1.
2019. január 1-től¹ az a magánszemély is jogosult az őt megillető családi kedvezményt megosztani a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával, aki az egyedülállók családi pótlékában részesül².

A családi pótlék összegének megállapításakor³ egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt vagy gyámot, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa:
- köznevelési intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs,
- vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
- megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme nincs,
- nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, feltéve, ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs,
- időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították,
- a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.

A változás jellemzően azt a jövedelemmel nem rendelkező személyi kört érinti, amely jogosult a családi kedvezmény megosztására.

2.
Nő a kétgyermekes családok családi kedvezményének összege. A két eltartott után érvényesíthető összeg kedvezményezett eltartottanként havonta 116 670 forintról 133 330 forintra emelkedik, ez gyermekenként havi 20 000 forint adómegtakarítást jelent.

^{________________________________}

¹ a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29/B. § (1b) bekezdése
² a családok támogatásáról szóló törvény 12. § (3) bekezdése alapján
³ a családok támogatásáról szóló törvény 12. § (3) bekezdése