A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. (továbbiakban: Szja tv.) 17.§ (3) bekezdésében foglaltak szerint az önálló tevékenységből származó bevétellel szemben a jövedelem megállapításához elszámolható többek között

• az Szja tv.-ben meghatározott kivételekre is figyelemmel, legfeljebb az adott tevékenység bevételének mértékéig az e tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt - az Szja tv. 3. számú melléklet rendelkezései szerint - elismert költség (tételes költségelszámolás), igazolás nélkül elismert költség, valamint

• ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétel esetében a 11. számú melléklet szerint a kizárólag bérbeadásra hasznosított tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha a tárgyi eszköz beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása).

Az Szja tv. 11. számú mellékletének II.2. c) pontjában foglaltak szerint az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség, az üzembe helyezésig felmerült következő kiadások nyilvántartásba vétele alapján: a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak beszerzési ára, saját előállítás esetén pedig az anyagkiadások és a mások által végzett munka számlával/számlákkal igazolt összege. Az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a vonatkozó számlában (okmányban) szereplő és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagyni. A le nem vonható áfa az értékcsökkenési leírás alapjába beszámít.

Az épület, építmény beszerzési áraként az e törvénynek az ingatlanszerzésre fordított összegre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezt az összeget növelni kell az értéknövelő beruházásra fordított, számlával igazolt kiadással, feltéve, hogy azt az adózó korábban költségként nem számolta el.

Az ingatlan megszerzésére fordított összeg megállapításáról az Szja tv. 62.§ (2) bekezdése rendelkezik.

Az Szja tv. 62. § (2) bekezdésének fb) pontja szerint megszerzésre fordított összegnek az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett értéket kell tekinteni, ha az ajándékozás után illeték kiszabására került sor.

Az Szja tv. 62.§ (2) bekezdés gb) pontjában foglaltak szerint, amennyiben az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket, akkor az ajándékozással szerzett ingatlan esetében az átruházásból származó bevétel 75 százaléka minősül megszerzésre fordított összegnek. Értékesítés hiányában azonban a bevétel, mint szerzéskori érték nem értelmezhető, így ez utóbbi esetben az értékcsökkenési leírás alapjául szolgáló szerzéskori értéket sem lehet megállapítani, vagyis az értékcsökkenési leírás alapja ilyen esetben nulla.

A megajándékozott által az ajándékozást követően végrehajtott értéknövelő beruházás - bizonylatok alapján - költségként vagy értékcsökkenési leírás útján elszámolható.