Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 6/A. számú melléklete határozza meg azokat a mezőgazdasági termékeket, amelyek értékesítése az Áfa tv. 2012. július elsejétől hatályos 142. § (1) bekezdés i) pontja alapján fordított adózás alá tartoznak.

E Tájékoztató az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 176. § (13) bekezdése a) pontja értelmében a 2002. július hó 31. napján érvényes Kereskedelmi Vámtarifa rendelkezései alapján készült.

 

 

1-6. Búza és kétszeres, rozs, árpa, zab, kukorica és triticale

A 10. Árucsoportba tartoznak a fenti gabonafélék szemtermései kalászban vagy gabonaszárral együtt. Megmunkálásukat tekintve csupán a hántolatlan vagy másképpen meg nem munkált gabonafélék tartozhatnak ide, vagyis amelyek malomiparilag nem megmunkáltak. A friss gabonafélét ebbe az Árucsoportba kell osztályozni akár alkalmas zöldségként történő felhasználásra, akár nem. Ezeket a gabonaféléket felhasználhatják vetési, élelmezési és takarmányozási célra egyaránt.

Fontos megemlíteni, hogy az érés előtt levágott gabonafélékből nyert szemeket, amelyeken a magburok még rajta van, úgy kell osztályozni, mint a közönséges gabonaszemet.

Általános szabályok:

• A gabonafélék szárított kalászát, amelyet fehérítettek, festettek, impregnáltak vagy más módon díszítési célra elkészítettek, nem ebbe az árucsoportba kell osztályozni, hanem a 6. Árucsoport jöhet szóba.

• Azok a gabonafélék azonban, amelyek tartósítás céljából hőkezelésen estek át, amely a szemek részleges kocsonyásodását és néha kirepedését okozhatja, ebbe az Árucsoportba tartoznak.

• Az ezen Árucsoportba tartozó gabonafélék őrléséből származó termékek (liszt, dara, durva őrlemény) nem sorolhatóak a 10. Árucsoportba. Ezen malomipari termékek a 11. Árucsoportba vagy a 23. Árucsoportba tartoznak. A szállítás során összetört termékek is ide tartoznak.

• A gabonacsíra egészben, hengerelve, pelyhesítve vagy őrölve mindig a 1104 vámtarifaszám alá tartozik.

• Továbbá, nem tartozik ide a puffasztott gabonapehely, amelyet puffasztással vagy pörköléssel nyernek, valamint a bulgur búza elkészített szem formában.

1.      Kukorica (vtsz.: 1005)

Sok fajta kukorica ismert, amelyeknél a szemek színe többféle: lehet aranysárga, fehér, néha pirosas-barna vagy tarka. Az alakjuk is különféle, létezik gömbölyű, hosszúkás, lapos stb.

A kukorica vetőmag is ide sorolandó, de kizárólag olyan kukoricaszemet jelent, amely az illetékes nemzeti hatóság szerint vetési célra szolgál.

Fontos szabály azonban, hogya főzni való csemegekukorica nem tartozik ezen vámtarifaszám alá. A főzni való csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) esetében a 7. Árucsoport jön szóba.

2.      Búza és kétszeres (vtsz.: 1001)

E vámtarifaszám alá tartozik a kemény búza (durumbúza), a közönséges búza, a tönkölybúza (kis magvú, barna színű gabonafajta, amely cséplés után is megtartja burkát) és a kétszeres (a búza és a rozs keveréke, általában kettő az egyhez arányban) vetőmag.

A vetőmag válogatott termék és általában csomagolása (pl. a felhasználási célt megjelölő címkével ellátott zacskó) és magasabb ára alapján lehet felismerni. Ezeket a magokat rovarkártevők vagy madarak elleni, vetés utáni védelem céljából kezelhetik.   

A „keménybúza” (durumbúza) kifejezés alatt a Triticum durum búzafajt, valamint a Triticum durum fajták keresztezéséből származó olyan hibrideket kell érteni, amelyeknek a kromoszómaszáma 28, tehát ugyanannyi, mint az eredeti fajtának.

3.      Árpa (vtsz.: 1003)

Az árpa a búzánál húsosabb szemű. Főképpen állati takarmányként, malátagyártásra, és fényezve vagy gyöngyözve pedig leves-készítmények vagy főtt ételek készítésére használják.

Vetőmagként is ehhez a vámtarifaszámhoz sorolandó.

Az árpa esetében is figyelembe vehető a búzánál leírtak, miszerint a vetőmag válogatott termék és általában csomagolása és magasabb ára alapján lehet felismerni.

Azok az árpafajták, amelyeknek természetes állapotukban nincs héjuk vagy hüvelyük, e vámtarifaszám alá tartoznak, feltéve, hogy cséplésen és rostáláson kívül másképpen nem megmunkáltak.

Ugyanakkor léteznek olyan árpafajták, amelyek héja (vagy hüvelye) a fejlődés során egybenő a maggal és ennek következtében attól egyszerű csépléssel vagy rostálással nem választható el. Az ilyen fajta árpamag csak héjasan (vagy hüvellyel) tartozik ide.

Abban az esetben mikor malomipari eljárással a héját vagy hüvelyét eltávolították, nem tartozik ide (1104 vtsz.).

Szintén nem sorolható a 1003 vámtarifaszám alá

• csíráztatott árpa (maláta),
• pörkölt maláta

Maláta: csíráztatott szem, melyet forró levegőjű szárítókemencében szárítanak. Gyengén redőzött és kívül barnás-sárga, belül pedig fehér színű. A krétához hasonló nyomot hagy maga után, a víz tetején úszik. Íze gyengén édeskés.

• pörkölt árpa, melyet általában pótkávéként használnak

• az aszaló eljárás során a malátázott magról leválasztott malátacsira és egyéb sörfőzési hulladék (gabona- és komlóseprő, stb.)

4.      Rozs (vtsz.: 1002)

A rozs meglehetősen hosszúkás szemű, zöldesszürke vagy halványszürke színű. Vetőmagként is ide sorolandó.

A rozs gombás kinövése, melyet anyarozsnak hívnak, azonban nem tartozike vámtarifaszám alá. (1211 vtsz.).

5.      Zab (vtsz.: 1004)

Két fő zabfajta ismert: a szürke (vagy fekete) zab és a fehér (vagy sárga) zab.

Ide tartozik a szem héjastól, valamint az olyan zab, amelynek természetes állapotában nincs héja vagy hüvelye, feltéve, hogy cséplésen vagy rostáláson kívül másképpen nem munkálták meg.

Ide tartozik az olyan zab is, amelyből a pelyvatörmeléket közönséges eljárással vagy kezeléssel (csépléssel, rostálással, átrakással stb.) eltávolították.

6.      Triticale (vtsz.: 1008 90 10)

A triticale hibrid gabonaféle, amely a búza és a rozs keresztezéséből jött létre. A szem általában nagyobb és hosszúkásabb, mint a rozsé, és mint a búzáé. Külső héja ráncos.

7-9. Napraforgómag, a repce- vagy olajrepcemag, illetve a szójabab, mindezek törve is

 

A 12. Árucsoportba tartoznak az étkezési olaj, valamint ipari olaj és zsiradék kisajtolására, kivonására (nyomással vagy oldószerrel) szolgáló magok - akár ilyen célra, akár vetési vagy egyéb célra kerülnek bemutatásra -, így ide osztályozandó a napraforgómag, a repce- vagy olajrepcemag, illetve a szójabab.

Általános szabályok:

• Ezek a magvak lehetnek egészben, törve, zúzva, hántolva is.

• Keresztülmehetnek hőkezelésen is, főként azért, hogy (pl. a zsírbontó enzimek semlegesítésével és a nedvesség egy részének eltávolításával) a jobb tartósítást biztosítsák, a kesertelenítés, a táplálkozásgátló tényezők semlegesítése vagy a felhasználás megkönnyítése céljából. Ez a kezelés azonban csak akkor megengedett, ha nem változtatja meg a magvaknak a természetes jellegét és nem válnak alkalmasabbá egy különleges célra való felhasználásra, mint amelyre általában használják.

Az olaj kivonása után az olajos magvakból visszamaradó szilárd üledék nem tartozik ide (a zsírtalanított lisztet és darát is beleértve).

7. Napraforgó-mag, törve is (vtsz. 1206 00)

Ez alatt a közönséges napraforgó (Helianthus annuus) magját értjük. Ide tartozik a szürke és fehér csíkos héjú, illetve az egyöntetűen fekete héjú napraforgómag is, vetésre vagy más célra történő felhasználás esetén is, héjában vagy héj nélkül, egészben, törve, zúzva is, illetve az általános szabályokban részletezett hőkezelést követően is.

A szürke és fehér csíkos héjú napraforgómagot általában cukrászati termékek készítéséhez, madáreledelként vagy közvetlen fogyasztásra szánják. A mag hosszúsága legtöbbször csak fele a héj hosszának, amely elérheti a 2 cm-t is. Az ilyen magok olajtartalma megközelítőleg 30-35 tömegszázalék.

Az egyöntetűen fekete héjú napraforgómagot az emberi fogyasztásra szánt olaj készítéséhez használják. Rendszerint héjában szállítják, a mag és a héj hossza általában szinte azonos. Az ilyen magok olajtartalma rendszerint megközelítőleg 40-45 tömegszázalék.

 

8. Repce- vagy olajrepcemag, törve is (vtsz. 1205)

Ide tartozik az olajrepce- vagy repcemag (számos, a Brassica fajba tartozó növényfajta magja, különösen a B. napus és a B. rapa (vagy B. campestris)).

E vtsz. alá kell osztályozni mind a hagyományos olajrepce és repce magját, mind az alacsony erukasav tartalmú olajrepce- vagy repcemagot. Az alacsony erukasav-tartalmú olajrepce- vagy repcemag” olyan olajrepce- vagy repcemagot jelent (pl. a kanola magból, illetve a „duplanullás” európai olajrepce vagy repce magja), amelyből a kinyert stabilizált olaj erukasav tartalma kevesebb, mint 2 tömegszázalék és az ilyen magból származó szilárd összetevő 30 mikromol/gramm értéknél kevesebb glukozinolátot tartalmaz.

Ide tartozik az általános szabályokban részletezett formában és célra.

9. Szójabab, törve is (vtsz. 1201)

A szójabab (a Glycine max magja) zöld, barna és fekete színű lehet. Gyakorlatilag nincs benne keményítő, de gazdag fehérjékben és olajban.

Az e vtsz. alá tartozó szójababot kesertelenítés céljából hőkezelhetik. Ide tartozik az általános szabályokban részletezett formában és célra.

Nem tartozik ide a kávépótlóként használt pörkölt szójabab, továbbá a „zöld szójabab”-ként vagy „zöld babként” árusított mag.

(NAV Szakértői Intézete 4048-I/2012. NAV SZI)