Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 11. § (1) bekezdésének b) pontja alapján az ingó ajándékozása az ajándékozási illeték tárgyát képezi.

Az Itv. alkalmazásában ingónak minősül – és így a fentiek alapján főszabályként ajándékozási illetékköteles –a fizetőeszköz.

Az ilyen ajándékozás azonban csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja (ilyenkor a teljes összeg után meg kell fizetni az illetéket, nem csak a 150 000 forintot meghaladó rész után). Az ilyen ajándékozást az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni.

A törvény az illeték mértéke tekintetében különbséget tesz aszerint, hogy a megajándékozott áll-e, és ha igen, milyen rokonsági viszonyban az ajándékozóval.

Eszerint az Itv. az alábbi 3 csoportot különbözteti meg:

1. Ha a megajándékozott az ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája (az örökbe fogadott, a mostoha és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik), úgy az illeték mértéke 18 millió forintig 11%, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 18%, a 35 millió forint feletti rész után pedig 21%.

2. Ha a megajándékozott az ajándékozó 1. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére, akkor az illeték mértéke 18 millió forintig 15%, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21%, a 35 millió forint feletti rész után 30%.

3. Minden más, az előző két csoportba nem tartozó megajándékozott esetén az illeték mértéke 18 millió forintig 21%, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 30%, a 35 millió forint feletti rész után 40%.

Pénz ajándékozásával kapcsolatban a fent írtakon túlmenően adott esetben figyelembe kell venni az Itv. 17. § (1) bekezdés g) pontját, amely szerint mentes az ajándékozási illeték alól a takarékbetét ingyenes megszerzése.

Az Itv. alkalmazásában takarékbetétnek minősül a Ptk. 533. §-a alapján kötött szerződés szerint a magánszemély által a hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeg és kamata, ideértve a magánszemély bankszámla, illetőleg folyószámla szerződés keretében elhelyezett pénzeszközeit és azok kamatát, kivéve az adózás rendjéről szóló törvény alapján az állami adóhatósághoz kötelezően bejelentendő üzleti célú pénzforgalmi bankszámlán, elszámolási számlán elhelyezett pénzeszközt és kamatát.

Amennyiben a pénz ajándékozása ilyen formában, banki átutalással történik, úgy az az Itv. rendelkezése alapján mentes az ajándékozási illeték alól. Ha viszont a bankszámláról levett pénz (tehát készpénz) kerül ajándékozásra, akkor ez az ügylet ajándékozási illetékfizetési kötelezettséget keletkeztet.

(Pénzügyminisztérium Illetékek és Önkormányzati Adók főosztálya 17090/1/2007, APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály Büt-1395/07)