Külföldről származó jövedelmek
A Magyarországon belföldi illetőségű magánszemélyt a jövedelemszerzés helyétől függetlenül az összes (bel- és külföldi) bevétele alapján adókötelezettség terheli, ha nemzetközi egyezmény ettől eltérően nem rendelkezik.
Amennyiben a belföldi illetőségű magánszemély az Szja tv. 67/A. § (3) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet szerez, azt a személyijövedelemadó-bevallásban ezen a jogcímen kell szerepeltetnie a 22SZJA-04-es lapjának 172. sorában, függetlenül attól, hogy a jövedelem alapját képező ügyletet magyarországi befektetési szolgáltatóval, vagy valamely EGT-államban működő vagy EGTállamon kívüli, olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval vagy befektetési szolgáltató közreműködésével kötötte, amely állammal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye.
Ha Önnek 2022-ben külföldi pénznemben keletkezett bevétele, merült fel kiadása, azt forintra átszámítva kell a bevallásban feltüntetnie. Az átszámítás szabályait az Általános tudnivalók között „A külföldi pénznemről való átszámítás szabályai” fejezetben találja.
I. Külföldről származó belföldön adóköteles külön adózó jövedelmek
181. sor: Árfolyamnyereségből származó jövedelem és adója
Ha Ön belföldi illetőségű, és olyan országban szerzett a magyar szabályok szerint árfolyamnyereségnek minősülő jövedelmet, amely országgal Magyarországnak van kettős adóztatást kizáró egyezménye, úgy az az egyezmény értelmében elidegenítésből származó jövedelemnek minősül, mely az illetősége szerinti államban, azaz belföldön adóköteles. Ebben az esetben a jövedelmet e sor „b” oszlopában, annak 15 százalékos adóját a „c” oszlopában tüntesse fel.
Ha olyan országban szerzett árfolyamnyereségből származó jövedelmet, amely országgal Magyarországnak nincs kettős adóztatást kizáró egyezménye, és a jövedelem után külföldön adót fizetett, úgy azt a jövedelmet nem itt, hanem a 185. sorban kell szerepeltetnie. Nemzetközi egyezmény hiányában a külföldön megfizetett adóval csökkenthető a 15 százalékos személyi jövedelemadó, de legalább a jövedelem 5 százalékának megfelelő összeget belföldön is meg kell fizetnie. A külföldön megfizetett adót az egyéb adatok között a 22SZJA-05-ös lap 196. sor „c” oszlopában kell feltüntetnie.
Ha Ön a kedvezményezett részesedéscserével megszerzett értékpapírból származó jövedelmét árfolyamnyereségnek tekintette, akkor az „a” oszlopba „1”-est írjon, és a jövedelmet, valamint az azt terhelő 15 százalékos adót írja be ebbe a sorba!
Ha Ön – a kifizetőnek tett nyilatkozatában – adómentesnek tekintette a bevételét, akkor ennek a sornak az „a” oszlopába írjon „2”-est! Ebben az esetben nem kell feltüntetnie a kedvezményezett részesedéscsere révén megszerzett bevételét.
A kedvezményezett részesedéscsere szabályait megtalálja a 165. sorhoz fűzött magyarázatnál.
182. sor: Osztalékból származó jövedelem és adója
Ha Ön 2022-ben külföldről kapott osztalékot, akkor ebbe a sorba annak teljes összegét írja be!
A külföldről származó, külföldi pénznemben megszerzett jövedelmének forintra való átszámításával kapcsolatos tudnivalókat a külföldi pénznemről való átszámítás szabályainál (Általános tudnivalók között „A külföldi pénznemről való átszámítás szabályai” részben) találja.
Kifizető hiányában az osztalék jövedelemadóját Önnek kell megállapítania, és a bevallási határidőig megfizetnie.
Ne felejtse el ezen a lapon a 189. sorban feltüntetni azt az osztalékjövedelmét és a külföldön megfizetett adót, ami olyan országból származik, amellyel Magyarországnak van kettős adóztatást kizáró egyezménye, ami alapján az osztalék külföldön is adóztatható.
Ha az osztalék forrása szerinti országgal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, akkor a külföldön igazoltan megfizetett, az egyezmény szerint levonható adó forintra átszámított összegét (a 22SZJA-05-ös lapon az egyéb adatok között szereplő összeg) a 15 százalékos adóból vonja le és a különbözetet írja be e sor „c” oszlopába. Ha az osztalékjövedelmét az Európai Unió tagállamában elismert piacnak minősülő (de nem Magyarországon működő) ellenőrzött tőkepiacra bevezetett értékpapírból szerezte 2022-ben, akkor az adó mértéke 15 százalék. Ha a külföldön megfizetett adó azonos a 15 százalékos adóval vagy annál több, akkor a „c” oszlopba nullát írjon!
Nemzetközi egyezmény hiányában a külföldön igazoltan megfizetett adó (22SZJA-05-ös lap egyéb adatai között, a 190. sorban szereplő adó) ugyancsak beszámítható úgy, hogy legalább 5 százalék adót Magyarországon is fizetnie kell az ilyen osztalékjövedelem után, vagyis a „c” oszlopban adóként az osztalékjövedelem legalább 5 százalékát szerepeltetnie kell.
Ne felejtse el az egyéb adatok között a 22SZJA-05-ös lapon az előzőek szerinti osztalékjövedelmét és a külföldön megfizetett adót feltüntetni.
Figyeljen arra, hogy nem veheti figyelembe külföldön megfizetett adóként azt az összeget, amely a nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján Önnek az osztalék jövedelme után külföldön megfizetett adóból visszajár.
183. sor: Kamatból származó külföldön (is) adóköteles jövedelem és adója
Ha Ön 2022-ben külföldről (is) kapott kamatjövedelmet, akkor ebbe a sorba a külföldről származó kamatjövedelme teljes összegét írja be!
A külföldről származó, külföldi pénznemben megszerzett jövedelmének forintra való átszámításával kapcsolatos tudnivalókat a külföldi pénznemről való átszámítás szabályainál (Általános tudnivalók között „A külföldi pénznemről való átszámítás szabályai” részben) találja meg.
Ha a kamat forrása szerinti országgal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, akkor a külföldön igazoltan megfizetett, az egyezmény szerint levonható adó forintra átszámított összegét (191. sor „b” oszlopában szereplő összeg) a 15 százalékos adóból vonja le, és a különbözetet írja be e sor „c” oszlopába!
Nemzetközi egyezmény hiányában a külföldön igazoltan megfizetett adó (192. sor „b” oszlop) ugyancsak beszámítható úgy, hogy legalább 5 százalék adót Magyarországon is fizetnie kell az ilyen kamatjövedelem után, vagyis a „c” oszlopban adóként a kamatjövedelem legalább 5 százalékát szerepeltetnie kell.
Nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, mely a nemzetközi szerződés rendelkezése, külföldi jog (viszonosság) alapján a megfizetett adó összegéből visszajár.
Ha a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2016. január 1-je előtt kezdődött, de a jövedelem megszerzésének időpontja a 2016. január 1-jével kezdődő időszakra esik, úgy a 15 százalékos szja-kulcsot csak a 2016. január 1-jétől megszolgált kamatjövedelemre lehet alkalmazni. A 2016. január 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet – ha a kamat juttatójának nyilvántartásából más nem állapítható meg – a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2016. január 1-jét követő részének és az időszak teljes időtartamának napokban számolt aránya alapján kell megállapítani.
Ha a 2022-ben megszerzett kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2015. december 1. és 2022. január 31. közötti (összesen 2254 nap, 2016. január 1-től 2223 nap), a kamatjövedelem összege pedig 100 000 forint, akkor a következőképpen kell számolni:
15%-os adókulcs: (2223 nap / 2254 nap) x 100 000 forint = 98 625 forint
16%-os adókulcs: (31 nap / 2254 nap) x 100 000 forint =1 375 forint
Ebben az esetben a 197. sort üresen kell hagyni, a 198. sor „b” oszlopában pedig fel kell tüntetni a 2015.12.01. és 2022.01.31. közötti időszakot, a „c” oszlopban pedig a 100 ezer forintot. A program ezekből az adatokból számolja ki a kamatjövedelmet terhelő adó összegét, azonban a felajánlott, kiszámított összeg módosítható.
Ha a 183. sor „b” oszlopában feltüntetett kamatjövedelem juttatását több időszak alapozza meg, akkor nyisson új 22SZJA-05-ös lapot, és a 198. sorban külön-külön szerepeltesse az egyes időszakokat és az egyes időszakokban megszolgált kamatjövedelem összegét!
Ha ismert a kamatjövedelemnek az az összege, amelyet 16 százalékos adó terhel, akkor arányszámítást nem kell végezni. A 183. sor „b” oszlopában szereplő összegnek a 16 százalékos mértékű adóval terhelt részét a 197. sor „c” oszlopában fel kell tüntetni. Ha valamennyi, a 183. sorban szerepeltetett kamatjövedelme esetében megállapítható ez az összeg, a 198. sort üresen kell hagyni.
184. sor: A vállalkozásból kivont jövedelem és adója
Ha Ön belföldi illetőségű, és a vállalkozásból kivont jövedelme után olyan országban is adót fizetett, amely országgal Magyarországnak van a kettős adóztatást kizáró egyezménye, akkor a külföldön megfizetett adóval a 15 százalékos adó csökkenthető. Ha olyan országban fizetett adót, amely országgal Magyarországnak nincs a kettős adóztatást kizáró egyezménye, a külföldön megfizetett adóval akkor is csökkenthető a 15 százalékos adó, de legalább a jövedelem 5 százalékát meg kell fizetnie.
A külföldről származó, külföldi pénznemben megszerzett jövedelmének forintra való átszámításával kapcsolatos tudnivalókat a külföldi pénznemről való átszámítás szabályainál (Általános tudnivalók között „A külföldi pénznemről való átszámítás szabályai” részben) találja.
Ezen a lapon a 193. sorban kell feltüntetni azt a vállalkozásból kivont jövedelmét és a külföldön megfizetett adót, amely olyan országból származik, amellyel Magyarországnak van kettős adóztatást kizáró egyezménye, és az egyezmény alapján az külföldön is adóztatható.
Ha a vállalkozásból kivont jövedelem forrása szerinti országgal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, akkor a külföldön igazoltan megfizetett, az egyezmény szerint levonható adó forintra átszámított összegét a 15 százalékos adóból vonja le és a különbözetet írja be e sor „c” oszlopába! Ha a külföldön megfizetett adó azonos a 15 százalékos adóval vagy annál több, akkor a „c” oszlopba nullát írjon!
Nemzetközi egyezmény hiányában a külföldön igazoltan megfizetett adó (22SZJA-05-ös lap egyéb adatai között, a 194. sorban szereplő adó) ugyancsak beszámítható úgy, hogy legalább 5 százalék adót Magyarországon is fizetnie kell az ilyen vállalkozásból kivont jövedelem után. Ezt az adót a „c” oszlopban kell szerepeltetnie.
Figyeljen arra, hogy nem veheti figyelembe külföldön megfizetett adóként azt az összeget, ami a nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján Önnek a vállalkozásból kivont jövedelme után külföldön megfizetett adóból visszajár.
185. sor: Egyéb külföldről származó forrásadós jövedelmek és ezek adója
Ez a sor szolgál az olyan külföldről származó – úgynevezett forrásadós – jövedelmek beírására, amelyek bevalláskötelesek, és a 181-184. sorokban nincsenek nevesítve. A külön sorokban nem szereplő jövedelmek együttes összegét a „b” oszlopban, adóját pedig a „c” oszlopban tüntesse fel! Ne felejtse el beírni az „a” oszlopba a jövedelem megnevezését!
Az egyéb külföldről származó forrásadós jövedelmek után külföldön megfizetett adót az egyéb adatok között (22SZJA-05-ös lap 195. vagy 196. sor „c” oszlopában) kell feltüntetnie.
186. sor: A 2022. évi külföldről származó belföldön is adóköteles jövedelmek és adójuk összege
Ebben a sorban összegezze a 181-185. sorok „b” és „c” oszlopainak jövedelem- és adóösszegeit! A „c” oszlop összesített adatát kell a 61. sornál leírtak szerint figyelembe vennie a 2022. évi személyi jövedelemadó kiszámításánál.
II. Egyéb adatok a külföldről származó osztalék-, kamat-, vállalkozásból kivont jövedelmekről
A külföldről származó, külföldi pénznemben megszerzett jövedelmének forintra való átszámításával kapcsolatos tudnivalókat a külföldi pénznemről való átszámítás szabályainál (Általános tudnivalók között „A külföldi pénznemről való átszámítás szabályai” részben) találja.
189. sor: A 182. sorból a kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján külföldön is adóztatható osztalék és a megfizetett adó
Ebben a sorban akkor kell adatot szerepeltetnie, ha Ön olyan államban belföldi illetőségű társaságtól szerzett osztalék címén jövedelmet, amellyel Magyarországnak van kettős adóztatást kizáró egyezménye, és az egyezmény lehetővé teszi az osztalék külföldön való adóztatását is. Az osztalékból származó jövedelmet a „b” oszlopba, a külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét pedig a „c” oszlopba kell beírnia. A külföldről származó osztalék adókötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket a 182. sorhoz készült magyarázatban találja meg.
190. sor: A 182. sorból a kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adóztatható osztalék és a megfizetett adó
Ha Ön olyan országban illetőséggel rendelkező társaságtól szerzett osztalékjövedelmet, amellyel Magyarországnak nincs kettős adóztatást kizáró egyezménye, akkor ezen osztalékjövedelmet írja be ennek a sornak a „b” oszlopába. A külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét ennek a sornak a „c” oszlopában kell szerepeltetnie.
191. sor: A 183. sorból a kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján külföldön is adóztatható kamat és a megfizetett adó
Ebben a sorban akkor kell adatot szerepeltetnie, ha Ön olyan államban belföldi illetőségű társaságtól szerzett kamat címén jövedelmet, amellyel Magyarországnak van kettős adóztatást kizáró egyezménye, és az egyezmény lehetővé teszi a kamat külföldön való adóztatását is. A kamatból származó jövedelmet a „b” oszlopba, a külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét pedig a „c” oszlopba kell beírnia. A külföldről származó kamat adókötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket a 183. sorhoz készült magyarázatban találja meg.
192. sor: A 183. sorból a kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adóztatható kamat és a megfizetett adó
Ha Ön olyan országban illetőséggel rendelkező társaságtól szerzett kamatból származó jövedelmet, amellyel Magyarországnak nincs kettős adóztatást kizáró egyezménye, akkor ezt a jövedelmet írja be ennek a sornak a „b” oszlopába. A külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét ennek a sornak a „c” oszlopában kell szerepeltetnie.
193. sor: A 184. sorból a kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján külföldön is adóztatható vállalkozásból kivont jövedelem és a megfizetett adó
Ebben a sorban akkor kell adatot szerepeltetnie, ha Ön olyan államban belföldi illetőségű társaságtól szerzett vállalkozásból kivont jövedelmet, amellyel Magyarországnak van kettős adóztatást kizáró egyezménye, és az egyezmény lehetővé teszi a vállalkozásból kivont jövedelem külföldön való adóztatását is. A vállalkozásból kivont jövedelmet a „b” oszlopba, a külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét pedig a „c” oszlopba kell beírnia. A külföldről származó vállalkozásból kivont jövedelem adókötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket a 184. sorhoz készült magyarázatban találja meg.
194. sor: A 184. sorból a kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adóztatható vállalkozásból kivont jövedelem és a megfizetett adó
Ha Ön olyan országban illetőséggel rendelkező társaságtól szerzett vállalkozásból kivont jövedelmet, amellyel Magyarországnak nincs kettős adóztatást kizáró egyezménye, akkor ezt a jövedelmet írja be ennek a sornak a „b” oszlopába. A külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét ennek a sornak „c” oszlopában kell szerepeltetnie.
195. sor: A 185. sorból a kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján külföldön is adóztatható egyéb külföldről származó forrásadós jövedelmek és a megfizetett adó
Ebben a sorban akkor kell adatot szerepeltetnie, ha Ön olyan államban szerzett egyéb külföldről származó forrásadós jövedelme(ke)t, amellyel Magyarországnak van kettős adóztatást kizáró egyezménye, és az egyezmény lehetővé teszi az egyéb külföldről származó forrásadós jövedelem külföldön való adóztatását is. Az egyéb külföldről származó forrásadós jövedelmet a „b” oszlopba, a külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét pedig a „c” oszlopba kell beírnia. Az egyéb külföldről származó forrásadós jövedelem adókötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket a 185. sorhoz készült magyarázatban találja meg.
196. sor: A 185. sorból a kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adóztatható egyéb külföldről származó forrásadós jövedelmek és a megfizetett adó
Ha Ön olyan országban szerzett egyéb külföldről származó forrásadós jövedelme(ke)t, amellyel Magyarországnak nincs kettős adóztatást kizáró egyezménye, akkor ezt a jövedelmet írja be ennek a sornak a „b” oszlopába. A külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét ennek a sornak „c” oszlopában kell szerepeltetnie.
III. Egyéb adatok a kamatjövedelemhez
A sorok kitöltése előtt kérjük, hogy olvassa el a 183. sorhoz fűzött magyarázatot!
197. sor: A 183. sor „b” oszlopából a 16%-os mértékű adóval terhelt kamatjövedelem
Ha ismert a kamatjövedelemnek az az összege, amelyet 16 százalékos adó terhel, akkor a 183. sor „b” oszlopában szereplő összegnek a 16 százalékos mértékű adóval terhelt részét e sor „c” oszlopában fel kell tüntetni. Ha valamennyi, a 183. sorban szerepeltetett kamatjövedelme esetében megállapítható ez az összeg, kérjük, hogy a 198. sort hagyja üresen!
198. sor: A 183. sor „b” oszlopában szereplő kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak és az ebben az időszakban megszolgált kamatjövedelem összege
Ennek a sornak a „b” oszlopába írja be a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszakot, a „c” oszlopba pedig az ebben az időszakban megszolgált kamatjövedelem összegét!
Ha a 183. sor „b” oszlopában feltüntetett kamatjövedelem juttatását több időszak alapozza meg, akkor nyisson (kérjen) új 22SZJA-05-ös lapot, és a 198. sorban külön-külön szerepeltesse az egyes időszakokat és az egyes időszakokban megszolgált kamatjövedelem összegét!