[Tao. tv. 7. § (1) bekezdés b) pont, 8. § (1) bekezdés a) pont, Szt. 41. § (4) bekezdés]

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény [Szt.] 33. § (2) bekezdése alapján az adózónak lehetősége van az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként kimutatni a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó – beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan – a 60. § (2) bekezdésében foglaltakból következően – keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt – árfolyamnyereséggel nem ellentételezett – árfolyamveszteség teljes összegét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével (nem realizált árfolyamveszteség). Amennyiben az adózó élt e lehetőséggel, akkor az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a beruházás aktiválásától eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell képeznie az Szt. 41. § (4) bekezdése alapján. Az így képzett céltartalék összegével – a társasági adóalap meghatározása során – nem kell megnövelni az adózás előtti eredményt.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] 8. § (1) bekezdés a) pontjának – a 2001.01.01-jétől bevezetett – rendelkezése szerint ugyanis az adózás előtti eredményt a kettős könyvvitelt vezető adózónál a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg következtében az adóévben elszámolt ráfordítással kell megnövelni. Az így képzett céltartalékok felhasználásához kapcsolódóan pedig az adóévben bevételként elszámolt összeg csökkenti az adózás előtti eredményt [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés b) pont]. E rendelkezések köréből – tartalmi változtatás nélkül – kivételként kiemelésre került a Diákhitel Központ Részvénytársaság által kormányrendeletben előírt feltételeknek megfelelően képzett céltartalék, amely 2003-tól nem növeli, illetve e céltartalék felhasználása következtében elszámolt bevétel nem csökkenti az adózás előtti eredményt. 

A szabályozás alapulvételével a „korrekció-páros” – a törvénybe iktatása óta, az említett hatályú kivételre figyelemmel – nem jelent mást, mint az Szt. 41. § (1) bekezdése szerinti (a várható kötelezettségekre) kötelező, valamint az Szt. 41. § (2) bekezdése szerinti (a jövőbeni költségekre) lehetséges céltartalék-képzéshez kapcsolódó a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti növelő tétel, illetve az e címen képzett céltartalékok felhasználásához kapcsolódó Tao. tv. 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti csökkentő tétel előírását. Amennyiben tehát az adózó az Szt. 33. § (2) bekezdése alkalmazásával a devizaárfolyam-veszteséget halasztott ráfordításként számolta el, az így kimutatott halasztott ráfordításra az Szt. 41. § (4) bekezdése alapján képzett céltartalék nem képezi – semmilyen időszakban nem is képezte – a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti növelő tétel alapját, illetve e céltartalék megszüntetéséhez csökkentő tétel sem kapcsolódhat.