Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa-törvény) 22. § (2) bekezdés rendelkezésének megfelelően az ellenértékbe – s így az adó alapjába – beletartozik minden, amit a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítésére kötelezett adóalany akár a megrendelőtől, akár egy harmadik személytől kap, vagy kapnia kell, így különösen az árkiegészítések és más, az árat közvetlenül befolyásoló államháztartási támogatások. Ennek megfelelően az áfa rendszerében az árat közvetlenül befolyásoló támogatások is (mint amilyen a lakossági gázár-támogatás is) adóalapot képeznek, következésképpen utánuk áfa-fizetési kötelezettség keletkezik.

A lakosság energiafelhasználásának szociális támogatásáról szóló 231/2006. (XI.22.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) szabályozott támogatást (a továbbiakban: támogatás) bruttó módon állapítják meg, az a – szolgáltató által – fizetendő áfa összegére is fedezetet nyújt.  Az adó összege  a  támogatás összegéből felülről számítva, az Áfa-törvény 44. § (2) bekezdés a.) pontjában meghatározott százalékérték (16,67 %) alkalmazásával számítható ki.

A gáz-, távhőszolgáltató a szolgáltatása bevételéhez két forrásból jut hozzá. A támogatással csökkentett összeget a fogyasztótól, a támogatás összegét pedig a Magyar Államkincstártól kapja meg. Ezt követi le a bizonylatolás is. A fogyasztó felé az érvényesített támogatással csökkentett összegről a szolgáltatónak számlát kell kiállítania. A Magyar Államkincstár felé ugyanakkor nem kell számlát, illetve más Áfa-törvényben szabályozott bizonylatot kiállítania a szolgáltatónak a támogatás összegéről, különös tekintettel arra, hogy a kérdéses támogatás nem a szolgáltató Magyar Államkincstár felé teljesített értékesítésének ellenértékét, adóalapját képezi. Természetesen a támogatás kapcsán a szolgáltató a támogatást folyósító Magyar Államkincstárral bármilyen egyéb bizonylat kiállításáról megállapodhat.

A lakosság felé nyújtott gáz- és távhőszolgáltatás az Áfa-törvény alkalmazásában folyamatos teljesítésűnek minősül, ezért ahhoz kapcsolódóan az adófizetési kötelezettség az Áfa-törvény 16. § (6) bekezdés alapján az egyes részkifizetések esedékességének napján keletkezik. A szolgáltatónak a támogatáshoz kapcsolódóan a támogatás lehívásakor keletkezik az adófizetési kötelezettsége. Az adófizetési kötelezettség keletkezése napjának meghatározásánál a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdésében foglaltakat is figyelembe kell venni annyiban, hogy a lehívás napja az a nap, amikor a szolgáltató a támogatás iránti igényét a közreműködőnek megküldi.

Az Áfa-törvény előírásai alapján a szolgáltatónak a fogyasztó felé kiállított számlájában nem kötelező szerepeltetnie a gázár-támogatás összegét, ugyanakkor semmi nem tiltja, hogy azt tájékoztató jelleggel mégis feltüntesse. Amennyiben a szolgáltató a támogatás összegét – pl. a Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel – a számlán feltünteti, azt akár egy összegben, akár adóalap, adóösszeg bontásban szerepeltetheti.

(Pénzügyminisztérium Forgalmi adók, Vám és Jövedéki Főosztály 3975/2007. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3302318080)