Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Eva tv.) 16. §(1) bekezdés b) pontja értelmében az általános forgalmi adó alanya e törvény szerinti bejelentés alapján úgy minősül, mintha általános forgalmi adó-alanyisága a bejelentés napját tartalmazó adómegállapítási időszak utolsó napjával az áfatörvény 17. § (2) bekezdése szerint megszűnt volna, azzal, hogy amennyiben a jogutódlással megszerzett vagyon egy részét az adózó az e törvény szerinti adóalanyiságának időszaka alatt bármely időpontban kivonja a bevételszerző tevékenysége alól, úgy ezután az áfatörvénynek a vállalkozásból történő termékkivonásra vonatkozó szabályai szerinti - e törvény szerinti adókötelezettségén túl - adófizetési kötelezettsége keletkezik.

Amennyiben az evás adóalany megszűnik, illetve gazdasági tevékenységét megszünteti a tulajdonában tartott vagyona kikerül bevételszerző tevékenysége alól. Így, amennyiben a megszűnő evás adóalany olyan tárgyi eszközt tart tulajdonában, melyet korábban áfa alanyiságának ideje alatt – az eva választása bejelentésének évét megelőzően - szerzett, arra a fent hivatkozott rendelkezés értelmében alkalmazni kell az áfatörvény vállalkozásból történő termékkivonásra vonatkozó szabályait. E megítélés azonban nem vonatkozik az eva-választás bejelentésének évében – még áfa-alanyként – beszerzett tárgyi eszközre. Ezen vagyontárgyak után ugyanis az evára való áttéréskor egyszer már keletkezett áfa-fizetési kötelezettség (Eva tv. 16. § (1) bekezdés c) pont), így azok kapcsán az eva-alanyiság megszűnésére tekintettel újólag ilyen kötelezettséget megállapítani már nem lehet.

Az áfatörvény hivatkozott vállalkozásból történő termékkivonásra vonatkozó szabályainak (11. § (1) bekezdés) megfelelően ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek (azaz az áfatörvény 2. § a) pontja alapján adókötelesnek) minősül az is - így áfa-kötelezettséggel jár -, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

Így a megszűnő evás adóalanyt az idézett rendelkezés értelmében áfa-kötelezettség terheli, a tulajdonában tartott tárgyi eszközökre tekintettel, feltéve, hogy a megszűnéssel a gazdasági tevékenység alól kivont tárgyi eszközökkel kapcsolatban korábban (áfa-alanyiságának ideje alatt, az eva választása bejelentésének évét megelőzően) felmerült levonható áfa az adóalanynál. Az áfatörvény 11. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó ügyletet (termékkivonást) az áfatörvény eltérő rendelkezésének hiányában 25 %-os mértékű adó terheli, valamint arról az áfatörvény szabályainak megfelelő bizonylat kiállítása kötelező. Az áfatörvény 68. §-a szerint a 11. §-ban említett esetekben az adó alapja a termék vagy az ahhoz hasonló termék beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított előállítási értéke.

(PM Forgalmi adók, Vám és Jövedéki Főosztály 13907/1/2009.– APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2279555409)