en en
Jövedéki adó


1. Esetenként előfordul, hogy a kenőolaj végső rendeltetéssel az északi tagállamokba kerül szállításra. Van-e jövedéki adójogi lehetőség arra, hogy az áru csak adminisztratíve kerüljön bevételezésre a jövedéki nyilvántartásba, majd onnan kiadásra, fizikálisan közvetlenül másik tagállamból a végső felhasználó részére menne az áru, Magyarországra történő belépés nélkül. A jövedéki engedélyes kereskedőnek kötelezően be kellene-e tárolni a kenőolajat fizikálisan a jövedéki engedélyes telephelyére?
2018.09.10.

Belföldön kereskedelmi tevékenységet nem valósítana meg az ügyfél, valamint tagállamból belföldre, illetve belföldről tagállamba irányuló szállításról sincs szó, hiszen a kenőolaj Magyarországra nem lépne be. [Kertv. 1. §, 2. § 18. pont, 3. §, Jöt. 67. §]

Erre figyelemmel a résztelezett szállítási és kereskedelemi konstrukció a Kertv. szerinti nagykereskedelmi tevékenységet, illetve a Jöt. 67. § (1) bekezdése szerinti jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységet nem valósítja meg. Ezen körülményre tekintettel azon kérdés, miszerint a jövedéki engedélyes kereskedő telephelyére szükséges-e a fizikai betárolás, nem is merülhet fel.

Vissza a tartalomjegyzékhez
2. A Jöt. 62. § (6) bekezdés a) pontja alapján kenőolaj után belföldön adófizetési kötelezettség nem keletkezik, vagyis nem lehet igazolni az adókötelezettség teljesítését vagy annak biztosítását, mert arra nem kerül sor. Ennek ellenére kérhető-e az illetékes megyei igazgatóságtól az EKO harmadik példányának igazolása, ugyanis csak ennek birtokában tudja érvényesíteni a tagállami adóraktár engedélyes a megfizetett jövedéki adó visszaigénylését?
2018.09.10.

Az EKO kifejezés alatt, olyan bizonylatot, okmányt kell érteni, ami a feladási tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékek Közösségen belüli szállításának egyszerűsített kísérőokmányáról szóló, 1992. december 17-i 3649/92/EGK bizottsági rendelet (a továbbiakban: Bizottsági rendelet) szerinti követelményeknek megfelel. [Jöt. 3. § (1) bekezdés 13. pont]

A Jöt. 3. § (1) bekezdés 31. pontja szerinti kenőolajnak – amennyiben nem kapcsolódik a termékhez üzemanyagkénti vagy tüzelő-, fűtőanyagkénti cél, ahogy a kérdésben is szerepel – a Jöt. 110. §-a figyelemmel nincs jövedéki adó mértéke, ennek alapján jövedéki adó fizetésére a belföldi gazdálkodó nem lesz kötelezett. [Jöt. 4. § (4) bekezdés, 6. §, 7. §, 8. §, 62. §, 67. §, 108. §]

A Bizottsági rendelet 4. cikke értelmében az EKO 3. példányának az árut kell kísérnie, és azt – különösen amennyiben a szállító adó-visszatérítés céljából kéri – vissza kell küldeni a szállítóhoz a címzett visszaigazolásával együtt, amely jelzi a rendeltetés szerinti tagállamban az áru további adóügyi ellenőrzés alá vonását is.

Elmondható, hogy kenőolaj EKO-val történő tagállami beszerzése esetén – a hivatkozott jogszabályok együttes értelmezése tükrében – nincs akadálya annak, hogy az illetékes igazgatóság az igazolást elvégezze. Ez esetben gyakorlatilag az állami adó- és vámhatóság a kenőolaj megérkezéséről, valamint a belföldi adókötelezettség rendezettségéről, illetve ennek megfelelőségéről adhat nyilatkozatot.

Vissza a tartalomjegyzékhez
3. A jövedéki engedélyes kereskedő nyilvántartásában köteles valamennyi rovatot szerepeltetni, még abban az esetben is, ha az adott rovat a tevékenység jellegéből vagy a termék jellemzőiből adódóan soha nem kerül kitöltésre?
2018.09.07.

A Jöt. 29.§ (4) bekezdése határozza meg a jövedéki engedélyes kereskedő részére, hogy a beszerzéseiről és a készletében csökkenést eredményező eseményekről, valamint a napi zárókészletéről – telephelyenként és összesítve – folyamatosan elektronikus nyilvántartást köteles vezetni, melynek adattartalmát a Vhr. 2. melléklete határozza meg.

A nyilvántartás vezetését szabályozó Jöt. és Vhr. kivételt vagy kedvezményt nem biztosít a jövedéki engedélyes vonatkozásában, ezért az engedélyesnek az elektronikus nyilvántartásában minden, a Vhr. 2. mellékletében szereplő adatot fel kell tüntetnie függetlenül attól, hogy a tevékenység jellegéből vagy termékek jellemzőiből eredően az adott rovat szükséges-e vagy sem, az kitöltésre kerül-e a későbbiekben vagy sem.

Ezen kötelezettség teljesítése alól egyetlen kivételt határoz meg a Jöt., mely esetben az állami adó- és vámhatóságtól felmentést kérhet az a személy, aki igazolja, hogy kenőolaj importálását vagy másik tagállamból behozatalát kizárólag saját felhasználás céljából végzi.

Vissza a tartalomjegyzékhez
4. Megvalósul-e az adóraktári engedélyes részéről a jövedéki termék adófelfüggesztéssel történő átvétele, ha az áru adófelfüggesztéssel történő fogadására és rövid idejű, átmeneti tárolására, majd továbbszállítására használt iparvágány nem része az adóraktárnak, de azt az adóraktári engedélyes jogszerűen visszaigazolja és az érkező mennyiséget nyilvántartásába bevezeti?
2018.07.12.

A Jöt. 3. § (1) bekezdés 4. pontja szerint az adóraktár engedélyese a – fizikailag elkülönített –adóraktárában jogosult a jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás keretében történő átvételére, feladására. Ezen szabályozással összhangban rendelkezik a Jöt. az adófelfüggesztéssel feladott jövedéki termék átvételéről.

A Jöt. 53. §-a szerint az adóraktár engedélyese adófelfüggesztési eljárás keretében adóraktárból adóraktárba szállíthat. Az adófelfüggesztési eljárásban végzett szállítás akkor fejeződik be, amikor a címzett, a beadvánnyal érintett esetben az adóraktár engedélyese átveszi a jövedéki terméket.

Az adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki termék átvételének helyéről a Jöt. 55. § (1) bekezdése rendelkezik, miszerint a jövedéki termék belföldi címzettje a szállítási okmányon rendeltetési helyként feltüntetett helyre történő megérkezést követően intézkedhet az elektronikus átvételi elismervény kiállításáról.

Előzőeket összefoglalva a tagállamban adófelfüggesztési eljárásban adóraktárba feladott jövedéki termék átvétele (megérkezése) kizárólag a rendeltetési helyként megjelölt adóraktár területén történhet, akkor is, ha a terméket lefejtés nélkül azonnal továbbindítják adófelfüggesztési eljárás keretében.

Fenti szabályozásból adódóan a belföldi adóraktári engedélyes adófelfüggesztési eljárásban jövedéki terméket nem vehet át az adóraktárán kívül elhelyezkedő területen.

Vissza a tartalomjegyzékhez
5. EU-ból beszerzett terméket, amelyben van harmadik országból származó rész, hogyan kell megjelölni az 1 pótlap 7. pontjában?
2018.05.31.

A jelentés alkalmazásában „származás” a nyersanyagnak a motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló 17/2017. (V. 26.) NFM rendelet 5. melléklet II. rész 6. pontjában szereplő kereskedelmi neve, de kizárólag azon esetekben, ahol a forgalmazó rendelkezik a szükséges információkkal. Amennyiben az EU-ból történik a beszerzés, a terméket 68 – EU_origin tétel alatt lehet felvenni a 7. rovatba. Amennyiben harmadik országból származó része is van, abban az esetben azt külön sorba szükséges felvenni, az adott származásnak megfelelően.

Vissza a tartalomjegyzékhez
6. Magyar származású termék esetén az 1 pótlap 7. „származás” pontjában nem lehet kiválasztani Magyarországot. Hogyan kell ezt feltüntetni a nyomtatványon?
2018.05.31.

A rovatba a magyar származású terméket 68 – EU_origin tétel alatt lehet felvenni.

Vissza a tartalomjegyzékhez
7. A különböző forrásból beszerzett, de ugyanazon KN kód alatt érkező termékeknek ugyanazon tartályban tárolásakor az előállítást követően forgalmazott üzemanyag esetében nem állapítható meg pontosan, hogy melyik beszerzésből mennyi termék kerül adott esetben értékesítésre, tekintettel a termékek összekeveredésére. Hogyan kell egy adott időpontban megállapítani, hogy melyik beszerzési forrásból történt az előállítás, értékesítés?
2018.05.31.

A motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló 17/2017. (V. 26.) NFM rendelet 5. melléklet II. rész 2. pontja ismerteti a motorhajtóanyagok származásával kapcsolatos jelentéstételi előírásokat, azonban erre az esetre nem tartalmaz külön rendelkezést. Megfelelő gyakorlatot jelentene, ha a FIFO-elv alapján a szerepeltetné az értékesített motorhajtóanyagok származását, és részletes, folyamatos kimutatás hiányában a teljes készletből motorikus célra kiadott termékek tárgyévi arányának megfelelően történne a származás jelentése.

Vissza a tartalomjegyzékhez
8. A NAV_UHG01 nyomtatvány 1 pótlapján a „Tüzelőanyag vagy energia típus” rovatban a TE6-Cseppfolyósított propán-bután gáz kódját kiválasztva a „Fosszilis üzemanyag KN kódja” rovat automatikusan kitöltődik a 271119 adatsorral. Hogyan lehet feltüntetni az egyéb KN-kód alá tartozó üzemanyagcélú LPG-t?
2018.05.31.

A NAV_UHG01 nyomtatvány felépítése, rovatai és adattartalma az Európai Bizottság számára az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által rendelkezésre bocsátott ReportNet jelentésnek (Art 7aFQD template Supplier v3.3.xlsx file, amely elérhető a http://cdr.eionet.europa.eu/help/fqd oldalon) és az NFM rendelet 6. mellékletében meghatározott mintának megfelelően kerültek kialakításra. A Reportnet jelentésben és a NAV_UHG01 nyomtatványon egyaránt a TE6 - Cseppfolyósított propán-bután gáz megjelölés alá – összevontan – kell besorolni azokat a Propán-, Bután-, illetve Etilén, propilén, butilén és butadién termékeket is, amelyek a vámtarifában külön KN-kódon (271112; 271113; 271114) szerepelnek ugyan, azonban összetevőit képezik a szakmai szabályok szerinti üzemanyag célra felhasználható LPG-nek.

Vissza a tartalomjegyzékhez
9. Amennyiben alkalmazható tagállami sörfőzdék/sörgyárak esetében is a behozatal során a 046 fajtakód és a kedvezményes jövedéki adómérték abban az esetben a hatóság a Jöt. 3.§ (3) bekezdés 17. pontban meghatározott előállításra vonatkozóan az e-TKO 17. L rovat eredet megjelölésen túlmenően megkövetel más egyéb nyilatkozatot/igazolást?
2018.05.31.

Más tagállamban működő kisüzemi sörfőzdétől adófelfüggesztéssel fogadott sör esetében a kedvezményes adómérték igénybevételének feltétele, hogy a szállításról kiállított e-TKO „17. l Eredetmegjelölés” rovatban az alábbi szöveg szerepeljen: „Tanúsítom, hogy a leírt terméket független kisüzemi sörfőzde főzte.”, továbbá a „17. n Gyártó mérete” rovatban fel kell tüntetni a kisüzemi sörfőzde által az előző évben előállított sör mennyiségét. [a 2008/118/EK tanácsi irányelvnek a jövedéki termékek jövedékiadó-felfüggesztéssel történő szállításához kapcsolódó számítógépes eljárások tekintetében történő végrehajtásáról szóló 684/2009/EK rendelet 1. táblázat] A fentieken kívül más igazolás, nyilatkozat nem szükséges a kedvezményes adómérték alkalmazásához.

A tagállami kisüzemi sörfőzdére vonatkozó nyilatkozatokat az állami adó- és vámhatóság az Európai Unió tagállamaiban működő Jövedéki Kapcsolattartó Irodáktól kért adatok alapján ellenőrzi. A valótlan adatok alapján igénybevett kedvezményes adómérték jogkövetkezményt von maga után. [Jöt. 100. § (1) bekezdés]

Vissza a tartalomjegyzékhez
10. Amennyiben más tagállami sör adóraktár esetében is alkalmazható a kisüzemi sörfőzdére vonatkozó legfeljebb 200 ezer hektoliter előállított keret, úgy abban az esetben a tagállamból adó felfüggesztési eljárás keretében tároló adóraktárba behozatalra kerülő sör esetében alkalmazható-e a 046 fajtakód, illetve a 125.§ (2) bekezdés a) pontja szerinti adómérték?
2018.05.31.

A 92/83/EGK irányelv 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő tagállami kisüzemi sörfőzdétől fogadott sört a tároló adóraktár engedélyes 046-kóddal bevételezheti a nyilvántartásába, és szabadfogalomba bocsátáskor alkalmazhatja kisüzemi sörfőzdére vonatkozó, Jöt. 125. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményes adómértéket 

Vissza a tartalomjegyzékhez
11. A Jöt. 3. § (3) bekezdés 17. pontja szerint kisüzemi sörfőzdére vonatkozó meghatározás alkalmazható olyan más tagállamban lévő sörfőzdében/sörgyárban előállított sör esetében, amelyben az éves előállított sör mennyisége nem haladja meg 200 ezer hektolitert?
2018.05.31.

A Jöt. 3. § (3) bekezdés 17. pontban meghatározott kisüzemi sörfőzdére vonatkozó kedvezményes adómértéket kell alkalmazni más tagállam kisüzemi sörfőzdéjéből behozott sör esetében is. [az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló 92/83/EGK irányelv (továbbiakban: 92/83/EGK irányelv) 4. cikk (3) bekezdése]

 
Vissza a tartalomjegyzékhez
12. Amennyiben minden szállítmányra külön-külön nyomtatványt kell kitölteni, ebben az esetben, ha a le nem kötött biztosíték összege ezt lehetővé teszi, az egész szállításra a szállítás indulása előtt egyszerre több nyomtatvány is benyújtható, vagy csak az egyes szállítmányok visszaigazolása után? Ha a biztosíték nyújtása a fogadó adóraktár érvényes bankgaranciájának le nem kötött összegének terhére történik, akkor a J40-es nyomtatvány 02. pótlapján az érvényes bankgarancia összegét kell feltüntetni, vagy a szállítmány jövedéki adótartalmának biztosítékaként nyújtandó összeget? A pótlapon milyen módon van lehetőség megjelölni, hogy nem új bankgarancia nyújtásával, hanem az érvényes bankgarancia terhére történik a biztosíték nyújtása?
2018.01.02.

A Jöt. nem ad lehetőséget arra, hogy a Jöt. 18. § (12) bekezdése alapján engedélyezett biztosítéknyújtási kötelezettségét a fuvarozó, a címzett vagy a jövedéki termék tulajdonosa más (pl. jövedéki vagy adóraktári) engedélyéhez kapcsolódó biztosítékából teljesítse.

Erre tekintettel a Jöt 18. § (12) bekezdése szerinti – az engedélyezett tevékenységétől eltérő – tevékenységhez külön biztosítékot szükséges nyújtani, így az adóraktári engedélyhez kapcsolódó jövedéki biztosíték nem használható fel.

Vissza a tartalomjegyzékhez
13. A J40-es nyomtatvánnyal egy szállítmányra szólóan lehetséges a biztosíték nyújtása. Folyamatos szállítás esetén, több szállítmány biztosítékának a nyújtásához annyi nyomtatvány kitöltése szükséges, ahány szállítmányból áll a szállítás, vagy az előző szállítmány átvételekor, bevételezésekor a visszaigazolással felszabaduló biztosíték automatikusan felhasználható a következő szállítmány biztosítékaként?
2018.01.02.

Igen. Folyamatos szállítás esetén, több szállítmány biztosítékának a nyújtásához annyi nyomtatvány kitöltése szükséges, ahány szállítmányból áll a szállítás.

A Jöt. 18. § (13) bekezdése alapján az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállításra jutó jövedéki biztosíték az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás Jöt. 53. § (3) bekezdése szerinti befejeződésekor használható fel ismételten.

Fenti szabályozáshoz igazodva került kialakításra az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus rendszer, mely alapján a jövedéki termék belföldi címzettje a jövedéki termék szállítási okmányon rendeltetési helyként feltüntetett helyre történt megérkezéséről a jövedéki termék tényleges mennyiségi és minőségi információit, valamint a végrehajtási rendeletben meghatározott kiegészítő adatokat tartalmazó elektronikus átvételi elismervényt haladéktalanul kiállítja és megküldi az állami adó- és vámhatóságnak.

Az állami adó- és vámhatóság az uniós számítógépes rendszerben ellenőrzi az elektronikus átvételi elismervényben szereplő adatokat. Ha az adatok megfelelőek, az állami adó- és vámhatóság értesítést küld a jövedéki termék címzettjének az elektronikus átvételi elismervény nyilvántartásba vételéről, és az egyidejűleg megküldi az uniós számítógépes rendszerben a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának, valamint továbbítja a jövedéki termék belföldi feladójának, egyúttal az elektronikus rendszer felszabadítja az adófelfüggesztéshez történő szállításhoz lekötött biztosíték összegét.

Ezek figyelembevételével csak a jövedéki biztosíték felszabadulását követően nyújtható be a következő NAV_J40-es nyomtatvány.

Vissza a tartalomjegyzékhez
14. Jövedéki engedélyes kereskedőként tagállami beszerzés során miként kell a jogszabályi előírásoknak eleget tenni?
2017.10.20.

A Jöt. 62. § (6) bekezdés c) pont cb) alpontja alapján az adófizetésre kötelezett személy a tagállami beszerzést megelőzően a beszerzésről – a jövedéki termék beszerzésének, mennyiségének és felhasználási céljának megjelölésével – értesíti az állami adó- és vámhatóságot a „Bejelentés szállításról” elnevezésű NAV_J32-es nyomtatvány használatával.
A jövedéki termék(ek) megérkezését követően a Jöt. 62. § (6) bekezdés c) pont cc) alpontja alapján az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját követő 5 napon belül adóbevallást kell tenni és meg kell fizetni az adót a BEV_J02-es nyomtatványon.
A fentiektől eltérően, ha pl. nulla adómértékű csendes bor érkezik a jövedéki engedélyes kereskedő telephelyére, akkor a Jöt. 79. § (5) bekezdése értelmében nem kell adóbevallást benyújtani.
A benyújtott bevallási nyomtatványon pedig azon jövedéki termékeket kell megjeleníteni, melyek fizikálisan is megérkeztek a jövedéki engedélyes telephelyére, s amelyek kapcsán adófizetési kötelezettség keletkezett. Abban az esetben, ha a beszerzést megelőzően megküldött NAV_J32-es nyomtatványon bejelentett mennyiségénél kevesebb vagy több jövedéki termék érkezik, akkor a bevallásban a ténylegesen átvett – adófizetési kötelezettség szempontjából érintett – jövedéki termékek mennyiséget kell szerepeltetni, s nem kell a NAV_J32-es nyomtatványt javítani

Vissza a tartalomjegyzékhez
15. Amennyiben elveszíti az adóraktár a 80%-os kedvezményt, mert megváltozik a 75%-25% arány a saját előállítású és a vásárolt termék szabadforgalomba helyezése és adófelfüggesztési eljárás keretében feladása között, mikor jogosult újra az adóraktár a 80%-os kedvezményre?
2017.10.20.

Ha az adóraktár engedélyese ismételten megfelel a Jöt. 21. § (2) bekezdés a) pontja szerinti 80%-os kedvezmény feltételének, miszerint a 9 év átlagában a saját előállítású jövedéki termék átlagos havi kiszállítása eléri vagy meghaladja a 75%-ot, abban az esetben az előző pontban foglaltak alapján (újból) kérheti a nyújtandó jövedéki biztosíték összegének 80%-os csökkentését.

Vissza a tartalomjegyzékhez
16. Termelő adóraktár esetében a Jöt. 21. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kedvezmény érvényesítéséhez a saját előállításra vonatkozó 75%-os szabálynál hogyan kell értelmezni az „egy hónapra vetítve átlagosan” feltételt, hogyan számítható 2017. július 1-től folyamatosan, vagy előző vagy tárgyhavi időszak figyelembevételével
2017.10.20.

A Jöt. 21. § (2) bekezdése a) pontja szerint, ha egy hónapra vetítve átlagosan az adóraktár engedélyese által az adófelfüggesztési eljárás keretében feladott és szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékek mennyiségének legalább 75%-át az adóraktár engedélyese állította elő, akkor az adóraktári engedéllyel 2 éve folytatott tevékenység esetén 10%-kal, majd évente további 10%-kal, de legfeljebb 80%-kal csökkenthető a nyújtandó jövedéki biztosíték összege.
Fenti szabályozásból adódóan az átlagszámítás alapja a Jöt. 21. § (2) bekezdés a) pontja szerinti feltételnek megfelelő, folyamatos adóraktári tevékenység, melynek megfelelően a kedvezményre jogosító teljes (megelőző) időszak tekintetében kell vizsgálni a szabadforgalomba bocsátott és az adófelfüggesztési eljárás keretében feladott saját előállítású, illetve a vásárolt jövedéki termékek átlagos havi megoszlását.
Előzőek alapján a jövedéki biztosíték csökkentésére irányuló kérelemben a kedvezménnyel érintett, a kérelem benyújtását megelőző hónapot magába foglaló, teljes adóraktári tevékenység időszakát kell alapul venni az egy hónapra jutó átlag számításánál. Például, ha az engedélyes a Jöt. 21. § (2) bekezdés a) pontja szerinti 80%-os maximum kedvezményt szeretné érvényesíteni, abban az esetben 9 év (108 hónap) tekintetében kell vizsgálni a saját előállítású jövedéki termék egy hónapra jutó átlagos kiszállítását. Ennek megfelelően a 9 év alatt az összes szabadforgalomba bocsátott és adófelfüggesztési eljárás keretében feladott jövedéki termék átlagos havi mennyiségét kell viszonyítani az összes kiszállított saját előállítású jövedéki termék átlagos havi mennyiségéhez.
A jövedéki biztosítékra vonatkozó kedvezmény elfogadását követően az adóraktári engedélyesnek folyamatosan teljesítenie kell a kedvezmény érvényesítéséhez előírt feltételeket. A saját előállítású jövedéki termékre meghatározott feltételt a kedvezmény szerinti időtartam szerint kell vizsgálni úgy, hogy a biztosítékcsökkentés alapjául szolgáló időtartamba beszámítható időszak minden hónapban változik az eltelt tárgyhó figyelembevételével.
Fentieken túl kiemelendő, ha az Art. szerinti kockázatos adózónak minősül, akkor nem érvényesítheti a Jöt. 21. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményt, függetlenül attól, hogy a tevékenység folytatására meghatározott feltételek egyébként fent állnának. Amennyiben az Art. szerinti kockázatos adózói minősítés hatályát veszti, akkor az engedélyes – tevékenységének megfelelően – (ismételten) kérheti a nyújtandó jövedéki biztosíték összegének csökkentését. Ezen esetben a biztosítékcsökkentés alapjául szolgáló időtartamba nem számítható bele azon időszak, amikor az adóraktári engedélyes az Art. szerinti kockázatos adózónak minősült [Jöt. 21. § (3) bek. a) pontja, 21. § (10) bek.].

Vissza a tartalomjegyzékhez