Az ingatlan (ideértve a termőföldet is), vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem

Ingatlan: a föld (telek), és a földhöz alkotórészként kapcsolódó minden dolog. Ilyen különösen az épület, az építmény. Kivételt képez a földingatlan tulajdonosváltozása nélkül értékesített betakarítatlan termés, termény (például a nem kivágott, azaz lábon álló fa).

Vagyoni értékű jog: a földhasználat, az ingatlanon fennálló haszonélvezet és használat, a telki szolgalom, valamint az ingatlan bérleti joga.

Nem számít ingatlanértékesítésnek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben meghatározott birtokösszevonási célú földcsere. Ha a cseréhez értékkiegyenlítés is kapcsolódik, akkor az így kapott pénzösszeg vagy más vagyoni érték teljes egészében egyéb jövedelemnek számít.^{^[140]}

A külföldi illetőségű magánszemélynek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedése ellenérték fejében történő átruházása, kölcsönbe adása vagy ilyen társaságból történő kivonása révén megszerzett jövedelmét 2023. november 20-ig a 2248 számú bevallásban kell bevallania.

Ha az értékesített ingatlan olyan országban van, amely országgal Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, akkor az értékesítésből származó jövedelme egyéb összevonás alá eső jövedelemnek minősül.

Az ingatlan szerzési időpontja nagymértékben befolyásolja az adókötelezettséget. Az ingatlan és a vagyoni értékű jog megszerzésének időpontja:^{^[141]}

· az a nap, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották;

· az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog esetén a szerzésről szóló szerződésben meghatározott nap;

· a vagyoni értékű jog, ingatlan tulajdonjog öröklése esetén az örökhagyó halálának a napja;

· házassági (bejegyzett élettársi) vagyonközösség folytán osztatlan közös tulajdonba kerülő ingatlan esetén – függetlenül attól, hogy mikor jegyezték be tulajdonosként –, a házastársára (bejegyzett élettársra) vonatkozó szerzés időpontja;

· földrendezéssel, kisajátítással megszerzett csereingatlan esetén az eredeti ingatlan szerzési időpontja;

· a tartós használatba kapott, majd tulajdonba adott ingatlan esetében a tartós használatról szóló szerződés földhivatalban történt bemutatásának napja;

A földingatlanon felépített épület, épületrész megszerzésének időpontja:

· A földingatlan tulajdonjogának megszerzése után 2007. december 31-éig felépített (újjáépített, leválasztott, megosztott) épület, továbbá bővítmény esetében a földterület, eredeti ingatlan tulajdonjogának megszerzésének időpontja.

· A 2007. december 31-e után az ingatlanon létesített épített (újjáépített, megosztott, leválasztott) ingatlan esetében a szerzés időpontja fő szabály szerint az utolsó használatbavételi engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének, a használatbavétel tudomásulvételének, vagy az egyszerű bejelentés alapján épített épület esetében a felépítés megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiállításának (hivatalos használatbavétel) napja, Önnek azonban lehetősége van arra is, hogy az eredetileg meglévő ingatlan, valamint az utóbb épített ingatlan(ok), bővítmény(ek) szerzési időpontját külön-külön határozza meg. Ekkor a meglévő ingatlan szerzési időpontja az eredeti szerzés időpontja, az építmény(ek), bővítmény(ek) szerzési időpontja pedig az azok használatbavételi engedélyéről szóló határozat jogerőre emelkedésének, a használatbavétel tudomásulvételének vagy az egyszerű bejelentés alapján épített épület esetében a felépítés megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiállításának napja(i).

Ha az épített ingatlan, ingatlanrész értékesítésekor nincs a birtokában hivatalos használatbevételt alátámasztó dokumentum, akkor a hitelt érdemlően bizonyított tényleges használatbavétel évét, vagy ha az nem állapítható meg, akkor az átruházás évét kell a megszerzés évének tekinteni.

Az ingatlan és a vagyoni értékű jog elidegenítéséből származó jövedelem kiszámítása

Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem kiszámításához a bevételből le kell vonni azokat az igazolt költségeket, amelyeket más bevétellel szemben nem számolt el az átruházó.^{^[142]} Az így kapott jövedelem a tulajdonban tartás időszaka alapján korrigálható.

Ingatlanértékesítésből származó bevételnek számít az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó minden olyan bevétel,^{^[143]} amely az átruházásból adódik. Ilyen különösen az eladási ár, a cserébe kapott dolog megszerzéskori szokásos piaci értéke. Ilyen jövedelem az is, ami úgy keletkezik, hogy az ingatlan, a vagyoni értékű jog gazdasági társasághoz vagy más céghez kerül nem pénzbeli betétként, hozzájárulásként. Ekkor a bevétel a társasági szerződésben vagy hasonló okiratban meghatározott érték.

A bevételnek nem része a kapott ellenértékből az ingatlannak, a vagyoni értékű jognak a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékét meghaladó része, mely egyéb jövedelemnek minősül.

Ha az értékesített ingatlan megszerzése több időpontban történt, akkor a szerzési időpontokhoz hozzá kell rendelni a hozzájuk tartozó bevételrészeket.

Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből (a szerzés időpontja szerint megosztott bevételből) le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amiket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként már elszámolt:

· a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat (illeték, ügyvédi költség stb.);

· a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat (hirdetési díj, ügyvédi költség stb.), ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.

Ingatlanlízing esetén más kiadásnak minősül továbbá a futamidő letelte előtti megvásárláskor fizetett előtörlesztési díj.

A fenti kiadások a tulajdonos és házastársa, tulajdonostársa nevére szóló bizonylat alapján is levonhatók a bevételből.

Nem vonható le a bevételből az a kiadás, amit a magánszemély az önálló tevékenységből származó bevételével szemben elszámol(t) költségként.

Értéknövelő beruházásnak tekintendő az ingatlan szokásos piaci értékét növelő ráfordítás, valamint az átruházás előtti 24 hónapban végzett állagmegóvás költsége, ha az több mint a bevétel 5 százaléka.^{^[144]}

· az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték,

· a kárpótlásról szóló törvény alapján vételi joggal megszerzett termőföld vételára,

· a helyi önkormányzattól vásárolt lakás esetében a szerződésben szereplő tényleges vételár,

· az ingatlanon 2007. december 31-e után épített, újjáépített ingatlan (épület, épületrész, építmény, építményrész), valamint az említett időpontot követő bővítés esetén a hivatalos használatbavétel napjáig (az ilyen engedélyben megjelölt feltételek teljesítésének határidejéig), ennek hiányában a tényleges használatbavétel, vagy ha ez az időpont sem állapítható meg, akkor az átruházás időpontjáig az építő (építtető) magánszemély vagy házastársa (bejegyzett élettársa) nevére kiállított számlák együttes értéke, de legalább a beépített anyag értéke,

o az ingatlan, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog szerzése örökléssel, ajándékozással történt azzal, hogy ha az illeték kiszabása az átruházásból származó jövedelem adókötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőig nem történik meg, öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárásban az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb értéket, egyébként az átruházásból származó bevétel 50 százalékát kell figyelembe venni, és az így megállapított adókötelezettséget az illetékkiszabás alapján önellenőrzéssel lehet módosítani,

o örökléssel szerzett ingatlan, vagyoni értékű jog esetében a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárásban az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb érték,

- az átruházásból származó bevétel 75 százaléka, azzal, hogy más kiadás költségként nem vonható le a bevételből, figyelembe véve, hogy az ajándékozást követő ráépítés, létesítés, alapterület-növelés esetében – az előbbi szerzési érték levonása után fennmaradó összeg egésze az utolsó szerzési időponthoz tartozó számított összegnek minősül, vagy

- az ajándékozást követő ráépítés, létesítés, alapterület-növelés esetén választható az átruházásból származó bevételből a 2007. december 31-e után épített, újjáépített, bővített ingatlanra vonatkozó szabályok szerinti érték, továbbá a ráépítéssel, létesítéssel, alapterület-növeléssel összefüggő egyéb kiadások és az átruházással kapcsolatos kiadások levonása, ha azok együttes összege meghaladja az átruházásból származó bevétel 75 százalékát azzal, hogy az így kapott teljes számított összegből (a bevétel fennmaradó részéből) a ráépítésre, a létesítésre, az alapterület-növelésre vonatkozó szerzési időpont(ok)hoz, valamint az ajándékozási, szerzési időponthoz tartozó számított összegeket az említett szerzési időpont(ok) szerinti szerzési érték(ek) arányában kell meghatározni úgy, hogy az ajándékozási, szerzési időponthoz tartozó szerzési értéknek az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben meghatározott forgalmi érték minősül,

· az adófizetés alapjául szolgáló érték, ha az ingatlan megszerzésekor adóköteles jövedelem után fizettek adót,

o a lízingbe vevő által a futamidő végén a vételi jog gyakorlása során megfizetett ellenérték,

o a lízingbe vevő által megfizetett lízingdíjak tőkerészének az a része, amely nem haladja meg az ingatlannak az ügyleti szerződés megkötésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az előző pont szerinti összeg levonásával megállapított összeget,

o a futamidő végén a vételi jog gyakorlása fejében a lízingbevevőnek fizetett összeg.

Ha a szerzéskori érték az előzőek szerint nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni, és más kiadás költségként nem számolható el.

A költséggel csökkentett bevétel a számított összeg, figyelemmel arra, hogy költséget csak a bevétel erejéig lehet elszámolni, tehát a számított összeg minimum nulla lehet.

Fő szabály szerint az ingatlanértékesítésből származó jövedelem a bevétel és a kiadások (költségek, ráfordítások) különbözete, ha az átruházás a megszerzés évében, vagy az azt követő öt éven belül történik.

A számított összeg az Szja tv.-ben meghatározott feltételekkel és mértékben csökkenthető. Az ingatlan, ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem az Szja tv. szerint a kiszámított összeg (számított összeg)

A 2017. január 1-jétől hatályos szabályok szerint a csökkentés mértéke minden ingatlan (például: lakás, üdülő, termőföld, építési telek stb.) esetén megegyezik. Ingatlan és vagyoni értékű jog 2022-es átruházása esetén a számított összegből a szerzés időpontjától függően a következők szerint meghatározott összeg tekintendő jövedelemnek:

A szerzés éve	A jövedelem a számított összeg
2022. 0. év	100%-a
2021. 1. év	100%-a
2020. 2. év	90%-a
2019. 3. év	60%-a
2018. 4. év	30%-a
2017. 5. év	0%-a

A 2022. évi ingatlanértékesítésből akkor nem keletkezik tehát adóköteles jövedelme, ha az ingatlan szerzése 2017-ban vagy az azt megelőző években történt, illetve ha az átruházásból származó bevétel összege kevesebb az elszámolható költségeknél, vagy a bevétel megegyezik az elszámolható költségek összegével.

Nem kell továbbá jövedelmet megállapítani az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásával megszerzett bevétel után akkor sem, ha azt a bevételt az adózó a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényben^{^[146]} szabályozott bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, bírósági adósságrendezési egyezség vagy adósságtörlesztési határozat alapján teljes egészében a tartozásai megfizetésére fordítja. Ha a bevételt a magánszemély csak részben fordítja a tartozásai megfizetésére, akkor azt a jövedelemrészt kell megállapítani, amely a tartozások megfizetésére fordított bevétel és a teljes bevétel különbözete alapján meghatározható.

Az ingatlan és/vagy vagyoni értékű jog 2022-ben történő átruházásából származó jövedelem cél szerinti felhasználásának kedvezménye

A jövedelmet be kell vallani akkor is, ha az ingatlan és a vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelmet a bevallás benyújtásáig részben vagy teljes egészében a jövedelem bevallására nyitva álló határidő előtt saját maga, közeli hozzátartozója vagy élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló, például ápolási intézményben (bármely EGT-államban) biztosított férőhely megszerzésére használta fel. Ezt a továbbiakban cél szerinti felhasználásnak nevezzük. Ez esetben az átruházásból származó jövedelem utáni adót, vagy annak a felhasznált jövedelemmel arányos részét nem kell megfizetni. Cél szerinti felhasználás az is, ha a férőhely térítési díját előre, egy összegben fizetik meg.

A cél szerinti felhasználás esetén a bevallás 160., 161. és/vagy 162. sor „d” oszlopaiból számított jövedelmet a 22SZJA-06-os lap 201. sor „a” oszlopában kell feltüntetnie. A számított jövedelem utáni 15 százalékos adót a 160., 161. és/vagy 162. sor „e” oszlopaiban, és a felhasznált összeg adóját (legfeljebb az „e” oszlopban szereplő adók összegét) a 22SZJA-06-os lap 201. sor „b” oszlopába is be kell írnia. A cél szerinti felhasználás tényét a bevallásában külön nem kell közölnie, de a 22SZJA-06-os lapot ne felejtse el kitölteni!

Nem alkalmazható a jövedelem felhasználásához kapcsolódó kedvezmény akkor, ha a férőhelyet visszavásárlási, továbbértékesítési joggal szerezte meg. A kedvezmény csak akkor jár, ha a cél szerinti felhasználás a bevallás benyújtásáig megtörtént.

A cél szerinti felhasználásra fordított összeg nem számít olyan kiadásnak, ami költségként figyelembe vehető a jövedelem megállapításakor.

A bevallásban a cél szerinti felhasználás kedvezményét úgy érvényesítheti, hogy a sor „e” oszlopába a jövedelem után számított adót írja be. Ez után ki kell számolnia a cél szerint felhasznált jövedelem utáni adó összegét is. A cél szerinti felhasználásra fordított összeget és adóját – ami nem lehet több az ingatlanértékesítés jövedelmének és adójának összegénél – a 22SZJA-06-os lap 209. sorába írja be! A cél szerinti felhasználás igazolására szolgáló iratokat nem kell a NAV-nak megküldenie, azonban őrizze meg azokat, mert egy esetleges ellenőrzéskor szükség lehet rájuk.

160. sor: A termőföld értékesítéséből származó jövedelem és adója^{^[147]}

A 2022. évi termőföld értékesítéséből származó bevételét, költségeit, jövedelmét és annak adóját a korábban leírtak szerint kell kiszámítania, és ebbe a sorba beírnia. A törvény azonban a leírtaktól eltérő rendelkezéseket is megállapít, melyeket a sor kitöltése előtt célszerű tanulmányoznia.

Termőföld: a föld fekvésétől függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban „erdőként nyilvántartott terület” jogi jelleg van feljegyezve.^{^[148]}

Adómentes a termőföld értékesítéséből származó jövedelem összegéből az évi 200 ezer forintot meg nem haladó rész, ha a vevőnek van regisztrációs száma, és a termőföldet legalább 5 évig egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként hasznosítja. Ugyanez a szabály vonatkozik arra az esetre, ha a vevő regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás alkalmazottja, és a munkáltatójának a termőföldet legalább 10 évre bérbe adja.

Ha a termőföld értékesítéséből származó jövedelem meghaladja a 200 ezer forintot, akkor a jövedelmet a „d” oszlopban tüntesse fel! A 15 százalékos adót a jövedelemnek a 200 ezer forint feletti része után kell számítani és az „e” oszlopba beírni. Kérjük, hogy az „a” oszlopban tüntesse fel a termőföld értékesítésére jutó kedvezmény összegét! A „d” oszlopban szereplő jövedelem utáni adó teljes összegét tehát az „a” és az „e” oszlop együttes összege adja.

Adómentes a termőföld átruházásából származó teljes jövedelem akkor, ha az értékesítés

· (a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény szerinti) részarány-tulajdon megszüntetésével jár és a magánszemély a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező olyan magánszemélynek adja el, aki azt egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig hasznosítja, vagy a termőföldet regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás olyan alkalmazottjának adja el, aki azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak legalább 10 évre bérbe adja;

· regisztrációs számmal rendelkező állattenyésztést folytató olyan magánszemélynek történt, aki a területet egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig az állattartó telep takarmánytermelése céljából használja, vagy az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítása érdekében legalább 10 évre bérbe adja;

· a települési önkormányzatnak szociális földprogram céljából történt;

· osztatlan közös tulajdonban levő földterület értékesítése esetén valamely tulajdonostársnak történt.

Az 5 vagy 10 éves időszak kezdőnapja a birtokbaadás napja, de legkésőbb az adásvételi szerződés keltét követő 12. hónap utolsó napja, vagy ha a termőföld harmadik féllel kötött szerződés alapján haszonbérletben van, a haszonbérleti szerződés lejártát követő december 31.

A birtok-összevonási cél akkor valósul meg, ha az átruházás eredményeként már az ügyletet megelőzően is a vevő tulajdonában álló termőföld és a megvásárolt termőföld egymással szomszédossá válik, függetlenül a település közigazgatási határától. Az egy naptári éven belül megkötött, és az ingatlanügyi hatósághoz be is nyújtott ingatlan adásvételi szerződések hatását együttesen kell vizsgálni. Szomszédos termőföldeknek számítanak azok a földrészletek is, amelyeket önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna választ el.

Ha a vevő önkormányzat, akkor a szerződésnek tartalmaznia kell a szociális földprogramra vonatkozó, a rászorultság alapján meghatározott feltételeket is tartalmazó önkormányzati rendelkezés számát is.

Az előzőekben ismertetett adómentességi szabályok akkor alkalmazhatóak, ha az eladó legkésőbb a bevallás benyújtásakor rendelkezik a vevő közjegyző által készített, vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt nyilatkozatával arról, hogy a termőföld értékesítése az adómentesség feltételeinek megfelel. Az okiratnak tartalmaznia kell a vevő természetes azonosító adatait és az adóazonosító jelét is. Az eladónak a vevő nyilatkozatát az elévülésig meg kell őriznie. A valótlan tartalmú nyilatkozat miatt keletkező adóhiányt a vevőnek kell megfizetnie.

Ha a vevő a nyilatkozatában foglaltakat nem teljesíti, termőföld átruházásából származó jövedelemként kell bevallania az átruházásról szóló szerződésben meghatározott ellenértéket.

Ha Ön az előzőek szerinti feltételeknek megfelelően értékesítette a termőföldjét 2022-ben erről nem kell a bevallásban nyilatkoznia, tehát ha e mellett nincs más bevallási kötelezettség alá eső jövedelme, nem kell bevallást benyújtania.

Ha Ön a kárpótlási eljárásban megszerzett termőföldet értékesítette, az ebből származó jövedelme után is 15 százalékos adót kell fizetnie. Ekkor a 160. sor „b” oszlopába a teljes bevételt, a „c” oszlopba a szerzéskori forgalmi értéket (ez a vételi jog gyakorlása során vételárként szereplő összeget jelenti), az esetleges értéknövelő beruházás(ok) költségét és a szerzéssel, eladással kapcsolatosan felmerült kiadásokat együttesen kell beírnia. Termőföld értékesítése esetén is alkalmazható a számított összeg csökkentésére az 5 éves szabály. A „d” oszlopban a jövedelmet, az „e” oszlopban pedig ennek 15 százalékos adóját kell feltüntetnie.

Ha a kárpótlásban szerzett termőföldjét eladja, és a keletkezett jövedelmének teljes összegét az értékesítéstől számított egy éven belül belföldön – a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Unió tagállamában – fekvő mezőgazdasági művelésű termőföld vásárlására fordítja, a befizetett adót az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott szerződés másolati példányának csatolásával visszakérheti. Ha a földvásárlás az adóbevallás benyújtásáig megtörténik, az adót nem kell befizetnie.

Ez a kedvezmény alkalmazható az olyan termőföld értékesítéséből származó jövedelemre is, amely termőföldet az 1992. évi II. törvény alapján részarány-földtulajdonosként kapott, majd azt tulajdonjogának bejegyzése mellett Önnek önálló ingatlanként kiadtak.

A bevallás kitöltése a fent említett esetekben a következő: a 160. sor „b” oszlopba a bevételt, a „c” oszlopba a költséget, a „d” oszlopba a jövedelmet kell beírni. Az „e” oszlopba 0, az „a” oszlopba pedig a „d” oszlopban feltüntetett jövedelem utáni 15 százalékos adó kerül.

A NAV számára igazolni kell a földvásárlást a földhivatal által iktatott szerződés másolatával. A szerződést ne a bevallással együtt, hanem külön borítékban (kísérőlevéllel) küldje be a NAV-hoz!

Ha a jövedelem csak egy részét fordítja termőföld megvásárlására, a teljes jövedelem után meg kell fizetnie az adót.

Ha 2022-ben a termőföld értékesítéséből származó jövedelmét cél szerint felhasználta, akkor a cél szerinti felhasználásra fordított összeget és levont adóját a 22SZJA-06-os lapon is fel kell tüntetnie!

161 – 162. sorok: Ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítéséből (átruházásából) származó jövedelem és adója

Ezekbe a sorokba kell beírnia Önnek az ingatlan és/vagy vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelmét és annak adóját. Az adó mértéke a jövedelem 15 százaléka.

Az ingatlanértékesítés teljes bevételét a 161. sor „b” oszlopába, a ráfordításokat a „c” oszlopba, az adó alapját, azaz a jövedelmet az 5 éves szabály figyelembevételével pedig a „d” oszlopba kell beírnia. A jövedelem után kiszámított 15 százalékos fizetendő adót az „e” oszlopban tüntesse fel! Az adó összegét az általános résznél leírt szabályok szerint kell kiszámítania.

Az ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítéséből származó bevételt nem kell bevallania akkor, ha abból nem keletkezett jövedelme. Adómentes az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem és nem kell bevallania, ha Ön

· a házassági vagyonközösség megszüntetése miatt az ingatlannak, a vagyoni értékű jognak a házastársa által történt megváltásából szerzett jövedelmet;

· más magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján ingatlant, vagyoni értékű jogot ruházott át tartás vagy járadékfolyósítás ellenében;

· a helyi önkormányzat vagy az állam tulajdonában lévő lakásnak a bérleti jogáról való lemondásért kapott térítést (ideértve a bérlakásból távozó bérlőtársnak bírói határozat alapján a lakáshasználati jog ellenértékeként fizetett összeget is);

· (a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény szerinti) kényszerbérlet megszüntetésekor a más lakás biztosítása helyett a helyi önkormányzattól kapott térítést;

· egyéni vállalkozónak, őstermelőnek (ideértve az őstermelők családi gazdaságának tagját is) minősülő földműves és gazdaságátadási támogatása jogosultsága feltételeként megvalósuló termőföld értékesítéséből származó bevételt szerzett.

Ha az ingatlan értékesítése gazdasági tevékenységként történik (kivéve, ha a bevételt egyéni vállalkozóként szerzi), a költségekkel csökkentett bevétel önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintendő. Gazdasági tevékenység egy adott tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres folytatása, ha az ellenérték elérésére irányul, vagy azzal jár, és melynek végzése független formában történik. Ebben az esetben a számított összeg a jövedelem, amit nem itt, hanem a 22SZJA-A lap 13. sorában kell szerepeltetnie.

Közös tulajdon értékesítésekor – a tulajdonosok eltérő rendelkezése, vagy a tulajdoni jog korlátozása hiányában – a magánszemélyeket a tulajdoni hányaduk arányában terheli adókötelezettség, azzal hogy a tulajdonostársak közössége esetén a bevétellel szemben költség bármelyik tulajdonos nevére szóló bizonylat alapján elszámolható.

Az ingatlanok cseréjével szerzett jövedelem adóköteles. Ezt úgy kell tekinteni, mintha a cserélő felek külön-külön adásvételi szerződést kötöttek volna.

A termőföldből átminősített ingatlan átruházásakor meg kell vizsgálni, hogy a hozam (költségekkel csökkentett bevétel, azaz a számított összeg) meghaladja-e a szokásos hozam összegét. Ha nem haladja meg, akkor az adót az általános szabályok szerint kell megfizetni. Ha viszont a hozam nagyobb, mint az ingatlan tulajdonban tartásának időszakára számított szokásos hozam, – akkor is, ha az értékesítés gazdasági tevékenység keretében történik – az adó alapja a szokásos hozam, és az azt meghaladó hozamrésznek a háromszorosa [szokásos hozam + (számított összeg-szokásos hozam) x 3].

A tulajdonban tartás időszaka után ez az adóalap tovább nem csökkenthető.

Szokásos hozamnak a termőföldből átminősített ingatlan átruházása esetében a levonható költségek 0,3 százalékának a tulajdonban tartás napjaival megszorzott összegét kell tekinteni [elszámolható költségek x 0,003 x a tulajdonban tartás napjainak száma].

A tulajdonban tartás napjainak számításakor a megszerzésről, illetve az átruházásáról szóló okirat keltének napját kell irányadónak tekinteni, azzal, hogy ezeket a napokat is be kell számítani.

Nem kell alkalmazni ezt a speciális szabályt, ha a magánszemély örökléssel szerezte a termőföldből átminősített ingatlant. Az ilyen értékesítéséből származó jövedelem az általános szabály szerint adózik, de nyilatkozni kell a 22SZJA-02-es lap (E) blokkjában erről a tényről.

Nem kell alkalmazni ezt a speciális szabályt akkor sem, ha az értékesített ingatlan az átminősítést megelőző, vagy követő öt éven keresztül a magánszemély tulajdonában volt.

Eltérő a szabály, ha a termőföldből átminősített ingatlant tulajdonában tartó társaságban részesedéssel rendelkező magánszemély tagja részesedését ellenérték fejében átruházza vagy azt a társaságból kivonja. Ebben az esetben az árfolyamnyereséget és a vállalkozásból kivont jövedelmet növeli a részesedés tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos hozamot meghaladó árfolyamnyereség, vállalkozásból kivont jövedelem kétszerese [hozam + (hozam-szokásos hozam) x 2].

Szokásos hozamnak a részesedés átruházása, kivonása esetén a részesedés megszerzésére fordított érték (ideértve a részesedéssel kapcsolatos járulékos költségeket is) 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összegét kell tekinteni [elszámolható költségek x 0,003 x tulajdonban tartás napjainak száma].

A tulajdonban tartás napjait ebben az esetben is a megszerzésről, illetve az átruházásáról szóló okirat keltének napja alapján kell számítani, amelybe a szerződés megkötésének napjai is beleszámítanak.

Ilyen ügyletek esetében a fő szabálytól eltérően, ha a jövedelem meghaladja a szokásos hozamot, a megállapított jövedelem árfolyamnyereségként vagy vállalkozásból kivont jövedelemként adóköteles, azt a 165. vagy 173. sorban kell bevallania.

A NAV az adót az Ön kérelmére mérsékelheti vagy elengedheti a jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem lakáscélú felhasználása miatt (így különösen, ha a saját maga, közeli hozzátartozója, a vele egy háztartásban élő élettársa, volt házastársa lakhatását biztosítja).

Ingatlanlízing meghiúsulása miatt szerzett jövedelemre vonatkozó szabályok^{^[150]}

Az ingatlanlízing-ügyletek meghiúsulása miatt szerzett jövedelmekre is alkalmazhatók az ingatlan-átruházásból származó jövedelmek adózására vonatkozó szabályok.

A jövedelmet az ügyleti szerződésben foglaltak alapján, az Önt a meghiúsulás miatt megillető (kifizetett, jóváírt) bevételből kiindulva kell megállapítani. Számított összegnek a bevételt kell tekinteni, az ingatlan megszerzés évének pedig az ügyleti szerződés megkötésének évét. Az előbbiek figyelembevételével, lakáslízing meghiúsulása esetén az 5 éves számítási szabály alkalmazásával kell megállapítani a jövedelmet.

Ha például egy lakáslízing-szerződés megkötésének éve 2017, és az azt követő ötödik évben (2022-ben) hiúsulna meg a szerződés, akkor az Önt megillető összeg már nem adóköteles.

Ha Önnek az ingatlanlízing meghiúsulása miatt adóköteles jövedelme keletkezett, akkor ilyen esetben is alkalmazhatja a jövedelem cél szerinti felhasználására vonatkozó szabályt.

Példák az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem és adója kiszámítására

(Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet a bevallás 161. sorában kell feltüntetni.)

Kiss József az önkormányzattól a 2018-ban megvásárolt lakását 2022-ben eladta 13 500 000 forintért. A szerzéskori érték (az önkormányzatnak ténylegesen kifizetett összeg) 300 000 forint, az egyéb költségek (hirdetés, közvetítői díj) 200 000 forintot tesznek ki.

Ha a 17. példa szerinti ingatlannak nemcsak Kiss József, hanem a házastársa is a tulajdonosa volt, akkor a bevételüket a tulajdoni hányadoknak megfelelő arányban (50-50 százalék) meg kell osztaniuk. Mindkettőjüknek bevallást kell benyújtania, melyben a következők szerint kell az adatokat feltüntetni.

Ha a 17. példa szerinti adózó a jövedelméből 3 000 000 forintot a bevallás benyújtásáig igazoltan saját magának,, idősek otthonában biztosított férőhely megszerzésére fordította, akkor a bevallást a következők szerint kell kitöltenie:

A „d” oszlopban szereplő 3 900 000 forint jövedelmet és az „e” oszlopban feltüntetett 585 000 forint adót a bevallás 22SZJA-06-os lapján a 200. sorban is szerepeltetni kell. A cél szerinti felhasználásról a 201. sort kell kitölteni. A 201. sor „a” oszlopba a 3 000 000 forintot, és a „b” oszlopba a 450 000 forintot kell beírnia.

Nagy Bálint a 2018-ban 26 000 000 forintért vásárolt üdülőjét 38 000 000 forintért értékesítette 2022-ben. Egyéb költséget nem számol el.

Így 15 százalék mértékű adót, azaz 540 000 forintot kell az „e” oszlopba beírni és a bevallás benyújtásának határidejéig megfizetni.

Nagy Bálint a 2019-ben 2 500 000 forintért vásárolt telkét 14 700 000 forintért adta el 2022-ben. Egyéb költségeinek (illeték, ügyvédi költség) együttes összege 800 000 forint.

Ha a példában szereplő Nagy Bálint az eladott telket 2017-ben vagy azt megelőzően szerezte volna, akkor a 11 400 000 forintos számított összeg jövedelem tartalma 0 forint, vagyis adóköteles jövedelme nem keletkezne, ezért a bevételét sem kellene bevallania.

22. példa - a termőföldből átminősített ingatlan értékesítésére

Kiss Péter 2018. december 9-én vásárolt egy termőföldet 10 000 000 forintért. 2019-ben művelési ágból kivetette (1 000 000 forintért), 2022. január 6-án pedig 51 000 000 forintért értékesítette.

Miután a hozam meghaladja a szokásos hozam összegét (40 000 000 forint> 37 125 000 forint), ezért az adó alapját a következők szerint kell megállapítani:

Jövedelemként (az adó alapja) a „d” oszlopba 45 750 000 forintot, az „e” oszlopba a 15 százalékkal megállapított 6 862 500 forint adót kell feltüntetni.

Kovács Borbála 2022-ben 25 000 000 forintos áron értékesítette lakását, melyet szüleitől 2021-ben ajándékba kapott. Az ajándékozáskor illetékkötelezettsége nem keletkezett. Az ajándékozási szerződésben 20 000 000 forint érték került megnevezésre.

Költség („c” oszlop) 25 000 000x0,75 (ajándékozással szerzett vagyoni értékű jog esetén az átruházásból származó bevétel 75 százaléka minősül szerzési értéknek) - 18 750 000 forint

Ha a példában szereplő Kovács Borbála az eladott lakást 2017-ben vagy azt megelőzően kapta volna ajándékba a szüleitől, akkor a 6 250 000 forintos számított összeg jövedelem tartalma 0 forint, vagyis adóköteles jövedelme nem keletkezne, ezért a bevételét sem kellene bevallania.

A megszerzésre fordított összegként ajándékozással szerzett ingatlan esetén az átruházásból származó bevétel 75 százaléka vehető figyelembe, azzal, hogy más kiadás költségként nem vonható le a bevételből.

163. sor: Ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem és adója^{^[151]}

Ebben a sorban kell feltüntetni az ingó vagyontárgy nem gazdasági tevékenységként történő értékesítéséből származó jövedelem adóköteles részét és annak 15 százalékos adóját.

Ingó vagyontárgy: az ingatlannak nem minősülő dolog, kivéve a fizetőeszközt, az értékpapírt és a föld tulajdonosának változása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (például lábon álló fát). Ha a földterület tulajdonosának változása nélkül értékesített lábon álló fa, betakarítatlan termés, termény esetében mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem keletkezik, akkor a 22SZJA-12-es lapokat, ha Ön egyéni vállalkozásból származó jövedelemre tesz szert, akkor pedig a 22SZJA-13-as lapokat is ki kell tölteni. Egyéb esetben önálló tevékenység jogcímen keletkezik a jövedelem, amelyet a 22SZJA-A lap 7. sorában kell bevallani.

Gazdasági tevékenység valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel való folytatása, ha az ellenérték elérésére irányul, vagy azzal jár, és melynek végzése független formában történik. Ha az ingó vagyontárgy értékesítése gazdasági tevékenység keretében történt, akkor az értékesítésből származó jövedelmének számítására továbbra is az ingó értékesítésre vonatkozó szabályok vonatkoznak, de azt az összevont jövedelmek részeként, a 22SZJA-A lap 13. sorában kell feltüntetni! Ebben az esetben alkalmazható a 89 százalékos szabály, mert ezen jövedelem után Önnek kell a szociális hozzájárulási adót megfizetni, amely költségként nem számolható el.

Ha az ingó vagyontárgyért a szerződéskötés időpontjában érvényes piaci árnál nagyobb vételárat kapott, akkor a piaci árat meghaladó bevétele egyéb összevonás alá eső jövedelemnek számít, amit a 22SZJA-A lap 18. sorában kell szerepeltetni.

Ingó értékesítésből származó jövedelem az önálló tevékenységet folytató magánszemélyek (az egyéni vállalkozók is ide tartoznak ebből a szempontból) által a nem kizárólag üzleti célt szolgáló vagyontárgyak (gép, jármű, berendezés, felszerelési tárgy) értékesítéséből származó jövedelem is, amelyek után az értékcsökkenési leírást átalányban számolták el. Ha kizárólag üzleti célú tárgyi eszközt értékesít az önálló tevékenységet folytató magánszemély és annak beszerzési költségeit a tevékenységéből származó bevételéből elszámolta, akkor az értékesítésből származó bevétel a tevékenység bevételének része. A tevékenység megszüntetése után már ingó értékesítésről van szó, de az önálló tevékenység során elszámolt szerzési értékkel a bevétel már nem csökkenthető.

Ha az értékesített ingó vagyontárgy közös tulajdont képez, akkor – figyelemmel a tulajdonosok eltérő rendelkezésére és a tulajdonjogi korlátozásokra – az értékesítésből származó jövedelmet a tulajdonostársaknak meg kell osztaniuk a tulajdoni hányaduk arányában.

Ingó vagyontárgy értékesítéséből származó bevétel – ide nem értve, ha a bevételt egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként szerzi meg – minden olyan bevétel, amelyet az átruházásra tekintettel Ön megszerzett. Ilyen különösen az eladási ár, a cserébe kapott dolog megszerzéskori szokásos piaci értéke, valamint az ingó vagyontárgy gazdasági társaság vagy más cégnek nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke.

A jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó bevételből le kell vonni a megszerzésre fordított összeget, a megszerzéssel és eladással kapcsolatban felmerült, igazolt költségeket és az értéknövelő beruházások költségét (ha azokat korábban költségként nem számolták el).

· A vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény vagy más bizonylat szerinti érték, cserében kapott ingó vagyontárgy esetében a csereszerződésben rögzített érték.

· Külföldről behozott ingó vagyontárgy esetében megszerzésre fordított összegnek a vámkiszabás alapjául szolgáló értéket, vagy ha nem történt vámkiszabás, akkor a forintra átszámított számla szerinti értéket kell figyelembe venni.

· Öröklés esetén az ingó vagyontárgy megszerzésre fordított összege a hagyatéki eljárásban megállapított érték, ingyenes szerzés esetén az illetékkiszabás alapjául szolgáló érték, ennek hiányában az ingó vagyontárgy megszerzéskori szokásos piaci értéke és – vagy egyébként – ha az ingó vagyontárgy megszerzésekor adóköteles jövedelemre tekintettel adófizetés történt, ez a jövedelem is a szerzési érték része.

· Az Áfa tv. szerinti műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség ajándékozással való szerzése esetén, ha a NAV nem szab ki illetéket, a magánszemély döntése alapján az átruházásból származó bevétel 75 százaléka vagy az az igazolt összeg tekinthető megszerzésre fordított összegnek, amelyet az ajándékozó magánszemély megszerzésre fordított összegnek tekinthetne.

Értéknövelő beruházásnak tekintendő az a szokásos piaci értéket növelő ráfordítás (igazolt kiadás), amely az ingó dolog átruházása esetén annak eredeti használhatóságát növeli, javítja és/vagy az átruházást megelőző 12 hónapon belül az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az eredeti használhatóságának megőrzése, helyreállítása céljából történt.

Ha az ingóság megszerzésére fordított összeg nem állapítható meg, akkor a bevétel 25 százaléka tekinthető jövedelemnek, és más összegek ez esetben nem vonhatók le.

Nem kell jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgyak átruházására tekintettel (ideértve a gazdasági tevékenységként való értékesítést is), ha az adóévben megszerzett összes bevétel a 600 ezer forintot nem haladja meg. Ha a bevétel meghaladja a 600 ezer forintot, akkor viszont az összes bevételből jövedelmet kell számítani.

Nem kell jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgyak átruházására tekintettel megszerzett bevétel után, ha azt Ön – a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényben^{^[152]} szabályozott bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, bírósági adósságrendezési egyezség vagy adósságtörlesztési határozat alapján – teljes egészében a tartozásai megfizetésére fordítja. Ha a bevételt a magánszemély csak részben fordítja a tartozásai megfizetésére, akkor azt a jövedelemrészt kell megállapítani, amely a tartozások megfizetésére fordított bevétel és a teljes bevétel különbözete alapján meghatározható.

Akkor sem kell a bevételt bevallani és adót fizetni, ha az ingó vagyontárgy(ak) értékesítéséből származó jövedelem a 200 ezer forintot az adóévben nem haladja meg. Ha az ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem a 200 ezer forintot meghaladja, akkor csak a 200 ezer forint feletti rész után kell a 15 százalékos adót megfizetni. A teljes jövedelmet be kell vallani, de annak adója 30 ezer forinttal csökkenthető. Ha Ön gazdasági tevékenység keretében végzett ingó értékesítést, az előzőekben foglaltak nem alkalmazhatóak, azaz a jövedelmet terhelő adó nem csökkenthető 30 ezer forinttal.

A fémkereskedelmi engedélyköteles anyag (fémhulladék) kifizetőnek való átruházása esetén a bevétel 25 százaléka számít a magánszemély jövedelmének. Az adót a kifizető vonja le, és a magánszemélyt más adókötelezettség nem terheli, vagyis a fémhulladék átruházásából származó jövedelmet Önnek nem kell bevallania. Az így szerzett bevételt nem kell figyelembe venni a 600 ezer forintos bevételi határ megállapításakor. Ha azonban a fémhulladékot nem kifizetőnek értékesítette, akkor a jövedelmet az ingó értékesítésre vonatkozó általános szabályok szerint a magánszemélynek kell megállapítania.

A vadon gyűjtött termék, termény (gyógy- és fűszernövények, vadon termő gyümölcsök és gombák, valamint éti csiga) magánszemély által – nem egyéni vállalkozóként vagy nem mezőgazdasági őstermelőként – felvásárlónak való értékesítéséből származó bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek. Az adót kifizetéskor a felvásárló állapítja meg és vonja le, továbbá a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az Art.-ban előírt módon és határidőre – a magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként – vallja be és fizeti meg. Az ügyletről a felvásárló két példányban vételi jegyet állít ki – feltüntetve azon a magánszemély nevét, adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét), a felvásárolt termék, termény megnevezését, mennyiségét, ellenértékét, a levont adót –, amelynek egy példányát átadja a magánszemélynek, másik példányát az adózással összefüggő iratok megőrzésére előírt határidőig megőrzi. E jövedelemmel összefüggésben a felvásárlót és a magánszemélyt egyéb, közteherrel összefüggő kötelezettség nem terheli. Az így szerzett bevételt nem kell figyelembe venni a 600 ezer forintos bevételi határ megállapításakor.

Az ingó vagyonért kapott bevételt e sor „b” oszlopában, a költségeket – 25 százalékos jövedelemszámítás esetén a bevétel 75 százalékát – a „c” oszlopban tüntesse fel. A „d” oszlopba az adóköteles jövedelmet kell beírni. A jövedelem 15 százalékos adóját 30 ezer forinttal csökkentve kell az „e” oszlopba beírni.

Példa az ingó értékesítéséből származó jövedelem utáni adó kiszámítására

Az ingó értékesítéséből származó bevétel 800 000 forint („b” oszlop), mely nem gazdasági tevékenységből származik. A megszerzésre fordított összeg 100 000 forint („c” oszlop). Az értékesítés jövedelme 700 000 forint („d” oszlop), amit be kell vallani a 163. sorban. Ennek 15 százalékos adója 105 000 forint lenne, de a 200 000 forintos csökkentésre tekintettel a 200 000 forint 15 százalékát, vagyis 30 000 forintot le kell vonni, ezért e sor „e” oszlopába 75 000 forintot kell írnia.

Ha a bevétel 500 000 forint, akkor nem kell jövedelmet megállapítani. Bevallani sem kell, mert 600 000 forint bevételig az ingó vagyontárgyak átruházása után nem kell jövedelmet megállapítani.

164. sor: Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem és adója

2022. január 1-jétől bevezetésre kerültek a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adózására vonatkozó szabályok^{^[153]}.

Az Szja tv. alkalmazásában kriptoeszköznek minősül az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.

Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által kötött kriptoeszközzel végrehajtott ügylet(ek) alapján az adóévben elért ügyleti nyereség.

Kriptoeszközzel végrehajtott ügylet: az az ügylet, amelyben a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető ügyletben kriptoeszköz átruházása, átengedése révén (ideértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is) nem kriptoeszköz formájában vagyoni értéket szerez.

Adóköteles ügylet csak akkor keletkezik, ha a kriptoeszköz „kikerül a kriptovilágból”, mindaddig, amíg a kriptoeszköz ellenében kriptoeszközt szerez a magánszemély, az ügylet adómentes.

Ügyleti nyereséget kell megállapítani (a meghaladó rész tekintetében) akkor, ha a tárgyévi ügyletek révén megszerzett bevételek összege meghaladja a kriptoeszközök megszerzésére és az ügyletekhez kapcsolódó díjakra, jutalékokra (ideértve a konkrét ügylethez nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt kiadásokat is) fordított tárgyévi igazolt kiadásokat.

Ügyleti veszteséget kell megállapítani (a meghaladó rész tekintetében) akkor, ha az említett tárgyévi kiadások összege meghaladja a tárgyévi bevételek összegét.

Az ügyleti nyereség, illetve az ügyleti veszteség meghatározása során a tárgyévben kriptoeszköz megszerzésére fordított igazolt kiadást akkor is figyelembe kell venni, ha a tárgyévben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletre nem került sor.

Ez alapján az adott kriptoeszköz megszerzését is mindig figyelembe kell venni az adott évi ügyleti nyereség/veszteség meghatározása során, függetlenül attól, hogy az Szja tv. 67/C. § (2) bekezdés szerinti ügylet (melynek tartalma az, hogy nem kriptoeszközben vagyoni érték szerzése történik) ténylegesen megvalósult-e vagy sem.

Az ügyleti nyereség/veszteség megállapításánál tehát nem csak az egyes adott évben lezajlott ügyletek összegeit kell összeadni, hanem az adott adóévben megszerzett kriptoeszközzel is számolni kell.

Ügyleti bevételt nem kell megállapítani, ha az ügyletből származó bevétel a minimálbér 10 százalékát nem haladja meg, feltéve, hogy a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, továbbá az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg.

Az ügyleti eredmény megállapítása során bevételként a kriptoeszköznek a kriptoeszköz átruházása, átengedése (vagy a jog gyakorlás megkezdése) időpontjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni.

Az ügyleti eredmény megállapítása során kriptoeszköz megszerzésére fordított kiadásként vehető figyelembe - ha azt a magánszemély a tárgyévben

b) a kriptoeszköz előállítására (ún. bányászatára) vagy az ahhoz kapcsolódó rendszer működtetésében való közreműködésre („validálás” és hasonló tevékenységek) tekintettel szerezte -, a megszerzés alapjául szolgáló tevékenység érdekében felmerült, igazolt kiadás,

c) nem kriptoeszköz formájában létező vagyoni érték átruházására, átengedésére tekintettel szerezte -, e más vagyoni érték megszerzésére fordított igazolt kiadás, de legfeljebb e más vagyoni értéknek az átruházása, átengedése időpontjára meghatározott szokásos piaci értéke,

d) tevékenység, szolgáltatás nyújtás ellenértékeként vagy azzal összefüggésben szerezte -, megszerzett kriptoeszköz bevételszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke azzal, hogy a b) pont szerinti esetekben a megszerzés alapjául szolgáló tevékenység tekintetében bevételt megállapítani nem kell.

Ha 2022-ben a tárgyévi ügyletek révén megszerzett bevételek (összes realizált bevétel) összege meghaladja a kriptoeszközök megszerzésére és az ügyletekhez kapcsolódó díjakra, jutalékokra (ideértve a konkrét ügylethez nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt kiadásokat is) fordított tárgyévi igazolt kiadásokat (összes realizált kiadás, ideértve az adott évben megszerzett összes kriptoeszköz megszerzésre fordított összegét, abban az esetben is ha az adott kriptoeszköz nem került a tárgyévben értékesítésre), akkor ügyleti nyereséget kell megállapítani ennek a sornak a „d” oszlopában, a 15 százalékos adót pedig az „e” oszlopában kell bevallania.

Ha a 2022. évben a tárgyévi kiadások összege meghaladja a tárgyévi bevételek összegét, akkor ügyleti veszteséget kell megállapítani, amelynek összegét e sor „a” oszlopában tüntesse fel.

Átmeneti rendelkezés alapján, ha a magánszemély a 2021. adóévet megelőzően kriptoeszköz átruházására, átengedésére tekintettel jövedelmet nem állapított meg, az említett ügyletek eredményét 2022. évi ügyleti eredményként veheti figyelembe. A 2021-es adóévet megelőző adóévek vonatkozásában nem adóévenként szükséges eredményt megállapítani, hanem minden bevételt és minden kiadást, ügyleti költséget egybe szükséges számolni.^{^[154]}

A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmét és annak adóját az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában vagy az adóbevallási tervezet adatait kiegészítve vallja be, és az adót a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig kell megfizetni.

Ebben a sorban az árfolyamnyereség címén megszerzett jövedelmét és a jövedelem 15 százalékos adóját kell szerepeltetnie.

Árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházásával megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított összeg és a járulékos költségek együttes összegét. Nem számít azonban árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az értékpapír kölcsönzésből származó jövedelem és az az összeg, amelyet más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni. Ilyen például a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és a kollektív befektetési értékpapír átruházásából származó, az árfolyamnyereségre vonatkozó szabályok szerint megállapított jövedelem, amelyet kamatjövedelemként kell figyelembe venni, vagy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletben (tőzsdén) értékesített értékpapír árfolyamnyeresége, amely a többi ügylettel összevonva az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem részét képezi.

Árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül továbbá a KMRP szervezetben^{^[156]} való részvételi jogosultság ellenérték fejében történő értékesítéséből származó bevételnek az a része, amely meghaladja a részvételi jogosultsággal összefüggésben teljesített kiadás összegét.

Az Szja tv. alkalmazásában értékpapír minden olyan okirat, elektronikus jelsorozat, amely a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak számít. Értékpapírnak tekintendő továbbá a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedés, a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a szövetkezeti részesedés, ideértve más, törvényben meghatározott olyan vagyoni hozzájárulást is, amely tagsági jogviszonyt keletkeztet, különösen az ügyvédi iroda alapításakor szolgáltatott vagyont is.^{^[157]}

A bevételből a jövedelmet az értékpapír átruházásáról szóló szerződés keltének napjára kell megállapítani. Ha a magánszemély az átruházott értékpapír tulajdonjogát az értékpapír kölcsönbe vételével szerezte meg, akkor a jövedelmet és az adót az értékpapír visszaadásának (visszaszolgáltatásának), ha a szerződés az értékpapír visszaadása (visszaszolgáltatása) nélkül szűnt meg, a szerződés megszűnésének napjára kell megállapítani.

A megállapított jövedelem után az adókötelezettség a bevétel megszerzésének napján keletkezik. Ha a bevétel megszerzése több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a magánszemély a jövedelmet a részletnek a teljes várható bevételhez viszonyított arányában szerzi meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a teljes vételárból kiindulva meg kell határoznia a jövedelmét, majd ebből 2022-re olyan hányadot kell jövedelemként bevallania, amilyen hányadot Ön a vételárból 2022-ben a vevőjétől megkapott.

Ha az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevétel a szerződés keltének napjára nem határozható meg, mert az később bekövetkező feltételektől függ, akkor úgy kell tekinteni, mintha a feltételek megvalósultak volna. Ha utóbb valamely feltétel nem teljesül, és ezért a befizetett adó visszajár, az önellenőrzéssel igényelhető vissza.

Ha a később bekövetkező feltételeket és következményeiket a felek tételesen nem határozzák meg, akkor azokat figyelmen kívül kell hagyni a jövedelem megállapításakor. Amikor azonban az adott feltétel bekövetkezik, a magánszemélyt pótlólagosan megillető vételár nem árfolyamnyereségből származó jövedelemként adóköteles, hanem az a magánszemély egyéb jövedelmének számít.

Ha 2022-ben árfolyamnyereségből származó bevételt szerzett, az igazolt szerzési érték és járulékos költségek alapján megállapított jövedelmet ennek a sornak a „d” oszlopába kell beírnia és a 15 százalékos adót az „e” oszlopba. A kifizető által figyelembe nem vett, igazolt szerzési érték és járulékos költség a bevallásban érvényesíthető. Az adót a bevallás benyújtásának határidejéig kell megfizetnie.

Az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó szabályok között találjuk meg tehát az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek fogalmát, melyet számos más jövedelemtípusra vonatkozóan is irányadónak kell tekinteni.

o ha az illeték kiszabása az átruházásból származó jövedelem adókötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőig nem történik meg, öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett értéket, vagy a hagyatéki eljárásban az értékpapír értékeként feltüntetett egyéb értéket, ajándékozás esetén az értékpapírnak az átruházás napjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni, és az így megállapított adókötelezettséget az illetékkiszabás alapján önellenőrzéssel lehet módosítani,

o ha az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket, öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett érték, vagy a hagyatéki eljárásban az értékpapír értékeként feltüntetett egyéb érték, ajándékozás esetén az az igazolt szerzési érték, amelyet az ajándékozó figyelembe vehetett volna, ilyen igazolt érték hiányában nulla,

növelve a magánszemély által az értékpapír átruházásáig teljesített, igazolt ellenértékkel;

· az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggő, a magánszemélyt terhelő igazolt kiadás (ideértve különösen az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggésben nyújtott, a külön törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység, a befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás vagy árutőzsdei szolgáltatási tevékenység ellenértékét is),

· az értékpapír megszerzésének alapjául szolgáló vételi (jegyzési) jog és az értékpapír átruházásának alapjául szolgáló eladási jog ellenértékeként a magánszemélyt terhelő, igazolt (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is) összeg,

· kölcsönbe vett értékpapír esetében a visszaadott (visszaszolgáltatott) értékpapír megszerzésére fordított érték, vagy – ha a kölcsönbe vevő az értékpapírt visszaszolgáltatni nem tudja – a fizetett kártérítésnek a tőkepiacról szóló törvény szerinti legkisebb összege.

Ha Ön belföldi illetőségű és árfolyamnyereségből származó jövedelme után külföldön is fizetett adót, akkor ezt a jövedelmét a 22SZJA-05-ös lap 181. sorában kell szerepeltetnie. Kérjük, olvassa el a sorhoz tartozó magyarázatot!

Árfolyamnyereség az olyan értékpapír értékesítéséből származó jövedelem is, amelyet a magánszemély a társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerzett meg.

Ha Ön az eredeti jogosultként – vagy az eredeti jogosult örököseként hagyatéki eljárásban – megszerzett kárpótlási jegyének felhasználásával az állami tulajdon privatizációjakor szerzett részvényét, üzletrészét tőzsdén kívüli ügylet keretében elidegenítette, akkor az ebből származó jövedelme ugyancsak árfolyamnyereségként adózik.

Ha Ön a nem eredeti jogosultként megszerzett kárpótlási jegy felhasználásával szerzett az állami tulajdon privatizációja révén részvényt, üzletrészt és azt elidegenítette 2022-ben, akkor a bevételnek arra a részére, amely meghaladja a megszerzésre fordított összeget, az árfolyamnyereségre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A kedvezményezett részesedéscsere az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság részesedést szerez egy másik társaság jegyzett tőkéjében annak ellenében, hogy a jegyzett tőkéjét képviselő értékpapírt bocsát ki, és azt, valamint legfeljebb az átadott összes értékpapír együttes névértékének (névérték hiányában arányos könyv szerinti értékének) a 10 százalékát meg nem haladó pénzeszközt ad a megszerzett társaság tagja(i)nak, részvényese(i)nek. Feltétel továbbá, hogy a megszerző társaság a jogügylet révén megszerzi a szavazati jogok többségét, vagy, ha a jogügylet előtt a szavazati jogok többségével már rendelkezett, azt tovább növeli a megszerzett társaságban. A magánszemélynek a kedvezményezett részesedéscserével megszerzett értékpapírjairól elkülönített nyilvántartást kell vezetnie.

Kedvezményezett részesedéscsere esetén a bevételből a jövedelmet az árfolyamnyereségre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. A jövedelemnek az a része, amely nem haladja meg a jogügylet alapján megszerzett pénzösszeget, árfolyamnyereségnek számít. Az ezen felüli rész az Ön döntése alapján az ügylet időpontjában adómentes, vagy szintén árfolyamnyereségnek számít. A választásáról az adóbevallásában nyilatkoznia kell.

Ha Ön a kedvezményezett részesedéscserével megszerzett értékpapírból származó jövedelmét árfolyamnyereségnek tekintette, akkor az „a” oszlopba „1”-est írjon, és a jövedelmet, valamint az azt terhelő 15 százalékos adót tüntesse fel ebben a sorban!

Ha Ön – a kifizetőnek tett nyilatkozatában – adómentesnek tekintette az említett bevételét, akkor ennek a sornak az „a” oszlopába „2”-est írjon! Ebben az esetben nem kell feltüntetnie a kedvezményezett részesedéscsere révén megszerzett bevételét.

Az értékpapír átruházásából származó, árfolyamnyereségnek számító jövedelem nem csökkenthető az adóévben elszenvedett árfolyamveszteség összegével.

Nem itt, hanem egyéb jövedelemként kell bevallani az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított összeget meghaladó részét. Ekkor az árfolyamnyereségből származó jövedelmekre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával kell kiszámítani az adóköteles összeget.

166. sor: A tartós befektetésből származó jövedelem és adója^{^[158]}

Tartós befektetésből származó jövedelem: a feltételek megléte mellett a pénzösszeg befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerződéssel történő lekötése révén, a magánszemélyt a lekötés megszűnésekor, megszakításakor megillető bevételnek, ideértve a befektetésben lévő pénzügyi eszköznek, külföldi fizetési eszköznek a lekötés megszűnésekor, megszakításakor irányadó szokásos piaci értékét, valamint a szerződés megszűnése, megszakítása időpontjára megállapított betéti kamatkövetelést is a lekötött pénzösszeget meghaladó része, azaz a lekötési hozam. A tartós befektetési szerződés arra vonatkozó külön megállapodás, hogy a felek az említett jövedelem tekintetében a tartós befektetésre vonatkozó adózási szabályokat alkalmazzák.

Lekötött pénzösszeg: a tartós befektetési szerződés alapján az adóévben egyösszegben vagy részletekben való, első alkalommal legalább 25 ezer forint (vagy annak megfelelő külföldi fizetőeszköz) befizetés, amelyre vonatkozóan a magánszemély a tartós befektetési szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a befektetések hozamaival (kamat, árfolyamnyereség, ügyleti nyereség, osztalék stb.) együtt a befizetés naptári évét követő legalább három naptári évben, valamint a lekötés folytatólagos meghosszabbítása esetén további két naptári évben, a vállalt lekötési időszak utolsó napján is még a befektetési szolgáltató vagy a hitelintézet által szerződésenként vezetett lekötési nyilvántartásban tart.

· betéti típusú tartós befektetési szerződés, amely alapján a lekötött pénzösszeget kamatozó betétben, takarékbetétben helyezik el, vagy

· portfólió típusú tartós befektetési szerződés, mely alapján a lekötött pénzösszeg ellenőrzött tőkepiaci ügyletben pénzügyi eszközre és olyan pénzügyi eszközre vonatkozó megbízások teljesítésére használható fel, amelynek befektetési hozama kamatjövedelemnek minősülne.

A befektetési szolgáltató vagy hitelintézet a megbízást, a teljesítést, a befektetést rögzíti az adott szerződéshez tartozó lekötési nyilvántartásban.

Egy naptári éven belül ugyanazzal a befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel ezen két tartós befektetési típus közül csak egy-egy tartós befektetési szerződés köthető.

Befizetés: ha a magánszemély tartós befektetési szerződés alapján a nyugdíj-előtakarékossági számláját megszünteti, és a nyugdíj-előtakarékossági értékpapírszámlán nyilvántartott pénzügyi eszköznek a befektetési szolgáltató által vezetett lekötési nyilvántartásba helyezésével a követelését lekötött pénzösszeggé alakítja át azzal, hogy az átalakítás napjának a nyilvántartásba vétel napját kell tekinteni.

Befizetés továbbá az ötéves lekötési időszak utolsó napján lekötési nyilvántartásban lévő pénzeszköznek, pénzügyi eszköznek az ötéves lekötési időszak megszűnésének napjáig újra megkötött tartós befektetési szerződés alapján a befektetési szolgáltató által vezetett lekötési nyilvántartásban tartása, azzal, hogy

A befizetés naptári évének az ötéves lekötési időszak utolsó évét tekintjük.

A tartós befektetési szerződés újrakötése esetén a magánszemély dönthet arról, hogy a befektetésének csak egy részét tartja a lekötési nyilvántartásban, feltéve, hogy a befizetésnek minősülő összeg a 25 ezer forintot eléri.

A lekötött pénzösszeg az elhelyezés naptári éve után a hároméves vagy ötéves lekötési időszakban az említett hozamok jóváírásán kívül további befizetéssel nem növelhető, és át nem csoportosítható.

Ha a lekötési időszak utolsó napja munkaszüneti nap, akkor a hitelintézet, befektetési szolgáltató a lekötési hozamot a lekötési időszak utolsó napját megelőző utolsó ismert árfolyam alapján állapítja meg. Ha a hároméves lekötési időszak utolsó napja előtt tett nyilatkozatával a hároméves lekötési időszak a lekötési nyilvántartásban lévő pénzügyi eszköznek, pénzösszegnek csak egy részére – de legalább 25 ezer forintnak megfelelő összegben – kerül meghosszabbításra, a meghosszabbítással érintett rész tekintetében a lekötési időszak nem szakad meg. Nem kell a bevételből jövedelmet megállapítani a tartós befektetési szerződéssel rendelkező halála esetén, ha az a lekötési időszak megszűnése előtt következett be.

Nem minősül a lekötési időszak megszakításának a lekötési nyilvántartásban szereplő értékpapír átalakítása (kicserélése), ha az átalakított (kicserélt) értékpapír vagy – ha a magánszemély az átalakított (kicserélt) értékpapír helyett az értékpapírt kibocsátó szervezettől az őt megillető vagyonhányadra tart igényt – az értékpapír helyett kapott pénzösszeg legkésőbb az értékpapír átalakítását, a pénzösszeg kifizetését követő 15 napon belül a lekötési nyilvántartásba kerül. Nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír zártkörűvé történő átalakítása (kicserélése) csak akkor nem számít a lekötési időszak megszakításának, ha a magánszemély az átalakított (kicserélt) értékpapír helyett az őt megillető vagyonhányadra tart igényt és arra pénzben jogosult, feltéve, hogy ez a pénzösszeg a kifizetését követő 15 napon belül a lekötési nyilvántartásba kerül. A 15 napos határidő elmulasztását a lekötési időszak megszakításának kell tekinteni.

Nem minősül a lekötési időszak megszakításának továbbá az sem, ha a tartós befektetési szerződések esetén a magánszemély a tartós befektetési szerződés megszüntetésével a lekötési nyilvántartásban rögzített pénzösszegek, pénzügyi eszközök egészét a lekötés megszakítása nélkül másik befektetési szolgáltatóhoz vagy hitelintézethez utalja (transzferálja) át (lekötési átutalás).

Ha a magánszemélynek a lekötést átvevő szolgáltatónál, hitelintézetnél már van tartós befektetési szerződése, a lekötési átutalásban szereplő pénzösszegeket, pénzügyi eszközöket a szolgáltató, hitelintézet a lekötési nyilvántartásban rögzíti.

Ha a pénzügyi eszköz transzferálása nem lehetséges, vagy ha kamatozó bankbetétben (ideértve a fizetési számlán való elkülönítést is), takarékbetétben történik a pénzlekötés, a lekötési átutalás előtt a pénzügyi eszközt értékesíteni kell, valamint a betét lekötését meg kell szüntetni, és mint pénzeszközt kell átutalni. A bankbetét típusú tartós befektetési számlán fennálló követelés tehát másik bankbetét típusú befektetési számlára helyezhető át, illetve az értékpapírszámla-jellegű tartósbefektetésiszámla-követelés egy másik értékpapír-jellegű hasonló számlára transzferálható. Lekötési átutalás esetén az átadó befektetési szolgáltató vagy hitelintézet a lekötési átutalással érintett pénzösszegekre, pénzügyi eszközökre vonatkozó igazolást (lekötési igazolást) ad a magánszemélynek és a lekötési átutalást fogadó befektetési szolgáltatónak, hitelintézetnek.

Ha Önnek tartós befektetésből származó jövedelemről van igazolása, akkor a „d” oszlopba a jövedelmet és az „e” oszlopba a 15 százalékkal vagy a 10 százalékkal megállapított adót írja be.

Nem kell bevallani a tartós befektetésből származó jövedelmet, ha az adójának mértéke 0 százalék. Egyéb esetben az adót Önnek kell a bevallásában megállapítania, és a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig megfizetnie.

A lekötési időszak megszűnését, vagy a lekötés megszakítását követő időszakra tartós befektetésből származó jövedelem az adott szerződés alapján nem állapítható meg. Ebben az esetben a megszűnés/megszakítás napja után keletkező tőkejövedelemre – jogcíme szerint – a rá vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy

· ha betéti kamatjövedelmet kell megállapítani, a lekötési hozam részeként figyelembe vett betéti kamatkövetelést figyelmen kívül kell hagyni,

· ha a jövedelmet szerzési érték figyelembevételével kell megállapítani, a megszűnés, megszakítás napján irányadó szokásos piaci érték és a megszerzésre fordított összeg közül a nagyobb vehető figyelembe,

· adókiegyenlítés ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség esetén akkor érvényesíthető, ha az a megszűnés, a megszakítás napja után kötött ügyletekből keletkezett.

Ha 2013. január 1-je előtt a tartós befektetési szerződés lekötési nyilvántartásában zárt körben kibocsátott értékpapír szerepel, az 2012. december 31-e után is az említett nyilvántartásban szerepeltethető azzal, hogy

tartós befektetési szerződése lekötési nyilvántartásában kell feltüntetni.

A magánszemély külföldi befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel is köthet tartós befektetési szerződést. Miután a külföldi befektetési szolgáltató, hitelintézet nem kötelezett adatszolgáltatásra, a kedvező adózási szabályok akkor alkalmazhatóak, ha a magánszemély a szerződés megkötését az első befizetést követő 30 napon belül bejelenti (a szerződéskötést, lekötési átutalás esetén e tényt, a nevet, az adóazonosító jelet, a befizetett pénzösszeget, az átutalt pénzügyi eszközök pénzösszeg értékének feltüntetésével az első befizetést vagy lekötési átutalás esetén a pénzösszeg lekötését) a NAV-nak.

További feltétele a kedvező szabályok alkalmazásának, hogy a magánszemély rendelkezzen a befektetési szolgáltató vagy hitelintézet által kiállított olyan igazolással, amiből a tartós befektetési szerződésből származó jövedelem megállapítható. A magánszemély ezen bejelentési kötelezettségének – a lakóhelye szerint illetékes NAV-nál – írásban, kötetlen formában tehet eleget.

Tartós befektetési szerződést köthet a magánalapítvány magánszemély, mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából vagy a bizalmi vagyonkezelő – a magánszeméllyel, mint vagyonrendelővel magánszemély, mint kedvezményezett javára megkötött – bizalmi vagyonkezelési szerződés teljesítése céljából.

Ha Ön osztalék címén jutott jövedelemhez 2022-ben, akkor annak összegét és adóját ebbe a sorba kell beírnia a kifizető (társaság) igazolása alapján. Az adó mértéke főszabály szerint 15 százalék. A jövedelmet a „d” oszlopba, az adó összegét pedig az „e” oszlopba kell beírnia.

· az alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy hozama;

· a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kezelt vagyon hozamainak terhére a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemélynek juttatott vagyoni érték;

· a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagjának a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg;

· a közhasznúnak nem minősülő alapítvány által az alapítványi vagyon hozamainak terhére a kedvezményezett magánszemélynek juttatott vagyoni érték;

· a KMRP résztvevője részére a KMRP által megszerzett vagyonelemek hozamából származó kifizetés.

A bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt, valamint a közhasznúnak nem minősülő alapítványi vagyonból juttatott vagyoni érték esetén azt kell feltételezni, hogy a kedvezményezett először a hozamot szerzi meg, tehát először az adóköteles osztalék kifizetése történik meg. Ha a kifizető – kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély – nyilvántartása alapján a hozamok nem különíthetőek el a kezelt vagy az alapítványi vagyontól, a magánszemély által megszerzett vagyoni érték egészét osztaléknak kell tekinteni.

Nem kell jövedelemként figyelembe venni a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kezelt vagyon hozamainak terhére a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemélynek juttatott vagyoni értékből és a közhasznúnak nem minősülő alapítvány által az alapítványi vagyon hozamainak terhére a kedvezményezett magánszemélynek juttatott vagyoni értékből azt a részt, amelynek forrása tartós befektetési szerződésből származó hozam.

A tartós befektetési szerződés (Szja tv. 67/B. §) lekötési nyilvántartásában szereplő, osztalékfizetésre jogosító részvények után kifizetett osztalék a lekötött pénzösszeg hozamaként tartós befektetésből származó jövedelemnek számít, mely után adókötelezettség csak a lekötés megszűnése, megszakítása esetén keletkezik. Ha Önnek tartós befektetésben elhelyezett értékpapír után fizettek ki osztalékjövedelmet, azt a 167. sorban nem kell szerepeltetnie.

Ha Ön külföldön szerzett osztalékjövedelmet, azt a 22SZJA-05-ös lapon kell a 182. sorban bevallania.

Osztalékelőleg az adóévi várható osztalék után az adóévben kapott bevétel, melyet az osztalékká válás évében kell jövedelemként bevallani. Ha Ön osztalékelőleget kapott, akkor azt a 22SZJA-B lap 56. sorában kell szerepeltetni.

Ügyeljen arra, hogy a bevallás 22SZJA-C lap 66. sorának „b” oszlopába az igazoláson szereplő, levont adó összegét beírja attól függetlenül, hogy azt, vagy annak egy részét Öntől ténylegesen nem 2022-ben vonta le a kifizető (osztalékelőlegre vonatkozó szabályokra tekintettel).

Az osztalékkal (osztalékelőleggel) kapcsolatos szabályok szempontjából kifizetőnek tekinthető a belföldi illetőségű hitelintézet, befektetési szolgáltató is, ha a magánszemély nála vezetett értékpapír (értékpapírletéti) számláján elhelyezett értékpapír után külföldről származó osztalékot (osztalékelőleget) fizet ki (ír jóvá).^{^[160]}

Ha Önnek privatizációs lízingszerződésből volt jövedelme 2022-ben, akkor e jövedelmét, és az ez után kiszámított 15 százalékos adót ebben a sorban kell bevallania.

Privatizációs lízingszerződésből származó bevételnek (és teljes egészében jövedelemnek) számít a lízingbe vett társaság privatizált tulajdonrészének (részvény, üzletrész) névértéke, vagy ha az több, az említett tulajdonrész ellenértéke. A névértéknek vagy az ellenértéknek nem része a magánszemély saját, adózott jövedelméből lízingdíj címén megfizetett összeg, azaz ez az összeg a magánszemély jövedelmét csökkenti. Ugyancsak nem része a jövedelemnek a vezetési-szervezési szolgáltatás díja, ha azt – megfelelően a lízingszerződésben előírtaknak – a lízingdíj megfizetésére használták fel.

A fentiek szerint megállapított jövedelem után a magánszemély adófizetési kötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amikor a megszerzett vagyonrészt, vagy annak egy részét bármilyen módon elidegeníti, vagy a társaság jogutód nélkül megszűnik. Ez utóbbi esetben bevételnek akkor is csupán az ellenérték számít, ha az kevesebb, mint a névérték.

Az előzőek szerint megállapított jövedelmet a „d” oszlopba, a 15 százalékkal számított adót pedig az „e” oszlopba írja be.

169. sor: Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem és adója^{^[162]}

Ha Ön 2022-ben értékpapír kölcsönzése címén szerzett jövedelmet, akkor azt és annak adóját ebben a sorban kell bevallania. Az értékpapír kölcsönzése címén kapott bevétele teljes egészében jövedelem, ezt kell e sor „d” oszlopába beírnia. A jövedelem utáni 15 százalékos adó feltüntetésére ennek a sornak az „e” oszlopa szolgál.

A tőkepiacról szóló törvény szerint az értékpapír-kölcsönzés az értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amikor a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevőnek azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbe vevő köteles azonos darabszámú és azonos sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben vagy a kölcsönbe adó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbe adónak vagy az általa megjelölt harmadik személynek.^{^[163]} Értékpapírkölcsön-szerződés kizárólag határozott időre köthető.

A kölcsönbe adott értékpapír tulajdonjoga átszáll a kölcsönbe vevőre. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kölcsönbe vevő jogosult az értékpapír értékesítésére is (azzal, hogy a szerződés lejáratakor ugyanolyan típusú értékpapírt köteles visszaadni a kölcsönbeadónak), azonban a kölcsönbe vett értékpapírral kapcsolatban árfolyamnyereségből származó jövedelemben részesülhet, melyre speciális szabályok vonatkoznak. Az árfolyamnyereséget vagy veszteséget a kölcsönbe vevőnek nem az értékesítéskor, hanem az értékpapír visszaszolgáltatásakor, ha pedig visszaszolgáltatni nem tudja, akkor a szerződés megszűnésekor kell megállapítania. A kölcsönbe kapott értékpapír elidegenítéséből származó jövedelmét nem itt, hanem az árfolyamnyereségből származó jövedelmei között kell szerepeltetnie.

Ha a kölcsönbe vevő az értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződésben vállalt esedékességkor az értékpapírt visszaszolgáltatni nem tudja, akkor a kölcsönbe adónak fizetendő pénzbeli kártérítés legkisebb összegeként a kölcsönbe adás és az esedékesség napjának árfolyamai közül a magasabbat kell figyelembe venni.

Az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is terheli, melyet a 287. sorban tud bevallani.

· bármely hitelintézeti betét (takarékbetét), fizetési számla követelés-egyenlege esetében a magánszemély és a pénzforgalmi szolgáltató között fennálló szerződés alapján jóváírt vagy tőkésített kamat összegéből a szokásos piaci értéket meg nem haladó rész;

· szövetkezet tagja által – az Szja tv.-ben foglalt feltételek mellett – a szövetkezetének nyújtott tagi kölcsön kamatának az a része, amely a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot legfeljebb 5 százalékponttal haladja meg (az e fölötti rész egyéb jövedelemnek számít). Ez a szabály vonatkozik a szövetkezetekből átalakulással, részleges átalakulással létrejött jogutód korlátolt felelősségű társaságok magánszemély tagjai által szövetkezeti tagként nyújtott kölcsönre is;

· a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagját (kedvezményezettjét, örökösét) a tag munkaviszonyának a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtti megszűnése miatt megillető összegből a tag által befizetett hozzájárulás-kiegészítés összegét meghaladó rész.

Kamatjövedelem a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír esetében a magánszemélynek kamat vagy hozam címén kifizetett (jóváírt) bevétel. Az értékpapír megszerzése után elsőként megszerzett hozam, kamat esetén levonható az értékpapír megszerzésére fordított kiadás részeként az értékpapír vételárában az értékpapír szerzéséig megfizetett, az értékpapír feltételei szerint meghatározott, kiszámított felhalmozódott kamat, hozam. (Az értékpapír átruházásakor, beváltásakor, visszaváltásakor azonban az értékpapír megszerzésére fordított értékként már nem vehető figyelembe).

Kamatjövedelem a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír beváltáskor, visszaváltáskor, valamint átruházáskor (ide nem értve a kollektív befektetési értékpapírnak a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá az OECD-tagállamában működő tőzsdén való átruházását) a magánszemélyt megillető bevételből az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész.

Nem kell kamatjövedelmet megállapítani a kollektív befektetési forma átalakulása vagy beolvadása következtében a jogelőd kollektív befektetési értékpapírjának a jogutód kollektív befektetési értékpapírjára való átváltása esetében, azzal, hogy ilyen esetben a jogutód értékpapírjának megszerzésére fordított értékeként a jogelőd értékpapírjának megszerzésére fordított értékét kell figyelembe venni. Nem kell továbbá kamatjövedelmet megállapítani a kollektív befektetési forma részalapja által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírnak ugyanezen kollektív befektetési forma másik részalapja által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírra való átváltása esetében, azzal, hogy ilyen esetben a megszerzett részalap értékpapírjának megszerzésére fordított értékként a visszaváltott részalap értékpapírjának megszerzésére fordított értéket kell figyelembe venni.

Kamatból származó jövedelem továbbá a biztosítói teljesítésből – kivéve, ha a biztosító teljesítése adómentes vagy az Szja tv. más rendelkezése alapján tekinthető adóköteles jövedelemnek – a befizetett díjat (ideértve a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt összeget is) meghaladó összeg azzal, hogy nem számít befizetett díjnak a kockázati biztosítás díja.

A kamatjövedelem utáni adót nem kell megfizetni az egyszeri díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejöttét követő 5. év elteltével vagy az után következik be, illetve a rendszeres díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejöttét követő 10. év elteltével vagy az után következik be. Nem kell megfizetni továbbá a kamatjövedelem 50 százaléka után annak adóját az egyszeri díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejöttét követő 3. év elteltével vagy az után, de az 5. év eltelte előtt következik be, illetve a rendszeres díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejöttét követő 6. év elteltével vagy az után, de a 10. év eltelte előtt következik be.

További szabály, hogy ha a szerződés szerint elvárt díjon felül díjfizetés (ideértve különösen az eseti, a rendkívüli, a soron kívüli díjat) történt, csak akkor alkalmazhatóak a kedvezményes adózási szabályok, ha a biztosító az így befizetett összeget a hozzá tartozó biztosítástechnikai tartalékkal vagy díjtartalékkal együtt elkülönítve (vagy a tartalék befizetett díjhoz való egyértelmű hozzárendelésével) tartja nyilván.

Nem alkalmazhatóak az említett kedvezményes adózási szabályok akkor, ha a rendszeres díjak (díjelőírások) előző biztosítási évhez viszonyított növekedésének (ideértve az indexálást is) mértéke meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét (fogyasztói árcsökkenés esetén a 30 százalékpontot). A rendszeres díjak növekedése mértékének meghatározásakor a kockázati biztosítás díját figyelmen kívül kell hagyni. A biztosítási szerződési feltételekben rögzített események bekövetkezése miatt átmeneti időre lehetővé tett díj-nemfizetés (szüneteltetés, díjmentesítés) időszakára is figyelembe vehető az ezen időszakot megelőző utolsó rendszeres díj alapulvételével a díjnemfizetési időszak hosszával arányos biztosítási díj.

Nem kell kamatjövedelemként figyelembe venni a tevékenységét nem szüneteltető egyéni vállalkozó bejelentett pénzforgalmi számláján jóváírt vagy tőkésített, egyéni vállalkozói bevételként elszámolt kamatot, továbbá azt a jövedelmet, amely esetében tartós befektetésből származó jövedelmet kell megállapítani.

A külföldről származó kamatjövedelem bevallására a 22SZJA-05-ös lap 183. sora szolgál. Kérjük, olvassa el a sorhoz tartozó magyarázatot!

A kamat címén megszerzett jövedelem adóköteles, amely után az adó mértéke 15 százalék.

A kifizetőtől szerzett kamatjövedelmet nem kell bevallani, az után az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be. Előfordulhat azonban olyan eset, amikor a rendelkezésre álló adatok alapján a kifizető több adót von le a jövedelemből, mert az Ön nyilatkozatának hiányában vagy nem megfelelő nyilatkozata miatt nem veszi figyelembe teljes összegben a bevételt csökkentő tételeket, azaz az értékpapír megszerzésére fordított érték és járulékos költségek összegét. A többletként levont adó miatti különbözetet az adóbevallásában vagy önellenőrzéssel rendezheti.

Egyebekben Önnek csak akkor van adóbevallási és fizetési kötelezettsége, ha a kamatjövedelem nem kifizetőtől származik.

Ha a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2016. január 1-je előtt kezdődött, de a jövedelem megszerzésének időpontja 2016. január 1-je utáni, úgy a 15 százalékos szja-kulcsot csak a 2016. január 1-jétől megszolgált kamatjövedelemre lehet alkalmazni. A 2016. január 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet – ha a kamat juttatójának nyilvántartásából más nem állapítható meg – a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2016. január 1-jét követő részének és az időszak teljes időtartamának napokban számolt aránya alapján kell megállapítani.

Ha a 2022-ben megszerzett kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2015. december 1. és 2022. január 31. közötti (összesen 2254 nap, 2016. január 1-től 2223 nap), a kamatjövedelem összege pedig 100 000 forint, akkor a következőképpen kell számolni:

Ebben az esetben a 179. sort üresen kell hagyni, a 180. sor „b” oszlopában pedig fel kell tüntetni a 2015.12.01. és 2022.01.31. közötti időszakot, a „c” oszlopban pedig a 100 000 forintot. A program ezekből az adatokból számolja ki a kamatjövedelmet terhelő adó összegét.

Ha a 170. sor „d” oszlopában feltüntetett kamatjövedelem juttatását több időszak alapozza meg, akkor nyisson új 22SZJA-04-es lapot, és a 180. sorban külön-külön szerepeltesse az egyes időszakokat és az egyes időszakokban megszolgált kamatjövedelem összegét. Ha ismert a kamatjövedelemnek az az összege, amelyet 16 százalékos adó terhel, akkor arányszámítást nem kell végezni. Ebben az esetben a 170. sor „d” oszlopában szereplő összegnek a 16 százalékos mértékű adóval terhelt részét a 179. sor „c” oszlopában fel kell tüntetni. Ha valamennyi, a 170. sorban szerepeltetett kamatjövedelme esetében megállapítható ez az összeg, a 180. sort üresen kell hagyni.

A csereügylet fogalmát a számvitelről szóló törvény határozza meg. E törvény szerint: deviza-, tőke- és kamatcsereügylet (swap) az, amely valamely pénzügyi instrumentum cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből vagy több határidős ügyletből tevődik össze, és általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után.^{^[166]} Pénzügyi instrumentumnak nevezzük az olyan szerződéses megállapodást, amelynek eredményeként az egyik félnél pénzügyi eszköz, a másik félnél pénzügyi kötelezettség vagy saját tőke keletkezik.^{^[167]}

Az ügylet lényege az, hogy a magánszemély egy kötelezettségéhez (vagy jogosultságához) kapcsolódó jövőbeni kiadást (vagy bevételt) más jövőbeni kiadásra (vagy bevételre) cserél úgy, hogy ez a csere a résztvevő felek számára kockázatot jelent.

Csereügyletből származó jövedelem a deviza-, tőke- és kamatcsereügylet (swap) alapján az Ön által megszerzett bevételnek (csereügyleti bevétel) a kizárólag az adott ügylettel közvetlenül összefüggő igazolt kiadásokat (csereügyleti kiadás) meghaladó része. Csereügyleti veszteségnek nevezzük azt, amikor a csereügyleti kiadás meghaladja a csereügyleti bevétel összegét.

A fentiektől eltérően, ha megállapítható, hogy az ügylet célja a magánszemély olyan jövedelemszerzése, amelyet valós kockázat nélkül a felek által a piaci ár, árfolyam, kamatláb, díj és egyéb tényezők alakulásától eltérő feltételek kikötésével ért el, a megállapított jövedelem jogcímét és az adó mértékét a felek (a bevételt szerző magánszemély és a vele az ügyletben szerződő személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell meghatározni.

A kifizető kizárólag a csereügyletből származó jövedelmet vagy veszteséget állapítja meg, melyről – ügyletenként – a magánszemélynek az adóévet követő év január 31-éig igazolást ad. A kifizetőnek azonban nem kell levonnia az adót, adóelőleget, azt a magánszemélynek kell az adóbevallás határidejéig bevallania és megfizetnie. Kifizető hiányában a csereügyletből származó jövedelmet Önnek kell ügyletenként nyilvántartania és megállapítania.

Lehetőség van az adóéven túlnyúló (az adóévek között), ugyanahhoz a csereügylethez kapcsolódó veszteséget az ugyanazon csereügylet jövedelmével szemben figyelembe venni.

Ezt adókiegyenlítéssel teheti meg. Mielőtt itt adatot tüntet fel, töltse ki a 22SZJA-07-es lap 222-240. sorait!

A 22SZJA-07-es lap 230. és 238. sor „b” oszlopában szereplő, csereügyletből származó jövedelem együttes összegét írja be a 171. sor „d” oszlopába, az ezt terhelő 15 százalékos mértékű adót pedig az „e” oszlopba!

Az egyes ügyleteken elért jövedelem a másik ügylet veszteségével nem vonható össze.

172. sor: Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem és adója^{^[168]}

Ellenőrzött tőkepiaci ügylet: a befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerint meghatározott – csereügyletnek nem minősülő – pénzügyi eszközre (ide nem értve a zárt körben kibocsátott értékpapírt), árura kötött ügylet, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi szolgáltatás keretében, illetve a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás keretében devizára/valutára kötött, pénzügyi elszámolással lezáródó azonnali ügylet, bármely esetben akkor, ha az megfelel az említett törvények ügyletre vonatkozó rendelkezéseinek, ide nem értve az olyan ügyletet, amelynek teljesítése a befektetési szolgáltatót megbízó, és/vagy az általa képviselt felek (a magánszemély, és/vagy vele akár közvetve is érdekközösségben lévő bármely személy) által meghatározott – a szokásos piaci értéktől eltérő – ár alkalmazásával történik, és

- az adott állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által felügyelt tevékenység tárgyát képezi, és

- ha az adott állam nem EGT-állam, biztosított az említett felügyeleti hatóság és a Felügyelet közötti információcsere, és

- amelyre vonatkozóan a magánszemélynek van az adókötelezettség megállapításához szükséges, az adóévben megkötött valamennyi ügylet minden adatát tartalmazó, a befektetési szolgáltató által a nevére kiállított igazolása.

Befektetési szolgáltató: a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató befektetési alapkezelő és hitelintézet, ideértve az előzőek által folytatott tevékenységnek megfelelő tevékenységet külföldi jog alapján jogszerűen folytató személyt is.

A zárt körben kibocsátott értékpapírra kötött ügylet 2013. január 1-jétől kezdve nem számít ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek. Átmeneti szabály alapján azonban ha Ön 2013. január 1-je előtt zárt körben kibocsátott értékpapírt szerzett ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében és az így megszerzett értékpapírt 2012. december 31-e után átruházta, akkor az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó rendelkezések alkalmazhatók, ha az ügylet megfelel az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó előírásoknak.

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség: az összes ügyleti veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó összege. Lezárult ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek csak azt az ügyletet lehet tekinteni, amely esetében megtörtént a pénzbeli elszámolás.

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem: a magánszemély által kötött ellenőrzött tőkepiaci ügyletek alapján az adóévben elért, pénzben elszámolt ügyleti nyereségek együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt terhelő, az adóévben pénzben elszámolt ügyleti veszteségek és az ügyletkötéshez kapcsolódó, a befektetési szolgáltató által felszámított díjak együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó része.

A jövedelem számításakor az összes lezárt ügyleti nyereség és az összes lezárt ügyleti veszteség összevetése alapján kell jövedelmet vagy veszteséget számítani.

Értékpapírügylet és más, nem pénzügyi elszámolással lezárt (lejárt) ügylet esetén az ügylet eredménye (nyereség, veszteség) megegyezik az eladási árfolyamérték járulékos költségekkel csökkentett összegének (ügylet bevétele) a vételi árfolyamérték annak járulékos költségeivel növelt összegével (ügyleti ráfordítás) csökkentett értékével.

Pénzügyi elszámolással lezárt ügylet esetén az ügylet eredménye (nyereség, veszteség) megegyezik a lezárt pozíció eredményének az ügyletkötéshez közvetlenül kapcsolódó költséggel csökkentett értékével.

Az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségekként a beszerzéshez és az értékesítéshez vagy a pozíció nyitásához és zárásához közvetlenül nem kapcsolódó költségek vehetők figyelembe.

A jövedelmet és az adót a kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató által kiadott igazolás alapján Önnek kell megállapítani és megfizetni. Ha a bevétel kifizetőnek nem minősülő befektetési szolgáltatótól származott, vagy ha Ön az ügyleti ráfordítást saját nyilvántartása alapján állapítja meg, az ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek)ről a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylatok (teljesítésigazolások) vagy saját nyilvántartása alapján, az árfolyamnyereségre irányadó szabályokat is értelemszerűn figyelembe véve kell a jövedelmet megállapítani, az adóévről benyújtandó bevallásban bevallani, valamint az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni.

Ha a 2022-ben elért – pénzben elszámolt – ügyleti nyereségei együttes összege több, mint az Önt terhelő – pénzben elszámolt – ügyleti veszteségei együttes összege, akkor e jövedelmét ennek a sornak a „d” oszlopában, a 15 százalékos adót pedig az „e” oszlopában kell bevallania.

Ha a 2022. évben, a pénzben elszámolt ügyleti veszteségei együttes összege meghaladja a pénzben elszámolt ügyleti nyereségei együttes összegét, Önnek 2022-ben az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből vesztesége keletkezett. Ha Ön a 2022. vagy az azt követő két évben adókiegyenlítést kíván elszámolni, a veszteség összegét e sor „a” oszlopában tüntesse fel. Az adókiegyenlítés kiszámítására a 22SZJA-06-os lap 212-220. sorai szolgálnak.

Az adókiegyenlítés számításánál csak az adóévben vagy az azt megelőző két évben elszenvedett ügyleti veszteség vehető figyelembe. Az adókiegyenlítés számításának szabálya a 22SZJA-06-os lap 212-220. sorához tartozó útmutatóban található. Ha Ön a bevallásában adókiegyenlítést kíván érvényesíteni, ezeket a sorokat is töltse ki!

Ha Ön az ellenőrzött tőkepiaci ügyletben kereskedelmi árut ruházott át, az ügyletben megszerzett bevétel adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia, ha az ügylet a kereskedelmi áru tényleges átadásával szűnt meg (22SZJA-A lap 7. sor).

Ha Ön társas vállalkozás tagjaként jegyzett tőkeemelés vagy átalakulás során 2007. december 31. után jutott adófizetés nélkül értékpapír formájában a vagyonnövekményhez, majd az értékpapírt ellenőrzött tőkepiaci ügyletként átruházta, akkor az értékpapír névértékéből, de legfeljebb a bevételből a vagyonnövekménynek megfelelő részre az árfolyamnyereségre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia (165. sor).

Ha Ön 2022-ben társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjének tőkekivonással történő leszállítása, vagy a társas vállalkozásban fennálló tagi jogviszonyának megszűnése következtében jövedelmet szerzett, akkor annak összegét kell ennek a sornak a „d” oszlopába beírnia a kapott igazolás alapján. Vállalkozásból kivont vagyonként adóköteles az a jövedelme is, amelyet a társas vállalkozás cégbejegyzési kérelmének elutasítására, a cégbejegyzési eljárás megszüntetésére tekintettel szerzett.

A vállalkozásból kivont vagyon adókötelezettsége szempontjából társas vállalkozásnak tekintendő az alacsony adókulcsú államnak nem minősülő országban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet is akkor, ha a társasági adónak megfelelő adó alanya.

Ebben a sorban kell a jövedelmet szerepeltetnie akkor is, ha Ön MRP szervezet tagja volt és a szervezet 2022-ben való megszűnése következtében jutott jövedelemhez.

A javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezet vagyonából a résztvevő tagi részesedése bevonása révén megszerzett bevétel egésze a résztvevő jövedelme. Ha azonban a tagi részesedéshez kapcsolódóan a javadalmazási politika ellenérték megfizetését írja elő, akkor a résztvevő jövedelmének megállapításakor az ellenérték megfizetett összege levonható a bevételből. Ha azonban az ellenérték megfizetése úgy történik, hogy az ellenértéket az MRP szervezet levonja a résztvevőt tagi részesedése bevonására tekintettel megillető igény összegéből, akkor az így levont összeget sem a résztvevő által megszerzett bevételként, sem az általa megfizetett ellenértékként nem lehet számításba venni. A résztvevő halála esetén örököse, vagy az általa a tagi részesedés kedvezményezettjeként megjelölt magánszemély a vállalkozásból kivont jövedelem megállapításakor a résztvevővel esik egy tekintet alá.

Az MRP szervezet megszűnésekor a bevételnek az a része számít jövedelemnek, amely meghaladja a magánszemélynek még járó, de a tulajdonába még nem került értékpapírok együttes könyv szerinti értékét.

Vállalkozásból kivont jövedelemnek minősül a KMRP szervezet vagyona felosztása során a résztvevő által pénzben megszerzett bevétel csökkentve a résztvevőként teljesített befizetés (ide nem értve a KMRP szervezet által eladásra kínált vagyonrész megszerzésére fordított összeget) összegének arányos - a pénzbeli formában megszerzett bevételnek a vagyonfelosztáskor megszerzett összes bevétel arányában megállapított - részével.

A jövedelem utáni 15 százalékos adót e sor „e” oszlopában kell szerepeltetnie.

A megszerzésre fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.

Ha Ön a fizetővendéglátó tevékenységből származó jövedelme után 2022-ben a tételes átalányadózás szabályai szerint adózik, úgy ennek a sornak az „e” oszlopában az éves átalányadó összegét kell feltüntetnie, amely kiadott szobánként évi 38 400 forint.

Ne felejtse el az éves átalányadó összegét („e” oszlop) a 176. sor „e” oszlop meghatározásakor figyelembe venni!

Nem minősül fizetővendéglátó tevékenységnek, és így tételes átalányadózásra sem jogosít a szálláshelynek vagy egy részének adóévenként ugyanannak a személynek történő, 90 napnál hosszabb idejű bérbeadása. Nem kizárólag magánszemély(ek), hanem például a szolgáltatást igénybe vevő magánszemély(ek) munkáltatójának is nyújtható ilyen szolgáltatás. Ha a magánszemély munkáltatója veszi igénybe ezt a szolgáltatást, akkor figyelemmel kell lenni arra, hogy ilyenkor nem az egyes munkavállalóknál, hanem a munkáltatónál kell vizsgálni, hogy nem haladta-e meg a szolgáltatás időtartama a 90 napot.

Ön a tételes átalányadózást csak akkor választhatja, ha a fizetővendéglátó tevékenységét a tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő legfeljebb három – nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű – lakásában vagy üdülőjében folytatja.

A tételes átalányadózást akkor választhatta, ha Ön a fizetővendéglátó tevékenységét nem egyéni vállalkozóként végzi, hanem az önkormányzatnál bejegyzett fizető-vendéglátóként, az erről szóló igazolást az önkormányzat jegyzője Önnek kiadta, és ezt a kiadást követő 15 napon belül a NAV-nál bejelentette. Ha már korábban is nyilvántartott fizetővendéglátó volt, és adózására 2021-re nem a tételes átalányadózást választotta, akkor 2022-re a tételes átalányadózás választásáról a 2021-ről szóló 21SZJA jelű személyijövedelemadó-bevalláson kellett nyilatkoznia.

Ha korábban a tételes átalányadózást választhatta, de a tevékenység gyakorlása már nem felelt meg a feltételeknek, akkor a változás negyedévének a fizetővendéglátásból származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelmekre (22SZJA-A lap 7. sor) vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia. A tételes átalányadót ekkor arányosan annyi negyedévre kell megfizetnie, ahány negyedévre a tételes átalányadózás alkalmazható volt.

Ha Ön 2022-re a tételes átalányadózást választotta, de annak feltételei már a választáskor sem teljesültek, akkor e tevékenységből származó egész évi bevétel adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelmekre (22SZJA-A lap 7. sor) vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia.

Ha 2022-re nem a tételes átalányadózási módot alkalmazta, de 2023-ban így kíván adózni, akkor a 22SZJA-02-es lap 116. sorában kell erről nyilatkoznia.

Ha Ön 2022-ben a tételes átalányadózás szabályi szerint számolt el és 2023-ra is a tételes átalányadózást választja, azt nem kell jelölnie. Ha 2023-ra nem kíván a fizetővendéglátásból származó jövedelme után tételes átalányadót fizetni, akkor erről a 22SZJA-02-es lap 117. sorában nyilatkozzon!

Ha a fizetővendéglátó tevékenységét megszüntette, az emiatt Önt megillető, a megszüntetés után érkező bevételét és felmerülő költségét a megszüntetés előtti bevételként és felmerült költségként kell figyelembe vennie.

Ha Önnek olyan egyéb elkülönülten adózó – úgynevezett forrásadós – jövedelme is volt, amely bevallásköteles, és az adót Önnek kell megfizetnie, de a 160-174. sorokban megjelölt jövedelmek között külön nincs megnevezve, akkor e sor „d” oszlopában a jövedelmet, ennek adóját pedig az „e” oszlopban tüntesse fel. Ne felejtse el beírni az „a” oszlopba a jövedelem megnevezését!

176. sor: A személyi jövedelemadó megállapításnál figyelembe veendő, elkülönülten adózó adóalap és adó

Ebben a sorban összegezze a 160-175. sorok „d” és „e” oszlopainak jövedelem és adó összegeit. Ha a 163. sorban a jövedelem összege a 200 ezer forintot meghaladja, akkor az így kiszámított összeget csökkentse a 200 ezer forintra jutó 15 százalékos adó összegével. Az „e” oszlop adatát kell a 22SZJA-C lapon a 61. sornál leírtak szerint figyelembe vennie a 2022. évi személyi jövedelemadó kiszámításánál.

A sorok kitöltése előtt kérjük, hogy olvassa el a 170. sorhoz fűzött magyarázatot!

179. sor: A 170. sor „d” oszlopából a 16%-os mértékű adóval terhelt kamatjövedelem

Ha ismert a kamatjövedelemnek az az összege, amelyet 16 százalékos adó terhel, akkor a 170. sor „d” oszlopában szereplő összegnek a 16 százalékos mértékű adóval terhelt részét e sor „c” oszlopában fel kell tüntetni. Ha valamennyi, a 170. sorban szerepeltetett kamatjövedelme esetében megállapítható ez az összeg, kérjük, hogy a 180. sort hagyja üresen.

180. sor: A 170. sor „d” oszlopában szereplő kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak és az ebben az időszakban megszolgált kamatjövedelem összege.

Ennek a sornak a „b” oszlopába írja be a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszakot, a „c” oszlopba pedig az ebben az időszakban megszolgált kamatjövedelem összegét!

Ha a 170. sor „d” oszlopában feltüntetett kamatjövedelem juttatását több időszak alapozza meg, akkor nyisson (kérjen) új 22SZJA-04-es lapot, és a 180. sorban külön-külön szerepeltesse az egyes időszakokat és az egyes időszakokban megszolgált kamatjövedelem összegét!

Bevétel („b” oszlop)	13 500 000 forint
Költség („c” oszlop) (300 000 + 200 000)	- 500 000 forint
Számított összeg	13 000 000 forint
Jövedelem („d” oszlop) a számított összeg 30%-a	3 900 000 forint
*Adó („e” oszlop) a 3 900 000 forint 15%‑a*	*585 000 forint*

Bevétel („b” oszlop)	6 750 000 forint
Költség („c” oszlop)	-250 000 forint
Számított összeg	6 500 000 forint
Jövedelem („d” oszlop) a számított összeg 30%-a	1 950 000 forint
*Adó („e” oszlop) a 1 950 000 forint 15%-a*	*292 500 forint*

Bevétel („b” oszlop)	13 500 000 forint
Költség („c” oszlop)	‑ 500 000 forint
Számított összeg	13 000 000 forint
Jövedelem („d” oszlop) a számított összeg 30%-a	3 900 000 forint
*Adó („e” oszlop) a 3 900 000 forint 15%‑a*	*585 000 forint*

Bevétel („b” oszlop)	38 000 000 forint
Költség („c” oszlop)	- 26 000 000 forint
Számított összeg	12 000 000 forint
Adóköteles jövedelem („d” oszlop) a számított összeg 30%-a	3 600 000 forint
*Adó („e” oszlop), a 3 600 000 forint 15%-a*	*540 000 forint*

Bevétel („b” oszlop)	14 700 000 forint
Költség („c” oszlop) 2 500 000 + 800 000	- 3 300 000 forint
Számított jövedelem	11 400 000 forint
A jövedelem („d” oszlop) a számított összeg 60%-a	6 840 000 forint
*Adó („e” oszlop) 6 840 000 forint 15%-a*	*1 026 000 forint*

Bevétel	51 000 000 forint
Költségek
Szerzésre fordított összeg	10 000 000 forint
Értéknövelő beruházás	+ 1 000 000 forint
Költségek összesen	11 000 000 forint
Hozam (Bevétel – Költségek összesen)	40 000 000 forint

2018-ban	23 nap
2019-ben	365 nap
2020-ban	366 nap
2021-ben	365 nap
2022-ben	6 nap
Összesen:	1 125 nap