Nem szűnik meg az egyéni vállalkozó kataalanyisága, ha az általa értékesített terméket, nyújtott szolgáltatást a magánszemély vevő SZÉP-kártyával fizeti ki.
A SZÉP-kártya gyakorlatilag egy korlátozott felhasználású bankkártya, használatakor a magánszemély a kártyaszámlán lévő pénze felett rendelkezik, a fizetéskor ő juttatja a bevételt a katás egyéni vállalkozónak, ez pedig nem befolyásolja a vállalkozó kataalanyiságát.
Igen, mert a javítási munkát az azt megrendelő magánszemélynek végzi el, a munkadíjat a magánszemély fizeti ki, melynek egy részét a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosító a magánszemély helyett utalja át a kisadózónak, így a bevételt végső soron a magánszemélytől kapja.
Nem, mert a szolgáltatást az egészségpénztárral szerződött szolgáltatóként nyújtja a betegnek, ezért a bevételt nem a kezelt magánszemélytől, hanem az egészségpénztártól, mint kifizetőtől kapja. A kifizetőtől származó bevétel megszerzése miatt a kataalanyisága megszűnik a bevételszerzést megelőző napon.
A bevétel megszerzését 15 napon belül be kell jelenteni a NAV-hoz.
Új katás bevételnek számít, ha a régi katáról az új katára áttérő egyéni vállalkozó augusztus 31-ig kiállított számláján szeptember 1-jét követő teljesítési időpont szerepel, és az ellenértéket is szeptember 1-je után fizetik ki.
Régi katás bevételnek az az ellenérték számít, amiről régi katásként állított ki számlát és azon teljesítési időpontként szeptember 1-jét megelőző időpont szerepel, és a bevétel az új kataalanyiság létrejöttét követően folyik be.[1] Ez a bevétel a régi kataalanyiság utolsó napján megszerzett bevételnek számít.
[1] A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény 13. § (1) bekezdése.
Ha a katás egyéni vállalkozó megfelel az új kata feltételeinek, akkor az új kata választására vonatkozó nyilatkozatát 2022. szeptember 25-éig nyújthatja be. Ebben az esetben az adóalanyiság 2022. szeptember 1-jén jön létre. Ez vonatkozik arra az egyéni vállalkozóra is, aki a tevékenységét 2022. augusztusban szünetelteti.
Ha az egyéni vállalkozó a nyilatkozatot 2022. szeptember 25-éig nem nyújtja be, akkor 2022. október 31-éig választhatja az átalányadózást. Aki nem nyilatkozik az átalányadózás választásáról sem, annak 2022. szeptember 1-jétől a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint kell adóznia.
Jelenlegi kataalanyisága augusztus 31-én megszűnik, ezért 30 napon belül be kell nyújtania a 2022. január 1. és augusztus 31. között megszerzett bevételeiről a 22KATA nyilatkozatot.
Ha az augusztus 31-ig megszerzett bevétele meghaladja a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és 1,5 millió forint szorzatát, vagyis 12 millió forintot, akkor az értékhatárt meghaladó bevétel után 40 százalék adót kell fizetnie szeptember 30-ig.[1] A 40 százalékos adót ugyanezen határidőig a 22KATA bevallásban kell bevallania.
[1] A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény 15. § (3) bekezdése.
Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, akkor a bevételi nyilatkozatot, vagy a 40 százalékos mértékű különadóról a bevallást a megszűnést követő 30 napon belül kell megtenni.
Az adóévet követő év február 25-éig a 22KATA nyomtatványon.
Az új tételes adót alkalmazó egyéni vállalkozónak az adóévet követő év február 25-éig kell nyilatkoznia az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről a 22KATA nyomtatványon. A nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.
Ha az új kata szerint adózó egyéni vállalkozónak nem kell 40 százalékos mértékű különadót fizetnie, akkor nem kell bevallást benyújtania, elegendő a bevételi nyilatkozat.
Nem. Az új Kata tv. már nem tartalmaz ilyen előírást, így a kataalany szeptember 1-jétől az általa teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kibocsátott nyugtán vagy számlán nem köteles feltüntetni azt, hogy „Kisadózó”.
Mivel a kataalany az Áfa tv. értelmében gazdasági tevékenységet végez, és ezáltal áfaalanynak is minősül, az Áfa tv. számlázásra vonatkozó szabályait kell alkalmaznia. Ebből az következik, hogy alapvetően számla kibocsátására kötelezett, mely alól bizonyos esetekben, bizonyos feltételek, illetve egyéb bizonylat (például nyugta) kibocsátása mellett mentesülhet.
Az Áfa tv. rendelkezései alapján ugyanis az adóalany az általa és tőle eltérő más személy, szervezet részére teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére köteles számlakibocsátásról gondoskodni. Emellett az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni abban az esetben is, ha részére egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet; vagy részére az előzőktől eltérő személy, szervezet előleget fizet, és az előleg összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget, illetőleg az előleget fizető kéri a számla kibocsátását. Emellett bizonyos esetekben a belföldön kívül, a Közösség területén, illetve harmadik államban teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról is számlát kell kibocsátani.
Az adóalany több esetben mentesülhet a számlakibocsátási kötelezettség alól, ilyen például, ha a termék, szolgáltatás nem adóalany és nem is jogi személy beszerzője, igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a teljesítés időpontjáig maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri, feltéve, hogy az ellenérték adót is tartalmazó összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget. Távértékesítés esetén viszont az adóalany akkor mentesülhet a számlakibocsátási kötelezettség alól, ha az egyablakos (OSS) rendszerben adózik.
Az említett esetekben az adóalany számla helyett nyugta kibocsátására kötelezett, mely kötelezettségének pedig adott esetben csak pénztárgép használatával tehet eleget. Ugyanakkor nyugta helyett az adóalany számla kibocsátásáról is gondoskodhat. Ebben az esetben mentesül a külön jogszabályban előírt gépi kiállítású (vagyis pénztárgéppel történő) nyugtakibocsátási kötelezettség alól.
A kisadózó egyéni vállalkozó bevételi nyilvántartást vezet, amiben időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon köteles nyilvántartani és rögzíteni minden olyan adatot, ami az adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges.
A bevételi nyilvántartás vezetésével összefüggő kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni, ha a kisadózó egyéni vállalkozó az általa kiállított nyugtákat, számlákat teljeskörűen megőrzi és ezen dokumentumokból a bevétel megszerzésének időpontja hitelesen megállapítható.
A bizonylatot, a nyilvántartást a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik.
Nem. Az Áfa tv. alanyi adómentesség értékhatárát megállapító rendelkezése nem módosult, így az alanyi adómentesség értékhatára továbbra is 12 millió forint, az nem emelkedett 18 millió forintra.
Az adóalany alanyi adómentes minőségben nem járhat el már az olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása esetében sem, amelynek ellenértékével meghaladja az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárt, vagyis a 12 millió forintot.
Nem. Ha a kisadózó nem köteles a naptári év minden hónapjára tételes adót fizetni, a 40 százalékos különadó kerete is csak annyi hónap után számítandó, ahány hónapban tételes adót fizetett.
Tehát a kisadózói bevételének
- az adóalanyiság fennállásának a tételesadó-fizetési kötelezettséggel érintett hónapjai (jelen esetben 4 hónap) és
- a keretösszeg egytizenkettedének (18 millió/12=1,5 millió)
szorzatát meghaladó része után kell megfizetnie a 40 százalékos adót.
Így, ha a szeptembertől december 31-ig megszerzett bevétel nem haladja meg a 6 millió forintot, akkor nem kell 40 százalékos különadót fizetni.
A tételes adó megfizetésével az egyéni vállalkozó az adóalanyiság időszakában a gazdasági tevékenységével összefüggésben mentesül
- a vállalkozói szja és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó,
- a vállalkozó által saját maga után fizetendő szja és tb-járulékok, valamint
- a szociális hozzájárulási adó
megállapítása, bevallása és megfizetése alól. Vagyis az új kata ezeket a közterheket váltja ki.
A tételes adó megfizetésével azonban a kisadózó nem mentesül az általa foglalkoztatott magánszemélyeknek juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól.