1. Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy áramszünet esetén lehetséges-e a nyitva tartás, illetve a kiszolgálás? Kézi nyugtával esetleg?
2015.03.24.

A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet) 1. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében áramszünet esetén mentesül az adóalany a nyugtaadási kötelezettség pénztárgép útján történő teljesítése alól, feltéve, hogy nincs olyan más pénzátvételi hely, ahol a fizetések lebonyolítása aránytalan nehézség nélkül megoldható lenne. Ezen szakasz (3) bekezdésének b) pontja szerint a mentesülés csak az érintett pénzátvételi helyen és az áramszünet idején érvényes.

Az NGM rendelet 1. § (5) bekezdése alapján a fenti esemény bekövetkeztétől a bevételt bizonylatolni kell a nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítése feltételeinek helyreálltáig, amikor is a pénztárgépben első tételként a bizonylatolt bevételt kell rögzíteni, külön megjelöléssel vagy az erről utólag egy összegben készült gépi nyugtán történő feljegyzéssel, a bizonylat megőrzése mellett. Bizonylatolási kötelezettségének nyomdai úton előállított (kézi) nyugta, vagy számla kibocsátásával tehet eleget.

Bár a jogszabály egy összegben történő utólagos gépi rögzítést említ, a kézi nyugtán vagy egyéb nyilvántartásban szükséges az értékesített termékeket/szolgáltatásokat adómértékenként megbontani és a pénztárgépben az összegeket ennek megfelelően a tényleges áfagyűjtő alá rögzíteni, tekintettel arra, hogy ennek hiányában az adóalany áfa bevallási kötelezettségének nem tud majd jogszerűen eleget tenni.

Fentiekből következően tehát az, hogy a pénztárgép az áramszünet ideje alatt nem tud üzemelni, a trafik nyitva tartását, illetve a kiszolgálást nem akadályozza.

Vissza a tartalomjegyzékhez
2. Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy van-e arra lehetőség, hogy március 15-től vasárnap is nyitva tartson a dohányboltom?
2015.03.06.

Válasz:

A feltett kérdés annak ellenére, hogy dohányboltra vonatkozik, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (továbbiakban: NFH) hatáskörébe tartozik, figyelemmel a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény rendelkezéseire. Ezért a kérdés kapcsán javasoljuk a hatáskörrel rendelkező NFH megkeresését.

Amennyiben a dohánybolt jelenlegi nyitva tartásán szükséges változtatni, akkor a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 13. § (7) bekezdése alapján ezt a tényt be kell jelenteni az engedélyt kiadó megyei vám- és pénzügyőri igazgatósághoz, a vámhatóság internetes oldalán található DK01 nyomtatvány segítségével.

Vissza a tartalomjegyzékhez
3. Az üzletben milyen rágót forgalmazhatunk? Minden ízt vagy csak mentolost? Mi a mentolos cukorka? Az, amire rá van írva, hogy mentolos, vagy ami tartalmaz mentolt? Mi a lapocska?
2015.01.14.

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Dohánytörvény) 3. § (8) j) pontja értelmében dohányboltban rágógumi, valamint mentolos cukorka és lapocska is forgalmazható.

A fent utalt jogszabályi rendelkezés alapján a rágógumi bármilyen, a cukorka és a lapocska kizárólag mentolos ízesítésben forgalmazható. Ezen túl a Dohánytörvény további kritériumot nem fogalmaz meg, nem rendelkezik arról, hogy pontosan mit ért mentolos cukorka és lapocska alatt, így az általános, köznapi értelmezés alapján e kategóriába sorolható termékek forgalmazására van lehetőség.

Amennyiben a dohányboltban forgalmazható termékek körét bővíteni kívánja, úgy azt a vámhatósághoz be kell jelenteni. A bejelentést elektronikus úton, postai úton, illetve személyesen írásban előterjesztett, a vámhatóság által e célra rendszeresített formanyomtatványon (DK02-es nyomtatvány) lehet megtenni. Az egyéb termék bejelentés nyomtatványt a vámhatóság módosította és az internetes honlapján az Adó/Jövedéki Adó/Trafiktörvény menüpont alatt közzétette, az alábbi léink segítségével elérheti.

http://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok
/nyomtatvanykitolto_programok_nav/adatbejelentok_adatmodositok/nav_dk02.html

Vissza a tartalomjegyzékhez
4. Nemzeti dohányboltot üzemeltetek és a raklapos italvásárlás (sör) esetén a tárolás nem megoldható a kisméretű raktár miatt. A kérdésem az, hogy a székhelyen tárolhatom-e az árút?
2014.10.29.

A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési eljárás egyes szabályairól szóló 181/2013. (VI. 7.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 1. számú melléklet 1.3. b) pontja értelmében lehetőség van arra, hogy az árukészletét vagy annak egy részét ne közvetlenül a dohányboltban raktározza. A tárolás helyszínére vonatkozó további szabályokat a jogszabály nem határoz meg, így az arra szolgáló helyet képezheti akár a dohánytermék-kiskereskedő székhelye is.

A dohánybolt árukészletének tárolására, szállítására vonatkozóan sem a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény, sem a Korm. rendelet nem tartalmaz további rendelkezéseket. Ezért amennyiben az érintett termék jövedéki termék (jelen esetben sör), arra a jövedéki adótörvény és annak végrehajtási rendelete irányadók.

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 110. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a nem jövedéki engedélyes kereskedő köteles a beszerzett, az értékesített és a készleten lévő jövedéki termék eredetét, származását hitelt érdemlően igazolni, ami érvényes a dohánybolton kívül raktározott, tárolt és szállított jövedéki termék esetében is.

Amennyiben az árukészlet tárolása eltérő helyen történik a telephelytől (dohánybolttól), akkor az áru szállítása során indokolt szállítólevél kiállítása, amelynek egy-egy példányát a raktározási helyen és a telephelyen célszerű tartani.

Vissza a tartalomjegyzékhez
5. A vámhatósági engedéllyel rendelkező nemzeti dohányboltokat üzemeltető gazdasági társaság telephelyei (dohányboltjai) között szállítólevéllel engedélyezett-e a dohánytermékek árumozgatása?
2014.10.29.

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet (továbbiakban: PM rendelet) 136. § (3) bekezdése szerint a nem jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki termékét az egyik üzletéből a másik üzletébe – amennyiben az üzletek tulajdonosa ugyanaz – áttárolhatja, és az áttárolt terméket a Jöt. 106. § (5) bekezdése szerinti szállítólevéllel szállíthatja.

Ha a két üzlet tulajdonosa különbözik, akkor viszont a Jöt. csak azokban a kivételes esetekben teszi lehetővé a dohányboltok jövedéki termékeinek (többek között dohánygyártmányainak) egymás közötti áruátadását, értékesítését, apportálását, ha az nem rendszeresen történik. Erre vonatkozóan a PM rendelet 135. §-ában foglalt szabályok az irányadók.

Vissza a tartalomjegyzékhez
6. Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy van-e arra lehetőség, hogy egyik trafik a másiknak dohányárut adjon át továbbszámlázással, úgy hogy nem egy a tulajdonosuk?
2014.10.29.

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) csak azokban a kivételes esetekben teremti meg a dohányboltok jövedéki termékeinek (többek között dohánygyártmányainak) egymás közötti áruátadását, értékesítését, apportálását, ha az nem rendszeresen történik.

Erre vonatkozóan a Jöt. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet 135. §-ában foglalt szabályok az irányadók. Így a kérdésében foglalt áruátadás csak akkor lehetséges, ha a dohánybolt engedélyese

1. egy vagy több üzletét másik engedélyesnek az üzlet jövedéki termékkészletének átadásával (értékesítésével) együtt üzemeltetésre (bérletbe) adja, vagy

2. a jövedéki termékek forgalmazását megszünteti és a megszüntetéskor készleten lévő jövedéki termékét másik engedélyesnek értékesíti, vagy

3. - amennyiben gazdasági társaságot alapít – jövedéki árukészletét a társaságba apportálja, az általa alapított társaságnak eladja,

 

továbbá, amennyiben a dohánybolt engedélyese másik engedélyessel egyesül (összeolvad, beolvad), és ennek keretében a jövedéki árukészlet a másik engedélyes tulajdonába kerül.

A hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a jövedéki termékkészlet átadás-átvételéről részletes kimutatást (leltárt) és jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyhez csatolni kell az átadásra kerülő termékkészlet származását hitelt érdemlően igazoló bizonylat másolatát. Az átvevőnél a jövedéki termék eredetének igazolására a termékértékesítésnek minősülő esetekben a számla, egyéb esetekben az átadott jövedéki termékeket részletező kimutatás, valamint az átadás-átvételről felvett jegyzőkönyv szolgál. 

Vissza a tartalomjegyzékhez
7. Egy esetlegesen elnyert koncessziós jog megnyerése esetén a régi üzlet átadja árukészletét az új társasági formába tartozó nyertesnek. Az átadás-átvételt a felügyeleti hatóság jelenlétében és jóváhagyásával végezheti el?
2013.05.02.

A jövedéki adótörvény kivételes esetekben megteremti annak is a lehetőségét, hogy a dohánytermék-kiskereskedő dohányterméket más dohánytermék-kiskereskedő részére átadja. Ennek feltétele, hogy

  • az átadást, értékesítést megelőzően az átadás-átvétel tervezett időpontját az üzlet fekvése szerint illetékes vám- és pénzügyőri igazgatóság részére be kell jelenteni;

  • átadás-átvétel a vám- és pénzügyőri igazgatósággal a bejelentés alapján egyeztetett időpontban, annak jelenlétében történhet (kivéve, ha az átadás-átvétel tervezett időpontját 2 héttel megelőzően tett bejelentés alapján a vám- és pénzügyőri igazgatóság nem ajánlott fel időpontot az esemény lebonyolítására);

  • termékkészlet átadás-átvételéről részletes kimutatást (leltárt) és jegyzőkönyvet kell készíteni.

[Fentiekkel kapcsolatos részletesebb tájékoztatás található a Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes oldalán, a Trafik / Közérdekű információk / Tájekoztatók / Tájékoztató a pályázatot elnyertek részére (pdf)]

Vissza a tartalomjegyzékhez
8. Az új engedély 2013. július 1-től érvényes. Elkezdheti-e működését az új társaság akár korábban is, ha minden jogszabályi feltételnek megfelel?
2013.05.02.

A 2013. július 1-jét megelőzően kiállított vámhatósági engedély birtokában a dohányboltot 2013. május 1-jét követően 2013. június 30-ig a kereskedelmi tevékenységre vonatkozó általános szabályok szerint lehet üzemeltetni (a dohánybolt előzetes üzemeltetése). A dohánybolt előzetes üzemeltetésének megkezdésére azt követően kerülhet sor, ha az engedély jogosultja e szándékát a vámhatóság felé bejelenti. A dohánybolt előzetes üzemeltetéséhez működési engedélyre nincs szükség.
Előzetes üzemeltetés keretében kizárólag az Fdvtv.-ben meghatározott termékek forgalmazhatók.

[Fentiekkel kapcsolatos részletesebb tájékoztatás található a Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes oldalán, a Trafik / Közérdekű információk / Tájekoztatók / Tájékoztató a pályázatot elnyertek részére (pdf)]

Vissza a tartalomjegyzékhez
9. Június 30-ig a működő kiskereskedelmi egységek vissza kell adják működési engedélyüket az önkormányzatnak?
2013.05.02.

Az Fdvtv. a kérdés tekintetében nem tartalmaz rendelkezéseket. Javasolt az adott engedélyt kibocsátó hatóság megkeresése.

Vissza a tartalomjegyzékhez
10. A pályázat kiírás 2.5 pontja szerint: "A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatásához a vámhatóság engedélye szükséges. A vámhatóság az az engedélyt annak adja meg... A szükséges feltételek fennállása esetén, az engedély kiadásában más hatóság is részt vesz?
2013.05.02.

A dohánytermék kiskereskedelemi tevékenység folytatásának engedélyezése kizárólag a vámhatóság feladata, az engedély kiadás feltételeinek hatósági, szakértői megállapításához más szakhatóság vagy szakértő természetesen bevonható.

Vissza a tartalomjegyzékhez
11. Milyen végzettséghez kötött a tevékenység?
2013.05.02.

Az Fdvtv. speciális végzettséget a dohánytermék kiskereskedelemre vonatkozóan nem határoz meg

Vissza a tartalomjegyzékhez
12. Ki és milyen jogcímen vonhatja, vonathatja vissza a kiadott engedélyt (nem koncessziós szerződés megszegéséből eredően)? /pl. jól működő társasházi de, magán tulajdonban lévő helyiség forgalma nagyon megnövekedett és ez zavarja az ott élők nyugalmát/
2013.05.02.

Kizárólag az Fdvtv-ben rögzített feltételek esetében vonja vissza a vámhatóság az engedélyt. A kérdésben megfogalmazott esetben (saját tulajdonban lévő üzlethelyiség) a vámhatósági engedély visszavonásának feltételei nem állnak fenn. Amennyiben azonban az üzlethelyiség bérelt és hasonló okokból a bérleti szerződés megszűnik, a koncessziós szerződés birtokában a dohánytermék kiskereskedő más üzletben is folytathatja e tevékenységét, a vámhatósági engedély módosítását követően, tekintettel arra, hogy a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság (koncesszió) személyre és településre kerül kiadásra.

Vissza a tartalomjegyzékhez
13. 18 év alatti személy vásárolhat üdítőt a Nemzeti dohányboltban?
2013.05.02.

Fogyasztóvédelmi rendelkezés, javasoljuk a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság megkeresését.

Vissza a tartalomjegyzékhez
14. Az Fdvtv. szerint más elbírálási szempontok alá esik a Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetében kialakított kiskereskedelmi egységben a dohánytermékek árusítása?
2013.05.02.

Az Fdvtv. hatálya nem terjed ki a büntetés-végrehajtási intézetek területén történő kiskereskedelmi értékesítésre.

Vissza a tartalomjegyzékhez
15. A 210/ 2009. Korm. rendelet (részletesen a válasz mezőben) bizonyos feltételek megléte esetén lehetővé tette alkalmi rendezvényeken a dohánytermék értékesítést...
2013.05.02.

A kérdés folytatása: ..."10/A. § (1) A hatályos működési engedéllyel rendelkező üzletet működtető kereskedő a május 1. és szeptember 30. közötti időszakban megrendezésre kerülő, egybefüggően legfeljebb tíz napon át tartó kulturális fesztiválok területén az ideiglenes jelleggel kifejezetten erre a célra létesített vagy használt épületben, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrészben, illetve helyiségben (a továbbiakban: az üzlet időszakos fióküzlete) a fesztivál helyszíne szerinti település, Budapesten kerületi önkormányzat jegyzőjének engedélye alapján forgalmazhatja a 3. melléklet 2-7. pontjában foglalt termékkörbe nem tartozó terméket." Ez a jövőben szabályozva lesz-e?

VÁLASZ:

Alkalmi rendezvényeken dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására nincs jogszabályi által biztosított lehetőség. Dohánytermék kiskereskedelmi tevékenység kizárólag érvényes koncessziós szerződés és vámhatósági engedély birtokában, az Fdvtv. szerinti feltételekkel folytatható. Amennyiben azonban az alkalmi rendezvény helyszínén a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatásának tárgyi feltételei adottak és a kérelmező az adott településen rendelkezik érvényes koncessziós szerződéssel és vámhatósági engedéllyel, abban az esetben a tevékenység folytatására a vámhatósági engedély módosításával az alkalmi rendezvények helyszínén is van lehetőség.

Vissza a tartalomjegyzékhez
16. Óvodától, iskolától szükséges-e bizonyos távolságot tartani?
2013.05.15.

Nem kell, tekintettel arra, hogy az Fdvtv. a kérdés tekintetében nem tartalmaz rendelkezést. Amennyiben az Fdvtv-ben meghatározott dohányboltra vonatkozó törvényi feltételek teljesülnek, és az egyéb személyi, tárgyi és gazdasági kritériumoknak is megfelel a kérelmező, úgy a vámhatósági engedély kiadásának elvi akadálya nincs.

Vissza a tartalomjegyzékhez
17. Az lenne a kérdésem: ,hogy nemzeti dohányboltban (egy üzlethelyiségen belül,nem elválasztva) egyéni vállalkozóként árulhatok dohányterméket és Kft formában a törvény által engedélyezett egyéb termékeket? Két pénztárgéppel két adószámmal.
2013.05.24.

Az Fdvtv. rendelkezései alapján 1 db dohányboltot csak egy egyéni vállalkozó vagy egy gazdasági társaság üzemeltethet (amely nem lehet Kft.). Az Fdvtv. 13. § (1) bekezdése határozza meg, hogy ki folytathat dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet. 

Vissza a tartalomjegyzékhez
18. Cégünk dohányzási kellékek kis- és nagykereskedelmi forgalmazásával foglalkozik több mint 10 éve Budapesten. Mivel cégünk a nyilvános koncessziós pályázatot nem nyerte el, ezáltal nem kaptuk meg a dohánytermék-kiskereskedelmi vámhatósági engedélyét. Ez ügyben szeretnénk az Önök segítségét és állásfoglalását kérni.
2013.05.24.

A kérdés folytatása: ... A kérdésünk az lenne, hogy a dohányzási kellékek nagykereskedelmi forgalmazása továbbra is végezhető a trafikkoncessziót el nem nyerő cégek esetében is, mint a mi több mint 10 éve működő cégünk? Vagy a nagykereskedelmi tevékenység folytatása is csak vámhatósági engedély birtokában végezhető?

Valamint, hogy olyan kellékek forgalomban maradnak és árusíthatóak továbbra kiskereskedelmi forgalomban üzletünkben  mint az arab vízipipa (shisha), és a vízipipához hasonló működési elvű, de küllemben teljese eltérő vízzel használható pipa, a bong? Amelynek használatához nem szükséges dohánytermék, használata gyümölcsaromával ízesített szárított gyümölcshússal valamit, Shiazo vízipipa ásvánnyal történik, amelyek nem tartalmaznak dohányt! (A shiazo egy közepes méretű, változó színű ásvány, vízipipa kő. Nem tartalmaz nikotint!)

Válasz:

A dohányzási kellékek nagykereskedelmi tevékenység keretében történő forgalmazása 2013. július 1-jét követően is változatlan formában történik, mivel Fdvtv. hatálya az ilyen termékekre nem terjed ki.

A shiazo dohánytermék szerinti megítélése, annak pontos tarifális besorolása érdekében javasoljuk, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szakértői Intézetét keresse meg, mivel az a jövedéki adótörvény szerint adóköteles is lehet. 

Vissza a tartalomjegyzékhez
19. A fiatalkorút pl, energiaital, hogy tudom kiszolgálni, ha egy pénztárgép lesz, és az értékesítés formája hagyományos, tehát nem önkiszolgáló?
2013.05.31.

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (Fdvtv.) 2013. május 28-án hatályos rendelkezései szerint fiatalkorút dohányterméken kívül, egyéb termékekkel ki lehet szolgálni. A köztársasági elnöki aláírásra váró, Fdvtv.-t érintő törvénymódosító javaslatban foglaltak hatályba lépése esetén azonban fiatalkorú részére dohányboltban, illetve elkülönített helyen sem dohánytermék, sem a dohányboltban forgalmazható egyéb termék értékesítése nem történhet.

Vissza a tartalomjegyzékhez
20. A dohánytermékeken, az üdítőkön, és a jégkrémen kívül pontosan mit és mit nem lehet majd árulni?
2013.05.31.

A dohánytermék-kiskereskedő a dohányboltban a dohánytermékeken kívül egyéb, a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (Fdvtv.) 3. § 8. pontjában felsorolt terméket is forgalmazhat, amennyiben ezt a vámhatósághoz bejelenti. A bejelentéshez szükséges elektronikus nyomtatvány a vámhatóság internetes oldalán elérhető.

A bejelentés elektronikus, illetve postai úton, vagy személyesen nyújtható be az engedélyt kiadó megyei igazgatósághoz. A bejelentés történhet az engedélykérelem benyújtásával egyidejűleg, az engedélyezési eljárás folytatása alatt, vagy az engedély kiadását követően is.

Vissza a tartalomjegyzékhez
21. A közel 10 éve létező, dohány-kiskereskedelemmel főtevékenységként foglalkozó betéti társaságunkat csak azért nem tudtuk megjelölni a koncessziós tevékenység folytatására, mert egy kitételt éppen 2012 folyamán nem tudott teljesíteni. ...
2013.06.05.

A kérdés folytatása: ... Éppen 2012-ben derült ki egy helyi adó tartozás (a folyamatos adófizetésünk ellenére), amit ugyan azonnal rendeztünk, de a "visszamenőleges egy éves adótartozásmentesség" feltételt nem tudtuk emiatt teljesíteni. A NAV egyenlegünk is évek óta folyamatosan túlfizetésben van, és azóta a helyi adó folyószámlánk is rendezett.
Egy friss törvénymódosítási javaslat épp ezt a tételt tervezi módosítani... azaz megszüntetné a visszamenőleges követelményt ebben a törvényben. Amennyiben a törvényhozás valóban elfogadja ezt a módosítási javaslatot, tudjuk-e a tevékenységünket tovább folytatni a meglévő betéti társaságunk keretén belül?

VÁLASZ:
2013. május 31-én a Magyar Közlöny 86. száma hirdette ki a dohányzással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXI. törvényt, mely módosította a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (Fdvtv.) egyes rendelkezéseit is. A módosított rendelkezések 2013. június 1-jén léptek hatályba. A módosított jogszabályi rendelkezés szerint csak akkor kell elutasítani az engedély iránti kérelmet, ha az engedélyezési eljárás ideje alatt a kérelmezőnek 30 napot meghaladó adótartozása van. Így abban az esetben, ha a kérelmezőnek volt is adótartozása, de a kérelem benyújtása előtt rendezte azt, akkor a kérelmet, adótartozásra való hivatkozással nem lehet elutasítani.

Vissza a tartalomjegyzékhez
22. Akik jelenleg dohánytermék értékesítésével foglalkoznak, de nem nyertek koncessziót, 2013. július 1-jét követően mi a teendőjük a megmaradó, határidő leteltéig el nem adott árukészlettel? Lesz-e arra lehetőség, hogy a dohánytermék-forgalmazók visszavegyék azokat? Mi lesz a jogi sorsa továbbá a korábban kiadott és jelenleg is érvényes, dohánytermékek és szeszes italok értékesítését lehetővé tevő jövedéki engedélyek érvényességével?
2013.07.04.

VÁLASZ:

Azok a kiskereskedők, akik működési engedélyük birtokában 2013. július 1-jét megelőzően dohánytermékek értékesítésére jogosultak voltak, a meglévő dohánytermék-készletük értékesítését legfeljebb 2013. július 1-jét követő 15 napig, azaz 2013. július 16-a 24:00 óráig folytathatják, azonban 2013. július 1-jét követően dohányterméket a dohánytermék-nagykereskedőktől már nem vásárolhatnak. Az értékesítésre nyitva álló 15 napos határidő számításánál első napként az Fdvtv. 2. §-ának 2013. július 1-jei hatálybelépést követő napot, vagyis 2013. július 2-át kell számítani.

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (Fdvtv.) rendelkezései értelmében a dohánytermék-nagykereskedő köteles az általa értékesített és a fentiek miatt a kiskereskedőknél megmaradt – sértetlen csomagolású – dohánytermékeket a kiskereskedő kérelmére 30 napon belül azon az áron visszavásárolni, amelyen a dohánytermék a kiskereskedő részére értékesítésre került.

Tekintettel arra, hogy a vámhatósági engedéllyel nem rendelkezők 2013. július 16-ig jogosultak a készletükön lévő dohánytermékek értékesítésére, így a 30 napos határidő legkorábban e határnaptól számítható.

A szeszesitalok értékesítésére vonatkozó szabályokban nem történik változás, a dohánygyártmányok értékesítését azonban a 2013. július 1-i időpontot megelőzően szükséges működési engedély már nem teszi lehetővé.

Vissza a tartalomjegyzékhez
23. Milyen pénztárgéppel kezdheti meg működését 2013. július 1-jétől a nemzeti dohánybolt?
2013.06.21.

A 1315/2013. (VI. 12.) Korm. határozat módosította a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal online adatkapcsolatra képes pénztárgépek bevezetésének ütemezéséről szóló 1059/2013. (II. 13.) Korm. határozatot. A módosított kormányhatározat értelmében az elektronikus naplóval nem rendelkező hagyományos pénztárgépek 2013. augusztus 31-ig való használatát az állami adóhatóság nem szankcionálja.

A fentiek alapján, amennyiben a nemzeti dohányboltot üzemeltető adóalany rendelkezik már pénztárgéppel, és az elektronikus naplóval nem rendelkezik, úgy azt tovább használhatja 2013. augusztus 31-ig (amennyiben elektronikus naplóval rendelkezik a pénztárgép, az 2013. december 31-ig használható). Vagyis a meglévő pénztárgéppel megnyitható a nemzeti dohánybolt.

Amennyiben a nemzeti dohányboltot üzemeltető adóalany nem rendelkezik pénztárgéppel és 2013. július 1-jéig nem tud online pénztárgépet venni (mert addig nem kerülnek forgalomba ilyen berendezések), úgy a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések alapján 2013. június 30-át követően az alábbi lehetőségek közül választhat:

  • ­vásárol – akár használtan is – egy elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgépet és azt – legkésőbb 2013. augusztus 31-ig – lecseréli egy online pénztárgépre

  • ­bérel egy elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgépet és azt – legkésőbb 2013. augusztus 31-ig – lecseréli egy online pénztárgépre

  • ­vásárol egy elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépet és azt – legkésőbb 2013. december 31-ig – lecseréli egy online pénztárgépre

  • ­bérel egy elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépet és azt – legkésőbb 2013. december 31-ig – lecseréli egy online pénztárgépre

Fontos kiemelni, hogy amennyiben az adóalany a fenti lehetőségek közül a pénztárgép vásárlása mellett dönt, úgy annak online pénztárgépre történő lecserélése esetén maximum 5 pénztárgép lecseréléséhez pénztárgépenként 50 ezer forintos állami támogatásban részesülhet, amennyiben annak egyéb jogszabályi feltételei is adottak. Bérlés esetén ez a lehetőség nem áll fenn.

Szintén ki kell emelni, hogy minden adóalany a saját, illetve üzlete igényeihez illeszkedő megoldást és pénztárgépet válasszon, mind az átmeneti, mind pedig az online pénztárgép tekintetében.

Az online pénztárgépek forgalmazásának feltétele, hogy a forgalmazó rendelkezzen a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) által kiadott forgalmazási engedéllyel. Csak az MKEH engedélyével rendelkező pénztárgép tekinthető online pénztárgépnek.

Az engedélyezett online pénztárgép típusokról – a forgalmazási engedélyek kiadását követően – az MKEH honlapján az alábbi linkre kattintva tájékozódhat. http://mkeh.gov.hu/sajto?page=details&oldal=1&news_id=600&parentID=778

A nemzeti dohányboltok online adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése tekintetében ajánljuk szíves figyelmébe a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleményét, amely az alábbi linkre kattintva megtekinthető.

http://nemzetidohany.hu/assets/789.pdf

A közleményben foglaltak értelmében a jogosult/koncessziót gyakorló nem követ el szerződésszegést, ha 2013. július 1-jétől még nem rendelkezik online pénztárgéppel.

Vissza a tartalomjegyzékhez
24. Azzal a kéréssel fordulok Önökhöz, hogy egy Büntetésvégrehajtási Intézetben üzemeltetünk egy kiskereskedelmi egységet, ahol továbbra is szeretnénk dohányárut forgalmazni. Azt tudjuk, hogy ebben az esetben mentességet élvezünk a koncessziós szerződés hatálya alól. ...
2013.07.04.

A kérdés folytatása: ... A dohánykereskedelmi cégek viszont tőlünk is kérnek valamiféle engedélyt/igazolást, de igazából Ők sem tudják, hogy pontosan mit és ki adja ezt ki.
Ezzel kapcsolatban kérem szíves tájékoztatásukat, mely hivatalhoz kell fordulnunk ebből az ügyből kifolyólag?

VÁLASZ:
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (Fdvtv.) 1. § (3) bekezdése értelmében a törvény hatálya a büntetés-végrehajtási intézetek területén történő kiskereskedelmi értékesítésre nem terjed ki. 2013. július 1-jével úgy módosult a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 1. §-a, hogy a Kertv. rendelkezéseit a külön törvényben meghatározott dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyköteles tevékenységre nem kell alkalmazni. A büntetés-végrehajtási intézetek területén történő kiskereskedelmi értékesítés tehát nem tekinthető az előzőek szerinti dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek.
A fentiek figyelembe vételével a büntetés-végrehajtási intézetekben folytatott dohánygyártmányok kiskereskedelmére a Kertv. kereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó általános feltételei vonatkoznak, miszerint [Kertv. 3. § (1)] aki Magyarország területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, annak elegendő erre irányuló szándékát csupán a kereskedelmi hatóságnak, vagyis az illetékes önkormányzat jegyzőjének bejelenteni. A kereskedelmi hatóság a kereskedelmi tevékenység folytatására jogosító igazolást fog a bejelentést követően kiállítani, egyben tájékoztatja erről az illetékes vámhatóságot is.

Vissza a tartalomjegyzékhez
25. A trafiktörvény aloldalon a közérdekű információk között nem találjuk a vámhatósági engedéllyel rendelkező nemzeti dohányboltosok listáját, miközben az áruházainkban már jelentkeztek a nyertes kiskereskedők, hogy belistázhassuk őket. Kérdéseink: Mikortól lesz elérhető az adatbázis? Milyen gyakorisággal fog frissülni az adatbázis? naponta? hetente? havonta?
2013.07.04.

A dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyesek listáját a vámhatóság 2013. július 1-jétől teszi közzé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes oldalán a Főlap/Trafiktörvény/Közérdekű információk/Vámhatósági engedéllyel rendelkező nemzeti dohányboltok listája menüpont alatt az egyes törvényeknek a közigazgatási hatósági eljárásokkal, az egyes közhiteles hatósági nyilvántartásokkal összefüggő, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXIV. törvény alapján. A törvény az adatfrissítés gyakoriságára vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz, a lista az abban bekövetkező változásokat követő napon kerül frissítésre.

Vissza a tartalomjegyzékhez
26. Azt szeretném megkérdezni, hogy a Nemzeti Dohányboltokra vonatkozóan a Vásárlók könyvét melyik hatóság fogja hitelesíteni.
2013.07.04.

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (Fdvtv.) és a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési eljárás egyes szabályairól szóló 181/2013. (VI. 7.) Korm. rendeletet szerint a Vásárlók könyvével kapcsolatos ellenőrzések nem tartoznak Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe. A kérdés megválaszolása céljából javasolt az illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot megkeresni.

Vissza a tartalomjegyzékhez
27. Szeretném kérdezni,hogy a Nemzeti Dohányboltban lehet e valutával fizetni?Az új fajta pénztárgép már tudja kezelni a valutát,a valuta/ Euro / már megjelenik a gépszalagon. Kell e hozzá valutaváltói képzettség?
2013.07.04.

Az online pénztárgép alkalmas a valutában történő fizetés kezelésére. A vonatkozó részletszabályokat a pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet mellékletei tartalmazzák.

Természetesen a Nemzeti Dohányboltban is ki lehet egyenlíteni az értékesített termék ellenértékét külföldi fizetőeszközben, melynek átvételéhez valutaváltói képzettség nem szükséges.

Vissza a tartalomjegyzékhez
28. Jól értem, hogy ha megkaptam a NAV dohánytermék kiskereskedelmi engedély és az engedély beadásakor bejelentettem, hogy engedélyem kiadását követően szeretném megkezdeni tevékenységemet akkor már trafikomat 2013. július 1. előtt kinyithatom? Ha kinyithatok az engedélyben megjelölt összes terméket különösen a dohány terméket is árusíthatom, vagy csak az egyéb termékeket (kávé, energia itat, üdítő, alkoholos ital, újság…)?
2013.07.04.

Igen, a 2013. július 1-jét megelőzően kiállított vámhatósági engedély birtokában a dohányboltot 2013. május 1-jét követően 2013. június 30-ig a kereskedelmi tevékenységre vonatkozó általános szabályok szerint lehet üzemeltetni (a dohánybolt előzetes üzemeltetése). A dohánybolt előzetes üzemeltetésének megkezdésére azt követően kerülhet sor, hogy e szándékát a vámhatóság felé bejelenti.

Előzetes üzemeltetés keretében a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (Fdvtv.) 3. § 8. pontjában felsorolt termékek – tehát mind a dohánytermékek, mind az egyéb termékek –forgalmazhatók, amennyiben a bejelentést ennek megfelelően, külön formanyomtatványon tette meg. Az egyéb termékek értékesítésének bejelentésére vonatkozó formanyomtatvány nem azonos az előzetes üzemeltetési szándék bejelentésével, az utóbbihoz külön nyomtatvány nincs.

Vissza a tartalomjegyzékhez
29. Ha a hamarosan megnyitásra kerülő trafikomban üzemelő pénztárgép szoftver lefagy, vagy pld bankkártyás kommunikáció nem tud felépülni, vagy bármilyen egyéb okból átmenetileg nem üzemkész, akkor a várakozó vevők kiszolgálására használható-e kézi nyugta vagy számlatömb - azzal a kitétellel, hogy az átmeneti zavar elhárulása után a tételt a pénztárgépbe beütjük?
2013.07.04.

A pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet 1. § (2) bekezdése értelmében mentesül az adóalany a nyugtaadási kötelezettség pénztárgép útján történő teljesítése alól a pénztárgép meghibásodása, áramszünet, a pénztárgép bevonása, eltulajdonítása, megsemmisülése, elvesztése esetén, feltéve, hogy nincs olyan más pénzátvételi hely, ahol a fizetések lebonyolítása aránytalan nehézség nélkül megoldható lenne.

Ugyanezen szakasz (6) bekezdése alapján a fenti események bekövetkeztétől a bevételt bizonylatolni kell a nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítése feltételeinek helyreálltáig, amikor is a pénztárgépben első tételként a bizonylatolt bevételt kell rögzíteni, külön megjelöléssel vagy az erről utólag egy összegben készült gépi nyugtán történő feljegyzéssel, a bizonylat megőrzése mellett.

Bizonylatolási kötelezettségének nyomdai úton előállított (kézi) nyugta, vagy számla kibocsátásával tehet eleget.

Vissza a tartalomjegyzékhez
30. Egy kis faluból érdeklődök, ahol a lakosság száma 1000 fő alatti. Ebből a faluból nem pályázott senki a dohányárusításra. Az a kérdésem, hogy ilyen esetben van-e lehetőség az Önkormányzat engedélyével Nemzeti Dohányüzletet nyitni? Ha igen, akkor még mi a teendő?
2013.07.19.

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (Fdvtv.) 10. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a kérdésben foglalt esetben a dohánytermékek kiskereskedelmére vonatkozó jogosultságot az állam a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt., vagy a Zrt. által  erre külön feljogosított személy útján gyakorolja az új, eredményes pályázat alapján megkötendő koncessziós szerződés aláírásáig. Az előzőek szerinti kijelölés nem tartozik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe, ezért javasolt annak lehetősége kapcsán a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-t megkeresni.
Az önkormányzat engedélyt nem adhat, így Nemzeti Dohányboltot nem lehet nyitni koncessziós szerződés és vámhatósági engedély vagy kijelölés hiányában.

Vissza a tartalomjegyzékhez
31. Érdeklődnék Nemzeti Dohányboltom nyitva tartásának módosításáról. Milyen nyomtatványt kell ki töltenem, és azt hova kell benyújtanom?
2013.07.19.

A nyitvatartási idő módosítása esetén, arról – mint a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység körébe tartozó, az engedély kiadásánál figyelembe vett tény, vagy körülmény változásáról – a vámhatóságot tizenöt napon belül értesíteni kell. A változás bejelentés történhet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapjáról letöltött kérelem formanyomtatvány alkalmazásával, amely benyújtható elektronikusan, postai úton illetve személyesen az engedélyt kiadó vám- és pénzügyőri igazgatóság felé. Ha nem elektronikus úton teszi meg a bejelentést, a formanyomtatvány alkalmazása nem kötelező, azonban a bejelentéssel kapcsolatos ügyintézés gördülékeny végrehajtása és a hiánypótlások elkerülése érdekében célszerű azt alkalmazni.

Vissza a tartalomjegyzékhez
32. A Nemzeti Dohányboltok indulásával áruházainkban megszűntettük a dohány termékek értékesítést. Az értékesítés megszüntetését követően a visszáruzásra előkészített dohány termékek között több dohány termék megsérült (pl. sérült csomagolás), amelyek visszáruzásra alkalmatlanok. ....
2013.07.26.

A kérdés folytatása: ... Szeretnénk segítséget kérni Önöktől, hogy társaságunk a sérült dohánytermékek megsemmisítését, esetleges tárolását hogyan oldja meg, hogy az megfeleljen az előírásoknak. Tovább kérdésként merült fel, hogy társaságunk korábbi dohányértékesítési engedélye automatikusan érvényét veszti-e, vagy azt egységenként szükséges-e bejelenteni az Önök hatóságának az értékesítés megszüntetését követően.

VÁLASZ:
A hatályos jogszabályi rendelkezések a kérdésben foglaltak szerint készleten maradt dohánytermékek további sorsát nem rendezik. A dohánytermék-nagykereskedők a sérült csomagolású termékek visszavásárlására nem kötelezettek, azonban tekintettel arra, hogy megsemmisítési és adó-visszaigénylési jogosultságuk ezen gazdálkodóknak van, javasolt egyéb feltételek mellett, más konstrukcióban – esetleg ingyenes visszavétellel – megállapodni ezen termékek visszaszállításában is. Amennyiben az előbbiekre nincs mód, úgy – tekintettel arra, hogy a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (Fdvtv.) ezen termékek esetében kizárólag az értékesítést tiltja, a birtoklást nem – a hatósági ellenőrzések megkönnyítése és a jogkövető magatartás megállapításának lehetővé tétele érdekében javasoljuk, hogy az el nem adott dohánygyártmány készleteket vegyék leltárba és fizikálisan is különítsék el a forgalomképes egyéb termékektől. Ez különösen fontos azért, mert jogsértés megállapítása esetén, a korábban működési engedéllyel rendelkező, dohánytermék értékesítésére már nem jogosult kiskereskedőt az eljáró vámhatóság az Fdvtv. 22. § (3) bekezdése szerinti, 5 milliótól 500 millió forintig terjedő bírsággal sújthatja.

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 1. §-ának 2013. július 1-jei módosulásával a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység kikerült a törvény hatály alól. A dohánytermék értékesítése tekintetében a Kertv. szerinti működési engedély automatikusan érvényét veszti, bejelentést nem kell tenni.

Vissza a tartalomjegyzékhez
33. Szeretném megtudni, hogy az alábbi termékeket 2013.07.16-át követően csak dohányboltok, vagy más üzletek is árusíthatnak: dohányterméket kiegészítő termék: olyan áru, amely a dohánytermék fogyasztását közvetlen módon elősegíti, így különösen cigarettahüvely, cigarettapapír, gyújtóeszköz, pipa, dohánylevél-töltő?
2013.07.26.

A dohányboltban forgalmazható, dohányterméken kívüli egyéb termékek (többek között a dohányterméket kiegészítő termékek) értékesítésére nem csak dohányboltban van lehetőség, azok természetesen más üzletben is forgalmazhatók.

Vissza a tartalomjegyzékhez
34. A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt., illetve a Zrt. által erre külön feljogosított személy útján – eredményes pályázat alapján megkötendő koncessziós szerződés aláírásáig – dohánytermékek kiskereskedelmének folytatására kijelölt vegyes kiskereskedés a termékek árusításához alkalmazhat-e egy pénztárgépet?
2013.08.06.

Amennyiben a dohánytermék értékesítésére elkülönített helyen kerül sor, úgy a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési eljárás egyes szabályairól szóló 181/2013. (VI.7.) Korm. rendelet 1. melléklet 1.7. pontjában foglaltak alapján lehetőség van arra, hogy egy pénztárgépben történjen a dohánytermék értékesítésének rögzítése az egyéb termékekével az üzlethelyiség más részében. A dohánytermék fizikai átadására azonban ebben az esetben is kizárólag az elkülönített helyen kerülhet sor.

A pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet átmeneti rendelkezései lehetővé teszik, hogy a pénztárgép használatára kötelezett adóalany elektronikus naplóval rendelkező, hagyományos pénztárgépét 2013. december 31-ig jogszerűen üzemeltesse. 2014. január 1-jétől azonban kizárólag online kapcsolatra képes, új típusú pénztárgép üzemeltethető.

Vissza a tartalomjegyzékhez
35. ... A kérdésem az lenne, hogy mi a teendő akkor, ha egy szülő 1-2 éves gyerekkel érkezik? Őt hogy tudom kiszolgálni? ...
2013.08.09.

A teljes kérdés: Én trafikban dolgozok és szeretnék minden szabályt betartani, de vannak olyan kérdések, amik felmerültek bennem, de választ sehol nem kaptam rá! A Nemzeti Fogyasztó Védelemnél is próbálkoztam, de ők sem tudtak magyarázatot adni rá. A kérdésem az lenne, hogy mi a teendő akkor, ha egy szülő 1-2 éves gyerekkel érkezik? Őt hogy tudom kiszolgálni? Azt tudom, hogy 18 éven aluli nem léphet be a trafikba, azt is tudom, hogy nem szolgálhatok ki 18 éven felülit sem addig, amíg 18 éven aluli tartózkodik bent. De ebben az esetben senki nem tud elfogadható magyarázatot adni! Esetleg kivihetem neki a trafik elé? De arról sem tudtak felvilágosítást adni! Gondolom, közterületen nem lehet cigit árulni...!

VÁLASZ:

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 18 éven aluliakra vonatkozó előírásai (és azok ellenőrzése) fogyasztóvédelmi rendelkezések, nem tartoznak Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe. A kérdés megválaszolása céljából javasolt a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot ismételten megkeresni.

Vissza a tartalomjegyzékhez
36. ... Szeretném állásfoglalásukat kérni, hogy van bejelentési kötelezettségünk az önkormányzat felé, akkor ha más (a Nemzeti Dohányboltban forgalmazható ) terméket is árusítunk , vagy helyesen értelmeztük a vámhatóság tájékoztatását a fent leírtak szerint ?
2013.08.16.

A teljes kérdés: Nemzeti  Dohányboltot üzemeltetünk, minden vámhatósági engedéllyel rendelkezünk,  a dohány termékek tekintetében, illetve az egyéb forgalmazható termékek tekintetében. Az önkormányzat igazgatási osztályának vezetője mégis megtagadta a vásárlók könyvének hitelesítését, azzal az indokkal, hogy mivel dohány termékeken kívül mást is forgalmazunk, bejelentési kötelezettségünk van az önkormányzat felé  . Elmondtam neki, hogy a vámhatóság tájékoztatása szerint nem kell külön bejelenteni az önkormányzatnak a Nemzeti Dohányboltok üzemeltetését, még akkor sem, ha egyéb, Nemzeti Dohányboltban forgalmazható terméket is árusítunk.
Tudomásunk szerint ( a vámhatóság tájékoztatása szerint ),ha a vámhatóság felé az előírt nyomtatványon teljesített bejelentési kötelezettségünknek eleget tettünk, rendelkezünk a vámhatóság engedélyével, nem kell külön bejelentenünk az önkormányzat felé.  A vámhatóság értesíti az engedéllyel rendelkező (egyéb termékek forgalmazása tekintetében is ) Nemzeti Dohányboltok területi elhelyezkedése szerinti önkormányzatok jegyzőjét.
Erről igazoló levelet is kellene kapnunk, de ezt a mai napig még nem kaptuk meg, feltételezem még nem kerültünk sorra.
Véleményünk szerint, amennyiben a  jogszabályokat helyesen értelmeztünk, úgy mi semmilyen mulasztást nem követtünk el és az önkormányzat jog- ellenesen tagadta meg a vásárlók könyvének hitelesítését.
Szeretném állásfoglalásukat kérni, hogy van bejelentési kötelezettségünk az önkormányzat felé, akkor ha más (a Nemzeti Dohányboltban forgalmazható ) terméket is árusítunk , vagy helyesen értelmeztük a vámhatóság tájékoztatását a fent leírtak szerint ?

VÁLASZ:

A dohánytermékek értékesítése, valamint a Nemzeti Dohányboltban forgalmazható egyéb termékek bejelentése kapcsán a fentiek szerint folytatott gyakorlat a jogszabályi előírásoknak teljes mértékben megfelel, így mulasztás nem történt.  Ahogy az a beadványában is szerepel, dohányboltban a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvényben (a továbbiakban: Fdvtv.) meghatározott egyéb termék forgalmazására vámhatósági engedély birtokában akkor van lehetősége a dohánytermék-kiskereskedőknek, ha ezt a vámhatósághoz bejelentik. A bejelentést a vámhatóság a vámhatósági engedély kiadását követően megküldi az illetékes önkormányzat részére. A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési eljárás egyes szabályairól szóló 181/2013. (VI. 7.) Korm. rendeletet 11. §-a alapján a vámhatóság a bejelentést megküldi a dohánybolt fekvése szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező település jegyzője részére. A vámhatóság a bejelentés tudomásul vételéről és a jegyző részére történő továbbításról a kérelmezőt értesítőlevélben tájékoztatja. Tehát az egyéb termékek értékesítésére jogosító igazolásnak minősül a bejelentést befogadó vámhatóság által visszaküldött értesítőlevél.

A vásárlók könyve a fentiektől független kérdéskör, arra vonatkozó rendelkezéseket az Fdvtv. nem tartalmaz, így az ellenőrzése nem tartozik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe. A vásárlók könyvének rendelkezésre állását a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. a koncessziós szerződésben írta elő, ezért javaslom a kérdés megválaszolása céljából a Zrt.-t megkeresni.

Vissza a tartalomjegyzékhez
37. Dohányterméket is árusító trafikomban a megvásárolt termékekhez reklám táskát szeretnék értékesíteni. Ellenérték fejében árusíthatok, vagy ellenérték nélkül adhatok?
2013.10.09.

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Dohánytörvény) a csomagolóeszköz tekintetében nem tartalmaz rendelkezéseket. A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység keretében – mint dohánytermék forgalmazásával, értékesítésével közvetlenül összefüggő szolgáltatás nyújtása a fogyasztók részére – a dohánytermék-kiskereskedő egyéni döntése alapján tartható a dohányboltban csomagolóeszköz és az akár ingyen, akár térítés ellenében adható a vevőnek.

Vissza a tartalomjegyzékhez
38. A készletnyilvántartásról milyen módon, és milyen határidővel kell adatot szolgáltatni?
2013.11.13.

A nyilvántartás-vezetési, illetve adatszolgáltatatási kötelezettség tartalmát, formáját és módját a dohánytermék-kiskereskedők által vezetendő nyilvántartásokról, valamint a dohányboltban forgalmazott egyes termékekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről szóló 244/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet határozza meg. Mivel az adatszolgáltatást a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (a továbbiakban: Zrt.) részére kell teljesíteni, javaslom, hogy az adatküldéssel kapcsolatos kérdéseivel a Zrt.-t szíveskedjen megkeresni.

Vissza a tartalomjegyzékhez
39. Trafikban lehet-e teát, forró csokit esetleg cappuccino-t forgalmazni?
2013.11.13.

A Dohánytörvény 3. § 8. pontja határozza meg, hogy a dohánytermékeken kívül milyen termékek forgalmazhatóak a dohányboltban. A jogszabályi rendelkezés a tea, vagy a tea alapú italok forgalmazására vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezéseket, azokat nem nevesíti a forgalmazható termékek között, ugyanakkor a tea, illetve a tea alapú ital, mint üdítőital akár hidegen, akár melegen is értékesíthető. A cappuccino, mint kávé alapú ital forgalmazása a Dohánytörvény rendelkezései szerint lehetséges, de a forró csoki értékesítését jogszabályi rendelkezés nem teszi lehetővé. Fontos megjegyezni, hogy tea filter, vagy instant tea dobozban (ital alapanyagaként) a dohányboltban nem forgalmazható.

Vissza a tartalomjegyzékhez
40. Szeretnénk megtudni, hogy az ünnepi nyitva tartást is le kell-e jelenteni minden alkalommal?
2013.11.13.

A Dohánytörvény 13. § (3) bekezdésének rendelkezései szerint a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység végzésének helyére vonatkozó alapvető adatokat (cím, helyrajzi szám, alapterület, nyitva tartási idő, helyszínrajz) az engedélyezési eljárás során be kell jelenteni. A Dohánytörvény 13. § (7) bekezdésében foglaltak szerint az engedély jogosultja a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység körébe tartozó, az engedély kiadásánál figyelembe vett tény, vagy körülmény változásáról a vámhatóságot tizenöt napon belül köteles értesíteni. Az idézett jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően a dohánytermék-kiskereskedőnek az állami- és nemzeti ünnepekhez kapcsolódó nyitva tartás változását is be kell jelentenie a vámhatóság részére. A bejelentési kötelezettség teljesítésére a jogszabály a változás bekövetkezését követő tizenöt napot határozza meg, de amennyiben lehetséges, kérem, a nyitvatartási idő változását a változást megelőzően bejelenteni szíveskedjen.

Az ünnepi nyitva tartással kapcsolatosan fontos információ, hogy a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság honlapján 2013. június 7-én tájékoztatás jelent meg (www.ommf.gov.hu, Tájékoztatás-Felvilágosítás menüpont), mely  szerint a dohányboltok ünnepnapokon is nyitva tarthatnak

Vissza a tartalomjegyzékhez
41. A dohányboltban lehetséges elvitelre, pohárban forralt bor árusítani úgy, mint a kávét is?
2013.11.27.

A Dohánytörvény 3. § 8. pont d) alpontjában foglaltak szerint a dohányboltban a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben meghatározott szeszes ital forgalmazható. Ugyanakkor a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 110. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint a vendéglátóhelyek kivételével az üzlethelyiség raktárában, továbbá az üzlethelyiség eladóterében az alkoholterméket kizárólag bontatlan, zárjeggyel ellátott palackban, a bort bontatlan palackban, továbbá bontatlan, hivatalos zárral ellátott kannában, hordóban is lehet tárolni, értékesíteni.

A Dohánytörvény fenti rendelkezése lehetőséget biztosít szeszesital forgalmazására, de míg a kávé helyben is fogyasztható (Dohánytörvény 3. § 8. pont f) alpont), addig a szeszesitalok esetében a Dohánytörvény rendelkezései erre nem adnak lehetőséget, hiszen a Jöt. citált rendelkezése csak a bontatlan palackban, kannában engedélyezi az alkoholtermékek és borok dohányboltban történő értékesítését. A fentieket összefoglalva tehát, dohányboltban forralt bor nem értékesíthető.

Vissza a tartalomjegyzékhez
42. Dohányboltban lehet 18 éven aluliak részére szóló újságot, folyóiratot, periodikus kiadványt forgalmazni?
2013.11.27.

A Dohánytörvény 3. § 8. pont i) alpontjában foglaltak szerint a dohányboltban újság, napilap, folyóirat, periodikus kiadvány forgalmazható. A jogszabályi rendelkezés a kiadványok megjelenési időszakára, típusára, célközönségére vonatkozó kitételt nem tartalmaz, így a dohányboltban 18 éven aluliak részére szóló kiadványokat is forgalmazhat.

Vissza a tartalomjegyzékhez
43. Lehetséges „mozgó trafikban” dohánytermék árusítása? ...
2013.11.27.

A kérdés folytatása: ... A tervezett „mozgó trafik” mindenben megfelel a Dohánytörvény előírásainak, abban külön vásárló- és üzlettér, valamint a beláthatatlanságot biztosító technikai megoldások kerülnének kialakításra. Emellett a jelenleg is üzemelő Nemzeti Dohányboltok minden formai- és működési előírásaihoz illeszkedne, rendezvényekre való kitelepülési céllal jönne létre.


VÁLASZ:

A dohánytermékek mozgó árusítása a Dohánytörvény 11. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően csak az állam által gyakorolható, így az Ön által vázolt konstrukcióban dohánytermék- kiskereskedelmi tevékenység nem folytatható

Vissza a tartalomjegyzékhez
44. A dohányterméket kiegészítő termék a törvényben nincs taxatíve felsorolva, így érdeklődnénk, hogy a következő termékek, azok valamelyike árusítható-e a dohányboltban: dohánytartó, szivartok, szivarvágó, hamutartó, cigaretta-tálca, vízipipa + tartozékai?
2013.11.27.

A Dohánytörvény 3. § 2. pontjában foglaltaknak megfelelően a dohányterméket kiegészítő terméknek az olyan áru minősül, amely a dohánytermék fogyasztását közvetlen módon elősegíti. A fenti jogszabályi rendelkezésnek megfelelően a beadványában felsorolt termékek (dohánytartó, szivartok, szivarvágó, hamutartó, cigaretta-tálca, vízipipa és tartozékai) dohányboltban forgalmazhatóak.

Vissza a tartalomjegyzékhez
45. Amennyiben a koncessziót gyakorló cég székhelye megváltozik, a vámhatósági engedély módosítására kell-e valamilyen adatlapot benyújtani, mivel az engedély kérelmének adatlapján nem szerepel a cég székhelye, csak a dohánybolt címe, amely nem változik?
2013.11.27.

A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatásához szükséges engedélyt a vámhatóság többek között abban az esetben adja meg, ha a Dohánytörvény 13. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a kérelmező a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység végzésének helyére vonatkozó alapvető adatokat (cím, helyrajzi szám, alapterület, nyitva tartás idő, helyszínrajz) bejelenti.

A Dohánytörvény 13. § (7) bekezdésében foglaltak szerint az engedély jogosultja a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység körébe tartozó, az engedély kiadásánál figyelembe vett tény, vagy körülmény változásáról tizenöt napon belül köteles értesíteni a vámhatóságot.

A fenti jogszabályi rendelkezések alapján a koncessziót gyakorló cég székhelyét nem kell az engedélyezési eljárás során a kérelmezőnek bejelentenie, így annak változásáról sem kell a vámhatóságot tájékoztatni.

Vissza a tartalomjegyzékhez
46. Szeretném tájékoztatásukat kérni, hogy új trafik nyitásakor az engedélyes a dohány termék mellett más terméket is kíván árusítani (hírlap, ital), akkor szükség van-e a helyi jegyző működési engedélyére, van-e kettős engedélyeztetés ugyanarra az üzletre, mit tegyen a trafik engedélyes, hova forduljon?
2014.01.29.

Dohányboltban a dohányterméken kívül – a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 3. §-ában meghatározott – egyéb termék forgalmazásához működési engedélyre nincs szükség. Erre a dohánytermék-kiskereskedőknek vámhatósági engedély birtokában van lehetőségük abban az esetben, ha az egyéb termékek forgalmazását a vámhatósághoz bejelentik. A bejelentést postai úton, személyesen írásban, illetve elektronikus úton előterjesztett, a vámhatóság által e célra rendszeresített formanyomtatványon (DK02-es nyomtatvány), vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumú iratban lehet megtenni.

Vissza a tartalomjegyzékhez
47. Eladóink adhatnak díjmentesen szatyrot a vásárlóknak?
2014.01.29.

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény a csomagolóeszköz tekintetében nem tartalmaz rendelkezéseket. A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység keretében – mint dohánytermék forgalmazásával, értékesítésével közvetlenül összefüggő szolgáltatás nyújtása a fogyasztók részére – a dohánytermék-kiskereskedő egyéni döntése alapján tartható a dohányboltban csomagolóeszköz és az akár ingyen, akár térítés ellenében adható a vevőnek.

Vissza a tartalomjegyzékhez
48. A 2012.CXXXIV.tv 3.§ (8)/g pont alapján Nemzeti Dohányboltban értékesíthető ásványvíz és üdítőital. Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy a fenti termékkategóriába a szikvíz/szódavíz beletartozik-e? Tehát Nemzeti Dohányboltban ilyen termék árusítható-e?
2014.02.26.

A Dohánytörvény 3. § 8. pontja tételesen meghatározza azon termékek körét, amelyek dohányboltban forgalmazhatók. Tekintettel arra, hogy a Dohánytörvény nem rendelkezik arról, hogy pontosan mit ért ásványvíz és üdítőital alatt, így az általános, köznapi értelmezés alapján a szikvíz/szódavíz is beletartozik ebbe a kategóriába, így álláspontom szerint dohányboltban történő forgalmazásának nincs akadálya abban az esetben, ha ezt a vámhatósághoz bejelenti.

A bejelentéshez szükséges elektronikus nyomtatvány a vámhatóság internetes oldalán elérhető. A bejelentés elektronikus, illetve postai úton, vagy személyesen nyújtható be az engedélyt kiadó megyei vám- és pénzügyőri igazgatósághoz. A bejelentés történhet az engedélykérelem benyújtásával egyidejűleg, az engedélyezési eljárás folytatása alatt, vagy az engedély kiadását követően is.

Vissza a tartalomjegyzékhez
49. Nemzeti dohányboltban lehet szörpöt árulni?
2014.05.07.

A Dohánytörvény 3. § 8. pontja tételesen meghatározza azon termékek körét, amelyek dohányboltban forgalmazhatók. Tekintettel arra, hogy a Dohánytörvény nem rendelkezik arról, hogy pontosan mit ért ásványvíz és üdítőital alatt, így az általános, köznapi értelmezés alapján a szörp is beletartozik ebbe a kategóriába, így álláspontom szerint dohányboltban történő forgalmazásának nincs akadálya abban az esetben, ha ezt a vámhatósághoz bejelenti.

A bejelentéshez szükséges elektronikus nyomtatvány a vámhatóság internetes oldalán elérhető. A bejelentés elektronikus, illetve postai úton, vagy személyesen nyújtható be az engedélyt kiadó megyei vám- és pénzügyőri igazgatósághoz. A bejelentés történhet az engedélykérelem benyújtásával egyidejűleg, az engedélyezési eljárás folytatása alatt, vagy az engedély kiadását követően is.

Vissza a tartalomjegyzékhez
50. A 181/2013. (VI.7.) Korm. rend. 1. sz. melléklet 2.5. a. pontjában meghatározott „2500 m²-nél nagyobb területű eladótérrel rendelkező üzlet (kereskedelmi egység)” egy üzletközponton (társasház) belül üzletenként önállóan vizsgálandó vagy a 2500 m²-es felső határ az üzletközpont egészére (valamennyi üzletet összeadva) értendő?
2014.04.01.

A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési eljárás egyes szabályairól szóló 181/2013. (VI. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. számú mellékletének 2.5. pontjának a) alpontja szerint 2014. május 30. napját követően tilos dohánybolt üzemeltetése olyan építményben, illetve abból leválasztva, amelyben működik legalább egy olyan kereskedelmi egység, amely eladóterének alapterülete meghaladja a 2500 m2-t. Nem ütközik a hivatkozott rendelkezésbe dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatása olyan építményben, amelyben egy vagy több, legfeljebb 2500 m2 alapterületű eladótérrel rendelkező üzlet működik, függetlenül azok eladóterének összeadott együttes alapterületétől.

Vissza a tartalomjegyzékhez
51. Törvénysértő-e, ha üzletünkben minden termék megjelenése egyformán biztosított, de az eladó a gyorsan fogyó termékeket nem a csúszkából adja a vevőnek, hanem a pult alól a gyűjtőcsomagolásból?
2014.04.01.

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 15. § (5) bekezdése kizárólag annyit határoz meg, hogy valamennyi forgalmazott dohánytermékből típusonként, márkajelzésenként, illetve – ha ilyen van – a márkajelzések minden alfajtája után legalább egyet-egyet a dohányboltban a pultvonal felett kell megjeleníteni. Arra vonatkozóan nincs jogszabályi előírás, hogy a fogyasztók kiszolgálása csak a pultvonal felett elhelyezett termékekből történhet. Tehát nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a dohánytermék-kikereskedő a fogyasztót ne a pultvonal feletti csúszkából, hanem a pult alóli gyűjtőcsomagolásból szolgálja ki.

Vissza a tartalomjegyzékhez
52. Saját üzletem zárásakor gyakran előfordul, hogy 15-20 perccel a megadott időn túl tudunk bezárni, mert a vevők/lottózók/ csak akkor távoznak. Ilyen esetekben is törvényt sért-e az üzlet?
2014.04.01.

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Dohánytörvény) 13. § (3) bekezdése értelmében a nyitvatartási idő a tevékenység végzésének helyére vonatkozó alapvető adatnak minősül, amelyet a dohánytermék-kiskereskedelmi engedély iránti kérelemben a vámhatóság felé be kell jelenteni. Amennyiben a nyitvatartási idő megváltozik, úgy a dohánytermék-kiskereskedőt szintén bejelentési kötelezettség terheli. A Dohánytörvény 13. § (7) bekezdésében foglaltak szerint az engedély jogosultja a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység körébe tartozó, az engedély kiadásánál figyelembe vett tény, vagy körülmény (mint amilyen a nyitvatartási idő is) változásáról a vámhatóságot tizenöt napon belül köteles értesíteni.

Amennyiben a dohánybolt zárása rendszeresen, illetve állandóan a nyitvatartási időn túl történik, akkor a nyitvatartási időt módosítani kell és a módosítást be kell jelenteni. Ebben az esetben azonban a nyitvatartási idő vége előtt az üzletet bezárni nem lehet. Amennyiben a nyitvatartási időn túli zárás csak eseti jelleggel fordul elő, tehát a módosítást a fogyasztói szokások nem indokolják, akkor figyelemmel kell lenni arra, hogy nyitvatartási időn túl vásárló már ne menjen be az üzletbe és kizárólag a már bent tartózkodók kiszolgálása történjen meg.

Vissza a tartalomjegyzékhez
53. Milyen jogszabályban található arra vonatkozó rendelkezés, amely értelmében dohányterméket kiegészítő terméket kisboltban nem lehet árusítani? A készleten lévő jövedéki termékeknek mi a sorsa? A nagykereskedőnek van-e visszavásárlási kötelezettsége? Ki veszi vissza, vagy ki veszi meg, vagy ki téríti meg a megmaradt és már kiárulhatatlan készlet értékét?
2014.04.01.

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 110/B. § (1) bekezdése értelmében cigarettapapír-lap, cigarettapapír-hüvely, illetve dohánylevél-töltő Magyarországon kizárólag a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 11. §-ában meghatározott dohányboltban, elkülönített helyen, mozgóboltban értékesíthető. Ezért „kisboltban” a jelenlegi szabályok értelmében erre nincs lehetőség.

A Jöt. 128/H. § (6) bekezdése értelmében „a Jöt. 110/B. § (1) bekezdése szerinti termékek forgalmazását végző személy tevékenységét 2014. január 15-ig végezhette a 110/B. § (1) bekezdésétől eltérően.”

A többi, dohányzást kiegészítő „kellék” - pl. öngyújtó - kiskereskedelmével kapcsolatban a vonatkozó törvényi előírások nem szabnak meg feltételt, azokra továbbra is az általános kereskedelmi előírások vonatkoznak.

A készleten lévő „megmaradt és már kiárulhatatlan készlet” vonatkozásában az érintett jogszabályok rendelkezést nem tartalmaznak.   Ugyanakkor felhívom a figyelmét, hogy ha a készleten maradt termékeket továbbértékesíti, a Jöt. 115. § (6a) bekezdése alapján jövedéki bírság szabható ki, amelynek mértéke a jogellenesen értékesített cigarettapapír-hüvely, illetve cigarettapapír-lap minden darabja (lapja) után 500 forint, a dohánylevél-töltő minden darabja után 15 ezer forint.

Vissza a tartalomjegyzékhez
54. Az iránt szeretnék érdeklődni, hogy van-e arra lehetőség, hogy harmadik személyek részére (akiknek kora igazolható) közvetítőn keresztül vásároljanak dohányterméket és azokat kiszállítsák a részükre?
2014.04.01.

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Dohánytörvény) 3. § 7. pontja értelmében fogyasztónak minősül minden természetes személy, függetlenül attól, hogy saját, vagy más nevében jár el, illetve más természetes, vagy jogi személyt, vagy jogi személyiség nélküli szervezetet képvisel.

A Dohánytörvény 16. § (6) bekezdése értelmében a dohánytermék-kiskereskedő köteles a dohánytermék értékesítését megtagadni abban az esetben is, ha annak gyanúja merül fel, hogy a nem fiatalkorú fogyasztó a dohányterméket fiatalkorú részére történő továbbadás céljából kívánja megvásárolni.

A Dohánytörvény rendelkezéseire figyelemmel a dohánytermék dohánytermék-kiskereskedőtől, képviselő útján történő kiskereskedelemi megvásárlása, és elszállítása a képviselt személy részére jogszerűnek minősülhet, amennyiben megfelel a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek.

Vissza a tartalomjegyzékhez
55. Meddig üzemelhetünk a régi címen? Amíg át nem vesszük az új engedélyt?
2014.04.01.

Az engedélyben meghatározott helyszíntől eltérő dohányboltban vagy elkülönített helyen csak a módosított engedély kézhezvételének napjától lehet − a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység végzését engedélyező, módosított hatósági döntés közlésére és jogerőre emelkedésére a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 13. § (3) bekezdésére is figyelemmel − dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytatni.

A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési eljárás egyes szabályairól szóló 181/2013. (VI. 7.) Korm. rendelet rendelkezései értelmében a kérelmező az engedély-módosításra irányuló kérelemben megjelölt helyszínen a módosított engedély közléséig jogosult folytatni dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet.

Vissza a tartalomjegyzékhez
56. A dohánytermékeket forgalmazó trafikokban lehet-e rágógumit ajándékba adni öngyújtó vásárlása esetén, úgy, hogy az öngyújtó ára nem módosul?
2014.06.19.

Dohányboltban kizárólag a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (Dohánytörvény) 3. § 8. pontjában meghatározott termékek forgalmazhatók, egyéb termék forgalmazására – akár ellenérték fejében, akár ellenérték nélkül – nincs lehetőség. A forgalmazás ténye független az ellenérték mértékétől, így a dohányboltban nem forgalmazható termékek promóciós céllal sem adhatók át a vásárlók részére. Az öngyújtó, mint dohányterméket kiegészítő termék a Dohánytörvény 3. § 8. b) pontja szerint forgalmazható dohányboltban, ugyanakkor a jogszabály a rágógumit nem nevesíti, így annak forgalmazása nem lehetséges. Tehát a promóciós öngyújtó csomag csak a nemzeti dohányboltokon kívül eső üzletkörben forgalmazható.

Vissza a tartalomjegyzékhez
57. Azzal a kéréssel fordulok Önökhöz, hogy a dohányboltok elhelyezkedésével kapcsolatos korm.rendelet 1.mellékletének 2.6 / b pontjában lévő "határoló területeit" fogalmat részemre pontosan meghatározni szíveskedjenek. A határoló terület földrajzi elhelyezkedése a kérdéses. A kérdés arra vonatkozik, hogy milyen földrajzi, távolsági és egyéb jellemzőket kell figyelembe venni a "határoló terület" megfogalmazásnál, a melléklet egyéb pontjai úgy gondolom egyértelműek.
2014.06.19.

A határoló terület fogalmát, annak méretére, távolságára, jellemzőire vonatkozó pontos kritériumokat sem a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény, sem a végrehajtási rendeletei nem tartalmaznak. A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési eljárás egyes szabályairól szóló 181/2013. (VI. 7.) Korm. rendeletet 2.6 pontja a határoló terület kapcsán kizárólag annyit határoz meg, hogy nem létesíthető dohánybolt „a 2.5. pontban meghatározott építményhez kapcsolódó (azt kiegészítő) üzletsoron akkor sem, ha az egyébként az építménytől fizikailag elkülönül”, valamint „az építmény rendeltetésszerű használatához biztosított gépjármű elhelyezésére szolgáló területen (parkolóban), ideértve különösen annak járművel vagy gyalogosan használható közlekedési útvonalait, határoló területeit, továbbá az ahhoz kapcsolódó fásított vagy füvesített területeit is”, ezen túlmenően „ezen területből bármely célból vagy jogcímen leválasztott (kialakított) területen”.

A parkolásra szolgáló terület járművel vagy gyalogosan használható közlekedési útvonalai, határoló területei, továbbá az ahhoz kapcsolódó fásított vagy füvesített terület alatt álláspontom szerint azon útvonal értendő, amely a fentebb nevesített építmény megközelítést funkcionálisan szolgálja, így például a parkolóból az üzletbe történő bejutást, továbbá azon fás, füves terület, amely a parkoló valamint a gyalogos közlekedési útvonal elválasztását, vagy a parkolónak és a gyalogos közlekedési útvonalnak más területektől történő elválasztását szolgálja.

A határoló terület meghatározásához az építmény építési dokumentációiban szereplő adatok szolgálnak tájékoztatásul. Minden vitás esetben építésügyi szakhatóság, vagy szakértő adhat felvilágosítást.

Annak megítélése, hogy a dohánybolt elhelyezkedése a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési eljárás egyes szabályairól szóló 181/2013. (VI. 7.) Korm. rendeletet 1. sz. mellékletében foglaltaknak  megfelel-e, az engedélyező vám- és pénzügyőri igazgatóság hatásköre.

Vissza a tartalomjegyzékhez
58. A bolt 20 m2-es faház melyben nagyon meleg van és rossz levegő! Mivel az ajtót nem lehet nyitva tartani, kérem szíveskedjenek engedélyezni , hogy szalagfüggönyt szereljünk fel. Az elképzelésem az, hogy időnként kinyitnánk az ajtót és két kampóra felakasztva a szalagfüggönyt az előirt / 18 / kerek logóval felszerelve tennénk fel nem állandóan csak időnként!
2014.06.19.

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény annyit határoz meg kötelezően, hogy a dohánybolt olyan módon legyen kialakítva, hogy az üzlethelyiség külső felületére tekintve dohánytermék ne legyen látható, csak az üzlethelyiségbe belépve. A törvény szerint a dohánytermék értékesítése a fiatalkorúak elől elzárt módon kell, hogy történjen, amely kritériumnak a trafikos bármilyen módon eleget tehet. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal részéről semmi akadálya nincs annak, hogy a dohánybolt ajtaja nyitva legyen, ha a bolt szellőztetése csak így oldható meg és a dohánytermékekre való belátást a szalagfüggöny megakadályozza. Mivel a jogszabály célja, hogy a dohánytermék értékesítése a fiatalkorúak elől elzárt módon történjen, ami – a törvény értelmében – fogyasztóvédelmi rendelkezés, ezért javasolt a fogyasztóvédelmi hatósággal is egyeztetni e kérdésben.

Vissza a tartalomjegyzékhez
59. A dohánytermék elhelyezésével kapcsolatban a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 15. § (5) bekezdése annyit határoz meg, hogy valamennyi forgalmazott dohánytermékből típusonként, márkajelzésenként, illetve - ha ilyen van - a márkajelzések minden alfajtája után legalább egyet-egyet a dohányboltban a pultvonal felett kell megjeleníteni." ...
2014.09.08.

A kérdés folytatása:... A fenti jogszabályhely nem ad egyértelmű eligazítást arra a kérdésre, hogy kihelyezhető-e zárt csomagolású (bontatlan zárjegyes) dohánytermék a pultra bemutatási céllal.

 VÁLASZ:

A dohányboltban bemutatási céllal bontatlan, adójegyes termék a pulton, a pultvonal felett (!) (például a pultba üveglap alá is csak akkor, ha a pultvonal felett van abból a fajtából elhelyezve) elhelyezhető, ez a megjelenítési mód a Dohánytörvény 15. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezést teljesíti.

Ugyanakkor a Dohánytörvény 24/B. §-a szerint egy termék vagy termékcsoport dohányboltban történő megjelenítése akkor térhet el egy másik termék vagy termékcsoport megjelenítésétől, ha a kedvezőbb helyzet fennállását az árrés mértéke vagy a koncessziós szerződés rendelkezései indokolják. Amennyiben a termékre kapott árrés mértéke vagy a koncessziós szerződés nem indokolja, úgy kihelyezés jogsértő 

Vissza a tartalomjegyzékhez
60. A nemzeti dohánybolton kívülre szeretnék egy rágógumi automatát tenni. Ez milyen módon lehetséges?
2014.09.08.

A Dohánytörvény egyedül a dohányboltban forgalmazható termékek körét határozza meg, amely a rágógumit nem nevesíti, így annak forgalmazása semmilyen formában sem lehetséges. Ugyanakkor a dohánybolton kívül történő értékesítés feltételeit, valamint az értékesíthető termékek körét a Dohánytörvény nem részletezi, az a kereskedelmi hatóság (vagyis a területileg illetékes önkormányzat jegyzőjének) hatáskörébe tartozik.

Vissza a tartalomjegyzékhez
61. Trafikban lehet rágógumi automatát felállítani?
2014.09.08.

A Dohánytörvény 3. § 8. pontja határozza meg, hogy mely termékek forgalmazhatók dohányboltban. Mivel a jogszabály a rágógumit nem nevesíti, így annak forgalmazása semmilyen formában – így automatán keresztül – sem lehetséges.

Vissza a tartalomjegyzékhez