy a 2022-re vonatkozó szociális hozzájárulási adóját 13 százalékos mértékkel állapítja meg.
Nem kell az adót a természetes személynek bevallania, ha a kifizető az adót levonta, és a természetes személy az Szja tv. alapján nem köteles bevallás benyújtására.
A magánszemély egyes külön adózó jövedelmeit terhelő szociális hozzájárulási adó
A Tbj. szerint belföldinek[185] minősülő természetes személynek kell megfizetnie a szociális hozzájárulási adót
Magyarországon adóztatható része után[186].
Az Szja tv. 1/B. § szerinti egyszerűsített adózást választó külföldi illetőségű előadóművész az e tevékenységéből származó jövedelme utáni szociális hozzájárulási adót nem a 22SZJA jelű bevalláson, hanem az 53INT jelű nyomtatványon vallja be és fizeti meg.
A természetes személy adófizetési kötelezettségének az említett külön adózó jövedelmek után felső határt szab a Szocho tv. A vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereségből származó jövedelem után az adót addig kell megfizetni, míg az előzőek szerinti jövedelmek és az 1.1-1.3. pont szerinti jövedelmek együttes összege az adóévben eléri a minimálbér (200 ezer forint) 24-szeres összegét (4 800 000 forintot).[187]
A szociálishozzájárulás-fizetési felső határral érintett jövedelmek után a természetes személyt a naptári év folyamán mindaddig terheli az adófizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy elérte az adófizetési felső határt.
25. példa
Minta István 2022-ben egyéni vállalkozói tevékenységet folytatott és mellette munkaviszonyban is állt. Munkaviszonyban elért összevont adóalapba tartozó jövedelme 2 790 000 forint, egyéni vállalkozói tevékenységéből 2 500 000 forint osztalékalapja keletkezett. Az adófizetési felső határ figyelembevételével 4 800 000–2 790 000 = 2 010 000 forint után kell megfizetnie a szociális hozzájárulási adót.
A 286-291. sorokat akkor töltse ki, ha Önnek a Szja tv. szerint vállalkozásból kivont, értékpapír-kölcsönzésből, osztalékból, árfolyamnyereségből jövedelme származott.
Osztaléknak minősül a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagjának a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg is.
286. sor: A Szocho tv. 1. § (1)-(3) bekezdés szerinti összevont adóalapba tartozó adóalap számításnál figyelembe vett jövedelmek és más jövedelmek összege
Ebben a sorban az 1.1-1.3. pontban említett jövedelmek együttes összegét kell szerepeltetni.
287. sor: A Szocho tv. 1. § (5) bekezdés a)-d) pontjai szerinti külön adózó jövedelmek összege
Azoknak a külön adózó jövedelmeknek (osztalék, vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, vállalkozói osztalékalap, árfolyamnyereségből származó jövedelem) összesített összegét kell a 287. sor „g” oszlopában feltüntetni, amelyek után Ön kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére, ideértve azt az esetet is, amikor a kifizető a szociális hozzájárulási adót levonta.
Ha például Ön 2022-ben 1 millió forint osztalékban részesült „A” kifizetőtől, majd ugyanabban az évben „B” kifizetőtől 2 millió forint árfolyamnyereségből származó jövedelme keletkezett, akkor a 287. sor „g” oszlopába 3 millió (2 + 1) forintot kell beírnia.
288. sor: Magánszemélyt a 287. sor szerinti jövedelme után – az adófizetési felső határig – ténylegesen terhelő szociális hozzájárulási adó alapja (f) és adója (g)
Ha Ön olyan külön adózó jövedelmet szerzett, amely után szociális hozzájárulási adó fizetési és bevallási kötelezettsége keletkezik, akkor a szociális hozzájárulási adó alapját (f) és adóját (g) – az adófizetési felső határt is figyelembe véve – ebben a sorban kell feltüntetnie. A 2022-es adóévre vonatkozó szociális hozzájárulási adót 13 százalékos mértékkel kell meghatározni.
Ebben a sorban tehát nem valamennyi külön adózó jövedelmének és adójának összevont összegét kell feltüntetnie, csupán azt az összeget, és annak adóját, amely után Önnek ténylegesen adót kell fizetnie, az adófizetési felső határt is figyelembe véve.
Ha például munkabérből
származó éves jövedelme 2 000 000 forint volt, 2022 februárjában
3 000 000 forintos osztalékot is szerzett ugyanezen kifizetőtől, amely
összegre a kifizető teljes mértékben levonta a szociális hozzájárulási adót
(3 000 000 x 13 százalék= 390 000 forint), akkor a két
jövedelem (munkabér+ osztalék) együttes összege meghaladja az adófizetési felső
határt (2 000 000 + 3 000 000 = 5 000 000 > 4 800 000).
Mivel az adót addig kell megfizetni, amíg a magánszemély összevont adóalapba tartozó, adóalap számításnál figyelembe vett jövedelme, valamint a külön adózó jövedelmei (286. sor+ 287. sor) a tárgyévben elérik a felső határt, ezért a 288. sor „f” oszlopában Önnek nem a teljes 3 000 000 forintos osztalékot kell beírnia, hanem csupán az Önt ténylegesen terhelő adófizetési kötelezettség adóalapjának az összegét, vagyis 2 800 000 forintot (4 800 000 – 2 000 000), a „g” oszlopban pedig az alapból a 13 százalékos mértékkel kiszámított adót 364 000 (2 800 000 x 13 %). A kifizető által ténylegesen levont szociális hozzájárulási adót és annak alapját majd a 289. sorban kell feltüntetni.
Ha Önnek 2022-ben munkabérből származó jövedelme egyáltalán nem volt, de osztalékként 5 millió forintot kapott, akkor a 288. sor „f” oszlopában nem az 5 millió forintot, hanem a 4 800 000 forintot kell feltüntetnie (figyelemmel az adófizetési felső határra), a „g” oszlopban pedig az adó összegét, 624 000 forintot (4 800 000 x 13%).
Ha a magánszemély 1.1-1.3 pontban szereplő jövedelmeinek összege (286. sor) meghaladta az adófizetési felső határt (4 800 000), akkor a 288. sor „f” és „g” oszlopában nullát kell feltüntetnie, mivel a külön adózó jövedelme tekintetében már nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, ugyanis az összevont adóalapba tartozó jövedelmei már elérték a felső határt.
Az egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 15 százalékos adót viselő vállalkozói osztalékalap után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapját jelen sor „f” oszlopában, az adót a „g” oszlopban tünteti fel a fentiekben leírtakat figyelembe véve.[188]
289. sor: Kifizető által a magánszemély Szocho tv. 1. § (5) bekezdés a)-d) pontjai szerinti jövedelme után levont szociális hozzájárulási adó alapja (f) és adója (g)
Ebben a sorban a természetes személyt a külön adózó jövedelmei után terhelő, kifizető által levont szociális hozzájárulási adó alapját (f) és az adó (g) összevont összegét kell feltüntetni.
Ne felejtse el kitölteni a 287-288. sorokat is!
Ha például Önnek a kifizető 2022 májusában 5 millió forint osztalékot fizetett ki, és azután teljes mértékben levonta a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót, akkor a 289. sor „f” oszlopában az 5 milliót, a 289. sor „g” oszlopában a 650 ezer forintot (5 millió x 13 százalék) kell szerepeltetnie.
Ha két külön kifizetőtől kapott osztalékot 1 millió – 1 millió forint értékben, amelyek után 13 százalékkal vontak szociális hozzájárulási adót, akkor a külön adózó jövedelmek együttes összegét a 289. sor „f” oszlopában (2 millió forint), adójuk összevont összegét [130 000 (1 millió x 13%) + 130 000 (1 millió x 13%) = 260 000 ] a „g” oszlopban szerepeltesse.
290. sor: Magánszemély részére visszajáró szociális hozzájárulási adó
A magánszemély a szociális hozzájárulási adó tekintetében az éves adómegállapítási kötelezettségét a szociális hozzájárulási adó alapját képező jövedelmek után 13 százalékos mértékkel teljesíti. Ha az éves adómegállapítás eredményeként a magánszemély által ténylegesen fizetendő szociális hozzájárulási adónál a kifizető többet vont le, akkor ennek összegét a „g” oszlopban kell kimutatni.[189]
A 290. sor „g” oszlopába tehát a 289. sor „g” és a 288. sor „g” oszlopának a különbségét kell beírni, ha a kifizető által a magánszemély külön adózó jövedelmeire vonatkozóan levont adó meghaladja az adózót ténylegesen terhelő szociális hozzájárulási adó összegét.
291. sor: Magánszemély által fizetendő szociális hozzájárulási adó
Ha a magánszemélyhez köthető szociális hozzájárulási adó alapját képező jövedelemre vonatkozóan a kifizető nem vonta le a szociális hozzájárulási adót, vagy a fizetendő adó meghaladja a kifizető által levont összeget, akkor a külön adózó jövedelmek (vállalkozásból kivont, értékpapír-kölcsönzésből, osztalékból, árfolyamnyereségből származó jövedelem) esetében a fennmaradó adó megfizetésére a magánszemély kötelezett.
A 291. sor „g” oszlopában a 288. sor „g” és a 289. sor „g” oszlopának különbségét kell beírni, ha a kifizető által levont szociális hozzájárulási adó (289. sor „g”) összege kisebb, mint a magánszemélyt ténylegesen terhelő szociális hozzájárulási adó összege (288. sor „g”).
292. sor: A szociális hozzájárulási adó 6%-al növelt összege
A természetes személy nyilatkozhat arról is, hogy a hozzájárulási felső határba beszámító jövedelmeinek összege (1.1-1.3. pontban felsorolt jövedelmek, valamint a külön adózó jövedelmek) várhatóan eléri az adófizetési felső határt. Ha az adófizetési felső határt az előzőek szerinti jövedelmeinek összege mégsem éri el, a természetes személy az őt terhelő adót 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.[190]
Jelen sor „g” oszlopát tehát akkor kell kitöltenie, ha a kifizetőnek adott nyilatkozata ellenére az adóévben a szociális hozzájárulási felső határba számító jövedelmeinek az összege nem éri el a minimálbér 24-szeres összegét (4 800 000 forintot). Ebben az esetben a szociális hozzájárulási adó 6 százalékát kell e sor „g” oszlopában bevallania és a bevallás benyújtásáig megfizetnie.
Például, ha a magánszemély által fizetendő szociális hozzájárulási adó összege (291. sor) 155 ezer forint, akkor ennek a 6 százalékát 9 300 forintot (155 000 x 6%) kell ebben a sorban feltüntetni.
26. példa
Gázos Béla 2022-ben munkaviszonyból (Dolgozó Kft.) származóan elért összevont adóalapba tartozó jövedelme 5 000 000 forint, továbbá egy a munkahelyétől független cégtől 2 500 000 forint összegű osztalékot is szerzett (kifizetés júniusban történt). Béla nem nyilatkozott arról, hogy el fogja érni az adófizetési felső határt, ezért a 2 500 000 forint után levonták a szociális hozzájárulási adót (13 százalékos mértékkel).
Dolgozó Kft. Béla után az 5 000 000 forintra vonatkozóan a kifizető már megfizette a szociális hozzájárulási adót. Tekintve, hogy ez az összeg már önmagában (5 000 000), meghaladta az adófizetési felső határ összegét (5 000 000> 4 800 000), ezért az osztalékból (2 500 000) levont szociális hozzájárulási adó „túlvont” összegnek számít.
Fentiek alapján a 22SZJA-09-es lapot a következőképpen kell kitölteni:
A 286. sor „g” mezőjébe az 5 000 000 forintot kell feltüntetni.
A 287. sor „g” mezőjébe a 2 500 000 forintot kell beírni.
A 288. sort nullával kell kitölteni, ugyanis a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme már önmagában meghaladta az adófizetési felső határt, így a 287. sor szerinti jövedelem esetében már nem terheli adófizetési kötelezettség.
A 289. sor „f” mezőjében a 2 500 000 forintnak kell szerepelnie, míg a „g” mezőben 325 000 forintnak (2 500 000 x 13%)
A 290. sor „g” mezőjében szintén a 325 000 forintnak kell szerepelnie (289G-288G).
27. példa
Szorgos Lilla 2022-ben
munkaviszonyból származó összevont adóalapba tartozó jövedelme
2 790 000 forint volt. 2022. szeptember hónapban árfolyamnyereségből
5 000 000 forint jövedelmet szerzett.
Tekintve, hogy a munkabér összege nem éri el az adófizetési felső határt, így az addig fennmaradó (4 800 000-2 790 000= 2 010 000) 2 010 000 forint lesz az árfolyamnyereségből származó jövedelem után fizetendő szocho alapja. A kifizető azonban nem az árfolyamnyereségből származó jövedelem teljes összegére (5 000 000) vonatkozóan állapította meg és vonta le a szochot, hanem 1 000 000 forint után.
Fentiek alapján a 22SZJA-09-es lapot a következőképpen kell kitölteni:
A 286. sor „g” mezőjébe a 2 790 000 forintot kell feltüntetni.
A 287. sor „g” mezőjébe az 5 000 000 forintot kell beírni.
A 288. sor „f” mezőjébe 2 010 000 forint kerül, míg a „g” mezőjébe, ennek a 13%-a 261 300 forint.
A 289. sor „f” mezőjében az 1 000 000 forintnak kell szerepelnie, míg a „g” mezőben 130 000 forintnak (1 000 000 x 13%)
A 291. sor „g” mezőjében a magánszemély által fizetendő szociális hozzájárulási adót 131 300 (261 300-130 000) forintot kell feltüntetni.
Tekintettel arra, hogy Szorgos Lilla nem nyilatkozott a kifizető felé arról, hogy a hozzájárulási felső határba beszámító jövedelmeinek összege várhatóan eléri az adófizetési felső határt, ezért a szociális hozzájárulási adót nem kell 6 százalékkal növelten megfizetnie.
A magánszemélyt az összevont adóalapba tartozó jövedelmei után terhelő szociális hozzájárulási adó
293. sor: A magánszemély szociális hozzájárulási adója
Ezt a sort akkor töltse ki, ha Önnek az összevont adóalapba tartozó jövedelmei után szociális hozzájárulási adót kell fizetnie.
A kifizető hiányában, vagy ha a kifizetőnek az összevont adóalapba tartozó jövedelem után adót (adóelőleget) nem kell megállapítani, a jövedelmet szerző magánszemélynek szociális hozzájárulási adót kell fizetnie az adóévben kifizetett, juttatott – szochoköteles – jövedelmek után.
A szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításakor az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelmet (összevont adóalap) kell figyelembe venni. Ha az előbbiekben említett jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), akkor a megállapított jövedelem 89 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.[191]
Szociális hozzájárulási adót kell fizetni az egyéb jövedelmek után is.
Itt kell szerepeltetni az önkéntes kölcsönös biztosítópénztártól származó – a tag kilépése, a várakozási idő letelte utáni – adóköteles kifizetés után fizetendő szociális hozzájárulási adót, a számlavezető által nyugdíj-előtakarékossági számláról a tulajdonosnak kifizetett egyéb jövedelemnek minősülő összeg utáni szociális hozzájárulási adót, valamint az önkéntes egészségpénztártól és az önkéntes önsegélyező pénztártól jogosulatlanul igénybe vett pénztári szolgáltatás összege utáni szociális hozzájárulási adót is. Itt kell feltüntetni továbbá a biztosító által juttatott, az Szja tv. 28. § (2) bekezdése szerinti jövedelmet terhelő adót is.
A jövedelem utáni szociális hozzájárulási adót főszabály szerint – a személyijövedelemadó-előleg, illetőleg a személyi jövedelemadó megfizetésével egyidejűleg – negyedéves bontásban kell megállapítani és bevallani. Ne felejtse el a részösszegeket összesíteni a „g” oszlopban!
Ha Ön nem kötelezett személyijövedelemadó-előleg vagy személyi jövedelemadó megfizetésére, mert például azt a kifizető levonta, akkor a szochot a bevallás benyújtási határidejéig kell megállapítania és megfizetnie. A szocho összegét az f) és a g) oszlopban kell szerepeltetni. [192]
A mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója
294. sor: A mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója
Ebben a sorban kell szerepeltetni a mezőgazdasági őstermelőt saját maga után terhelő adóelőleget, és adót. Az adó alapjának kiszámítása eltérően alakul az előlegfizetésre kötelezett, illetve az előlegfizetésre nem kötelezett őstermelők esetén.
Adóelőleg fizetésére kötelezett mezőgazdasági őstermelők
1. A Tbj. 41. §-a szerint járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a tárgyévi összevont adóalapba tartozó, őstermelői tevékenységből származó jövedelme, de havonta legalább a minimálbér (200 000 forint[193]) vagy, ha az őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében nyilatkozatot tett, akkor a vállalt összeg adóévre megállapított összege. Az éves minimálbér felét (1 200 000 forint[194]) az adóévben meg nem haladó őstermelői tevékenységből származó bevétellel rendelkező, járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő adó fizetésére nem kötelezett, kivéve, ha a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Ekkor a mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege. [195]
2. Az 1. ponttól eltérően az átalányadózást választó járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelőt saját maga után havonta terhelő adó alapja a minimálbér (200 000 forint), vagy, ha az őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében nyilatkozatot tett, akkor a vállalt összeg adóévre megállapított összege. Az éves minimálbér ötszörösét (12 000 000 forint[196]) az adóévben meg nem haladó őstermelői tevékenységből származó - támogatások nélküli - bevétellel rendelkező, átalányadózást választó járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő adó fizetésére nem kötelezett, kivéve ha a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Ekkor a mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.[197]
Ha az adóalapot az 1. és 2. pont szerint megállapító mezőgazdasági őstermelő e jogállással nem rendelkezik az adóév minden napján, vagy más okból nem tekinthető az adó alanyának az adóév minden napján, akkor az adó alapja;
a) az 1. pont szerint adófizetésre kötelezett őstermelő esetében az összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelme, de legalább az adóalanyiság időtartamának minden napjára számítva a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében havonta vállalt összeg harmincad része,
b) a 2. pont szerint adófizetésre kötelezett őstermelő esetében az adóalanyiság időtartamának minden napjára számítva a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében havonta vállalt összeg harmincad része.[198]
Az adóalapot az 1. és 2. pont szerint megállapító mezőgazdasági őstermelő, az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor nem veszi számításba azt a napot, amelyen
a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül,
b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj folyósítása alatt a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja,
c) csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül,
d) önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít,
e) fogvatartott.[199]
A felsorolt a) – e) esetekben az adó alapja:
a) az adóalapot az 1. pont szerint megállapító mezőgazdasági őstermelő esetében az összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelme, de legalább a minimálbér, vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg,
b) az adóalapot a 2. pont szerint megállapító mezőgazdasági őstermelő esetében a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg
harmincad része azokra a napokra, amelyekre az adófizetési kötelezettség fennáll.[200]
Az adóévben a Tbj. szerint saját jogú nyugdíjassá váló mezőgazdasági őstermelőnek a tárgyévre megállapított adóalapjának a nyugdíjfolyósítás kezdő napját követő időszakra jutó arányos részét az adókötelezettség megállapítása során nem kell figyelembe vennie.
Az adóelőleg fizetésre kötelezettek esetében a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg alapján – figyelemmel a Szocho tv. 7. § (5)-(6) bekezdés rendelkezésére – negyedévente, negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetni a szociális hozzájárulásiadó-előleget. A minimálbér alapján adófizetésre kötelezett őstermelő a tárgyévben először arra a negyedévre fizet adóelőleget, amelyben az őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétele az éves minimálbér felét (1 200 000 forint), illetve átalányadózó őstermelő esetében az éves minimálbér ötszörösét (12 000 000 forint) meghaladja.
2022-re a személyijövedelemadó-bevallásban kell az előlegként megfizetett adót elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, és a bevallás főlapján, vagy a 22SZJA-170-es lapon lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni.[201]
Ha Ön a fentiek alapján adóelőleg fizetésére kötelezett, X-szel jelölje a 294. sorban található mezőt, és töltse ki az 294. sor „b)” – „e)” oszlopait! Azon negyedévre vonatkozó oszlopot töltse ki elsőnek, amely negyedévben meghaladta az adóelőleg fizetési kötelezettséget megalapozó bevételi határt. (Tehát előfordulhat, hogy a „b)”, „c)” vagy akár még az „d)” oszlop is üresen marad, attól függően, hogy melyik negyedévtől köteles előlegfizetésre.) Ezen negyedévet követő negyedévekre vonatkozó oszlopokat is töltse ki. Segítséget nyújtanak a „Mezőgazdasági őstermelő” kitöltési útmutatójának példatárában leírt esetek.
A bizonylat 294. sorának „b)”, „c)”, „d)”, „e)” oszlopaiban kell feltüntetnie a negyedéves adóelőleg fizetési kötelezettségeit. A 294. sor „f)” oszlopába írja be az éves kötelezettség, és az előlegfizetési kötelezettség különbözetét. A 22SZJA-09-es lap 296. sorába be kell írnia a 2022. adóévre befizetett szociális hozzájárulási adóját.
Adóelőleg fizetésére nem kötelezett mezőgazdasági őstermelő
A Tbj. 41. §-a alapján járulékfizetésre nem kötelezett mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a tárgyévi összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelem, azzal, hogy adó fizetésére nem kötelezett
a) az éves minimálbér felét (1 200 000 forint) az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó - támogatások nélküli - bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelő,
b) az éves minimálbér ötszörösét (12 000 000 forint) az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó - támogatások nélküli - bevétellel rendelkező, átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő.
Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő biztosítotti jogállása nem áll fenn az egész évben, akkor a tárgyévre megállapított adóalapját csökkenteni kell a biztosítotti jogállásának időszakára fennálló szociális hozzájárulási adó kötelezettségének alapjával.
Az adóelőleg fizetésére nem kötelezett őstermelő az adót a személyijövedelemadó-bevallásában, vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyijövedelemadó-bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg, amely a 2022-es adóévre 2023. május 22.[202]
A 294. sor „f)” oszlopát kell kitöltenie, amelyben a 2022. adóévre vonatkozó éves szociális hozzájárulási adó kötelezettséget kell szerepeltetni. Ilyen esetben a 294. sor „b)” – „e)” oszlopait hagyja üresen.
A szociális hozzájárulási adó elszámolása
295. sor: A szociális hozzájárulási adó összesen
Ebbe a sorba összesítve írja be a 2022-re vonatkozó szociális hozzájárulási adó összegét, azaz a 291+292+293+294. sorok „g” oszlopainak összegét.
296. sor: Az adózó által befizetett szociális hozzájárulási adó
Az Ön által 2022-re befizetett szociális hozzájárulási adót itt tüntesse fel! Ebben a sorban ne vegye figyelembe a kifizető által levont szociális hozzájárulási adó összegét! Ha mezőgazdasági őstermelőként a 2022. évben szociális hozzájárulási adóelőleget fizetett be, azt is itt tüntesse fel.
297. sor: Az adóbevallás alapján fizetendő szociális hozzájárulási adó
Ezt a sort akkor kell kitöltenie, ha a 296. és a 290. sor adata együttesen kisebb, mint a 295. sor összege. Ebben az esetben Önnek még szociális hozzájárulási adót kell fizetnie. A 295. sor összegéből vonja le a 296. és a 290. sor összegét, és a különbséget írja be ebbe a sorba! Ezt az összeget a bevallás 95. sorába (22SZJA-C lap) vezesse át!
298. sor: Az adóbevallás alapján visszaigényelhető szociális hozzájárulási adó
Ha a 290. és a 296. sor adata meghaladja a 295. sor adatát, akkor Önnek visszaigényelhető szociális hozzájárulási adója keletkezett. A 290. és a 296. sor együttes összegéből vonja le a 295. sor összegét, és a megkapott összeget írja be ebbe a sorba, majd a bevallás 96. sorába (22SZJA-C lap) vezesse át! Szociális hozzájárulási adó visszaigénylése esetén a visszaigénylés tényét a bevallás főlapján (D blokk) jelölni kell.