Nem szűnik meg az egyéni vállalkozó kataalanyisága, ha az általa értékesített terméket, nyújtott szolgáltatást a magánszemély vevő SZÉP-kártyával fizeti ki.
A SZÉP-kártya gyakorlatilag egy korlátozott felhasználású bankkártya, használatakor a magánszemély a kártyaszámlán lévő pénze felett rendelkezik, a fizetéskor ő juttatja a bevételt a katás egyéni vállalkozónak, ez pedig nem befolyásolja a vállalkozó kataalanyiságát.
Igen, mert a javítási munkát az azt megrendelő magánszemélynek végzi el, a munkadíjat a magánszemély fizeti ki, melynek egy részét a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosító a magánszemély helyett utalja át a kisadózónak, így a bevételt végső soron a magánszemélytől kapja.
Nem, mert a szolgáltatást az egészségpénztárral szerződött szolgáltatóként nyújtja a betegnek, ezért a bevételt nem a kezelt magánszemélytől, hanem az egészségpénztártól, mint kifizetőtől kapja. A kifizetőtől származó bevétel megszerzése miatt a kataalanyisága megszűnik a bevételszerzést megelőző napon.
A bevétel megszerzését 15 napon belül be kell jelenteni a NAV-hoz.
Igen. Most, nem katás egyéni vállalkozóként biztosítási jogviszonyát legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, 2022. szeptember 1-jén kell bejelentenie a NAV-hoz a 22T1041-es nyomtatványon. Eddig, mint főfoglalkozású katás egyéni vállalkozó minősült biztosítottnak.[1]
[1] A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerint.
Szeptember 1-jétől az adókötelezettségeket az Szja tv.[1] szabályai (átalányadózóként vagy a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai) szerint kell teljesítenie. Ha átalányadózást választ, 2022. október 31-ig ezt be kell jelentenie a 22T101 nyomtatványon. Emellett biztosítottként be kell jelentkeznie a 22T1041-es nyomtatványon.
[1] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény.
Igen. Az új KATA tv. szerint megszűnik az adóalanyiság, ha kisadózó az Art.[1] szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is), azaz nem magánszemélytől, hanem cégtől, más egyéni vállalkozótól, egyéb szervezettől szerez bevételt Az adóalanyiság megszűnésének napja a kifizetőtől származó bevétel megszerzését megelőző nap.
Az egyéni vállalkozó a kataalanyiság megszűnése esetén a megszűnés évében és az azt követő 12 hónapban nem választhatja újra az új kata szerinti adózást.
[1] Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
Igen. Az új Kata tv. szerint megszűnik a kataalanyiság, ha a kisadózó az Art. szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez bevételt.
Az Art. alapján kifizető az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat. Az egyéb szervezet fogalmába a társasház is beletartozik, így az Art. szerinti kifizetőnek minősül.
Ha augusztus 15-én bejelenti, hogy megszünteti az egyéni vállalkozói tevékenységét, akkor augusztus 16-án szűnik meg az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága és a kata-alanyisága is.
Augusztus hónapra meg kell fizetnie a tételes adó teljes összegét, mert annak arányosítására nincs lehetőség.
Ha az év elejétől kezdve minden hónapban kellett tételes adót fizetnie, akkor 40 százalékos mértékű adót bevételének a 8 millió forintot (8 hónap x 1 millió forint) meghaladó része, vagyis 2 millió forint után kell fizetnie.[1] A 40 százalékos mértékű adót soron kívül, szeptember 15-éig kell megfizetnie és bevallania a 22KATA bevallásban.
[1] A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (6) bekezdése.
Háromféle költséghányad van:
a) 90 százalék,
b) 80 százalék,
c) 40 százalék
a) 90 százalék költséghányad vonható le a vállalkozói bevételből, ha az átalányadózó egyéni vállalkozó kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből[1] szerzett bevételt.
b) 80 százalék költséghányaddal csökkenthető a vállalkozói bevétel, ha az átalányadózó egyéni vállalkozó kizárólag az alábbi felsorolás szerinti tevékenységből szerzett bevételt, vagy kizárólag az alábbi felsorolás szerinti tevékenységből és kiskereskedelmi tevékenységből származó bevétele keletkezett.
A 80 százalékos költséghányad alá tartozó tevékenységek és azok TESZOR-számai[2] a következők:
- mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);
- mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);
- halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);
- feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével;
- építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);
- ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);
- a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
- számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);
- fényképészet (TESZOR 74.20);
- textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);
- a Korm. r. alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56).
40 százalékos költséghányadot alkalmazhat az átalányadózó egyéni vállalkozó, ha olyan tevékenységből származó bevételt szerzett, ami nem tartozik az a)-b) pontban felsorolt tevékenységek közé, vagy az a)-b) pontban felsorolt tevékenységek mellett más tevékenységből is keletkezett bevétele.
Az átalányban megállapított jövedelmet úgy kell kiszámítani, hogy a vállalkozói bevételből le kell vonni ahhoz a tevékenységhez kapcsolódó költséghányadot, amiből az egyéni vállalkozó bevételt szerzett.
Az egyes szolgáltatási tevékenységek megfelelő TESZOR-besorolásával összefüggő részletes információk és tájékoztatás a Központi Statisztikai Hivatal honlapján találhatók. Ezek elérhetősége:
https://www.ksh.hu/osztalyozasok_teszor_szj?lang=hu
https://www.ksh.hu/teszor_kereso
[1] A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) szerinti kiskereskedelmi tevékenység.
[2] Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere (TESZOR)
Jelenlegi kataalanyisága augusztus 31-én megszűnik, ezért 30 napon belül be kell nyújtania a 2022. január 1. és augusztus 31. között megszerzett bevételeiről a 22KATA nyilatkozatot.
Ha az augusztus 31-ig megszerzett bevétele meghaladja a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és 1,5 millió forint szorzatát, vagyis 12 millió forintot, akkor az értékhatárt meghaladó bevétel után 40 százalék adót kell fizetnie szeptember 30-ig.[1] A 40 százalékos adót ugyanezen határidőig a 22KATA bevallásban kell bevallania.
[1] A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény 15. § (3) bekezdése.
Ha az új kata szerinti adóalanyiság választására nem jogosult vagy azt nem választó, 2022. augusztus 31-én a régi katát alkalmazó egyéni vállalkozó 2022. szeptember 1-jétől az átalányadózást választja, akkor is jogosult az átalányadózás alkalmazására, ha a régi kata alanyiságát megelőzően átalányadózó volt és az átalányadózás megszűnésének (megszüntetésének) évét követően még nem telt el négy adóév.[1]
Ilyenkor nem kell alkalmazni azt a szabályt sem, ami szerint az egyéni vállalkozó az adóév egészére akkor választhat átalányadózást, ha az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben a vállalkozói bevétele nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét, vagyis 20 088 000 forintot, kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozónál az éves minimálbér ötvenszeresét, vagyis 100 440 000 forintot.[2]
Ha az új kata szerinti adóalanyiság választására nem jogosult vagy azt nem választó, 2022. augusztus 31-én a régi katát alkalmazó egyéni vállalkozó 2022. szeptember 1-jétől az átalányadózást választja, akkor addig alkalmazhatja az átalányadózást, amíg 2022. augusztus 31-ét követően a 2022. évben megszerzett vállalkozói bevétele nem haladja meg az átalányadózás alkalmazására vonatkozó bevételi értékhatár harmadát, vagyis 8 millió forintot.[3]
[1] Az egyes egyszerűsített közteherviselést lehetővé tévő rendelkezések alkalmazásáról szóló 297/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2022. szeptember 1-jétől hatályos 2. §-a.
[2] Szja tv. 50. § (1) bekezdés a) pontja és 50. § (4) bekezdése.
[3] Korm. rendelet 2022. szeptember 1-jétől hatályos 2. §-a.
Az átalányadózás választását 2022. október 31-éig jelentheti be, akkor is, ha a bejelentés időpontjában a tevékenységét szünetelteti. Ha az átalányadózást nem választja, vagy nem választhatja, akkor a vállalkozói jövedelem szerinti adózás szabályait kell alkalmaznia 2022. szeptember 1-jétől.
Az új kataalanyiság választására nem jogosult vagy azt nem választó, a katáról az átalányadózásra áttérő egyéni vállalkozó 2022. szeptember 1-jétől alkalmazhatja az átalányadózás szabályait.[1]
Ha a katás egyéni vállalkozó bejelenti a NAV-hoz, hogy áttér az átalányadózásra, akkor a kataalanyisága 2022. augusztus 31-én szűnik meg. Emiatt nem választhatja 2022. január 1-jétől az átalányadózást, mert ugyanarra az időszakra kétféle adózási módszer nem alkalmazható. Így a január óta havonta megfizetett 25 ezer forint kata sem jár vissza.
[1] A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (a továbbiakban: KATA tv.) 15. § (2) bekezdése.
Új katás bevételnek számít, ha a régi katáról az új katára áttérő egyéni vállalkozó augusztus 31-ig kiállított számláján szeptember 1-jét követő teljesítési időpont szerepel, és az ellenértéket is szeptember 1-je után fizetik ki.
Régi katás bevételnek az az ellenérték számít, amiről régi katásként állított ki számlát és azon teljesítési időpontként szeptember 1-jét megelőző időpont szerepel, és a bevétel az új kataalanyiság létrejöttét követően folyik be.[1] Ez a bevétel a régi kataalanyiság utolsó napján megszerzett bevételnek számít.
[1] A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény 13. § (1) bekezdése.